31.3.2016

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 81/1

---

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/424 RENDELETE

(2016. március 9.)

a kötélpálya-létesítményekről és a 2000/9/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1)	A 2000/9/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) a személyszállítás céljára tervezett, gyártott és működtetett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó szabályokat állapít meg.

(2)

A 2000/9/EK irányelv a műszaki harmonizáció és a szabványok új megközelítési módjáról szóló, 1985. május 7-i tanácsi állásfoglalásban (4) meghatározott új megközelítés szerinti elveken alapul. Ennek megfelelően csak a kötélpálya-létesítményekre alkalmazandó alapvető követelményeket határozza meg, a műszaki részleteket pedig az Európai Szabványügyi Bizottság (CEN) és az Európai Elektrotechnikai Szabványügyi Bizottság (CENELEC) fogadja el az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) összhangban. Az így megállapított harmonizált szabványoknak való megfelelés – amely szabványok hivatkozási számai az Európai Unió Hivatalos Lapjában vannak közzétéve – feltételezi a 2000/9/EK irányelvben foglalt követelményeknek való megfelelést. A tapasztalatok azt mutatják, hogy ezek az alapelvek beváltak az említett ágazatban, ezért indokolt megtartani, sőt szélesebb körben alkalmazni ezeket.

(3)	A 2000/9/EK irányelv alkalmazása során szerzett tapasztalat azt mutatja, hogy az egyértelműsítés és az aktualizálás érdekében módosítani kell egyes rendelkezéseit, és ezáltal – elsősorban az irányelv hatálya és az alrendszerek megfelelőségértékelése tekintetében – biztosítani a jogbiztonságot.

(4)

Mivel a hatálynak, az alapvető követelményeknek és a megfelelőségértékelési eljárásoknak minden tagállamban azonosnak kell lennie, egy új megközelítés szerinti elveken alapuló irányelvnek a nemzeti jogba való átültetése esetén igen csekély a mozgástér. A szabályozási keret egyszerűsítése érdekében a 2000/9/EK irányelvet célszerű rendelettel felváltani, mivel ez a jogalkotási eszköz a megfelelő az olyan egyértelmű és részletes szabályok előírására, amelyek nem engednek teret az eltérő tagállami átültetés számára, így biztosítva az egységes végrehajtást az egész Unióban.

(5)

A 768/2008/EK európai parlamenti és tanácsi határozat (6) a termékek forgalomba hozatalára vonatkozó feltételeket harmonizáló jogszabályokban való alkalmazás érdekében közös elveket és referenciarendelkezéseket állapít meg, annak érdekében, hogy egységes alapot biztosítson e jogszabályok felülvizsgálatához, illetve átdolgozásához. A 2000/9/EK irányelvet ezért az említett határozathoz kell igazítani.

(6)

A 765/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) szabályokat állapít meg a megfelelőségértékelő szervezetek akkreditálására vonatkozóan, létrehozza a termékek piacfelügyeletére és a harmadik országokból érkező termékek ellenőrzésére vonatkozó keretet, valamint rögzíti a CE-jelölés általános elveit.

(7)

Indokolt, hogy e rendelet hatálya tükrözze a 2000/9/EK irányelv hatályát. Ezt a rendeletet különösen a magashegyi turistaközpontokban, a városi közlekedési-, vagy sportlétesítményekben használt, személyszállításra szánt kötélpálya-létesítményekre kell alkalmazni. A kötélpálya-létesítmények többnyire felvonórendszerek, például a sikló,a kötélpályák (kabinos, kiskabinos, függőszékes), valamint a vonszolós sí(liftek). Az e rendelet hatálya alá tartozó kötélpálya-létesítmények meghatározása szempontjából a két alapvető kritérium a kötélvontatási és a személyszállítási funkció.

(8)

Ez a rendelet teljes egészében alkalmazandó az új kötélpálya-létesítményekre, a kötélpálya-létesítmények új engedélyhez kötött átalakítására, valamint az Unió piacán újonnan forgalomba hozott alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre; azaz az Unióban letelepedett gyártók által készített új alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre, illetve a harmadik országból behozott, új vagy használt alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre. A rendelet nem alkalmazandó az Unió területén létesített kötélpálya-létesítmények áthelyezésére, illetve az ilyen létesítményekbe beépített alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek áthelyezésére, amennyiben az ilyen áthelyezés nem jelenti az adott kötélpálya-létesítmény jelentős mértékű átalakítását.

(9)	Olyan új típusú kötélpálya-létesítményeket is kialakítottak, amelyek egyszerre látnak el szállítási és szabadidős célú feladatokat. Indokolt, hogy ezek a létesítmények szintén e rendelet hatálya alá tartozzanak.

(10)	Indokolt a kötélpálya-létesítmények egyes típusait kizárni e rendelet hatálya alól, mivel azok más egyedi uniós harmonizációs jogszabály hatálya alá tartoznak, vagy mert nemzeti szinten megfelelően szabályozhatók.

(11)

A felvonókról, köztük a nem a kötélpálya-állomások között közlekedő, épületek és építmények meghatározott szintjeit állandó jelleggel kiszolgáló, kötéllel működő függőleges vagy ferdepályás felvonókról külön uniós jogszabály rendelkezik, ezért azokat ki kell zárni e rendelet hatálya alól. Az e rendelet hatálya alá tartozó kötélpálya-létesítményeket ki kell zárni a 2014/33/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) hatálya alól.

(12)

Ki kell zárni e rendelet hatálya alól azokat a még működő, 1986. január 1-je előtt üzembe helyezett kötélpálya-létesítményeket, amelyeket a tagállamok műemléki védelem alatt álló, kulturális védettséget élvező vagy örökségvédelem alá eső létesítménynek minősítenek, amennyiben nem történt jelentős változás sem az eredeti terveikhez képest, sem pedig a megépítésükben. Ezt a kizárást az ilyen kötélpálya-létesítményekhez tervezett alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre is alkalmazni kell. Az említett kötélpálya-létesítmények tekintetében a tagállamok – szükség esetén nemzeti jogszabályaik révén – biztosítják az emberi egészség és biztonság, valamint az anyagi javak biztonságának magas szintű védelmét.

(13)	A jogbiztonság érdekében a kötéllel működő kompok kizárása valamennyi olyan kötéllel működő létesítményre kiterjed, ahol a felhasználók vagy a szállítóeszközök vízen közlekednek, így például a kötéllel működő vízisí-létesítményekre is.

(14)

Annak érdekében, hogy a kötélpálya-létesítmények és azok infrastruktúrája, alrendszerei és biztonsági rendszerelemei biztosítsák az emberi egészség és biztonság, valamint az anyagi javak biztonságának magas szintű védelmét, szabályokat kell megállapítani a kötélpálya-létesítmények tervezésére és megépítésére vonatkozóan.

(15)	A tagállamok biztosítják, hogy a kötélpálya-létesítmények a megépítéskor, az üzembe helyezéskor és az üzemeltetés során biztonságosak legyenek.

(16)

Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy meghatározzák azokat a követelményeket, amelyeket a területhasznosítás és a regionális tervezés szempontjából, illetve annak érdekében szükségesnek tartanak, hogy a kötélpálya-létesítmények használata közben biztosítsák a környezet, valamint az emberek és különösen a munkavállalók és az üzemeltető személyzet egészségének és biztonságának védelmét.

(17)	Ez a rendelet nem érinti a tagállamok azon jogát, hogy megfelelő eljárásokat írjanak elő a tervezett kötélpálya-létesítmények engedélyezésére, a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezés előtti vizsgálatára és üzemeltetésük során történő ellenőrzésére vonatkozóan.

(18)

A rendelet figyelembe veszi, hogy a kötélpálya-létesítmények biztonságossága egyaránt függ a környezeti feltételektől, a beszerelt ipari termékek minőségétől és attól, hogy azokat hogyan szerelték össze, hogyan helyezték üzembe és hogyan ellenőrzik az üzemeltetés során. A súlyos baleseteknek a helykiválasztással, a szállítási rendszerrel, a felépítményekkel, illetve a rendszer üzemeltetésének és karbantartásának módjával összefüggő okai is lehetnek.

(19)

Noha ez a rendelet a kötélpálya-létesítmények tényleges üzemeltetésére nem vonatkozik, olyan általános keretet kell nyújtania, amely azt hivatott biztosítani, hogy a tagállamok területén lévő ilyen létesítményeket úgy működtessék, hogy az utasok, az üzemeltető személyzet és harmadik személyek számára nagyfokú védelmet biztosítsanak.

(20)

A tagállamok megteszik az annak biztosításához szükséges intézkedéseket, hogy a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha azok megfelelnek e rendeletnek, és ha rendeltetésüknek megfelelő létesítés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget vagy biztonságot, valamint az anyagi javak biztonságát.

(21)

A tagállamok meghatározzák a tervezett kötélpálya-létesítmények megépítésének és az ilyen létesítmények átalakításának, valamint üzembe helyezésének engedélyezésére szolgáló eljárásokat, biztosítva ezáltal, hogy a kötélpálya-létesítmény építése és helyszíni összeszerelése biztonságosan, továbbá a biztonsági elemzéssel – melynek eredményeit a biztonsági jelentés tartalmazza – és valamennyi vonatkozó szabályozási követelménnyel összhangban történjen.

(22)	A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági elemzés során meg kell határozni azokat a rendszerelemeket, amelyektől a kötélpálya-létesítmények biztonságossága függ.

(23)

A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági elemzés során figyelembe kell venni a kötélpálya-létesítmények üzemeltetéséhez kapcsolódó követelményeket, ezek azonban az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek tekintetében nem sérthetik az áruk szabad mozgásának elvét, illetve nem veszélyeztethetik a kötélpálya-létesítmények biztonságosságát.

(24)

A kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozó szabályok a tagállamok hatáskörébe tartoznak. Üzembe helyezésüket az illetékes hatóságok vagy szervezetek engedélyezik. A kötélpálya-létesítmények üzembiztonságának felügyelete szintén a tagállamok hatáskörébe tartozik. A tagállamok ezért meghatározzák a kötélpálya-létesítményért, és ennek megfelelően a tervezett kötélpálya-létesítmény biztonsági elemzéséért felelős személyt.

(25)	A rendelet arra törekszik, hogy biztosítsa a kötélpálya-létesítmények alrendszerei és biztonsági rendszerelemei belső piacának működését. Indokolt, hogy az e rendeletnek megfelelő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek esetében érvényesüljön az áruk szabad mozgásának elve.

(26)

Az alrendszerek és biztonsági rendszerelemek kötélpálya-létesítményekbe történő beépítése csak akkor megengedett, ha azok olyan kötélpálya-létesítmények megépítését teszik lehetővé, amelyek megfelelnek e rendeletnek, és ha rendeltetésüknek megfelelő létesítés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget vagy biztonságot, valamint az anyagi javak biztonságát.

(27)	Az alapvető követelményeket a tudománynak és a technikának a tervezéskor és gyártáskor aktuális állását, valamint a magas fokú egészség- és biztonságvédelemmel összhangban lévő műszaki és gazdasági megfontolásokat figyelembe véve kell értelmezni és alkalmazni.

(28)

A közérdekek, például az emberi egészség és biztonság, valamint az anyagi javak védelmének, továbbá az uniós piacon belüli tisztességes verseny biztosításának érdekében indokolt, hogy a gazdasági szereplők az ellátási láncon belüli szerepüknek megfelelően biztosítsák az alrendszerek és biztonsági rendszerelemek e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését.

(29)

Az ellátási és értékesítési láncban részt vevő valamennyi gazdasági szereplőnek megfelelő intézkedéseket indokolt tennie annak biztosítására, hogy csak olyan alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket forgalmazzon, amelyek megfelelnek ennek a rendeletnek. Egyértelműen és arányosan, az egyes gazdasági szereplők ellátási és értékesítési láncban betöltött szerepének megfelelően kell meghatározni a kötelezettségeket.

