This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32015R0220
Commission Implementing Regulation (EU) 2015/220 of 3 February 2015 laying down rules for the application of Council Regulation (EC) No 1217/2009 setting up a network for the collection of accountancy data on the incomes and business operation of agricultural holdings in the European Union
A Bizottság (EU) 2015/220 végrehajtási rendelete ( 2015. február 3. ) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
A Bizottság (EU) 2015/220 végrehajtási rendelete ( 2015. február 3. ) az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
HL L 46., 2015.2.19, p. 1–106
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)
In force: This act has been changed. Current consolidated version: 01/01/2024
|
19.2.2015 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 46/1 |
A BIZOTTSÁG (EU) 2015/220 VÉGREHAJTÁSI RENDELETE
(2015. február 3.)
az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló, 2009. november 30-i 1217/2009/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésére, 5a. cikke (2) és (4) bekezdésére, 5b. cikke (7) bekezdésére, 7. cikke (2) bekezdésére, 8. cikke (3) bekezdésének harmadik albekezdésére, valamint 19. cikke (3) bekezdésére,
mivel:
|
(1) |
A Lisszaboni Szerződés hatálybalépését követően az 1318/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) módosította az 1217/2009/EK rendeletet annak érdekében, hogy azt hozzáigazítsa az Európai Unió működéséről szóló szerződés 290. és 291. cikkéhez. Az e hozzáigazításból eredő új jogi keret működésének biztosítása érdekében szabályokat kell elfogadni felhatalmazáson alapuló jogi aktusok és végrehajtási aktusok útján. Az új szabályoknak az 1217/2009/EK rendelet végrehajtását célzó, a Bizottság által elfogadott, meglévő szabályok helyébe kell lépniük. Ezért indokolt hatályon kívül helyezni a 283/2012/EU (3) és a 730/2013/EU (4) bizottsági végrehajtási rendeletet. |
|
(2) |
Az 1217/2009/EK rendelet 5. cikkének megfelelően szükség van a gazdasági méretre vonatkozó küszöbértékek megállapítására. A szóban forgó küszöbértékeknek tagállamonként, sőt bizonyos esetekben a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) körzetei szerint is változóknak kell lenniük annak érdekében, hogy tükrözzék a különböző tagállamok, illetve körzetek mezőgazdasági üzemszerkezete közötti eltéréseket. |
|
(3) |
Az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikke értelmében az adatokat az adatszolgáltató üzemek kiválasztására szolgáló terv (a továbbiakban: kiválasztási terv) alapján kell gyűjteni. A kiválasztási terv alkalmazásakor a megfigyelt alapsokaságot az 1217/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt FADN-körzetek, valamint a gazdaságtípusok és a gazdasági méret szerint kell rétegezni. |
|
(4) |
Annak érdekében, hogy az adatszolgáltató üzemekből a megfigyelt alapsokaság rétegzésével reprezentatív mintát lehessen összeállítani, célszerű tagállamonként és FADN-körzetenként meghatározni az adatszolgáltató üzemek számát. |
|
(5) |
A kiválasztási tervet az érintett számviteli év kezdete előtt el kell készíteni annak érdekében, hogy a Bizottságnak módjában álljon még azelőtt ellenőrizni a terv tartalmát, hogy azt az adatszolgáltató üzemek kiválasztására felhasználják. |
|
(6) |
Az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkében meghatározott, az FADN alkalmazásához kapcsolódó célkitűzések teljesítése érdekében végrehajtási szabályokat kell megállapítani az uniós tipológiára vonatkozóan. |
|
(7) |
Az üzem gazdaságtípusát és gazdasági méretét gazdasági kritérium alapján célszerű meghatározni. E célra az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (2) bekezdésében említett standard termelési értéket indokolt használni. A standard termelési értékeket termékenként és a gazdaságszerkezeti felmérések mutatóinak az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) III. mellékletében szereplő jegyzékével összhangban kell megállapítani. E tekintetben meg kell feleltetni egymásnak a szerkezeti felmérések mutatóit és az FADN keretében használt mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap rovatait. |
|
(8) |
Tekintettel a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó, de az üzem mezőgazdasági tevékenységein kívüli jövedelemszerző tevékenységekből származó jövedelem növekvő jelentőségére, indokolt beépíteni az uniós tipológiába az ezeknek az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek a jelentősége szerinti osztályozás alapját képező változót. |
|
(9) |
Szükséges továbbá megállapítani bizonyos szabályokat a standard termelési értékeknek és a kiszámításukhoz szükséges adatoknak a Bizottsághoz történő továbbítására vonatkozóan. |
|
(10) |
Az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (6) meghatározza az 1217/2009/EK rendelet 8. cikkében említett számviteli adatok főbb csoportjait, és megállapítja a szóban forgó adatok gyűjtésére vonatkozó általános szabályokat. A mezőgazdasági üzemek jövedelmének megbízható módon történő meghatározása céljából összeállított mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap segítségével összegyűjtött számviteli adatok típusának, meghatározásának és közlési formájának a vizsgált adatszolgáltató mezőgazdasági üzemektől függetlenül egységesnek kell lennie. Ezért meg kell határozni a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap megjelenési formáját és felépítését, valamint az adatok Bizottsághoz történő benyújtásának módjait és határidőit. A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlap révén összegyűjtött adatok kapcsán figyelembe kell venni a közös agrárpolitika 2013. évi reformját is. |
|
(11) |
Annak biztosítása érdekében, hogy a szolgáltatott számviteli adatok kezelése egységes módon és kellő időben történjen, a megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat az egyes tagállamok által az 1217/2009/EK rendelet 7. cikke szerint kijelölt kapcsolattartó irodának időben el kell juttatnia a Bizottsághoz. A számviteli adatoknak a Bizottság számára történő szolgáltatására irányuló folyamatot úgy kell kialakítani, hogy az a gyakorlatban jól alkalmazható és biztonságos legyen. Ezért indokolt előírni a kapcsolattartó irodák számára, hogy az érintett információkat közvetlenül a Bizottsághoz továbbítsák, a Bizottság által az említett rendelet és a kapcsolódó további szabályok alkalmazása céljára létrehozott számítógépes rendszeren keresztül. A szóban forgó adatok Bizottsághoz történő benyújtására vonatkozó határidőket helyénvaló a tagállamok által az ilyen adatok szolgáltatása tekintetében korábban tanúsított magatartás figyelembevételével megállapítani. |
|
(12) |
Ahhoz, hogy a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokért járó átalánydíj kifizethető legyen, az űrlapokat megfelelően kitöltve kell benyújtani a Bizottsághoz. |
|
(13) |
Az 1217/2009/EK rendelet tagállamonként korlátozza azoknak a megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapoknak a teljes számát, amelyekre uniós térítési díj fizethető. Indokolt engedélyezni az adatszolgáltató üzemek FADN-körzetenkénti számának rugalmas kezelését, feltéve, hogy az érintett tagállam adatszolgáltató üzemeinek az 1217/2009/EK rendeletben megállapított teljes száma nem változik. |
|
(14) |
Az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke értelmében az Európai Unió általános költségvetésének a Bizottságra vonatkozó szakaszában szerepeltetendő előirányzatoknak fedezniük kell azon átalánydíj teljes összegét, amely a tagállamoknak a megfelelően kitöltött, a Bizottsághoz a megadott határidőn belül benyújtott mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokért jár. Indokolt előírni, hogy azoknak a megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapoknak a száma, amelyek után átalánydíj kerül kifizetésre, nem haladhatja meg az adatszolgáltató üzemek maximális számát. |
|
(15) |
A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokon szereplő adatok kezelésére irányuló folyamatok javítása érdekében indokolt magasabb összegű átalánydíjat fizetni azon tagállamok számára, amelyek a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok benyújtására vonatkozóan meghatározott határidőnél korábban küldik meg a megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat. |
|
(16) |
Tekintve, hogy az e rendeletben előírt intézkedéseket a 2015. számviteli évtől kell alkalmazni, indokolt, hogy e rendelet alkalmazása is ugyanattól a számviteli évtől vegye kezdetét. |
|
(17) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat bizottságának véleményével, |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. FEJEZET
ADATFELVÉTELI TERÜLET ÉS KIVÁLASZTÁSI TERV
1. cikk
A gazdasági méretre vonatkozó küszöbérték
A gazdasági méretre vonatkozó, az 1217/2009/EK rendelet 5. cikke (1) bekezdésének első albekezdésében említett küszöbértékeket e rendelet I. melléklete határozza meg.
2. cikk
Az adatszolgáltató üzemek száma
Az adatszolgáltató üzemeknek az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (2) bekezdésében említett, tagállamonként és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat körzetei szerint megállapított számát e rendelet II. melléklete határozza meg.
3. cikk
Kiválasztási terv
(1) Az adatok formájával és tartalmával kapcsolatos, az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében említett mintákat és módszereket e rendelet III. melléklete ismerteti.
(2) A tagállamok elektronikus úton tájékoztatják a Bizottságot az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (1) bekezdésében említett, az ugyanazon rendelet 6. cikkének (2) bekezdése szerinti nemzeti bizottság által jóváhagyott kiválasztási tervről; e tájékoztatást legkésőbb két hónappal a terv tárgyát képező számviteli év kezdetét megelőzően el kell juttatni a Bizottsághoz.
2. FEJEZET
A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEK UNIÓS TIPOLÓGIÁJA
4. cikk
Szakosodott gazdaságtípusok
Az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (3) bekezdésében említett konkrét szakosodott gazdaságtípusokra vonatkozó számítás tekintetében alkalmazandó módszereket, valamint a szóban forgó gazdaságtípusok és az ugyanabban a cikkben említett általános, illetve fő gazdaságtípusok közötti megfeleléseket e rendelet IV. melléklete ismerteti.
5. cikk
Az üzem gazdasági mérete
Az üzem gazdasági méretének az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (4) bekezdése szerinti kiszámításához alkalmazandó módszert és az ugyanazon rendelet 5b. cikkének (1) bekezdésében említett gazdasági méretosztályokat e rendelet V. melléklete ismerteti.
6. cikk
Standard termelési érték és teljes standard termelési érték
(1) Az egyes jellemzőkhöz (mutatókhoz) tartozó, az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (2) bekezdésében említett standard termelési értékek meghatározására szolgáló számítás elvégzéséhez használandó módszert és a kapcsolódó adatok összegyűjtésére irányuló eljárásokat e rendelet VI. melléklete ismerteti.
Az adott üzem különböző jellemzőinek (mutatóinak) az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (2) bekezdése szerinti standard termelési értékét az e rendelet VI. melléklete 2. pontjának b) alpontjában említett minden egyes földrajzi egység és a gazdaságszerkezeti felmérésre vonatkozóan az 1166/2008/EK rendelet III. mellékletében felsorolt, a növénykultúrákra és az állatállományra vonatkozó minden egyes mutató tekintetében meg kell határozni.
(2) Az adott üzem teljes standard termelési értékének kiszámításához a növénykultúrákra, illetve az állatállományra vonatkozó egyes mutatók standard termelési értékét meg kell szorozni a megfelelő egységek számával.
7. cikk
Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek
Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó, az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (5) bekezdésében említett egyéb jövedelemszerző tevékenységek meghatározását e rendelet VII. mellékletének A. része tartalmazza. A szóban forgó tevékenységek jelentőségét százaléksávban kell kifejezni. A százaléksávok e rendelet VII. mellékletének C. részében kerülnek megállapításra.
Az első bekezdésben említett jövedelemszerző tevékenységek jelentőségének megbecslésére alkalmazandó módszert e rendelet VII. mellékletének B. és C. része ismerteti.
8. cikk
A standard termelési értékek és a meghatározásukhoz felhasznált adatok bejelentése
(1) A tagállamok az N. év referencia-időszakára vonatkozóan az N+3. év december 31-ig benyújtják a Bizottságnak (az Eurostatnak) az 1217/2009/EK rendelet 5b. cikkének (6) bekezdésében említett standard termelési értékeket és a meghatározásukhoz felhasznált adatokat.
(2) A tagállamok az (1) bekezdésben említett adatokat a Bizottság (az Eurostat) által e célra rendelkezésre bocsátott számítógépes rendszereken keresztül nyújtják be.
3. FEJEZET
A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAPOK ÉS AZ ADATOK BENYÚJTÁSA A BIZOTTSÁGHOZ
9. cikk
A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok megjelenési formája és felépítése
Az 1217/2009/EK rendelet 8. cikkében említett számviteli adatokat tartalmazó közlés megjelenési formáját és felépítését, valamint a kapcsolódó utasításokat e rendelet VIII. melléklete ismerteti.
10. cikk
A Bizottság felé történő adattovábbításra alkalmazandó módszerek és határidők
(1) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat az 1217/2009/EK rendelet 7. cikkében említett kapcsolattartó iroda nyújtja be a Bizottsághoz az ugyanazon rendelet 19. cikke (1) bekezdésének b) pontja szerinti számítógépes adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszeren keresztül. A kért információkat elektronikus úton, az említett rendszeren keresztül a kapcsolattartó iroda rendelkezésére bocsátott minták alapján kell továbbítani.
(2) A tagállamok a mezőgazdasági számviteli információs hálózat bizottsága útján kapnak tájékoztatást az (1) bekezdésben említett számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről.
(3) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat az érintett számviteli év végét követő december 31-ig kell benyújtani a Bizottsághoz.
Azok a tagállamok, amelyeknek nem állt módjában az első albekezdésben meghatározott időszakon belül megküldeni a 2012. évi mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon kért adatokat, az első albekezdésben említett határidőt követő három hónapon belül még benyújthatják a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokat a Bizottsághoz.
(4) A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok Bizottsághoz való benyújtása akkor tekinthető teljesítettnek, ha a 9. cikkben említett számviteli adatok bekerültek az (1) bekezdésben említett számítógépes adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszerbe, majd végbementek a számítógépes ellenőrzések, és a kapcsolattartó iroda megerősítette, hogy az adatok feltölthetők a rendszerbe.
4. FEJEZET
ÁTALÁNYDÍJ
11. cikk
Megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok
Az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok akkor minősülnek megfelelően kitöltöttnek, ha tartalmuk a tényeket tekintve helytálló, és a bennük szereplő számviteli adatok rögzítése és közlése az e rendelet VIII. mellékletében meghatározott megjelenési formának és felépítésnek megfelelően történt.
12. cikk
Az átalánydíj-fizetés kapcsán figyelembe vehető mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok száma
Az átalánydíj-fizetés kapcsán figyelembe vehető, megfelelően kitöltött és benyújtott mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapoknak az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (2) bekezdése szerint, tagállamonként megállapított teljes száma nem haladhatja meg az adatszolgáltató üzemeknek az adott tagállamra vonatkozóan e rendelet II. mellékletében rögzített teljes számát.
Amennyiben valamely tagállam egynél több FADN-körzettel rendelkezik, a megfelelően kitöltött és benyújtott, az átalánydíj-fizetés kapcsán figyelembe vehető adatszolgáltatási űrlapok FADN-körzetenkénti legnagyobb száma legfeljebb 20 %-kal meghaladhatja az érintett FADN-körzet tekintetében megállapított számot, feltéve, hogy az érintett tagállam esetében a megfelelően kitöltött és benyújtott mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapok teljes száma nem nagyobb a szóban forgó tagállamra vonatkozóan e rendelet II. mellékletében megállapított teljes számnál.
13. cikk
Az átalánydíj kifizetése
Az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett átalánydíj teljes összegének kifizetésére két részletben kerül sor:
|
a) |
az e rendelet 14. cikkének első bekezdésében megállapított összeg alapján kiszámított teljes összeg 50 %-a az egyes számviteli évek elején kerül kifizetésre az adatszolgáltató üzemek e rendelet II. mellékletében megállapított számának megfelelően; |
|
b) |
a fennmaradó összeg azt követően kerül kifizetésre, hogy a Bizottság a benyújtott mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapokról megállapította, hogy azok megfelelően vannak kitöltve. |
Az e cikk első bekezdésének b) pontjában említett fennmaradó összeg kiszámítása úgy történik, hogy az e rendelet 14. cikke alapján kiszámított, mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlaponként fizetendő átalánydíjat megszorozzuk azoknak a megfelelően kitöltött mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapoknak a számával, amelyek után e rendelet 12. cikke értelmében átalánydíj jár, és az így kapott szorzatból kivonjuk az e cikk első bekezdésének a) pontjában említett kifizetés összegét.
14. cikk
Az átalánydíj összege
Az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett átalánydíj összege mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlaponként 160 EUR.
Amennyiben az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett 80 %-os küszöbértéket sem egy adott FADN-körzet, sem az érintett tagállam szintjén nem sikerül elérni, a szóban forgó rendelkezésben meghatározott csökkentést csak nemzeti szinten kell alkalmazni.
Ha valamely tagállam az e rendelet 9. cikkében említett számviteli adatokat legalább egy hónappal a 10. cikk (3) bekezdése szerinti vonatkozó határidő előtt benyújtja, az átalánydíj összege 5 EUR-val emelkedik, kivéve, ha valamely FADN-körzet vagy az adott tagállam esetében nem sikerül elérni az 1217/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említett 80 %-os küszöbértéket.
5. FEJEZET
ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
15. cikk
Hatályon kívül helyezés
A 283/2012/EU végrehajtási rendelet és a 730/2013/EU végrehajtási rendelet 2015. január 1-jével hatályát veszti.
Az említett rendeletek továbbra is alkalmazandók azonban a 2015. számviteli évet megelőző számviteli évek tekintetében.
16. cikk
Hatálybalépés és alkalmazás
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.
Ezt a rendeletet a 2015. számviteli évtől kell alkalmazni.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2015. február 3-án.
a Bizottság részéről
az elnök
Jean-Claude JUNCKER
(1) HL L 328., 2009.12.15., 27. o.
(2) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. október 22-i 1318/2013/EU rendelete az Európai Közösségben működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 340., 2013.12.17., 1. o.).
(3) A Bizottság 2012. március 29-i 283/2012/EU végrehajtási rendelete a 2012-es számviteli évtől érvényes, adatszolgáltatási űrlaponkénti átalánydíjnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében való megállapításáról (HL L 92., 2012.3.30., 15. o.).
(4) A Bizottság 2013. július 29-i 730/2013/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására használt, a könyvelésre vonatkozó egyes részletes végrehajtási szabályokról (HL L 203., 2013.7.30., 6. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2008. november 19-i 1166/2008/EK rendelete a gazdaságszerkezeti felmérésekről és a mezőgazdasági termelési módszereket vizsgáló felmérésről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 321., 2008.12.1., 14. o.).
(6) A Bizottság 2014. augusztus 1-jei 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelete az Európai Unióban működő mezőgazdasági üzemek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok gyűjtésére szolgáló hálózat létrehozásáról szóló 1217/2009/EK tanácsi rendelet kiegészítéséről (HL L 321., 2014.11.7., 2. o.).
I. MELLÉKLET
A MEGFIGYELT ALAPSOKASÁGRA VONATKOZÓ KÜSZÖBÉRTÉKEK (1. CIKK)
|
Tagállam/FADN-körzet |
Küszöbérték (EUR-ban) |
|
Belgium |
25 000 |
|
Bulgária |
2 000 |
|
Cseh Köztársaság |
8 000 |
|
Dánia |
15 000 |
|
Németország |
25 000 |
|
Észtország |
4 000 |
|
Írország |
8 000 |
|
Görögország |
4 000 |
|
Spanyolország |
8 000 |
|
Franciaország (Martinique, Réunion és Guadeloupe kivételével) |
25 000 |
|
Franciaország (csak Martinique, Réunion és Guadeloupe) |
15 000 |
|
Horvátország |
4 000 |
|
Olaszország |
8 000 |
|
Ciprus |
4 000 |
|
Lettország |
4 000 |
|
Litvánia |
4 000 |
|
Luxemburg |
25 000 |
|
Magyarország |
4 000 |
|
Málta |
4 000 |
|
Hollandia |
25 000 |
|
Ausztria |
8 000 |
|
Lengyelország |
4 000 |
|
Portugália |
4 000 |
|
Románia |
2 000 |
|
Szlovénia |
4 000 |
|
Szlovákia |
25 000 |
|
Finnország |
8 000 |
|
Svédország |
15 000 |
|
Egyesült Királyság (Észak-Írország kivételével) |
25 000 |
|
Egyesült Királyság (csak Észak-Írország) |
15 000 |
II. MELLÉKLET
AZ ADATSZOLGÁLTATÓ ÜZEMEK SZÁMA (2. CIKK)
|
Hivatkozási szám |
Az FADN-körzet megnevezése |
Az adatszolgáltató üzemek száma számviteli évenként |
|
BELGIUM |
||
|
341 |
Vlaanderen |
720 |
|
342 |
Bruxelles-Brussel |
— |
|
343 |
Wallonie |
480 |
|
Belgium összesen |
1 200 |
|
|
BULGÁRIA |
||
|
831 |
Северозападен (Severozapaden) |
346 |
|
832 |
Северен централен (Severen tsentralen) |
358 |
|
833 |
Североизточен (Severoiztochen) |
373 |
|
834 |
Югозападен (Yugozapaden) |
335 |
|
835 |
Южен централен (Yuzhen tsentralen) |
394 |
|
836 |
Югоизточен (Yugoiztochen) |
396 |
|
Bulgária összesen |
2 202 |
|
|
745 |
CSEH KÖZTÁRSASÁG |
1 417 |
|
370 |
DÁNIA |
2 150 |
|
NÉMETORSZÁG |
||
|
010 |
Schleswig-Holstein |
565 |
|
020 |
Hamburg |
97 |
|
030 |
Niedersachsen |
1 307 |
|
040 |
Bremen |
— |
|
050 |
Nordrhein-Westfalen |
1 010 |
|
060 |
Hessen |
558 |
|
070 |
Rheinland-Pfalz |
887 |
|
080 |
Baden-Württemberg |
1 190 |
|
090 |
Bayern |
1 678 |
|
100 |
Saarland |
90 |
|
110 |
Berlin |
— |
|
112 |
Brandenburg |
284 |
|
113 |
Mecklenburg-Vorpommern |
268 |
|
114 |
Sachsen |
313 |
|
115 |
Sachsen-Anhalt |
270 |
|
116 |
Thüringen |
283 |
|
Németország összesen |
8 800 |
|
|
755 |
ÉSZTORSZÁG |
658 |
|
380 |
ÍRORSZÁG |
900 |
|
GÖRÖGORSZÁG |
||
|
450 |
Makedónia-Trákia |
2 000 |
|
460 |
Epirusz–Peloponnészosz–Jón-szigetek |
1 350 |
|
470 |
Thesszália |
700 |
|
480 |
Görögország kontinentális része, Égei-szigetek, Kréta |
1 450 |
|
Görögország összesen |
5 500 |
|
|
SPANYOLORSZÁG |
||
|
500 |
Galicia |
450 |
|
505 |
Asturias |
190 |
|
510 |
Cantabria |
150 |
|
515 |
País Vasco |
352 |
|
520 |
Navarra |
316 |
|
525 |
La Rioja |
244 |
|
530 |
Aragón |
676 |
|
535 |
Cataluña |
664 |
|
540 |
Illes Balears |
180 |
|
545 |
Castilla y León |
950 |
|
550 |
Madrid |
190 |
|
555 |
Castilla-La Mancha |
900 |
|
560 |
Comunidad Valenciana |
638 |
|
565 |
Murcia |
348 |
|
570 |
Extremadura |
718 |
|
575 |
Andalucía |
1 504 |
|
580 |
Canarias |
230 |
|
Spanyolország összesen |
8 700 |
|
|
FRANCIAORSZÁG |
||
|
121 |
Île-de-France |
190 |
|
131 |
Champagne-Ardenne |
370 |
|
132 |
Picardie |
270 |
|
133 |
Haute-Normandie |
170 |
|
134 |
Centre |
410 |
|
135 |
Basse-Normandie |
240 |
|
136 |
Bourgogne |
340 |
|
141 |
Nord-Pas de Calais |
280 |
|
151 |
Lorraine |
230 |
|
152 |
Alsace |
200 |
|
153 |
Franche-Comté |
210 |
|
162 |
Pays de la Loire |
460 |
|
163 |
Bretagne |
480 |
|
164 |
Poitou-Charentes |
360 |
|
182 |
Aquitaine |
550 |
|
183 |
Midi-Pyrénées |
480 |
|
184 |
Limousin |
220 |
|
192 |
Rhône-Alpes |
480 |
|
193 |
Auvergne |
360 |
|
201 |
Languedoc-Roussillon |
430 |
|
203 |
Provence-Alpes-Côte d'Azur |
420 |
|
204 |
Corse |
170 |
|
205 |
Guadeloupe |
80 |
|
206 |
Martinique |
80 |
|
207 |
La Réunion |
160 |
|
Franciaország összesen |
7 640 |
|
|
860 |
HORVÁTORSZÁG |
1 251 |
|
OLASZORSZÁG |
||
|
221 |
Valle d'Aosta |
170 |
|
222 |
Piemonte |
594 |
|
230 |
Lombardia |
717 |
|
241 |
Trentino |
282 |
|
242 |
Alto Adige |
338 |
|
243 |
Veneto |
707 |
|
244 |
Friuli-Venezia Giulia |
451 |
|
250 |
Liguria |
431 |
|
260 |
Emilia-Romagna |
873 |
|
270 |
Toscana |
577 |
|
281 |
Marche |
452 |
|
282 |
Umbria |
460 |
|
291 |
Lazio |
587 |
|
292 |
Abruzzo |
572 |
|
301 |
Molise |
342 |
|
302 |
Campania |
667 |
|
303 |
Calabria |
510 |
|
311 |
Puglia |
723 |
|
312 |
Basilicata |
400 |
|
320 |
Sicilia |
706 |
|
330 |
Sardegna |
547 |
|
Olaszország összesen |
11 106 |
|
|
740 |
CIPRUS |
500 |
|
770 |
LETTORSZÁG |
1 000 |
|
775 |
LITVÁNIA |
1 000 |
|
350 |
LUXEMBURG |
450 |
|
MAGYARORSZÁG |
||
|
767 |
Alföld |
1 016 |
|
768 |
Dunántúl |
675 |
|
764 |
Észak-Magyarország |
209 |
|
Magyarország összesen |
1 900 |
|
|
780 |
MÁLTA |
536 |
|
360 |
HOLLANDIA |
1 500 |
|
660 |
AUSZTRIA |
2 000 |
|
LENGYELORSZÁG |
||
|
785 |
Pomorze i Mazury |
1 860 |
|
790 |
Wielkopolska i Śląsk |
4 350 |
|
795 |
Mazowsze i Podlasie |
4 490 |
|
800 |
Małopolska i Pogórze |
1 400 |
|
Lengyelország összesen |
12 100 |
|
|
PORTUGÁLIA |
||
|
615 |
Norte e Centro |
1 233 |
|
630 |
Ribatejo e Oeste |
351 |
|
640 |
Alentejo e Algarve |
399 |
|
650 |
Açores e Madeira |
317 |
|
Portugália összesen |
2 300 |
|
|
ROMÁNIA |
||
|
840 |
Nord-Est |
852 |
|
841 |
Sud-Est |
1 074 |
|
842 |
Sud-Muntenia |
1 008 |
|
843 |
Sud-Vest-Oltenia |
611 |
|
844 |
Vest |
703 |
|
845 |
Nord-Vest |
825 |
|
846 |
Centru |
834 |
|
847 |
București-Ilfov |
93 |
|
Románia összesen |
6 000 |
|
|
820 |
SZLOVÉNIA |
908 |
|
810 |
SZLOVÁKIA |
562 |
|
FINNORSZÁG |
||
|
670 |
Etelä-Suomi |
461 |
|
680 |
Sisä-Suomi |
251 |
|
690 |
Pohjanmaa |
221 |
|
700 |
Pohjois-Suomi |
167 |
|
Finnország összesen |
1 100 |
|
|
SVÉDORSZÁG |
||
|
710 |
Slättbyggdslän |
637 |
|
720 |
Skogs- och mellanbygdslän |
258 |
|
730 |
Län i norra Sverige |
130 |
|
Svédország összesen |
1 025 |
|
|
EGYESÜLT KIRÁLYSÁG |
||
|
411 |
England — North Region |
420 |
|
412 |
England — East Region |
650 |
|
413 |
England — West Region |
430 |
|
421 |
Wales |
300 |
|
431 |
Scotland |
380 |
|
441 |
Northern Ireland |
320 |
|
Egyesült Királyság összesen |
2 500 |
|
III. MELLÉKLET
A KIVÁLASZTÁSI TERV ELKÉSZÍTÉSÉHEZ HASZNÁLANDÓ MINTÁK ÉS MÓDSZEREK (3. CIKK, (1) BEKEZDÉS)
Az 1217/2009/EK rendelet 5a. cikkének (4) bekezdésében említett adatokat a következő szerkezet szerint kell bejelenteni a Bizottsághoz:
A. ADATLAP
|
1. |
Általános információk |
||||||||
|
1.1. |
Számviteli év |
||||||||
|
1.2. |
Tagállam |
||||||||
|
1.3. |
A kapcsolattartó iroda megnevezése |
||||||||
|
1.4. |
A kapcsolattartó iroda a közigazgatási szervezet része? (igen/nem) |
||||||||
|
|
|||||||||
|
2. |
A kiválasztási terv alapja |
||||||||
|
2.1. |
A teljes alapsokaságra vonatkozó adatok forrása |
||||||||
|
2.2. |
A statisztikai összeírás éve |
||||||||
|
2.3. |
A standard termelési érték éve |
||||||||
|
2.4. |
A megfigyelt alapsokaságra vonatkozó küszöbérték meghatározása |
||||||||
|
|
|||||||||
|
3. |
A megfigyelt alapsokaság rétegzési szempontjai |
||||||||
|
3.1. |
A mezőgazdasági üzemek típus szerinti csoportosítása |
||||||||
|
3.2. |
A mezőgazdasági üzemek méretosztály szerinti csoportosítása |
||||||||
|
3.3. |
A megfigyelt alapsokaság rétegzésénél alkalmazott egyéb nemzeti szempontok |
||||||||
|
3.3.1. |
Alkalmaznak kiegészítő rétegzési kritériumot? |
||||||||
|
3.3.2. |
A kiegészítő nemzeti kritériumot a minta nemzeti szinten történő kiválasztása során alkalmazzák? |
||||||||
|
3.3.3. |
A kiegészítő nemzeti kritériumot a sokaságra vonatkozó adatok nemzeti szinten történő súlyozása során alkalmazzák? |
||||||||
|
3.3.4. |
A kiegészítő nemzeti kritériumot az uniós mezőgazdasági számviteli információs hálózat számára adatokat szolgáltató üzemek kiválasztása során alkalmazzák? |
||||||||
|
3.3.5. |
Amennyiben Önök a szóban forgó kritériumot az EU számára adatokat szolgáltató üzemek kiválasztásához alkalmazzák, kérjük, indokolják választásukat, és fejtsék ki, hogy az milyen következményekkel jár az uniós mezőgazdasági számviteli információs hálózat adatfelvételi területének reprezentativitása szempontjából. |
||||||||
|
3.4. |
A csoportosításra vonatkozó szabályok |
||||||||
|
3.5. |
A minta reprezentativitása |
||||||||
|
|
|||||||||
|
4. |
Az egyes rétegek tekintetében választott kiválasztási arány és mintaméret meghatározására szolgáló módszerek |
||||||||
|
|
|
||||||||
|
|
|||||||||
|
5. |
Az adatszolgáltató üzemek kiválasztására irányuló eljárások |
||||||||
|
|
|
||||||||
|
|
|||||||||
|
6. |
A kiválasztási terv esetleges későbbi aktualizálására irányuló eljárások |
||||||||
|
|
|||||||||
|
7. |
A kiválasztási terv várható érvényességi ideje |
||||||||
|
|
|||||||||
|
8. |
A megfigyelt alapsokaságban található üzemek megoszlása a mezőgazdasági üzemek uniós tipológiája (legalább a fő típusok) szerint |
||||||||
|
|
|||||||||
|
9. |
Az egyes elfogadott rétegek esetében kiválasztandó adatszolgáltató üzemek száma |
||||||||
|
|
|||||||||
|
10. |
Az előző pontokhoz nem tartozó kiegészítő információk |
||||||||
|
|
|||||||||
|
11. |
A kiválasztási tervet a nemzeti bizottság jóváhagyta; a jóváhagyás időpontja: |
||||||||
B. A KIVÁLASZTÁSI TERVHEZ TARTOZÓ TÁBLÁZATOK
A referenciasokaságra és a kapcsolódó számviteli év tekintetében összeállított mintára vonatkozó adatokat a kiválasztási terv dokumentációjának szerves részét képező alábbi táblázatokban megadott minták alapján kell közölni.
