1.

2.

Amennyiben valamely tagállamtól az első albekezdésben említett formában és határidőn belül nem érkezik értesítés, a Bizottság az adott tagállam esetében 0 %-osnak tekinti a fizetett kamatlábat.

Abban az esetben, ha egy tagállam úgy nyilatkozik, hogy nem merültek fel nála kamatköltségek, mivel a referencia-időszakban nem került sor mezőgazdasági termékek közraktározására, a Bizottság az e pont első bekezdésében említett referencia-időszakban érvényesülő átlagos referencia-kamatlábak alapján határozza meg a kamatlábat, egy százalékpont hozzáadásával. A referencia-kamatlábak a következők:

Ha az a) pontban említett referencia-kamatlábak vagy EURIBOR kamatlábak közül nem mindegyik áll rendelkezésre a referencia-időszak teljes időtartamára vonatkozóan, akkor az adott időszakra vonatkozó, rendelkezésre álló kamatlábakat kell használni.

3.

Az egyes pénzügyi évekre vonatkozóan az 1306/2013/EU rendelet 20. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott bizottsági végrehajtási rendeletben meghatározott kamatlábakat egy tizedesjegyre kell kerekíteni.

1.

2.

A termékek tonnánkénti átlagértékének kiszámításához a pénzügyi év első napján készleten lévő termékek és az év során felvásárolt termékek értékének összegét el kell osztani a pénzügyi év első napján készleten lévő termékek és a pénzügyi év során felvásárolt termékek mennyiségének összegével.

A pénzügyi év átlagkészletének kiszámításához az egyes hónapok elején és az egyes hónapok végén meglévő készletek összegét el kell osztani a pénzügyi évben lévő hónapok számának kétszeresével.

3.

4.

5.

ahol

E számításhoz a szabályokban meghatározott minimális időtartamot kell fizetési határidőnek tekinteni. Egy hónapot 30 naposnak kell tekinteni. Az egy hónapon belüli, 15 napnál hosszabb időszakokat teljes hónapnak kell tekinteni; egy hónapon belüli, 15 napos vagy annál rövidebb időszakok ehhez a számításhoz nem vehetők figyelembe.

Amennyiben az első albekezdésben említett csökkentés végrehajtását követően az átlagkészlet kiszámításakor a pénzügyi év végén negatív eredmény keletkezik, az így kapott összeget le kell vonni a következő pénzügyi évre kiszámított átlagkészletből.

1.

ahol

2.

ahol

3.

a)

b)

c)

a)

b)

c)

d)

e)

a)

b)

c)

a)

b)

c)

d)

a)

b)

c)

d)

a)

b)

c)

a)

b)

c)

d)

e)

a)

b)

c)

d)

a)

b)

a)

b)

c)

d)

a)

b)

c)

d)

a)

b)

c)

1.

2.

Az átvétel és betárolás (I.), valamint a kitárolás (III.) költségeit a II. mellékletben meghatározott egyes cselekményekkel (a), b), c)…) érintett termék tonnáira vonatkozóan kell bejelenteni. A tárolás (II.) költségeit havi alapon kell bejelenteni, a II. mellékletben meghatározott egyes cselekmények (a), b), c)…) kapcsán tárolt tonnánként.

3.

4.

5.

6.

7.

1.

Ezt a nyilatkozatot a Bizottságnak kell címezni, és még azelőtt el kell hozzá juttatni, mielőtt a Bizottság kézhez vette volna az érintett pénzügyi évre vonatkozó első havi nyilatkozatot, vagy – amennyiben a szóban forgó termék nem áll intervenciós raktározás alatt az adott pénzügyi év elején – legkésőbb a termék első betárolásának hónapját követő hónapban.

Az első albekezdésben előírt növelést az érintett termékre vonatkozó, az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett referencia-küszöbértéknek az adott termékre vonatkozóan a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet IV. mellékletében meghatározott tűréshatárral való megszorzásával kell kiszámítani.

2.

3.

1.

2.

3.

Ilyen esetben a Bizottság minden pénzügyi év végén – az 5. pontban ismertetett módszer szerint – egy második értékcsökkentést hajt végre.

4.

E célból a raktározott termékek becsült eladási árát a termékenként és tagállamonként becsült átviteli értékhez kell viszonyítani. A termékenkénti és érintett tagállamonkénti értékcsökkenés teljes összegét a becsült átviteli értékek és a várható eladási árak közötti különbségeknek a pénzügyi év végén raktáron lévő becsült mennyiségekkel való szorzata adja meg.

5.

6.

7.

a)

a termékek raktározására vagy feldolgozására vonatkozó, a 907/2014/EU felhatalmazáson alapuló rendelet 4. cikkének (2) bekezdésében említett tűréshatárok túllépése esetén vagy olyan esetben, amikor lopás vagy más azonosítható okok miatt hiányzó mennyiségeket állapítanak meg, a hiányzó mennyiségek értékének kiszámításához ezeket a mennyiségeket meg kell szorozni az egyes termékekre a tűréshatárok túllépésének vagy a hiányzó mennyiségek megállapításának pénzügyi éve első napján érvényes, az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett, standard minőségre vonatkozó, 5 %-kal megnövelt referencia-küszöbértékkel.

b)

Ha azon a napon, amikor észlelik a hiányzó mennyiségeket, a standard minőségre vonatkozó piaci átlagár a raktározás tagállamában meghaladja az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett alapvető referencia-küszöbérték 105 %-át, akkor a szerződő felek kötelesek az intervenciós hivatalnak visszatéríteni a tagállam által megállapított piaci ár 5 %-kal növelt összegét.

A piaci átlagárat a tagállam határozza meg a Bizottságnak szóló bejelentéseiben rendszeresen megküldött információk alapján.

A piaci ár alkalmazása mellett beszedett összegek és az 1308/2013/EU rendelet 7. cikkében említett referencia-küszöbérték alkalmazásával az EMGA számláira könyvelt összegek különbözetét a többi jóváírással együtt a pénzügyi év végén jóvá kell írni az EMGA számláin.

c)

Abban az esetben, ha a hiányzó mennyiségeket az intervenciós raktározási helyszínről vagy a kifizető ügynökség által kijelölt raktározási helyszínről más helyszínre történő továbbítás vagy elszállítás után észlelik, és ha vonatkozó uniós jogszabályok nem rögzítenek konkrét értéket, e hiányzó mennyiségek értékét az a) pontnak megfelelően kell meghatározni.

1.

2.

A termék értékesítésére vonatkozó határozatot az érintett termékre vonatkozó mezőgazdasági jogszabályokkal összhangban kell meghozni. Az értékesítésből származó bevételeket a termék kitárolásának hónapjában kell könyvelni.

1.

2.