(30)

Mivel a gyártó részletes ismeretekkel rendelkezik az alrendszerek vagy a biztonsági rendszerelemek tervezéséről és gyártásáról, ő van a legalkalmasabb helyzetben ahhoz, hogy elvégezze a megfelelőségértékelési eljárást. A megfelelőségértékelésnek ezért kizárólagosan az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem gyártója kötelezettségének kell maradnia.

(31)	A gazdasági szereplők és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok közötti kommunikáció elősegítése érdekében a tagállamoknak célszerű arra ösztönözniük a gazdasági szereplőket, hogy azok a levelezési címük mellett honlapjuk címét is megadják.

(32)

Gondoskodni kell arról, hogy a harmadik országokból az uniós piacra lépő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek megfeleljenek e rendelet követelményeinek és különösen arról, hogy a gyártók az említett alrendszerek és biztonsági rendszerelemek esetében elvégezzék a megfelelő megfelelőségértékelési eljárásokat. Ezért rendelkezéseket kell hozni annak érdekében, hogy az importőrök győződjenek meg az általuk forgalomba hozott alrendszerek és biztonsági rendszerelemek e rendelet követelményeinek való megfeleléséről, valamint hogy ne hozzanak forgalomba olyan alrendszert, illetve biztonsági rendszerelemet, amelyek nem felelnek meg az említett követelményeknek, vagy veszélyt jelentenek. Az importőröket arra is kötelezni kell, hogy bizonyosodjanak meg arról, hogy sor került a megfelelőségértékelési eljárásokra, és hogy az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek jelölése és a gyártók által készített műszaki dokumentáció ellenőrzés céljából az illetékes nemzeti hatóságok rendelkezésére áll-e.

(33)	A forgalmazó forgalmazza az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, miután a gyártó vagy az importőr már forgalomba hozta azt, és kellő gondossággal indokolt eljárnia, hogy az alrendszer, illetve a biztonsági rendszerelem kezelése ne befolyásolja hátrányosan annak megfelelőségét.

(34)

Indokolt, hogy alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalakor minden importőr feltüntesse az alrendszeren vagy biztonsági rendszerelemen a nevét, a bejegyzett kereskedelmi nevét vagy bejegyzett védjegyét és azt a levelezési címét, amelyen kapcsolatba lehet lépni vele, továbbá – amennyiben az rendelkezésre áll – honlapjának címét is. Ez alól akkor kell kivételt tenni, ha az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé. Ide tartoznak azok az esetek is, amikor az importőrnek fel kellene bontania a csomagolást ahhoz, hogy nevét és címét az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen feltüntethesse.

(35)

Indokolt gyártónak tekinteni és a gyártóval azonos kötelezettségekkel terhelni minden olyan gazdasági szereplőt, aki a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, illetve olyan módosítást végez rajta, amely befolyásolja, hogy megfeleljen az e rendeletben foglalt követelményeknek.

(36)

Mivel helyileg közel vannak a piachoz, a forgalmazókat és az importőröket be kell vonni az illetékes nemzeti hatóságok által ellátott piacfelügyeleti feladatokba, és aktívan közre kell működniük azáltal, hogy az illetékes hatóságok rendelkezésére bocsátják az érintett alrendszerekre vagy biztonsági rendszerelemekre vonatkozó összes szükséges információt.

(37)

Az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem teljes ellátási láncban való nyomonkövethetőségének biztosítása segít egyszerűbbé és hatékonyabbá tenni a piacfelügyeletet. A hatékony nyomonkövetési rendszer megkönnyíti a piacfelügyeleti hatóságok számára annak visszakövetését, hogy mely gazdasági szereplő forgalmaz nem megfelelő alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet. Az egyéb gazdasági szereplők azonosításához e rendelet által előírt információk tárolása esetén nem követelhető meg a gazdasági szereplőktől, hogy ezeket az információkat olyan egyéb gazdasági szereplők tekintetében aktualizálják, amelyek a szóban forgó gazdasági szereplő számára alrendszereket vagy biztonsági rendszerelemeket szállítottak, illetve amelyek számára a szóban forgó gazdasági szereplő alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet szállított.

(38)

Ennek a rendeletnek az alapvető követelmények megfogalmazására kell korlátozódnia. Az említett követelményeknek való megfelelőségértékelés megkönnyítése érdekében indokolt a megfelelőség tekintetében vélelmet felállítani az olyan kötélpálya-létesítmények, alrendszerek és biztonsági rendszerelemek esetében, amelyek megfelelnek azon – különösen a kötélpálya-létesítmények tervezésére, megépítésére és üzemeltetésére vonatkozó – harmonizált szabványoknak, melyek az 1025/2012/EU rendelet alapján kerültek elfogadásra, és amelyek az említett követelményekhez kapcsolódó részletes műszaki leírásokat rögzítik.

(39)	Az 1025/2012/EU rendelet meghatározza azt az eljárást, amely akkor alkalmazandó, ha kifogás merül fel azzal kapcsolatban, hogy a harmonizált szabványok teljes mértékben megfelelnek-e e rendelet követelményeinek.

(40)

Annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők igazolni, az illetékes hatóságok pedig biztosítani tudják, hogy a forgalmazott alrendszerek és biztonsági rendszerelemek megfelelnek az alapvető követelményeknek, megfelelőségértékelési eljárásokat kell meghatározni. A 768/2008/EK határozat a megfelelőségértékelési eljárások tekintetében különböző modulokat határoz meg, amelyek a felmerülő veszélyekkel és a szükséges biztonsági szinttel arányosan növekvő szigorúságú eljárásokat foglalnak magukban. Az ágazatok közötti koherencia biztosítása és az eseti változatok elkerülése érdekében célszerű a megfelelőségértékelési eljárásokat az említett modulok közül kiválasztani.

(41)

Indokolt, hogy az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek gyártói EU-megfelelőségi nyilatkozatot készítsenek, amelyben megadják az e rendeletben előírt információkat az alrendszernek vagy a biztonsági rendszerelemnek az e rendelet és más vonatkozó uniós harmonizációs jogszabály követelményeinek való megfelelésére vonatkozóan. Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot mellékelni kell az alrendszerhez vagy a biztonsági rendszerelemhez.

(42)

Az információkhoz piacfelügyeleti célból történő eredményes hozzáférés biztosítása érdekében az alrendszerre vagy a biztonsági rendszerelemre alkalmazandó összes uniós jogi aktus meghatározásához szükséges információnak egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatban kell rendelkezésre állnia A gazdasági szereplők adminisztratív terhének csökkentése érdekében lehetővé kell tenni, hogy ezen egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozat egy, az egyes vonatkozó megfelelőségi nyilatkozatokból összeállított iratcsomag legyen.

(43)

A tágabb értelemben vett megfelelőségértékelésére irányuló eljárás egészének látható eredménye az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelelőségét tanúsító CE-jelölés. A CE-jelölésre vonatkozó általános elveket és a CE-jelölés és más jelölések közötti kapcsolatot a 765/2008/EK rendelet határozza meg. A CE-jelölés feltüntetésére vonatkozó szabályokat ebben a rendeletben célszerű megállapítani.

(44)	Az utasok, az üzemeltető személyzet és a harmadik személyek hatékony védelme érdekében ellenőrizni kell az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek e rendeletben előírt alapvető követelményeknek való megfelelését.

(45)	Az ebben a rendeletben előírt megfelelőségértékelési eljárások olyan megfelelőségértékelő szervezetek közreműködését igénylik, amelyeket a tagállamok jelentenek be a Bizottságnak.

(46)

A tapasztalat azt mutatja, hogy a 2000/9/EK irányelvben meghatározott kritériumok, amelyeket a Bizottsághoz való bejelentés céljából a megfelelőségértékelő szervezeteknek teljesíteniük kell, nem elégségesek annak biztosításához, hogy a bejelentett szervezetek az egész Unióban egységesen magas szintű teljesítményt nyújtsanak. Mindazonáltal létfontosságú, hogy valamennyi bejelentett szervezet azonos színvonalon és tisztességes versenyfeltételek között lássa el feladatait. Ezért kötelező követelményeket kell megállapítani azokra a megfelelőségértékelő szervezetekre nézve, amelyek megfelelőségértékelési szolgáltatások nyújtása céljából be kívánják jelentetni magukat.

(47)	A megfelelőségértékelés egységes minőségi színvonalának biztosítása érdekében a bejelentő hatóságokra, valamint a bejelentett szervezetek értékelésében, bejelentésében és ellenőrzésében részt vevő egyéb szervezetekre nézve szintén követelményeket kell előírni.

(48)	Amennyiben egy megfelelőségértékelő szervezet igazolja a harmonizált szabványokban rögzített kritériumoknak való megfelelést, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel az e rendeletben meghatározott vonatkozó követelményeknek.

(49)	Az e rendeletben megállapított rendszert a 765/2008/EK rendeletben meghatározott akkreditálási rendszerrel kell kiegészíteni. Mivel az akkreditálás a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmassága ellenőrzésének egyik alapvető eszköze, azt a bejelentés céljából is használni kell.

(50)

Indokolt, hogy a megfelelőségértékelő szervezetek műszaki alkalmasságának bizonyítása céljából a nemzeti hatóságok az Unió egészében előnyben részesítsék a 765/2008/EK rendelet szerinti – a megfelelőségi tanúsítványokba vetett bizalom szükséges szintjét biztosító – átlátható akkreditálást. A nemzeti hatóságok ugyanakkor vélekedhetnek úgy, hogy megfelelő eszközökkel rendelkeznek ahhoz, hogy maguk végezzék el ezt az értékelést. Ebben az esetben a más nemzeti hatóságok által elvégzett értékelés megfelelő szintű hitelességének biztosítása érdekében indokolt, hogy a nemzeti hatóságok a Bizottság és a többi tagállam rendelkezésére bocsássák azokat az igazoló dokumentumokat, amelyek szükségesek annak bizonyításához, hogy az értékelt megfelelőségértékelő szervezet megfelel a vonatkozó szabályozási követelményeknek.

(51)

A megfelelőségértékelő szervezetek gyakran alvállalkozásba adják a megfelelőségértékeléshez kapcsolódó tevékenységeik bizonyos részeit, vagy e célból leányvállalatot vesznek igénybe. Az uniós piacon forgalomba hozandó alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre előírt védelmi szint megóvása érdekében alapvető fontosságú, hogy a megfelelőségértékelési feladatok ellátását illetően az alvállalkozók és leányvállalatok ugyanazokat a követelményeket teljesítsék, mint a bejelentett szervezetek. Ezért fontos, hogy a bejelentendő szervezetek alkalmasságának és teljesítményének értékelése, valamint a már bejelentett szervezetek ellenőrzése az alvállalkozók és leányvállalatok által végzett tevékenységekre is kiterjedjen.

(52)	Célszerű a bejelentési eljárást hatékonyabbá és átláthatóbbá tenni és különösen az online bejelentés lehetővé tétele érdekében az új technológiákhoz hozzáigazítani.

(53)

Mivel a bejelentett szervezetek az Unió egészében kínálhatják szolgáltatásaikat, indokolt lehetőséget biztosítani a többi tagállamnak és a Bizottságnak arra, hogy egy adott bejelentett szervezettel szemben kifogást emelhessenek. Ezért fontos rendelkezni egy olyan időtartamról, amely alatt tisztázhatók a megfelelőségértékelő szervezetek alkalmasságával kapcsolatos kétségek vagy aggályok, még mielőtt azok megkezdik bejelentett szervezetként való működésüket.

(54)

A versenyképesség érdekében döntő jelentőségű, hogy a bejelentett szervezetek úgy alkalmazzák a megfelelőségértékelési eljárásokat, hogy közben ne rójanak szükségtelen terheket a gazdasági szereplőkre. Ugyanebből az okból és a gazdasági szereplőkkel szembeni egyenlő bánásmód biztosítása érdekében a megfelelőségértékelési eljárások technikai alkalmazásában biztosítani kell a következetességet. Ez legjobban a bejelentett szervezetek egymás közötti megfelelő koordinálásával és együttműködésével érhető el.

(55)	Az érdekelt felek számára biztosítani kell a jogot arra, hogy jogorvoslattal éljenek a valamely bejelentett szervezet által elvégzett megfelelőségértékelés eredményével szemben. Ezért gondoskodni kell arról, hogy a bejelentett szervezetek döntése ellen jogorvoslati eljárást lehessen kezdeményezni.