1. táblázat Az EU FADN üzemkiválasztásának rétegzési szempontjai
A táblázat szerkezete
|
Az oszlop száma |
Az oszlop leírása |
|
1 |
Az FADN-körzet kódja (lásd a II. mellékletet) |
|
2 |
Gazdaságtípusok szerinti csoportok (lásd a IV. mellékletet) |
|
3 |
Gazdasági méretosztályok szerinti csoportok (lásd az V. mellékletet) |
2. táblázat A minta reprezentativitása
A táblázat szerkezete
|
Az oszlop száma |
Az oszlop leírása |
|
1 |
Gazdasági méretosztályok (az V. mellékletben foglaltaknak megfelelően) |
|
2 |
A gazdasági méretosztályok alsó határai (EUR-ban) |
|
3 |
A gazdasági méretosztályok felső határai (EUR-ban) |
|
4 |
A vizsgált sokaságba tartozó üzemek száma |
|
5 |
A vizsgált sokaságba tartozó üzemek számának inverz kumulatív százalékos aránya |
|
6 |
A vizsgált sokasághoz tartozó mezőgazdasági hasznosítású terület (ha) |
|
7 |
A mintában szereplő üzemek mezőgazdasági hasznosítású területének inverz kumulatív százalékos aránya |
|
8 |
A vizsgált sokaság teljes standard termelési értéke |
|
9 |
A mintában szereplő üzemek teljes standard termelési értékének inverz kumulatív százalékos aránya |
|
10 |
A vizsgált sokasághoz tartozó számosállategységek száma |
|
11 |
A mintában szereplő üzemekhez tartozó számosállategységek számának inverz kumulatív százalékos aránya |
3. táblázat A teljes alapsokaságot alkotó mezőgazdasági üzemek megoszlása
A táblázat szerkezete
|
Az oszlop száma |
Az oszlop leírása |
|
1 |
Kód – fő gazdaságtípus |
|
2 |
Megnevezés – fő gazdaságtípus |
|
3 |
Gazdasági méretosztály – 1 |
|
4 |
Gazdasági méretosztály – 2 |
|
5 |
Gazdasági méretosztály – 3 |
|
6 |
Gazdasági méretosztály – 4 |
|
7 |
Gazdasági méretosztály – 5 |
|
8 |
Gazdasági méretosztály – 6 |
|
9 |
Gazdasági méretosztály – 7 |
|
10 |
Gazdasági méretosztály – 8 |
|
11 |
Gazdasági méretosztály – 9 |
|
12 |
Gazdasági méretosztály – 10 |
|
13 |
Gazdasági méretosztály – 11 |
|
14 |
Gazdasági méretosztály – 12 |
|
15 |
Gazdasági méretosztály – 13 |
|
16 |
Gazdasági méretosztály – 14 |
|
17 |
Gazdasági méretosztály – összesen |
4. táblázat Kiválasztási terv
A táblázat szerkezete
|
Az oszlop száma |
Az oszlop leírása |
|
1 |
FADN-körzet – EU-s FADN-kód |
|
2 |
FADN-körzet – megnevezés |
|
3 |
Gazdaságtípus – nemzeti kód |
|
4 |
Gazdaságtípus – EU-s FADN-kód |
|
5 |
Gazdasági méretosztály – nemzeti kód |
|
6 |
Gazdasági méretosztály – EU-s FADN-kód |
|
7 |
Gazdasági méretosztály – leírás (EUR-ban kifejezett méret) |
|
8 |
A kiválasztandó üzemek száma (A) |
|
9 |
A sokaságba tartozó üzemek száma (B) |
|
10 |
Átlagos súly (B)/(A) |
IV. MELLÉKLET
A SZAKOSODOTT GAZDASÁGOK OSZTÁLYOZÁSA A TIPOLÓGIAI RENDELET ÁLTALÁNOS ÉS FŐ TEVÉKENYSÉGI IRÁNYAINAK MEGFELELŐEN (4. CIKK)
A. SZAKOSODOTT GAZDASÁGTÍPUSOK
A szakosodott gazdaságtípust két tényező határozza meg:
a) Az érintett mutatók mibenléte
A mutatók alatt a 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás keretében vizsgált mutatók jegyzékében szereplő tételek értendők: ezek az e melléklet B.I. részében foglalt megfelelési táblázatban megadott kód vagy valamely, a szóban forgó mutatók meghatározott csoportját jelölő, az e melléklet B.II. részében szereplő kód használatával kerülnek feltüntetésre (1).
b) Az osztályok határértékeit meghatározó feltételek
Eltérő rendelkezés hiányában ezek a feltételek az üzem teljes standard termelési értékének törtrészében kerülnek megadásra.
A szakosodott gazdaságtípusoknál feltüntetett valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie ahhoz, hogy az üzemet az adott szakosodott gazdaságtípushoz lehessen besorolni.
Szakosodott üzemek – növényi termékek
|
Gazdaságtípus (* a táblázat áttekinthetőbbé tétele érdekében az e főcím alá tartozó hat oszlop tartalmát megismétli e melléklet C. része) |
A konkrét szakosodott gazdaságtípusokra vonatkozó számítás tekintetében alkalmazandó módszerek |
||||||||
|
Általános típus |
Megnevezés |
Fő típus |
Megnevezés |
Konkrét szakosodott típus |
Megnevezés |
A számítás leírása |
A mutatók kódja és a kapcsolódó feltételek (lásd e melléklet B. részét) |
||
|
1. feltétel (C1) |
2. feltétel (C2) |
3. feltétel (C3) |
|||||||
|
1. |
Szakosodott szántóföldi növénytermesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
15. |
Szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény-termesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
151. |
Szakosodott gabonatermesztés (a rizstermesztés kivételével), szakosodott olajosmag- és fehérjenövény-termesztés |
Gabonafélék (a rizs kivételével), olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények > 2/3 |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. > 2/3 |
P151 + P16 + 2.01.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
152. |
Szakosodott rizstermesztés |
Rizs > 2/3 |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. > 2/3 |
2.01.01.07. > 2/3 |
|
|
|
|
|
153. |
Gabona-, olajosmag-, fehérjenövény- és rizstermesztés vegyesen |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 151. és a 152. osztályba tartozók kivételével |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. > 2/3 |
|
|
|
|
16. |
Általános szántóföldi növénytermesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
161. |
Szakosodott gyökér- és gumósnövény-termesztés |
Burgonya, cukorrépa és takarmányozásra használt gyökér- és gumós növények, valamint káposztafélék > 2/3 |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. ≤ 2/3 |
P17 > 2/3 |
|
|
|
|
|
162. |
Gabona-, olajosmag-, fehérjenövény-, valamint gyökér- és gumósnövény-termesztés vegyesen |
Gabonafélék, olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények > 1/3; gyökér- és gumós növények > 1/3 |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. ≤ 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. > 1/3; P17 > 1/3 |
|
|
|
|
|
163. |
Szántóföldi zöldségek szakosodott termesztése |
Szabadföldön termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca > 2/3 |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. ≤ 2/3 |
2.01.07.01.01. > 2/3 |
|
|
|
|
|
164. |
Szakosodott dohánytermesztés |
Dohány > 2/3 |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. ≤ 2/3 |
2.01.07.01.01. > 2/3 |
|
|
|
|
|
165. |
Szakosodott gyapottermesztés |
Gyapot > 2/3 |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. ≤ 2/3 |
2.01.06.01. > 2/3 |
|
|
|
|
|
166. |
Különféle szántóföldi növények vegyesen |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 161., a 162., a 163., a 164. és a 165. osztályba tartozók kivételével |
P1 > 2/3 |
P15 + P16 + 2.01.02. ≤ 2/3 |
|
|
2. |
Szakosodott kertészet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
21. |
Szakosodott növényházi kertészet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
211. |
Szakosodott növényházi zöldségtermesztés |
Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca üvegházi termesztése > 2/3 |
P2 > 2/3 |
2.01.07.02. + 2.01.08.02. > 2/3 |
2.01.07.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
212. |
Szakosodott növényházi virág- és dísznövénytermesztés |
Virágok és dísznövények üvegházi termesztése > 2/3 |
P2 > 2/3 |
2.01.07.02. + 2.01.08.02. > 2/3 |
2.01.08.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
213. |
Szakosodott vegyes növényházi kertészet |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 211. és a 212. osztályba tartozók kivételével |
P2 > 2/3 |
2.01.07.02. + 2.01.08.02. > 2/3 |
|
|
|
|
22. |
Szakosodott szabadföldi kertészet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
221. |
Szakosodott szabadföldi zöldségtermesztés |
Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca árutermelő kertészetben folytatott termesztése > 2/3 |
P2 > 2/3 |
2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. > 2/3 |
2.01.07.01.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
222. |
Szakosodott szabadföldi virág- és dísznövénytermesztés |
Virágok és dísznövények szabadföldi termesztése > 2/3 |
P2 > 2/3 |
2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. > 2/3 |
2.01.08.01. > 2/3 |
|
|
|
|
|
223. |
Szakosodott vegyes szabadföldi kertészet |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 221. és a 222. osztályba tartozók kivételével |
P2 > 2/3 |
22.01.07.01.02. + 2.01.08.01. > 2/3 |
|
|
|
|
23. |
Egyéb kertészet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
231. |
Szakosodott gombatermesztés |
Gombatermesztés > 2/3 |
P2 > 2/3 |
2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. ≤ 2/3; 2.01.07.02. + 2.01.08.02. ≤ 2/3 |
2.06.01. > 2/3 |
|
|
|
|
|
232. |
Szakosodott faiskolák |
Faiskolák > 2/3 |
P2 > 2/3 |
2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. ≤ 2/3; 2.01.07.02. + 2.01.08.02. ≤ 2/3 |
2.04.05. > 2/3 |
|
|
|
|
|
233. |
Különféle kertészetek |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 231. és a 232. osztályba tartozók kivételével |
P2 > 2/3 |
2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. ≤ 2/3; 2.01.07.02. + 2.01.08.02. ≤ 2/3 |
|
|
3. |
Állandó növénykultúrák szakosodott termesztése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
35. |
Szakosodott szőlőültetvények |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
351. |
Minőségi borok szakosodott termelése |
Szőlőültetvények, ahol a szokásos termék minőségi bor > 2/3 |
P3 > 2/3 |
2.04.04. > 2/3 |
2.04.04.01. > 2/3 |
|
|
|
|
|
352. |
A minőségi boroktól eltérő borok szakosodott termelése |
Szőlőültetvények, ahol a szokásos termék egyéb bor > 2/3 |
P3 > 2/3 |
2.04.04. > 2/3 |
2.04.04.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
353. |
Csemegeszőlő szakosodott termesztése |
Szőlőültetvények, ahol a szokásos termék csemegeszőlő > 2/3 |
P3 > 2/3 |
2.04.04. > 2/3 |
2.04.04.03. > 2/3 |
|
|
|
|
|
354. |
Egyéb szőlőültetvények |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 351., a 352. és a 353. osztályba tartozók kivételével |
P3 > 2/3 |
2.04.04. > 2/3 |
|
|
|
|
36. |
Gyümölcsök és citrusfélék szakosodott termesztése |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
361. |
Szakosodott gyümölcstermesztés (a citrusfélék, a trópusi és szubtrópusi gyümölcsök és a héjas gyümölcsűek termesztésének kivételével) |
Mérsékelt égövi gyümölcsfajok és bogyósgyümölcsűek termesztése > 2/3 |
P3 > 2/3 |
2.04.01. + 2.04.02. > 2/3 |
2.04.01.01.01. + 2.04.01.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
362. |
Citrusfélék szakosodott termesztése |
Citrusfélék termesztése > 2/3 |
P3 > 2/3 |
2.04.01. + 2.04.02. > 2/3 |
+ 2.04.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
363. |
Héjas gyümölcsűek szakosodott termesztése |
Héjas gyümölcsűek > 2/3 |
P3 > 2/3 |
2.04.01. + 2.04.02. > 2/3 |
2.04.01.03. > 2/3 |
|
|
|
|
|
364. |
Trópusi és szubtrópusi gyümölcsök szakosodott termesztése |
Szubtrópusi égövi gyümölcsök > 2/3 |
P3 > 2/3 |
2.04.01. + 2.04.02. > 2/3 |
2.04.01.01.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
365. |
Gyümölcs, citrusfélék, trópusi és szubtrópusi gyümölcsök és héjas gyümölcsűek szakosodott termesztése: vegyes termesztés |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 361., a 362., a 363. és a 364. osztályba tartozók kivételével |
P3 > 2/3 |
2.04.01. + 2.04.02. > 2/3 |
|
|
|
|
37. |
Szakosodott olajbogyó-termesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
370. |
Szakosodott olajbogyó-termesztés |
Olajbogyó-termesztés > 2/3 |
P3 > 2/3 |
2.04.03. > 2/3 |
|
|
|
|
38. |
Különféle állandó növénykultúrák vegyesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
380. |
Különféle állandó növénykultúrák vegyesen |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 351–370. osztályba tartozók kivételével |
P3 > 2/3 |
|
|
Szakosodott üzemek — állattenyésztés
|
Gazdaságtípus |
A konkrét szakosodott gazdaságtípusokra vonatkozó számítás tekintetében alkalmazandó módszerek |
||||||||
|
Általános típus |
Megnevezés |
Fő típus |
Megnevezés |
Konkrét szakosodott típus |
Megnevezés |
A számítás leírása |
A mutatók kódja és a kapcsolódó feltételek (lásd e melléklet B. részét) |
||
|
1. feltétel (C1) |
2. feltétel (C2) |
3. feltétel (C3) |
|||||||
|
4. |
Tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány szakosodott tartása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
45. |
Szakosodott tejtermelés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
450. |
Szakosodott tejtermelés |
Tejelő tehenek > a teljes tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 3/4-e; tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és takarmány 1/10-e |
P4 > 2/3 |
3.02.06. > 3/4 GL; GL > 1/10 P4 |
|
|
|
|
46. |
Szakosodott szarvasmarhatartás – nevelés és hizlalás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
460. |
Szakosodott szarvasmarhatartás – nevelés és hizlalás |
Az összes szarvasmarha, azaz az egyévesnél fiatalabb szarvasmarhák, az egy és két év közötti életkorú szarvasmarhák, valamint a kétéves és idősebb szarvasmarhák (hímivarú állatok, üszők, tejelő tehenek és egyéb tehenek) > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 2/3-a; tejelő tehenek ≤ a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 1/10-e; tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és takarmány 1/10-e |
P4 > 2/3 |
P46 > 2/3 GL; 3.02.06. ≤ 1/10 GL; GL > 1/10 P4 |
|
|
|
|
47. |
Szarvasmarhatartás – tejtermelés, nevelés és hizlalás vegyesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
470. |
Szarvasmarhatartás – tejtermelés, nevelés és hizlalás vegyesen |
Az összes szarvasmarha > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 2/3-a; tejelő tehenek > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 1/10-e; tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és a takarmány 1/10-e; a 450. osztályba tartozó üzemek kivételével |
P4 > 2/3 |
P46 > 2/3 GL; 3.02.06. > 1/10 GL; GL > 1/10 P4; a 450. osztályba tartozó üzemek kivételével |
|
|
|
|
48. |
Juh, kecske és egyéb tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
481. |
Szakosodott juhtartás |
Juhok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 2/3-a; tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és takarmány 1/10-e |
P4 > 2/3 |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 450., a 460. és a 470. osztályba tartozók kivételével |
3.03.01. > 2/3 GL; GL > 1/10 P4 |
|
|
|
|
|
482. |
Juh- és szarvasmarhatartás vegyesen |
Az összes szarvasmarha > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 1/3-a, juhok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 1/3-a, továbbá tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és a takarmány 1/10-e |
P4 > 2/3 |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 450., a 460. és a 470. osztályba tartozók kivételével |
P46 > 1/3 GL; 3.03.01. > 1/3 GL; GL > 1/10 P4 |
|
|
|
|
|
483. |
Szakosodott kecsketartás |
Kecskék > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 2/3-a; tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és takarmány 1/10-e |
P4 > 2/3 |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 450., a 460. és a 470. osztályba tartozók kivételével |
3.03.02. > 2/3 GL; GL > 1/10 P4 |
|
|
|
|
|
484. |
Különféle tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 481., a 482. és a 483. osztályba tartozók kivételével |
P4 > 2/3 |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 450., a 460. és a 470. osztályba tartozók kivételével |
|
|
5. |
Abrakfogyasztó állatok szakosodott tartása |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
51. |
Szakosodott sertéstartás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
511. |
Szakosodott sertésnevelés |
Tenyészkocák > 2/3 |
P5 > 2/3 |
P51 > 2/3 |
3.04.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
512. |
Szakosodott sertéshizlalás |
Malacok és egyéb sertések > 2/3 |
P5 > 2/3 |
P51 > 2/3 |
3.04.01. + 3.04.99. > 2/3 |
|
|
|
|
|
513. |
Sertésnevelés és -hizlalás vegyesen |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek az 511. és az 512. osztályba tartozók kivételével |
P5 > 2/3 |
P51 > 2/3 |
|
|
|
|
52. |
Szakosodott baromfitartás |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
521. |
Szakosodott tojótyúktartás |
Tojótyúkok > 2/3 |
P5 > 2/3 |
P52 > 2/3 |
3.05.02. > 2/3 |
|
|
|
|
|
522. |
Szakosodott hízóbaromfi-tartás |
Brojlercsirkék és egyéb baromfi > 2/3 |
P5 > 2/3 |
P52 > 2/3 |
3.05.01. + 3.05.03. > 2/3 |
|
|
|
|
|
523. |
Tojótyúktartás és hízóbaromfi-tartás vegyesen |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek az 521. és az 522. osztályba tartozók kivételével |
P5 > 2/3 |
P52 > 2/3 |
|
|
|
|
53. |
Abrakfogyasztó állatok tartása vegyesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
530. |
Abrakfogyasztó állatok tartása vegyesen |
A C1 feltételt teljesítő üzemek az 511–523. osztályba tartozók kivételével |
P5 > 2/3 |
|
|
Vegyes üzemek
|
Gazdaságtípus |
A konkrét szakosodott gazdaságtípusokra vonatkozó számítás tekintetében alkalmazandó módszerek |
||||||||
|
Általános típus |
Megnevezés |
Fő típus |
Megnevezés |
Konkrét szakosodott típus |
Megnevezés |
A számítás leírása |
A mutatók kódja és a kapcsolódó feltételek (lásd e melléklet B. részét) |
||
|
1. feltétel (C1) |
2. feltétel (C2) |
3. feltétel (C3) |
|||||||
|
6. |
Vegyes növénytermesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
61. |
Vegyes növénytermesztés |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
611. |
Kertészet és állandó növénykultúrák termesztése vegyesen |
Kertészet > 1/3; állandó növénykultúrák > 1/3 |
(P1 + P2 + P3) > 2/3; P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 2/3 |
P2 > 1/3; P3 > 1/3 |
|
|
|
|
|
|
612. |
Szántóföldi növények és kertészet vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; kertészet > 1/3 |
(P1 + P2 + P3) > 2/3; P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 2/3 |
P1 > 1/3; P2 > 1/3 |
|
|
|
|
|
|
613. |
Szántóföldi növények és szőlőültetvények vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; szőlőültetvények > 1/3 |
(P1 + P2 + P3) > 2/3; P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 2/3 |
P1 > 1/3; 2.04.04 > 1/3 |
|
|
|
|
|
|
614. |
Szántóföldi növények és állandó növénykultúrák vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; állandó növénykultúrák > 1/3; szőlő ≤ 1/3 |
(P1 + P2 + P3) > 2/3; P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 2/3 |
P1 > 1/3; P3 > 1/3; 2.04.04 ≤ 1/3 |
|
|
|
|
|
|
615. |
Vegyes növénytermesztés, főként szántóföldi növények |
Általános növénytermesztés > 1/3; nincs más tevékenység > 1/3 |
(P1 + P2 + P3) > 2/3; P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 2/3 |
P1 > 1/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3 |
|
|
|
|
|
|
616. |
Egyéb vegyes növénytermesztés |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 611., a 612., a 613., a 614. és a 615. osztályba tartozók kivételével |
(P1 + P2 + P3) > 2/3; P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 2/3 |
|
|
|
7. |
Vegyes állatállomány |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
73. |
Vegyes állatállomány, főként tömegtakarmány-fogyasztó állatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
731. |
Vegyes állatállomány, főként tejelő állatok |
Szarvasmarhák, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 1/3-a; tejelő tehenek > a tejhasznú szarvasmarhák 1/2-e |
P4 + P5 > 2/3; P4 ≤ 2/3; P5 ≤ 2/3 |
P4 > P5 |
P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45 |
|
|
|
|
|
732. |
Vegyes állatállomány, főként nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatok |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 731. osztályba tartozók kivételével |
P4 + P5 > 2/3; P4 ≤ 2/3; P5 ≤ 2/3 |
P4 > P5 |
|
|
|
|
74. |
Vegyes állatállomány, főként abrakfogyasztó állatok |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
741. |
Vegyes állatállomány: abrakfogyasztó állatok és tejelő állatok |
Szarvasmarhák, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 1/3-a; abrakfogyasztó állatok > 1/3, tejelő tehenek > a szarvasmarhák 1/2-e, tejtermelés |
P4 + P5 > 2/3; P4 ≤ 2/3; P5 ≤ 2/3 |
P4 ≤ P5 |
P45 > 1/3 GL; P5 > 1/3; 3.02.06. > 1/2 P45 |
|
|
|
|
|
742. |
Vegyes állatállomány: abrakfogyasztó állatok és nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatok |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 741. osztályba tartozók kivételével |
P4 + P5 > 2/3; P4 ≤ 2/3; P5 ≤ 2/3 |
P4 ≤ P5 |
|
|
8. |
Növénytermesztés és állattartás vegyesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
83. |
Szántóföldi növények és tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány vegyesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
831. |
Szántóföldi növények termesztése és tejtermelés vegyesen |
Szarvasmarhák, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 1/3-a; tejelő tehenek > a szarvasmarhák 1/2-e, tejtermelés; szarvasmarhák, tejtermelés < általános növénytermesztés |
A 151–742. és a 999. osztályba tartozókon kívüli üzemek |
P1 > 1/3; P4 > 1/3 |
P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45; P45 < P1 |
|
|
|
|
|
832. |
Tejtermelés és szántóföldi növények termesztése vegyesen |
Szarvasmarhák, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány 1/3-a; tejelő tehenek > a szarvasmarhák 1/2-e, tejtermelés; szarvasmarhák, tejtermelés ≥ általános növénytermesztés |
A 151–742. és a 999. osztályba tartozókon kívüli üzemek |
P1 > 1/3; P4 > 1/3 |
P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45; P45 ≥ P1 |
|
|
|
|
|
833. |
Szántóföldi növények és nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány vegyesen |
Általános növénytermesztés > tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és takarmány, a 831. osztályba tartozó üzemek kivételével |
A 151–742. és a 999. osztályba tartozókon kívüli üzemek |
P1 > 1/3; P4 > 1/3 |
P1 > P4; a 831. osztályba tartozó üzemek kivételével |
|
|
|
|
|
834. |
Nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és szántóföldi növények vegyesen |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 831., a 832. és a 833. osztályba tartozók kivételével |
A 151–742. és a 999. osztályba tartozókon kívüli üzemek |
P1 > 1/3; P4 > 1/3 |
|
|
|
|
84. |
Különféle növénykultúrák és állatállományok vegyesen |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
841. |
Szántóföldi növények és abrakfogyasztó állatok vegyesen |
Általános növénytermesztés > 1/3; abrakfogyasztó állatok > 1/3 |
A 151–742. és a 999. osztályba tartozókon kívüli üzemek |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 831., a 832., a 833. és a 834. osztályba tartozók kivételével |
P1 > 1/3; P5 > 1/3 |
|
|
|
|
|
842. |
Állandó növénykultúrák és tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány vegyesen |
Állandó növénykultúrák > 1/3; tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány és takarmány > 1/3 |
A 151–742. és a 999. osztályba tartozókon kívüli üzemek |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 831., a 832., a 833. és a 834. osztályba tartozók kivételével |
P3 > 1/3; P4 > 1/3 |
|
|
|
|
|
843. |
Méhészet |
Méhek > 2/3 |
