7.6.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 169/130

(1)

A köz- és magánszféra közötti partnerségek formájában végrehajtandó közös technológiai kezdeményezésekről elsőként az 1982/2006/EK európai parlamenti és a tanácsi határozat (2) rendelkezett.

(2)

A 2006/971/EK tanácsi határozat (3) konkrét, támogatandó köz- és magánszféra közötti partnerségeket határozott meg.

(3)

Az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (4) létrehozta a Horizont 2020 kutatási és innovációs keretprogramot (2014–2020) („Horizont 2020”). A Horizont 2020 célja, hogy szélesebb körű hatást érjen el a kutatás és az innováció területén a Horizont 2020 és a magánszféra pénzügyi forrásainak egyesítésével olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljainak eléréséhez, ösztönözheti a magánberuházásokat, és segíthet a társadalmi kihívások kezelésében. Az ilyen partnerségeknek hosszú távú kötelezettségvállaláson kell alapulniuk, valamennyi partner kiegyensúlyozott hozzájárulását is ideértve, továbbá elszámoltathatóaknak kell lenniük saját céljaik elérése tekintetében, és igazodniuk kell az Unió kutatásra, fejlesztésre és innovációra irányuló stratégiai céljaihoz. E partnerségek irányításának és működésének nyitott, átlátható, célravezető és hatékony módon kell megvalósulnia, és lehetőséget kell biztosítania arra, hogy a saját szakterületükön tevékenykedő érdekelt felek széles köre részt vehessen a partnerségben. A 1291/2013/EU rendelettel összhangban az ilyen partnerségekben való uniós részvétel az 1982/2006/EK határozat szerint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 187. cikke alapján létrehozott közös vállalkozások pénzügyi támogatásában is testet ölthet.

(4)

Az 1291/2013/EU rendeletnek és a 2013/743/EU tanácsi határozatnak (5) megfelelően a Horizont 2020 keretében létrehozott közös vállalkozások részére támogatás nyújtható az említett határozatban rögzített feltételek szerint.

(5)

Az Európai Parlament és a Tanács által is megerősített, a Bizottság 2010. március 3-i közleményében foglalt, „Európa 2020 – Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája”(„Európa 2020 stratégia”) hangsúlyozza: ahhoz, hogy az Unió az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés színtere legyen, kedvező feltételeket kell teremteni a tudásba és az innovációba való beruházás számára.

(6)

A bioalapú Iparágak Konzorciuma a köz- és a magánszféra érdekelt feleivel folytatott széles körű konzultáció alapján kidolgozott egy, az elképzeléseket összegző dokumentumot és egy stratégiai innovációs és kutatási menetrendet. A stratégiai innovációs és kutatási terv egyrészt ismerteti azokat a fő technológiai és innovációs kihívásokat, amelyeket le kell küzdeni ahhoz, hogy Európa a fenntartható és versenyképes bioalapú iparágak otthona legyen, másrészt pedig meghatározza a bioalapú iparágakra vonatkozó közös technológiai kezdeményezés keretében folytatandó kutatási, demonstrációs és a piaci alkalmazást célzó tevékenységeket (a továbbiakban: „bioalapú iparágakra vonatkozó kezdeményezés”).

(7)

A Bioalapú Iparágak Konzorciuma olyan nonprofit szervezet, amely a bioalapú iparágakra vonatkozó kezdeményezést támogató iparági csoport képviseletére jött létre. Tagsága, mely nagyvállalatokból, kis- és középvállalkozásokból (kkv), regionális klaszterekből, európai szakmai szövetségekből, valamint európai technológiai platformokból áll, lefedi a teljes bioalapú értékláncot. A konzorcium célja a bioalapú iparágak technológiai és gazdasági fejlődésének biztosítása és ösztönzése Európában. A konzorciumba a bioalapú értéklánchoz kapcsolódó minden érdekelt fél kérheti felvételét. A konzorcium a nyitottság és az átláthatóság elvét alkalmazza a tagság tekintetében, biztosítva az iparág széles körű részvételét.

(8)

Minden támogatásra jogosult intézmény részt vehet a kiválasztott projektekben, illetve azok koordinátorává válhat.

(9)

Az „innováció a fenntartható növekedésért: az európai biogazdaság” című, 2012. február 13-i bizottsági közlemény és különösen annak cselekvési terve egy köz- és magánszféra közötti partnerség létrehozását sürgeti, amely támogatja a fenntartható, versenyképes bioalapú iparágak és értékláncok létrehozását Európában. Tekintettel arra célra, miszerint társadalmainknak egyre függetlenebbé kell válnia a kőolajtól, a közlemény kifejti: erősíteni kell a biomasszát elállító és feldolgozó ágazatok integrációját, hogy a biomassza ipari és energiatermelési célokra történő felhasználása révén áthidalhatók legyenek azok az ellentmondások, amelyeket az élelmezésbiztonság iránti igény, a természeti erőforrások szűkössége és a környezetvédelmi célok együttes megléte jelent.

