(1)

A Bizottság egy panasz alapján tudomást szerzett arról, hogy Olaszország állami támogatást nyújtott a Carbosulcis S.p.A. (a továbbiakban: Carbosulcis) nevű bányaüzemeltető számára a gazdasági, szociális és vidékfejlesztési cselekvési terv keretében hozott sürgős intézkedésekről szóló 80/2005. törvény (3) 11. cikkének (14) bekezdése alapján. 2006. szeptember 6-án kelt levelével (és a 2006. december 22-én kelt emlékeztető levélben) a Bizottság további információkat kért, amelyeket a 2007. január 25-én kelt levélben nyújtottak be. 2007. június 22-én és július 27-én kelt levelével a Bizottság további tájékoztatást kért, amelyet két 2007. október 15-én kelt levélben válaszoltak meg. Olaszország 2007. november 28-án is nyújtott be információkat.

(2)

2008. szeptember 8-án és 2009. június 17-én kelt levelével (illetve a 2009. október 6-án és 2010. január 21-én küldött emlékeztető levelekkel) a Bizottság további pontosítást kért, amelyet a 2008. november 3-án és 2010. május 6-án kelt levelekben nyújtottak be.

(3)

2010. szeptember 19-én és 2011. március 30-án találkozót szerveztek az olasz hatóságokkal.

(4)

2010. október 21-én kelt e-mailjében a Bizottság további tájékoztatást kért, amelyre a 2010. november 18-i, 23-i és 2011. május 10-i levelekben válaszoltak.

(5)

2012. november 20-i levelében a Bizottság tájékoztatta Olaszországot, hogy a Carbosulcisnak nyújtott támogatás tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikkének (2) bekezdése szerinti eljárás megindításáról határozott.

(6)

Az eljárást megindító bizottsági határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában (4). A Bizottság felkérte az érdekelt feleket a támogatással kapcsolatos észrevételeik benyújtására.

(7)

2012. december 21-i levelében Olaszország benyújtotta saját észrevételeit. A Bizottság egyedül a Carbosulcis dolgozóitól kapott harmadik féltől származó észrevételeket. 2013. március 18-án kelt levelével a Bizottság továbbította a harmadik féltől származó észrevételeket Olaszországnak, és lehetőséget adott a válaszadásra; Olaszországtól nem érkeztek erre vonatkozó észrevételek.

(8)

Számos találkozót és információcserét szerveztek 2013-ban a Bizottság és az olasz hatóságok között, és végül 2014. április 9-én kelt levelével Olaszország a tanácsi határozattal összhangban benyújtotta a bánya bezárásáról szóló végleges tervét (a továbbiakban: bezárási terv vagy terv). A tervet 2014. július 17-én módosították.

(9)

Az olasz hatóságok hangsúlyozták, hogy a Carbosulcis által üzemeltetett Nuraxi Figus bánya tevékenysége visszavonhatatlan, rendezett felszámolásának finanszírozását célzó támogatásra vonatkozó határozat (a továbbiakban: a támogatási intézkedés vagy az intézkedés) meghozatala igencsak sürgős. A bezárási tervet valóban sürgősen végre kell hajtani, mert biztosítani kell az ellenőrzött és biztonságos bezárást, miközben a régióban ezzel kapcsolatban felmerült társadalmi feszültséget is enyhíteni kell. Ezért ez a határozat kizárólag a fenti (8) preambulumbekezdésben meghatározott támogatási intézkedés vizsgálatára korlátozódik.

(10)

Olaszország 2014. szeptember 2-án kelt levelében lemondott az EUMSZ 342. cikke és az 1. sz. (5) rendelet 3. cikke szerinti jogáról, hogy ezt a határozatot olasz nyelven fogadtassa el, és beleegyezett abba, hogy ezt a határozatot angol nyelven fogadják el.

(11)

A Carbosulcis az egyetlen olyan vállalat Olaszországban, amely a szardíniai Sulcis-Iglesiente régióban található Nuraxi Figus szénbányából kitermelt feketekőszenet hasznosítja. A Nuraxi Figus szénbánya az egyetlen működő szénbánya és az egyetlen szénmedence Olaszországban. A bánya egyetlen termelési egységből áll. A vállalat által kitermelt anyagot kizárólag a belföldi piacon lehet értékesíteni villamosenergia-termelés céljából (6). A Carbosulcis teljes termelését a közeli Portovesme hőerőmű vásárolja meg. A Sulcis szén átlagos fűtőértéke 5 100 kcal/kg, átlagos kéntartalma 6,5 % és átlagos hamutartalma 15 %. Ezért alacsony minőségűnek és alacsony fűtőértékűnek számít.

(12)

Bár a bányát kezdetben egy újonnan építendő, széntüzelésű hőerőműben szénkitermelés és villamosenergia-termelés végzésére irányuló integrált projekt részének tekintették, a projekt kivitelezése csúszott. A bányát 1996 óta csak átmenetileg használták kitermelésre, és arra vártak, hogy Szardínia régió odaítéli-e az integrált koncessziót, ám ezt sohasem kapták meg véglegesen.