A 151–742. és a 999. osztályba tartozókon kívüli üzemek |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 831., a 832., a 833. és a 834. osztályba tartozók kivételével |
3.07. > 2/3 |
|
|
|
|
|
844. |
Különféle növénykultúrák és állatállományok vegyesen |
A C1 és a C2 feltételt teljesítő üzemek a 841., a 842. és a 843. osztályba tartozók kivételével |
A 151–742. és a 999. osztályba tartozókon kívüli üzemek |
A C1 feltételt teljesítő üzemek a 831., a 832., a 833. és a 834. osztályba tartozók kivételével |
|
Osztályba nem sorolt üzemek
|
Gazdaságtípus |
A konkrét szakosodott gazdaságtípusokra vonatkozó számítás tekintetében alkalmazandó módszerek |
||||||||
|
Általános típus |
Megnevezés |
Fő típus |
Megnevezés |
Konkrét szakosodott típus |
Megnevezés |
A számítás leírása |
A mutatók kódja és a kapcsolódó feltételek (lásd e melléklet B. részét) |
||
|
1. feltétel (C1) |
2. feltétel (C2) |
3. feltétel (C3) |
|||||||
|
9. |
Osztályba nem sorolt üzemek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
99. |
Osztályba nem sorolt üzemek |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
999. |
Osztályba nem sorolt üzemek |
Teljes standard termelési érték = 0 |
|
|
|
B. MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT ÉS A MUTATÓK MEGHATÁROZOTT CSOPORTJÁRA VONATKOZÓ KÓDOK
I. Az 1166/2008/EK rendeletben említett gazdaságszerkezeti felmérés (összeírás) és az FADN adatszolgáltatási rovatai közötti megfelelések
|
A standard termelési értékek alkalmazására szolgáló megfelelő rovatok |
|||||||||||
|
A rovat gazdaságszerkezeti összeírás szerinti kódja |
A standard termelési érték együtthatójának kódja |
A mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó 2016. évi uniós felmérés („a 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírás”) (1166/2008/EK rendelet) |
Adatszolgáltatás az FADN keretében (e rendelet VIII. melléklete) |
||||||||
| I. Növénykultúrák |
|||||||||||
|
2.01.01.01. |
B_1_1_1 |
Közönséges búza és tönkölybúza |
|
||||||||
|
2.01.01.02. |
B_1_1_2 |
Durumbúza |
|
||||||||
|
2.01.01.03. |
B_1_1_3 |
Rozs |
|
||||||||
|
2.01.01.04. |
B_1_1_4 |
Árpa |
|
||||||||
|
2.01.01.05. |
B_1_1_5 |
Zab |
|
||||||||
|
2.01.01.06. |
B_1_1_6 |
Szemes kukorica |
|
||||||||
|
2.01.01.07. |
B_1_1_7 |
Rizs |
|
||||||||
|
2.01.01.99. |
B_1_1_99 |
Egyéb gabonafélék szemes terménynek |
|
||||||||
|
2.01.02. |
B_1_2 |
Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét) |
|
||||||||
|
2.01.02.01. |
B_1_2_1 |
Ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt |
|
||||||||
|
2.01.03. |
B_1_3 |
Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) |
|
||||||||
|
2.01.04. |
B_1_4 |
Cukorrépa (vetőmag nem) |
|
||||||||
|
2.01.05. |
B_1_5 |
Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag nem) |
|
||||||||
|
2.01.06.01. |
B_1_6_1 |
Dohány |
|
||||||||
|
2.01.06.02. |
B_1_6_2 |
Komló |
|
||||||||
|
2.01.06.03. |
B_1_6_3 |
Gyapot |
|
||||||||
|
2.01.06.04. |
B_1_6_4 |
Káposztarepce és réparepce |
|
||||||||
|
2.01.06.05. |
B_1_6_5 |
Napraforgó |
|
||||||||
|
2.01.06.06. |
B_1_6_6 |
Szója |
|
||||||||
|
2.01.06.07. |
B_1_6_7 |
Lenmag (olajlen) |
|
||||||||
|
2.01.06.08. |
B_1_6_8 |
Egyéb olajos magvú növények |
|
||||||||
|
2.01.06.09. |
B_1_6_9 |
Len |
|
||||||||
|
2.01.06.10. |
B_1_6_10 |
Kender |
|
||||||||
|
2.01.06.11. |
B_1_6_11 |
Egyéb rostnövények |
|
||||||||
|
2.01.06.12. |
B_1_6_12 |
Aromanövények, gyógyhatású és fűszernövények |
|
||||||||
|
2.01.06.99. |
B_1_6_99 |
Máshol nem említett egyéb ipari növények |
|
||||||||
|
2.01.07. |
B_1_7 |
Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca, ebből: |
|
||||||||
|
2.01.07.01. |
B_1_7_1 |
Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás |
|
||||||||
|
2.01.07.01.01. |
B_1_7_1_1 |
Szántóföld |
|
||||||||
|
2.01.07.01.02. |
B_1_7_1_2 |
Árutermelő kertészet |
|
||||||||
|
2.01.07.02. |
B_1_7_2 |
Üvegház vagy más (járható) védőtakarás |
|
||||||||
|
2.01.08. |
|
Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve): |
|
||||||||
|
2.01.08.01. |
B_1_8_1 |
Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás |
|
||||||||
|
2.01.08.02. |
B_1_8_2 |
Üvegház vagy más (járható) védőtakarás |
|
||||||||
|
2.01.09. |
B_1_9 |
Zölden betakarított növények |
|
||||||||
|
2.01.09.01. |
B_1_9_1 |
Időszakos gyep |
|
||||||||
|
2.01.09.02. |
B_1_9_2 |
Egyéb zölden betakarított növények |
|
||||||||
|
2.01.09.02.01. |
B_1_9_2_1 |
Silókukorica |
|
||||||||
|
2.01.09.02.02. |
B_1_9_2_2 |
Hüvelyes növények |
|
||||||||
|
2.01.09.02.99. |
B_1_9_2_99 |
Zölden betakarított, másutt nem említett növények |
|
||||||||
|
2.01.10. |
B_1_10 |
Szántóföldi növények vetőmagjai és palántái |
|
||||||||
|
2.01.11. |
B_1_11 |
Egyéb szántóföldi növények |
|
||||||||
|
2.01.12. |
B_1_12 |
Parlagon hagyott föld |
|
||||||||
|
2.02. |
B_2 |
Konyhakert |
|
||||||||
|
2.03.01. |
B_3_1 |
Legelő és rét, a külterjes legelő kivételével |
|
||||||||
|
2.03.02. |
B_3_2 |
Külterjes legelő |
|
||||||||
|
2.03.03. |
B_3_3 |
A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő |
|
||||||||
|
2.04.01. |
B_4_1 |
Gyümölcsös és bogyós ültetvények |
|
||||||||
|
2.04.01.01. |
B_4_1_1 |
Gyümölcsfajok, ebből: |
|
||||||||
|
2.04.01.01.01. |
B_4_1_1_1 |
Mérsékelt égövi gyümölcsfajok |
|
||||||||
|
2.04.01.01.02. |
B_4_1_1_2 |
Szubtrópusi égövi gyümölcsfajok |
|
||||||||
|
2.04.01.02. |
B_4_1_2 |
Bogyósok |
|
||||||||
|
2.04.01.03. |
B_4_1_3 |
Héjasok |
|
||||||||
|
2.04.02. |
B_4_2 |
Citrusültetvények |
|
||||||||
|
2.04.03. |
B_4_3 |
Olajfaültetvények |
|
||||||||
|
2.04.03.01. |
B_4_3_1 |
Étkezési olajbogyó termesztése |
|
||||||||
|
2.04.03.02. |
B_4_3_2 |
Olajkészítésre szánt olajbogyó termesztése |
|
||||||||
|
2.04.04. |
B_4_4 |
Szőlő, ebből az, ahol a szokásos termék: |
|
||||||||
|
2.04.04.01. |
B_4_4_1 |
Minőségi bor |
|
||||||||
|
2.04.04.02. |
B_4_4_2 |
Egyéb bor |
|
||||||||
|
2.04.04.03. |
B_4_4_3 |
Csemegeszőlő |
|
||||||||
|
2.04.04.04. |
B_4_4_4 |
Mazsola |
|
||||||||
|
2.04.05. |
B_4_5 |
Faiskolák |
|
||||||||
|
2.04.06. |
B_4_6 |
Egyéb ültetvények |
|
||||||||
|
2.04.07. |
B_4_7 |
Üvegházi ültetvények |
|
||||||||
|
2.06.01. |
B_6_1 |
Gomba |
|
||||||||
| II. Állatállomány |
|||||||||||
|
3.01. |
C_1 |
Lófélék |
|
||||||||
|
3.02.01. |
C_2_1 |
Egyévesnél fiatalabb hímivarú és nőivarú szarvasmarha |
|
||||||||
|
3.02.02. |
C_2_2 |
Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha |
|
||||||||
|
3.02.03. |
C_2_3 |
Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha |
|
||||||||
|
3.02.04. |
C_2_4 |
Legalább kétéves hímivarú szarvasmarha |
|
||||||||
|
3.02.05. |
C_2_5 |
Kétéves és idősebb üsző |
|
||||||||
|
3.02.06. |
C_2_6 |
Tejelő tehén |
|
||||||||
|
3.02.99. |
C_2_99 |
Egyéb tehén |
|
||||||||
|
3.03.01. |
C_3_1 |
Juh (minden életkort beleértve) |
|
||||||||
|
3.03.01.01. |
C_3_1_1 |
Anyajuh |
|
||||||||
|
3.03.01.99. |
C_3_1_99 |
Egyéb juh |
|
||||||||
|
3.03.02. |
C_3_2 |
Kecske (minden életkort beleértve) |
|
||||||||
|
3.03.02.01. |
C_3_2_1 |
Anyakecske |
|
||||||||
|
3.03.02.99. |
C_3_2_99 |
Egyéb kecske |
|
||||||||
|
3.04.01. |
C_4_1 |
20 kg élősúly alatti malac |
|
||||||||
|
3.04.02. |
C_4_2 |
50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca |
|
||||||||
|
3.04.99. |
C_4_99 |
Egyéb sertés |
|
||||||||
|
3.05.01. |
C_5_1 |
Brojlercsirke |
|
||||||||
|
3.05.02. |
C_5_2 |
Tojótyúk |
|
||||||||
|
3.05.03. 3.05.03.01. 3.05.03.02. 3.05.03.03. 3.05.03.04. 3.05.03.99. |
C_5_3 C_5_3_1 C_5_3_2 C_5_3_3 C_5_3_4 C_5_3_99 |
Egyéb baromfi Pulyka Kacsa Liba Strucc Egyéb, máshol nem említett baromfi |
|
||||||||
|
3.06. |
C_6 |
Nyúl, tenyésznőstény |
|
||||||||
|
3.07. |
C_7 |
Méhek |
|
||||||||
II. A 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírásban szereplő mutatók meghatározott csoportját jelölő kódok
|
P45. |
Szarvasmarhák, tejtermelés = 3.02.01. (egyévesnél fiatalabb hímivarú és nőivarú szarvasmarha) + 3.02.03. (egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha) + 3.02.05. (kétéves és idősebb üsző) + 3.02.06. (tejelő tehenek) |
|
P46. |
Szarvasmarhák = P45 (szarvasmarhák, tejtermelés) + 3.02.02. (egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha) + 3.02.04. (legalább kétéves hímivarú szarvasmarha) + 3.02.99. (egyéb tehén) |
|
GL |
Tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány = 3.01. (lófélék) + P46 (szarvasmarhák) + 3.03.01.01. (anyajuh) + 3.03.01.99 (egyéb juh) + 3.03.02.01. (anyakecske) + 3.03.02.99. (egyéb kecske) Ha GL = 0 FCP1 Eladásra termelt takarmány = 2.01.05. (takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék) + 2.01.09. (zölden betakarított növények) + 2.03.01. (legelő és rét, a külterjes legelő kivételével) + 2.03.02. (külterjes legelő) |
|
FCP4 |
A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány takarmánya = 0 |
|
P17 |
Gyökér- és gumós növények = 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa) + 2.01.05. (takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék) Ha GL > 0 FCP1 Eladásra termelt takarmány = 0 |
|
FCP4 |
A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány takarmánya = 2.01.05. (takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék) + 2.01.09. (zölden betakarított növények) + 2.03.01. (legelő és rét, a külterjes legelők kivételével) + 2.03.02. (külterjes legelők) |
|
P17 |
Gyökérnövények = 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa) |
|
P151. |
Gabonafélék a rizs kivételével = 2.01.01.01. (közönséges búza és tönkölybúza) + 2.01.01.02. (durumbúza) + 2.01.01.03. (rozs) + 2.01.01.04. (árpa) + 2.01.01.05. (zab) + 2.01.01.06. (szemes kukorica) + 2.01.01.99. (egyéb gabonafélék szemes terménynek) |
|
P15. |
Gabonafélék = P151 (gabonafélék a rizs kivételével) + 2.01.01.07. (rizs) |
|
P16. |
Olajos magvak = 2.01.06.04. (káposztarepce és réparepce) + 2.01.06.05. (napraforgó) + 2.01.06.06. (szója) + 2.01.06.07. (len (lenmag)) + 2.01.06.08. (egyéb olajos magvú növények) |
|
P51. |
Sertések = 3.04.01. (20 kg élősúly alatti malac) + 3.04.02. (50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca) + 3.04.99. (egyéb sertés) |
|
P52. |
Baromfi = 3.05.01. (brojlercsirke) + 3.05.02. (tojótyúk) + 3.05.03. (egyéb baromfi) |
|
P1. |
Általános növénytermesztés = P15 (gabonafélék) + 2.01.02. (száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények) + 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa) + 2.01.06.01. (dohány) + 2.01.06.02. (komló) + 2.01.06.03. (gyapot) + P16 (olajos magvak) + 2.01.06.09. (len) + 2.01.06.10. (kender) + 2.01.06.11. (egyéb rostnövények) + 2.01.06.12. (aromanövények, gyógyhatású– és fűszernövények) + 2.01.06.99. (máshol nem említett egyéb ipari növények) + 2.01.07.01.01. (friss zöldségfélék, dinnye és szamóca — szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás — szántóföld) + 2.01.10. (szántóföldi növények vetőmagjai és palántái) + 2.01.11. (egyéb szántóföldi növények) + 2.01.12. (parlagon hagyott föld) + FCP1 (eladásra termelt takarmány) |
|
P2. |
Kertészet = 2.01.07.01.02. (friss zöldségfélék, dinnye és szamóca — szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás — árutermelő kertészet) + 2.01.07.02. (friss zöldségfélék, dinnye és szamóca — üvegház vagy más (járható) védőtakarás) + 2.01.08.01. (virágok és dísznövények — szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás) + 2.01.08.02. (virágok és dísznövények — üvegház vagy más (járható) védőtakarás) + 2.06.01. (gomba) + 2.04.05. (faiskolák) |
|
P3. |
Állandó növénykultúrák = 2.04.01. (gyümölcsös és bogyós ültetvények) + 2.04.02. (citrusültetvények) + 2.04.03. (olajfaültetvények) + 2.04.04. (szőlőültetvények) + 2.04.06. (egyéb ültetvények) + 2.04.07. (üvegházi ültetvények) |
|
P4. |
Tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány = GL (tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány) + FCP4 (a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány takarmánya) |
|
P5. |
Abrakfogyasztó állatok = P51 (sertések) + P52 (baromfi) + 3.06. (nyúl, tenyésznőstény) |
C. AZ A. RÉSZBEN EMLÍTETT GAZDASÁGTÍPUSOK
Szakosodott üzemek – növénytermesztés
|
Általános gazdaságtípus |
Fő gazdaságtípus |
Konkrét szakosodott gazdaságtípusok |
|||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
|
|||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
||||||||||||||
|
|
Szakosodott üzemek — állattenyésztés
|
Általános gazdaságtípus |
Fő gazdaságtípus |
Konkrét szakosodott gazdaságtípusok |
||||||||||
|
|
|
||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
|
||||||||||
|
|
|||||||||||
|
|
Vegyes üzemek
|
Általános gazdaságtípus |
Fő gazdaságtípus |
Konkrét szakosodott gazdaságtípusok |
||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
||||||||||||||||
|
|
|||||||||||||||||
|
|
|
(1) A 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék), 2.01.09. (Zölden betakarított növények), 2.01.12. (Parlagon hagyott föld), 2.02. (Konyhakert), 2.03.01. (Legelő és rét, a külterjes legelő kivételével), 2.03.02. (Külterjes legelő), 2.03.03. (A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő), 3.02.01. (Egyévesnél fiatalabb hímivarú és nőivarú szarvasmarha), 3.03.01.99. (Egyéb juh), 3.03.02.99. (Egyéb kecske) és 3.04.01. (20 kg élősúly alatti malac) mutatók csak bizonyos feltételek teljesülése esetén alkalmazhatók (lásd a VI. melléklet 5. pontját).
V. MELLÉKLET
AZ ÜZEMEK GAZDASÁGI MÉRETE ÉS A GAZDASÁGI MÉRETOSZTÁLYOK (5. CIKK)
A. AZ ÜZEM GAZDASÁGI MÉRETE
Az üzemek gazdasági méretét azok EUR-ban kifejezett teljes standard termelési értékében mérik.
B. AZ ÜZEMEK GAZDASÁGI MÉRETOSZTÁLYAI
Az üzemek méretosztályokba vannak sorolva, amelyek határértékeit az alábbi táblázat ismerteti.
|
Osztályok |
Határértékek EUR-ban |
|
I. |
2 000 alatt |
|
II. |
2 000 – kevesebb mint 4 000 |
|
III. |
4 000 – kevesebb mint 8 000 |
|
IV. |
8 000 – kevesebb mint 15 000 |
|
V. |
15 000 – kevesebb mint 25 000 |
|
VI. |
25 000 – kevesebb mint 50 000 |
|
VII. |
50 000 – kevesebb mint 100 000 |
|
VIII. |
100 000 – kevesebb mint 250 000 |
|
IX. |
250 000 – kevesebb mint 500 000 |
|
X. |
500 000 – kevesebb mint 750 000 |
|
XI. |
750 000 – kevesebb mint 1 000 000 |
|
XII. |
1 000 000 – kevesebb mint 1 500 000 |
|
XIII. |
1 500 000 – kevesebb mint 3 000 000 |
|
XIV. |
3 000 000 felett |
A II. és a III vagy a III. és a IV, a IV. és az V., illetve a III–V., a VI. és a VII., a VIII. és a IX., a X. és a XI, továbbá a XII–XIV. illetve a X–XIV. méretosztályok összevonhatók.
VI. MELLÉKLET
STANDARD TERMELÉSI ÉRTÉKEK (STÉ-k) (6. CIKK)
1. AZ STÉ-k FOGALMÁNAK MEGHATÁROZÁSA ÉS A KISZÁMÍTÁSUKRA VONATKOZÓ ELVEK
a) A standard termelési érték (STÉ) a 6. cikk (1) bekezdésében említett egyes mezőgazdasági jellemzőkhöz (mutatókhoz) kapcsolódó termelésnek az adott régióban fennálló helyzet figyelembevételével megállapított értéke.
b) A termelés a) pont szerinti értéke a bruttó mezőgazdasági termelés termelői áron számított, pénzben kifejezett értékének felel meg. A termelési érték a fő termék(ek) és a melléktermék(ek) értékének összege.
Az értékek az egységenkénti termelés és a termelői ár szorzataként számítandók ki. A hozzáadottérték-adót, a termékekre kivetett adókat és a közvetlen kifizetéseket figyelmen kívül kell hagyni.
c) Termelési időszak
A standard termelési értékek 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak (naptári év vagy mezőgazdasági termelési év).
A növénytermesztés vagy az állattenyésztés azon termékei esetében, amelyeknél a termelési időszak 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, 12 havi termesztésnek vagy termelésnek megfelelő standard termelési értékekkel kell számolni.
d) Alapadatok és referencia-időszak
Az STÉ-k meghatározása a fenti b) pontban említett egységenkénti termelés és termelői ár alapján történik. Ebből a célból a tagállamok összegyűjtik az 1198/2014/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 4. cikkében meghatározott referencia-időszakra vonatkozó alapadatokat.
e) Egységek
|
(1) |
Fizikai egységek:
|
|
(2) |
Pénzegységek és kerekítés: Az STÉ-k meghatározásához használt alapadatokat és a kiszámított STÉ-ket EUR-ban kell megadni. Azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban, az STÉ-k átváltása EUR-ra az e melléklet 1. pontjának d) alpontjában meghatározott referencia-időszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamok alkalmazásával történik. Ezeket az átlagos átváltási árfolyamokat a Bizottság (az Eurostat) által közzétett hivatalos átváltási árfolyamok alapján kell kiszámítani. Az STÉ-k adott esetben kerekíthetők a legközelebbi, 5-tel maradék nélkül osztható összegre (EUR-ban kifejezve). |
2. AZ STÉ-k BONTÁSA
a) A növénytermesztéshez és állattenyésztéshez kapcsolódó mutatók szerinti bontás
Az STÉ-ket a gazdaságszerkezeti összeírás rovatainak megfelelő összes mezőgazdasági mutató esetében az összeírásban megállapított előírások szerint kell meghatározni.
b) Földrajzi bontás
|
— |
Az STÉ-ket legalább a gazdaságszerkezeti összeírások és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat céljaira használható földrajzi egységek szintjén kell meghatározni. E földrajzi egységek kijelölése a statisztikai célú területi egységeknek az 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben (1) meghatározott nómenklatúráján (NUTS) alapul. A szóban forgó egységek NUTS 3 régiók csoportjainak felelnek meg. A kedvezőtlen adottságú, illetve a hegyvidéki területek nem minősülnek földrajzi egységnek. |
|
— |
Nem állapítandó meg STÉ olyan mutatók vonatkozásában, amelyek az érintett régióban nem relevánsak. |
3. AZ STÉ-k MEGHATÁROZÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE
|
a) |
Az STÉ-k meghatározásához szükséges alapadatokat legalább minden olyan alkalommal újból meg kell állapítani, amikor a gazdaságszerkezeti felmérésnek az 1166/2008/EK rendelet 6. cikkében említett általános összeírás formájában történő elvégzésére sor kerül. |
|
b) |
Ha a gazdaságszerkezeti felmérés elvégzése az 1166/2008/EK rendelet 6. cikkében említett mintavételes felmérés útján történik, az STÉ-ket a következők szerint kell aktualizálni:
|
4. VÉGREHAJTÁS
E melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok felelősek az STÉ-k kiszámításához szükséges alapadatok összegyűjtéséért, valamint az STÉ-k kiszámításáért és EUR-ra való átváltásáért, továbbá – adott esetben – az aktualizálási módszer alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtéséért.
5. A KÜLÖNLEGES ESETEK KEZELÉSE
Bizonyos mutatótípusok esetében az STÉ-k kiszámítása, valamint az üzem teljes STÉ-jének kiszámítása az alábbi különös szabályok szerint történik:
a) Parlagon hagyott föld
A parlagon hagyott földre vonatkozó STÉ az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendő figyelembe, ha az adott üzem egyéb pozitív STÉ-kkel is rendelkezik.
b) Konyhakertek
Mivel a konyhakertek terményeit rendszerint a gazdálkodó saját fogyasztására és nem értékesítésre szánja, az STÉ-ket nullával egyenlőnek kell tekinteni.
c) Állatállomány
Az állatállomány esetében a mutatók korcsoportok szerinti bontásban vannak feltüntetve. A termelési érték az adott állat tekintetében az adott korcsoportban eltöltött időszakra vonatkozóan megállapítható növekedési értéknek felel meg. Másképp fogalmazva a termelési érték az állatnak a korcsoportba való belépéskor megállapítható értéke és a korcsoportból való kilépéskor megállapítható értéke közötti különbözetnek felel meg (ezt újrabeszerzési értéknek is nevezik).
d) Egyévesnél fiatalabb hímivarú, illetve nőivarú szarvasmarhák
Az egyévesnél fiatalabb szarvasmarhákra vonatkozó STÉ-k az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendők figyelembe, ha az üzemben több egyévesnél fiatalabb szarvasmarha van, mint tehén. Csak annyi egyévesnél fiatalabb szarvasmarha STÉ-je vehető figyelembe, amennyivel az ilyen szarvasmarhák száma meghaladja a tehenek létszámát.
e) Egyéb juhok és egyéb kecskék
Az egyéb juhokra vonatkozó STÉ-k az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendők figyelembe, ha az adott üzemben nincsenek nőivarú tenyészjuhok.
Az egyéb kecskékre vonatkozó STÉ-k az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendők figyelembe, ha az adott üzemben nincsenek nőivarú tenyészkecskék.
f) Malacok
A malacokra vonatkozó STÉ-k az üzem teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veendők figyelembe, ha az adott üzemben nincsenek tenyészkocák.
g) Takarmány
Amennyiben az üzemben nincsen tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (azaz lófélék, szarvasmarhák, juhok vagy kecskék), a takarmányt (azaz a gyökér- és gumós növényeket és káposztaféléket, a zölden betakarított növényeket, a legelőkről és a rétekről származó takarmánynövényeket) eladásra szánt terméknek kell tekinteni, és az általános növénytermesztésre vonatkozó termelési értékbe kell beleszámítani.
Ha az üzemben van tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány, a takarmányt úgy kell tekinteni, hogy azt a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány etetésére szánják, és az a tömegtakarmány-fogyasztó állatállományra és a takarmányra vonatkozó termelési érték részét képezi.
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2003. május 26-i 1059/2003/EK rendelete a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról (HL L 154., 2003.6.21., 1. o.).
VII. MELLÉKLET
AZ ÜZEMHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK (7. CIKK)
A. AZ ÜZEMHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA
Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó, de annak mezőgazdasági tevékenységei közé nem tartozó jövedelemszerző tevékenységek magukban foglalják az összes olyan, mezőgazdasági munkától eltérő tevékenységet, amely közvetlenül kapcsolódik az üzemhez és arra gazdasági hatást gyakorol. Olyan tevékenységek tartoznak ide, amelyek vagy az üzem forrásainak (terület, épületek, gépek, mezőgazdasági termékek stb.), vagy az üzem termékeinek felhasználásával folynak.
A jövedelemszerző tevékenység ebben az összefüggésben tevőleges munkát jelent; a tisztán pénzügyi beruházások ezért nem tartoznak ide. A földterületnek vagy a mezőgazdasági üzem egyéb mezőgazdasági erőforrásainak különböző tevékenységekhez az azokban való további részvétel nélkül történő bérbeadása nem egyéb jövedelemszerző tevékenységnek, hanem az üzem által folytatott mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő.
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek közé tartozik a mezőgazdasági termékek bármilyen feldolgozása, kivéve, ha a feldolgozás valamely mezőgazdasági tevékenység részének tekintendő. A borfeldolgozás és az olívaolaj-előállítás ezért nem tartozik ide, kivéve, ha a vásárolt bor vagy olívaolaj aránya jelentős.
Egyéb jövedelemszerző tevékenységnek minősül valamely elsődleges mezőgazdasági termék feldolgozott másodlagos termékké történő feldolgozása az üzemben, tekintet nélkül arra, hogy az alapanyagot az üzemben termelik-e, vagy máshonnan vásárolják. Ide tartozik többek között a húsfeldolgozás, a sajtkészítés stb.