(56)

A jogbiztonság érdekében egyértelműsíteni kell, hogy a 765/2008/EK rendelet uniós piacfelügyeletre és az uniós piacra lépő termékek ellenőrzésére vonatkozó szabályai az e rendelet hatálya alá tartozó alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre is alkalmazandók. Ez a rendelet nem gátolhatja a tagállamokat abban a választásban, hogy mely illetékes hatóságot bízzák meg e feladatok ellátásával.

(57)

A 2000/9/EK irányelv már jelenleg is rendelkezik védintézkedési eljárásról, amelyre szükség van annak lehetővé tételéhez, hogy az alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek megfelelőségét vitatni lehessen. Az átláthatóság javítása és az eljárási idő csökkentése érdekében javítani kell a hatályos védintézkedési eljáráson azzal a céllal, hogy hatékonyabbá váljon, és hasznosuljon a tagállamokban rendelkezésre álló szakértelem.

(58)

A jelenlegi rendszert ki kell egészíteni egy olyan eljárással, amely lehetővé teszi, hogy az érdekelt felek tájékoztatást kapjanak az olyan alrendszerek és biztonsági rendszerelemek kapcsán tervezett intézkedésekről, amelyek veszélyt jelentenek az emberi egészségre vagy biztonságra, valamint az anyagi javakra nézve. Lehetővé kell tenni továbbá azt is, hogy a piacfelügyeleti hatóságok a megfelelő gazdasági szereplőkkel együttműködve ezen alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket illetően már korábbi szakaszban fel tudjanak lépni.

(59)	Amennyiben a tagállamok és a Bizottság egyetértenek az egyik tagállam által hozott intézkedés indokoltságát illetően, nincs szükség a Bizottság további közreműködésének előírására, kivéve, ha a meg nem felelés a harmonizált szabvány hiányosságainak tudható be.

(60)	E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (9) megfelelően kell gyakorolni.

(61)	Tanácsadó bizottsági eljárást kell alkalmazni az olyan végrehajtási jogi aktusok elfogadására, amelyek a bejelentéshez szükséges feltételeket nem vagy már nem teljesítő bejelentett szervezetek tekintetében szükséges korrekciós intézkedések elfogadását írják elő a bejelentő tagállam számára.

(62)	Vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az emberi egészségre vagy biztonságra, valamint az anyagi javak biztonságára veszélyt jelentő, megfelelő alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre vonatkozó végrehajtási jogi aktusok elfogadására.

(63)	A Bizottságnak azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat kell elfogadnia, ha az emberi egészségre vagy biztonságra veszélyt jelentő, megfelelő alrendszerekkel vagy biztonsági rendszerelemekkel összefüggésben felmerülő, kellően indokolt esetben ez rendkívül sürgős okból szükséges.

(64)	A kialakult gyakorlatnak megfelelően az e rendelet értelmében felállított bizottság hasznos szerepet tölthet be az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos olyan ügyek kivizsgálásában, amelyeket vagy e bizottság elnöke vagy valamely tagállam képviselője vet fel eljárási szabályzatával összhangban.

(65)

Amennyiben az e rendelettel kapcsolatos kérdések – a rendelet végrehajtásának vagy megsértésének kivételével – vizsgálat tárgyát képezik például a Bizottság valamely szakértői csoportjában, az Európai Parlamentet a meglévő gyakorlatnak megfelelően teljes körűen tájékoztatni kell és rendelkezésére kell bocsátani a hiánytalan dokumentációt, valamint adott esetben meg is kell hívni az ilyen ülésekre.

(66)	A Bizottságnak végrehajtási jogi aktusok révén, és – tekintetbe véve azok sajátos jellegét – a 182/2011/EU rendelet alkalmazása nélkül eljárva meg kell határoznia, hogy indokoltak-e a tagállam által a nem megfelelő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek tekintetében hozott intézkedések.

(67)	Szükséges ésszerű átmeneti rendelkezéseket megállapítani, amelyek lehetővé teszik a 2000/9/EK irányelvnek megfelelően már forgalomba hozott alrendszerek és biztonsági rendszerelemek forgalmazását anélkül, hogy azoknak további termékkövetelményeknek kellene megfelelniük.

(68)	Rendelkezni kell olyan átmeneti rendelkezésekről, amelyek lehetővé teszik a 2000/9/EK irányelvnek megfelelően már megépített kötélpálya-létesítmények üzembe helyezését.

(69)

A tagállamok megállapítják az e rendelet, illetve az e rendelet alapján elfogadott nemzeti jog megszegése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkozó szabályokat, és meghoznak minden szükséges intézkedést ezek végrehajtására. Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A szankcióknak figyelembe kell venniük a jogsértés súlyosságát és időtartamát, illetve adott esetben a jogsértés szándékos jellegét is. Ezenkívül a szankcióknak figyelembe kell venniük, hogy az érintett gazdasági szereplő korábban hasonló módon megsértette-e e rendeletet.

(70)

Mivel e rendelet célját – nevezetesen annak biztosítását, hogy a kötélpálya-létesítmények megfeleljenek az emberi egészség és biztonság, valamint az anyagi javak biztonságának magas szintű védelmét előíró követelményeknek, ugyanakkor az alrendszerek és biztonsági rendszerelemek belső piaca is megfelelően működjön – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, annak léptéke és hatásai miatt, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket

(71)	A 2000/9/EK irányelvet ezért hatályon kívül kell helyezni,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a kötélpálya-létesítmények alrendszereinek és biztonsági rendszerelemeinek forgalmazására és szabad mozgására vonatkozó szabályokat állapít meg. Emellett szabályokat állapít meg az új kötélpálya-létesítmények tervezésére és megépítésére, valamint üzembe helyezésére vonatkozóan is.

2. cikk

Hatály

(1)   Ezt a rendeletet a személyszállításra tervezett új kötélpálya-létesítményekre, a kötélpálya-létesítmények új engedélyhez kötött átalakítására valamint az ilyen kötélpálya-létesítmények alrendszereire és biztonsági rendszerelemeire kell alkalmazni.

(2)   Ezt a rendeletet nem kell alkalmazni a következőkre:

a)	a 2014/33/EU irányelv hatálya alá tartozó felvonókra;

b)

azokra a még működő, 1986. január 1-je előtt üzembe helyezett kötélpálya-létesítményekre, amelyeket a tagállamok műemléki védelem alatt álló, kulturális védettséget élvező vagy örökségvédelem alá eső létesítménynek minősítenek, amennyiben nem történt jelentős változás sem az eredeti a terveikhez képest, sem pedig a megépítésükben, valamint a kifejezetten ezekhez tervezett alrendszerekre és biztonsági rendszerelemekre;

c)	a mezőgazdasági vagy erdészeti célokra szánt létesítményekre;

d)	a hegyi menedékházak és melegedők kiszolgálására szánt, kizárólag áruk és külön kijelölt személyek szállítására szolgáló kötélpálya-létesítményekre;

e)	olyan helyszíni vagy mobil berendezésekre, amelyek kizárólag szabadidős és szórakoztatási célokra, nem pedig személyszállításra szolgálnak;

f)	bányászati létesítményekre, illetve ipari tevékenységekhez használt más helyszíni létesítményekre;

g)	olyan létesítményekre, amelyek esetében a felhasználók vagy a szállítóeszközeik vízen közlekednek.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.   „kötélpálya-létesítmény”: az a teljes helyszíni rendszer, amelyet személyszállítás céljára tervezett, gyártott, összeszerelt és üzembe helyezett létesítmények infrastruktúrája és alrendszerei alkotnak, és ahol a vontatás az utazás vonala mentén futó kötelekkel történik;

2.   „alrendszer”: kötélpálya-létesítménybe beépítendő, az I. mellékletben felsorolt rendszer vagy azok kombinációja;

3.   „infrastruktúra”: minden egyes kötélpálya-létesítményhez külön megtervezett és a helyszínen megépített állomás szerkezet vagy pálya menti szerkezet – az alapozásokat is beleértve –, amely figyelembe veszi a rendszer felépítését és a rendszeradatokat, és amelyre a kötélpálya-létesítmény megépítéséhez és üzemeltetéséhez szükség van;

4.   „biztonsági rendszerelem”: alrendszerbe vagy kötélpálya-létesítménybe biztonsági funkció biztosítása céljából beépítendő bármely berendezés olyan rendszereleme, vagy bármely olyan készülék, amelynek meghibásodása az utasok, az üzemeltető személyzet vagy harmadik személyek biztonságát vagy egészségét veszélyezteti;

5.   „üzemeltethetőség”: olyan műszaki rendelkezések és intézkedések összessége, amelyek hatással vannak a tervezésre és a megépítésre, és amelyek a kötélpálya-létesítmény biztonságos üzemeltetéséhez szükségesek;

6.   „karbantarthatóság”: olyan műszaki rendelkezések és intézkedések összessége, amelyek hatással vannak a tervezésre és a megépítésre, és amelyek a karbantartáshoz szükségesek, valamint amelyeket a kötélpálya-létesítmény biztonságos üzemeltetésének biztosítására terveztek;

7.   „kabinos kötélpálya”: olyan kötélpálya-létesítmény, ahol a kabinokat egy vagy több kötél tartja függve és hajtja előre;

8.   „vonszolós (sí)lift”: olyan kötélpálya-létesítmény, amely a megfelelő felszereléssel rendelkező utasokat előre kijelölt pályán vontatja;

9.   „sikló”: olyan kötélpálya-létesítmény, ahol a kabinokat egy vagy több kötéllel, földre fektetett pálya vagy rögzített szerkezetekkel alátámasztott pálya mentén vontatják;

10.   „forgalmazás”: az uniós piacon valamely alrendszernek vagy biztonsági rendszerelemnek gazdasági tevékenység keretében történő rendelkezésre bocsátása értékesítés vagy használat céljára, akár ingyenesen, akár ellenérték fejében,;

11.   „forgalomba hozatal”: alrendszer vagy biztonsági rendszerelem az uniós piacon első alkalommal történő forgalmazása;

12.   „üzembe helyezés”: a kötélpálya-létesítmény kifejezetten személyszállítási célból történő üzemeltetésének megkezdése;

13.   „gyártó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet gyárt, illetve aki vagy amely ilyen alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet terveztet vagy gyártat, és az ilyen alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet saját neve vagy védjegye alatt forgalmazza vagy valamely kötélpálya-létesítménybe beépíti;

14.   „meghatalmazott képviselő”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy gyártótól írásbeli meghatalmazást kapott, hogy a nevében meghatározott feladatokban eljárjon;

15.   „importőr”: az Unióban letelepedett természetes vagy jogi személy, aki vagy amely egy harmadik országból származó alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet hoz forgalomba az uniós piacon;

16.   „forgalmazó”: az a gyártótól vagy importőrtől különböző természetes vagy jogi személy az ellátási láncban, aki vagy amely az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalmazza a piacon;

17.   „gazdasági szereplő”: az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem gyártója, meghatalmazott képviselője, importőre és forgalmazója;

18.   „műszaki leírás”: a kötélpálya-létesítmény, infrastruktúra, alrendszer vagy biztonsági rendszerelem által teljesítendő műszaki követelményeket rögzítő dokumentum;

19.   „harmonizált szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke 1. pontjának c) alpontjában meghatározott harmonizált szabvány;

20.   „akkreditálás”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 10. pontjában meghatározott akkreditálás;

21.   „nemzeti akkreditáló testület”: a 765/2008/EK rendelet 2. cikkének 11. pontjában meghatározott nemzeti akkreditáló testület;

22.   „megfelelőségértékelés”: eljárás, amely bizonyítja, hogy az e rendeletben foglalt, valamely alrendszerrel vagy biztonsági rendszerelemmel kapcsolatos, alapvető követelmények teljesültek-e;

23.   „megfelelőségértékelő szervezet”: megfelelőségértékelési tevékenységeket – többek között kalibrálást, vizsgálatot, tanúsítást és ellenőrzést – az alrendszerre vagy biztonsági rendszerelemre vonatkozóan végző szervezet;

24.   „visszahívás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja valamely, a kötélpálya-létesítményért felelősséggel tartozó személy rendelkezésére bocsátott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem visszaadása;

25.   „forgalomból történő kivonás”: minden olyan intézkedés, amelynek célja az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem piacon történő forgalmazásának megakadályozása az ellátási láncban;

26.   „uniós harmonizációs jogszabály”: minden olyan uniós jogszabály, amely harmonizálja a termékek forgalmazásának feltételeit;

27.   „CE-jelölés”: olyan jelölés, amely a gyártó arra vonatkozó nyilatkozatát jeleníti meg, hogy a termék megfelel a jelölés elhelyezéséről rendelkező uniós harmonizációs jogszabályban rögzített követelményeknek.

