Access to European Union law
<a href="https://eur-lex.europa.eu/content/help/eurlex-content/experimental-features.html" target="_blank">More about the experimental features corner</a>
Choose the experimental features you want to try
EUR-Lex
Access to European Union law

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

You are here
Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search

Document 32015R0730

Az Európai Központi Bank (EU) 2015/730 rendelete (2015. április 16.) az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) módosításáról (EKB/2015/18)

HL L 116., 2015.5.7, pp. 5–19 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2015/730/oj

2015.5.7.   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 116/5

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/730 RENDELETE

(2015. április 16.)

az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) módosításáról (EKB/2015/18)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányára és különösen annak 5. cikkére,

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésére és 6. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság véleményére (2),

mivel:

(1)

Annak érdekében, hogy az Európai Központi Bank (EKB) megfelelő statisztikai adatokkal rendelkezzen a biztosítók alszektorának pénzügyi tevékenységeiről azon tagállamokban, amelyeknek a pénzneme az euro (a továbbiakban: euroövezeti tagállamok), az 1374/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/50) (3) új statisztikai adatszolgáltatási követelményeket vezetett be a biztosítókra vonatkozóan. Következésképpen az 1011/2012/EU rendeletet (EKB/2012/24) (4) módosítani szükséges a biztosítók értékpapír-állományaira vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények előírása érdekében. Az adatszolgáltatási terhek minimalizálása érdekében a nemzeti központi bankoknak (NKB-k) jogosultnak kell lenniük arra, hogy az 1011/2012/EU rendeletetben (EKB/2012/24) meghatározott adatszolgáltatási követelményeiket összekapcsolják az 1374/2014/EU rendelet szerinti adatszolgáltatási követelményeikkel.

(2)

Szoros összefüggés áll fenn az NKB-k által az 1011/2012/EU rendeletet (EKB/2012/24) alapján statisztikai célokra gyűjtött, a biztosítók értékpapír-állományaira vonatkozó adatok, valamint az illetékes nemzeti hatóságok által a 2009/138/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5) kialakított keretek között felügyeleti célokra gyűjtött adatok között. A 2009/138/EK irányelv 70. cikke úgy rendelkezik, hogy az illetékes nemzeti hatóságok az említett irányelv szerinti feladataik ellátásához szükséges információkat továbbíthatják az NKB-knak és monetáris hatósági minőségükben hasonló feladatot ellátó egyéb szerveknek. Figyelemmel az EKB-nak a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank Alapokmányának (a továbbiakban: a KBER Alapokmánya) 5.1. cikkében rögzített azon általános feladatára, hogy a statisztika területén együttműködést folytasson, valamint az adminisztratív terhek korlátozása és a feladatok megkettőzésének elkerülése érdekében az NKB-k az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) alapján szolgáltatandó adatokat – a lehetséges mértékben – levezethetik a 2009/138/EK irányelv, valamint az irányelvet átültető nemzeti jogszabályok alapján gyűjtött adatokból, figyelemmel az érintett NKB és az érintett illetékes nemzeti hatóság közötti esetleges együttműködési megállapodás feltételeire.

(3)

Az 549/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) kialakított nemzeti és regionális számlák európai rendszere (a továbbiakban: ESA 2010) előírja, hogy a gazdasági egységek eszközeit és forrásait abban az országban kell jelenteni, ahol az adott egység rezidens. Az adatszolgáltatási terhek minimalizálása érdekében, amennyiben az NKB-k a biztosítók által szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján gyűjtött adatokból vezetik le, azon biztosítók fióktelepeinek értékpapír-állományai, amelyek vállalatközpontja az Európai Gazdasági Térségben (EGT) rezidens, összevonhatók a vállalatközpontéval. Ebben az esetben a biztosítók fióktelepeiről korlátozott adatokat kell gyűjteni a méretük, valamint az ESA 2010-ben foglalt „rezidens elv”-től való eltérések figyelemmel kísérése érdekében.

(4)

Ezért az 1011/2012/EU rendeletet (EKB/2012/24) ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Módosítások

Az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) a következőképpen módosul:

1.

az 1. cikk a következő fogalommeghatározással egészül ki:

„8a.   »biztosító«: jelentése megegyezik az 1374/2014/EU európai központi banki rendelet (EKB/2014/50) (*1) 1. cikkében szereplő meghatározással.

(*1)  Az Európai Központi Bank 2014. november 28-i 1374/2014/EU rendelete a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50) (HL L 366., 2014.12.20., 36. o.).” "

;

2.

a 2. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) és a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az adatszolgáltatók tényleges köre a rezidens MPI-kből, BA-kból, PKV-kból, biztosítókból, letétkezelőkből, és a Kormányzótanács által a 4. cikkben foglaltak szerint adatszolgáltató csoportként meghatározott és az adatszolgáltatási kötelezettségeikről az 5. cikkben foglaltaknak megfelelően értesített bankcsoportok vezetőiből áll (a továbbiakban együttesen: »tényleges adatszolgáltatók« és egyenként: »tényleges adatszolgáltató«).

(2)   Amennyiben egy MMF, BA, PKV vagy biztosító a saját nemzeti joga szerint nem rendelkezik jogi személyiséggel, a képviseletükre jogosult személyek illetve alakszerű képviselet hiányában a vonatkozó nemzeti jog alapján a tevékenységükért felelős személyek felelnek az e rendelet szerinti adatok szolgáltatásáért.”

b)

a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Amennyiben az NKB-k a biztosítók által e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján gyűjtött adatokból vezetik le, a biztosítók tekintetében a tényleges adatszolgáltatói kört az alábbiak alkotják:

a)

az érintett euroövezeti tagállam területén bejegyzett és rezidens biztosítók, beleértve azokat a leányvállalatokat is, amelyeknek az anyavállalata e területen kívül található;

b)

az a) pontban megjelölt biztosítók azon fióktelepei, amelyek az érintett euroövezeti tagállam területén kívül rezidensek;

c)

az érintett euroövezeti tagállamban rezidens azon biztosítók fióktelepei, amelyek vállalatközpontja az EGT-n kívül található.

