This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32015R1188
Commission Regulation (EU) 2015/1188 of 28 April 2015 implementing Directive 2009/125/EC of the European Parliament and of the Council with regard to ecodesign requirements for local space heaters (Text with EEA relevance)
A Bizottság (EU) 2015/1188 rendelete (2015. április 28.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
A Bizottság (EU) 2015/1188 rendelete (2015. április 28.) a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (EGT-vonatkozású szöveg)
HL L 193., 2015.7.21, p. 76–99
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 09/01/2017
|
21.7.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 193/76 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/1188 RENDELETE
(2015. április 28.)
a 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó követelmények tekintetében történő végrehajtásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról szóló, 2009. október 21-i 2009/125/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1) és különösen annak 15. cikke (1) bekezdésére,
a 2009/125/EK irányelv 18. cikke szerinti konzultációs fórummal lefolytatott konzultációt követően,
mivel:
|
(1) |
A 2009/125/EK irányelv értelmében a Bizottság köteles megállapítani azon energiával kapcsolatos termékek környezettudatos tervezésének követelményeit, amelyek az eladások száma és a kereskedelem volumene szempontjából jelentősek, amelyek nagy hatást gyakorolnak a környezetre, és amelyek környezetre gyakorolt hatása túlzott költségek nélkül nagymértékben javítható. |
|
(2) |
A 2009/125/EK irányelv 16. cikkének (2) bekezdése értelmében a Bizottság – a 19. cikk (3) bekezdésében előírt eljárással, a 15. cikk (2) bekezdésében meghatározott kritériumoknak megfelelően, a konzultációs fórummal folytatott konzultációt követően, az indokoltnak ítélt körben – köteles végrehajtási intézkedéseket elfogadni az üvegházhatású gázok kibocsátásának költséghatékony csökkentése szempontjából nagy jelentőségű termékekre, köztük az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan. |
|
(3) |
A Bizottság előkészítő vizsgálat keretében elemezte a lakóépületek és kereskedelmi célú épületek fűtésére széles körben alkalmazott egyedi helyiségfűtő berendezések műszaki, környezeti és gazdasági hatásait. A Bizottság e vizsgálat során együttműködött az érdekeltekkel és más – uniós és harmadik országbeli – érdeklődőkkel, a vizsgálatok végeztével pedig közzétette azok eredményeit. |
|
(4) |
E rendelet szempontjából az egyedi helyiségfűtő berendezések környezetvédelmi jellemzői közül lényegesnek tekintett paraméter az üzem közbeni energiafogyasztás és az üzem közben kibocsátott nitrogén-oxidok mennyisége. |
|
(5) |
Az előkészítő vizsgálat azt mutatja, hogy a 2009/125/EK irányelv I. mellékletének 1. részében a környezettudatos tervezés kapcsán meghatározott további paraméterekkel az egyedi helyiségfűtő berendezések esetében nem szükséges foglalkozni. |
|
(6) |
A rendeletben foglalt szabályozás hatályát a terv szerint gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokkal vagy villamos energiával működtethető egyedi helyiségfűtő berendezésekre indokolt kiterjeszteni. A rendelet hatálya alá tartoznak azok az egyedi helyiségfűtő berendezések is, amelyek közvetett folyadékmelegítő funkcióval rendelkeznek. |
|
(7) |
Becslések szerint 2010-ben az Unióban az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek betudható éves energiafogyasztás 1 673 PJ (40,0 Mtoe) volt, amely 75,3 millió tonna szén-dioxid (CO2) kibocsátásának felel meg. Becslések szerint 2020-ban az Unióban az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek betudható éves energiafogyasztás 1 630 PJ (39,0 Mtoe) lesz, amely 71,6 millió tonna CO2 kibocsátásának felel meg. |
|
(8) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztása tovább csökkenthető olyan meglévő, költséghatékony, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét. |
|
(9) |
Becslések szerint 2010-ben az egyedi helyiségfűtő berendezések éves nitrogén-oxid-kibocsátása (NOx) 5 600 tonna kén-oxiddal (SOx) volt egyenértékű. A tagállamok által elfogadott konkrét intézkedéseknek és a műszaki fejlődésnek köszönhetően e mennyiségek értéke 2020-ban várhatóan 49 000 tonna SOx-egyenérték lesz. |
|
(10) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések szennyező anyag-kibocsátása tovább csökkenthető olyan meglévő, költséghatékony, nem gyártófüggő technológiák alkalmazásával, amelyek nem növelik e termékek megvásárlásának és üzemeltetésének együttes költségét. |
|
(11) |
Az e rendeletben a környezettudatos tervezés vonatkozásában előírt követelmények és az (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (2) előírt címkézési követelmények 2020-ig várhatóan éves szinten körülbelül 157 PJ (3,8 Mtoe) összmegtakarítást fognak eredményezni az energiafogyasztásban, miközben ennek következtében a CO2-kibocsátás 6,7 millió tonnával csökken. |
|
(12) |
Az e rendeletben a környezettudatos tervezés vonatkozásában előírt követelmények 2020-ig várhatóan éves szinten 600 tonnával csökkentik a kibocsátás SOx-egyenértékben kifejezett mennyiségét. |
|
(13) |
Ez a rendelet különböző műszaki jellemzőkkel rendelkező termékekre vonatkozik. Egységes energiahatékonysági követelmények bevezetése esetén egyes technológiák kiszorulnának a piacról, ami kedvezőtlenül hatna a fogyasztókra. Emiatt az egyenlő piaci feltételeket az teremti meg, ha a környezettudatos tervezés területén minden egyes technológiára eltérő, az adott technológiában rejlő megtakarítási lehetőségekhez igazodó követelmények kerülnek bevezetésre. |
|
(14) |
A belső piac jobb működése és az egyedi helyiségfűtő berendezések környezetvédelmi jellemzőinek javulása érdekében a környezettudatos tervezés területén bevezetendő követelményeknek az Unió teljes egészében egységes módon kell szabályozniuk az érintett termékek energiafogyasztására és az általuk kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségére vonatkozó követelményeket. |
|
(15) |
Valós körülmények között az egyedi helyiségfűtő berendezések energiahatékonysága kisebb a méréssel meghatározható energiahatékonyságnál. Annak érdekében, hogy a szezonális helyiségfűtési hatásfok közelebb legyen az energiafelhasználási hatásfokhoz, a gyártókat szabályozók alkalmazására kell ösztönözni. Ebből a célból a két érték közötti különbség figyelembevétele érdekében csökkentést kell alkalmazni. Ez a csökkentés bizonyos szabályozási lehetőségek alkalmazásával kiváltható. |
|
(16) |
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények a végfelhasználó szempontjából nem befolyásolhatják az egyedi helyiségfűtő berendezések funkcionalitását és megfizethetőségét, és nem fejthetnek ki kedvezőtlen hatást az egészségre, a biztonságra és a környezetre. |
|
(17) |