(13)

Az olasz hatóságok szerint Olaszország úgy döntött, hogy végleg lezárja a kezdeti integrált projektet, és a bezárási tervnek megfelelően bezárja a bányát. 2011. január 1-je óta a bányában a minimális termelési szint fenntartására és az erőmű biztonságának biztosításához szükséges karbantartási munkák elvégzésére korlátozódott a tevékenység. Ezek a tevékenységek a bezárási terv végrehajtását készítették elő. A bezárási terv 2018 végéig írja elő a támogatott szénbányászat megszüntetését, és 2027 végéig a bánya bezárására vonatkozó biztonsági intézkedések elvégzését.

(14)

Olaszország kiemelte a Sulcis-Iglesiente régió különösen hátrányos gazdasági és társadalmi helyzetét, mert az ország többi részéhez képest itt a legmagasabb a munkanélküliségi ráta. A bánya váratlan bezárásáról szóló állítólagos hírek már így is komoly társadalmi feszültséget okoztak ami [tiltakozásokhoz] és demonstrációkhoz vezetett.

(15)

A támogatási intézkedés jogalapja a 99/2009. törvény és Szardínia Autonóm Tartomány Tanácsának 2013. december 20-i 53/75. határozata. A támogatási intézkedést nyújtó hatóság Szardínia régió és a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter.

(16)

A bezárási terv értelmében a bánya megszüntetése három lépésben történik: (1) a W3-as mezőből a szénkitermelés leállítása a frontfejtéses művelésnek megfelelően; a tárnák biztosítása és kiegészítő munkálatok elvégzése a földalatti munkaterületek állandó biztonságának biztosítása érdekében; (2) nyugdíjba vonulást ösztönzők nyújtása és a mezők kultivációja a kamrafejtéses művelésnek megfelelően; (3) a mezők kultivációjának befejezése és a termelési szintek csökkentése, további nyugdíjba vonulást ösztönzők nyújtása és kiegészítő intézkedések a munkavállalók álláskeresésének támogatására.

(17)

A kereskedelemben árusított szén termelése 2011-ben 63 059 tonnát ért el, míg 2018-ban várhatóan csak 30 000 tonna szenet fognak kitermelni.

(18)

A támogatási intézkedés célja, hogy előmozdítsa a bánya 2018 végéig történő bezárását, és a tanácsi határozatban megállapított szabályoknak megfelelően fedezze a bánya működtetéséből származó folyó termelési veszteségeket a 2011 és 2018 közötti időszakban. Az intézkedés további célja, hogy fedezze a bánya végleges bezárásának rendkívüli költségeit.

(19)

A tervvel a bánya társadalmilag fenntartható módon, fokozatosan történő megszüntetését célozzák meg. Olaszország azt állítja, hogy e megközelítés alapján leghamarabb 2018-ban lehet bezárni a bányát. A 2011-ben meglévő 467 fős személyi állományt 2018-ig fokozatosan 119-re csökkentik. Az idősebb dolgozóknak a nyugdíjba vonulást elősegítő ösztönzőket kínálnak. Kiegészítő intézkedések is szükségesek lesznek annak érdekében, hogy segítsék a fiatalabb dolgozók álláskeresését.

(20)

2018 végén a fennmaradó állománynak biztonsági és környezeti helyreállítási munkákat kell végeznie, amelyek a regionális környezetvédelmi hatástanulmány elkészültével kezdődnek, és várhatóan 2027-ig tartanak. A bányászat megszűnésével a földalatti bányászati berendezéseket a felszínre hozzák, és az elhagyott alagutakat a közeli Portovesme hőerőműből származó hamuval töltik fel.

(21)

A bezárási terv végrehajtása miatt a szénbányászati ágazatban az állásukat elvesztő dolgozóknak új állást kell biztosítani. A terv e célból olyan munkaügyi szakpolitikák elfogadását írja elő, amelyek célja a dolgozók átképzésének és más ágazatokba való áthelyezésének elősegítése.

(22)

A bánya bezárása után attól függ, hogy meddig tart majd a terv végrehajtása, hogy mennyi idő szükséges a föld alatt lévő berendezések felhozatalához, amely várhatóan több mint két évet fog igénybe venni.

(23)

A munkálatok hossza attól is függ, hogy meddig tart lezárni az alagutakat a Portovesme hőerőműből származó hamu alapú iszappal. Ezek a munkálatok várhatóan hat évig tartanak majd.

(24)

A föld feletti területek környezeti helyreállítását is elvégzik majd. A helyreállítás magában foglalja a zagytározók lezárását, vízelvezető rendszerek építését és őshonos növényfajták betelepítését.

(25)

Az intézkedés támogatás nyújtását írja elő a bezárandó szénbánya tényleges termelési költségei és bevételei közötti pozitív eltérés (termelési veszteségek) fedezésének céljából. A támogatás további célja a bánya bezárásából származó olyan költségek fedezése is, amelyek nem kapcsolódnak a tényleges termeléshez (rendkívüli költségek). A termelési veszteségekkel kapcsolatban nyújtott támogatás célja a 2011 és 2018 között felmerülő költségek fedezése, 2018-ban azonban a termelés leállításával a támogatás is megszűnik.