A kétségek elkerülése érdekében, azon biztosítók fióktelepei, amelyek valamely euroövezeti tagállamban rezidensek, és amelyek vállalatközpontja az EGT-n belül található, nem képezik a tényleges adatszolgáltatói kör részét.”

;

3.

a 3. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők az illetékes NKB-juknak értékpapíronkénti bontásban szolgáltatnak adatokat a negyedév végi, illetve a hóvégi pozíciókról, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a referencia-hónapban vagy -negyedévben történt pénzügyi tranzakciókról vagy az ilyen tranzakciók levezetéséhez szükséges statisztikai adatokról, az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok saját állománya vonatkozásában, az I. melléklet 2. részében foglaltaknak megfelelően. Ezen adatokat havonta vagy negyedévente kell jelenteni az illetékes NKB-k által meghatározott adatszolgáltatási utasításoknak megfelelően.”

;

b)

a szöveg a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az illetékes NKB-k előírják, hogy az illetékes NKB-k által meghatározott adatszolgáltatási utasításoknak megfelelően a letétkezelők negyedévente vagy havonta értékpapíronkénti adatokat, valamint befektetői információkat szolgáltassanak a negyedév végi vagy a hóvégi pozíciókról, valamint az (5) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a referencia-hónapban vagy -negyedévben történt pénzügyi tranzakciókról, az ISIN-kóddal rendelkező azon értékpapírokra vonatkozóan, amelyeket biztosítók nevében őriznek.

(2b)   Amennyiben az NKB-k a biztosítók által e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelv alapján gyűjtött adatokból vezetik le, a biztosítók az illetékes NKB részére évente összesítve vagy értékpapíronkénti bontásban adatokat szolgáltatnak az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok év végi pozícióiról, a biztosító teljes belföldi állománya és az egyes EGT-országokbeli, illetve az EGT-n kívüli fióktelepei teljes állománya szerinti további bontásban, az I. melléklet 8. részének megfelelően. Ebben az esetben az éves adatszolgáltatáshoz hozzájáruló biztosítók az érintett euroövezeti tagállamban a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező értékpapírjai teljes állományának legalább 95 %-át teszik ki.”

;

c)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az e rendelet szerinti adatszolgáltatási követelmények, az eltéréseket is beleértve, nem érintik a következőkben meghatározott adatszolgáltatási követelményeket: a) a 25/2009/EK rendelet (EKB/2008/32); b) a 958/2007/EK rendelet (EKB/2007/8); c) a 24/2009/EK rendelet (EKB/2008/30); d) az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50).”

;

d)

a szöveg a következő (8)–(11) bekezdéssel egészül ki:

„(8)   Az illetékes NKB kéri, hogy az adatszolgáltató csoportok vezetői negyedévente bocsássák rendelkezésre az I. melléklet 6. részében a »kibocsátó az adatszolgáltató csoport része« jelölő alatt előírt információkat (értékpapíronkénti bontásban), a 3. cikk (3) bekezdésével összhangban a csoportjuk által tartott, ISIN-kóddal rendelkező értékpapírokról, valamint a 3. cikk (6) bekezdésével összhangban a csoportjuk által tartott, ISIN-kóddal nem rendelkező értékpapírokról.

(9)   Az NKB-k a biztosítók által az értékpapír-állományokról e rendelet alapján szolgáltatandó adatokat a 2009/138/EK irányelvvel kialakított keretek között gyűjtött következő adatokból is beszerezhetik:

a)

az NKB-k részére az illetékes nemzeti hatóságok által továbbított, a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatványokban szereplő adatok, függetlenül attól, hogy az NKB és az illetékes nemzeti hatóság külön került létrehozásra vagy egy intézményen belül integrált, a két szerv közötti együttműködési megállapodásoknak megfelelően; vagy

b)

az adatszolgáltatók által közvetlenül és egyidejűleg az NKB és az illetékes nemzeti hatóság részére megküldött, a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatványokban szereplő adatok.

(10)   Amennyiben a felügyeleti adatszolgáltatás céljára szolgáló mennyiségi adatszolgáltatási formanyomtatvány az e rendelet szerinti, a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítéséhez szükséges adatokat tartalmaz, az NKB-k az adatminőség biztosítása érdekében a teljes formanyomtatványhoz hozzáféréssel rendelkeznek.

(11)   A tagállamok együttműködési megállapodásokat alakíthatnak ki annak érdekében, hogy az érintett illetékes nemzeti hatóság központosított módon gyűjtse a 2009/138/EK irányelvvel kialakított keret szerinti adatszolgáltatási követelményeket és az e rendeletben meghatározott további adatszolgáltatási követelményeket egyaránt kielégítő információkat, a nemzeti joggal és az adott esetben az EKB által meghatározható harmonizált feltételekkel összhangban.”

;

4.

a 4. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a) pontjának i. alpontjában az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„az NKB-k eltéréseket adhatnak az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és a letétkezelők számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők szektoronkénti vagy alszektoronkénti együttes pozíciói nem haladják meg az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők nemzeti értékpapír-állományának 40 %-át.”;

b)

az (1) bekezdés b) pontjának i. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.

 az NKB-k eltéréseket adhatnak az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és a letétkezelők számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők szektoronkénti vagy alszektoronkénti együttes pozíciói nem haladják meg az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők nemzeti értékpapír-állományának 5 %-át;”

;

c)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   Az NKB-k egészben vagy részben mentesíthetik a HI-ket az adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a mentesülésben részesülő HI-k teljes értékpapír-állományának együttes pozíciói az érintett euroövezeti tagállamban nem haladják meg az 5 %-ot, ez a küszöbérték ugyanakkor az e rendeletben foglalt adatszolgáltatás kezdetét követő két évben 15 %-ra emelhető.”