4. cikk

Forgalmazás az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek piacán

Az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek csak akkor forgalmazhatók, ha azok megfelelnek e rendeletnek.

5. cikk

A kötélpálya-létesítmények üzembe helyezése

(1)   A tagállamok a 9. cikkel összhangban megteszik az olyan eljárások meghatározásához szükséges valamennyi megfelelő intézkedést, amelyek biztosítják, hogy a kötélpálya-létesítmények üzembe helyezésére csak akkor kerüljön sor, ha azok megfelelnek e rendeletnek, és amelyek a rendeltetésüknek megfelelő létesítés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget vagy biztonságot, valamint az anyagi javak biztonságát.

(2)   A tagállamok a 9. cikkel összhangban megteszik az olyan eljárások meghatározásához szükséges valamennyi megfelelő intézkedést, amelyek biztosítják, hogy az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek csak akkor kerüljenek beépítésre kötélpálya-létesítményekbe, ha azok olyan kötélpálya-létesítmények megépítését teszik lehetővé, amelyek megfelelnek e rendeletnek, és amelyek a rendeltetésüknek megfelelő létesítés, karbantartás és üzemeltetés esetén nem veszélyeztetik az emberi egészséget vagy biztonságot, valamint az anyagi javak biztonságát.

(3)   Azokról a kötélpálya-létesítményekről, amelyek megfelelnek az olyan harmonizált szabványoknak vagy azok részeinek, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, amelyekre az említett szabványok vagy azok említett részei vonatkoznak.

(4)   Ez az irányelv nem sérti a tagállamok jogát, hogy meghatározzák azokat az általuk annak érdekében szükségesnek tartott követelményeket, hogy a létesítmény használata közben biztosítsák a személyek és különösen a munkavállalók védelmét, feltéve, hogy ennek nyomán nincs szükség a kötélpálya-létesítménynek az e rendeletben foglaltaktól eltérő módon történő átalakítására.

6. cikk

Alapvető követelmények

A kötélpálya-létesítményeknek és azok infrastruktúrájának, alrendszereinek és biztonsági rendszerelemeinek meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

7. cikk

Az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek szabad mozgása

A tagállamok nem tiltják, nem korlátozzák és nem akadályozzák az e rendeletnek megfelelő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek forgalmazását.

8. cikk

A tervezett kötélpálya-létesítményekre vonatkozó biztonsági elemzés és biztonsági jelentés

(1)   A tagállam által a nemzeti jognak megfelelően meghatározott, a kötélpálya-létesítményért felelős személy köteles elvégezni vagy elvégeztetni a tervezett kötélpálya-létesítmény biztonsági elemzését.

(2)   A minden egyes kötélpálya-létesítmény esetén megkövetelt biztonsági elemzésre a következők alkalmazandók:

a)	figyelembe kell venni valamennyi tervezett üzemmódot;

b)	valamely elismert vagy bevált módszer szerint kell végezni;

c)	figyelembe kell venni a tudomány aktuális állását és a szóban forgó kötélpálya-létesítmény összetettségét;

d)	a kötélpálya-létesítmény tervezése és szerkezeti kialakítása során a kielégítő biztonsági feltételek biztosítása érdekében figyelembe kell venni a helyi környezetet és a legkedvezőtlenebb helyzeteket;

e)	a tervezés, megépítés és üzembe helyezés kapcsán ki kell terjednie a kötélpálya-létesítmény és annak külső tényezői vonatkozásában minden biztonsági szempontra;

f)	a múltbeli tapasztalatok alapján lehetővé kell tennie a kötélpálya-létesítmény üzemeltetése során esetlegesen fellépő kockázatok azonosítását.

(3)   A biztonsági elemzésnek ki kell terjednie a biztonsági berendezésekre is, valamint arra, hogy ezek milyen hatással vannak a kötélpálya-létesítményre és alrendszereikre, amelyeket működésbe hoznak, olyan módon, hogy a biztonsági berendezések:

a)	úgy legyenek képesek reagálni az általuk érzékelt kezdeti meghibásodásra vagy a jelzett hibára, hogy a biztonságot garantáló állapotban, csökkentett üzemmódban vagy vészüzemmódban maradnak,

b)	egymást helyettesíthetőek és megfigyelés alatt tarthatóak legyenek, vagy

c)	meghibásodásuk valószínűségét jellegükből fakadóan fel lehessen mérni, és hatásuk szabványosan egyenértékűek legyenek az a) és b) pontban szereplő kritériumoknak megfelelő biztonsági berendezésekkel.

(4)   A biztonsági elemzést a kockázatok és a veszélyes helyzetek összeírására az említett kockázatok kezelését célzó intézkedésekre vonatkozó javaslattételre, valamint a kötélpálya-létesítménybe beépítendő alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket tartalmazó felsorolás összeállítására kell felhasználni.

(5)   A biztonsági elemzés eredményét biztonsági jelentésben kell összefoglalni.

9. cikk

A kötélpálya-létesítmények engedélyezése

(1)   Minden tagállam eljárásokat állapít meg a területén található kötélpálya-létesítmények megépítésének és üzembe helyezésének engedélyezésére vonatkozóan.

(2)   A tagállam által a nemzeti jognak megfelelően meghatározott, a kötélpálya-létesítményért felelős személy köteles benyújtani a kötélpálya-létesítmény jóváhagyásáért felelős hatóságnak vagy szervnek a 8. cikkben említett biztonsági jelentést, az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek megfelelőségével kapcsolatos más dokumentumokat, valamint a kötélpálya-létesítmény jellemzőire vonatkozó dokumentumokat. A kötélpálya-létesítményre vonatkozó dokumentáció ezen felül tartalmazza a szükséges feltételeket, beleértve az üzemeltetési korlátozásokat is, valamint a kötélpálya-létesítményre vonatkozó teljes részletességű javítási, felügyeleti, beállítási és karbantartási információkat. E dokumentumok egy példányát a kötélpálya-létesítmény területén kell tárolni.

(3)   Abban az esetben, ha egyes meglévő kötélpálya-létesítmények lényeges jellemzőiben, alrendszereiben vagy biztonsági rendszerelemeiben olyan átalakítás történik, amelyet az érintett tagállam új üzembe helyezési engedélyhez köt, az ilyen átalakításnak és a kötélpálya-létesítmények egészére gyakorolt hatásainak meg kell felelniük a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek.

(4)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett eljárásokat nem alkalmazhatják azzal a céllal, hogy az e rendelet hatálya alá tartozó szempontokhoz kapcsolódó indokok alapján megtiltsák, korlátozzák vagy akadályozzák az az olyan kötélpálya-létesítmények megépítését és üzembe helyezését amelyek e rendeletnek megfelelnek, és amelyeket a rendeltetésüknek megfelelő létestése esetén nem veszélyezteti az emberi egészséget vagy biztonságot, valamint az anyagi javak biztonságát.

(5)   A tagállamok az (1) bekezdésben említett eljárásokat nem alkalmazhatják azzal a céllal, hogy megtiltsák, korlátozzák vagy akadályozzák az e rendeletnek megfelelő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek szabad mozgását.

10. cikk

A kötélpálya-létesítmények üzemeltetése

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy minden kötélpálya-létesítmény csak akkor üzemelhessen, ha megfelel a biztonsági jelentésben megállapított feltételeknek.

(2)   Amennyiben egy tagállam azt állapítja meg, hogy egy engedélyezett, a rendeltetésének megfelelően használt kötélpálya-létesítmény veszélyezteti az emberi egészséget vagy biztonságot, vagy az anyagi javak biztonságát, megteszi a szükséges intézkedéseket a kötélpálya-létesítmény üzemeltetési feltételeinek korlátozására, illetve megtiltja annak üzemeltetését.

II. FEJEZET

A GAZDASÁGI SZEREPLŐK KÖTELEZETTSÉGEI

11. cikk

A gyártók kötelezettségei

(1)   A gyártók az alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek forgalomba hozatalakor, illetve azoknak valamely kötélpálya-létesítménybe történő beépítésekor biztosítják, hogy azokat a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek megfelelően tervezték és gyártották.

(2)   Az alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek gyártói elkészítik a VIII. mellékletben előírt műszaki dokumentációt (a továbbiakban: műszaki dokumentáció), és elvégzik vagy elvégeztetik a 18. cikkben említett, megfelelő megfelelőségértékelési eljárást.

Amennyiben az első albekezdésben említett eljárás keretében igazolták, hogy az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelel az alkalmazandó követelményeknek, a gyártók elkészítik az EU-megfelelőségi nyilatkozatot, és elhelyezik a CE-jelölést.

(3)   A gyártók a műszaki dokumentációt és az EU-megfelelőségi nyilatkozatot az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalát követően 30 évig kötelesek megőrizni.

(4)   A gyártó biztosítja a sorozatgyártás megfelelőségének fenntartását szolgáló eljárások alkalmazását. Megfelelően figyelembe kell venni az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem tervezésének és jellemzőinek változásait, valamint azoknak a harmonizált szabványoknak vagy más műszaki leírásoknak a változásait, amelyek alapján az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelelőségét megállapították.

Ha az alrendszerrel vagy a biztonsági rendszerelemmel járó veszély miatt helyénvalónak ítélik, a gyártók az utasok, az üzemeltető személyzet és a harmadik személyek egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégezik a forgalmazott alrendszerek és biztonsági rendszerelemek mintáinak vizsgálatát, kivizsgálják a nem megfelelő alrendszerekkel és biztonsági rendszerelemekkel kapcsolatos panaszokat és szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, valamint az ilyen alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket érintő visszahívásokról, továbbá folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat az ilyen nyomonkövetési intézkedésekről.

(5)   A gyártók biztosítják, hogy az általuk forgalomba hozott alrendszereken vagy biztonsági rendszerelemeken az azonosításukat lehetővé tevő típus-, tétel- vagy sorozatszám vagy más ilyen elem fel legyen tüntetve.

Ha az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem mérete vagy jellege nem teszi ezt lehetővé, a gyártók biztosítják, hogy a szükséges információ az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem csomagolásán vagy az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet kísérő dokumentációján szerepeljen.

(6)   A gyártók feltüntetik az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen, vagy ha ez nem lehetséges, az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem csomagolásán vagy az azt kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a levelezési címüket, amelyen kapcsolatba lehet lépni velük. A megadott címnek a gyártó általános kapcsolattartási címét kell jeleznie. Az elérhetőségi adatokat a felhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni. Amennyiben a gyártó honlap címét adja meg, gondoskodnia kell arról, hogy a honlapon szereplő információk hozzáférhetők és naprakészek legyenek.

(7)   A gyártók biztosítják, hogy az alrendszerhez vagy a biztonsági rendszerelemhez mellékelve legyen az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példánya, valamint a használati utasítás és a biztonsági tájékoztató, a felhasználók által könnyen érthető nyelven az érintett tagállam döntésének megfelelően. A használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót egyértelmű, közérthető és olvasható formában kell elkészíteni.

Amennyiben azonban nagy számú alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet szállítanak egyetlen gazdasági szereplő vagy felhasználó részére, az érintett tételhez vagy szállítmányhoz elegendő az EU-megfelelőségi nyilatkozatot egy példányban mellékelni.