(26)

A javaslat szerint a támogatást közvetlen támogatás formájában nyújtják az alábbi bontásban:

(27)

A tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének b) pontjában említett költségek tartalmazzák a felmondási ösztönzők nyújtását: a terv értelmében két éves illetményre jogosultak azok a munkavállalók, akik úgy mennek nyugdíjba, hogy még szolgálatban maradhatnának, illetve azok a munkavállalók, akik úgy döntenek, hogy saját vállalkozásba kezdenek vagy más célból távoznak a vállalattól, miután részt vettek az átképzésben vagy a foglalkoztatási programban.

(28)

A támogatási intézkedés értelmében az ilyen típusú támogatás javasolt maximális összege a 2013 és 2027 közötti időszakban 45,5 millió EUR lesz. Ezt a felső korlátot akkor érnék el, ha minden felesleges munkavállaló, aki nem maradhat az állásában a nyugdíjazásáig, egyéni vállalkozást kezdene vagy más célból távozna a vállalattól. A támogatáshoz 30 millió EUR lenne szükséges, ha minden felesleges munkavállalót alternatív tevékenységekben alkalmaznának.

(29)

A tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének d) pontjában említett költségek tartalmazzák azon munkavállalók átképzésének költségeit, akik a széniparban állásukat elveszített vagy elveszítő munkavállalóknak minősülnek.

(30)

Az egyéves átképzési program során az ilyen munkavállalók elsősorban a Carbosulcis telephelyén bevezetendő alternatív tevékenységek területén és/vagy a korábbi bányászati és ipari területek megtisztítását célzó környezetvédelmi műveletekben lesznek újra alkalmazhatók. Ezenkívül saját vállalkozásba is kezdhetnek, vagy más célból távozhatnak a vállalattól, és két évnyi bérüknek megfelelő végkielégítésben részesülhetnek. A képzési programokat a következő években szervezik meg:

(31)

A várakozások szerint a széniparban állásukat elveszítő munkavállalók képzésének teljes költsége körülbelül 11,5 millió EUR lesz.

(32)

Ez magában foglalja a munkavállalóknak a képzés évében kifizetett bérét (összesen körülbelül 8,1 millió EUR értékben) és a képzés költségét (körülbelül 3,4 millió EUR értékben).

(33)

A tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének f) pontjában említett költségek tartalmazzák a bánya 2019 és 2026 közötti hasznosításáért fizetendő koncessziós díjat, összesen 800 000 EUR értékben.

(34)

Miután leáll a termelés, biztonsági munkákat – például a bánya homlokának lezárását vagy a korábban a bányászathoz használt gépek elszállítását – végeznek majd a bányában. Az olasz hatóságok szerint az alábbi részletes biztonsági követelmények elengedhetetlenek a felhagyási munkálatok során: a földalatti berendezések, felszerelések és biztonsági eszközök felhozatala; a bánya szellőztetése az ártalmas gázok felhígítása és eltávolítása érdekében; a vízelvezető szivattyúk karbantartása; továbbá a felhagyott alagutak betömedékelése a Portovesme hőerőműből származó hamuval.

(35)

Olaszország rámutat arra, hogy 2014 és 2026 között további 28 millió EUR-ra lesz szükség a bánya bezárásához szükséges kiegészítő biztonsági intézkedésekkel kapcsolatos nem visszatérő költségek fedezésére.

(36)

Azokban az években, amikor a berendezéseket felhozzák és az elhagyott alagutakat hamuval betömedékelik, a személyzeti kiadásokon kívül más költségek is fel fognak merülni, például a szellőztető- és szivattyúberendezések áramellátásának biztosításakor, valamint a munkálatok elvégzéséhez szükséges szolgáltatások és anyagok beszerzésekor.

(37)

Az olasz hatóságok szerint a berendezések földalatti helyekről való felhozatala és az alagutak hamuval való betömedékelése nem kezdődhet meg 2018 előtt, mert a személyi állomány a berendezéssel együtt jelenleg is szénbányászati tevékenységet folytat. Az alagutak hamuval való feltöltéséhez előzetes engedélyeztetés is szükséges.

(38)

A bánya bezárása után attól függ, hogy meddig tart majd a terv végrehajtása, hogy mennyi idő szükséges a föld alatt lévő berendezések felhozatalához, amely várhatóan több mint két évet fog igénybe venni. Ilyen berendezés például a:

(39)

A terv kivitelezéséhez szükséges idő hossza attól is függ, hogy meddig tart lezárni az alagutakat a Portovesme hőerőműből származó hamu alapú iszappal. Az alagutak feltöltését az alábbiak szerint, több szakaszban valósítják meg:

(40)

Tájékoztatásképpen úgy becsülik, hogy körülbelül 7 000 m alagutat lehet majd feltölteni 20 m2-es szakaszokban, amely így körülbelül 140 000 m3 Portovesme hőerőműből származó hamuból és annyi vízből álló iszapot lesz képes elnyelni, amely a szivattyúzáshoz megfelelő állagú keveréket ad. Hetente körülbelül egy 500 m3 térfogatú szakaszt fognak feltölteni a föld alatt a keverékkel. Az üzem legfeljebb körülbelül 80 m3/óra teljesítményre képes, tehát egy műszak alatt legfeljebb egy szakasz feltöltéséhez elegendő anyagot tudnak beszivattyúzni. Az ezt követő négy munkanapon visszahúzzák a csövezést, hogy áthelyezzék a cső végét, karbantartást végeznek a felszíni felszerelésben, és felmérik, hogy mennyi iszap szükséges az alagút következő szakaszának feltöltéséhez. Ez azt jelenti, hogy minden egyes munkanapon átlagosan 100 m3 iszap szivattyúzható a föld alá. Ezek alapján úgy számolják, hogy az alagutak feltöltéssel való betömedékelése körülbelül hat évig fog tartani:

140 000 m3/100 m3 munkanaponként = 1 400 munkanap = 6 év.