;

d)

a szöveg a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az NKB-k eltéréseket adhatnak a biztosítók számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól az alábbiak szerint:

a)

az NKB-k eltéréseket adhatnak a biztosítók számára a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állománya alapján, feltéve, hogy az eltéréssel rendelkező biztosítók együttes pozíciói nem haladják meg az adott euroövezeti tagállamban az értékpapír-állomány 5 %-át; vagy

b)

az NKB-k eltéréseket adhatnak a biztosítók számára a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állománya alapján, feltéve, hogy:

i.

az eltéréssel rendelkező biztosítók együttes pozíciói nem haladják meg az adott euroövezeti tagállamban az értékpapír-állomány 20 %-át; és

ii.

a biztosítók által a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban közvetlenül jelentett adatok, valamint a közvetlen adatszolgáltatás alá nem tartozó, a letétkezelők által a biztosítók állományai tekintetében jelentett adatok együttesen, értékpapíronkénti alapon, minden egyes euroövezeti tagállamban lefedik a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állományának legalább 95 %-át.”
;

e)

a (3) és a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Az NKB-k eltéréseket adhatnak valamennyi MMF számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állományuk kevesebb az euroövezeti MMF-ek értékpapír-állományának 2 %-ánál.

(4)   Az NKB-k eltéréseket adhatnak valamennyi PKV számára a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy az ISIN-kóddal rendelkező értékpapír-állományuk kevesebb az euroövezeti PKV-k értékpapír-állományának 2 %-ánál.”

;

f)

az (5) bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

 az NKB-k egészben vagy részben mentesíthetik a letétkezelőket a 3. cikk (2a) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve, hogy a biztosítók által a 3. cikk (1) bekezdésével összhangban közvetlenül jelentett adatok, valamint a közvetlen adatszolgáltatás alá nem tartozó, a letétkezelők által a biztosítók állományai tekintetében jelentett adatok együttesen, értékpapíronkénti alapon, minden egyes euroövezeti tagállamban lefedik a biztosítók ISIN-kóddal rendelkező teljes értékpapír-állományának legalább 95 %-át.”

;

g)

a szöveg a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a)   Az NKB-k választásuk szerint eltéréseket adhatnak a 3. cikk (8) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási követelmények alól az adatszolgáltatási csoportok vezetői számára, feltéve, hogy az NKB-k az adatszolgáltatási csoportok vezetői által szolgáltatandó adatokat más forrásokból gyűjtött adatokból le tudják vezetni.”

;

h)

a (7) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(7)   Az NKB-k választásuk szerint eltéréseket adhatnak az e rendeletben foglalt adatszolgáltatási követelmények alól, feltéve hogy a tényleges adatszolgáltatók ugyanezeket az adatokat a 25/2009/EK rendelet (EKB/2008/32), a 958/2007/EK rendelet (EKB/2007/8), a 24/2009/EK rendelet (EKB/2008/30), vagy az 1374/2014/EU rendelet (EKB/2014/50) alapján szolgáltatják, illetve amennyiben az NKB-k ugyanezen adatokat a III. mellékletben meghatározott statisztikai minimum-előírásoknak megfelelően le tudják vezetni.”

;

5.

a szöveg a következő 7a. cikkel egészül ki:

„7a. cikk

Egyesülések, szétválások és szervezeti átalakítások

Egyesülés, szétválás vagy olyan szervezeti átalakítás esetén, amely hatással lehet a statisztikai kötelezettségek teljesítésére, az érintett adatszolgáltatók tájékoztatják az illetékes NKB-t, közvetlenül vagy az együttműködési megállapodásoknak megfelelően az érintett illetékes nemzeti hatóságon keresztül, – amint az ilyen művelet végrehajtásának szándéka nyilvánosságra kerül, azonban megfelelő idővel annak hatálybalépése előtt – az e rendeletben rögzített statisztikai adatszolgáltatási követelmények teljesítése érdekében tervezett eljárásokról.”

;

6.

a szöveg a következő 10a. cikkel egészül ki:

„10a. cikk

A 2015/730/EU rendelet (EKB/2015/18) (*2) hatálybalépését követő első adatszolgáltatás

(1)   A 2015/730/EU rendelet (EKB/2015/18) hatálybalépését követő első adatszolgáltatás – e cikk eltérő rendelkezése hiányában – a 2015. márciusi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

(2)   A biztosítók által a 3. cikk (1) bekezdése alapján történő első adatszolgáltatás a 2016. márciusi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

(3)   A letétkezelők által a 3. cikk (2a) bekezdése alapján történő első adatszolgáltatás a 2016. márciusi referencia-időszakra vonatkozó adatokkal kezdődik.

(4)   A biztosítók által a 3. cikk (2b) bekezdés alapján történő első adatszolgáltatás a 2016. referenciaévre vonatkozó éves adatokkal kezdődik.

(*2)  Az Európai Központi Bank 2015. április 16-i (EU) 2015/730 rendelete az értékpapír-állományokról szóló statisztikákról szóló 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) módosításáról (EKB/2015/18 HL L 116., 2015.5.7., 5. o.)” "

.

2. cikk

Az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) I. és II. mellékletének módosítása

Az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) I. és II. melléklete ezen rendelet I. és II. mellékletének megfelelően módosul.

3. cikk

Záró rendelkezés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Frankfurt am Mainban, 2015. április 16-án.

az EKB Kormányzótanácsa részéről

az EKB elnöke

Mario DRAGHI

(1)   HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(2)   HL C 72., 2015.2.28., 3. o.

(3)  Az Európai Központi Bank 2014. november 28-i 1374/2014/EU rendelete a biztosítókra vonatkozó statisztikai adatszolgáltatási követelményekről (EKB/2014/50) (HL L 366., 2014.12.20., 36. o.).