A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelményeket olyan időütemezés szerint indokolt bevezetni, hogy a gyártóknak elegendő idejük legyen termékeiknek az e rendelet követelményeihez való hozzáigazítására. Az időütemezés megállapítása során tekintettel kell lenni a gyártóknál – különösen a kis- és középvállalkozásoknál – felmerülő költségekre, valamint arra a kívánalomra, hogy e rendelet célkitűzései mielőbb teljesüljenek. |
|
(18) |
A termékparamétereket olyan megbízható, pontos és megismételhető számítási és mérési módszerekkel indokolt meghatározni, amelyek figyelembe veszik az általánosan elismert legkorszerűbb mérési módszereket, beleértve – amennyiben ilyenek rendelkezésre állnak – az európai szabványügyi szervezetek által a Bizottság felkérése nyomán az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (3) előírt eljárásokkal elfogadott harmonizált szabványokban foglaltakat is. |
|
(19) |
A 2009/125/EK irányelv 8. cikke értelmében ebben a rendeletben meg kell határozni az alkalmazandó megfelelőségértékelési eljárásokat. |
|
(20) |
A megfelelőség ellenőrzésének megkönnyítése érdekében indokolt megkövetelni, hogy a gyártók a 2009/125/EK irányelv IV. és V. melléklete szerinti műszaki dokumentációban található információk közül mindazokat rendelkezésre bocsássák, amelyek kapcsolatosak az e rendeletben meghatározott követelményekkel. |
|
(21) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezeti hatásainak további csökkentése érdekében a gyártóknak adatokat kell szolgáltatniuk a szétszereléshez, az újrafeldolgozáshoz és az ártalmatlanításhoz is. |
|
(22) |
Annak érdekében, hogy az egyedi helyiségfűtő berendezések teljes életciklusára vonatkozó környezetvédelmi jellemzőkkel kapcsolatos információk széles körben rendelkezésre álljanak és könnyen hozzáférhetők legyenek, az e rendeletben megállapított jogilag kötelező követelmények mellett meg kell határozni az elérhető legjobb technológiákra vonatkozó indikatív referenciaértékeket is. |
|
(23) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a 2009/125/EK irányelv 19. cikkének (1) bekezdése alapján létrehozott bizottság véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
Tárgy és hatály
Ez a rendelet a legfeljebb 50 kW névleges hőteljesítményű háztartási egyedi helyiségfűtő berendezések és a termék egészét vagy egy szegmensét tekintve legfeljebb 120 kW névleges hőteljesítményű kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésére vonatkozó forgalombahozatali és használatbavételi követelményeket állapítja meg.
Ez a rendelet nem alkalmazandó:
|
a) |
a hő előállítására termodinamikai ciklust vagy szorpciós ciklust alkalmazó, elektromos kompresszorral vagy tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
b) |
emberek meghatározott hőkomfortérzetének elérését és fenntartását konvekció vagy hősugárzás által szolgáló beltéri helyiségfűtéstől eltérő célra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
c) |
a műszaki leírása alapján kizárólag kültéri használatra szánt egyedi helyiségfűtő berendezésekre; |
|
d) |
azokra az egyedi helyiségfűtő berendezésekre, amelyek esetében névleges hőteljesítmény mellett a közvetlen hőteljesítmény kisebb a közvetlen és a közvetett hőteljesítmény összegének 6 %-ánál; |
|
e) |
légfűtő termékekre; |
|
f) |
szaunakályhákra; |
|
g) |
alárendelt fűtőberendezésekre. |
2. cikk
Fogalommeghatározások
A 2009/125/EK irányelv 2. cikkének fogalommeghatározásain túlmenően e rendelet alkalmazásában:
1. „egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan helyiségfűtő rendszer, amely vagy közvetlen hőátadással, vagy közvetlen hőátadással és azzal egyidejű, folyadéknak való hőátadással annak érdekében bocsát ki hőt, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn, esetenként más terek számára is bocsátva ki hőt, és egy vagy több olyan hőfejlesztő berendezéssel van felszerelve, amely villamos energiát vagy gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagot a Joule-hatás elve alapján, illetve a tüzelőanyag égetésével közvetlenül alakít át hővé;
2. „háztartási egyedi helyiségfűtő berendezés”: minden egyedi helyiségfűtő berendezés, kivéve a kereskedelmi célú helyiségfűtő berendezést;
3. „gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű tüzelőanyaggal működő, nyitott vagy zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;
4. „folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezés”: folyékony tüzelőanyaggal működő, nyitott vagy zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés;
5. „elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: a hő előállításához a villamos Joule-hatás elvét hasznosító egyedi helyiségfűtő berendezés;
6. „kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezés”: az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés és a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés;
7. „nyitott égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezető csövet igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok nincsenek légmentes módon elzárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;
8. „zárt égésterű egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, kéményhez vagy kandallónyíláshoz légmentes módon csatlakozó vagy az égéstermékek elvezetéséhez füstgázelvezetőt igénylő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a tűztér és az égés során keletkező gázok légmentes módon el vannak zárva attól a helyiségtől, amelybe a termék be van szerelve;
9. „hordozható elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: valamennyi elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, kivéve a helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést, a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést, az elektromos egyedi padlófűtő berendezést, az elektromos sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést, a láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezést vagy az alárendelt fűtőberendezést;
10. „helyhez kötött elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: hő felhalmozására nem szánt, meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre tervezett, az épület szerkezeteibe és burkolati rendszereibe nem beépített elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;
11. „hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: a hő egy belső hőszigetelt magrészben való tárolására és a betározás után több órával történő kibocsátására tervezett elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;
12. „elektromos egyedi padlófűtő berendezés”: az épület szerkezeteibe vagy burkolati rendszereibe beépített állapotban való üzemeltetésre tervezett elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés;