B. AZ ÜZEMHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉRE VONATKOZÓ BECSLÉS
Az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az üzem termelésén belüli részesedését az üzem árbevételéhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az üzem teljes árbevételének és az üzem számára az 1307/2013/EU rendelet (1) alapján folyósított közvetlen kifizetéseknek az összegén belüli arányaként kell megbecsülni, az alábbiak szerint:
C. AZ ÜZEMHEZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉT TÜKRÖZŐ OSZTÁLYOK
Az üzemek olyan osztályokba vannak sorolva, amelyek tükrözik az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az üzem termelésén belüli részesedését. A következő határértékeket kell alkalmazni:
|
Osztályok |
Százaléksávok |
|
I. |
0 – 10 % (csekély részesedés) |
|
II. |
több mint 10 % – 50 % (közepes részesedés) |
|
III. |
több mint 50 % – kevesebb mint 100 % (jelentős részesedés) |
(1) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1307/2013/EU rendelete a közös agrárpolitika keretébe tartozó támogatási rendszerek alapján a mezőgazdasági termelők részére nyújtott közvetlen kifizetésekre vonatkozó szabályok megállapításáról, valamint a 637/2008/EK és a 73/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 608. o.).
VIII. MELLÉKLET
A MEZŐGAZDASÁGI ADATSZOLGÁLTATÁSI ŰRLAP MEGJELENÉSI FORMÁJA ÉS FELÉPÍTÉSE (9. CIKK)
Az összegyűjtendő adatok táblázatokba vannak sorolva, azon belül pedig csoportokra, kategóriákra és oszlopokra vannak osztva. Az egyes adatmezőkre a következőképpen kell hivatkozni:
<táblázat betűje>_<csoport>_<kategória>[_<kategória>]_<oszlop>_
A konkrét adatértékeket az egyes oszlopokban kell feltüntetni. Az alábbiakban meghatározott táblázatok üres mezőiben lehet értéket megadni; a „—” jelöléssel ellátott, szürke mezőkben nem lehet értéket megadni, mivel az adott csoporttal összefüggésben nem értelmezhetők.
Példák:
|
— |
B.UT.20.A (a B. táblázatban található UT csoport A. oszlopa a 20. kategória esetében): a „Haszonbérelt MHT”„Területe”, amelyet a B. táblázat „MHT bérlői gazdálkodás esetén” csoportjában kell megadni. |
|
— |
I.A.10110.1.0.TA (az I. táblázatban található A. csoport TA. oszlopa a 10110. kategória esetében): a „Közönséges búza és tönkölybúza” teljes területe, amelyet az 1. növénykultúra-típus (Szántóföldi növények – főnövény, közévetett növények) tekintetében kell megadni, valamint a hiányzó adatokra vonatkozó 0. kód (Nincs hiányzó adat). |
Ha egy adat az adott mezőgazdasági üzemre nem vonatkozik vagy nem áll rendelkezésre, a táblázatba nem szabad „0” értéket bevinni.
A táblázatokat egy betű, a csoportokat egy vagy több betű, a kategóriákat numerikus kódok, az oszlopokat pedig egy vagy több betű jelzi.
Az első táblázat tartalmazza a csoportok és oszlopok magas szintű mátrixát az A–M. táblázatra vonatkozóan. A második táblázat ismerteti ezeknek a kategóriákba való sorolását, és mindegyik kategóriához egy vagy több kódot és alkódot rendel.
A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő adatokat a következőképpen megadott pontossággal kell közölni:
— anyagi érték: euróban vagy nemzeti pénzegységben kifejezett érték, tizedesértékek nélkül. Mindazonáltal azon nemzeti valuták esetében, ahol az egység az euróhoz képest viszonylag alacsony értéket képvisel, a szóban forgó tagállamok kapcsolattartó irodái és a Bizottságnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózattal (FADN) foglalkozó munkatársai között megegyezés születhet arra vonatkozóan, hogy az értékeket a nemzeti pénzegység százas vagy ezres értékében fejezzék ki,
— fizikai mennyiség: métermázsában (1 q = 100 kg) kell megadni, kivéve a tojást, amelyet ezer darabban kell kifejezni, valamint a bort és a kapcsolódó termékeket, amelyeket hektoliterben kell kifejezni,
— terület: árban (1 a = 100 m2) kell megadni, kivéve a gombát, amelyet a teljes termőterület négyzetméterében kell kifejezni,
— az állatállomány átlaglétszáma: két tizedesjegyig kell megadni, kivéve a baromfit és a nyulat, amelyeket egész számban kell megadni, és a méheket, amelyeket a használatban lévő méhkaptárak számában kell megadni,
— munkaegység: két tizedesjegyig kell megadni.
Az egyes táblázatok kategóriáira és az oszlopok értékeire vonatkozóan további meghatározások és rendelkezések találhatók az adott táblázat után.
A. táblázat
A mezőgazdasági üzemre vonatkozó általános információk
|
Az általános információ kategóriája |
Kód (*) |
|
|||||||||||
|
|
|||||||||||||
|
|
Oszlopok |
||||||||||||
|
Adatcsoport |
FADN-körzet |
Alkörzet |
A mezőgazdasági üzem sorozatszáma |
Fok |
Szögperc |
NUTS |
A könyvelőiroda kódja |
Dátum |
A mezőgazdasági üzem súlyszáma |
Gazdaságtípus |
Gazdasági méretosztály |
Kód |
|
|
R |
S |
H |
DG |
MI |
N |
AO |
DT |
W |
TF |
ES |
C |
||
|
ID |
A mezőgazdasági üzem azonosítása |
|
|
|
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
LO |
A mezőgazdasági üzem elhelyezkedése |
— |
— |
— |
|
|
|
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
AI |
Számviteli információk |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
— |
— |
— |
|
|
TY |
Tipológia |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
|
— |
|
CL |
Osztályok |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
OT |
A mezőgazdasági üzem egyéb adatai |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
Kód (*) |
Leírás |
Csoport |
R |
S |
H |
DG |
MI |
N |
AO |
DT |
W |
TF |
ES |
C |
|
10 |
A mezőgazdasági üzem száma |
ID |
AID10R |
AID10S |
AID10H |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
20 |
Földrajzi szélesség |
LO |
— |
— |
— |
ALO20DG |
ALO20MI |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
30 |
Földrajzi hosszúság |
LO |
— |
— |
— |
ALO30DG |
ALO30MI |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
40 |
NUTS3 |
LO |
— |
— |
— |
— |
— |
ALO40N |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
|
50 |
Könyvelőiroda |
AI |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
AAI50AO |
— |
— |
— |
— |
— |
|
60 |
A számvitel típusa |
AI |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
AAI60C |
|
70 |
A könyvelés lezárásának napja |
AI |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
AAI70DT |
— |
— |
— |
— |
|
80 |
A tagállam által kiszámolt nemzeti súlyszám |
TY |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ATY80W |
— |
— |
— |
|
90 |
Besorolás a kiválasztás időpontjában |
TY |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ATY90TF |
ATY90ES |
— |
|
100 |
A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL100C |
|
110 |
Tulajdoni jelleg/gazdasági cél |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL110C |
|
120 |
Jogi forma |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL120C |
|
130 |
A gazdálkodó(k) felelősségi szintje |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL130C |
|
140 |
Biogazdálkodás |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL140C |
|
141 |
Biogazdálkodási ágazatok |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL141C |
|
150 |
Oltalom alatt álló eredetmegjelölés (OEM)/oltalom alatt álló földrajzi jelzés (OFJ)/hagyományos különleges termék (HKT)/hegyvidéki termék |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL150C |
|
151 |
OEM/OFJ alá tartozó ágazatok |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL151C |
|
160 |
Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL160C |
|
170 |
Tengerszint feletti magasság |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL170C |
|
180 |
A strukturális alapok keretében nyújtott támogatásokra jogosult terület |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL180C |
|
190 |
Natura 2000 terület |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL190C |
|
200 |
A 2000/60/EK irányelv (vízügyi irányelv) hatálya alá tartozó terület |
CL |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
ACL200C |
|
210 |
Öntözőrendszer |
OT |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
AOT210C |
|
220 |
Számosállategység legeltetési napjainak száma köztulajdonban lévő földön |
OT |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
— |
AOT220C |
A.ID. A mezőgazdasági üzem azonosítása
Az adatszolgáltatási űrlapot beküldő minden mezőgazdasági üzem számot kap, amikor első alkalommal kiválasztják az adatszolgáltatásra. A mezőgazdasági üzem ezt a számot megtartja mindaddig, amíg a számviteli hálózatban szerepel. Az egyszer már kiosztott számot más mezőgazdasági üzem részére nem lehet újból kiosztani.
Ha azonban a mezőgazdasági üzem alapvető változáson megy keresztül, különösen, ha a változás két különálló mezőgazdasági üzemmé történő szétválás vagy egy másik mezőgazdasági üzemmel történő egyesülés eredménye, a létrejött mezőgazdasági üzem új mezőgazdasági üzemnek tekinthető. Ebben az esetben a mezőgazdasági üzem új számot kap. A gazdálkodás típusának megváltozása miatt nem kell új számot kiadni. Ha fennáll az a veszély, hogy a szám megtartása miatt (például amikor új regionális alkörzetek kialakítására kerül sor) a mezőgazdasági üzemet esetleg össze lehet téveszteni más adatszolgáltató mezőgazdasági üzemmel, a számot meg kell változtatni. Ezt követően a Bizottsághoz el kell küldeni a régi és az új számok egyeztetésére vonatkozó táblázatot.
A mezőgazdasági üzem száma a következőknek megfelelően három információt tartalmaz:
|
|
A.ID.10.R. FADN-körzet: az e rendelet II. mellékletében meghatározott kódnak megfelelő kódszámot kell kiosztani. |
|
|
A.ID.10.S. Alkörzet: kódszámot kell megadni. A kiválasztott alkörzeteket a régióknak az Eurostat által a nemzeti statisztikai intézetekkel együttműködésben létrehozott, a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájaként (NUTS) említett egységes osztályozási rendszerére kell alapozni. Az érintett tagállam minden esetben megküldi a Bizottságnak azt a táblázatot, amely minden egyes használt alkörzetkód tekintetében feltünteti a megfelelő NUTS-régiót, valamint azokat a megfelelő régiókat, amelyek esetében a standard termelési érték meghatározott értékét kiszámítják. |
|
|
A.ID.10.H. A mezőgazdasági üzem sorozatszáma. |
A.LO. A mezőgazdasági üzem elhelyezkedése
A mezőgazdasági üzem elhelyezkedését két adattal kell megadni: a földrajzi adatokkal (földrajzi szélesség és hosszúság) és a 3. NUTS-szintű területi egységek kódjával.
|
|
A.LO.20. Földrajzi szélesség: fok és szögperc (5 perces íven belül), DG. és MI. oszlop. |
|
|
A.LO.30. Földrajzi hosszúság: fok és szögperc (5 perces íven belül), DG. és MI. oszlop. |
|
|
A.LO.40.N. A NUTS3-kód a mezőgazdasági üzem elhelyezkedése szerinti 3. NUTS-szintű területi egység kódja. Az 1059/2003/EK rendeletben meghatározott kód legutóbbi változatát kell megadni. |
A.AI. Számviteli információk
|
|
A.AI.50.AO. A könyvelőiroda kódja: kódszámot kell megadni. A könyvelőirodákat egyedi számmal kell ellátni valamennyi tagállamban. Az adott számviteli évben a mezőgazdasági üzem könyvelését végző könyvelőiroda számát kell megadni. |
|
|
A.AI.60.C. A számvitel típusa: meg kell adni a mezőgazdasági üzem által folytatott könyvelés típusát. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.AI.70.DT. A könyvelés lezárásának napja: „ÉÉÉÉ-HH-NN” formátumban kell megadni, például 2009-06-30 vagy 2009-12-31. |
A.TY. Tipológia
|
|
A.TY.80.W. A mezőgazdasági üzem nemzeti súlyszáma: a súlyozási tényezőt a tagállam számítja ki. Az értékeket két tizedesjegyig kell feltüntetni. |
|
|
A.TY.90.TF. A gazdaságtípus a kiválasztás időpontjában: a mezőgazdasági üzem gazdaságtípus szerinti besorolására használt kód e rendelet IV. mellékletének megfelelően, az adott számviteli évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában. |
|
|
A.TY.90.ES. Gazdasági méret a kiválasztás időpontjában: A mezőgazdasági üzem gazdasági méretosztályának kódja e rendelet V. mellékletének megfelelően, az adott számviteli évre vonatkozó adatszolgáltatásra történő kiválasztás időpontjában. |
A.CL. Osztályok
|
|
A.CL.100.C. A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek: a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekből származó árbevételnek a mezőgazdasági üzem teljes árbevételén belüli arányát jelző százaléksávban (1) kell megadni. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.CL.110.C. Tulajdoni jelleg/gazdasági cél: a mezőgazdasági üzem tulajdoni jellegét és gazdasági céljait kell feltüntetni. A következő kódszámokat kell használni: 1. családi gazdaság: a mezőgazdasági üzem számára a munkaerőt és a tőkét a gazdálkodó/üzemvezető, valamint családja biztosítja, és ők a gazdasági tevékenység haszonélvezői; 2. társulás: a mezőgazdasági üzem számára a termelési tényezőket több tag biztosítja, akik közül legalább néhányan fizetetlen munkaerőként vesznek részt az üzemben végzett munkában. A bevétel a társulást illeti; 3. nyereségérdekelt társaság: a bevétel a részvényesek osztalékának/nyereségének megfizetésére szolgál. A mezőgazdasági üzem a társaság tulajdonában van; 4. nem nyereségérdekelt társaság: a bevétel elsősorban a foglalkoztatás fenntartását vagy hasonló társadalmi célokat szolgál. A mezőgazdasági üzem a társaság tulajdonában van. |
|
|
A.CL.120.C. Jogi forma: meg kell adni, hogy a mezőgazdasági üzem rendelkezik-e jogi személyiséggel. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.CL.130.C. A gazdálkodó(k) felelősségi szintje: a (fő) gazdálkodó felelősségi szintjét (gazdasági felelősségét) kell megadni. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.CL.140.C. Biogazdálkodás: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem alkalmaz-e a 834/2007/EK rendelet (2) és különösen annak 4. és 5. cikke szerinti biogazdálkodási módszereket. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.CL.141.C. Biogazdálkodási ágazatok: amennyiben a mezőgazdasági üzem bio- és egyéb termelési módszereket egyaránt alkalmaz, fel kell tüntetni azokat a termelési ágazatokat, amelyekben a mezőgazdasági üzem kizárólag biogazdálkodási módszereket alkalmaz (többet is meg lehet adni). Az alább felsorolt kódszámokat kell használni. Amennyiben a mezőgazdasági üzem bio- és egyéb termelési módszereket egyaránt alkalmaz minden termelési ágazata esetében, a „nem alkalmazható” kódot kell megadni.
|
|
|
A.CL.150.C. „Oltalom alatt álló eredetmegjelölés”/„oltalom alatt álló földrajzi jelzés”/„hagyományos különleges termék”/„hegyvidéki termék”: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem előállít-e az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) értelmében oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM), oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ), a hagyományos különleges termékekre (HKT) vagy a hegyvidéki termékekre alkalmazott jelöléssel ellátott mezőgazdasági termékeket vagy élelmiszert, illetve olyan mezőgazdasági termékeket, amelyekről közismert, hogy felhasználják őket valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy „hegyvidéki termékként” oltalmat élvező élelmiszer előállítására. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.CL.151.C. „Oltalom alatt álló eredetmegjelölés”/„oltalom alatt álló földrajzi jelzés”/„hagyományos különleges termék”/„hegyvidéki termék” minősítés alá tartozó ágazatok: amennyiben a meghatározott ágazatokban folyó termelés nagy részét valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy „hegyvidéki termékként” oltalom alatt álló termékek vagy élelmiszerek, illetve közismerten ilyen élelmiszer előállítására használt termékek előállítása teszi ki, akkor fel kell tüntetni a termelési ágazatokat (többet is meg lehet adni). Az alább felsorolt kódszámokat kell használni. Ha a mezőgazdasági üzem többek között valamely OEM vagy OFJ alapján, illetve HKT-ként vagy „hegyvidéki termékként” oltalom alatt álló terméket vagy élelmiszert, vagy ilyen élelmiszer előállítására használt terméket állít elő, de ez nem érinti az egyes ágazatokban folyó termelés túlnyomó részét, akkor a „nem alkalmazható” kódot kell használni.
Az A.CL.150.C. (Oltalom alatt álló eredetmegjelölés/oltalom alatt álló földrajzi jelzés/hagyományos különleges termék/hegyvidéki termék) és az A.CL.151.C. tétel használata nem kötelező a tagállamok számára. Ha a tagállamok alkalmazzák e tételeket, akkor az adott tagállam összes vizsgált gazdaságára vonatkozóan ki kell ezeket tölteni. Az A.CL.150.C. alkalmazása esetén az A.CL.151.C. is alkalmazandó. |
|
|
A.CL.160.C. Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része olyan területen található-e, amelyre kiterjed az 1305/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) 32. cikkének hatálya. Azokban a tagállamokban, ahol a jelentős természeti hátrányokkal rendelkező területeknek az 1305/2013/EU rendelet 32. cikkének (3) bekezdése szerinti kijelölése még nem zárult le, azokra a területekre kell hivatkozni, amelyek az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának ii. alpontja értelmében a 2007–2013-as programozási időszakban támogathatóak voltak. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.CL.170.C. Tengerszint feletti magasság: A tengerszint feletti magasságot a következő kódszámokkal kell megadni:
|
|
|
A.CL.180.C. A strukturális alapok keretében nyújtott támogatásra jogosult terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része olyan területen található-e, amelyre kiterjed az 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) 90. cikke (2) bekezdése a), b) és c) pontjának hatálya. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.CL.190.C. Natura 2000 terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a 79/409/EGK tanácsi irányelv (6) és a 92/43/EGK tanácsi irányelv (7) (Natura 2000) végrehajtása által érintett területen található-e. A következő kódszámokat kell használni:
|
|
|
A.CL.200.C. A vízügyi irányelv (2000/60/EK irányelv) hatálya alá tartozó terület: fel kell tüntetni, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági hasznosítású területének nagyobb része a 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (8) végrehajtása által érintett területen található-e. A következő kódszámokat kell használni:
|
A.OT. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó egyéb adatok
|
|
A.OT.210.C. Öntözőrendszer: a mezőgazdasági üzemben használt elsődleges öntözőrendszer típusát kell megadni:
|
|
|
A.OT.220.C. Számosállategység legeltetési napjainak száma köztulajdonban lévő földön: azon napok száma (számosállategységre vetítve), amelyeken a mezőgazdasági üzem haszonállatai a mezőgazdasági üzem használatában álló, köztulajdonban lévő földön legelnek. |
AZ A. TÁBLÁZAT OSZLOPAI
Az R oszlop az FADN-körzetet, az S oszlop az alkörzetet, a H oszlop a mezőgazdasági üzem sorozatszámát, a DG oszlop a fokot, az MI oszlop a szögpercet, az N oszlop a NUTS-ot, az AO oszlop a könyvelőirodák számát, a DT oszlop a dátumot, a W oszlop a mezőgazdasági üzem súlyszámát, a TF oszlop a gazdaságtípust, az ES oszlop a gazdasági méretosztályt, a C oszlop pedig a kódot jelenti.
B. táblázat
A tulajdonviszony jellege
|
Mezőgazdasági hasznosítású terület (MHT) kategóriája |
Kód (*) |
|
|
|
||
|
Adatcsoport |
Mezőgazdasági hasznosítású terület |
|
|
A |
||
|
UO |
MHT tulajdonosi gazdálkodás esetén |
|
|
UT |
MHT bérlői gazdálkodás esetén |
|
|
US |
MHT részes bérlet vagy egyéb birtokviszony esetén |
|
|
Kód (*) |
A kategóriák leírása |
Csoport |
A |
|
10 |
MHT tulajdonosi gazdálkodás esetén |
UO |
|
|
20 |
Haszonbérelt MHT |
UT |
|
|
30 |
Részes művelésű MHT |
US |
|
A két vagy több társ közös birtokában lévő mezőgazdasági üzemek területét tulajdonosi használatban lévő, haszonbérelt vagy részes bérletben használt területként kell bejegyezni, a társak között hatályban lévő szerződésnek megfelelően.
Mezőgazdasági hasznosítású terület (MHT): a mezőgazdasági üzem által használt szántóföldek, állandó legelők, állandó növénykultúrák és konyhakertek teljes területe, függetlenül a bérleti viszony típusától. A mezőgazdasági üzem használatában álló, köztulajdonban lévő föld nem tartozik ide.
A következő adatcsoportokat és kategóriákat kell használni:
B.UO. MHT tulajdonosi gazdálkodás esetén
B.UO.10.A. Olyan MHT (szántóföld, állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelynek a gazdálkodó a tulajdonosa, örökhaszonbérlője vagy haszonbérlője, illetve hasonló feltételek mellett birtokolt MHT. E kategória magában foglalja a vetésre alkalmas, másoknak haszonbérbe adott területet (11300. növénykultúra-kód).
B.UT. MHT bérlői gazdálkodás esetén
B.UT.20.A. Olyan MHT (szántóföld, állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelyet nem a tulajdonos, illetve nem az adott terület örökhaszonbérlője vagy haszonbérlője művel meg (a bérleti díj fizethető készpénzben és/vagy természetben; a díj általában előre meghatározott, és többnyire a gazdálkodás eredményétől független), illetve hasonló bérleti feltételek mellett birtokolt MHT.
Nem tartozik a haszonbérelt területhez az olyan föld, amelynek termését lábon álló termésként vásárolják meg. A lábon álló termés megvásárlására fordított összeget gyepterület vagy takarmánynövények esetében a H. táblázat 2020–2040. kódja alatt (vásárolt takarmányok), értékesíthető termények (általában értékesítésre kerülő termékek) esetében pedig a 3090. kód alatt (a növénytermesztés egyéb közvetlen költségei) kell feltüntetni. A lábon álló termésként megvásárolt értékesíthető terményeket a szóban forgó terület megjelölése nélkül kell megadni (H. táblázat).
Az alkalomszerűen, egy évnél rövidebb időre bérelt területet és annak termését ugyanúgy kell kezelni, mint azt a területet, amelynek a termését lábon álló termésként vásárolják meg.
B.US. MHT részes bérlet vagy egyéb birtokviszony esetén
B.US.30.A: Olyan MHT (szántóföld, legelő és állandó legelő, állandó növénykultúrák és konyhakertek), amelyet a bérbeadó és a részes bérlő részes bérleti szerződés alapján közösen művel meg, illetve hasonló feltételek mellett megművelt mezőgazdasági hasznosítású terület.
A B. TÁBLÁZAT OSZLOPAI
Az A oszlop az MHT-ra vonatkozik.
C. táblázat
Munkaerő
|
Munkaerő-kategória |
Kód (*) |
|
|||||||
|
|
|||||||||
|
|
Oszlopok |
||||||||
|
Adatcsoport |
Általános |
A mezőgazdasági üzemben végzett valamennyi munka (mezőgazdasági munka és mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka) |
A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka aránya |
||||||
|
Személyek száma |
Nem |
Születési év |
Az üzem irányítójának mezőgazdasági képzettsége |
Éves munkaidő |
Az éves munkaerőegységek (ÉME) száma |
Az éves munkaidőn belüli %-os arány |
Az éves munkaerőegységeken belüli %-os arány |
||
|
P |
G |
B |
T |
Y1 |
W1 |
Y2 |
W2 |
||
|
Egész szám |
Kód megadása |
Négy számjegy |
Kód megadása |
(óra) |
(ÉME) |
% |
% |
||
|
UR |
Fizetetlen rendszeres |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
UC |
Fizetetlen alkalmi |
— |
— |
— |
— |
|
— |
|
— |
|
PR |
Fizetett rendszeres |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
PC |
Fizetett alkalmi |
— |
— |
— |
— |
|
— |
|
— |
|
Kód (*) |
Leírás |
Csoport |
P |
G |
B |
T |
Y1 |
W1 |
Y2 |
W2 |
|
10 |
Gazdálkodó/üzemvezető |
UR |
— |
|
|
|
|
|
— |
|
|
20 |
Gazdálkodó/nem üzemvezető |
UR |
— |
|
|
— |
|
|
— |
|
|
30 |
Üzemvezető/nem gazdálkodó |
UR |
— |
|
|
|
|
|
— |
|
|
40 |
A gazdálkodó házastársa |
UR |
|
— |
— |
— |
|
|
|
|
|
50 |
Egyéb |
UR, PR |
|
— |
— |
— |
|
|
|
|
|
60 |
Alkalmi |
UC, PC |
— |
— |
— |
— |
|
— |
|
— |
|
70 |
Üzemvezető |
PR |
— |
|
|
|
|
|
— |
|
A „munkaerő” fogalmába minden olyan személy beleértendő, aki a számviteli év során a mezőgazdasági üzem munkájában részt vett. Ugyanakkor azok a személyek, akik ezt a munkát valamely más személy vagy vállalkozás megbízásából végezték (bérvállalkozó által végzett mezőgazdasági munka, amelynek költségei a H. táblázat 1020. kódja alatt jelennek meg), nem minősülnek munkaerőnek.
Mezőgazdasági üzemek közötti kölcsönös segítségnyújtás esetén, ha a segítségnyújtás egymásnak kölcsönösen nyújtott munkából áll, amelynek során a nyújtott segítség elvben egyenlő a kapott segítséggel, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon fel kell tüntetni a mezőgazdasági üzemhez tartozó munkaerő által ledolgozott időt és az ahhoz kapcsolódó béreket.
Egyes esetekben a kapott segítséget más jellegű segítséggel egyenlítik ki (például a munka formájában kapott segítséget gépek biztosításával ellentételezik). Ahol a szolgáltatások cseréje csekély mértékű, a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon semmit sem kell feltüntetni (a fenti példában a kapott segítséget nem tüntetik fel a munkaerőnél; a gépekkel kapcsolatos költségekbe ugyanakkor beletartoznak a berendezések rendelkezésre bocsátásával kapcsolatos költségek). Kivételes esetekben, ha a szolgáltatások cseréje jelentős mértékű, a következő eljárások valamelyikét kell követni:
|
a) |
a munka formájában kapott segítséget más jellegű szolgáltatással (például gépek biztosításával) ellentételezik: a kapott munkaidőt fizetett gazdasági munkaként (PR vagy PC csoport, attól függően, hogy a munkaerőt a mezőgazdasági üzemben rendszeresen alkalmazzák-e, vagy sem) kell feltüntetni; a nyújtott segítség értékét termelésként, más táblázatok megfelelő kategóriájában (ebben a példában: L. táblázat, 2010. kategória: „Bérvállalkozó által végzett gépi munka”), másrészt költségként is (H. táblázat 1010. kategória: „Bérek és társadalombiztosítás”) fel kell tüntetni; |
|
b) |
a munka formájában nyújtott segítséget más jellegű szolgáltatással (például gépek biztosításával) ellentételezik: ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni a rendelkezésre bocsátott munkaidőt és az azzal kapcsolatos béreket; a kapott szolgáltatás értékét egy másik táblázat megfelelő csoportjában ráfordításként kell feltüntetni (ebben a példában: H. táblázat, 1020. csoport: „Bérvállalkozó által végzett gépi munka és gépbérlet”). |
A munkaerő következő adatcsoportjait és kategóriáit kell megkülönböztetni:
C.UR. Fizetetlen rendszeres munkaerő
Fizetetlen, illetve olyan munkaerő, amely a nyújtott szolgáltatásokért rendesen járó összegnél alacsonyabb (készpénzben vagy természetben fizetett) díjazásban részesül (ezek a kifizetések nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági üzem költségei között), és amely a számviteli év során (a rendes munkaszüneti napokon kívül) az üzem munkájában hetente legalább egy teljes napot részt vett.
A rendszeresen foglalkoztatott személyeket, akik azonban különleges okoknál fogva a számviteli év folyamán csak korlátozott ideig vettek részt a mezőgazdasági üzem munkájában, rendszeres munkaerőként kell feltüntetni (a ténylegesen ledolgozott munkaórák számának megfelelően).