(4)  Az Európai Központi Bank 2012. október 17-i 1011/2012/EU rendelete az értékpapírállományokról szóló statisztikákról (EKB/2012/24) (HL L 305., 2012.11.1., 6. o.)

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. november 25-i 2009/138/EK irányelve a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról (Szolvencia II) (HL L 335., 2009.12.17., 1. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. május 21-i 549/2013/EU rendelete az Európai Unió-beli nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről (HL L 174., 2013.6.26., 1. o.).

I. MELLÉKLET

Az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) I. melléklete a következőképpen módosul:

1.

Az 1. rész a következőképpen módosul:

a)

az 1. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az MPI-knek, a BA-knak és a letétkezelőknek a saját értékpapír-állományukról vagy a rezidens befektetők nevében letétként kezelt értékpapír-állományról az alábbi megközelítések egyikének megfelelően kell statisztikai adatokat szolgáltatniuk:”; és

b)

a 2. pontban az első mondat helyébe a következő szöveg lép:

„A PKV-k és a biztosítók a statisztikai adatokat az alábbi megközelítések egyikének megfelelően jelentik:”

;

2.

a 2. rész helyébe a következő szöveg lép:

„2. RÉSZ

Az ISIN-kóddal rendelkező értékpapírok saját állományára vonatkozó adatok MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és letétkezelők által történő szolgáltatása

Minden olyan értékpapír esetében, amely ISIN-kóddal rendelkezik és a »hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« (F.3), a »tőzsdei részvények« (F.511) vagy a »befektetési jegyek vagy egységek« (F.52) értékpapír-kategória alá tartozik, az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban adatokat az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz, biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők a saját értékpapír-állományra történő hivatkozással szolgáltatnak. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban kell szolgáltatni:

a)

szolgáltatni kell az 1. és a 2. mezőbe tartozó adatokat;

b)

az adatokat az alábbi i. vagy ii. alpontban foglaltaknak megfelelően, a következők szerint kell szolgáltatni:

i.

amennyiben az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és a letétkezelők értékpapíronkénti pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat szolgáltatnak, az 5. mezőbe és az illetékes NKB kérése esetén a 6. mezőbe tartozó adatokat; vagy

ii.

amennyiben az MPI-k, BA-k, PKV-k, biztosítók és a letétkezelők nem értékpapíronként jelentik a pénzügyi tranzakciókra vonatkozó adatokat, úgy az illetékes NKB kérése esetén a 6. mezőbe tartozó adatokat szolgáltatnak.

Az illetékes NKB választása szerint előírhatja, hogy az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz, biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők az 1. és a 3. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassanak az a) pontban meghatározott adatok helyett. Ebben az esetben a b) pont szerinti adatok helyett az 5. mezőbe tartozó, és az illetékes NKB kérése esetén a 7. mezőbe tartozó adatokat szintén szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB választása szerint előírhatja, hogy az MPI-khez, BA-khoz, PKV-khoz, biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők a 2b., 3. és a 4. mezőbe tartozó adatokat szolgáltassák.

Mező

Leírás

1.

ISIN-kód

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Jegyzés alapja

3.

Piaci érték

4.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

5.

Pénzügyi tranzakciók

6.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

7.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken”
;

3.

a 3. rész a következőképpen módosul:

a)

a szöveg a táblázat előtt a következő mondattal egészül ki:

„A biztosítók állományait a 3. cikk (2a) bekezdésével összhangban jelentő letétkezelők a 9. vagy 10. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltatják.”

;

b)

a táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Mező

Leírás

1.

ISIN-kód

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Jegyzés alapja

3.

Az értékpapír tulajdonosának szektora:

—

Biztosítók (S.128)

—

Nyugdíjpénztárak (S.129)

—

Egyéb pénzügyi közvetítők (S.125) az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok kivételével, kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126), captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

—

Értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (az S.125 további bontása)

—

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

—

Kormányzat (S.13) (1)

—

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) (2)

4.

Piaci érték

5.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

6.

Pénzügyi tranzakciók

7.

A mennyiség egyéb változásai névértéken

8.

A mennyiség egyéb változásai piaci értéken

9.

Tulajdonos intézmény

10.

A közvetlen adatszolgáltatásra kötelezett tulajdonos intézmény

;

4.

a 6. rész a következőképpen módosul:

a)

az utolsó mondat helyébe a következő szöveg lép:

„Az illetékes NKB azt is előírhatja az adatszolgáltatási csoport vezetői számára, hogy a 2b., a 3. és a 6. mező tekintetében szolgáltassanak adatokat.”

;

b)

a táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Mező

Leírás

Választható adatszolgáltatási lehetőségek

1.

ISIN-kód

i.

Csoportszinten

ii.

A rezidens és nem rezidens jogalanyok elkülönítetten azonosítva

iii.

Jogalanyonként”

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Jegyzés alapja

3.

Piaci érték

4.

Rezidens jogalanyok/nem rezidens jogalanyok

 

5.

A csoportba tartozó jogalany

 

6.

Kibocsátó az adatszolgáltató csoport része

 

 

 

;

5.

a 7. rész a következőképpen módosul:

a)

az első bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„Minden olyan értékpapír esetében, amely nem rendelkezik ISIN-kóddal és a »rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« (F.31), »hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« (F.32) a »tőzsdei részvények« (F.511) vagy a »befektetési jegyek vagy egységek« (F.52) értékpapír-kategória alá tartozik, az alábbi táblázat mezőiben található adatokat az MPI-khez, a BA-khoz, a PKV-khoz vagy a biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők és a letétkezelők szolgáltathatják. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban szolgáltatják:”

;

b)

az a) pont i. és ii. alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.

az 1–4. mezőbe tartozó adatokat (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6., a 7., a 9–15., és a 16. vagy pedig a 17. és 18. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta, értékpapíronkénti alapon például a CUSIP, SEDOL, az NKB által adott azonosítószám vagy egyéb azonosítószám alkalmazásával; vagy

ii.

a 2–4. mezőbe tartozó adatok aggregáltan (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6., 7., a 9–15., és a 16. vagy pedig a 17. és 18. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta.”