(10)

A „Vezető piacok – egy kezdeményezés Európa számára” című, 2007. december 21-i bizottsági közlemény megállapította, hogy a bioalapú iparágak stratégiai fontossággal bírnak Európa jövőbeli versenyképessége szempontjából; ezt az „Erősebb európai ipart a növekedés és a gazdasági fellendülés érdekében” című, 2012. október 10-i bizottsági közlemény is megerősítette, amelyet, továbbá hangsúlyozta, hogy szükség van a bioalapú iparágakra vonatkozó kezdeményezésre.

(11)

A bioalapú iparágak és a hozzájuk tartozó értékláncok összetett, komoly technológiai és innovációs kihívásokkal szembesülnek. Kialakulóban lévő ágazatként a bioalapú iparágaknak meg kell küzdeniük a technikai kompetenciák szétszórtságával és a ténylegesen rendelkezésre álló erőforrásokat illetően nyilvánosan elérhető adatok korlátozottságával ahhoz, hogy fenntartható, versenyképes értékláncokat hozhassanak létre. Ezeknek a kihívásoknak a megválaszolásához – célirányos és koherens módon – európai szinten kritikus tömeget kell elérni a tevékenység volumene, a kiválóság és az innovációs potenciál tekintetében.

(12)

A bioalapú iparágakra vonatkozó kezdeményezésnek ellensúlyoznia kell azokat a piaci hiányosságokat, amelyek visszavetik az európai bioalapú iparágak piaci hasznosítás előtti fázisban lévő kutatási, demonstrációs és a piaci alkalmazást célzó tevékenységeit célzó magánberuházásokat. Ezen belül biztosítania kell különösen a megbízható biomassza-ellátást, figyelembe véve az egyéb, versengő társadalmi és környezetvédelmi igényeket, valamint támogatnia kell a fejlett feldolgozási technológiákat, a nagy volumenű demonstrációs tevékenységeket és a szakpolitikai eszközöket, hogy mindezek révén csökkentse azokat a kockázatokat, amelyekkel a fenntartható és versenyképes bioalapú termékek és bioüzemanyagok fejlesztésére irányuló, kutatási és innovációs célú magánberuházásokat megvalósítani kívánó felek találják szembe magukat.

(13)

A bioalapú iparágakra vonatkozó közös technológiai kezdeményezésnek egy olyan köz- és magánszféra közötti partnerségnek kell lennie, amely fokozza a fenntartható bioalapú ipari ágazatok fejlesztését célzó beruházásokat Európában. Környezeti és társadalmi-gazdasági előnyökkel kell járnia az európai polgárok számára, fokoznia kell Európa versenyképességét, és hozzá kell járulnia ahhoz, hogy Európa kulcsszereplővé váljon a fejlett bioalapú termékek és bioüzemanyagok kutatása, demonstrálása és piaci alkalmazása terén.

(14)

A bioalapú iparágakra vonatkozó kezdeményezés célja egy kutatási és innovációs tevékenységekre irányuló program végrehajtása Európában, amely felméri a bioalapú anyagok előállítására alkalmas, megújuló biológiai erőforrások rendelkezésre állását, és ennek alapján támogatja a fenntartható bioalapú értékláncok létrehozását. Ezeket a tevékenységeket a bioalapú értéklánc különböző pontjaihoz kapcsolódó érintett felek közötti együttműködés útján kell megvalósítani, ideértve az elsődleges gyártó és feldolgozó iparágakat, a fogyasztói márkákat, a kis- és középvállalkozásokat, a kutatási és technológiai központokat, valamint az egyetemeket.

(15)

A bioalapú iparágakra vonatkozó kezdeményezés céljainak nagyra törő jellege és kiterjedtsége, a mozgósítandó pénzügyi és technikai erőforrások mértéke, az erőforrások és a finanszírozás terén való hatékony koordináció és szinergia szükségessége megköveteli az Unió részvételét. Ezért a bioalapú iparágakra vonatkozó közös technológiai kezdeményezés végrehajtását célzó, jogi személyiséggel bíró közös vállalkozást (a továbbiakban: BBI Közös Vállalkozás) kell létrehozni.

(16)

A BBI Közös Vállalkozás célját a kutatási és innovációs tevékenységeknek a köz- és magánszektorból származó erőforrások felhasználásával történő támogatásával kell megvalósítani. Ehhez a BBI Közös Vállalkozásnak a kutatási, demonstrációs és a piaci alkalmazást célzó tevékenységek támogatását célzó ajánlattételi felhívásokat kell közzétennie.