13. „elektromos sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, melynek hőkibocsátó elemét a fűtendő térrész felé kell irányítani úgy, hogy a kisugárzott hő a célszemélyeket közvetlenül melegítse, és amelynek rendes használata közben a hőkibocsátó elemet fedő rács hőmérséklete legalább 130 °C-kal emelkedik, és/vagy más felületek hőmérséklete 100 °C-kal nő;
14. „láthatóan izzó sugárzó elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés”: olyan elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, melynek fűtőeleme a fűtőberendezésen kívülről is látható, és amelynek hőmérséklete rendes használat esetén legalább 650 °C;
15. „szaunakályha”: száraz- vagy gőzszaunába vagy hasonló környezetbe beépített vagy ilyen környezetben való használatra szánt elektromos egyedi helyiségfűtő termék;
16. „alárendelt fűtőberendezés” („slave egység”): elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem képes önálló működésre, és amelynek szüksége van egy, a termék részét nem képező, de ahhoz pilotvezetékekkel, vezeték nélkül, Power Line Communication (elektromos hálózaton történő adatátvitel) technológiával vagy egyéb egyenértékű technológiával csatlakozó, külső szabályozó „master” egység jeleinek fogadására a hőkibocsátás szabályozásához abban a helyiségben, ahol a termék található;
17. „irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, fej felett, a fűtendő térrész felé irányítva elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az égő által kibocsátott hő (döntően infravörös sugárzás) a célszemélyeket közvetlenül melegíti, és amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak;
18. „sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés”: gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő, a tüzelőanyag égetésére szolgáló égővel felszerelt, a célszemélyek közelében, fej felett elhelyezett olyan egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben a fűtő hatást döntően az áramló égéstermékeket vezető, a berendezés belsejében futó csőből vagy csövekből származó infravörös sugárzás biztosítja, és amelyben az égéstermékek a csőből vagy csövekből füstgázelvezető csövön keresztül távoznak;
19. „sugárzócsöves fűtőrendszer”: több égővel ellátott olyan sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyben az egyik égő égéstermékei másik égőt táplálhatnak, és amelyből az égők égéstermékei egyetlen szellőztető ventilátor segítségével távoznak;
20. „sugárzócsöves fűtőrendszer »szegmense«”: a sugárzócsöves fűtőrendszer azon része, amely az önálló működéshez szükséges valamennyi elemet tartalmazza, és így a sugárzócsöves fűtőrendszer fennmaradó részétől elkülönítve is vizsgálható;
21. „égéstermék-elvezetés nélküli fűtőberendezés”: minden olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezés, amelyből az égéstermékek a berendezésnek otthont adó térbe távoznak, kivéve az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezést;
22. „kémény felé nyitott fűtőberendezés”: olyan, gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagokkal működő, kémény alatt vagy kandallóban való elhelyezésre szánt egyedi helyiségfűtő berendezés, amely nem rendelkezik légmentes csatlakozással a kémény vagy kandallónyílás felé, és amely esetében az égéstermékek akadálytalanul jutnak a tűztérből a kéménybe, illetve a füstjáratba;
23. „légfűtő berendezés”: kizárólag olyan, légfűtéses rendszer számára hőt biztosító termék, amely levegővezeték-rendszerhez csatlakoztatható, és amelyet meghatározott helyen lerögzítve vagy leerősítve vagy falra szerelve való üzemeltetésre terveztek, és ahol a légelosztás légmozgató eszköz segítségével történik a célból, hogy a berendezést magában foglaló zárt térben emberek számára meghatározott mértékű hőérzetet biztosítson és tartson fenn;
24. „közvetlen hőteljesítmény”: a termék által sugárzás és konvekció útján leadott (maga a termék által a levegőbe kibocsátott vagy magából a termékből a levegőbe jutó) hőteljesítmény, nem beleszámítva a termék által hőátadó folyadéknak leadott esetleges hőteljesítményt, kW mértékegységben kifejezve;
25. „közvetett hőteljesítmény”: a termék által hőátadó folyadéknak ugyanazzal a hőtermelési folyamattal leadott hőteljesítmény, mint amely a termék közvetlen hőteljesítményét szolgáltatja, kW mértékegységben kifejezve;
26. „közvetett fűtési képesség”: a termék azon jellemzője, hogy a teljes leadott hőteljesítmény egy részét képes hőátadó folyadéknak helyiségfűtési vagy háztartási melegvíz-előállítási célból történő felhasználásra leadni;
27. „névleges hőteljesítmény” (Pnom ): a helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti, a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely még hosszú ideig fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;
28. „minimális hőteljesítmény” (Pmin ): a helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti, a közvetlen és – esetleg – közvetett módon leadott hőt egyaránt tartalmazó hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés a legkisebb hőteljesítmény-beállításon üzemel, kW mértékegységben kifejezve;
29. „maximális folyamatos hőteljesítmény (Pmax,c )”: az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésnek a gyártó nyilatkozata szerinti hőteljesítménye abban az állapotban, amikor a berendezés azon a legnagyobb hőteljesítmény-beállításon üzemel, amely hosszú ideig folyamatosan fenntartható, kW mértékegységben kifejezve;
30. „kültéri használatra szánt”: zárt helyiségeken kívüli biztonságos üzemre – és ezen belül esetleg kültéri körülmények közötti használatra – alkalmas;
31. „egyenértékű modell”: olyan forgalomba hozott modell, amelynek a II. melléklet 3. pontjában szereplő 1., 2. vagy 3. táblázatban meghatározott műszaki paraméterei megegyeznek egy, ugyanazon gyártó által forgalomba hozott másik modellével.
A II–V. melléklet alkalmazásában az I. mellékletben található fogalommeghatározások is irányadók.
3. cikk
A környezettudatos tervezés követelményei, ütemezés
(1) Az egyedi helyiségfűtő berendezések környezettudatos tervezésének követelményeit a II. melléklet határozza meg.
(2) Az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek a II. mellékletben megállapított követelményeket 2018. január 1-jétől fogva kell teljesíteniük.
(3) A környezettudatos tervezésre vonatkozó követelmények teljesülését a III. mellékletben megállapított módszereknek megfelelő mérések és számítások alapján kell ellenőrizni.
4. cikk
A megfelelőség értékelése
(1) A 2009/125/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában megfelelőségértékelési eljárásként az említett irányelv IV. mellékletében meghatározott belső tervezés-ellenőrzést vagy az említett irányelv V. mellékletében meghatározott irányítási rendszert kell alkalmazni.
(2) A 2009/125/EK irányelv 8. cikke szerinti megfelelőségértékelés alkalmazásában a műszaki dokumentációnak tartalmaznia kell az e rendelet II. mellékletének 3. b) pontjában meghatározott információkat.