;

c)

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

 A saját értékpapír-állományukra vonatkozóan adatszolgáltatásra nem kötelezett rezidens nem pénzügyi befektetők és a nem pénzügyi befektetők nevében őrzött értékpapír-állományra vonatkozóan adatot szolgáltató letétkezelők a negyedéves vagy havi adatszolgáltatást az alábbiak szerint teljesíthetik:

i.

az 1–4. mezőbe tartozó adatokat (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6., a 8–15., és a 16. vagy pedig a 17. és 18. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta, értékpapíronkénti alapon például a CUSIP, SEDOL, az NKB által adott azonosítószám vagy más azonosítószám alkalmazásával; vagy

ii.

a 2–4. mezőbe tartozó adatok aggregáltan (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), a 6., a 8–15., és a 16. vagy pedig a 17. és 18. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente vagy -havonta.

A biztosítók állományait a 3. cikk (2a) bekezdésével összhangban jelentő letétkezelők a 22. vagy 23. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltatják.”

;

d)

a szöveg a következő c) ponttal egészül ki:

„c)

 A bankcsoportok vezetői, amelyek a csoportjuk (ideértve a nem rezidens jogalanyokat is) által tartott értékpapírokról szolgáltatnak adatot, a negyedéves adatszolgáltatást az alábbiak szerint teljesíthetik:

i.

az 1–4. mezőbe tartozó adatokat (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), valamint a 6. és a 9–15. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente értékpapíronkénti alapon például a CUSIP, SEDOL, az NKB által adott azonosítószám vagy más azonosítószám alkalmazásával; vagy

ii.

a 2–4. mezőbe tartozó adatok aggregáltan (a 2. és 4. mezőbe tartozó adatok helyett az 5. mezőbe tartozó adat szolgáltatható), valamint a 6. és a 9–15. mezőkbe tartozó adatokat referencia-negyedévente.

Az i. és a ii. alpont alá tartozó adatokat az alábbi lehetőségek egyikének megfelelően kell szolgáltatni:

i.

az egész csoportra nézve aggregáltan; vagy

ii.

a csoport rezidens és nem rezidens jogalanyaira nézve elkülönítetten. Ebben az esetben a 19. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltatni kell; vagy

iii.

a csoport valamennyi jogalanyára nézve elkülönítetten. Ebben az esetben a 20. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltatni kell.

Az illetékes NKB előírhatja az adatszolgáltatási csoportok vezetői számára, hogy a 21. mező tekintetében is szolgáltassanak adatokat.”

;

e)

a táblázat helyébe a következő szöveg lép:

„Mező

Leírás

1.

Értékpapír-azonosító kód (NKB azonosító szám, CUSIP, SEDOL, egyéb)

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték (3)

3.

Jegyzés alapja

4.

Árfolyamérték

5.

Piaci érték

6.

Eszköz:

—

Rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

—

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

—

Tőzsdei részvények (F.511)

—

Befektetési jegyek vagy egységek (F.52)

7.

A saját értékpapír-állományokról adatot szolgáltató befektetők szektora vagy alszektora:

—

Központi bank (S.121)

—

Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

—

Pénzpiaci alapok (S.123)

—

Befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

—

Értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (az S.125 további bontása)

—

Biztosítók (S.128)

8.

A befektetők szektora vagy alszektora, amelyre nézve a letétkezelők szolgáltatnak adatot:

—

Egyéb pénzügyi vállalatok a monetáris pénzügyi intézmények, a befektetési alapok, az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125+S.126+S.127)

—

Biztosítók (S.128)

—

Nyugdíjpénztárak (S.129)

—

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

—

Kormányzat (S.13) (4)

—

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) (5)

9.

A kibocsátó szektora vagy alszektora:

—

Központi bank (S.121)

—

Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

—

Pénzpiaci alapok (S.123)

—

Befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

—

Egyéb pénzügyi vállalatok a monetáris pénzügyi intézmények, a befektetési alapok, az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125+S.126+S.127)

—

Az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (az S.125 további bontása)

—

Biztosítók és nyugdíjpénztárak (S.128+S.129) (6)

—

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

—

Kormányzat (S.13)

—

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) (7)

10.

Portfólióbefektetés vagy közvetlen befektetés

11.

A befektetők országok szerinti részletezése

12.

A kibocsátók országok szerinti részletezése

13.

Az értékpapír devizaneme

14.

Kibocsátás időpontja

15.

Lejárat időpontja

16.

Pénzügyi tranzakciók

17.

Átértékelési kiigazítások

18.

A mennyiségben bekövetkezett egyéb változások

19.

Rezidens jogalanyok/nem rezidens jogalanyok

20.

A csoport vállalkozásai

21.

Kibocsátó az adatszolgáltató csoport része

22.

Tulajdonos intézmény

23.

A tulajdonos intézmény közvetlen adatszolgáltatás alá tartozik

;

6.

a szöveg a következő 8. résszel egészül ki:

„8. RÉSZ

Az NKB-knak az ISIN kóddal rendelkező értékpapírok állományával kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségei

Minden olyan értékpapír esetében, amely ISIN-kóddal rendelkezik és a »hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok« (F.3), a »tőzsdei részvények« (F.511) vagy a »befektetési jegyek vagy egységek« (F.52) értékpapír-kategória alá tartozik, az alábbi táblázat mezőivel kapcsolatban a biztosítók évente, a saját értékpapír-állományra történő hivatkozással szolgáltatnak adatokat. Az adatokat az alábbi szabályoknak megfelelően és a II. mellékletben foglalt fogalommeghatározásokkal összhangban kell szolgáltatni:

a)

amennyiben a biztosítók értékpapíronkénti adatokat szolgáltatnak, szolgáltatni kell az 1., 2. és a 4. mezőbe tartozó adatokat;

b)

az illetékes NKB előírhatja, hogy a biztosítókhoz tartozó pénzügyi befektetők a 2b. és a 3. mezőbe tartozó adatokat is szolgáltassák;

c)

amennyiben a biztosítók aggregált adatokat szolgáltatnak, szolgáltatni kell a 3. és a 4–8. mezőbe tartozó adatokat.