(41)

Az alagutak a hőerőműből származó hamuval való feltöltéssel történő betömedékelése az alábbi környezetvédelmi előnyökkel jár:

(42)

Az alagutak hamuval való feltöltése továbbá bevételt termel, amellyel csökkenthető a támogatás mértéke. A hulladék lerakásából származó bevételt a 2. mellékletben foglaltaknak megfelelően már figyelembe vették és levonták a tanácsi határozat 4. cikke szerint szükséges támogatás mértékéből.

(43)

Az ehhez a fejezethez tartozó tényleges költségeket körülbelül 40 millió EUR-ra becsülik.

(44)

Az alagutaknak a hőerőműből származó hamuval való feltöltésével körülbelül 12 millió EUR értékű bevételt termelnek, amivel körülbelül 28 millió EUR-ra csökken a tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének g) pontja alapján szükséges támogatás összege.

(45)

A föld feletti területeken a környezet helyreállítása a zagytározó lezárásából és a hulladékkőzet-lerakók, illetve a bányászati műveletekkel érintett összes egyéb terület környezetének helyreállításából áll.

(46)

A területek befedéséhez és átalakításához a szénfeldolgozásból visszamaradt semleges anyagokat használnak, amelyet egy réteg termőtalajjal fednek be.

(47)

A területek morfológiai helyreállítását követően vízelvezető rendszereket telepítenek.

(48)

A rehabilitált területeket részben ipari célra fogják használni – például fotovoltaikus létesítményekhez –, részben pedig visszaadják a természetnek az őshonos növényfajok betelepítésével.

(49)

A korábbi bánya területén további felszíni munkálatokat – a meglévő épített örökség helyreállítása és biztosítása – is végeznek.

(50)

A 2014 és 2026 közötti időszakban a tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének h) pontja szerinti támogatás összege körülbelül 8,7 millió EUR lesz.

(51)

A tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének l) pontja szerinti költségek tartalmazzák azon eszközök értékcsökkenésének részét, amelyeket a bánya bezárása miatt a rendes számviteli szabályok értelmében nem lehetne leírni, és amelyek értéke körülbelül 25,8 millió EUR.

(52)

Olaszország tervet készített az üzembezárási támogatásban részesült termelési egységben végzett széntermelés környezetre gyakorolt hatásainak csökkentésére irányuló intézkedésekről.

(53)

A széntermelés környezetre gyakorolt hatásainak csökkentésére irányuló intézkedéseket a megújuló energia és a szén kéntelenítése területén fogják meghozni.

(54)

A terv két megújuló energiával kapcsolatos projektet tartalmaz. Az első megújulóenergia-rendszer négy 12 MW összkapacitású szélmalomból fog állni. A második rendszer egy körülbelül 10 ha területű, összesen 4 MWp villamosenergia-kapacitású fotovoltaikus erőműből fog állni. Ezek a bánya területén fognak működni.

(55)

A Carbosulcis rendelkezik egy olyan szabadalommal, amely során a szénből kioldással vonják ki a ként. Az eljárás mellékterméke a földsav, amely a mezőgazdaságban hasznosítható.

(56)

Olaszország ennek megfelelően igyekszik a szén kéntartalmának eltávolítására irányuló eljárás – melynek mellékterméke a földsav – fejlesztése érdekében intézkedéseket hozni először kísérleti szinten, később pedig ipari méretekben. Ha az eljárás a várt eredményeket hozza, és pozitív működési nyereséget termel már a bánya fokozatos bezárásának időszakában is, lehetőség nyílik a közeli Portovesme hőerőmű által felhasznált szén kéntartalmának csökkentésére.

(57)

Olaszország szerint mivel a projekt még csak kezdeti szakaszban van, a kén eltávolításának környezetre gyakorolt hatásait jelenleg csak a minőségben lehet felfedezni, és nem a mennyiségben, mert ezek két olyan tényezőtől függnek, amelyeket az eljárás kísérleti szakaszában kell majd értékelni. A környezetre gyakorolt hatások elsősorban a magas kéntartalmú szén alábbi tényezőihez kapcsolódnak:

(58)

Az olasz hatóságok szerint e tevékenység a Nuraxi Figus bányában végzett széntermelés környezetre gyakorolt hatásainak csökkentéséhez való mennyiségi hozzájárulása akkor vizsgálható, ha befejeződött a projekt kísérleti végrehajtó szakasza.

(59)

Az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében egy intézkedés állami támogatásnak minősül, amennyiben a következő feltételek együttesen fennállnak: az intézkedés a) gazdasági előnyben részesíti a kedvezményezettet; b) az állam által vagy állami forrásból nyújtott támogatás; c) szelektív; d) érinti a tagállamok közötti kereskedelmet és az EU-n belül torzíthatja a versenyt.