(3) Ha egy adott modellre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk tervezési számítások és/vagy más egyenértékű készülékek adataiból való extrapoláció segítségével kerültek meghatározásra, akkor a műszaki dokumentációnak részletesen tartalmaznia kell az elvégzett számításokat és/vagy extrapolációt, valamint az elvégzett számítások pontosságának ellenőrzése érdekében a gyártók által elvégzett kísérleti vizsgálatok adatait. Ilyenkor a műszaki dokumentációban fel kell sorolni mindazokat az egyenértékű modelleket, amelyekre vonatkozóan a műszaki dokumentációban megadott információk előállítása ugyanígy történt.
5. cikk
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatoknak az e rendelet II. mellékletében megállapított követelmények érvényesülése érdekében történő elvégzésekor a tagállamok az e rendelet IV. mellékletében előírt ellenőrzési eljárást alkalmazzák.
6. cikk
Indikatív referenciaértékek
A piacon e rendelet hatálybalépésekor beszerezhető, legkedvezőbb működési jellemzőkkel rendelkező egyedi helyiségfűtő berendezések indikatív referenciaértékeit az V. melléklet tartalmazza.
7. cikk
Felülvizsgálat
A Bizottság ezt a rendeletet a technológia fejlődése fényében felülvizsgálja, és e felülvizsgálat eredményeit legkésőbb 2019. január 1-jén a konzultációs fórum elé tárja. A felülvizsgálat keretében meg kell vizsgálni különösen:
|
— |
annak indokoltságát, hogy a környezettudatos tervezés területén az energiahatékonyságra és a nitrogén-oxidok (NOx) kibocsátására szigorúbb követelmények vonatkozzanak, |
|
— |
a ellenőrzési tűrések módosításának indokoltságát, |
|
— |
az egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának meghatározására szolgáló korrekciós tényezők érvényességét, |
|
— |
harmadik fél általi tanúsítás bevezetésének helyénvalóságát. |
8. cikk
Átmeneti intézkedések
A tagállamok 2018. január 1-jéig engedélyezhetik azon egyedi helyiségfűtő berendezések forgalomba hozatalát és használatbavételét, amelyek teljesítik a szezonális helyiségfűtési hatásfokra és a nitrogén-oxidok kibocsátására vonatkozóan hatályban lévő nemzeti jogi rendelkezéseket.
9. cikk
Hatályba lépés
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. április 28-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 285., 2009.10.31., 10. o.
(2) A Bizottság 2015. április 24-i (EU) 2015/1186 felhatalmazáson alapuló irányelve az egyedi helyiségfűtő berendezések energiafogyasztásának címkézése tekintetében történő kiegészítéséről (Lásd e Hivatalos Lap 20. oldalát).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).
I. MELLÉKLET
Fogalommeghatározások a II–V. melléklethez
A II–V. melléklet alkalmazásában:
1. „szezonális helyiségfűtési hatásfok”, (ηs): az egyedi helyiségfűtő berendezés által kiszolgált helyiségfűtési igény és az ezen igény teljesítéséhez szükséges éves energiafogyasztás hányadosa százalékban kifejezve;
2. „átváltási együttható”, „CC”: az energiahatékonyságról szóló 2012/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) említett, az átlagosan becsült 40 %-os uniós energiatermelési hatásfokot tükröző együttható, amelynek értéke CC = 2,5;
3. „nitrogén-oxid-kibocsátás”: a névleges hőteljesítményen kibocsátott nitrogén-oxidok mg/kWhinput mértékegységben kifejezve, a GCV alapján meghatározva a gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések, valamint a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében;
4. „fűtőérték”, „NCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, a tüzelőanyag nedvességtartalmának megfelelő nedvességtartalmú tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor bocsát ki abban az esetben, ha az égéstermékek nem térnek vissza a környezeti hőmérsékletre;
5. „száraz égéshő”, „GCV”: az a teljes hőmennyiség, amelyet az egységnyi mennyiségű, szárítással nedvességmentesített tüzelőanyag oxigénnel történő teljes elégetéskor és az égéstermékek környezeti hőmérsékletre való visszatérésekor bocsát ki, és tartalmazza a tüzelőanyagban található összes hidrogén elégetéséből származó vízgőz teljes kondenzciója során keletkező hőmennyiséget is;
6. a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „hatásfok” („ηth,nom”, illetve „ηth,min”): az egyedi helyiségfűtő berendezés hasznos hőteljesítményének és teljes felvett energiamennyiségének százalékban kifejezett hányadosa, ahol:
|
a) |
háztartási egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a teljes felvett energiamennyiséget az NCV-ből és/vagy a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni; |
|
b) |
kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a teljes felvett energiamennyiséget a GCV-ből, valamint a végső energiafogyasztás és a CC szorzatából kell meghatározni; |
7. „a névleges hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmax”: az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a névleges hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;
8. „a minimális hőteljesítményhez tartozó villamosenergia-igény”, „elmin”: az egyedi helyiségfűtő berendezésnek a minimális hőteljesítmény leadása közbeni villamosenergia-fogyasztása. A közvetett fűtési képességgel és beépített keringetőszivattyúval rendelkező termékek esetében a villamosenergia-fogyasztást a keringetőszivattyú energiafogyasztása nélkül kell meghatározni, kW-ban kifejezve;
9. „a készenléti üzemmódhoz tartozó villamosenergia-igény”, „elsb”: a termék villamosenergia-fogyasztása készenléti üzemmódban, kW-ban kifejezve;
10. „az állandó gyújtóláng energiaigénye”, „Ppilot”: a termék által a gáznemű vagy folyékony tüzelőanyagból annak érdekében elfogyasztott mennyiség, hogy a névleges hőteljesítményhez vagy a részleges terheléshez tartozó, hevesebb égési folyamatokhoz szükséges gyútjóforrást biztosító lángot fenntartsa, amikor a fő égő bekapcsolása előtt több mint 5 percen keresztül ez a láng ég, kW-ban kifejezve;
11. „kézi töltésszabályozás beépített termosztáttal”: a termékbe beépített, a tárolt hő mennyiségének módosítása érdekében a mag hőmérsékletét mérő és szabályozó, manuálisan működtetett érzékelő jelenlétére utaló kifejezés;
12. „kézi töltésszabályozás beltéri és/vagy kültéri hőmérséklet-visszacsatolással”: a termékbe beépített, a mag hőmérsékletét mérő és a tárolt hő mennyiségét a helyiség és/vagy a kültéri környezet hőmérsékletének függvényében módosító, manuálisan működtetett érzékelő jelenlétére utaló kifejezés;