Mező

Leírás

1.

ISIN-kód

2.

Egységek száma vagy aggregált névérték

2b.

Jegyzés alapja

3.

Piaci érték

4.

Tulajdonosok földrajzi területek szerinti részletezése (egyes EGT-országok, EGT-n kívüli országok)

5.

Eszköz:

—

Rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

—

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

—

Tőzsdei részvények (F.511)

—

Befektetési jegyek vagy egységek (F.52)

6.

A kibocsátó szektora vagy alszektora:

—

Központi bank (S.121)

—

Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

—

Pénzpiaci alapok (S.123)

—

Befektetési alapok a pénzpiaci alapok kivételével (S.124)

—

Egyéb pénzügyi vállalatok a monetáris pénzügyi intézmények, a befektetési alapok, az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok, a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125+S.126+S.127)

—

Az értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (az S.125 további bontása)

—

Biztosítók és nyugdíjpénztárak (S.128+S.129) (8)

—

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

—

Kormányzat (S.13)

—

Háztartások és háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.14+S.15) (9)

7.

A kibocsátók országok szerinti részletezése

8.

Az értékpapír devizaneme

(1)  Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a »központi kormányzat« (S.1311), »tartományi kormányzat« (S.1312), »helyi önkormányzat« (S.1313) és »társadalombiztosítási alapok« (S.1314) alszektorainak adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(2)  Az illetékes NKB a tényleges adatszolgáltatóknak előírhatja, hogy a »háztartások« (S.14) és a »háztartásokat segítő nonprofit intézmények« (S.15) alszektorának adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltassák.”

(3)  Az aggregált adatokhoz: az egységek száma vagy az azonos árfolyamértékkel rendelkező egységek aggregált névértéke (lásd a 4. mezőt).

(4)  Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a »központi kormányzat« (S.1311), »tartományi kormányzat« (S.1312), »helyi önkormányzat« (S.1313) és »társadalombiztosítási alapok« (S.1314) alszektorainak adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(5)  Rendelkezésre állás esetén a »háztartások« (S.14) és a »háztartásokat segítő nonprofit intézmények« (S.15) alszektoraira vonatkozó adatokat elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(6)  Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a »biztosítók« (S.128) és a »nyugdíjpénztárak« (S.129) szektoraira vonatkozó adatokat elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(7)  Az illetékes NKB a tényleges adatszolgáltatóknak előírhatja, hogy a »háztartások« (S.14) és a »háztartásokat segítő nonprofit intézmények« (S.15) alszektorának adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltassák.”

(8)  Amennyiben az adatok rendelkezésre állnak, a»biztosítók« (S.128) és a»nyugdíjpénztárak« (S.129) szektoraira vonatkozó adatokat elkülönítetten azonosítva szolgáltatják.

(9)  Az illetékes NKB a tényleges adatszolgáltatóknak előírhatja, hogy a »háztartások« (S.14) és a»háztartásokat segítő nonprofit intézmények« (S.15) alszektorának adatait elkülönítetten azonosítva szolgáltassák.”

II. MELLÉKLET

Az 1011/2012/EU rendelet (EKB/2012/24) II. melléklete a következőképpen módosul:

1.

az 1. rész táblázata helyébe a következő szöveg lép:

„Kategória

Főbb jellemzők leírása

1.

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.3)

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az adósság tényét tanúsító átruházható pénzügyi eszközök. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:

a)

a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásának időpontja;

b)

a kibocsátási ár, amelyen a befektetők megvásárolják a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat azok első kibocsátásakor;

c)

a visszavásárlás vagy a lejárat időpontja, amikor a tőke utolsó részletének a szerződésben meghatározott visszafizetése esedékes;

d)

visszavásárlási ár vagy névérték, amely a kibocsátó által a lejáratkor a tulajdonos részére fizetendő összeg;

e)

eredeti futamidő, amely a kibocsátás időpontja és a szerződésben meghatározott utolsó fizetés közötti időtartam;

f)

hátralévő futamidő, amely a referencia-időpont és a szerződésben meghatározott utolsó fizetés közötti időtartam;

g)

kamatláb, amelyet a kibocsátó fizet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok tulajdonosainak, a kamat lehet rögzített a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír teljes élettartamára vagy változhat az infláció, a kamatlábak vagy az eszközárak változása szerint. A rövid lejáratú értékpapírok és a kamatszelvény nélküli hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok nem kínálnak szelvénykamatot;

h)

kamatfizetési időpontok, amikor a kibocsátó kifizeti a kamatot az értékpapírok tulajdonosainak;

i)

a kibocsátási ár, a visszavásárlási ár és a kamatláb megállapítható (vagy kifizethető) nemzeti fizetőeszközben vagy külföldi fizetőeszközben is.

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hitelminősítését, amely az egyes hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-kibocsátások hitelképességét értékeli, az elismert ügynökségek határozzák meg minősítési kategóriák alapján.

A c) pontot illetően a lejárat napja egybeeshet a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír részvényre történő átváltásával. Ebben az összefüggésben az átválthatóság azt jelenti, hogy a tulajdonos a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt a kibocsátó törzsrészvényére válthatja át. A kicserélhetőség azt jelenti, hogy a tulajdonos a kibocsátótól eltérő vállalat részvényeire válthatja át a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt. A meghatározott lejárati időponttal nem rendelkező lejárat nélküli értékpapírokat a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokhoz kell sorolni.