(60)

Egy vállalkozás az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése értelmében akkor részesül előnyben, ha olyan gazdasági előnyt élvez, amelyet rendes piaci körülmények között nem szerzett volna meg. A Carbosulcis az intézkedés egyetlen kedvezményezettje, és az államtól és Szardínia régió költségvetéséből közvetlenül továbbított állami forrásokból származó támogatásban fog részesülni (illetve már részesült), hogy ellensúlyozza a működési veszteségeit, és fedezze a szociális és biztonsági kiadásait, ami gazdasági előnynek minősül. A szénpiacon teljes mértékben szabad verseny folyik. Ebből következően az államtól kapott pénzügyi támogatás erősíti a kedvezményezett pozícióját az uniós versenytársaihoz képest, és versenytorzító hatással járhat, továbbá érintheti az Unión belüli kereskedelmet.

(61)

A Bizottság ezért megállapítja, hogy a vállalat javára hozott intézkedés az EUMSZ 107. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül.

(62)

Olaszország előzetes tájékoztatás nélkül hajtotta végre az intézkedés egy részét, ezért megsértette az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdését.

(63)

A Bizottság megvizsgálta az intézkedés tanácsi határozat szerinti összeegyeztethetőségét, amely határozat az EUMSZ 107. cikke (3) bekezdésének e) pontja értelmében megállapítja a vizsgált állami támogatás összeegyeztethetőségének kritériumait.

(64)

A Nuraxi Figus bányából kitermelt szén megfelel a szén a tanácsi határozat 1. cikkének a) pontjában megállapított meghatározásának, mely szerint „szén”: az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága által a szén tekintetében megállapított nemzetközi kodifikációs rendszer értelmében kiváló minőségű, közepes minőségű és gyenge minőségű A. és B. csoportba sorolt szén.

(65)

A tanácsi határozat 2. cikkének (2) bekezdése szerint a „támogatás kizárólag a villamosenergia-termeléshez szükséges szénnel, a hő- és villamos energia kapcsolt termelésével, a koksz termelésével, és az acéliparban működő nagyolvasztók tüzelőanyag-ellátásával kapcsolatos költségeket fedezheti, amennyiben ennek használatára az Unión belül kerül sor.” A Carbosulcis által termelt szenet a helyi villamosenergia-termelésben hasznosítják. Ez a kritérium tehát teljesül.

(66)

Olaszország a bánya bezárási tervének keretében tervez üzembezárási támogatást nyújtani. A tanácsi határozat 1. cikkének c) pontja szerint a tagállam által összeállított bezárási tervnek rendelkeznie kell a széntermelő egységek végleges bezárásával végződő intézkedésekről. Az Olaszország által benyújtott bezárási terv tartalmazza az Olaszország által elfogadott, a (11)–(61) preambulumbekezdésben ismertetett jogalkotási és egyéb intézkedéseket, köztük az érintett egységek végleges és visszafordíthatatlan bezárásának támogatását célzó pénzügyi intézkedéseket, amelyek biztosítják az egységek tevékenységének rendezett felszámolását a tervezett határidőn belül.

(67)

Olaszország a tanácsi határozat 7. cikkének (2) bekezdése értelmében benyújtott minden, a bezárási terv vizsgálatához szükséges releváns adatot, azaz a széntermelési egység megnevezését, minden egyes széntermelési egység valós vagy becsült termelési költségét üzleti évenként, a bezárási terv tárgyát képező széntermelési egység becsült széntermelését üzleti évenként és az üzembezárási támogatás becsült összegét üzleti évenként.

(68)

A tanácsi határozat 3. cikkének (1) bekezdése értelmében a kifejezetten a széntermelő egységek folyó termelési veszteségeinek fedezésére szánt, vállalkozásoknak nyújtott támogatás csak abban az esetben tekinthető a belső piaccal összeegyeztethetőnek, ha teljesíti az alábbi feltételeket:

„Az érintett széntermelési egységek egy 2018. december 31-nél nem későbbi határidejű bezárási terv keretében működnek”

(69)

Az olasz hatóságok vállalták, hogy 2018. december 31-ig véglegesen bezárják a Nuraxi Figus bányát, amely csupán egy széntermelő egységből áll. A bányát a Carbosulcis üzemelteti, Szardínia régió birtokolja teljes mértékben, és Szardínia régió bocsátotta ki és hagyta jóvá a bezárási tervet.

„Az érintett széntermelési egységeket a bezárási tervnek megfelelően véglegesen be kell zárni”

(70)

A bezárási terv tartalmazza az Olaszország és a Szardínia régió által elfogadott, a (11)–(61) preambulumbekezdésben ismertetett jogalkotási és egyéb intézkedéseket, amelyek biztosítják az egység tevékenységének rendezett felszámolását a tervezett határidőn belül.

„A bejelentett támogatás nem haladja meg az üzleti év előrelátható termelési költségei és előrelátható bevétele közötti különbözetet. A ténylegesen kifizetett támogatást – a tényleges költségek és a bevétel alapján – legkésőbb a támogatás évét követő széntermelési év végén évente kiigazítják”

(71)

Ahogy azt az 1. táblázat is mutatja, a bezárandó széntermelő egységben a széntermeléshez nyújtott éves támogatás nem haladja meg a (előrelátható) költségek és a (előrelátható) bevételek különbségét.