(8)   Azok a gyártók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelelőségének biztosítására, illetve adott esetben a forgalomból történő kivonására vagy visszahívására. Továbbá, ha az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, a gyártók erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyek piacán az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalomba hozták.

(9)   A gyártók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem e rendeletnek való megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, az e hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett információk és dokumentumok papír alapon vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. Az említett hatóság felkérésére a gyártók együttműködnek ezzel a hatósággal az általuk forgalomba hozott alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek által jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

12. cikk

Meghatalmazott képviselők

(1)   A gyártók írásbeli megbízással kinevezhetnek egy meghatalmazott képviselőt.

A 11. cikk (1) bekezdésében meghatározott kötelezettségek és a műszaki dokumentáció elkészítésére vonatkozó kötelezettség nem képezik a meghatalmazott képviselő megbízásának részét.

(2)   A meghatalmazott képviselők a gyártótól kapott megbízásban meghatározott feladatokat látják el. A megbízásnak legalább az alábbiak elvégzésére kell engedélyt adnia a meghatalmazott képviselő számára:

a)	az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalát követően 30 évig megőrzi és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszi az EU-megfelelőségi nyilatkozatot és a műszaki dokumentációt;

b)	valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadja az említett hatóságnak az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelelősége igazolásához szükséges összes információt és dokumentumot;

c)	az illetékes nemzeti hatóságok kérésére együttműködik velük a megbízása körébe tartozó alrendszerek és biztonsági rendszerelemek által képviselt kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

13. cikk

Az importőrök kötelezettségei

(1)   Az importőrök kizárólag megfelelő alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket hozhatnak forgalomba a piacon.

(2)   Az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala előtt az importőrök kötelesek meggyőződni arról, hogy a gyártó elvégezte a 18. cikk szerinti megfelelőségértékelési eljárást. Meg kell győződniük arról, hogy a gyártó elkészítette a műszaki dokumentációt, hogy az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen el van helyezve a CE-jelölés, hogy mellékelték hozzá az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, a használati utasítást, a biztonsági tájékoztatót és adott esetben az egyéb előírt dokumentumokat, valamint hogy feltüntették rajta a CE-jelölést, továbbá hogy a gyártó teljesítette a 11. cikk (5) és (6) bekezdésében foglalt követelményeket.

Amennyiben az importőr úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeknek, akkor addig nem hozhatja forgalomba az érintett alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, amíg annak megfelelősége nincs biztosítva. Továbbá amennyiben az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, az importőr erről tájékoztatja a gyártót, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)   Az importőrök megadják az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen, vagy ha ez nem lehetséges, az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem csomagolásán vagy az azt kísérő dokumentációján a nevüket, bejegyzett kereskedelmi nevüket vagy bejegyzett védjegyüket és azt a levelezési címet, amelyen velük kapcsolatba lehet lépni. Az elérhetőségi adatokat a felhasználók és a piacfelügyeleti hatóságok számára könnyen érthető nyelven kell megadni.

Amennyiben az importőr honlap címét adja meg, gondoskodnia kell arról, hogy a honlapon szereplő információk hozzáférhetők és naprakészek legyenek.

(4)   Az importőrök biztosítják, hogy az alrendszerhez, illetve a biztonsági rendszerelemhez mellékeljék a használati utasítást és a biztonsági tájékoztatót, a felhasználók által könnyen érthető nyelven, az érintett tagállam döntésének megfelelően.

(5)   Az importőrök biztosítják, hogy amíg valamely alrendszer vagy biztonsági rendszerelem a felelősségük alá tartozik, a raktározás és szállítás körülményei nem veszélyeztetik annak a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelését.

(6)   Amennyiben ez az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem által képviselt kockázatok miatt indokolt, az importőrök az utasok, az üzemeltető személyzet és a harmadik személyek egészségének védelme és biztonsága érdekében elvégezik a forgalmazott alrendszerek és biztonsági rendszerelemek mintáinak vizsgálatát, kivizsgálják a nem megfelelő alrendszerekkel és biztonsági rendszerelemekkel kapcsolatos panaszokat, szükség esetén nyilvántartást vezetnek ezekről, valamint az ilyen alrendszereket és biztonsági rendszerelemeket érintő visszahívásokról, továbbá folyamatosan tájékoztatják a forgalmazókat az ilyen nyomonkövetési intézkedésekről.

(7)   Azok az importőrök, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalomba hozott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg ennek a rendeletnek, azonnal meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelelőségének biztosítása érdekében, illetve adott esetben kivonják a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá ha az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, az importőrök erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalmazták,

(8)   Az importőröknek az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatalát követően 30 évig megőrzik és a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetővé teszik az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, és biztosítják, hogy a műszaki dokumentáció kérésre az említett hatóságok rendelkezésére bocsátható legyen.

(9)   Az importőrök valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt, az említett hatóság számára könnyen érthető nyelven. Az említett információk és dokumentációk papír alapon vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. Az adott hatóság kérésére az importőrök együttműködnek vele az általuk forgalomba hozott alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek által jelentett veszélyek kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

14. cikk

A forgalmazók kötelezettségei

(1)   Alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalmazásakor a forgalmazók kellő gondossággal járnak el az e rendeletben foglalt követelményekkel kapcsolatban.

(2)   Az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalmazása előtt a forgalmazók ellenőrzik, hogy az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen elhelyezték-e a CE-jelölést, mellékelték-e hozzá az EU-megfelelőségi nyilatkozat egy példányát, a használati utasítást, a biztonsági tájékoztatót és adott esetben az egyéb előírt dokumentációt, az érintett tagállam által meghatározott, a felhasználók által könnyen érthető nyelven, valamint hogy a gyártó teljesítette a 11. cikk (5) és (6) bekezdésében, az importőr pedig a 13. cikk (3) bekezdésében meghatározott követelményeket.

Amennyiben a forgalmazó úgy ítéli meg, vagy okkal feltételezi, hogy valamely alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeknek, csak azt követően forgalmazhatja az érintett alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, ha összhangba hozta azokkal. Továbbá amennyiben az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, erről a forgalmazó tájékoztatja a gyártót vagy az importőrt, valamint a piacfelügyeleti hatóságokat.

(3)   A forgalmazók biztosítják, hogy amíg valamely alrendszer vagy biztonsági rendszerelem a felelősségük alá tartozik, a raktározás és a szállítás körülményei nem veszélyeztetik annak a II. mellékletben meghatározott, alkalmazandó alapvető követelményeknek való megfelelőségét.

(4)   Azok a forgalmazók, amelyek úgy ítélik meg, illetve okkal feltételezik, hogy valamely általuk forgalmazott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg e rendeletnek, biztosítják, hogy az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelelőségének biztosítása érdekében meghozzák a szükséges kiigazító intézkedéseket, illetve adott esetben kivonják azt a forgalomból vagy visszahívják. Továbbá, ha az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem veszélyt jelent, a forgalmazók erről – és különösen a meg nem felelés és a meghozott kiigazító intézkedések részleteiről – haladéktalanul tájékoztatják azoknak a tagállamoknak az illetékes nemzeti hatóságait, amelyeknek piacán az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalmazták,.

(5)   A forgalmazók valamely illetékes nemzeti hatóság indokolt kérésére átadják az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem megfelelőségének igazolásához szükséges összes információt és dokumentációt. Az említett információk és dokumentumok papír alapon vagy elektronikus formátumban is benyújthatók. A forgalmazók – kérésére – együttműködnek az említett hatósággal az általuk forgalmazott alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek által jelentett kockázatok kiküszöbölése érdekében tett intézkedések terén.

15. cikk

Esetek, amelyekben a gyártói kötelezettségek az importőrökre és a forgalmazókra alkalmazandók

Amennyiben egy importőr vagy forgalmazó, a saját nevében vagy védjegye alatt hoz forgalomba alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, vagy olyan módon alakít át egy már forgalomba hozott alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet, ami befolyásolhatja annak az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelését, e rendelet alkalmazásában gyártónak kell tekinteni és a gyártó 11. cikkben előírt kötelezettségei terhelik.

16. cikk

A gazdasági szereplők azonosítása

Kérésre a gazdasági szereplőknek a piacfelügyeleti hatóságok részére azonosítaniuk kell:

a)	a gazdasági szereplőt, amely nekik az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet szállította;

b)	a gazdasági szereplőt és kötélpálya-létesítményért felelős személyt, amelyeknek az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet szállítják.

A gazdasági szereplőknek az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem részükre történő szállítását követően 30 éven át, illetve az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem általuk történő szállítását követően 30 éven át be kell tudniuk mutatni az első bekezdésben említett információkat.

III. FEJEZET

AZ ALRENDSZEREK ÉS A BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEK MEGFELELŐSÉGE

17. cikk

Az alrendszerek és biztonsági rendszerelemek megfelelőségének vélelmezése

Azokról az alrendszerekről és biztonsági rendszerelemekről, amelyek megfelelnek azon harmonizált szabványoknak vagy azok egy részének, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, vélelmezni kell, hogy megfelelnek azoknak a II. mellékletben meghatározott alapvető követelményeknek, amelyekre az említett szabványok, illetve azok említett részei vonatkoznak.

18. cikk

Megfelelőségértékelési eljárások

(1)   Alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala előtt a gyártó az alábbi, az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet a (2) bekezdés szerinti megfelelőségértékelési eljárásnak veti alá.

(2)   Az alrendszerek és a biztonsági rendszerelemek megfelelőségének értékelése a gyártó választása szerint az alábbi megfelelőségértékelési eljárások egyike útján végezhető el:

a)

a III. mellékletben meghatározott EU-típusvizsgálat (B. modul – gyártási típus) az alábbiak egyikével együtt: i. a IV. mellékletben meghatározott, a gyártási eljárás minőségbiztosításán alapuló típusmegfelelőség (D. modul); ii. az V. mellékletben meghatározott, az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem ellenőrzésén alapuló típusmegfelelőség (F. modul);

b)	a VI. mellékletben meghatározott, egyedi termékellenőrzésen alapuló megfelelőség (G. modul);

c)	a VII. mellékletben meghatározott, a teljes minőségbiztosításon és tervvizsgálaton alapuló megfelelőség (H.1. modul).

(3)   A megfelelőségértékelési eljárásokkal kapcsolatos nyilvántartást és levelezést a (2) bekezdés szerinti eljárásokat végző bejelentett szervezet székhelye szerinti tagállam hivatalos nyelvén vagy az említett szervezet által elfogadott nyelven kell elkészíteni.

19. cikk

EU-megfelelőségi nyilatkozat

(1)   Az alrendszerre vagy a biztonsági rendszerelemre vonatkozó EU-megfelelőségi nyilatkozat igazolja, hogy a II. mellékletben meghatározott alapvető követelmények teljesültek.

(2)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozatot a IX. mellékletben szereplő minta alapján kell elkészíteni, tartalmazza a III–VII. melléklet vonatkozó moduljaiban meghatározott elemeket, és azt folyamatosan aktualizálni kell. A nyilatkozatot mellékelni kell az alrendszerhez vagy a biztonsági rendszerelemhez, és le kell fordítani annak a tagállamnak a nyelvére vagy nyelveire, amelynek piacán az alrendszert vagy a biztonsági rendszerelemet forgalomba hozzák vagy forgalmazzák.

(3)   Amennyiben az alrendszerre vagy biztonsági rendszerelemre több olyan uniós jogi aktus alkalmazandó, amely EU-megfelelőségi nyilatkozatot ír elő, valamennyi ilyen uniós jogi aktus tekintetében egyetlen EU-megfelelőségi nyilatkozatot állítanak ki. Ez a nyilatkozat tartalmazza az érintett uniós jogi aktusok azonosítását, ideértve közzétételük hivatkozásait is.

(4)   Az EU-megfelelőségi nyilatkozat elkészítésével a gyártó felelősséget vállal azért, hogy az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelel az e rendeletben meghatározott követelményeknek.

20. cikk

A CE-jelölésre vonatkozó általános elvek

A CE-jelölésre a 765/2008/EK rendelet 30. cikkében meghatározott általános elvek vonatkoznak.

