AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK (EU) 2015/656 HATÁROZATA

(2015. február 4.)

az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésével összhangban az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő, hitelintézetek általi beszámításának engedélyezésére vonatkozó feltételekről (EKB/2015/4)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról szóló, 2013. október 15-i 1024/2013/EU tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikke (1) bekezdésének d) pontjára és 4. cikke (3) bekezdésének második albekezdésére,

mivel:

ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

1. cikk

Tárgy és hatály

(1)   E határozat rögzíti azokat a feltételeket, amelyeket az EKB a hitelintézetek számára az évközi vagy év végi nyereségnek az elsődleges alapvető tőkébe való beszámítása engedélyezése érdekében határozott meg az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) és b) pontja értelmében.

(2)   E határozat nem érinti a hitelintézetek ahhoz való jogát, hogy az e határozat hatálya alá nem tartozó esetekben kérjék az EKB-től az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő beszámításának engedélyezését.

(3)   E határozat azokra a hitelintézetekre alkalmazandó, amelyek fölött az EKB a 468/2014/EU európai központi banki rendelettel (EKB/2014/17) (5) összhangban közvetlen felügyeletet gyakorol.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E határozat tekintetében a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

1.   „hitelintézet”: az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott hitelintézet, amely fölött az EKB gyakorolja a felügyeletet;

2.   „összevont alapon”: jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 48. pontjában meghatározott jelentéssel;

3.   „szubkonszolidált alapon”: jelentése megegyezik az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 49. pontjában meghatározott jelentéssel;

4.   „konszolidáló szervezet”: az a hitelintézet, amely összevont alapon vagy adott esetben szubkonszolidált alapon teljesíti az 575/2013/EU rendeletben rögzített követelményeket, az 575/2013/EU rendelet 11. és 18. cikkével összhangban;

5.   „évközi nyereség”: az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározottak szerinti nyereség, amelyet egy teljes pénzügyi évnél rövidebb referencia-időszakra számítanak ki, azelőtt, hogy a hitelintézet hivatalos döntés keretében megerősítette volna éves eredményét;

6.   „év végi nyereség”: az alkalmazandó számviteli szabályozásban meghatározottak szerinti nyereség, amelyet egy teljes pénzügyi évnek megfelelő referencia-időszakra számítanak ki, azelőtt, hogy a hitelintézet hivatalos döntés keretében megerősítette volna éves eredményét;

7.   „osztalékfizetési arány összevont szinten”: az alábbiak közötti arány: a) az elsődleges alapvető tőkét nem csökkentő formában kifizetett osztaléktól eltérő (például részvény formájú osztalék), a konszolidáló szervezet tulajdonosai részére kifizetett osztalék; és b) a konszolidáló szervezet tulajdonosaihoz hozzárendelendő adózás utáni nyereség. Amennyiben egy adott év tekintetében az a) és a b) közötti arány negatív vagy 100 % fölött van, az osztalékfizetési arány 100 %-nak tekintendő. Amennyiben egy adott év tekintetében a b) nulla, az osztalékfizetési arány 0 %-nak tekintendő, amennyiben az a) nulla, és 100 %-nak, amennyiben az a) nulla fölött van.

8.   „osztalékfizetési arány egyedi szinten”: az alábbiak közötti arány: a) az elsődleges alapvető tőkét nem csökkentő formában kifizetett osztaléktól eltérő (például részvény formájú osztalék), a szervezet tulajdonosai részére kifizetett osztalék; és b) az adózás utáni nyereség. Amennyiben egy adott év tekintetében az a) és a b) közötti arány negatív vagy 100 % fölött van, az osztalékfizetési arány 100 %-nak tekintendő. Amennyiben egy adott év tekintetében a b) nulla, az osztalékfizetési arány 0 %-nak tekintendő, amennyiben az a) nulla, és 100 %-nak, amennyiben az a) nulla fölött van.

3. cikk

Az évközi vagy év végi nyereség elsődleges alapvető tőkébe történő beszámításának engedélyezése

(1)   Az 575/2013/EU rendelet 26. cikkének (2) bekezdése alkalmazásában a hitelintézetek számára engedélyezésre kerül, hogy az évközi vagy év végi nyereséget beszámítsák az elsődleges alapvető tőkébe azelőtt, hogy az intézmény hivatalos döntés keretében megerősítette volna az intézmény éves végső eredményét, feltéve, hogy a hitelintézet megfelel az e határozat 4. és 5. cikkében rögzített feltételeknek.

(2)   A 4. és az 5. cikkben foglalt feltételeknek azelőtt kell megfelelni, hogy 680/2014/EU végrehajtási rendelet 3. cikkében rögzített adatszolgáltatás-beküldési határidőknek megfelelően a szavatoló tőkére és a tőkekövetelményekre vonatkozó alkalmazandó adatszolgáltatást benyújtanák.