13. „elektronikus töltésszabályozás beltéri és/vagy külső hőmérséklet-visszacsatolással vagy az energiaszolgáltató által szabályozva”: a termékbe beépített, a mag hőmérsékletét mérő és a tárolt hő mennyiségét a helyiség és/vagy a kültéri környezet hőmérsékletének függvényében módosító, automatikusan működő érzékelő jelenlétére utaló kifejezés, vagy arra való utalás, hogy a berendezés töltési rendjét az energiaszolgáltató szabályozza;
14. „ventilátorral segített hőleadás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a hőteljesítmény hőigényhez való hozzáigazítása érdekében egy vagy több beépített, szabályozható ventilátorral van ellátva;
15. „egyetlen állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan változtatni hőteljesítményét, és a helyiség hőmérséklete felől nincs visszacsatolás a hőteljesítmény automatikus változtatásához;
16. „két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül”: arra utaló kifejezés, hogy a termék képes két vagy több értékből kézi szabályozás révén kiválasztani hőteljesítményét, de nincs felszerelve olyan eszközzel, amely a kívánt beltéri hőmérséklet függvényében képes volna automatikusan szabályozni a hőteljesítményt;
17. „mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, nem elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;
18. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét;
19. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékletet 24 órára előre be lehessen állítani;
20. „elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely lehetővé teszi, hogy egy bizonyos időszakban a beltéri hőérzet egy meghatározott elvárt mértékének biztosítása érdekében automatikusan változtassa hőteljesítményét, valamint hogy az időzítést és a hőmérsékleteket egy teljes hétre előre be lehessen állítani. A hét napon belül a beállításoknak lehetővé kell tenniük az értékek napok szerinti változtatását;
21. „beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a beltéri hőmérséklet beállított értékét automatikusan csökkenteni, amikor azt érzékeli, hogy a helyiségben nem tartózkodik senki;
22. „beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a leadott hőteljesítményt csökkenteni, amikor azt észleli, hogy egy ablakot vagy ajtót kinyitottak. Ha az ablak vagy ajtó nyitott állapotát érzékelő érzékeli, akkor ez az érzékelő elhelyezhető a terméken belül, a terméken kívül és/vagy az épület szerkezeteibe beépítve;
23. „távszabályozási lehetőség”: arra utaló kifejezés, hogy a termék lehetőséget ad a beszerelési helye szerinti épületen kívülről távoli adatkommunikáció útján történő szabályozására;
24. „adaptív bekapcsolásszabályozás”: arra utaló kifejezés, hogy a termék képes előre meghatározni a melegedési folyamat megkezdésének optimális időpontját és beindítani a folyamatot annak érdekében, hogy a kívánt időpontra elérje a beállított hőmérsékletet;
25. „működési idő korlátozása”: a termék olyan funkciójára utaló kifejezés, amely egy előre beállított időtartam elteltével automatikusan inaktiválja a terméket;
26. „feketegömb-érzékelővel ellátva”: arra utaló kifejezés, hogy a termék fel van szerelve egy olyan, beépített vagy külső elektronikus eszközzel, amely a levegő és a sugárzás hőmérsékletét méri;
27. „egyállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék nem képes automatikusan megválasztani hőteljesítményét;
28. „kétállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes két különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;
29. „sokállásos”: arra utaló kifejezés, hogy a termék a tényleges beltéri léghőmérséklet és a kívánt beltéri léghőmérséklet függvényében, hőmérséklet-érzékelő eszközök és egy, nem feltétlenül a termék szerves részét képező interfész segítségével képes három vagy több különböző szint közül automatikusan kiválasztani leadott teljesítményét;
30. „készenléti üzemmód”: az az állapot, amelyben a termék a villamosenergia-hálózathoz csatlakozik, rendeltetésszerű üzeme a villamosenergia-hálózatról felvett energiától függ, és kizárólag a következő, tetszőleges ideig fenntartható funkciókat látja el: reaktiválási funkció vagy reaktiválási funkció és kizárólag a reaktiválási funkció bekapcsolt állapotának jelzése, és/vagy információ- vagy állapotkijelzés;
31. „sugárzócsöves rendszer hőteljesítménye”: a sugárzócsöves rendszer forgalomba hozott konfigurációját alkotó szegmensek együttes hőteljesítménye, kW mértékegységben kifejezve;
32. „sugárzócsöves rendszer szegmensének hőteljesítménye”: más sugárzócsöves rendszerszegmensekkel együtt sugárzócsöves rendszerkonfigurációt alkotó sugárzócsöves rendszerszegmens hőteljesítménye kW-ban kifejezve;
33. a névleges, illetve a minimális hőteljesítményhez tartozó „sugárzási hatásfok” (RFnom, illetve RFmin): a termék által az infravörös tartományban a névleges, illetve a minimális hőteljesítmény leadása közben tanúsított hőteljesítmény és a teljes energiabevitel százalékban kifejezett hányadosa, számítás szintjén az infravörös tartományban a névleges, illetve a minimális hőteljesítmény mellett leadott energia elosztva a tüzelőanyag fűtőértéke alapján meghatározott teljes energiabevitellel;
34. „burkolati szigetelés”: a kültéri körülmények közé is helyezhető termék köré a hőveszteségek csökkentése érdekében vont hőszigetelő burkolat vagy köpeny;
35. „burkolat hőveszteség-tényezője”: a terméknek a fűtendő zárt téren kívül elhelyezett része által elszenvedett, a szóban forgó rész burkolatának hőátbocsátási képessége által meghatározott hőveszteség százalékban kifejezve;
36. „modellazonosító”: az az általában alfanumerikus kód, amely segítségével egy adott egyedi helyiségfűtő berendezésmodell megkülönböztethető az azonos márkájú vagy ugyanazon gyártó nevét viselő többi modelltől;
37. „nedvességtartalom”: az egyedi helyiségfűtő berendezésben használt tüzelőanyagban található víz tömege a tüzelőanyag össztömegének arányában.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 2012/27/EU irányelve az energiahatékonyságról, a 2009/125/EK és a 2010/30/EU irányelv módosításáról, valamint a 2004/8/EK és a 2006/32/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 315., 2012.11.14., 1. o.)