A következő vagy hasonló esetek fordulhatnak elő:
|
a) |
a mezőgazdasági üzem különleges termelési feltételei, amelyek nem teszik szükségessé a munkaerő egész éven át történő foglalkoztatását: például olajbogyó- vagy szőlőtermelő gazdaságok, szezonális állathizlalásra vagy szabadföldi zöldség- és gyümölcstermesztésre szakosodott mezőgazdasági üzemek; |
|
b) |
a rendes munkaszüneti napokon kívüli távollét a munkából, például katonai szolgálat, betegség, baleset, szülés, meghosszabbított szabadság stb.; |
|
c) |
az üzembe történő belépés vagy az onnan való távozás; |
|
d) |
az üzemben folyó munka teljes beszüntetése váratlan okok (árvíz, tűz stb.) miatt. |
A kategóriák a következők:
C.UR.10. Gazdálkodó/üzemvezető
Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a mezőgazdasági üzemért, és ellátja annak napi irányítását. Részes bérlet esetében a részes bérlőt a gazdálkodó/üzemvezető kategóriánál kell feltüntetni.
C.UR.20. Gazdálkodó/nem üzemvezető
Az a személy, aki gazdasági és jogi felelősséget visel a mezőgazdasági üzemért, de nem látja el annak mindennapi irányítását.
C.UR.30. Üzemvezető/nem gazdálkodó
Az a személy, aki ellátja a mezőgazdasági üzem mindennapi irányítását, anélkül hogy azért gazdasági és jogi felelőssége lenne.
C.UR.40. A gazdálkodó(k) házastársa(i)
C.UR.50. Egyéb fizetetlen rendszeres munkaerő
A fenti kategóriákba be nem sorolt, fizetetlen rendszeres munkaerő magában foglalja a munkavezetőket és beosztott vezetőket, akik nem felelősek az egész mezőgazdasági üzem irányításáért.
C.UC. Fizetetlen alkalmi munkaerő
|
C.UC.60. |
E kategóriában összesítve kell feltüntetni azt a fizetetlen munkaerőt, amely a számviteli év folyamán nem vett részt rendszeresen a mezőgazdasági üzem munkájában. |
C.PR. Fizetett rendszeres munkaerő
Olyan, a nyújtott szolgáltatásokért járó szokásos mértékben (készpénzben és/vagy természetben) megfizetett munkaerő, amely a számviteli év során (a rendes munkaszüneti napokat kivéve) hetente legalább egy teljes napot dolgozott a mezőgazdasági üzemben.
A következő kategóriákat kell feltüntetni:
C.PR.70. Üzemvezető
A mezőgazdasági üzem napi irányítását végző, bérben részesülő személy.
C.PR.50. Egyéb
E csoportban összesítve kell feltüntetni valamennyi rendszeres, fizetett munkaerőt (kivéve a mezőgazdasági üzem bérben részesülő üzemvezetőjét). Idetartoznak a munkavezetők és beosztott vezetők is, akik nem felelősek az egész mezőgazdasági üzem irányításáért.
C.PC. Fizetett alkalmi munkaerő
|
C.PC.60. |
E kategóriában összesítve kell feltüntetni a számviteli év folyamán a mezőgazdasági üzemben nem rendszeresen dolgozó fizetett munkaerőt (beleértve a teljesítménybérért dolgozókat is). |
A C. TÁBLÁZAT OSZLOPAI
Személyek száma (P oszlop)
Több gazdálkodó esetén egynél több házastárs is feltüntethető. A házastársak és a személyek számát kell megadni azokban a kategóriákban, ahol ezeket fel lehet tüntetni (a 40. és az 50. kategória az UR [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban).
Nem (G oszlop)
A nemet kizárólag a gazdálkodó(k) és/vagy üzemvezető(k) tekintetében kell megadni azokban a kategóriákban, ahol ezt fel lehet tüntetni (a 10–30. és a 70. kategória az UR [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban). A nemet kódszám jelöli, vagyis:
|
1. |
férfi; |
|
2. |
nő. |
Születési év (B oszlop)
A születési évet kizárólag a gazdálkodó(k) és/vagy üzemvezető(k) tekintetében kell megadni (a 10–30. és a 70. kategória az UR [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban) a születési év négy számjegyének felhasználásával.
Az üzem irányítójának mezőgazdasági képzettsége (T. oszlop)
A mezőgazdasági képzettséget kizárólag az üzemvezető(k) tekintetében kell megadni (a 10., a 30. és a 70. kategória az UR [fizetetlen rendszeres munkaerő] és a PR [fizetett rendszeres munkaerő] csoportban). A mezőgazdasági képzettséget kódszám jelöli, vagyis:
|
1. |
kizárólag gyakorlati mezőgazdasági tapasztalat; |
|
2. |
alapfokú mezőgazdasági képzettség; |
|
3. |
átfogó mezőgazdasági képzettség. |
Éves munkaidő (Y1 oszlop)
A munkaidőt órában kell kifejezni minden csoportban és kategóriában. A számnak a mezőgazdasági üzemben ténylegesen munkával töltött időt kell tükröznie. A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében a ledolgozott munkaidőt a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni. A teljesítménybérben dolgozó munkaerő munkaidejét úgy kell kiszámítani, hogy a munkáért kifizetett teljes összeget el kell osztani az órabérben foglalkoztatott munkavállalók órabérével.
Teljes munkaerő: éves egységek száma (W1 oszlop)
A rendszeresen foglalkoztatott munkaerőt éves munkaerőegységekre kell átszámolni. Az éves munkaerőegységek számát nem kell feltüntetni alkalmi munkaerő (fizetetlen alkalmi és fizetett alkalmi munkaerő) esetében. A mezőgazdasági üzemben teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló egyéves munkaerőegységet képez. Egy adott személy nem haladhatja meg az egyéves munkaerőegységet még akkor sem, ha tényleges munkaideje meghaladja a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben szokásos éves munkaidőt. Az a személy, aki nem a teljes év során dolgozik a mezőgazdasági üzemben, az éves egység tört részét képviseli. Az ilyen személyekre eső „éves munkaerőegységet” úgy kapjuk meg, hogy az adott személy tényleges éves munkaidejét elosztjuk a szóban forgó régióban az adott típusú mezőgazdasági üzemben dolgozó, teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló rendes évi munkaidejével.
A csökkent munkaképességű munkavállalók esetében az éves munkaerőegységet a munkaképességgel arányos módon kell csökkenteni.
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka aránya az éves munkaidő %-ában (Y2 oszlop)
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka munkaidőben kifejezett arányát kizárólag (a fizetetlen és a fizetett) alkalmi munkaerő esetében kell feltüntetni. A gazdálkodó(k) házastársa(i), az egyéb fizetetlen rendszeres munkaerő és az egyéb fizetett rendszeres munkaerő esetében azonban ezen adat megadása nem kötelező. Az érintett kategóriák (a 40., az 50. és a 60. kategória) esetében a számviteli év során ledolgozott órák %-os arányában kell megadni.
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka aránya az éves munkaerőegységek %-ában (W2 oszlop)
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka éves munkaerőegységben kifejezett arányát kötelező megadni minden munkaerő-kategória esetében, (a fizetetlen és a fizetett) alkalmi munkaerő kivételével. Az egyes kategóriák esetében az éves munkaerőegység %-os arányában kell megadni.
A mezőgazdasági üzemben végzett munka
A mezőgazdasági üzemben végzett munkába beletartozik minden, az üzemben végzett mezőgazdasági munkával és az üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységekhez kötődő munkával kapcsolatos fizikai és adminisztrációs munka szervezése, irányítása és elvégzése:
|
— |
A mezőgazdasági üzemben végzett mezőgazdasági munka:
|
|
— |
A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek során végzett munka:
|
A következők nem tartoznak a mezőgazdasági üzem munkájához:
|
— |
befektetett eszközök előállítása során végzett munka (épületek építése, gépek összeszerelése vagy nagyobb javítása, gyümölcsösök telepítése, épületek bontása, gyümölcsfák kivágása stb.), |
|
— |
a gazdálkodó vagy az üzemvezető háztartása számára végzett munka. |
D. táblázat
Eszközök
A táblázat szerkezete
|
Eszközkategória |
Kód (*) |
|
|
|
||
|
|
Oszlop |
|
|
Adatcsoport |
Érték |
|
|
V |
||
|
OV |
Nyitóérték |
|
|
AD |
Halmozott értékcsökkenés |
|
|
DY |
Tárgyévi értékcsökkenés |
|
|
IP |
Beruházások/beszerzések a támogatások levonása nélkül |
|
|
S |
Támogatások |
|
|
SA |
Értékesítés |
|
|
CV |
Záróérték |
|
|
Kód (*) |
A kategóriák leírása |
OV |
AD |
DY |
IP |
S |
SA |
CV |
|
1010 |
Pénz- és azzal egyenértékű eszközök |
|
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
1020 |
Követelések |
|
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
1030 |
Egyéb forgóeszközök |
|
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
1040 |
Készletek |
|
— |
— |
|
|
|
|
|
2010 |
Biológiai eszközök – növények |
|
— |
— |
|
|
|
|
|
3010 |
Mezőgazdasági földterület |
|
— |
— |
|
|
|
|
|
3020 |
Talajjavítás |
|
|
|
|
|
|
|
|
3030 |
Gazdasági épületek |
|
|
|
|
|
|
|
|
4010 |
Gépek és berendezések |
|
|
|
|
|
|
|
|
5010 |
Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve |
|
— |
— |
|
|
|
|
|
7010 |
Forgalomképes immateriális javak |
|
— |
— |
|
|
|
|
|
7020 |
Nem forgalomképes immateriális javak |
|
|
|
|
|
|
|
|
8010 |
Egyéb befektetett eszközök |
|
|
|
|
|
|
|
A következő eszközkategóriákat kell használni:
1010. Pénz- és azzal egyenértékű eszközök
Készpénz és egyszerűen készpénzre váltható egyéb eszközök.
1020. Követelések
Rövid lejáratú eszközök és a mezőgazdasági üzem követelései, amelyek általában a gazdasági tevékenységekből származnak.
1030. Egyéb forgóeszközök
Egyéb, könnyen értékesíthető vagy várhatóan egy éven belül visszafizetett eszközök.
1040. Készletek
A mezőgazdasági üzem tulajdonában levő, vásárolt vagy a mezőgazdasági üzemben előállított termékkészletek, amelyek ráfordításként használhatók, vagy amelyeket értékesítés céljából tárolnak.
2010. Biológiai eszközök – növények
A még be nem takarított növények (állandó kultúrák és lábon álló állományok) értéke.
3010. Mezőgazdasági földterület
A mezőgazdasági üzem tulajdonában lévő mezőgazdasági földterület.
3020. Talajjavítás
A gazdálkodó tulajdonában lévő, talajjavításhoz kapcsolódó eszközök (például kerítés, alagcsövezés, állandó öntözőberendezés), függetlenül a föld tulajdonviszonyának jellegétől. A beírt összegek után a DY oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.
3030. Gazdasági épületek
A gazdálkodó tulajdonában lévő épületek a föld tulajdonviszonyának jellegétől függetlenül. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után a DY oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.
4010. Gépek és berendezések
Traktorok, motoros kistraktorok, teherautók, kisteherautók, személygépkocsik, nagyobb és kisebb gazdasági gépek és berendezések. A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után a DY oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.
5010. Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve
A mezőgazdasági üzemhez tartozó, a tulajdonos használatában levő erdőterület.
7010. Forgalomképes immateriális javak
Könnyen megvásárolható vagy értékesíthető immateriális javak (például kvóták és jogok, amennyiben földterület nélkül forgalomképesek és a piac aktív).
7020. Nem forgalomképes immateriális javak
Egyéb immateriális javak (például szoftverek, licenszdíjak stb.). A rovatot ki kell tölteni, és az itt szereplő összegek után a DY oszlopban meg kell állapítani az értékcsökkenést.
8010. Egyéb befektetett eszközök
Egyéb hosszú lejáratú eszközök. A rovatot ki kell tölteni, és adott esetben az itt szereplő összegek után a DY oszlopban fel kell tüntetni az értékcsökkenést.
Adatcsoportok a D. táblázatban
Az adatcsoportok a következők: nyitóérték (OV), halmozott értékcsökkenés (AD), tárgyévi értékcsökkenés (DY), beruházások vagy beszerzések a támogatások levonása nélkül (IP), támogatások (S), értékesítés (SA), záróérték (CV). Ezek az alábbiakban kerülnek meghatározásra.
A táblázat kizárólag az érték (V) oszlopot tartalmazza.
Értékelési módszerek
A következő értékelési módszereket kell alkalmazni:
|
Az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett valós érték |
az értékesítéssel kapcsolatosan felmerülő becsült költségekkel csökkentett összeg, amelyért jól tájékozott, ügyleti szándékkal rendelkező felek között szokásos piaci feltételek szerint lebonyolított ügylet keretében egy adott eszközt el lehet cserélni, vagy egy adott kötelezettséget rendezni lehet |
2010, 3010, 5010, 7010 |
|
Bekerülési költség |
az eszköz beszerzésének névleges vagy eredeti költsége |
3020, 3030, 4010, 7020 |
|
Könyv szerinti érték |
az az érték, amelyen egy eszközt a mérlegben nyilvántartanak |
1010, 1020, 1030, 1040, 8010 |
D.OV. Nyitóérték
A nyitóérték az eszközöknek a számviteli év kezdetén rögzített értéke. Az előző évben is a mintában szereplő mezőgazdasági üzemek esetében a nyitóértéknek meg kell egyeznie az előző év záróértékével.
D.AD. Halmozott értékcsökkenés
A halmozott értékcsökkenés az eszközök élettartamának kezdetétől az előző időszak végéig tartó értékcsökkenés.
D.DY. Tárgyévi értékcsökkenés
Az eszköz csökkenthető értékének szisztematikus leírása az eszköz hasznos élettartama alatt.
Az egyes tagállamok által alkalmazott éves értékcsökkenési arányszámokat tartalmazó táblázatot időben el kell juttatni a Bizottsághoz a 10. cikk (1) bekezdésében említett számítógépes adatszolgáltatási és ellenőrzési rendszer létrehozása céljából.
D.IP. Beruházások/beszerzések
A számviteli év folyamán beszerzésre, nagyobb javításokra és befektetett eszköz előállítására fordított teljes kiadások összege. Amennyiben a mezőgazdasági üzem e beruházásokhoz kapcsolódó támogatásban vagy segélyben részesült, az IP oszlopba a kiadások összegét az említett támogatások és segélyek levonása nélkül kell beírni.
A kisebb gépek és berendezések, valamint kismértékű újratelepítéshez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék beszerzését nem ebben az oszlopban kell feltüntetni, hanem a számviteli évre vonatkozó költségek között.
Ebben az oszlopban kell feltüntetni a javítást megelőző értékükhöz képest a gépek és a berendezések értékét ténylegesen növelő nagyobb javítást is, vagy a gépek, illetve berendezések értékcsökkenésének szerves részeként, amely értékcsökkenést adott esetben módosítani kell a szóban forgó tétel (javítás következtében) meghosszabbodott hasznos élettartamának megfelelően, vagy olyan módon, hogy a nagyobb javítások költségét a várható hasznos élettartamra osztják el.
A létrehozott befektetett eszközök értékét költségük alapján kell kiszámítani (a fizetett, illetve fizetetlen munkaerő értékét is beleszámítva), és ezt kell hozzáadni a D. táblázat (Eszközök) 2010–8010. kódja alatt szereplő befektetett eszközök értékéhez.
D.S. Beruházási támogatások
Az e táblázatban megadott eszközökhöz folyósított támogatások aktuális hányada (az előző vagy a folyó számviteli évben).
D.SA. Értékesítés
A számviteli év során végrehajtott összes eszközértékesítés.
D.CV. Záróérték
A záróérték az eszközöknek a számviteli év végén rögzített értéke.
Megjegyzések
A 2010., a 3010., az 5010. és a 7010. tétel tekintetében az OV + IP-SA és a CV különbsége (az egységár és a mennyiség változásából eredő) bevételnek vagy veszteségnek minősül az érintett eszközök esetében a számviteli év során.
A „Biológiai eszközök – Állatok” kategóriával kapcsolatos adatokat a J. táblázatban (Állattenyésztés) kell feltüntetni.
E. táblázat
Kvóták és egyéb jogok
|
A kvóta vagy jog kategóriája |
Kód (*) |
|
|||
|
|
|||||
|
|
Oszlopok |
||||
|
Adatcsoport |
Saját kvóta |
Bérelt kvóta |
Bérbe adott kvóta |
Adók |
|
|
N |
I |
O |
T |
||
|
|
Mennyiség a számviteli év végén |
|
|
|
— |
|
QP |
Kvótavásárlás |
|
— |
— |
— |
|
QS |
Értékesített kvóta |
|
— |
— |
— |
|
OV |
Nyitóérték |
|
— |
— |
— |
|
CV |
Záróérték |
|
— |
— |
— |
|
PQ |
Kvótalízingelési vagy -bérlési kiadások |
— |
|
— |
— |
|
RQ |
Kvóta lízingbe vagy bérbeadásából származó bevételek |
— |
— |
|
— |
|
TX |
Adók |
— |
— |
— |
|
|
Kód (*) |
Leírás |
|
40 |
Cukorrépa |
|
50 |
Szerves trágya |
|
60 |
Az alaptámogatási rendszer szerinti kifizetési jogosultságok |
A kvótában (saját kvóta, bérelt kvóta és bérbe adott kvóta) foglalt mennyiségeket kötelező megadni. Kizárólag a számviteli év végén fennálló mennyiséget kell megadni.
A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvótákkal kapcsolatos értékeket e táblázatban kell feltüntetni. A hozzá tartozó földterülettől különállóan nem értékesíthető kvótákat csak a D. táblázatban (Eszközök) kell feltüntetni. Az eredetileg térítésmentesen megszerzett kvótákat szintén be kell jegyezni, és az érvényes piaci árakon értékelni, amennyiben a földterülettől különállóan is értékesíthetők.
Egyes adatokat egyidejűleg, egyénileg vagy egy csoport elemeiként, a D. (Eszközök), a H. (Ráfordítások) és/vagy az I. (Növénykultúrák) táblázat egyéb csoportjaiban vagy kategóriáiban kell feltüntetni.
A következő kategóriákat kell használni:
|
40. |
Cukorrépa |
|
50. |
Szerves trágya |
|
60. |
Az alaptámogatási rendszer szerinti kifizetési jogosultságok. |
A következő adatcsoportokat kell használni:
E.QQ. Mennyiség (csak az N, I és O oszlopban kell feltüntetni)
A használandó mértékegységek a következők:
— 40. kategória (cukorrépa): métermázsa,
— 50. kategória (szerves trágya): az állatok száma szabványos egységekben számolva,
— 60. kategória (alaptámogatási rendszer): az árankénti jogosultságok száma
E.QP. Megvásárolt kvóta (csak az N oszlopban kell feltüntetni)
A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvóták és egyéb jogok megszerzéséért a számviteli évben kifizetett összeget kell feltüntetni.
E.QS. Értékesített kvóta (csak az N oszlopban kell feltüntetni)
A hozzá tartozó földterülettől különállóan értékesíthető kvóták és egyéb jogok értékesítéséből a számviteli évben befolyt összeget kell feltüntetni.
E.OV. Nyitóérték (csak az N oszlopban kell feltüntetni)
A gazdálkodó saját rendelkezésére álló mennyiségek nyitó értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg térítésmentesen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóan értékesíthetők.
E.CV. Záróérték (csak az N oszlopban kell feltüntetni)
A gazdálkodó saját rendelkezésére álló mennyiségek záró értékeléskori értékét az aktuális piaci áron kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy azokat eredetileg ingyen szerezte vagy vásárolta, feltéve, hogy a kvóták a kapcsolódó földterülettől különállóak.
E.PQ. Kvótalízingelési vagy -bérlési kiadások (csak az I oszlopban kell feltüntetni)
A kvóták és egyéb jogok lízingeléséért vagy bérléséért kifizetett összeg. A bérleti díjban, a H. táblázat (Ráfordítások) 5070. kategóriájában (Kifizetett bérleti díj) is szerepel.
E.RQ. Kvóta lízingbe vagy bérbeadásából származó bevételek (csak az O oszlopban kell feltüntetni)
A kvóták és egyéb jogok bérbeadásáért vagy lízingeléséért kapott összeg. Az I. táblázat (Növénykultúrák) 90900. kategóriájában (Egyéb) is szerepel.
E.TX. Adók, kiegészítő illeték (T oszlop)
A kifizetett összeg.
AZ E. TÁBLÁZAT OSZLOPAI
Az N oszlop a saját kvótát, az I oszlop a bérelt kvótát, az O oszlop a bérbe adott kvótát, a T oszlop pedig az adókat jelenti.
F. táblázat
Kötelezettségek
A táblázat szerkezete
|
A kötelezettségek kategóriája |
Kód (*) |
|
|
|
|
|||
|
|
Oszlopok |
||
|
Adatcsoport |
Rövid lejáratú |
Hosszú lejáratú |
|
|
S |
L |
||
|
OV |
Nyitóérték |
|
|
|
CV |
Záróérték |
|
|
|
Kód (*) |
A kategóriák leírása |
S |
L |
|
1010 |
Hagyományos kereskedelmi hitel |
|
|
|
1020 |
Különleges kereskedelmi hitel |
|
|
|
1030 |
Családi/magánkölcsönök |
|
|
|
2010 |
Kötelezettségek |
|
— |
|
3000 |
Egyéb kötelezettségek |
|
|
A feltüntetett összegek kizárólag a még kintlévő összegeket, vagyis a már visszafizetett összegekkel csökkentett, szerződés szerinti kölcsönöket tartalmazzák.
A következő kategóriákat kell használni:
|
— |
1010. Hitel – hagyományos kereskedelmi kölcsönök: olyan kölcsönök, amelyekre nem vonatkozik hitelfelvételt célzó állami támogatás. |
|
— |
1020. Hitel – különleges kereskedelmi kölcsönök: olyan kölcsönök, amelyek állami támogatásban részesülnek (kamattámogatások, garanciák stb.). |
|
— |
1030. Hitel – családi vagy magánkölcsönök: a kölcsönt természetes személy folyósítja az adóshoz fűződő családi vagy magánkapcsolatából eredően. |
|
— |
2010. Kötelezettségek: szállítókkal szembeni tartozások. |
|
— |
3000. Egyéb kötelezettségek: hitelektől vagy adósságoktól eltérő kötelezettségek. |
Két adatcsoportot kell megadni: a nyitóértéket (OV) és a záróértéket (CV).
Két oszlop tüntethető fel: a rövid lejáratú kötelezettségek (S) és a hosszú lejáratú kötelezettségek (L).
|
— |
Rövid lejáratú kötelezettségek: a mezőgazdasági üzemre felvett, egy évnél rövidebb lejáratú hitel és egyéb kötelezettségek. |
|
— |
Hosszú lejáratú kötelezettségek: a mezőgazdasági üzemre felvett, legalább egyéves lejáratú hitel és egyéb kötelezettségek. |
G. táblázat
Hozzáadottérték-adó (héa)
A táblázat szerkezete
|
A héarendszerek kategóriája |
Kód (*) |
|
||
|
Adatcsoport |
Héarendszer |
Nem beruházási ügyletek egyenlege |
Beruházási ügyletek egyenlege |
|
|
C |
NI |
I |
||
|
VA |
A mezőgazdasági üzemre vonatkozó héarendszer |
|
|
|
|
Kód (*) |
A kategóriák leírása |
|
1010 |
A mezőgazdasági üzemre vonatkozó fő héarendszer |
|
1020 |
A mezőgazdasági üzemre vonatkozó kisebbségi héarendszer |
|
A héarendszerek listája mindkét kategória esetében |
C |
NI |
I |
|
Általános héarendszer |
1 |
— |
— |
|
Részleges kiegyenlítési rendszer |
2 |
|
|
A mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon szereplő pénzbeli adatokat héa nélkül kell feltüntetni.
A héával kapcsolatosan a következő adatokat kell megadni kategóriaként:
1010. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó fő héarendszer
1. Általános héarendszer: a mezőgazdasági üzemek számára garantáltan bevételsemleges héarendszer, mivel a héaegyenleget az adóhatóságok hagyják jóvá.
2. Részleges kiegyenlítési rendszer: a mezőgazdasági üzemek számára nem feltétlenül bevételsemleges héarendszer, azonban tartalmazhat egyfajta közelítési mechanizmust a befizetett és a kapott héa kiegyenlítésére.
1020. A mezőgazdasági üzemre vonatkozó kisebbségi héarendszer
A kódok megegyeznek a fő héarendszer esetében megadottakkal.
A táblázat kizárólag a mezőgazdasági üzemre vonatkozó „héarendszer” (VA) adatcsoportot tartalmazza. Három oszlop van: a héarendszer kódja (C), a nem beruházási ügyletek egyenlege (NI) és a beruházási ügyletek egyenlege (I).
Általános héarendszer esetében csak jelezni kell, hogy a mezőgazdasági üzem e rendszer hatálya alá tartozik. Amennyiben a mezőgazdasági üzem a részleges kiegyenlítési héarendszer hatálya alá tartozik, a nem beruházási ügyletek héaegyenlegét és a beruházási ügyletek héaegyenlegét is meg kell adni.
Ha a héaforgalom növeli a mezőgazdasági üzem bevételét, a fenti héaegyenleg pozitív szám. Csökkenő bevétel esetében az egyenleg negatív.
H. táblázat
Ráfordítások
A táblázat szerkezete
|
A ráfordítások kategóriája |
Kód (*) |
|
|||
|
|
|||||
|
|
Oszlopok |
||||
|
Adatcsoport |
Érték |
Mennyiség |
|||
|
V |
Q |
||||
|
LM |
A munkaerővel és a gépekkel kapcsolatos költségek és ráfordítások |
|
|
||
|
SL |
Az állattartás közvetlen költségei |
|
|
||
|
SC |
A növénytermesztés közvetlen költségei és ráfordításai |
|
|
||
|
OS |
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységekkel kapcsolatos közvetlen költségek |
|
|
||
|
FO |
A gazdálkodás általános költségei |
|
|
||
|
Kód (*) |
Csoport |
A kategóriák leírása |
V |
Q |
|
1010 |
LM |
A fizetett munkaerő bére és társadalombiztosítási költségei |
|
— |
|
1020 |
LM |
Bérvállalkozó által végzett gépi munka és gépbérlet |
|
— |
|
1030 |
LM |
Gépek és berendezések karbantartása |
|
— |
|
1040 |
LM |
Üzemanyagok és kenőanyagok |
|
— |
|
1050 |
LM |
Személygépjármű-költségek |
|
— |
|
2010 |
SL |
A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, kérődzők) részére vásárolt takarmánykoncentrátumok |
|
— |
|
2020 |
SL |
A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, kérődzők) részére vásárolt szálastakarmány |
|
— |
|
2030 |
SL |
Sertések részére vásárolt takarmány |
|
— |
|
2040 |
SL |
Baromfi és egyéb kisállatok részére vásárolt takarmány |
|
— |
|
2050 |
SL |
A mezőgazdasági üzemben a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány (lófélék, kérődzők) részére előállított takarmány |
|
— |
|
2060 |
SL |
A mezőgazdasági üzemben sertések részére előállított takarmány |
|
— |
|
2070 |
SL |
A mezőgazdasági üzemben baromfi és egyéb kisállatok részére előállított takarmány |
|
— |
|
2080 |
SL |
Állat-egészségügyi költségek |
|
— |
|
2090 |
SL |
Az állattartás egyéb közvetlen költségei |
|
— |
|
3010 |
SC |
Vásárolt vetőmag és magról nevelt növény |
|
— |
|
3020 |
SC |
A mezőgazdasági üzemben megtermelt és felhasznált vetőmag és magról nevelt növény |
|
— |
|
3030 |
SC |
Műtrágyák és talajjavító szerek |
|
— |
|
3031 |
SC |
Az ásványi műtrágyákban található nitrogén (N) mennyisége |
— |
|
|
3032 |
SC |
Az ásványi műtrágyákban található foszfor (P2O5) mennyisége |
— |
|
|
3033 |
SC |
Az ásványi műtrágyákban található kálium (K2O) mennyisége |
— |
|
|
3034 |
SC |
Vásárolt trágya |
|
— |
|
3040 |
SC |
Növényvédő szerek |
|
— |
|
3090 |
SC |
A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei |
|
— |
|
4010 |
OS |
Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei |
|
— |
|
4020 |
OS |
A terményfeldolgozás közvetlen költségei |
|
— |
|
4030 |
OS |
A tehéntej-feldolgozás közvetlen költségei |
|
— |
|
4040 |
OS |
A bivalytej-feldolgozás közvetlen költségei |
|
— |
|
4050 |
OS |
A juhtejfeldolgozás közvetlen költségei |
|
— |
|
4060 |
OS |
A kecsketej-feldolgozás közvetlen költségei |
|
— |
|
4070 |
OS |
A húsfeldolgozásnak és az egyéb állati termékek feldolgozásának közvetlen költségei |
|
— |
|
4090 |
OS |
Egyéb jövedelemszerző tevékenységek egyéb közvetlen költségei |
|
— |
|
5010 |
FO |
A talajjavítást szolgáló eszközök és az épületek folyamatos fenntartása |
|
— |
|
5020 |
FO |
Elektromos áram |
|
— |
|
5030 |
FO |
Fűtőanyagok |
|
— |
|
5040 |
FO |
Víz |
|
— |
|
5051 |
FO |
Mezőgazdasági biztosítás |
|
— |
|
5055 |
FO |
Egyéb üzembiztosítás |
|
— |
|
5061 |
FO |
Adók és egyéb terhek |
|
— |
|
5062 |
FO |
A föld és az épületek utáni adók |
|
— |
|
5070 |
FO |
Kifizetett bérleti díj összesen |
|
— |
|
5071 |
FO |
Földbérleti díj |
|
— |
|
5080 |
FO |
Kifizetett kamat és pénzügyi költségek |
|
— |
|
5090 |
FO |
A gazdálkodás egyéb általános költségei |
|
— |
A 3031–3033. kódnál említett adatok szolgáltatása nem kötelező a 2015–2017-es időszak éveiben azon tagállamok esetében, amelyek a múltban éltek a 385/2012/EU bizottsági végrehajtási rendelet (9) 3. cikkében biztosított lehetőséggel. Az e lehetőséget választó tagállamok évente tájékoztatják a Bizottságot és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat bizottságát a szóban forgó kódok alatt meghatározott adatok gyűjtésére és közlésére való felkészülésre vonatkozó tervük végrehajtásáról.