(3)   Azok a hitelintézetek, amelyek az évközi vagy év végi nyereségüket be kívánják számítani az elsődleges alapvető tőkébe, az e határozat 4. és 5. cikkében előírt dokumentációt tartalmazó levelet küldenek az EKB-nek. Az EKB a vonatkozó dokumentáció kézhezvételétől számított három munkanapon belül értesíti a hitelintézetet, hogy a dokumentáció tartalmazza-e az e határozatban előírt információkat.

4. cikk

A nyereség ellenőrzése

(1)   Az EKB akkor tekinti úgy, hogy teljesítették az 575/2013/EU rendelet 26. cikke (2) bekezdésének a) pontja szerinti ellenőrzésre vonatkozó követelményt, ha a bejelentő hitelintézet a külső könyvvizsgálója által aláírt, a (3) és (4) bekezdésben meghatározott követelményeknek megfelelő dokumentumot bocsát az EKB rendelkezésére.

(2)   Az évközi vagy év végi nyereségnek – a konszolidáció különböző szintjein vagy egyedi alapon – az elsődleges alapvető tőkébe történő beszámítására vonatkozó szándékukat bejelentő hitelintézetek az (1) bekezdésben említett dokumentumot a konszolidáció legmagasabb szintjén bocsáthatják rendelkezésre.

(3)   Az év végi nyereség tekintetében az ellenőrzés vagy könyvvizsgálói jelentésből, vagy egy megerősítő levélből áll, amely rögzíti, hogy az ellenőrzés még nem zárult le, és semmi olyan nem jutott a könyvvizsgálók tudomására, ami alapján azt feltételeznék, hogy a végleges jelentés korlátozott véleményt (záradékot) fog tartalmazni.

(4)   Az évközi nyereség tekintetében az ellenőrzés könyvvizsgálói jelentésből, vagy felülvizsgálati jelentésből (a Nemzetközi Könyvvizsgálati és Bizonyosságot Nyújtó Szolgáltatási Standardok Testület által kibocsátott, a felülvizsgálati megbízásokra vonatkozó 2410. sz. nemzetközi standard [International Standard on Review Engagements], illetve valamely nemzeti szinten alkalmazandó hasonló standard által meghatározottak szerinti), vagy pedig – feltéve, hogy a hitelintézet által végzett ellenőrzés könyvvizsgálói jelentésből áll – a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő megerősítő levélből áll.

5. cikk

Az előre látható terhek vagy osztalékok levonása a nyereségből

(1)   Annak bizonyítása érdekében, hogy az előre látható terhek vagy osztalékok levonásra kerültek a nyereség összegéből, a hitelintézet:

(2)   Azokban az esetekben, amikor az évközi vagy év végi nyereséget összevont vagy szubkonszolidált alapon kívánják figyelembe venni, az (1) bekezdésben említett követelményeket a konszolidáló szervezetnek kell teljesítenie.

(3)   A levonandó osztalék a vezető testület által formálisan javasolt vagy eldöntött összegnek felel meg. Amennyiben ilyen formális döntés meghozatalára még nem került sor, a levonandó osztalék az alábbiak közül a legmagasabbnak felel meg:

(4)   Az osztalékoknak a (3) bekezdésben fel nem sorolt módszerektől eltérő bármely levonása nem tartozik e határozat hatálya alá.

(5)   Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a jogosult személy olyan személy, akit az intézmény vezető testülete a nevében történő aláírásra megfelelő módon felhatalmazott.

(6)   Az intézmények az (1) bekezdés céljára az e határozat mellékletében található mintalevelet használják.

6. cikk

Hatálybalépés

(1)   Ez a határozat 2015. február 6-án lép hatályba.

(2)   Ez a határozat a 680/2014/EU végrehajtási rendelet 2. cikkével összhangban a 2014. december 31-i adatszolgáltatási vonatkozási időponttól alkalmazandó.

(1)  HL L 287., 2013.10.29., 63. o.

(2)  Az Európai Parlament és a Tanács 575/2013/EU rendelete (2013. június 26.) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 176., 2013.6.27., 1. o.).

(3)  A Bizottság felhatalmazáson alapuló 241/2014/EU rendelete (2014. január 7.) az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az intézményekre vonatkozó tőkekövetelményekre alkalmazandó szabályozási technikai standardok tekintetében való kiegészítéséről (HL L 74., 2014.3.14., 8. o.).

(4)  A Bizottság 680/2014/EU végrehajtási rendelete (2014. április 16.) az intézmények 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében végrehajtás-technikai standardok megállapításáról (HL L 191., 2014.6.28., 1. o.).

(5)  Az Európai Központi Bank 468/2014/EU rendelete (2014. április 16.) az Egységes Felügyeleti Mechanizmuson belül az Európai Központi Bank és az illetékes nemzeti hatóságok, valamint a kijelölt nemzeti hatóságok közötti együttműködési keretrendszer létrehozásáról (SSM-keretrendelet) (EKB/2014/17) (HL L 141., 2014.5.14., 1. o.).