II. MELLÉKLET
A környezettudatos tervezés követelményei
1. A szezonális helyiségfűtési hatásfokra vonatkozó követelmények
|
a) |
Az egyedi helyiségfűtő berendezéseknek 2018. január 1-jétől fogva teljesíteniük kell a következő követelményeket:
|
2. A szennyezőanyag-kibocsátásokra vonatkozó követelmények
|
a) |
A folyékony és a gáztüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyisége 2018. január 1-jétől fogva nem lehet nagyobb:
|
3. Termékinformációs követelmények
|
a) |
2018. január 1-jétől az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:
|
|
b) |
2018. január 1-jétől az egyedi helyiségfűtő berendezésekre vonatkozóan a következő információszolgáltatási kötelezettségeket kell teljesíteni:
|
1. táblázat
A gáztüzelésű és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések termékinformációs követelményei
|
Modellazonosító(k): |
|||||||||||
|
Közvetett fűtési képesség: [van/nincs] |
|||||||||||
|
Közvetlen hőteljesítmény: … (kW) |
|||||||||||
|
Közvetett hőteljesítmény: … (kW) |
|||||||||||
|
Tüzelőanyag |
|
|
Kibocsátások helyiségfűtés során (1) |
||||||||
|
NOx |
|||||||||||
|
A tüzelőanyag típusa |
[gáznemű/folyékony] |
[adja meg] |
[mg/kWhinput] (GCV) |
||||||||
|
|
|
|
|
||||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|||
|
Hőteljesítmény |
|
Hatásfok (NCV) |
|||||||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x,x |
kW |
|
A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,nom |
x,x |
% |
|||
|
Minimális hőteljesítmény (indikatív) |
Pmin |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok (indikatív) |
ηth,min |
[x,x/N.A.] |
% |
|||
|
|
|
|
|
|
|
||||||
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg) |
|||||||||
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|
Egyetlen állás, beltéri hőmérséket-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|||||
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
|
Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|||||
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
|
Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet) |
|||||||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Távszabályozási lehetőség |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Adaptív bekapcsolásszabályozás |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Működési idő korlátozása |
[igen/nem] |
||||||||
|
|
|
Feketegömb-érzékelővel ellátva |
[igen/nem] |
||||||||
|
Az állandó gyújtóláng energiaigénye |
|
|
|||||||||
|
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó) |
Ppilot |
[x,xxx/N.A.] |
kW |
|
|
||||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe |
||||||||||
2. táblázat
Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések termékinformációs követelményei
|
Modellazonosító(k): |
||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Mértékegység |
|
Hőteljesítmény |
|
A hőbevitel típusa (csak a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében – egyet jelöljön meg) |
||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x,x |
kW |
|
Kézi töltésszabályozás beépített termosztáttal |
[igen/nem] |
|
Minimális hőteljesítmény (indikatív) |
Pmin |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
Kézi töltésszabályozás beltéri és/vagy kültéri hőmérséklet-visszacsatolással |
[igen/nem] |
|
Maximális folyamatos hőteljesítmény |
Pmax,c |
x,x |
kW |
|
Elektronikus töltésszabályozás beltéri és/vagy külső hőmérséklet-visszacsatolással |
[igen/nem] |
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
|
|
|
Ventilátorral segített hőleadás |
[igen/nem] |
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|
A teljesítmény, illetve a beltéri hőmérséklet szabályozásának típusa (egyet jelöljön meg) |
|
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
|
Egyetlen állás, beltéri hőmérséket-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
|
Két vagy több kézi szabályozású állás, beltéri hőmérséklet-szabályozás nélkül |
[igen/nem] |
|
|
|
Mechanikus termosztátos beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és napszak szerinti szabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Elektronikus beltéri hőmérséklet-szabályozás és heti szabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Más szabályozási lehetőségek (többet is megjelölhet) |
||||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás jelenlét-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Beltéri hőmérséklet-szabályozás nyitottablak-érzékeléssel |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Távszabályozási lehetőség |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Adaptív bekapcsolásszabályozás |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Működési idő korlátozása |
[igen/nem] |
|||
|
|
|
Feketegömb-érzékelővel ellátva |
[igen/nem] |
|||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe |
|||||
3. táblázat
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések termékinformációs követelményei
|
Modellazonosító(k): |
|||||||||||||
|
[irányított sugárzásos/sugárzócsöves] |
|||||||||||||
|
Tüzelőanyag |
Tüzelőanyag |
|
|
Kibocsátások helyiségfűtés során (2) |
|||||||||
|
NOx |
|||||||||||||
|
A tüzelőanyag típusa |
[gáznemű/folyékony] |
[adja meg] |
|
mg/kWhinput (GCV) |
|||||||||
|
|
|
|
|
|
|||||||||
|
A kizárólag az optimális tüzelőanyaggal üzemeltetett termék jellemzői |
|||||||||||||
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|
Jellemző |
Jel |
Érték |
Mértékegység |
|||||
|
Hőteljesítmény |
|
Hatásfok (GCV) – csak a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezések esetében (3) |
|||||||||||
|
Névleges hőteljesítmény |
Pnom |
x,x |
kW |
|
A névleges hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,nom |
x,x |
% |
|||||
|
Minimális hőteljesítmény |
Pmin |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
A minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfok |
ηth,min |
[x,x/N.A.] |
% |
|||||
|
Minimális hőteljesítmény (a névleges hőteljesítmény százalékában) |
.. |
[x] |
% |
|
|
|
|
|
|||||
|
A sugárzócsöves rendszer névleges hőteljesítménye (ha értelmezhető) |
Psystem |
x,x |
kW |
|
|
|
|
|
|||||
|
A sugárzócsöves rendszer szegmenseinek hőteljesítménye (ha értelmezhető) |
Pheater,i |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
A sugárzócsöves rendszer szegmenseinek a minimális hőteljesítményhez tartozó hatásfoka (ha értelmezhető) |
ηi |
[x,x/N.A.] |
% |
|||||
|
(minden szegmensre ismételje meg, ha értelmezhető) |
.. |
[x,x/N.A.] |
kW |
|
(minden szegmensre ismételje meg, ha értelmezhető) |
.. |
[x,x/N.A.] |
% |
|||||
|
Egyforma szegmensek száma |
n |
[x] |
[-] |
|
|
|
|
|
|||||
|
Sugárzási hatásfok |
|
|
|
|
Burkolati veszteségek |
|
|
|
|||||
|
A névleges hőteljesítményhez tartozó sugárzási hatásfok |
RFnom |
[x,x] |
[-] |
|
Burkolat hőszigetelési besorolása |
U |
|
W/(m2K) |
|||||
|
A minimális hőteljesítményhez tartozó sugárzási hatásfok |
RFmin |
[x,x] |
[-] |
|
Burkolat hőveszteség-tényezője |
Fenv |
[x,x] |
% |
|||||
|
Sugárzócsőszegmensek névleges hőteljesítményhez tartozó sugárzási hatásfoka |
RFi |
[x,x] |
[-] |
|
A fűtött területen kívül elhelyezendő hőfejlesztő berendezés |
|
[igen/nem] |
|
|||||
|
(minden szegmensre ismételje meg, ha értelmezhető) |
.. |
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|||||
|
Kiegészítő villamosenergia-fogyasztás |
|
A teljesítményszabályozás típusa (egyet jelöljön meg) |
|||||||||||
|
A névleges hőteljesítményen |
elmax |
x,xxx |
kW |
|
|
[igen/nem] |
|
||||||
|
A minimális hőteljesítményen |
elmin |
x,xxx |
kW |
|
|
[igen/nem] |
|
||||||
|
Készenléti üzemmódban |
elSB |
x,xxx |
kW |
|
|
[igen/nem] |
|
||||||
|
|
|
|
|||||||||||
|
Az állandó gyújtóláng energiaigénye |
|
|
|||||||||||
|
A gyújtóláng energiaigénye (ha alkalmazandó) |
Ppilot |
[x,xxx/N.A.] |
kW |
|
|
||||||||
|
Kapcsolatfelvételi adatok |
A gyártó vagy meghatalmazott képviselőjének neve és címe |
||||||||||||
NOx = nitrogén-oxidok
NOx = nitrogén-oxidok
(3) Az irányított sugárzásos helyiségfűtő berendezések súlyozott hőhatásfoka alapértelmezés szerint 85,6 %.