21. cikk

A CE-jelölés elhelyezésére vonatkozó szabályok és feltételek

(1)   A CE-jelölést az alrendszeren vagy a biztonsági rendszerelemen, illetve azok adattábláján jól láthatóan, olvashatóan és letörölhetetlenül kell elhelyezni. Amennyiben ez az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem jellege miatt nem lehetséges vagy nem biztosítható, a jelölést a csomagoláson és a kísérő dokumentáción kell elhelyezni.

(2)   A CE-jelölést az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem forgalomba hozatala előtt kell elhelyezni.

(3)   A CE-jelölést azon bejelentett szervezet azonosító számának kell követnie, amely a gyártásellenőrzés szakaszában részt vett. A bejelentett szervezet azonosító számát vagy maga a szervezet, vagy utasításai alapján a gyártó vagy pedig a gyártó meghatalmazott képviselője helyezi el.

(4)   A CE-jelölést és a (3) bekezdésben említett azonosító számot a különleges kockázatokra vagy felhasználásra utaló egyéb jelölések követhetik.

(5)   A tagállamok a meglévő mechanizmusokra támaszkodva biztosítják a CE-jelölést szabályozó rendszer helyes végrehajtását, és e jelölés helytelen használata esetén megfelelő lépéseket tesznek.

IV. FEJEZET

A MEGFELELŐSÉGÉRTÉKELŐ SZERVEZETEK BEJELENTÉSE

22. cikk

Bejelentés

A tagállamok bejelentik a Bizottságnak és a többi tagállamnak azokat a szervezeteket, amelyeket felhatalmaztak az e rendelet szerinti, harmadik fél által végzendő megfelelőségértékelési feladatok ellátására.

23. cikk

Bejelentő hatóságok

(1)   A tagállamok kijelölnek egy bejelentő hatóságot, amely felel a megfelelőségértékelési szervezetek értékeléséhez és bejelentéséhez szükséges eljárások kialakításáért és végrehajtásáért, valamint a bejelentett szervezetek felügyeletéért, ideértve a 28. cikknek való megfelelést is.

(2)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az (1) bekezdésben említett értékelést és nyomon követést egy, a 765/2008/EK rendelet szerinti nemzeti akkreditáló testület végzi el az említett rendelet rendelkezéseivel összhangban.

(3)   Amennyiben a bejelentő hatóság az e cikk (1) bekezdése szerinti értékelést, bejelentést vagy felügyeletet átruházza vagy más módon egy olyan szervezetre bízza, amely nem kormányzati szervezet, akkor az utóbbi szervezetnek jogi személynek kell lennie, és értelemszerűen meg kell felelnie a 24. cikkben foglalt követelményeknek. Emellett ennek a szervezetnek gondoskodnia kell a tevékenységeiből eredő felelősségért való helytállásról.

(4)   A bejelentő szervezet teljes felelősséget vállal a (3) bekezdésben említett szervezet által elvégzett feladatokért.

24. cikk

A bejelentő hatóságokra vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentő hatóságot úgy kell létrehozni, hogy ne alakuljon ki összeférhetetlenség a megfelelőségértékelő szervezetekkel.

(2)   A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni és működtetni, hogy biztosítva legyen tevékenységeinek objektivitása és pártatlansága.

(3)   A bejelentő hatóságot úgy kell megszervezni, hogy a megfelelőségértékelő szervezet bejelentésével kapcsolatban minden egyes döntést az értékelést végzőktől eltérő illetékes személyek hozzanak meg.

(4)   A bejelentő hatóság kereskedelmi vagy piaci alapon nem kínál vagy végez semmilyen olyan tevékenységet, amelyet a megfelelőségértékelő szervezetek végeznek, illetve nem kínál vagy végez ilyen alapon szaktanácsadási szolgáltatást.

(5)   A bejelentő hatóságnak megőrzi a kapott információk bizalmas jellegét.

(6)   A bejelentő hatóság kellő létszámú hozzáértő személyzettel rendelkezik ahhoz, hogy megfelelően ellássa feladatait.

25. cikk

A bejelentő hatóságokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség

A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot azokról az eljárásaikról, amelyeket a megfelelőségértékelő szervezetek értékelése és bejelentése, valamint a bejelentett szervezetek felügyelete érdekében hoztak létre, továbbá ezek bármilyen változásáról.

A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi ezeket az információkat.

26. cikk

A bejelentett szervezetekre vonatkozó követelmények

(1)   A bejelentés érdekében a megfelelőségértékelő szervezetnek teljesíti a (2)–(11) bekezdésben meghatározott követelményeket.

(2)   A megfelelőségértékelő szervezetet a tagállamok nemzeti joga alapján kell létrehozni, és jogi személyiséggel kell rendelkeznie.

(3)   A megfelelőségértékelő szervezet olyan harmadik fél, amely független az általa értékelt szervezettől, illetve alrendszertől vagy biztonsági rendszerelemtől.

Ilyen szervezetnek tekinthető az a szervezet is, amely az általa értékelt alrendszer vagy biztonsági rendszerelem tervezésében, gyártásában, szállításában, összeszerelésében, használatában vagy karbantartásában részt vevő vállalkozásokat képviselő üzleti szerveződéshez vagy szakmai szövetséghez tartozik, feltéve, hogy bizonyítottan független és esetében nem áll fenn összeférhetetlenség.

(4)   A megfelelőségértékelő szervezet, annak felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzete nem lehet annak az alrendszernek vagy biztonsági rendszerelemnek a tervezője, gyártója, szállítója, létesítője, vásárlója, tulajdonosa, felhasználója vagy karbantartója, amelyet értékelnek, valamint nem lehet az érintett felek meghatalmazott képviselője sem. Ez nem zárja ki az olyan értékelt alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek használatát, amelyek a megfelelőségértékelő szervezet működéséhez szükségesek, illetve az ilyen alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek személyes célra történő használatát.

A megfelelőségértékelő szervezet annak felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzete nem vehet részt közvetlenül ezen alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek tervezésében, gyártásában vagy megépítésében, forgalmazásában, létesítésében, használatában és karbantartásában, és nem képviselheti az ilyen tevékenységben részt vevő feleket sem. Nem vehet részt továbbá olyan tevékenységben, amely veszélyeztetné a bejelentett megfelelőségértékelési tevékenységeikkel kapcsolatos döntéshozói függetlenségét vagy feddhetetlenségét. Ez különösen érvényes a szaktanácsadási szolgáltatásokra.

A megfelelőségértékelő szervezeteknek biztosítják, hogy leányvállalataik és alvállalkozóik tevékenysége ne befolyásolja megfelelőségértékelési tevékenységeik bizalmas jellegét, objektivitását és pártatlanságát.

(5)   A megfelelőségértékelő szervezetek és személyzetük a megfelelőségértékelési tevékenységeket az adott területtel kapcsolatos legmagasabb szintű szakmai feddhetetlenséggel és az adott területen szükséges műszaki szaktudással végzik el, és függetlennek kell lenniük minden olyan, különösen az ilyen tevékenységek eredményeiben érdekelt személyektől vagy személyek csoportjaitól eredő – főként pénzügyi – nyomásgyakorlástól és ösztönzéstől, amely befolyásolhatná döntésüket vagy megfelelőségértékelési tevékenységeik eredményeit.

(6)   A megfelelőségértékelő szervezetnek alkalmasnak kell lennie a számára a III–VII. mellékletben előírt valamennyi olyan megfelelőségértékelési feladat elvégzésére, amelynek elvégzésére bejelentették, függetlenül attól, hogy ezeket a feladatokat maga a megfelelőségértékelő szervezet végzi el, vagy pedig azt az ő nevében és felelősségi körében végzik el.

A megfelelőségértékelő szervezetnek – mindenkor és minden egyes megfelelőségértékelési eljárás, valamint minden olyan alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem fajta vagy kategória tekintetében, amelyre bejelentették – rendelkeznie kell a szükséges:

a)	személyzettel, akik műszaki ismeretekkel, valamint elegendő és megfelelő tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséhez;

b)

eljárások leírásával, amelyekkel összhangban a megfelelőségértékelés zajlik, biztosítva ezen eljárások átláthatóságát és reprodukálhatóságát. Rendelkeznie kell megfelelő stratégiákkal és eljárásokkal, amelyek segítségével a bejelentett szervezetként végzett feladatok és az egyéb tevékenységek elkülönülnek egymástól;

c)

eljárásokkal, amelyek segítségével tevékenysége végzése során megfelelően figyelembe tudja venni egy vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem gyártástechnológiai összetettségének fokát, illetve a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozati jellegét.

A megfelelőségértékelő szervezetnek rendelkeznie kell a megfelelőségértékelési tevékenységekkel kapcsolatos műszaki és adminisztrációs feladatok megfelelő ellátásához szükséges eszközökkel, továbbá hozzá kell férnie valamennyi szükséges felszereléshez, illetve létesítményhez.

(7)   A megfelelőségértékelési feladatok elvégzéséért felelős személyzetnek:

a)	alapos műszaki és szakképzetséggel kell rendelkeznie, amely kiterjed az összes olyan megfelelőségértékelési tevékenységre, amelyekre vonatkozóan a szervezetet bejelentették;

b)	megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie az általa végzett értékelések követelményeiről, és megfelelő hatáskörrel kell rendelkeznie az ilyen értékelések elvégzésére;

c)	kellően ismernie és értenie kell a II. mellékletben meghatározott alapvető követelmények, az alkalmazandó harmonizált szabványok, valamint az uniós harmonizációs jogszabályok és a nemzeti jogszabályok alkalmazandó rendelkezéseit;

d)	alkalmasnak kell lennie az értékelés elvégzését bizonyító tanúsítványok, nyilvántartások és jelentések elkészítésére.

(8)   Biztosítani kell a megfelelőségértékelő szervezet, a szervezet felső vezetése és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzet pártatlanságát.

A megfelelőségértékelő szervezet felső vezetésének és a megfelelőségértékelési feladatokat végző személyzetnek a javadalmazása nem függ az elvégzett értékelések számától vagy azok eredményétől.

(9)   A megfelelőségértékelő szervezetek felelősségbiztosítást kötnek, kivéve, ha a felelősséget a nemzeti joggal összhangban az állam vállalja át, vagy ha a tagállam közvetlenül felel a megfelelőségértékelésért.

(10)   A megfelelőségértékelő szervezet személyzetének be kell tartania a szakmai titoktartás követelményeit minden olyan információ tekintetében, amely a III–VII. melléklet vagy az azokat végrehajtó nemzeti jog rendelkezései alapján ellátott feladatai végrehajtása során jutott a birtokába; kivéve annak a tagállamnak illetékes hatóságait ahol a szervezet a tevékenységét gyakorolja. A tulajdonjogokat védelmezni kell.

(11)   A megfelelőségértékelő szervezetek részt vesznek a vonatkozó szabványosítási tevékenységekben, valamint az e rendelet alapján létrehozott, a bejelentett szervezeteket koordináló csoportjának tevékenységeiben, illetve biztosítják, hogy az értékelést végző személyzetük tájékoztatást kapjon ezekről a tevékenységekről, továbbá általános útmutatóként alkalmazzák az említett csoport munkájának eredményeként létrejött adminisztratív döntéseket és dokumentumokat.

27. cikk

A bejelentett szervezetek megfelelőségének vélelme

Amennyiben a megfelelőségértékelő szervezet igazolja, hogy teljesíti az olyan vonatkozó harmonizált szabványokban vagy azok részeiben rögzített kritériumokat, amelyek hivatkozásait közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában, akkor vélelmezni kell, hogy megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, amennyiben az alkalmazandó harmonizált szabványok kiterjednek az említett követelményekre.

28. cikk

A bejelentett szervezetek leányvállalatai és alvállalkozói

(1)   Amennyiben a bejelentett szervezet egyes, a megfelelőség értékelésével kapcsolatos feladatokat alvállalkozásba adja, vagy elvégzésükhöz leányvállalatot vesz igénybe, biztosítania kell, hogy az alvállalkozó vagy a leányvállalat megfelel a 26. cikkben meghatározott követelményeknek, és erről tájékoztatnia kell a bejelentő hatóságot.