A mezőgazdasági üzem ráfordításai (készpénz- és természetbeni költségei, valamint a kiválasztott ráfordítások mennyisége) a számviteli év során a mezőgazdasági üzem termeléséhez szükséges termelő erőforrások „fogyasztásához” (a saját előállítású ráfordítások mezőgazdasági üzemen belüli felhasználását is ideértve), illetve ezen erőforrások számviteli év során történő „fogyasztásához” kapcsolódnak. Amikor bizonyos felhasználás részben a magánhasználattal, részben pedig a mezőgazdasági üzemen belüli felhasználással kapcsolatos (például az elektromos energia, a víz, a fűtő- és üzemanyagok stb. esetében), a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon kizárólag az utóbb említett részt kell feltüntetni. Meg kell adni a magángépjárműveknek a mezőgazdasági üzem céljaira történő használatának a mértékét.
A számviteli év termelésével kapcsolatos költségek kiszámításakor az év során végrehajtott beszerzéseket és a mezőgazdasági üzemen belüli fogyasztást az értékelésben történő változásoknak (a művelésben bekövetkezett változásokat is beleértve) megfelelően kell módosítani. Minden egyes tételnél külön kell feltüntetni az összes kifizetett költséget és a mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás értékét.
Ahol a költségek a számviteli év során felmerülő ráfordítások összes „fogyasztását” jelölik, de ez nem felel meg az adott év termelésének, a felhalmozott készletek változásait (a növénytermesztésből eredő költségeket is beleértve) a forgótőke megfelelő kódjánál kell feltüntetni.
Amennyiben a mezőgazdasági üzem termelési erőforrásait (fizetett vagy fizetetlen munkaerő, gépek vagy berendezések) a befektetett eszközállomány növelésére (gépek összeszerelése, illetve nagyobb javítása, építkezés, épületek nagyobb javítása vagy bontása, gyümölcsfák ültetése vagy kivágása) használják, az ezzel járó költségek – illetve azok becsült értéke – nem tüntethetők fel a mezőgazdasági üzem működési költségei között. A befektetett eszközök előállítása során felmerülő munkaerőköltségek és a ledolgozott munkaórák nem szerepelhetnek a munkaerő költségei és adatai között. Kivételes esetekben, amikor a befektetett eszközök előállításakor felmerült bizonyos költségeket (nem munkaerőköltségeket) nem lehet külön kiszámítani (például a mezőgazdasági üzem traktorának használatát), és ezeket a kiadásokat ezáltal a költségek között szerepeltetik, valamennyi ilyen jellegű, befektetett eszközök előállításakor felmerült költség becsült értékét az I. táblázatban (Növénykultúrák) a 90900. növénykultúrakód szerinti kategóriánál (Egyéb) kell megadni.
Az állótőke „fogyasztásával” kapcsolatos költségeket az értékcsökkenés fejezi ki, ennek megfelelően az állótőke beszerzésére fordított kiadásokat nem szabad a mezőgazdasági üzem költségei között feltüntetni. Az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatások a D. táblázatban (Eszközök) találhatók.
A számviteli év során, illetve később megtérített költségtételek utáni kiadásokat (például biztosítás vagy a felelős harmadik személy által fedezett baleset miatti traktorjavítás) nem szabad a mezőgazdasági üzem költségei között feltüntetni, és az erre vonatkozó bevételek sem mutathatók ki a mezőgazdasági üzem könyvelésében.
A vásárolt készletek eladásából származó bevételeket le kell vonni a velük kapcsolatos költségekből.
A költségekkel kapcsolatos támogatások és segélyek összegét nem kell levonni a velük kapcsolatos költségtételekből, hanem az M. táblázatban (Támogatások) a megfelelő 4100–4900. kód alatt kell feltüntetni (lásd az e kódokra vonatkozó útmutatást). A beruházási támogatásokat és segélyeket a D. táblázatban (Eszközök) kell feltüntetni.
A költségekbe beletartoznak az egyes költségtételekkel kapcsolatos beszerzési kiadások is.
A ráfordítások a következőképpen kerülnek csoportosításra:
1010. A fizetett munkaerő bére és társadalombiztosítási költségei
E tételbe a következők tartoznak:
|
— |
a fizetett munkavállalók részére készpénzben ténylegesen kifizetett bérek és fizetések, függetlenül a díjazás egységétől (teljesítmény- vagy órabér), levonva a gazdálkodó mint munkáltató részére kifizetett minden olyan szociális juttatást, amelynek célja a ténylegesen el nem végzett munkára kifizetett bér megtérítése (például baleset, szakmai továbbképzés stb. miatti távollét), |
|
— |
természetbeni bérek és fizetések (például szállás, étkezés, ruha, a mezőgazdasági üzem termékei stb.), |
|
— |
termelékenység vagy képesítés utáni prémium, ajándék, jutalom, nyereségrészesedés, |
|
— |
a munkaerővel kapcsolatos egyéb kiadások (munkaerő-toborzási költségek), |
|
— |
a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási költségek, illetve az általa az alkalmazottak nevében és helyett kifizetett társadalombiztosítás összege, |
|
— |
munkahelyi baleset-biztosítás. |
A gazdálkodó társadalombiztosítási járuléka és biztosítása, valamint a fizetetlen munkaerő saját társadalombiztosítási költségei nem tartoznak a mezőgazdasági üzem költségei közé.
A fizetetlen munkások által kézhez kapott összegek (amelyek a meghatározás szerint a szokásos bérnél alacsonyabbak – lásd a fizetetlen munkaerő meghatározását) nem jelenhetnek meg a mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapon.
A mezőgazdasági üzemben már nem foglalkoztatott, nyugdíjas fizetett dolgozók részére (készpénzben vagy természetben) kifizetett juttatásokat nem ide, hanem „A gazdálkodás egyéb általános költségei” kódhoz kell beírni.
1020. Bérvállalkozó által végzett gépi munka és gépbérlet
E tételbe a következők tartoznak:
|
— |
a mezőgazdasági üzemben szerződéses agrárvállalkozók által elvégzett munka összkiadása. Ez általában tartalmazza az eszközhasználat (ezen belül az üzemanyag) és a munkaerő költségét. Ha a szerződés tartalmazza az üzemanyagon kívül felhasznált anyagok (például növényvédő szerek, műtrágyák és vetőmag) költségét is, azt e tételnél figyelmen kívül kell hagyni. Ezt a szükség esetén becslés alapján meghatározott összeget a megfelelő költségtételek között kell feltüntetni (például a rovarirtó szereket a 3040. kód alatt [Növényvédő szerek]), |
|
— |
a mezőgazdasági üzemben alkalmazott munkavállalók által működtetett bérelt gépek bérleti költsége. A bérelt gépek használatával kapcsolatos üzemanyagköltségeket az 1040. kód alatt (Üzemanyagok és kenőanyagok) kell feltüntetni, |
|
— |
a mezőgazdasági üzemben alkalmazott munkavállalók által működtetett lízingelt gépek lízingdíja. A lízingelt gépek üzemanyag- és fenntartási költségeit a megfelelő kód alatt (1030. kód [Gépek és berendezések karbantartása] és 1040. kód [Üzemanyagok és kenőanyagok]) kell feltüntetni. |
1030. Gépek és berendezések karbantartása
A gépek és berendezések fenntartásának, valamint az azok piaci értékét nem befolyásoló kisebb javításoknak a költsége (a szerelő díja, a cserealkatrészek költsége stb.).
E tételbe tartozik a kisebb berendezések beszerzése, a lószerszámok és a lópatkolás költsége, a gumiabroncsok, a melegágykeretek, az egészségre káros munka végzéséhez szükséges védőruházat, és általában a berendezések tisztításához való tisztítószerek beszerzési költsége, valamint a magántulajdonú gépjárművek költségei a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználásuk arányában (lásd még az 1050. kódot). Az állatállománnyal kapcsolatos berendezések (például fejőgépek) tisztítására használt tisztítószereket a 2090. kód (Az állattartás egyéb közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.
A berendezések értékét a javításukat megelőző értékükhöz képest növelő nagyobb javításokat nem e kód alatt kell feltüntetni (lásd még az értékcsökkenésre vonatkozó útmutatást a D. táblázatban [Eszközök]).
1040. Üzemanyagok és kenőanyagok
E tételbe tartozik a magángépjárművek üzemanyag- és kenőanyagköltségeinek a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználásukkal arányos része (lásd még az 1050. kódot).
Olyan esetben, ha a termékeket üzemanyagként és fűtőanyagként is hasznosítják, a teljes összeget két kód között kell megosztani:
|
1040. |
„Üzemanyagok és kenőanyagok” |
|
5030. |
„Fűtőanyagok” |
1050. Személygépjármű-költségek
Amennyiben a magántulajdonú gépjárműveknek a mezőgazdasági üzem céljaira történő felhasználási arányának megfelelő kiadásokat átalányban számítják ki (például kilométerenként állandó összeg), ezeket a költségeket e kód alatt kell feltüntetni.
Takarmány
A felhasznált takarmányok esetében különbséget kell tenni a vásárolt, illetve a mezőgazdasági üzemen belül megtermelt és felhasznált takarmány között.
A vásárolt takarmányokhoz tartoznak az ásványi anyagok (nyalósók), a (vásárolt vagy a mezőgazdasági üzembe visszajuttatott) tejtermékek és a takarmányok tartósítására és tárolására szolgáló termékek, továbbá a legeltetési díjra, a közlegelők és az MHT-ba nem tartozó legelőterületek használatára, valamint az MHT-ba nem tartozó takarmányföldek bérlésére fordított kiadások. A vásárolt almot és szalmát szintén a vásárolt takarmányok között kell feltüntetni.
A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány részére vásárolt takarmányokon belül különbséget kell tenni a takarmánykoncentrátumok és szálastakarmány között (az utóbbinál tüntetendő fel a legeltetési díj, valamint a közlegelők, az MHT-ba nem tartozó legelő és takarmányföldek használatára fordított kiadások, illetve a vásárolt alom és szalma is).
A 2010. kód (A tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány [lófélék, kérődzők] részére vásárolt takarmánykoncentrátumok) rovatba tartoznak elsősorban az olajpogácsa, a takarmánykeverékek, a gabonafélék, a szárított fű, a szárított cukorrépapép, a halliszt, a tej és a tejtermékek, az ásványi anyagok, valamint az ezeknek a takarmányoknak a tartósításához és tárolásához felhasznált termékek.
A mezőgazdasági alvállalkozók által a szálastakarmányok, például a silótakarmányok előállítása során végzett munkával kapcsolatos kiadásokat az 1020. kód (Bérvállalkozók által végzett gépi munka és gépbérlet) alatt kell feltüntetni.
A mezőgazdasági üzemen belül megtermelt és felhasznált takarmányok közé tartoznak a mezőgazdasági üzemben előállított, takarmányként felhasznált értékesíthető termékek (beleértve a tejet és tejtermékeket, kivéve a borjak által elfogyasztott tejet, amelyet nem kell figyelembe venni). A mezőgazdasági üzemen belül előállított alom és szalma csak akkor tartozik ide, ha az adott régióban és évben ezek értékesíthető termékek.
A következő kategóriákat kell megadni:
|
— |
Az állatok részére vásárolt takarmány:
|
|
— |
A mezőgazdasági üzemben előállított és felhasznált takarmány:
|
2080. Állat-egészségügyi költségek
Az állatorvosi díjak és a gyógyszerek költségei.
2090. Az állattartás egyéb közvetlen költségei
Közvetlenül az állattartással kapcsolatos valamennyi olyan kiadás, amelyet a H. táblázat egyéb kódjai nem tartalmaznak: a fedeztetés díja, a mesterséges megtermékenyítés, a herélés, a tej ellenőrzése, a törzskönyvezés, az állattartással kapcsolatos berendezések (például fejőgépek) tisztítására felhasznált tisztítószerek, az állati termékek csomagolóanyagai, a mezőgazdasági üzemben megtermelt állati termékek mezőgazdasági üzemen kívüli tárolásának és piaci előkészítésének költségei, a mezőgazdasági üzemben megtermelt állati termékek értékesítési költségei, a felesleges trágya ártalmatlanításának költségei stb. Magában foglalja ezenkívül az állatok elszállásolására és a kapcsolódó termékek tárolására használt épületek rövid távú bérlését is. Nem foglalja magában azonban a H. táblázatban a 4030–4070. kód alatt feltüntetett állatitermék-feldolgozási költségeket.
3010. Vásárolt vetőmag és magról nevelt növény
Ebbe a kategóriába tartozik minden vásárolt vetőmag és magról nevelt növény, beleértve a hagymákat, hagymagumókat és a gumós gyökereket is. Az új ültetvényhez vásárolt facsemeték és fiatal cserjék költsége beruházást jelent, és azt a D. táblázatban a 2010. (Biológiai eszközök – növények) vagy az 5010. kód (Erdőterület, a lábon álló fát is beleértve) alatt kell feltüntetni. Mindazonáltal kisebb újratelepítési művelet esetében a facsemeték és a fiatal cserjék költsége az adott számviteli évhez tartozó költségnek számít, és e kód alatt kell megadni, kivéve a mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó, erdővel összefüggő költségeket, amelyeket a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.
A vetőmag feldolgozásának költségeit (válogatás, fertőtlenítés) ugyancsak e kód alatt kell feltüntetni.
3020. A mezőgazdasági üzemben megtermelt és felhasznált vetőmag és magról nevelt növény
Ebbe a kategóriába tartozik minden, a mezőgazdasági üzemen belül megtermelt és felhasznált vetőmag, valamint magról nevelt növény (beleértve a hagymákat, a hagymagumókat és a gumós gyökereket is).
3030. Műtrágyák és talajjavító szerek
Ebbe a kategóriába tartozik minden beszerzett műtrágya és talajjavító szer (például mész), beleértve a komposztot, a tőzeget és a trágyát is (a mezőgazdasági üzemben előállított trágyát kivéve).
A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált műtrágyákat és talajjavító szereket a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.
3031. A felhasznált ásványi műtrágyákban található nitrogén (N) mennyisége
A felhasznált ásványi műtrágyákban található nitrogén (N) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és N-tartalma alapján.
3032. A felhasznált ásványi műtrágyákban található foszfor (P2O5) mennyisége
A felhasznált ásványi műtrágyákban található foszfor (P2O5) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és P2O5-tartalma alapján.
3033. A felhasznált ásványi műtrágyákban található kálium (K2O) mennyisége
A felhasznált ásványi műtrágyákban található kálium (K2O) teljes mennyisége (tömege) az ásványi műtrágyák mennyisége és K2O-tartalma alapján.
3034. Vásárolt trágya
A vásárolt trágya értéke.
3040. Növényvédő szerek
Valamennyi, a termények és a növények kártevőkkel és betegségekkel, továbbá vadon élő állatokkal, rossz idővel stb. szembeni védelmére szolgáló anyag (rovarölő szerek, gombaölő szerek, gyomirtó szerek, mérgezett csalétek, madárijesztők, jégeső elleni lövedékek, fagy elleni védekezéshez használt anyagok stb.). Abban az esetben, ha a növényvédelmi műveletet alvállalkozó végzi, és amennyiben a növényvédelemre felhasznált anyagok költsége külön nem ismert, a teljes összeget az 1020. kód (Bérvállalkozók által végzett gépi munka és gépbérlet) alatt kell feltüntetni.
A mezőgazdasági üzem részét képező erdőkben felhasznált védőanyagokat a 4010. kód (Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei) alatt kell feltüntetni.
3090. A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei
Valamennyi olyan, a növénytermesztéssel (az állandó réteket és legelőket is ideértve) közvetlenül összefüggő költség, amelyet a többi költségtétel még nem tartalmaz: csomagoló- és kötözőanyagok, zsineg és kötél, a talajvizsgálat költsége, az egymással versengő növénykultúrák miatt felmerülő költségek, nejlon talajtakaró anyagok (például szamócatermesztéshez), a termények megóvását szolgáló anyagok, a mezőgazdasági üzemben termesztett termény üzemen kívüli tárolása és piaci előkészítése, a mezőgazdasági üzem növényi termékeinek értékesítési költségei, értékesíthető, lábon álló állomány megvásárlására vagy értékesíthető növények termesztése céljából egy évnél rövidebb időre történő földbérlésre fordított összegek, a mezőgazdasági üzemben feldolgozott szőlő- és olajbogyókészletek stb. Nem foglalja magában a szőlőtől és olajbogyótól eltérő növényi termékek feldolgozásának közvetlen költségeit, amelyeket a 4020. kód alatt kell feltüntetni. Magában foglalja azonban az értékesíthető termények céljaira használt épületek rövid távú bérlését is.
4010. Az erdőgazdálkodás és fafeldolgozás közvetlen költségei
Műtrágyák, védőanyagok, különféle közvetlen költségek. Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.
4020. A terményfeldolgozás közvetlen költségei
Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a terményfeldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.
4030. A tehéntej-feldolgozás közvetlen költségei
Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a tehéntej-feldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.
4040. A bivalytej-feldolgozás közvetlen költségei
Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a bivalytej-feldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.
4050. A juhtejfeldolgozás közvetlen költségei
Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a juhtejfeldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.
4060. A kecsketej-feldolgozás közvetlen költségei
Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei és a kecsketej-feldolgozás egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.
4070. A húsfeldolgozásnak és az egyéb állati termékek feldolgozásának közvetlen költségei
Saját vagy vásárolt összetevők, nyersanyagok vagy félkész termékek költségei, valamint a hús és a 4030–4060. kód alatt nem említett egyéb állati termékek feldolgozásának egyéb közvetlen költségei (például a konkrét csomagolási vagy értékesítési költségek). Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.
4090. Egyéb jövedelemszerző tevékenységek egyéb közvetlen költségei
Saját vagy vásárolt nyersanyagok költségei és egyéb jövedelemszerző tevékenységek egyéb közvetlen költségei. Nem tartozik ide a munkaerő költsége, a bérvállalkozó által végzett gépi munka és a gépesítés költsége; ezeket a nekik megfelelő költségkódok alatt kell feltüntetni.
5010. A talajjavítást szolgáló eszközök és az épületek folyamatos fenntartása
Az épületek és talajjavítást szolgáló eszközök – beleértve a növényházakat, melegágyakat és támasztékokat is – (haszonbérlői minőségben folytatott) fenntartása. E kód alá kell beírni az épületek fenntartására használt építőanyagok beszerzését is.
Az új beruházásokhoz vásárolt építőanyagok költségét a D. táblázat (Eszközök) „Beruházások/beszerzések” adatcsoportjában a megfelelő kódok alatt kell feltüntetni.
Az épületek olyan nagyobb javításának költségeit, amely növeli az értéküket (nagyszabású karbantartás) nem e kód alatt kell feltüntetni. Az ilyen költségeket a D. táblázatban, a 3030. kód (Gazdasági épületek) alatt kell megadni.
5020. Elektromos energia
Teljes mezőgazdasági célú elektromosenergia-fogyasztás.
5030. Fűtőanyagok
Teljes mezőgazdasági célú fűtőanyag-fogyasztás, beleértve az üvegházak fűtését is.
5040. Víz
A víz bekötése és mindenféle gazdasági célú vízfogyasztás költsége, beleértve az öntözést is. A mezőgazdasági üzem tulajdonában levő vízművek használatának költségeit a megfelelő kód alá kell beírni: gépek és berendezések értékcsökkenése, gépek és berendezések fenntartása, üzemanyag, elektromos energia.
5051. Mezőgazdasági biztosítás
A mezőgazdasági termelésből származó bevételre vagy annak bármely elemére kötött biztosítás költsége, ideértve az állatállományban és a növénykultúrákban esett kár elleni biztosítást stb.
5055. Egyéb üzembiztosítás
A mezőgazdasági üzemhez kapcsolódó egyéb kockázatokra (a mezőgazdasági kockázatok kivételével) vonatkozó valamennyi biztosítás, mint például a gazdálkodó felelősségbiztosítása, tűz- és vízkárbiztosítás díja, kivéve a munkahelyi balesetekre vonatkozó biztosítások díját, amelyeket e táblázatban az 1010. kód alatt kell feltüntetni. Ez a kategória magában foglalja az épületekre vonatkozó biztosítások díjait is.
5061. A mezőgazdasági üzemet terhelő adók és egyéb terhek
A mezőgazdasági üzemmel kapcsolatos valamennyi adó és egyéb teher, beleértve a környezetvédelmi intézkedésekkel kapcsolatos adókat és terheket is, ugyanakkor kivéve a héát, valamint a föld, az épületek vagy a munkaerő után kivetett adókat és terheket. A gazdálkodó személyi jövedelemadói nem számítanak bele a mezőgazdasági üzem költségeibe.
5062. A föld és épületek utáni adók és egyéb költségek
A tulajdonosi használatban, illetve részes bérletben levő földterületek és épületek tulajdonjogával kapcsolatos adók, díjak és egyéb fizetendő költségek.
5070. Kifizetett bérleti díj
A bérelt föld, az épületek, a kvóták és a gazdálkodás egyéb jogai után (pénzben vagy természetben) kifizetett bérleti díj. A lakóháznak és más bérelt épületeknek kizárólag a gazdálkodással kapcsolatos része tartozik ebbe a rovatba. A földhöz nem kapcsolódó kvóták lízingdíját vagy bérleti költségeit az E. táblázatban is fel kell tüntetni.
5071. Földbérletre kifizetett díj
5080. Kifizetett kamat és pénzügyi költségek
A mezőgazdasági üzem céljaira kapott kölcsöntőke (kölcsönök) utáni kamat és pénzügyi költségek. Ez az adat kötelező.
A kapott kamattámogatást nem kell levonni, hanem az M. táblázatban a 3550. kód alatt kell feltüntetni.
5090. A gazdálkodás egyéb általános költségei
A mezőgazdasági üzem valamennyi, az előző kódok alatt fel nem sorolt költsége (könyvelői díjak, titkárság költsége, irodai kiadások, telefonköltség, különböző hozzájárulások és tagsági díjak stb.).