III. MELLÉKLET
Mérések és számítások
1. Az e rendeletben foglalt követelmények teljesülése és teljesülésük ellenőrzése céljából végzett méréseket és számításokat az e célból az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett hivatkozási számú harmonizált szabványoknak megfelelően vagy más olyan megbízható, pontos és megismételhető módszerekkel kell végezni, amelyek igazodnak az általánosan korszerűként elfogadott módszertanhoz. Az alkalmazott módszereknek meg kell felelniük a 2–5. pontban meghatározott követelményeknek.
2. Általános mérési és számítási követelmények
|
a) |
A névleges hőteljesítmény és a szezonális helyiségfűtési hatásfok gyártó által megadott értékeit a legközelebbi tizedesjegyre kell kerekíteni. |
|
b) |
A szennyezőanyag-kibocsátások gyártó által megadott értékeit a legközelebbi egész számra kell kerekíteni. |
3. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó általános követelmények
|
a) |
A szezonális helyiségfűtési hatásfokot (ηS ) úgy kell meghatározni, hogy a szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot (ηS,on ) korrigáljuk a hőtárolás és a teljesítményszabályozás, a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás, valamint az állandó gyújtóláng villamosenergia-fogyasztása miatti hatásokkal. |
|
b) |
A villamosenergia-fogyasztást a 2,5 értékű átváltási együtthatóval (CC) be kell szorozni. |
4. A kibocsátások meghatározására vonatkozó általános követelmények
|
a) |
A gáz- és a folyékony tüzelésű egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a mérések során a kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyiségét kell figyelembe venni. A kibocsátott nitrogén-oxidok mennyiségének kiszámítása céljából a nitrogén-monoxid és a nitrogén-dioxid mennyiségének nitrogén-dioxidként kifejezett összegét kell figyelembe venni. |
5. A szezonális helyiségfűtési hatásfok meghatározására vonatkozó különös követelmények
|
a) |
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokát a következő összefüggés határozza meg: ηS = ηS,on – 10 % + F(1) + F(2) + F(3) – F(4) – F(5) a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokát pedig a következő összefüggés: ηS = ηS,on – F(1) – F(4) – F(5) A fenti összefüggésben:
|
|
b) |
A szezonális főfunkciós helyiségfűtési hatásfokot az alábbiak szerint kell meghatározni. Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések és a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések kivételével valamennyi egyedi helyiségfűtő berendezés esetében: ηS,on = ηth,nom A fenti összefüggésben:
Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezésekre: 
A fenti összefüggésben:
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésekre: ηS,on = ηS,th · ηS,RF A fenti összefüggésben:
Az irányított sugárzásos egyedi helyiségfűtő berendezésekre ηS,th = 85,6 %. A sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezésekre: ηS,th = (0,15 · ηth,nom + 0,85 · ηth,min ) – Fenv A fenti összefüggésben:
Ha a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hőfejlesztő berendezését a gyártó vagy a szállító utasítása szerint a fűtendő beltéri helyiségben kell elhelyezni, akkor a burkolati veszteségek értéke 0 (nulla). Ha a sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hőfejlesztő berendezését a gyártó vagy a szállító utasítása szerint a fűtött területen kívül kell elhelyezni, akkor a burkolati veszteségeket kifejező mennyiség értéke a hőfejlesztő berendezés burkolatának hőátbocsátási képességétől függ az 4. táblázat szerint. 4. táblázat A hőfejlesztő berendezés burkolatának hőveszteség-tényezője
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések hőkibocsátási hatásfokát a következő összefüggés adja: 
A fenti összefüggésben:
RFS = 0,15 · RFnom + 0,85 · RFmin A fenti összefüggésben:
A sugárzócsöves rendszerekre: 
A fenti összefüggésben:
A fenti összefüggés csak akkor alkalmazható, ha a sugárzócsöves rendszer egyes szegmenseinek égői, sugárzócsövei és reflektorai azonos felépítésűek, mint egy egyetlen sugárzócsőből álló sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés hasonló alkatrészei, és a sugárzócsöves rendszer egyes szegmenseinek működési jellemzőit meghatározó beállítások azonosak egy egyetlen sugárzócsőből álló sugárzócsöves egyedi helyiségfűtő berendezés beállításaival. |
|
c) |
Az F(1) korrekciós tag a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a hőenergia tárolására és kivételére rendelkezésre álló lehetőségek, illetve a természetes és a ventilátorral segített konvekció útján megvalósuló hőelosztás közötti különbség által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást, valamint a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a hőenergia kivételére rendelkezésre álló lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt kedvezőtlen hatást fejezi ki. A hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(1) hőkivételi korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: Ha a termék el van látva a 5. táblázatban felsorolt (egymást kölcsönösen kizáró) lehetőségek valamelyikével, akkor az F(1) korrekciós tag értékét az adott lehetőséghez tartozó mértékben meg kell növelni. 5. táblázat Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések F(1) korrekciós tagja
Ha a hőtárolós elektromos egyedi helyiségfűtő berendezés hőleadását ventilátor segíti, akkor F(1) értékéhez további 1,5 %-ot hozzá kell adni. A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a hőkivételi korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 6. táblázat A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések F(1) korrekciós tagja