(2)   A bejelentett szervezeteknek teljes körű felelősséget kell vállalniuk az alvállalkozók vagy leányvállalatok által elvégzett feladatokért, függetlenül attól, hogy azok székhelye hol található.

(3)   A tevékenységeket csak az ügyfél beleegyezésével lehet alvállalkozásba adni vagy leányvállalattal elvégeztetni.

(4)   A bejelentett szervezetek kötelesek a bejelentő hatóság számára elérhetővé tenni az alvállalkozó vagy a leányvállalat szakmai képesítéseinek értékelésére, valamint az általuk a III–VII. melléklet szerint elvégzett munkára vonatkozó megfelelő dokumentumokat.

29. cikk

Bejelentés iránti kérelem

(1)   A megfelelőségértékelő szervezetnek bejelentés iránti kérelmet nyújt be a székhelye szerinti tagállam bejelentő hatóságához.

(2)   A bejelentés iránti kérelemhez mellékelni kell a megfelelőségértékelési tevékenység, a megfelelőségértékelési modul vagy modulok, valamint azon alrendszer/biztonsági rendszerelem vagy azon alrendszerek/biztonsági rendszerelemek leírását, amelyek tekintetében a szervezet szakmailag alkalmasnak tekinti magát, továbbá – amennyiben van ilyen – a nemzeti akkreditáló testület által kiállított akkreditálási tanúsítványt, amely tanúsítja, hogy a megfelelőségértékelő szervezet teljesíti a 26. cikkben előírt követelményeket.

(3)   Amennyiben az érintett megfelelőségértékelő szervezet nem tud akkreditálási tanúsítványt benyújtani, akkor be kell nyújtania a bejelentő hatóságnak az ellenőrzéséhez, elismeréséhez és rendszeres felügyeletéhez szükséges összes igazoló dokumentumot. hogy teljesíti a 26. cikkben rögzített követelményeket.

30. cikk

Bejelentési eljárás

(1)   A bejelentő hatóságok csak olyan megfelelőségértékelő szervezeteket jelenthetnek be, amelyek teljesítették a 26. cikkben rögzített követelményeket.

(2)   A bejelentő hatóságok a Bizottság által kifejlesztett és kezelt elektronikus bejelentési eszköz igénybevételével értesítik a Bizottságot és a többi tagállamot.

(3)   A bejelentés tartalmazza a megfelelőségértékelési tevékenységek összes részletét, a megfelelőségértékelési modult vagy modulokat, az érintett alrendszert/biztonsági rendszerelemet, illetve alrendszereket/biztonsági rendszerelemeket, valamint a felkészültségre vonatkozó megfelelő szakmai alkalmasság igazolását..

(4)   Amennyiben a bejelentés nem a 29. cikk (2) bekezdésében említett akkreditálási tanúsítványon alapul, a bejelentő hatóság benyújtja a Bizottságnak és a többi tagállamnak a megfelelőségértékelő szervezet felkészültségére vonatkozó szakmai alkalmasságot igazoló dokumentumokat, valamint bemutatja azokat a megfelelő intézkedéseket, amelyek biztosítják a szervezet rendszeres ellenőrzését és azt, hogy az továbbra is megfeleljen az 26. cikkben meghatározott követelményeknek.

(5)   Az érintett szervezet csak akkor láthatja el a bejelentett szervezet tevékenységeit, ha a Bizottság és a többi tagállam akkreditálási tanúsítvánnyal alátámasztott bejelentés esetén a bejelentéstől számított két héten belül, akkreditálási tanúsítvány csatolása nélkül tett bejelentés esetén pedig a bejelentéstől számított két hónapon belül nem emelt kifogást.

E rendelet alkalmazásában csak az ilyen szervezet tekinthető bejelentett szervezetnek.

(6)   A bejelentő hatóság értesíti a Bizottságot és a többi tagállamot a bejelentés bármely későbbi releváns változásáról.

31. cikk

Azonosító számok és a bejelentett szervezetek jegyzéke

(1)   A Bizottság azonosító számot ad ki a bejelentett szervezet részére.

A Bizottság egyetlen azonosító számot ad ki még akkor is, ha a szervezetet több uniós jogi aktus szerint is bejelentik.

(2)   A Bizottság nyilvánosan hozzáférhetővé teszi az e rendelet szerint bejelentett szervezetek jegyzékét, beleértve a számukra kiadott azonosító számokat és azokat a tevékenységeket, amelyekre a szervezeteket bejelentették.

A Bizottság gondoskodik a jegyzék folyamatos frissítéséről.

32. cikk

A bejelentés változásai

(1)   Amennyiben a bejelentő hatóság megállapítja, vagy tájékoztatják arról, hogy valamely bejelentett szervezet már nem teljesíti a 26. cikkben meghatározott követelményeket, vagy elmulasztja teljesíteni kötelezettségeit, akkor a bejelentő hatóság adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a bejelentést, attól függően, hogy a szervezet mennyire súlyos mértékben mulasztotta el teljesíteni a követelményeket vagy kötelezettségeket. A bejelentő hatóságnak erről haladéktalanul tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(2)   Amennyiben a bejelentést korlátozzák, felfüggesztik vagy visszavonják, illetve ha a bejelentett szervezet megszüntette tevékenységét, a bejelentő tagállam megteszi a szükséges lépéseket annak biztosítása érdekében, hogy az említett szervezet dokumentációját vagy egy másik bejelentett szervezet dolgozza fel, vagy pedig azok kérésre az illetékes bejelentő vagy piacfelügyeleti hatóságok számára elérhetők legyenek.

33. cikk

A bejelentett szervezetek szakmai alkalmasságának vitatása

(1)   A Bizottság kivizsgál minden olyan esetet, amikor kétségei vannak vagy kétségek jutnak tudomására a bejelentett szervezet szakmai alkalmasságával vagy azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett szervezet folyamatosan teljesíti-e a rá vonatkozó követelményeket és kötelezettségeket.

(2)   A bejelentő tagállam kérésre a Bizottság rendelkezésére bocsátja az érintett bejelentett szervezet bejelentésének vagy szakmai alkalmassága fenntartásának alapjául szolgáló összes információt.

(3)   A Bizottság biztosítja, hogy vizsgálatai során birtokába jutott különleges adatokat bizalmasan kezeli

(4)   Amennyiben a Bizottság meggyőződik arról, hogy a bejelentett szervezet nem, illetve már nem teljesíti a rá vonatkozó bejelentés követelményeit, végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben felkéri a bejelentő tagállamot a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalára, ideértve szükség esetén a bejelentés visszavonását is.

Ezt a végrehajtási aktust a 44. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

34. cikk

A bejelentett szervezetek működési kötelezettségei

(1)   A bejelentett szervezet a III–VII. mellékletben előírt megfelelőségértékelési eljárásokkal összhangban végzi el a megfelelőségértékelést.

(2)   A megfelelőségértékelést az arányosság elvével összhangban, a gazdasági szereplőkre háruló szükségtelen terhek elkerülésével kell elvégezni.

A megfelelőségértékelő szervezetek a vállalkozás méretét, azt az ágazatot, amelyben az tevékenykedik, a vállalkozás szerkezetét, az adott alrendszer vagy biztonsági rendszerelem gyártástechnológiai összetettségének fokát, illetve a gyártási folyamat tömegtermelési vagy sorozatjellegét megfelelően figyelembe véve végzik tevékenységüket.

Mindemellett azonban tiszteletben kell tartaniuk az alrendszer vagy a biztonsági rendszerelem e rendeletnek való megfeleléséhez szükséges szigorúság mértékét és a védelem szintjét.

(3)   Amennyiben a bejelentett szervezet megállapítja, hogy a gyártó nem teljesítette a II. mellékletben megállapított alapvető követelményeket, vagy nem felel meg a harmonizált szabványoknak vagy más műszaki előírásokban megállapított követelményeknek, akkor felszólítja a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és nem ad ki megfelelőségi tanúsítványt, illetve nem hoz jóváhagyó döntést.

(4)   Ha a megfelelőségi tanúsítvány vagy a jóváhagyó döntés kiadása után a megfelelőség nyomon követése során a bejelentett szervezet megállapítja, hogy egy alrendszer vagy biztonsági rendszerelem már nem megfelelő, fel kell szólítania a gyártót a megfelelő kiigazító intézkedések megtételére, és szükség esetén fel kell függesztenie vagy vissza kell vonnia a tanúsítványt vagy a jóváhagyó döntést.

(5)   Amennyiben a kiigazító intézkedéseket nem hajtják végre, vagy azok nem érik el a kívánt hatást, a bejelentett szervezet adott esetben korlátozhatja, felfüggesztheti vagy visszavonhatja a tanúsítványokat vagy a jóváhagyó döntését.

35. cikk

Jogorvoslat a bejelentett szervezetek döntéseivel szemben

A bejelentett szervezetek biztosítják, hogy döntéseikkel szemben jogorvoslati eljárást lehessen kezdeményezni.

36. cikk

A bejelentett szervezetek tájékoztatási kötelezettségei

(1)   A bejelentett szervezetek tájékoztatják a bejelentő hatóságot:

a)	tanúsítványok vagy a jóváhagyó döntések valamennyi elutasításáról, korlátozásáról, felfüggesztéséről vagy visszavonásáról;

b)	azokról a körülményekről, amelyek érinthetik a bejelentés hatályát vagy feltételeit;

c)	a piacfelügyeleti hatóságoktól kapott, a megfelelőségértékelési tevékenységekre vonatkozó tájékoztatási felkérésekről

d)	kérésre a bejelentésük hatálya alá tartozó megfelelőségértékelési tevékenységekről, valamint minden más elvégzett tevékenységről, többek között a határokon átnyúló tevékenységekről és a tevékenységek alvállalkozásba adásáról.

(2)   A bejelentett szervezetek az előírások megsértésének figyelemmel kísérésével kapcsolatban megfelelően tájékoztatják az e rendelet szerint bejelentett, hasonló megfelelőségértékelési tevékenységeket végző és ugyanazokkal az alrendszerekkel vagy biztonsági rendszerelemekkel foglalkozó más szervezeteket a negatív és – kérésre – a pozitív megfelelőségértékelési eredményekről.

37. cikk

Tapasztalatcsere

A Bizottság gondoskodik a tagállamoknak a bejelentéssel kapcsolatos szakpolitikáért felelős nemzeti hatóságai közötti tapasztalatcsere megszervezéséről.

38. cikk

A bejelentett szervezetek közötti koordináció

A Bizottság biztosítja, hogy az e rendelet szerint bejelentett szervezetek között – a kötélpálya-létesítményekkel foglalkozó bejelentett szervezetek koordinációs csoportja formájában – megfelelő koordináció és együttműködés jöjjön létre, és hogy az megfelelően működjön.

A bejelentett szervezeteknek közvetlenül vagy kijelölt képviselőkön keresztül részt vesznek az említett csoport munkájában.

V. FEJEZET

UNIÓS PIACFELÜGYELET, AZ UNIÓS PIACRA LÉPŐ ALRENDSZEREK ÉS BIZTONSÁGI RENDSZERELEMEK ELLENŐRZÉSE ÉS AZ UNIÓS VÉDINTÉZKEDÉSI ELJÁRÁS

39. cikk

Uniós piacfelügyelet és az uniós piacra lépőt alrendszerek és biztonsági rendszerelemek ellenőrzése

Az alrendszerekre és a biztonsági rendszerelemekre a 765/2008/EK rendelet 15. cikkének (3) bekezdését, valamint 16–29. cikkét kell alkalmazni.

40. cikk

A veszélyt jelentő alrendszerek és biztonsági rendszerelemek kezelésére vonatkozó nemzeti szintű eljárás

(1)   Ha egy tagállam piacfelügyeleti hatóságainak elégséges indokuk van azt feltételezni, hogy valamely e rendelet hatálya alá tartozó alrendszer vagy biztonsági rendszerelem veszélyt jelent az emberi egészségre vagy biztonságra, valamint az anyagi javakra, akkor elvégzik az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem értékelését, amely kiterjed az e rendeletben meghatározott összes vonatkozó követelményre. Az érintett gazdasági szereplőknek e célból minden szükséges módon együttműködnek a piacfelügyeleti hatóságokkal.