I. táblázat
Növénykultúrák
A táblázat szerkezete
|
|
A növénykultúra kategóriája |
Kód (*) |
|
|||||
|
A növénykultúra típusa |
Kód (**) |
|||||||
|
Hiányzó adatok |
Kód (***) |
|||||||
|
Adatcsoport |
Oszlopok |
|||||||
|
Összterület |
ebből öntözött |
ebből energianövények termesztésére használt |
ebből GMO-k termesztésére használt |
Mennyiség |
Érték |
|||
|
TA |
IR |
EN |
GM |
Q |
V |
|||
|
A |
Terület |
|
|
|
|
— |
— |
|
|
OV |
Nyitóérték |
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
|
CV |
Záróérték |
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
|
PR |
Termelés |
— |
— |
— |
— |
|
— |
|
|
SA |
Értékesítés |
— |
— |
— |
— |
|
|
|
|
FC |
Saját háztartási fogyasztás és természetbeni juttatások |
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
|
FU |
Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás |
— |
— |
— |
— |
— |
|
|
A növénykultúra kategóriája esetében a következő kódokat kell használni:
|
Kód (*) |
Leírás |
|
Szemestermény-termelés céljából termesztett gabonafélék (a vetőmagot is beleértve) |
|
|
10110 |
Közönséges búza és tönkölybúza |
|
10120 |
Durumbúza |
|
10130 |
Rozs |
|
10140 |
Árpa |
|
10150 |
Zab |
|
10160 |
Szemes kukorica |
|
10170 |
Rizs |
|
10190 |
Szemestermény-termelés céljából termesztett egyéb gabonafélék |
|
Szemestermény-termelés céljából termesztett száraz hüvelyesek és fehérjenövények (beleértve a vetőmagokat, valamint gabonafélék és a hüvelyesek keverékeit is) |
|
|
10210 |
Borsó, lóbab és édes csillagfürt |
|
10220 |
Lencse, csicseriborsó és római bükköny |
|
10290 |
Egyéb fehérjenövények |
|
10300 |
Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is) |
|
10310 |
Keményítőtermelés céljából termesztett burgonya |
|
10390 |
Egyéb burgonya |
|
10400 |
Cukorrépa (a vetőmag kivételével) |
|
10500 |
Takarmányozásra használt gyökér- és gumós növények és káposztafélék (a vetőmag kivételével) |
|
Ipari növények |
|
|
10601 |
Dohány |
|
10602 |
Komló |
|
10603 |
Gyapot |
|
10604 |
Káposztarepce és réparepce |
|
10605 |
Napraforgó |
|
10606 |
Szója |
|
10607 |
Lenmag (olajlen) |
|
10608 |
Egyéb olajos magvú növények |
|
10609 |
Len |
|
10610 |
Kender |
|
10611 |
Egyéb rostnövények |
|
10612 |
Illóolaj-, gyógy- és fűszernövények |
|
10613 |
Cukornád |
|
10690 |
Máshol nem említett egyéb ipari növények |
|
Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca, ebből: |
|
|
Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca – Szabadföldi vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt |
|
|
10711 |
Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca – Szabadföldi |
|
10712 |
Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca – Árutermelő kertészet |
|
10720 |
Friss zöldségfélék, dinnye és szamóca – Üvegházban vagy egyéb (járható) védőtakarás alatt |
|
A „friss zöldségfélék, dinnye és szamóca” alkategóriáinak részletei: |
|
|
10731 |
Karfiol és brokkoli |
|
10732 |
Saláta |
|
10733 |
Paradicsom |
|
10734 |
Csemegekukorica |
|
10735 |
Vöröshagyma |
|
10736 |
Fokhagyma |
|
10737 |
Sárgarépa |
|
10738 |
Szamóca |
|
10739 |
Dinnye |
|
10790 |
Egyéb zöldségek |
|
Virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével) |
|
|
10810 |
Virágok és dísznövények – Szabadföldi vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt |
|
10820 |
Virágok és dísznövények – Üvegházban vagy egyéb (járható) védőtakarás alatt |
|
A „virágok és dísznövények (a faiskolák kivételével)” alkategóriáinak részletei: |
|
|
10830 |
Virághagymák, -hagymagumók és -gumók |
|
10840 |
Vágott virág és virágbimbó |
|
10850 |
Virágzó és dísznövények |
|
Zölden betakarított növények |
|
|
10910 |
Időszakos gyep |
|
Egyéb zölden betakarított növények: |
|
|
10921 |
Silókukorica |
|
10922 |
Hüvelyes növények |
|
10923 |
Zölden betakarított, másutt nem említett növények |
|
11000 |
Szántóföldi növények vetőmagjai és palántái |
|
11100 |
Egyéb szántóföldi növények |
|
Parlagon hagyott föld |
|
|
11210 |
Parlagon hagyott föld, amely után nem fizetnek támogatást |
|
11220 |
Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult parlagon hagyott föld |
|
11300 |
Vetésre alkalmas, másoknak bérbe adott föld, beleértve az alkalmazottak számára természetbeni juttatásként rendelkezésére bocsátott földet is |
|
20000 |
Konyhakert |
|
Állandó legelő |
|
|
30100 |
Legelő és rét, a külterjes legelő kivételével |
|
30200 |
Külterjes legelő |
|
30300 |
A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő |
|
Állandó növénykultúrák |
|
|
Gyümölcsfajok, ebből: |
|
|
40111 |
Alma |
|
40112 |
Körte |
|
40113 |
Őszibarack és nektarin |
|
40114 |
Egyéb mérsékelt égövi gyümölcsfajok |
|
40115 |
Szubtrópusi vagy trópusi égövi gyümölcsök |
|
40120 |
Bogyósgyümölcsfajok |
|
40130 |
Héjas gyümölcsűek |
|
Citrusültetvények |
|
|
40210 |
Narancs |
|
40220 |
Tangerine, mandarin, clementine és hasonló kisméretű gyümölcsök |
|
40230 |
Citrom |
|
40290 |
Egyéb citrusfélék |
|
Olajfaültetvények |
|
|
40310 |
Étkezési olajbogyó |
|
40320 |
Olajbogyó olívaolaj előállításához (gyümölcs formájában értékesítve) |
|
40330 |
Olívaolaj |
|
40340 |
Olajbogyó-melléktermékek |
|
Szőlőültetvények |
|
|
40411 |
Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok |
|
40412 |
Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott borok |
|
40420 |
Egyéb borok |
|
40430 |
Csemegeszőlő |
|
40440 |
Mazsola |
|
40451 |
Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott borok előállítására szánt szőlő |
|
40452 |
Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok előállítására szánt szőlő |
|
40460 |
Egyéb borok előállítására szánt szőlő |
|
40470 |
Különféle szőlőtermékek: a mezőgazdasági üzemben termelt szőlőmust, szőlőlé, fogyasztási borpárlat, borecet és egyéb termékek |
|
40480 |
Borászati melléktermékek (törköly, seprő) |
|
40500 |
Faiskolák |
|
40600 |
Egyéb állandó növénykultúrák |
|
40610 |
ebből karácsonyfa |
|
40700 |
Üvegházi állandó növénykultúrák |
|
40800 |
Fiatal kultúrák nevelése |
|
Egyéb földterületek |
|
|
50100 |
Nem hasznosított mezőgazdasági földterület |
|
50200 |
Erdővel borított terület |
|
50210 |
ebből rövid rotációs idejű sarjerdő |
|
50900 |
Egyéb földterületek (épületek, gazdasági udvarok, utak, mesterséges tavak, kőbányák, terméketlen földek, sziklák stb.) |
|
60000 |
Gomba |
|
Egyéb termékek és bevételek |
|
|
90100 |
Mezőgazdasági földterület bérbeadásából származó bevételek |
|
90200 |
Meghatározott terményekre nem vonatkozó, terménybiztosítás által nyújtott kártérítés |
|
90300 |
Nem olajbogyó- vagy szőlőtermesztéshez kapcsolódó növényi melléktermékek |
|
90310 |
Szalma |
|
90320 |
Cukorrépafej |
|
90330 |
Egyéb melléktermékek |
|
90900 |
Egyéb |
A növénykultúrák típusának kódját az alábbi listából kell kiválasztani:
|
Kód (**) |
Leírás |
||||||||||
|
0 |
Nem alkalmazható: ezt a kódot a feldolgozott termékek, a készletek és a melléktermékek esetében kell használni. |
||||||||||
|
1 |
Szántóföldi növények – főnövény, kevert kultúra: a szántóföldi főnövények és a kevert kultúrák a következők:
|
||||||||||
|
2 |
Szántóföldi növények – másodvetésű növény(ek): a másodvetésű szántóföldi növények a számviteli év során egy adott területen egymást követően termesztett, nem főnövénynek minősülő növények. |
||||||||||
|
3 |
Szabadföldi árutermelő kertészetben termesztett növények és virágok: szabadföldi árutermelő kertészetben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca és a szabadföldön termesztett virágok és dísznövények. |
||||||||||
|
4 |
Járható védőtakarás alatt termesztett növények: fedett helyen termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca, fedett helyen termesztett virágok és dísznövények (egyéves vagy évelő), fedett helyen termesztett állandó növénykultúrák. |
A hiányzó adatokra vonatkozó kódokat az alábbi listából kell kiválasztani:
|
Kód (***) |
Leírás |
|
0 |
Nincs hiányzó adat |
|
1 |
Nincs területre vonatkozó adat: e kódot kell beírni, ha a növénykultúrával borított területet nem adták meg, például lábon megvásárolt vagy alkalomszerűen, egy évnél rövidebb ideig bérelt területről származó eladható termények értékesítése esetén. |
|
2 |
Nincs (szerződés szerinti) termelésre vonatkozó adat: e kódot kell beírni a szerződés szerint termesztett növények esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani. |
|
3 |
Nincs (nem szerződés szerinti) termelésre vonatkozó adat: e kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani, és a növények termesztése nem szerződés keretében folyik. |
|
4 |
Nincs területre és termelésre vonatkozó adat: e kódot kell beírni, amikor a területre és a tényleges termelésre vonatkozó adat hiányzik. |
A számviteli évben folytatott növénytermesztéssel kapcsolatos adatokat az I. táblázatnak (Növénykultúrák) megfelelő formátumban kell megadni. Az egyes növénykultúrák adatait külön táblázatban kell feltüntetni. A táblázat tartalmazza a kiválasztott növénykultúra-kategória kódját, a növénykultúra-típus kódját és a hiányzó adatokra vonatkozó kódot.
A burgonyával (10310. és 10390. kód), friss zöldségfélékkel, dinnyével és szamócával (10731., 10732., 10733., 10734., 10735., 10736., 10737., 10738., 10739. és 10790. kód), virágokkal és dísznövényekkel (10830., 10840. és 10850. kód) és az olajbogyó- és a szőlőtermesztéshez kapcsolódó melléktermékektől eltérő melléktermékekkel (90310., 90320. és 90330. kód) kapcsolatos részletes adatokat csak abban az esetben kell megadni, ha szerepelnek a mezőgazdasági üzem könyvelésében.
ADATCSOPORTOK AZ I. TÁBLÁZATBAN
Az I. táblázat hét sorból áll, amelyek az alábbi adatcsoportokat tartalmazzák: terület (A), nyitóérték (OV), záróérték (CV), termelés (PR), értékesítés (SA), saját háztartási fogyasztás és természetbeni juttatások (FC) és mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás (FU).
Az I. táblázat hat oszlopból áll; minden növénykultúra esetében meg kell adni a következőket: teljes terület (TA), öntözött terület (IR), energianövények termesztésére használt terület (EN), GMO-növények termesztésére használt terület (GM), termesztett és értékesített mennyiség (Q) és érték (V). Az egyes adatcsoportokat az alábbiakban meghatározott oszlopokban kell megadni:
I.A. Terület
A „terület” (A) adatcsoport esetében a teljes területet (TA), az öntözött területet (IR), az energianövények termesztésére használt területet (EN), valamint a GMO-növények termesztésére használt területet (GM) kell megadni. A területet minden esetben árban kell feltüntetni (100 ár = 1 hektár), kivéve a gombatermesztésre használt területet, amelynek adatait négyzetméterben kell megadni.
I.OV Nyitóérték
A „nyitóérték” (OV) adatcsoport esetében a számviteli év kezdetén készleten (raktáron) lévő termékek értékét (V) kell megadni. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői áron kell értékelni.
I.CV Záróérték
A „záróérték” (CV) adatcsoport esetében a számviteli év végén készleten (raktáron) lévő termékek értékét (V) kell megadni. A termékeket az értékelés napján érvényes termelői áron kell értékelni.
I.PR Termelés
A „termelés” (PR) adatcsoport esetében rögzíteni kell a számviteli év folyamán előállított növényi termények mennyiségét (Q) (leszámítva a földeken és a mezőgazdasági üzemben elszenvedett veszteségeket). Ezeket a mennyiségeket a mezőgazdasági üzem fő termékeire vonatkozóan kell megadni (kivéve a melléktermékeket).
Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni, kivéve a bort és a borral kapcsolatos termékeket, amelyek mennyiségét hektoliterben kell megadni. Amikor az értékesítés feltételei miatt a métermázsában számított tényleges termelést nem lehet meghatározni (lásd a lábon értékesített és a szerződés keretében termesztett termények értékesítésének esetét), a hiányzó adatokra vonatkozó 2. kódot kell beírni a szerződéses növénytermesztés esetében, és a 3. kódot minden más esetben.
I.SA Teljes értékesítés
Az „értékesítés” (SA) adatcsoport esetében a számviteli év kezdetén készleten levő vagy az év folyamán betakarított termékek értékesítésének mennyiségét (Q) és értékét (V) kell megadni. Ha adott esetben az értékesítés költségei ismertek, ezt az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből nem kell levonni, de a H. táblázatban (Ráfordítások) fel kell tüntetni.
I.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások
A „saját fogyasztás és természetbeni juttatások” (FC) adatcsoport esetében a gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is) értékét (V) kell megadni. A szóban forgó termékeket termelői áron kell értékelni.
I.FU Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás
A „mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás” (FU) adatcsoport esetében a mezőgazdasági üzemben a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a mezőgazdasági üzemben a termeléshez felhasznált termékek piaci értékét (V) kell megadni. Idetartoznak a következők:
|
— |
állati takarmány: a mezőgazdasági üzem azon értékesíthető termékeinek (rendszerint piacképes termékek) piaci értéke, amelyeket az év során takarmányozásra felhasználtak. A mezőgazdasági üzemből származó, az üzemen belül (takarmányként és alomként) felhasznált szalmát csak abban az esetben kell értékelni, amennyiben az az adott területen és évben értékesíthető terméknek minősült. Az érintett termékeket termelői áron kell értékelni, |
|
— |
vetőmagok: a mezőgazdasági üzemből származó értékesíthető és az év folyamán vetőmagként felhasznált termékek piaci értéke, |
|
— |
mezőgazdasági üzemen belüli egyéb felhasználás (beleértve a mezőgazdasági üzemből származó, a nyaralók étkeztetésére felhasznált termékeket is). |
J. táblázat
Állattenyésztés
A táblázat szerkezete
|
Az állatállomány kategóriája |
Kód (*) |
|
||
|
|
||||
|
|
Oszlopok |
|||
|
Adatcsoport |
Átlagos létszám |
Létszám |
Érték |
|
|
A |
N |
V |
||
|
AN |
Átlagos létszám |
|
— |
— |
|
OV |
Nyitóérték |
— |
|
|
|
CV |
Záróérték |
— |
|
|
|
PU |
Vásárlás |
— |
|
|
|
SA |
Teljes értékesítés |
— |
|
|
|
SS |
Vágásra történő értékesítés |
— |
|
|
|
SR |
További nevelésre/tenyésztésre történő értékesítés |
— |
|
|
|
SU |
Ismeretlen célra történő értékesítés |
— |
|
|
|
FC |
Saját fogyasztás |
— |
|
|
|
FU |
Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás |
— |
|
|
|
Kód (*) |
Leírás |
|
100 |
Lófélék |
|
210 |
Egyévesnél fiatalabb hímivarú, illetve nőivarú szarvasmarhák |
|
220 |
Egy és két év közötti hímivarú szarvasmarhák |
|
230 |
Egy és két év közötti nőivarú szarvasmarhák |
|
240 |
Legalább kétéves hímivarú szarvasmarhák |
|
251 |
Tenyészüszők |
|
252 |
Hízóüszők |
|
261 |
Tejelő tehenek |
|
262 |
Bivalytehenek |
|
269 |
Egyéb tehenek |
|
311 |
Anyajuhok, nőivarú tenyészállatok |
|
319 |
Egyéb juhok |
|
321 |
Kecskék, nőivarú tenyészállatok |
|
329 |
Egyéb kecskék |
|
410 |
20 kg-osnál kisebb élősúlyú malacok |
|
420 |
Legalább 50 kg-os tenyészkocák |
|
491 |
Hízósertések |
|
499 |
Egyéb sertések |
|
510 |
Baromfi – brojlercsirkék |
|
520 |
Tojótyúkok |
|
530 |
Egyéb baromfi |
|
610 |
Nyulak, nőivarú tenyészállatok |
|
699 |
Egyéb nyulak |
|
700 |
Méhek |
|
900 |
Egyéb élő állat |
Az állatállomány kategóriái
Az állatállomány esetében a következő kategóriákat kell megkülönböztetni:
|
100. |
Lófélék Idetartoznak a versenylovak és a hátaslovak, a szamarak, a lóöszvérek, a szamáröszvérek stb. |
||||||
|
210. |
Egyévesnél fiatalabb hímivarú, illetve nőivarú szarvasmarhák |
||||||
|
220. |
Egy és két év közötti hímivarú szarvasmarhák |
||||||
|
230. |
Egy és két év közötti nőivarú szarvasmarhák Kivéve a már borjadzott teheneket. |
||||||
|
240. |
Legalább kétéves hímivarú szarvasmarhák |
||||||
|
251. |
Tenyészüszők Legalább kétéves, még nem borjadzott, tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarhák. |
||||||
|
252. |
Hízóüszők Legalább kétéves, még nem borjadzott, nem tenyésztésre szánt nőstény szarvasmarhák. |
||||||
|
261. |
Tejelő tehenek Borjadzott nőstény szarvasmarhák (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat is), amelyeket kizárólag vagy elsősorban közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra szánt tej termelésére tartanak. Ebbe a kategóriába tartoznak a vágásra szánt tejelő tehenek is. |
||||||
|
262. |
Bivalytehenek Borjadzott nőstény bivalyok (beleértve a két évnél fiatalabb állatokat is), amelyeket kizárólag vagy elsősorban közvetlen emberi fogyasztásra vagy tejtermékké történő feldolgozásra szánt tej termelésére tartanak. Ebbe a kategóriába tartoznak a vágásra szánt bivalytehenek is. |
||||||
|
269. |
Egyéb tehenek
|
A 210–252. és a 269. kategória tartalmazza a megfelelő hím és nőstény bivalyok kategóriáit is.
|
311. |
Anyajuhok, nőivarú tenyészállatok Tenyésztésre szánt, legalább egyéves anyajuhok. |
|
319. |
Egyéb juhok Juhok életkortól függetlenül, az anyajuhokat kivéve. |
|
321. |
Kecskék, nőivarú tenyészállatok |
|
329. |
Egyéb kecskék A nőivarú tenyészállatokon kívüli egyéb kecskék. |
|
410. |
20 kg-osnál kisebb élősúlyú malacok Olyan malacok, amelyek élősúlya nem éri el a 20 kg-ot. |
|
420. |
Legalább 50 kg-os tenyészkocák A legalább 50 kg-os tenyészkocák, kivéve a vágásra szánt kocákat (lásd a 499. kategóriát [Egyéb sertések]) |
|
491. |
Hízósertések A legalább 20 kg-os élősúlyú hízósertések, kivéve a vágásra szánt kocákat és kanokat (lásd a 499. kategóriát [Egyéb sertések]). |
|
499. |
Egyéb sertések A legalább 20 kg-os élősúlyú sertések, kivéve a tenyészkocákat (lásd a 420. kategóriát) és a hízósertéseket (lásd a 491. kategóriát). |
|
510. |
Baromfi – brojlercsirkék Brojlercsirkék. Kivéve a tojótyúkokat és a kiselejtezett tyúkokat. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába. |
|
520. |
Tojótyúkok Ebbe a kategóriába tartoznak a jércék, tojótyúkok, a vágásra szánt tyúkok és a tojókhoz tartozó tenyészkakasok. A jérce olyan fiatal tyúk, amely még nem kezdett el tojást tojni. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába. |
|
530. |
Egyéb baromfi Ebbe a kategóriába tartoznak a kacsák, pulykák, libák, gyöngytyúkok, struccok és tenyészhímek (a tojókhoz tartozók kivételével). Idetartoznak a nőivarú tenyészállatok is. A csibék nem tartoznak ebbe a kategóriába. |
|
610. |
Nyulak, nőivarú tenyészállatok |
|
699. |
Egyéb nyulak |
|
700. |
Méhek A használatban lévő méhkaptárak számában megadva. |
|
900. |
Egyéb élő állat Idetartoznak a csibék, az őzek, a bölények és a halak. Idetartoznak továbbá a pónilovak és más, a falusi turizmusban használt állatok. Más állatok termékei nem tartoznak ide (lásd a K. táblázat 900. kategóriáját). |
ADATCSOPORTOK A J. TÁBLÁZATBAN
J.AN. Átlaglétszám (csak az A oszlopban kell feltüntetni)
Minden egység egy állat egyéves jelenlétére utal a mezőgazdasági üzemben. Az állatok létszámát annak az időnek az arányában kell meghatározni, ameddig az állatok a számviteli év folyamán a mezőgazdasági üzemben voltak.
Az átlaglétszámot időszakos leltárak alapján vagy az érkezés és távozás feljegyzésével kell meghatározni. Az átlagba beletartozik a mezőgazdasági üzemben lévő valamennyi állat, köztük a bértartási szerződés alapján nevelt vagy hizlalt állatok (nem a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatok, amelyeket olyan módon nevelnek vagy hizlalnak, hogy ez a tevékenység kizárólag a gazdálkodó által nyújtott szolgáltatás, és a gazdálkodó nem vállalja az állatok nevelésével vagy hizlalásával általában együtt járó pénzügyi kockázatot), valamint azok az állatok is, amelyeket legeltetésre vettek vagy adtak át az évnek arra az időszakára, ameddig az állatok a mezőgazdasági üzemben voltak.
Átlaglétszám (A oszlop)
Az átlaglétszámot két tizedesjegy pontossággal kell megadni.
Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.
J.OV Nyitóérték
A számviteli év kezdetén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány, függetlenül attól, hogy az adott időpontban az állatok a mezőgazdasági üzemben tartózkodnak-e, vagy sem.
Létszám (N oszlop)
Az állatállomány létszámát egyedszámban, méhek esetében a méhkaptárak számában feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.
Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.
Érték (V oszlop)
Az állatállomány értékét az értékelés napján érvényes valós értéknek az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett összegében kell megállapítani.
J.CV Záróérték
A számviteli év végén a mezőgazdasági üzemhez tartozó állatállomány, függetlenül attól, hogy az állatok az adott időpontban a mezőgazdasági üzemben tartózkodnak-e, vagy sem.
Létszám (N oszlop)
Az állatállomány létszámát egyedszámban, méhek esetében a méhkaptárak számában feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni.
Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.
Érték (V oszlop)
Az állatállomány értékét az értékelés napján érvényes valós értéknek az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett összegében kell megállapítani.
J.PU Vásárlás
A számviteli év során vásárolt összes élő állat.
Létszám (N oszlop)
Az állatállomány létszámát egyedszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.
Érték (V oszlop)
A vásárlások értéke tartalmazza a beszerzés egyéb költségeit is. A kapcsolódó támogatásokat és segélyeket ezeknek a vásárlásoknak a teljes összegéből nem kell levonni, de azokat az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában fel kell tüntetni (5100–5900. kód).
J.SA Teljes értékesítés
A számviteli év során értékesített összes élő állat.
Idetartozik a fogyasztóknak saját fogyasztásra értékesített élő állat és hús is, függetlenül attól, hogy az állatokat a mezőgazdasági üzemben vágják-e le, vagy sem.
Létszám (N oszlop)
Az állatállomány létszámát egyedszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kód) esetében.
Érték (V oszlop)
Ha az értékesítés költségei ismertek, nem kell levonni őket az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből, de fel kell tüntetni a 2090. kód (Az állattartás egyéb közvetlen költségei) alatt. A kapcsolódó támogatásokat és segélyeket az értékesítések teljes összege nem tartalmazza, de fel kell tüntetni őket az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában (2110–2900. kód).
J.SS Vágásra történő értékesítés
A számviteli év során vágás céljából értékesített összes élő állat. Ezt az adatot nem kell megadni a tenyészüszők (251. kód), a méhek (700. kód) és az egyéb állatok (900. kód) esetében.
Létszám (N oszlop)
Lásd a „Teljes értékesítés” adatcsoportot.
Érték (V oszlop)
Lásd a „Teljes értékesítés” adatcsoportot.
J.SR További nevelésre/tenyésztésre történő értékesítés
A számviteli év során további nevelés vagy tenyésztés céljából értékesített összes élő állat. Ezt az adatot nem kell megadni a hízóüszők (252. kód), a méhek (700. kód) és az egyéb állatok (900. kód) esetében.
Létszám (N oszlop)
Lásd a „Teljes értékesítés” adatcsoportot.
Érték (V oszlop)
Lásd a „Teljes értékesítés” adatcsoportot.
J.SU Ismeretlen célra történő értékesítés
A számviteli év során ismeretlen célra értékesített összes élő állat. Ezt az adatot nem kell megadni a méhek (700. kód) és az egyéb állatok (900. kód) esetében.
Létszám (N oszlop)
Lásd a „Teljes értékesítés” adatcsoportot.
Érték (V oszlop)
Lásd a „Teljes értékesítés” adatcsoportot.
J.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások
A mezőgazdasági üzem háztartása által elfogyasztott vagy természetbeni juttatásra felhasznált állatállomány a számviteli év során.
Létszám (N oszlop)
Az állatállomány létszámát egyedszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.
Érték (V oszlop)
Az állatállomány értékét valós értéken kell megállapítani.
J.FU Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás
Az adott számviteli év során a mezőgazdasági üzemben folytatott egyéb jövedelemszerző tevékenységek keretében további feldolgozáshoz felhasznált élő állatok. Idetartoznak a következő tevékenységekhez felhasznált élő állatok:
|
— |
vendéglátás, idegenforgalmi szállásadás, |
|
— |
élőállat-feldolgozás húskészítmények és takarmány előállítása során. |
Nem tartozik ide az élő állatok, illetve a hús értékesítése, függetlenül attól, hogy az állatokat a mezőgazdasági üzemben vágják-e le, vagy sem (lásd az értékesítéssel [SA] kapcsolatos tájékoztatást).
Ezt az értéket a H. táblázatban is fel kell tüntetni a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek költségeként a 4070. kód (A húsfeldolgozásnak és az egyéb állati termékek feldolgozásának közvetlen költségei) használatával.
Létszám (N oszlop)
Az állatállomány létszámát egyedszámban feltüntetve, két tizedesjegy pontossággal kell megadni. Ezt az adatot nem kell megadni az egyéb állatok (900. kategória) esetében.
Érték (V oszlop)
Az állatállomány értékét valós értéken kell megállapítani.
K. táblázat
Állati termékek és szolgáltatások
A táblázat szerkezete
|
Az állati termékek vagy szolgáltatások kategóriája |
Kód (*) |
|
|
|
Hiányzó adatok |
Kód (**) |
|
|
|
|
|||
|
|
Oszlopok |
||
|
Adatcsoport |
Mennyiség |
Érték |
|
|
Q |
V |
||
|
OV |
Nyitóérték |
|
|
|
CV |
Záróérték |
|
|
|
PR |
Termelés |
|
— |
|
SA |
Értékesítés |
|
|
|
FC |
Saját fogyasztás |
|
|
|
FU |
Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás |
|
|
|
Kód (*) |
Leírás |
|
261 |
Tehéntej |
|
262 |
Bivalytehéntej |
|
311 |
Juhtej |
|
321 |
Kecsketej |
|
330 |
Gyapjú |
|
531 |
Emberi fogyasztásra szánt tojás (összes baromfi) |
|
532 |
Tenyésztojások (összes baromfi) |
|
700 |
Méz és méhészeti termékek |
|
800 |
Trágya |
|
900 |
Egyéb állati termékek |
|
1100 |
Bértartás keretében történő állattartás |
|
1120 |
Bértartási szerződés alapján nevelt szarvasmarha-állomány |
|
1130 |
Bértartási szerződés alapján nevelt juh- és/vagy kecskeállomány |
|
1140 |
Bértartási szerződés alapján nevelt sertésállomány |
|
1150 |
Bértartási szerződés alapján nevelt baromfiállomány |
|
1190 |
Bértartási szerződés alapján nevelt egyéb állatállomány |
|
1200 |
Egyéb állati szolgáltatások |
|
Kód (**) |
Leírás |
|
0 |
A 0. kódot kell beírni, ha nincsenek hiányzó adatok. |
|
2 |
A 2. kódot kell beírni a szerződés keretében folytatott állattenyésztés esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q oszlop). |
|
3 |
A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q oszlop), és az állattenyésztés nem szerződés keretében folyik. |
|
4 |
A 4. kódot kell beírni, amikor hiányzik a tényleges termelésre vonatkozó adat. |
Az állati termékek és szolgáltatások kategóriái
Az állati termékek és szolgáltatások alábbi kategóriáit kell megkülönböztetni:
|
261. |
Tehéntej |
||||||||||
|
262. |
Bivalytehéntej |
||||||||||
|
311. |
Juhtej |
||||||||||
|
321. |
Kecsketej |
||||||||||
|
330. |
Gyapjú |
||||||||||
|
531. |
Emberi fogyasztásra szánt tojás (összes baromfi) |
||||||||||
|
532. |
Tenyésztojások (összes baromfi) |
||||||||||
|
700. |
Méz és méhészeti termékek: a méz, a mézsör és a méhészet egyéb termékei és melléktermékei |
||||||||||
|
800. |
Trágya |
||||||||||
|
900. |
Egyéb állati termékek (a fedeztetés díja, az embriók, a viasz, a liba- vagy kacsamáj, az egyéb állatok teje stb.) |
||||||||||
|
1100. |
Bértartás keretében történő állattartás Az elsősorban a nyújtott szolgáltatásokért kapott összegeknek megfelelő, bértartás keretében folyó állattartás utáni bevételek összege, ahol a gazdálkodó nem vállalja az állatok tartásával vagy hizlalásával általában együtt járó szokásos gazdasági kockázatot. Az 1100. kategória (Bértartás keretében történő állattartás) részletei: Amennyiben a mezőgazdasági üzem könyvelésében rendelkezésre állnak, fel kell tüntetni a részletes adatokat.
|
||||||||||
|
1200. |
Egyéb állati szolgáltatások Egyéb állati szolgáltatásokból szerzett bevétel (bérlegeltetés stb.) |
A hiányzó adatokra vonatkozó kódok
A következő kódokat kell használni a hiányzó adatokhoz:
|
0. kód |
: |
A 0. kódot kell beírni, ha nincsenek hiányzó adatok. |
|
2. kód |
: |
A 2. kódot kell beírni a szerződés keretében folytatott állattenyésztés esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q oszlop). |
|
3. kód |
: |
A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q oszlop), és az állattenyésztés nem szerződés keretében folyik. |
|
4. kód |
: |
A 4. kódot kell beírni, amikor hiányzik a tényleges termelésre vonatkozó adat. |
ADATCSOPORTOK A K. TÁBLÁZATBAN
Trágya (800. kód) esetében csak az értékesítéssel (SA) kapcsolatos adatokat kell megadni az Érték (V) oszlopban.
Az egyéb állati termékek (900. kód) esetében csak az értéket kell feltüntetni (a V oszlopban), mivel heterogén termékek összességének mennyiségét nem lehet megadni.
Állati szolgáltatások, például a bértartás keretében történő állattartás (1100–1190. kód) és az egyéb szolgáltatások (1200. kód) esetében csak a bevételekre vonatkozó adatokat kell feltüntetni az értékesítéssel (SA) kapcsolatos adatoknál az érték (V) oszlopban.
Mennyiség (Q oszlop)
Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni, kivéve a tojást (531. és 532. kód), amelyet ezer darabban kell megadni.
A méz és a méhészet egyéb termékei és melléktermékei (700. kód) esetében a mennyiséget „mézegyenértékben” kell kifejezni.
K.OV Nyitóérték
A számviteli év kezdetén készleten (raktáron) lévő termékek értéke, az állatállomány figyelmen kívül hagyva.