1a.

Rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.31)

Legfeljebb egy éves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a hitelező felhívására visszafizetendő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

1b.

Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (F.32)

Legalább egy éves lejáratú vagy lejárati idővel nem rendelkező, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

2.

Tulajdoni részesedések (F.51)

A tulajdoni részesedés olyan pénzügyi eszköz, amely a vállalatok fennmaradó vagyonával szembeni követelés, amely az összes egyéb követelés teljesítése után érvényesíthető. A jogi személyiséggel rendelkező egységekben meglévő tulajdoni részesedések tulajdonjogát rendszerint részvények, letéti igazolások, részesedések vagy hasonló okmányok igazolják. Az angol shares, illetve stock kifejezés jelentése azonos (magyarul: részvény).

A tulajdoni részesedések kategória a következő alkategóriára bontható: tőzsdei részvények (F.511); nem tőzsdei részvények (F.512); és egyéb tulajdonosi részesedések (F.519).

2a.

Tőzsdei részvények (F.511)

A tőzsdei részvények olyan tulajdoni részesedést megtestesítő értékpapírok, amelyeket egy tőzsdén jegyeznek. Az adott tőzsde lehet elismert értékpapírtőzsde vagy a másodlagos értékpapírpiac valamilyen más formája. A tőzsdei részvényeket tőzsdén jegyzett részvényeknek is nevezik. A tőzsdei részvények tőzsdei árfolyamának megléte azt jelenti, hogy a napi árfolyamok általában közvetlenül rendelkezésre állnak.

3.

Befektetési jegyek vagy egységek (F.52)

A befektetési jegyek egy befektetési alap részjegyei, ha az alap vállalati szerkezettel rendelkezik. Ezek egységként ismertek amennyiben az alap egy tröszt. A befektetési alapok olyan kollektív befektetési vállalkozások, amelyeken keresztül a befektetők egyesítik forrásaikat pénzügyi és/vagy nem pénzügyi eszközökbe történő befektetéshez.

A befektetési jegyek két alkategóriára bonthatók: pénzpiaci alapok (MMF) befektetési jegyei (F.521); valamint nem pénzpiaci alapok befektetési jegyei (F.522).”

;

2.

a 2. rész táblázata helyébe a következő táblázat lép:

„Szektor

Meghatározás

1.

Nem pénzügyi vállalatok (S.11)

A nem pénzügyi vállalatok szektor (S.11) olyan önálló jogi személyiséggel rendelkező gazdasági egységekből áll, amelyek piaci termelők, és amelyek fő tevékenysége a javak előállítása és a nem pénzügyi szolgáltatások nyújtása. A nem pénzügyi vállalatok szektorba tartoznak a nem pénzügyi kvázivállalatok is.

2.

A központi bank (S.121)

A központi bank alszektor (S.121) minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot magában foglal, amelynek fő funkciója a fizetőeszköz-kibocsátás, a fizetőeszköz belső és külső értékének fenntartása, és az ország nemzetközi fizetőeszköz-tartalékai egészének vagy egy részének kezelése.

3.

Betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével (S.122)

A »betétgyűjtő vállalatok a központi bank kivételével« alszektor (S.122) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot – a központi bank és a pénzpiaci alapok alszektorba soroltak kivételével –, amelyek elsősorban pénzügyi közvetítéssel foglalkoznak, és amelyek üzleti tevékenysége betéteknek és/vagy betétet lényegében helyettesítő eszközöknek az elfogadása gazdasági egységektől – vagyis nemcsak monetáris pénzügyi intézményektől –, valamint a saját kockázatra történő hitelnyújtás és/vagy értékpapír-befektetés.

4.

Pénzpiaci alapok (MMF-ek) (S.123)

A pénzpiaci alapok alszektort (S.123) az olyan pénzügyi vállalatok és kvázivállalatok alkotják – a központi bank és a hitelintézetek alszektorokba tartozó vállalatok kivételével –, amelyek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés. Az üzleti tevékenységük abból áll, hogy a gazdasági egységek betéteit lényegében helyettesítő eszközként befektetési jegyeket vagy egységeket bocsátanak ki, és saját kockázatukra befektetéseket hajtanak végre, elsődlegesen MMF-ek befektetési jegyeibe/egységeibe, hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírokba és/vagy betétekbe.

A pénzpiaci befektetési alapok közé az olyan tőkekihelyező társaságok, befektetési alapok és egyéb kollektív befektetési rendszerek tartoznak, amelyek befektetési jegyei vagy egységei a betéteket lényegében helyettesítő eszközök.

5.

Nem pénzpiaci befektetési alapok (S.124)

A nem pénzpiaci befektetési alapok alszektort (S.124) mindazon kollektív befektetési rendszerek alkotják – a pénzpiaci alszektorba sorolt rendszerek kivételével –, amelyek fő tevékenysége pénzügyi közvetítés. Az üzleti tevékenységük abból áll, hogy olyan befektetési jegyeket vagy egységeket bocsátanak ki, amelyek nem a betéteket lényegében helyettesítő eszközök, és saját kockázatukra befektetéseket hajtanak végre elsődlegesen nem rövid lejáratú pénzügyi eszköznek minősülő pénzügyi eszközökbe és nem pénzügyi eszközökbe (általában ingatlanba). A nem pénzpiaci befektetési alapok közé az olyan tőkekihelyező társaságok, befektetési alapok és egyéb kollektív befektetési rendszerek tartoznak, amelyek befektetési jegyei vagy egységei nem tekinthetők a betéteket lényegében helyettesítő eszköznek.

6.

Egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével (S.125)

Az »egyéb pénzügyi közvetítők a biztosítók és a nyugdíjpénztárak kivételével« alszektor (S.125) magában foglal minden olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelynek fő tevékenysége a pénzügyi közvetítés, amelynek keretében gazdasági egységekkel szemben olyan kötelezettségeket vállal, amelyet nem fizetőeszköz, betét, illetve befektetési jegy testesít meg, valamint nem kapcsolódik biztosítási, nyugdíj- és szabványosított garancia-rendszerekhez.

7.

Értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi közvetítő vállalatok (PKV-k)

A PKV-k értékpapírosítási tranzakciókat végző vállalkozások. A gazdasági egység kritériumainak megfelelő PKV-k az S.125. alszektorba tartoznak, egyébként pedig az anyavállalat szerves részeként kezelendők.

8.

Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek (S.126)

A »kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek« alszektor (S.126) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek maguk nem pénzügyi közvetítők, de fő tevékenységük pénzügyi közvetítéshez szorosan kapcsolódó tevékenység.

9.

Captive finanszírozók és pénzkölcsönzők (S.127)

A »captive finanszírozók és pénzkölcsönzők« alszektor (S.127) magában foglalja az összes olyan pénzügyi vállalatot és kvázivállalatot, amelyek nem foglalkoznak sem pénzügyi közvetítéssel, sem kiegészítő pénzügyi szolgáltatások nyújtásával, és amelyek eszközeinek vagy kötelezettségeinek nagy része nem képezi gazdasági műveletek tárgyát a nyílt piacokon.

10.

Biztosítók (S.128)

A biztosítók alszektor (S.128) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a kockázatok megosztásának formájában megvalósuló pénzközvetítés, főként közvetlen biztosítás vagy viszontbiztosítás formájában.

11.

Nyugdíjpénztárak (S.129)

A nyugdíjpénztárak alszektor (S.129) magában foglalja mindazokat a pénzügyi vállalatokat és kvázivállalatokat, amelyek fő tevékenysége a biztosított személyek társadalmi kockázatainak és szükségleteinek megosztása (társadalombiztosítás) keretében megvalósuló pénzügyi közvetítés. A nyugdíjpénztárak mint társadalombiztosítási rendszerek nyugdíjjövedelmet, valamint gyakran haláleseti és fogyatékossági juttatásokat is biztosítanak.

12.

Kormányzat (S.13)

A kormányzati szektor (S.13) magában foglalja mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek nem piaci termelők, kibocsátásuk egyéni vagy közösségi fogyasztásra szolgál, és amelyek finanszírozása a többi szektorhoz tartozó egységek által teljesített kötelező hozzájárulással történik, valamint mindazokat a gazdasági egységeket, amelyek fő tevékenysége a nemzeti jövedelem és vagyon újraelosztása.

A kormányzati szektor négy alszektorból áll: központi kormányzat (S.1311), tartományi kormányzat (S.1312), helyi önkormányzat (S.1313) és társadalombiztosítási alapok (S.1314).

13.

Háztartások (S.14)

A »háztartások« szektor (S.14) az egyéneket és az egyének csoportjait foglalja magában, egyrészt mint fogyasztókat, másrészt mint olyan vállalkozókat, akik piacra szánt javakat állítanak elő és pénzügyi vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat nyújtanak (azaz piaci termelők), feltéve hogy a javak és szolgáltatások előállítását nem kvázivállalatként kezelt elkülönült gazdasági egységek keretében végzik. A szektorba tartoznak azok az egyének vagy csoportok is, akik kizárólag saját végső felhasználásra állítanak elő termékeket vagy nem pénzügyi szolgáltatásokat.

14.

Háztartásokat segítő nonprofit intézmények (S.15)

A »háztartásokat segítő nonprofit intézmények« szektort (S.15) olyan nonprofit intézmények alkotják, amelyek önálló jogi személyiséggel rendelkeznek, háztartásokat segítő tevékenységet folytatnak, és nem piaci magántermelők. Fő bevételi forrásuk a háztartásoktól mint fogyasztóktól származó önkéntes pénzbeli és természetbeni hozzájárulások, a kormányzati kifizetések és a tulajdonból származó jövedelem.”

;

3.

a 3. rész a következőképpen módosul:

a)

a 2. pont a következő mondattal egészül ki:

„A pénzügyi tranzakciók így különösen magukban foglalják a tartozás törlését az adós és a hitelező kölcsönös megállapodása alapján (tartozás törlése vagy tartozás elengedése).”

;

b)

a 4. pont első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„—

Az árváltozás miatti átértékelések magukban foglalják az adott időszak végi pozíciók értékében a referencia-időszakban a nyilvántartási érték változásai következtében bekövetkezett változásokat, azaz az eszköztartási nyereséget vagy veszteséget. Ezek magukban foglalják a pénzügyi követelések leírásból eredő változásait is, amelyek a forgalomképes pénzügyi követelések tényleges piaci értékét tükrözik.”

;

c)

az 5. pont helyébe a következő szöveg lép:

„5.

 Az egyéb mennyiségi változások a befektető oldalán esetlegesen felmerülő, az eszközök mennyiségében bekövetkezett változásokra vonatkoznak, az alábbiak bármelyike következtében: a) a populáció statisztikai lefedettségének változása (*1) (pl. a gazdasági egységek újraosztályozása vagy szerkezetátalakítása); b) az eszközök átsorolása; c) a csak a korlátozott időn belül szolgáltatott adatokban helyesbített adatszolgáltatási hibák; d) az értékpapírosított kétes követelések hitelezők által történő leírása; e) a befektető székhelyében/lakóhelyében bekövetkezett változás.

(*1)  Például egyesülések és befolyásszerzések esetén a beolvasztott vállalat és harmadik felek közötti pénzügyi eszközöknek és kötelezettségeknek a beolvasztó vállalatra történő átszállása.” "

(*1)  Például egyesülések és befolyásszerzések esetén a beolvasztott vállalat és harmadik felek közötti pénzügyi eszközöknek és kötelezettségeknek a beolvasztó vállalatra történő átszállása.” ”

Top