Az F(1) korrekciós tag értéke kétállásos kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében legalább 2,5 %, sokállásos kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében legalább 5 %. A hőtárolós elektromos fűtőberendezésektől és a kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezésektől eltérő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(1) korrekciós tag értéke 0 (nulla). |
|
d) |
A beltéri hőkomfortérzet befolyásolására rendelkezésre álló, egymást kölcsönösen kizáró, illetve számszakilag nem összegezhető lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(2) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. Az összes egyedi helyiségfűtő berendezés esetében az F(2) korrekciós tag a 7. táblázat megfelelő sorából vett értékkel egyenlő. A táblázatból csak egyetlen érték vehető. 7. táblázat Az F(2) korrekciós tag
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében az F(2) korrekciós tag nem vehető figyelembe. |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
e) |
A beltéri hőkomfortérzet befolyásolására rendelkezésre álló, számszakilag összegezhető lehetőségek által a szezonális helyiségfűtési hatásfokra gyakorolt jótékony hatást kifejező F(3) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. Az összes egyedi helyiségfűtő berendezés esetében az F(3) korrekciós tag a 8. táblázat megfelelő soraiból vett értékek összegével egyenlő. 8. táblázat Az F(3) korrekciós tag
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
f) |
A kiegészítő villamosenergia-fogyasztást figyelembe vevő F(4) korrekciós tag: Ez a korrekciós tag a bekapcsolt állapotban és a készenléti üzemmódban elfogyasztott kiegészítő villamos energia (segédenergia) hatását veszi figyelembe. Az elektromos egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciót a következőképpen kell meghatározni: A kiegészítő villamosenergia-fogyasztást figyelembe vevő F(4) korrekciós tag kiszámítása: 
A fenti összefüggésben:
A gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás hatását kifejező korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 
A fenti összefüggésben:
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a kiegészítő villamosenergia-fogyasztás hatását kifejező korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 
|
|
g) |
Az állandó gyújtóláng fenntartásához szükséges energiafogyasztás hatását kifejező F(5) korrekciós tagot az alábbiak szerint kell meghatározni. Ez a korrekciós tag az állandó gyújtóláng energiaigényének hatását veszi figyelembe. A gáznemű és a folyékony tüzelőanyaggal működő egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 
A fenti összefüggésben:
A kereskedelmi célú egyedi helyiségfűtő berendezések esetében a korrekciós tagot a következőképpen kell meghatározni: 
Ha a termék nem rendelkezik állandó gyújtólánggal, akkor Ppilot értéke 0 (nulla). A fenti összefüggésben:
|
(1) A Bizottság 2008. december 17-i 1275/2008/EK rendelete a 2005/32/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az elektromos és elektronikus háztartási és irodai berendezések készenléti és kikapcsolt üzemmódban fellépő elektromosáram-fogyasztására vonatkozó környezetbarát tervezési követelmények tekintetében történő végrehajtásáról (HL L 339., 2008.12.18., 45. o.).
IV. MELLÉKLET
Piacfelügyeleti célú vizsgálatok
A 2009/125/EK irányelv 3. cikkének (2) bekezdése szerinti piacfelügyeleti célú vizsgálatok elvégzése során a tagállamok hatóságai az e rendelet II. mellékletében előírt követelmények teljesülését a következő eljárással ellenőrzik:
|
1. |
A tagállami hatóságok minden modellből egyetlen berendezést vetnek vizsgálat alá. |
|
2. |
A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:
|
|
3. |
Ha a 2.a) vagy a 2.b) pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy sem a modell, sem az azzal egyenértékű modellek nem teljesítik e rendelet követelményeit. Ha a 2.c)–2.i) pontban meghatározott feltételek bármelyike nem teljesül, a tagállami hatóságok három további, ugyanahhoz a modellhez tartozó, véletlenszerűen kiválasztott berendezést újabb vizsgálatnak vetnek alá. Alternatívaképpen a kiválasztott három további berendezés egy vagy több olyan egyenértékű modellhez is tartozhat, amelyet a gyártó a műszaki dokumentációban egyenértékű termékként jelölt meg. |
|
4. |
A modell akkor teljesíti az e rendelet II. mellékletében meghatározott követelményeket, ha:
|
|
5. |
Ha a 4. pontban meghatározott feltétel nem teljesül, akkor úgy kell tekinteni, hogy a modell nem teljesíti e rendelet követelményeit. Legkésőbb egy hónappal a modell nem megfelelő voltának megállapítását követően a tagállami hatóságok a vizsgálati eredményeket és az összes többi lényeges információt átadják a többi tagállam hatóságainak és a Bizottságnak. |
|
6. |
A tagállamok hatóságai a fenti vizsgálatok során a III. mellékletben meghatározott mérési és számítási módszereket alkalmazzák. Az e mellékletben meghatározott ellenőrzési tűrések kizárólag a méréssel meghatározott paramétereknek a tagállami hatóságok általi ellenőrzésére vonatkoznak, és a szállító nem használhatja fel őket megengedett tűrésként a műszaki dokumentációban szereplő értékek meghatározására. |
V. MELLÉKLET
Indikatív referenciaértékek a 6. cikk alkalmazásában
A rendelet hatálybalépésének időpontjában az egyedi helyiségfűtő berendezések piacán beszerezhető, a szezonális helyiségfűtési hatásfok, valamint a kibocsátott nitrogén-oxidok mennyisége szempontjából legjobb technológia a következőképpen írható le:
|
1. |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések szezonális helyiségfűtési hatásfokának referenciaértékei
|
|
2. |
Az egyedi helyiségfűtő berendezések által kibocsátott nitrogén-oxidok (NOx) mennyiségének referenciaértékei
|
A fentiekből nem következik feltétlenül, hogy az 1. és a 2. pontban meghatározott referenciaértékek egy adott egyedi helyiségfűtő berendezést egyszerre jellemeznek.