Mennyiség (Q oszlop)
Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.
Érték (V oszlop)
A termékeket az értékelés napján érvényes valós értéken kell értékelni.
K.CV Záróérték
A számviteli év végén készleten (raktáron) lévő termékek értéke, az állatállományt figyelmen kívül hagyva.
Mennyiség (Q oszlop)
Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.
Érték (V oszlop)
A termékeket az értékelés napján érvényes valós értéken kell értékelni.
K.PR Termelés a számviteli év folyamán
Mennyiség (Q oszlop)
A számviteli év folyamán előállított állati termékek mennyisége (leszámítva a veszteségeket). Ezeket a mennyiségeket a mezőgazdasági üzem fő termékeire vonatkozóan kell megadni (kivéve a melléktermékeket). Idetartoznak a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek keretében feldolgozott termékek.
A termelésbe nem tartozik bele az a tej, amelyet a borjak fogyasztanak el.
K.SA Értékesítés
A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt, a számviteli év során értékesített összes termék.
Mennyiség (Q oszlop)
Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.
Érték (V oszlop)
A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt értékesített termékek értékesítésének teljes értéke (függetlenül attól, hogy az ellenértéket megkapták-e a számviteli év folyamán).
Az értékesített termékek összegébe beletartozik a mezőgazdasági üzembe visszaérkező termékek (fölözött tej stb.) értéke is, amelyet a mezőgazdasági üzem költségei között is fel kell tüntetni.
Az egyes termékek értékesítési árbevételének az összegéhez hozzá kell adni a számviteli év folyamán beérkező kártérítési összegeket (például biztosítási kártérítést) minden olyan esetben, ha ezek az adott termékek előállításához köthetők. Minden más esetben a 900. kód (Egyéb állati termékek) alatt kell ezeket feltüntetni.
Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a számviteli év folyamán a termékek után kapott támogatások és segélyek, amelyeket az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában (2110–2900. kód) kell feltüntetni.
Az esetleges ismert értékesítési költségek nem vonandók le az értékesítés összegéből, hanem a H. táblázatban (Ráfordítások) a 2090. kód (Az állatállomány egyéb közvetlen költségei) alatt kell azokat feltüntetni.
K.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások
A gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is). Ezeket az adatokat nem kell megadni a tenyésztojások (532. kód) esetében.
Mennyiség (Q oszlop)
Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.
Érték (V oszlop)
A termékeket valós értéken kell értékelni.
K.FU Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás
A mezőgazdasági üzemnek a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a mezőgazdasági üzemben a termeléshez felhasznált termékei. Idetartoznak a következők:
|
— |
állati takarmány: a mezőgazdasági üzemnek az év során takarmányozásra felhasznált értékesíthető termékei (rendszerint piacképes termékek). A mezőgazdasági üzemen belüli felhasználásba nem tartozik bele a borjak által elfogyasztott tej, |
|
— |
a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó, alábbi egyéb jövedelemszerző tevékenységek keretében felhasznált termékek:
|
Mennyiség (Q oszlop)
Lásd a K. táblázatra vonatkozó utasításokat.
Érték (V oszlop)
A termékeket valós értéken kell értékelni. Ezeket az értékeket a mezőgazdasági üzem költségei között is fel kell tüntetni.
L. táblázat
A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek
A táblázat szerkezete
|
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek kategóriája |
Kód (*) |
|
|
|
Hiányzó adatok |
Kód (**) |
|
|
|
|
|||
|
|
Oszlopok |
||
|
Adatcsoport |
Mennyiség |
Érték |
|
|
Q |
V |
||
|
OV |
Nyitóérték |
— |
|
|
CV |
Záróérték |
— |
|
|
PR |
Termelés |
|
— |
|
SA |
Értékesítés |
— |
|
|
FC |
Saját fogyasztás |
— |
|
|
FU |
Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás |
— |
|
|
Kód (*) |
Leírás |
|
261 |
Tehéntej feldolgozása |
|
262 |
Bivalytej feldolgozása |
|
311 |
Juhtej feldolgozása |
|
321 |
Kecsketej feldolgozása |
|
900 |
Hús vagy egyéb állati termékek feldolgozása |
|
1010 |
Növények feldolgozása |
|
1020 |
Erdőgazdálkodás és fafeldolgozás |
|
2010 |
Bérvállalkozó által végzett gépi munka |
|
2020 |
Idegenforgalom, szállásadás, vendéglátás és egyéb, szabadidővel kapcsolatos tevékenységek |
|
2030 |
Megújuló energia előállítása |
|
9000 |
Más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó „Egyéb jövedelemszerző tevékenységek” |
|
Kód (**) |
Leírás |
|
0 |
A 0. kódot kell beírni, ha nincsenek hiányzó adatok. |
|
1 |
Az 1. kódot kell beírni vásárolt állatállomány vagy állati vagy növényi termékek feldolgozásából származó termelés esetén. |
|
2 |
A 2. kódot kell beírni a szerződés keretében folytatott termelés esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q oszlop). |
|
3 |
A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q oszlop), és a termelés nem szerződés keretében folyik. |
|
4 |
A 4. kódot kell beírni, amikor hiányzik a tényleges termelésre vonatkozó adat. |
A mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek kategóriái
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek esetében a következő kategóriákat kell megkülönböztetni:
|
261. |
Tehéntej feldolgozása |
||||||
|
262. |
Bivalytej feldolgozása |
||||||
|
311. |
Juhtej feldolgozása |
||||||
|
321. |
Kecsketej feldolgozása |
||||||
|
900. |
Hús vagy egyéb állati termékek feldolgozása |
||||||
|
1010. |
Növényi termékek feldolgozása a bor és az olívaolaj kivételével. Idetartozik a szőlőbortól, almabortól vagy körtebortól eltérő alkohol előállítása. |
||||||
|
1020. |
Erdőgazdálkodás és fafeldolgozás. Kivágott és lábon álló fa, fától eltérő egyéb erdészeti termékek (parafa, fenyőgyanta stb.) és feldolgozott fa értékesítése a számviteli év során. |
||||||
|
2010. |
Bérvállalkozó által végzett gépi munka. A mezőgazdasági üzem berendezéseinek mezőgazdasági munkaerő nélküli bérbeadása vagy a gépi bérmunka során kizárólag mezőgazdasági munkaerő használata nem tekintendő egyéb jövedelemszerző tevékenységnek, hanem a mezőgazdasági tevékenység részének minősül. |
||||||
|
2020. |
Idegenforgalom, szállásadás, vendéglátás és egyéb, szabadidővel kapcsolatos tevékenységek. Idetartoznak az idegenforgalomból származó bérleti díjak (kempingek, szálláshelyek, lovassporttal kapcsolatos létesítmények, vadászat, horgászat stb.). |
||||||
|
2030. |
Megújuló energia előállítása. Piaci értékesítésre szánt megújuló energia előállítása – ideértve a biogázt, a bioüzemanyagokat vagy a villamos energiát – szélturbinák vagy egyéb berendezések útján, vagy mezőgazdasági nyersanyagokból. Nem tartoznak ide a következők, mivel ezek az üzemben folyó mezőgazdasági tevékenység részeinek minősülnek:
|
||||||
|
9000. |
Más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó „egyéb jövedelemszerző tevékenységek”: az üzemmel közvetlenül összefüggő egyéb, máshol nem említett jövedelemszerző tevékenységek. |
A hiányzó adatokra vonatkozó kódok
A következő kódokat kell használni a hiányzó adatokhoz:
|
0. kód |
: |
A 0. kódot kell beírni, ha nincsenek hiányzó adatok. |
|
1. kód |
: |
Az 1. kódot kell beírni vásárolt állatállomány, illetve állati vagy növényi termékek feldolgozásából származó termelés esetén. |
|
2. kód |
: |
A 2. kódot kell beírni a szerződés keretében folytatott termelés esetében, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q oszlop). |
|
3. kód |
: |
A 3. kódot kell beírni, amikor az értékesítés feltételei miatt a tényleges termelést nem lehet megállapítani (Q oszlop), és a termelés nem szerződés keretében folyik. |
|
4. kód |
: |
A 4. kódot kell beírni, amikor hiányzik a tényleges termelésre vonatkozó adat. |
ADATCSOPORTOK AZ L. TÁBLÁZATBAN
Mennyiség (Q oszlop)
Ezeket a mennyiségeket métermázsában (100 kg) kell feltüntetni.
A tejfeldolgozásból származó termékek (261., 262., 311. és 321. kód) esetében a folyékony tej mennyiségét kell feltüntetni, függetlenül attól, hogy a tejet milyen formában (tejszín, vaj, sajt stb.) értékesítik, fogyasztják el a mezőgazdasági üzemben, illetve használják fel természetbeni juttatásra vagy a mezőgazdasági üzem céljai érdekében.
L.OV Nyitóérték
A számviteli év kezdetén készleten (raktáron) lévő termékek értéke.
Ezt az adatot nem kell megadni a bérvállalkozó által végzett gépi munka (2010. kód), az idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód), a megújuló energiaforrásból történő energiatermelés (2030. kód) és más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó „egyéb jövedelemszerző tevékenységek” (9000. kód) esetében.
Érték (V oszlop)
A termékek értékét az értékelés napján érvényes valós értéknek az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett összegében kell megállapítani.
L.CV Záróérték
A számviteli év végén készleten (raktáron) lévő termékek értéke.
Ezt az adatot nem kell megadni a bérvállalkozó által végzett gépi munka (2010. kód), az idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód), a megújuló energiaforrásból történő energiatermelés (2030. kód) és más, a mezőgazdasági üzemhez közvetlenül kapcsolódó „egyéb jövedelemszerző tevékenységek” (9000. kód) esetében.
Érték (V oszlop)
A termékek értékét az értékelés napján érvényes valós értéknek az eladáskor felmerülő becsült költségekkel csökkentett összegében kell megállapítani.
L.PR Termelés a számviteli év folyamán
Mennyiség (Q oszlop)
Ezt az adatot kizárólag a tejfeldolgozással kapcsolatos kategóriák (261–321. kód) esetében kell megadni.
A mezőgazdasági üzemben a számviteli év során termelt és feldolgozott termékek előállítására használt folyékony tej mennyiségének felel meg.
L.SA Értékesítés
A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt, a számviteli év során értékesített összes termék és az egyéb jövedelemszerző tevékenységekből származó bevételek.
Érték (V oszlop)
A számviteli év kezdetén készleten lévő és az év folyamán termelt értékesített termékek értékesítésének teljes értéke (függetlenül attól, hogy az ellenértéket megkapták-e a számviteli év folyamán).
Az egyes termékek értékesítési árbevételének az összegéhez hozzá kell adni a számviteli év folyamán beérkező kártérítési összegeket (például biztosítási kártérítést) minden olyan esetben, ha ezek az adott termékek előállításához köthetők. Minden más esetben az I. táblázatban (Növénykultúrák) a 90900. kód (Egyéb) alatt kell ezeket feltüntetni.
Az értékesítés összegébe nem tartoznak bele a számviteli év folyamán a termékek után kapott támogatások és segélyek, amelyeket az M. táblázat (Támogatások) megfelelő kategóriájában (2110–2900. kód) kell feltüntetni. Ha az értékesítés költségei ismertek, nem kell levonni őket az értékesítések árbevételeinek teljes összegéből, de fel kell tüntetni a H. táblázatnak (Ráfordítások) az egyéb jövedelemszerző tevékenységek közvetlen költségeire (4010–4040. kód) vonatkozó, megfelelő kategóriájában.
L.FC Saját fogyasztás és természetbeni juttatások
A gazdálkodó háztartásában elfogyasztott, illetve termékek és szolgáltatások természetbeni kifizetésére használt termékek (beleértve a természetbeni díjazást is).
Ezt az adatot nem kell megadni a bérvállalkozó által végzett gépi munka (2010. kód), az idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód) és a megújuló energia előállítása (2030. kód) esetében.
Érték (V oszlop)
A termékeket valós értéken kell értékelni.
L.FU Mezőgazdasági üzemen belüli felhasználás
A mezőgazdasági üzemnek a számviteli év elején készleten (raktáron) lévő, illetve az év folyamán megtermelt és az év során a mezőgazdasági üzemben a termeléshez felhasznált termékei. Idetartoznak a mezőgazdasági üzemben feldolgozott és a vendéglátáshoz vagy idegenforgalmi szállásadáshoz felhasznált termékek (sajtkészítés során feldolgozott tej, kenyérkészítés során feldolgozott gabonafélék, sonkakészítés során feldolgozott hús stb.) is.
Ezt az adatot nem kell megadni a bérvállalkozó által végzett gépi munka (2010. kód), az idegenforgalmi tevékenységek (2020. kód) és a megújuló energia előállítása (2030. kód) esetében.
Érték (V oszlop)
A termékeket valós értéken kell értékelni.
M. táblázat
Támogatások
A táblázat szerkezete
|
|
A támogatás/az adminisztratív információ kategóriája |
Kód (*) |
|
|
|
Finanszírozás |
Kód (**) |
|||
|
Alapegység |
Kód (***) |
|||
|
Adatcsoport |
Oszlopok |
|||
|
Az alapegységek száma |
Érték |
Típus |
||
|
N |
V |
T |
||
|
S |
Támogatás |
|
|
— |
|
AI |
Adminisztratív információk |
|
— |
|
A kategóriákat az alábbi listából kell kiválasztani:
|
Kód (*) |
Csoport |
A kategóriák leírása |
Oszlopok |
||
|
N |
V |
T |
|||
|
Termeléstől független támogatások |
|||||
|
1150 |
S |
Alaptámogatási rendszer |
|
|
— |
|
1200 |
S |
Egységes területalapú támogatási rendszer |
|
|
— |
|
1300 |
S |
Átcsoportosítással nyújtható támogatás |
|
|
— |
|
1400 |
S |
Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan nyújtott támogatás |
— |
|
— |
|
1500 |
S |
Hátrányos természeti adottságú területekre vonatkozó támogatás |
|
|
— |
|
1600 |
S |
Fiatal mezőgazdasági termelők részére nyújtott támogatás |
|
|
— |
|
1700 |
S |
Mezőgazdasági kistermelői támogatási rendszer |
|
|
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
Termeléstől függő támogatás |
|||||
|
Szántóföldi növények |
|||||
|
Gabonafélék, olajos magvak és fehérjenövények |
|||||
|
23111 |
S |
Gabonafélék |
|
|
— |
|
23112 |
S |
Olajos magvak |
|
|
— |
|
23113 |
S |
Fehérjenövények |
|
|
— |
|
2312 |
S |
Burgonya |
|
|
— |
|
23121 |
S |
ebből keményítőtermelés céljából termesztett burgonya |
|
|
— |
|
2313 |
S |
Cukorrépa |
|
|
— |
|
Ipari növények |
|||||
|
23141 |
S |
Len |
|
|
— |
|
23142 |
S |
Kender |
|
|
— |
|
23143 |
S |
Komló |
|
|
— |
|
23144 |
S |
Cukornád |
|
|
— |
|
23145 |
S |
Cikória |
|
|
— |
|
23149 |
S |
Egyéb ipari növények |
|
|
— |
|
2315 |
S |
Zöldségfélék |
|
|
— |
|
2316 |
S |
Parlagon hagyott föld |
|
|
— |
|
2317 |
S |
Rizs |
|
|
— |
|
2318 |
S |
Nagymagvú hüvelyesek |
|
|
— |
|
2319 |
S |
Nem meghatározott szántóföldi növények |
|
|
— |
|
2320 |
S |
Állandó legelő |
|
|
— |
|
2321 |
S |
Szárított takarmány |
|
|
— |
|
2322 |
S |
A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás |
|
|
— |
|
2323 |
S |
A gyapotágazatra vonatkozó nemzeti szerkezetátalakítási program |
|
|
— |
|
2324 |
S |
Vetőmagtermelés |
|
|
— |
|
Állandó növénykultúrák |
|||||
|
23311 |
S |
Bogyós gyümölcsök |
|
|
— |
|
23312 |
S |
Héjas gyümölcsűek |
|
|
— |
|
2332 |
S |
Almafélék és csonthéjasok |
|
|
— |
|
2333 |
S |
Citrusültetvények |
|
|
— |
|
2334 |
S |
Olajfaültetvények |
|
|
— |
|
2335 |
S |
Szőlőültetvények |
|
|
— |
|
2339 |
S |
Másutt nem említett állandó növénykultúrák |
|
|
— |
|
Állatok |
|||||
|
2341 |
S |
Tejelő állatok |
|
|
— |
|
2342 |
S |
Marha- és borjúhús |
|
|
— |
|
2343 |
S |
Szarvasmarha (a típus meghatározása nélkül) |
|
|
— |
|
2344 |
S |
Juh- és kecskefélék |
|
|
— |
|
2345 |
S |
Sertések és baromfi |
|
|
— |
|
2346 |
S |
Selyemhernyó |
|
|
— |
|
2349 |
S |
Másutt nem említett állatok |
|
|
— |
|
2410 |
S |
Rövid rotációs idejű sarjerdő |
|
|
— |
|
2490 |
S |
Másutt nem említett egyéb termeléstől függő támogatások |
|
|
— |
|
Különleges jellegű támogatások és segélyek |
|||||
|
2810 |
S |
Természeti károk miatt nyújtott támogatások |
|
|
— |
|
2890 |
S |
Egyéb különleges jellegű támogatások és segélyek |
|
|
— |
|
2900 |
S |
Másutt nem említett egyéb közvetlen támogatások |
|
|
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
Vidékfejlesztés |
|||||
|
3100 |
S |
Mezőgazdasági beruházási támogatások |
|
|
— |
|
3300 |
S |
Agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos, valamint állatjóléti kifizetések |
|
|
— |
|
3350 |
S |
Biogazdálkodás |
|
|
— |
|
3400 |
S |
Natura 2000 kifizetések és a víz-keretirányelvhez kapcsolódó kifizetések (az erdőgazdálkodási támogatások kivételével) |
|
|
— |
|
3500 |
S |
Hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területek számára teljesített kifizetések |
|
|
— |
|
|
S |
Erdőgazdálkodás |
|
|
|
|
3610 |
S |
Az erdőterületek fejlesztésére és az erdők életképességének javítására irányuló beruházások |
|
|
— |
|
3620 |
S |
Erdőgazdálkodási célú Natura 2000 kifizetések, valamint az erdő-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos szolgáltatásokhoz és az erdővédelemhez nyújtott támogatás |
|
|
— |
|
3750 |
S |
A természeti katasztrófák és katasztrófaesemények által károsított mezőgazdasági termelési potenciál helyreállításához és megfelelő megelőző intézkedések bevezetéséhez nyújtott támogatás |
|
|
— |
|
3900 |
S |
Vidékfejlesztéshez nyújtott egyéb kifizetések |
|
|
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
A költségekhez kapcsolódó támogatások és segélyek |
|||||
|
4100 |
S |
Bérek és társadalombiztosítás |
|
|
— |
|
4200 |
S |
Motorüzemanyagok |
|
|
— |
|
Állattartás |
|||||
|
4310 |
S |
Takarmány tömegtakarmány-fogyasztó állatállománynak |
|
|
— |
|
4320 |
S |
Takarmány sertéseknek és baromfinak |
|
|
— |
|
4330 |
S |
Az állattartás egyéb költségei |
|
|
— |
|
Növénytermesztés |
|||||
|
4410 |
S |
Vetőmagok |
|
|
— |
|
4420 |
S |
Műtrágyák |
|
|
— |
|
4430 |
S |
Növényvédelem |
|
|
— |
|
4440 |
S |
A növénytermesztés egyéb közvetlen költségei |
|
|
— |
|
A gazdálkodás általános költségei |
|||||
|
4510 |
S |
Elektromos energia |
|
|
— |
|
4520 |
S |
Fűtőanyagok |
|
|
— |
|
4530 |
S |
Víz |
|
|
— |
|
4540 |
S |
Biztosítás |
|
|
— |
|
4550 |
S |
Kamat |
|
|
— |
|
4600 |
S |
Az egyéb jövedelemszerző tevékenységek költségei |
|
|
— |
|
4900 |
S |
Egyéb költségek |
|
|
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
Élőállat-vásárláshoz nyújtott támogatások és segélyek |
|||||
|
5100 |
S |
Tejelő állatok vásárlása |
|
|
— |
|
5200 |
S |
Szarvasmarha vásárlása |
|
|
— |
|
5300 |
S |
Juh- és kecskefélék vásárlása |
|
|
— |
|
5400 |
S |
Sertés és baromfi vásárlása |
|
|
— |
|
5900 |
S |
Egyéb állatok vásárlása |
|
|
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
9000 |
S |
Különbségek az előző számviteli évekhez képest |
|
|
— |
|
|
|
|
|
|
|
|
Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatokra vonatkozóan nyújtott támogatás |
|||||
|
10000 |
AI |
Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok |
— |
— |
|
|
10100 |
AI |
A növénytermesztés diverzifikálása |
|
— |
|
|
10200 |
AI |
Állandó legelő |
|
— |
|
|
10210 |
AI |
ebből Natura 2000 területen fekvő, környezeti szempontból érzékeny állandó legelő |
|
— |
|
|
10220 |
AI |
ebből nem Natura 2000 területen fekvő, környezeti szempontból érzékeny állandó legelő |
|
— |
|
|
10300 |
AI |
Ökológiai jelentőségű terület |
|
— |
|
|
10310 |
AI |
Parlagon hagyott földterület |
|
— |
— |
|
10311 |
AI |
Teraszok |
|
— |
— |
|
10312 |
AI |
Tájképi jellemzők |
|
— |
— |
|
10313 |
AI |
Védelmi sávok |
|
— |
— |
|
10314 |
AI |
Agro-erdészeti hektárok |
|
— |
— |
|
10315 |
AI |
Erdőszélek mentén fekvő támogatható hektársávok |
|
— |
— |
|
10316 |
AI |
Rövid rotációs idejű sarjerdőkkel beültetett területek |
|
— |
— |
|
10317 |
AI |
Erdősített területek |
|
— |
— |
|
10318 |
AI |
Köztes kultúrákkal beültetett területek |
|
— |
— |
|
10319 |
AI |
Nitrogénmegkötő növényekkel beültetett területek |
|
— |
— |
A támogatás finanszírozásának módjára vonatkozó kódokat az alábbi listából kell kiválasztani:
|
Kód (**) |
Leírás |
|
0 |
Nem alkalmazható: ezt a kódot adminisztratív információk esetében kell használni. |
|
1 |
A támogatás finanszírozása kizárólag az Európai Unió költségvetéséből történik. |
|
2 |
Az Európai Unió és a tagállam együttesen finanszírozza az intézkedést. |
|
3 |
Az intézkedés finanszírozása nem az uniós költségvetésből, hanem egyéb közforrásokból történik. |
Az alapegységekre vonatkozó kódokat az alábbi listából kell kiválasztani:
|
Kód (***) |
Leírás |
|
0 |
Nem alkalmazható: ezt a kódot adminisztratív információk esetében kell használni. |
|
1 |
A támogatás mértéke az állatállomány egyedszámától függ. |
|
2 |
A támogatás mértéke a hektárban megadott terület nagyságától függ. |
|
3 |
A támogatás mértéke a tonnában megadott tömeg mértékétől függ. |
|
4 |
Mezőgazdasági üzem/egyéb: a támogatást a teljes üzem kapja, vagy a támogatás nyújtásának módja egyéb kategóriákba nem sorolható. |
Az M. táblázat (Támogatások) a mezőgazdasági üzemek részére nemzeti vagy uniós közszervezetek által nyújtott támogatásokat és segélyeket tartalmazza. Magában foglalja továbbá a környezetbarátabbá válást előmozdító kifizetésekre vonatkozó adminisztratív információkat is.
ADATCSOPORTOK AZ M. TÁBLÁZATBAN
S Támogatások
A támogatások és segélyek támogatási kategória (S), finanszírozás és alapegység szerint kerülnek meghatározásra. Minden bejegyzésre vonatkozóan meg kell adni az alapegységek számát (N) és a kapott összeget (V). Támogatási kategóriánként több bejegyzés is szerepelhet a táblázatban, mivel eltérő lehet az alapegység és/vagy a finanszírozás forrása.
Az M. táblázatban feltüntetett támogatások és segélyek főszabály szerint a folyó számviteli évhez kapcsolódnak, függetlenül attól, hogy az összeg mikor érkezik be (a számviteli év az igénylési évnek felel meg). A beruházási támogatások és a hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területeknek juttatott kifizetéseken kívüli vidékfejlesztési kifizetések kivételt képeznek ez alól az általános szabály alól, mivel a megadott összegeknek a számviteli évben ténylegesen megkapott kifizetéseket kell tükrözniük (a számviteli év a kifizetési évnek felel meg).
AI Adminisztratív információk
Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazására vonatkozó adatokat az adminisztratív információk (AI) kategóriája szerint kell feltüntetni. A táblázatban feltüntetett minden egyes bejegyzés vonatkozásában meg kell adni az alapegységek számát (N) és/vagy a típust (T).
Az alapegységek száma (N) az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok által érintett, hektárban megadott területnek felel meg:
1. 10100. kód– Közvetlen kifizetésekkel támogatható szántóföld
2. 10200. kód– Állandó legelő
3. 10300–10319. kód– Ökológiai jelentőségű területnek minősülő szántóföld hektárban, adott esetben az átváltási tényezők alkalmazása után, de a súlyozási tényezők alkalmazását megelőzően megadott területe.
Az N oszlopban (Az alapegységek száma) említett adatokat a 2015–2017-es időszak éveiben a 10300–10319. kódra vonatkozóan nem kötelező megadni.
A típust (T) az alábbi listából kell kiválasztani:
|
Kód |
Leírás |
|
1 |
A mezőgazdasági üzem köteles megfelelni az adminisztratív követelménynek. |
|
2 |
A mezőgazdasági üzem jellegéből adódóan megfelel az adminisztratív követelménynek (biogazdálkodás). |
|
3 |
A mezőgazdasági üzem a Natura 2000 hálózatról szóló, a madárvédelmi vagy a víz-keretirányelvnek való megfelelésen alapuló mentességet élvez. |
|
4 |
A mezőgazdasági üzem az 1307/2013/EU rendeletben meghatározott egyéb kritériumtípuson alapuló mentességet élvez. |
|
5 |
A mezőgazdasági üzem nemzeti vagy regionális környezetvédelmi tanúsítási rendszeren alapuló egyenértékű gyakorlatot folytat. |
|
6 |
A mezőgazdasági üzem agrár-környezetvédelmi és éghajlattal kapcsolatos intézkedéseken alapuló egyenértékű gyakorlatot folytat. |
A 10000. kategória (Az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatok) esetében a típusra vonatkozó (T) oszlopban (egymást kölcsönösen kizáró jelleggel) kizárólag az 1. vagy a 2. érték szerepelhet:
|
1. |
Az 1. kód kiválasztása esetén be kell jegyezni a megfelelő információkat a 10100–10319. kategóriáknál, a típusra vonatkozó (T) oszlopban pedig csak az 1., 3., 4., 5. és 6. érték szerepelhet; |
|
2. |
A 2. kód kiválasztása esetén semmiféle információt nem kell feltüntetni a 10100–10319. kategóriák vonatkozásában. |
(1) Lásd e rendelet VII. mellékletét.
(2) A Tanács 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelete az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 189., 2007.7.20., 1. o.).
(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2012. november 21-i 1151/2012/EU rendelete a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről (HL L 343., 2012.12.14., 1. o.).
(4) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1305/2013/EU rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról és az 1698/2005/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 487. o.).
(5) Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17-i 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 320. o.).
(6) A Tanács 1979. április 2-i 79/409/EGK irányelve a vadon élő madarak védelméről (HL L 103., 1979.4.25., 1. o.).
(7) A Tanács 1992. május 21-i 92/43/EGK irányelve a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről (HL L 206., 1992.7.22., 7. o.).
(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2000. október 23-i 2000/60/EK irányelve a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról (HL L 327., 2000.12.22., 1. o.).
(9) A Bizottság 2012. április 30-i 385/2012/EU végrehajtási rendelete a mezőgazdasági üzemek jövedelmének megállapítására és üzleti tevékenységük elemzésére használandó mezőgazdasági adatszolgáltatási űrlapról (HL L 127., 2012.5.15., 1. o.)