„A tonnánkénti kőszénegyenérték szerinti támogatás mértéke nem okozza azt, hogy az uniós szénért a felhasználási helyen fizetett ár alacsonyabb a harmadik országokból származó, azonos minőségű szén áránál”

(72)

Olaszország úgy véli, hogy a Bizottság Magyarország esetében tett megállapításaihoz (SA.33861 (12/N)) hasonlóan nem lehet a Sulcis szenéért fizetett összegeket kereskedelmi referenciaárhoz kötni.

(73)

Olaszország úgy véli, hogy a Sulcis gyenge minőségű szenét nem lehet harmadik országoktól beszerezni, és ilyen gyenge minőségű szénnek nincs piaca. A Portovesme hőerőmű által a Carbosulcisnak fizetett eladási árnál figyelembe veszik a világpiaci kereskedelemben gyakran megforduló szén árának fluktuációját, és a vásárlás tárgyát képező szén minőségi besorolását figyelembe véve csökkentik a szén általános besorolásáért ajánlott árat. Olaszország szerint emiatt lehetetlen a harmadik országokból származó, azonos minőségű szénhez referenciaárat meghatározni.

(74)

A Sulcis szénmező újranyitására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1985. június 27-i 351. törvény 3. cikke az alábbiakat mondja ki: „A Sulcis szénmezőről származó szén hőerőművekben és kapcsolt vagy más módon villamosenergia- és gőzenergia-termelést végző üzemekben hasznosítható, feltéve, hogy kizárólag Szardínián van a telephelyük, illetve szintén Szardínián található ipari üzemekben, amelyekben a termelési vagy égetési folyamat során a kéntartalom állandó, vagy állandó és vegyített, vagy az előállított termékkel vegyített”. Tehát a Sulcis szén elviekben csak a Szardíniáról származó szénnel versenyezhet, és ami a legfontosabb: nem értékesíthető a világpiacon.

(75)

A Bizottság nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy valójában lehetne referenciaárat meghatározni az azonos minőségű szénhez. Ebből következően Olaszország vállalta, hogy évente nyomon követi a Sulcis szén a Portovesme hőerőműnek való értékesítése során az adásvételi szerződésben előírt képlettel kiszámított árát, hogy ellenőrizze, hogy a Sulcis szén ára alacsonyabb-e a harmadik országokból származó, azonos minőségű szén áránál. A tonnánkénti kőszénegyenérték szerinti támogatás mértékét az adott üzleti évre vonatkozó, aktuális eladási árnak megfelelően frissítik.

(76)

A Bizottság korábbi gyakorlatával (7) összhangban a Bizottság ezért úgy véli, hogy jelen esetben ez a feltétel teljesül.

„Az érintett széntermelési egységek 2009. december 31-én üzemben voltak”

(77)

A Nuraxi Figus bánya 2009-ben üzemben volt.

„Valamely tagállam által egy konkrét vállalkozás számára nyújtott támogatás teljes összege csökkenő tendenciát kell mutasson: 2013 végéig legalább 25 %-os, 2015 végéig legalább 40 %-os, 2016 végéig legalább 60 %-os és 2017 végéig legalább 75 %-os csökkenést kell elérni a 2011-ben nyújtott támogatáshoz képest”

(78)

A Bizottság a fenti 1. táblázatból arra a következtetésre jut, hogy a nyújtandó állami támogatás csökkenő tendenciát mutat, és eléri a tanácsi határozatban megállapított minimális csökkenési szintet. A tanácsi határozatban előírt fokozatos csökkentésre vonatkozó feltétel tehát teljesül.

„A tagállamok által a szénipar számára nyújtott üzembezárási támogatás teljes összege a 2010-et követő évek egyikében sem haladja meg az 1407/2002/EK rendelet 3. és 5. cikkének megfelelően a tagállamok által nyújtott és a Bizottság által engedélyezett 2010. évi támogatás összegét”

(79)

Az 1407/2002/EK rendelet 3. és 5. cikkével összhangban a Bizottság nem engedélyezett támogatást 2010-re. Mivel az 1407/2002/EK rendelet 2010. december 31-án hatályát vesztette, a rendelet specifikus szabályai nem alkalmazhatók erre az intézkedésre (8). Ezért a 2010. évre vonatkozóan nincs olyan támogatási összeg, amely a tanácsi határozat 3. cikkének g) pontja alkalmazásában referenciaértéknek tekinthető, és ez a feltétel nem alkalmazható erre az esetre.

„A tagállamnak tervet kell készítenie az e cikk alapján támogatott termelési egységek széntermeléséből adódó környezeti hatások enyhítése érdekében, például az energiahatékonyság, a megújuló energia vagy a szén-dioxid-leválasztás és -tárolás vonatkozásában, megteendő intézkedésekről”

(80)

Az olasz hatóságok benyújtottak egy környezetvédelmi tervet a széntermelés környezetre gyakorolt hatásainak enyhítéséről, amely megújuló energiával működő létesítményeket és a szén kénmentesítését is magában foglalja.