Amennyiben az első albekezdésben említett értékelés során a piacfelügyeleti hatóságok megállapítják, hogy az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg az e rendeletben megállapított követelményeknek, haladéktalanul felszólítják az érintett gazdasági szereplőt, hogy az előírásaiknak megfelelően, a veszély jellegével arányosan, ésszerű időn belül tegyen meg minden megfelelő kiigazító intézkedést, hogy az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfeleljen az említett követelményeknek, vagy az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet vonja ki a forgalomból, vagy hívja vissza azt.

A piacfelügyeleti hatóságok ennek megfelelően tájékoztatják illetékes bejelentett szervezetet.

Az e bekezdés második albekezdésében említett intézkedésekre a 765/2008/EK rendelet 21. cikke alkalmazandó.

(2)   Amennyiben a piacfelügyeleti hatóságok úgy ítélik meg, hogy a meg nem felelés nem korlátozódik az országuk területére, tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az értékelés eredményeiről és azokról az intézkedésekről, amelyek meghozatalára a gazdasági szereplőt felszólították.

(3)   A gazdasági szereplők biztosítják, hogy minden megfelelő kiigazító intézkedést meghoznak az összes olyan alrendszer és biztonsági rendszerelem tekintetében amelyeket az uniós piacon forgalmaztak.

(4)   Amennyiben az érintett gazdasági szereplő nem hozza meg a megfelelő kiigazító intézkedéseket az (1) bekezdés második albekezdésében említett határidőn belül, a piacfelügyeleti hatóságok meghozzák az összes megfelelő átmeneti intézkedést az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nemzeti piacukon történő forgalmazásának betiltására vagy korlátozására, illetve az említett piacon a forgalomból történő kivonására vagy visszahívására.

Ezekről az intézkedésekről a piacfelügyeleti hatóságoknak haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

(5)   A (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatásban megadják az összes rendelkezésre álló részletet, különösen a nem megfelelő alrendszer vagy biztonsági rendszerelem azonosításához szükséges adatokat, az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem származási helyét, a feltételezett meg nem felelés és a felmerülő veszélyek jellegét, a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát, valamint az érintett gazdasági szereplő által felhozott szempontokat. A piacfelügyeleti hatóságok külön jelezik, hogy a meg nem felelés a következők egyike miatt következett-e be:

a)	az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem nem felel meg az emberi egészség és biztonság, valamint az anyagi javak védelmével kapcsolatos követelményeknek; vagy

b)	hiányosságok állapíthatók meg a megfelelőség vélelmezését megalapozó, a 17. cikkben említett harmonizált szabványokban.

(6)   Az eljárást e cikk értelmében kezdeményező tagállamtól eltérő tagállamok haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot az elfogadott intézkedésekről és azokról a további információkról, amelyek az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem meg nem feleléséről rendelkezésükre állnak, valamint – amennyiben nem értenek egyet az elfogadott nemzeti intézkedéssel – a kifogásaikról.

(7)   Amennyiben a (4) bekezdés második albekezdésében említett tájékoztatás kézhezvételétől számított három hónapon belül egyik tagállam és a Bizottság sem emelt kifogást az egyik tagállam által hozott átmeneti intézkedéssel szemben, az intézkedést megalapozottnak kell tekinteni.

(8)   A tagállamok biztosítják, hogy az érintett alrendszerrel vagy biztonsági alkatrésszel kapcsolatban haladéktalanul sor kerüljön a megfelelő korlátozó intézkedések meghozatalára, például az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomból történő kivonására.

41. cikk

Uniós védintézkedési eljárás

(1)   Amennyiben a 40. cikk (3) és (4) bekezdésében foglalt eljárás befejezését követően kifogást emelnek egy tagállam valamely intézkedésével szemben, vagy ha a Bizottság úgy ítéli meg, hogy valamely nemzeti intézkedés ellentétes az uniós jogszabályokkal, a Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a nemzeti intézkedést. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el, amelyben megállapítja, hogy a nemzeti intézkedés indokolt-e.

A Bizottság valamennyi tagállamnak címzi határozatát, és haladéktalanul közli azt velük és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel.

(2)   Amennyiben a nemzeti intézkedést indokoltnak ítélik, valamennyi tagállam meghozza a nem megfelelő alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalomból történő kivonásához szükséges intézkedéseket és erről tájékoztatja a Bizottságot is. Amennyiben a nemzeti intézkedést megalapozatlannak ítélik, az érintett tagállam visszavonja azt.

(3)   Amennyiben a nemzeti intézkedést megalapozatlannak ítélik, és az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem meg nem felelése az e rendelet 40. cikke (5) bekezdésének b) pontjában említett harmonizált szabványok hiányosságainak tudható be, akkor a Bizottság az 1025/2012/EU rendelet 11. cikkében meghatározott eljárást alkalmazza.

42. cikk

A megfelelő, de veszélyt jelentő alrendszerek vagy biztonsági rendszerelemek

(1)   Amennyiben egy tagállam a 40. cikk (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzését követően megállapítja, hogy bár az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem megfelel ennek a rendeletnek, azonban mégis veszélyt jelent az emberi egészségre vagy biztonságra, valamint az anyagi javakra, akkor felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy az előírásainak megfelelően, a veszély mértékének megfelelően, ésszerű időn belül tegyen meg minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem a forgalomba hozatalkor többé ne jelentsen veszélyt, vagy az alrendszert vagy biztonsági rendszerelemet vonja ki a forgalomból, vagy pedig hívja vissza azt.

(2)   A gazdasági szereplők biztosítják, hogy kiigazító intézkedést hoznak az összes olyan érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem tekintetében, amelyeket az uniós piacon forgalmaztak.

(3)   A tagállam erről haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot és a többi tagállamot. A tájékoztatásban meg kell adni az összes rendelkezésre álló információt, különösen az érintett alrendszer vagy biztonsági rendszerelem azonosításához szükséges adatokat, az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem származási helyét és ellátási láncát, a felmerülő kockázat jellegét, valamint a meghozott nemzeti intézkedések jellegét és időtartamát.

(4)   A Bizottság haladéktalanul konzultációt kezd a tagállamokkal és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel, és értékeli a meghozott nemzeti intézkedéseket. Ezen értékelés eredményei alapján a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén határozatot hoz arról, hogy indokolt-e a nemzeti intézkedés, és szükség esetén megfelelő intézkedésekre tesz javaslatot.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 44. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

Az emberek egészsége és biztonsága védelmével kapcsolatos, kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben a Bizottság azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusokat fogad el a 44. cikk (4) bekezdésében említett eljárás keretében.

(5)   A Bizottság a határozatát valamennyi tagállamnak címezi, és velük és az érintett gazdasági szereplővel vagy szereplőkkel haladéktalanul közli azt.

43. cikk

Formai meg nem felelés

(1)   A 40. cikk sérelme nélkül, ha egy tagállam a következő megállapítások egyikére jut, felszólítja az érintett gazdasági szereplőt, hogy vessen véget a meg nem felelésnek:

a)	a CE-jelölést a 765/2008/EK rendelet 30. cikkét vagy e rendelet 21. cikkét megsértve helyezték el;

b)	a CE-jelölést nem helyezték el;

c)	a gyártásellenőrzés szakaszában részt vevő bejelentett szervezet azonosító számát a 21. cikket megsértve tüntették fel, illetve nem tüntették fel azt;

d)	az EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem mellékelték az alrendszerhez vagy a biztonsági rendszerelemhez;

e)	EU-megfelelőségi nyilatkozatot nem készítették el;

f)	az EU-megfelelőségi nyilatkozatot helytelenül állították ki;

g)	a műszaki dokumentáció nem elérhető vagy hiányos;

h)	a 11. cikk (6) bekezdésében vagy a 13. cikk (3) bekezdésében említett információt egyáltalán nem, illetve hamisan vagy hiányosan tüntették fel;

i)	a 11. vagy a 13. cikkben meghatározott bármely egyéb adminisztratív követelmény nem teljesült.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben említett meg nem felelés továbbra is fennáll, az érintett tagállam minden megfelelő intézkedést megtesz az alrendszer vagy biztonsági rendszerelem forgalmazásának korlátozására vagy betiltására, illetve gondoskodik a visszahívásáról vagy a piaci forgalomból történő kivonásáról.

VI. FEJEZET

BIZOTTSÁGI ELJÁRÁS, ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

44. cikk

Bizottsági eljárás

(1)   A Bizottság munkáját a kötélpálya-létesítményekkel foglalkozó bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

(3)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(4)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendeletnek az 5. cikkével együtt értelmezett 8. cikkét kell alkalmazni.

(5)   A Bizottság minden olyan kérdésben konzultál a bizottsággal, amellyel kapcsolatban az 1025/2012/EU rendelet vagy bármely más uniós jogszabály szakértőkkel folytatott konzultációt ír elő.

A bizottság minden, az e rendelet alkalmazásával kapcsolatos olyan kérdést is megvizsgálhat, amelyet az eljárási szabályzatával összhangban akár az elnök, akár valamely tagállam képviselője vet fel.

45. cikk

Szankciók

(1)   A tagállamok megállapítják az e rendelet és az e rendelet értelmében elfogadott nemzeti jog rendelkezéseinek a gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciók szabályait. Ezek a szabályok súlyos jogsértések esetén büntetőjogi szankciókat is magukban foglalhatnak.

Az előírt szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük, és súlyosbíthatók, amennyiben az érintett gazdasági szereplő korábban már hasonló módon megsértette rendeletet.

A tagállamok legkésőbb 2018. március 21-ig értesítik a Bizottságot ezekről a szabályokról, és haladéktalanul tájékoztatják a szabályokat érintő későbbi módosításokról is.

(2)   A tagállamok megtesznek minden szükséges intézkedést azoknak a szabályoknak az érvényesítése érdekében, amelyek az e rendelet rendelkezéseinek a gazdasági szereplők általi megsértése esetén alkalmazandó szankciókra vonatkoznak.

46. cikk

Átmeneti rendelkezések

A tagállamok nem akadályozzák a 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelvnek megfelelő, 2018. április 21. előtt forgalomba hozott alrendszerek, illetve biztonsági rendszerelemek forgalmazását.

A tagállamok nem akadályozzák a 2000/9/EK irányelv hatálya alá tartozó és az említett irányelvnek megfelelő, 2018. április 21. előtt létesített kötélpálya-létesítmények üzembe helyezését.

A biztonsági rendszerelemek tekintetében a 2000/9/EK irányelvnek megfelelően kibocsátott tanúsítványok és jóváhagyó határozatok e rendelet értelmében érvényesek.

47. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2000/9/EK irányelv 2018. április 21-től hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett irányelvre történő hivatkozásokat ezen rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, és a X. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

48. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1)   Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2)   Ezt a rendeletet 2018. április 21-től az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a)	a 22–38. és a 44. cikket 2016. október 21-től kell alkalmazni;

b)	a 45. cikk (1) bekezdését 2018. március 21-től kell alkalmazni;

---

(1)  HL C 451., 2014.12.16., 81. o.

(2)  Az Európai Parlament 2016. január 20-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2016. február 12-i határozata.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000/9/EK irányelve (2000. március 20.) a személyszállító kötélvontatású vasutakról (HL L 106., 2000.5.3., 21. o.).

(4)  HL C 136., 1985.6.4., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1025/2012/EU rendelete (2012. október 25.) az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 768/2008/EK határozata (2008. július 9.) a termékek forgalomba hozatalának közös keretrendszeréről, valamint a 93/465/EGK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 82. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 765/2008/EK rendelete (2008. július 9.) a termékek forgalmazása tekintetében az akkreditálás és piacfelügyelet előírásainak megállapításáról és a 339/93/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 218., 2008.8.13., 30. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014/33/EU irányelve (2014. február 26.) a felvonókra és a felvonókhoz készült biztonsági berendezésekre vonatkozó tagállami jogszabályok harmonizációjáról (HL L 96., 2014.3.29., 251. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---

---