(81)

A tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdésének h) pontja kifejezetten példaként említi a megújuló energiához kapcsolódó kezdeményezéseket, amelyek szerepelhetnek a tervben. A Bizottság megállapítja, hogy ezek az olasz intézkedések közvetlenül kapcsolódnak a széntermelésben még aktívan részt vevő, de bezárandó bányához.

(82)

A szén kénmentesítésére irányuló projekttel kapcsolatban tekintettel arra, hogy a projekt életképessége bizonytalan és az indítandó kísérlet eredményétől függ, a Bizottság nem állapíthatja meg azt, hogy ez az intézkedés jelentősen javítani fogja a környezeti feltételeket, amelyek a tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdésének h) pontja értelmében az ugyanabban a régióban végzett széntermeléshez kapcsolódnak.

(83)

A fenti (80)–(81) preambulumbekezdésben foglalt megállapítások fényében a Bizottság úgy véli, hogy az olasz hatóságok által benyújtott környezetvédelmi tervben említett megújuló energiával kapcsolatos létesítmények már önmagukban teljesítik a tanácsi határozat 3. cikke (1) bekezdésének h) pontjában megállapított feltételeket.

(84)

Érdemes megjegyezni, hogy az Olaszország által említett egyes intézkedések állami támogatás nyújtását foglalhatják magukban. Ezeknek az intézkedéseknek a környezeti hatások enyhítésére irányuló terv részeként való elfogadása a tanácsi határozat alkalmazásában a szénbányászat számára nyújtandó támogatás engedélyezése céljából nem tekinthető ezen intézkedések EUMSZ 107. és 108. cikke szerinti mentesítésének. Továbbra is Olaszország felelős annak biztosításáért, hogy az esetlegesen állami támogatás minősülő intézkedések az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésének megfelelően be legyenek jelentve a Bizottság felé.

(85)

Ez a határozat nem érinti Olaszországnak az EU környezetvédelmi joga szerinti kötelezettségeit.

(86)

A fenti vizsgálat bizonyítja, hogy a tanácsi határozat 3. cikkében felsorolt, a bezárási terv alapján nyújtandó széntermelési támogatásról szóló valamennyi lényeges feltétel teljesült.

(87)

A tanácsi határozat 4. cikkének (1) bekezdése szerint a szénbányáknak a széntermelő egységek bezárásából származott, a folyó termeléshez nem kapcsolódó költségek fedezésére nyújtott állami támogatás a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető, amennyiben a kifizetett összeg nem haladja meg az ilyen jellegű költségeket.

(88)

Az olasz hatóságok által bejelentett rendkívüli költségek az alábbiakat fedezik:

(89)

A Bizottság megállapítja, hogy Olaszország nem tervez olyan támogatást nyújtani, amely meghaladná a széntermelés leállításából származó költségeket. Ezenkívül a tervezett rendkívüli költségek és a fedezni tervezett költségkategóriák a 4. cikk alkalmazásában megfelelnek a tanácsi határozat mellékletében meghatározott támogatható kategóriáknak. A bezárási terv értelmében a támogatás odaítéléséhez megfelelő igazoló dokumentumok bemutatása szükséges.

(90)

A rendkívüli költségek fedezésére nyújtott támogatásra a termelés 2018-ban való megszüntetését követően is szükség lesz. A támogatást 2027-ig, tehát a tanácsi határozat hatályvesztése előtti időpontig fogják nyújtani.

(91)

Elméletileg bevétel keletkezhet az üzemek és a gépek értékesítéséből. Olaszország szerint azonban ez nem valószínű, tekintve, hogy ezek az eszközök milyen kort fognak megélni 2018 végére. Ezen túlmenően, még ha az üzemek és a gépek rendelkeznének is egy kis maradványértékkel, nem lehetne őket értékesíteni a Carbosulcis és Gonnessa önkormányzata között 1990. február 15-én létrejött megállapodás miatt. A megállapodás 16. cikke szerint a Carbosulcis vállalja, hogy a bányászati tevékenység megszűnésével minden ingó és ingatlan tulajdont (irodák, szolgáltatások, szénbányászati üzem és gépezet stb.) megtart az eredeti állapotában azért, hogy a bányából és az üzemeiből helyi történelmi emlékművet hozzanak létre.

(92)

Az üzemeket és a gépeket tehát mind kivonják a szolgálatból, és múzeumot és ipari régészeti helyszínt alakítanak ki velük, illetve megőrzik őket helyi történelmi emlékműként.

(93)

Az olasz hatóságok azt állítják, hogy a bánya lezárásától és a környezet helyreállításától nem várható, hogy a telek értékének emelkedéséhez vezet, mert a megújuló energiát használó üzemekhez szükséges területen kívül a telephely elhagyott ipari területnek fog minősülni, és ennek további hasznosítása nem remélhető.

(94)

A megújuló energiát használó üzemekhez szükséges területen kívül a telephelyet a kitisztítását követően a jelenlegi állapotában fogják fenntartani annak érdekében, hogy megőrizzék a bányászati ipar történelmi emlékét a Carbosulcis és Gonnessa önkormányzata között létrejött megállapodásnak megfelelően. A tanácsi határozat melléklete (1) bekezdésének h) pontjában említett költségeket illetően mindenesetre a Carbosulcis nem tulajdonosa a területnek, és nem származik előnye a terület értékének emelkedéséből (9).

(95)

Az olasz hatóságok megerősítik, hogy a támogatás által fedezett költségek nincsenek összefüggésben például az alábbi környezetvédelmi jogszabályoknak való nem megfelelésből származó költségek finanszírozásával:

(96)

A támogatást nem fogják egyidejűleg alkalmazni a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése szerinti egyéb állami támogatással vagy ugyanazon támogatható költségekre nyújtott más formájú uniós finanszírozással (a tanácsi határozat 5. cikke). A Bizottság továbbá emlékezteti az olasz hatóságokat arra, hogy az uniós strukturális alapokból való társfinanszírozás esetén az ezekre az alapokra alkalmazandó szabályokat tiszteletben kell tartani.

(97)

Ezenkívül a tanácsi határozat 5. cikke értelmében a Nuraxi Figus bánya által kapott valamennyi támogatást az eredménykimutatásban különálló, a forgalomtól eltérő bevételi tételként kell megjelentetni. A Carbosulcis is köteles külön könyvelést vezetni a termelésről és a bezárási munkálatokról (6. cikk). Ebből következik, hogy a támogatás teljesíti a tanácsi határozatnak a kumulációra és a kedvezményezettnél az elszámolások elkülönítésére vonatkozó feltételeit, amennyiben a szénbányászattal össze nem függő, egyéb gazdasági tevékenységet is végez.

(98)

Olaszország igen részletes információkat nyújtott be a bezárási terv bejelentése keretében. Olaszország így különösen benyújtotta a bánya részletes költségbecsléseit az egyes tételekre és a bezárási terv által lefedett valamennyi évre lebontva. A Bizottság úgy véli, hogy az Olaszország által benyújtott információk (ideértve az ennek a határozatnak az 1. és 2. mellékletében foglaltakat) az intézkedés által lefedett teljes időszakra vonatkozóan teljesíti a tanácsi határozat 7. cikkének (4) bekezdésében foglalt követelményeket is.

(99)

Ezenkívül a tanácsi határozat 7. cikkének (5) bekezdése értelmében az olasz hatóságok vállalták, hogy a bánya könyvelését minden egyes jelentési időszak végét követően legkésőbb hat hónapon belül benyújtják a Bizottsághoz.

(100)

Ebből következik, hogy a támogatás megfelel a tanácsi határozatban megállapított releváns feltételeknek.

(101)

A Bizottság ezért arra a következtetésre jutott, hogy a bezárási terv és a már odaítélt és odaítélésre javasolt támogatás engedélyezhető.

(102)

A Bizottság sajnálatát fejezi ki amiatt, hogy Olaszország a támogatási intézkedés egy részét az Európai Unió működéséről szóló szerződés 108. cikke (3) bekezdésének megsértésével hajtotta végre.

(103)

A Bizottság ugyanakkor úgy határozott, hogy a Carbosulcis javára 2011. január 1. és 2027. december 31. között nyújtott támogatás a tanácsi határozat értelmében a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető.

(104)

A Bizottság emlékezteti az olasz hatóságokat arra, hogy az EUMSZ 108. cikkének (3) bekezdésével összhangban ennek az intézkedésnek bármilyen refinanszírozását, módosítását vagy megváltoztatását a 794/2004/EK bizottsági rendelet (15) szerint be kell jelenteni a Bizottságnak. A bezárási terv módosítása esetén be kell nyújtani a tanácsi határozat 7. cikkének (3) bekezdése szerinti tájékoztatást. A 7. cikk (4) bekezdése szerint akkor is bejelentést kell tenni, ha a támogatás, amelyet Olaszország az üzleti év során kíván nyújtani a szénipar számára, meghaladja az ebben a határozatban engedélyezett mértéket, vagy ha a bezárási tervben támogatni tervezett előrelátható termelési költségek kiszámítására vonatkozó részletek eltérnek az ebben a bejelentésben foglalt részletektől. Olaszország külön éves bejelentéseket nyújt be, amennyiben eltérés mutatkozik az éves intézkedések és a jóváhagyott bezárási terv között. Megfelelően tájékoztatja a Bizottságot a bezárási terv lezárultáig minden évben ténylegesen kifizetett támogatás összegéről és annak kiszámításáról a tanácsi határozat 7. cikkének (5) pontjában foglaltaknak megfelelően.

(105)

A Bizottság arra is emlékezteti az olasz hatóságokat, hogy a tanácsi határozat 7. cikke (5) pontjának megfelelően a szóban forgó év végét követően legkésőbb hat hónapon belül tájékoztatniuk kell a Bizottságot az üzleti év alatt ténylegesen kifizetett támogatás összegéről és annak kiszámításáról. Ha kiigazítják az adott üzleti év során eredetileg kifizetett összegeket, az olasz hatóságok a következő üzleti év végéig tájékoztatják erről a Bizottságot.

(106)

A tanácsi határozat 3. cikkének (3) bekezdése szerint amennyiben a támogatásban részesült bányát nem zárják be a Bizottság által engedélyezett üzembezárási tervben meghatározott időpontig, Olaszországnak az üzembezárási terv által lefedett teljes időszak vonatkozásában vissza kell fizettetnie a nyújtott támogatást,