(17)

A maximális hatás elérése érdekében a BBI Közös Vállalkozásnak erős szinergiákat kell kialakítania más – például az oktatás, a környezetvédelem, a versenyképesség és a kis- és középvállalkozások terén – meglévő uniós programokkal, valamint a kohéziós politika és a vidékfejlesztési politika pénzeszközeivel, ami konkrétan hozzájárulhat a nemzeti és regionális kutatási és innovációs kapacitásoknak az intelligens szakosodási stratégiák keretében való erősítéséhez.

(18)

Ezenfelül, a Horizont 2020-nak hozzá kell járulnia az Unión belüli kutatási és innovációs szakadék felszámolásához azzal, hogy elősegíti az európai strukturális és beruházási alapokkal való szinergiák létrehozását. A BBI Közös Vállalkozás keretében ezért törekedni kell az európai strukturális és beruházási alapokkal való szoros együttműködésre, ami kifejezetten elősegítheti a közös vállalkozás tevékenységi területén meglévő helyi, regionális és nemzeti kutatási és innovációs képességek megerősítését, és támogathatja az intelligens szakosodásra irányuló törekvéseket.

(19)

Helyénvaló, hogy a BBI Közös Vállalkozás alapító tagjai az Unió és a bioalapú iparágak konzorciuma legyenek.

(20)

A BBI Közös Vállalkozás szervezeti és működési szabályait az alapokmányában kell rögzíteni, ezen rendelet részeként.

(21)

A bioalapú iparágak konzorciuma írásban kifejezte egyetértését azzal, hogy a BBI Közös Vállalkozás tevékenységi területén végzett kutatási tevékenységek a köz- és magánszféra közötti partnerséghez mint működési formához megfelelően igazodó struktúrában folyjanak Helyénvaló, hogy a bioalapú iparágak konzorciuma jóváhagyó levél aláírásával fogadja el a jelen rendelet mellékletét képező alapokmányban foglaltakat.

(22)

Céljai elérése érdekében a BBI Közös Vállalkozásnak az általa nyújtott pénzügyi támogatást nyílt és átlátható eljárások révén, főként nyílt versenypályázati felhívást követően odaítélt támogatás formájában kell a résztvevők rendelkezésére bocsátania.

(23)

Az Uniótól eltérő más tagok hozzájárulásának nem célszerű a BBI Közös Vállalkozás igazgatási költségeinek fedezésére és a BBI Közös Vállalkozás által támogatott kutatási és innovációs tevékenységek végrehajtásához szükséges társfinanszírozásra korlátozódnia. Az Uniótól eltérő más tagok hozzájárulásának célszerű fedezni az általuk – egy kiegészítő tevékenységi tervben foglalt részletes leírásnak megfelelően – végrehajtandó kiegészítő tevékenységeket is. Annak érdekében, hogy jól áttekinthető legyen a multiplikátor-hatás, e kiegészítő tevékenységeknek hozzá kell járulniuk a bioalapú iparágakra vonatkozó tágabb kezdeményezéshez.

(24)

A BBI Közös Vállalkozás által finanszírozott közvetett intézkedésekben való részvételt a 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szabályozza (6). A BBI Közös Vállalkozás keretében gondoskodni kell e szabályoknak a Bizottság által elfogadott intézkedések alapján történő következetes alkalmazásáról.

(25)

A nyitottság és az átláthatóság biztosítása, valamint a részvétel megkönnyítése érdekében a BBI Közös Vállalkozás keretében fel kell használni a Bizottság által kezelt elektronikus eszközöket is. E célból a BBI Közös Vállalkozás keretében meghirdetett pályázati felhívásokat a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján is közzé kell tenni. Ezen túlmenően a BBI Közös Vállalkozás keretében megfelelő formában és a Bizottság jelentéstételi kötelezettségéhez igazodó időközönként elérhetővé kell tenni a többek között a pályázatokra, a kérelmezőkre, a támogatásokra és a résztvevőkre vonatkozó releváns adatokat is, hogy azokat integrálni lehessen a Bizottság által kezelt, a Horizont 2020-hoz kapcsolódó elektronikus jelentéstételi és információterjesztési rendszerekbe.

(26)

A BBI Közös Vállalkozásnak nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulást a hatékony és eredményes pénzgazdálkodás elvei, valamint a 966/2012/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (7) és a 1268/2012/EU felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben (8) meghatározott közvetett irányítási szabályok szerint kell kezelni.

(27)

Az egyszerűsítés érdekében az összes felet érintően csökkenteni kell az adminisztratív terheket. El kell kerülni az ellenőrzési átfedéseket, valamint az aránytalan mértékű dokumentációt és jelentéstételt. Az e rendelet értelmében uniós forrásokban részesülők ellenőrzését az 1291/2013/EU rendeletben foglaltaknak megfelelően kell végezni.

(28)

Az Unió és a BBI Közös Vállalkozásban részt vevő egyéb tagok pénzügyi érdekeit a kiadási ciklus egészében arányos intézkedésekkel kell védeni, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, az eltűnt, jogtalanul kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetését és adott esetben a 966/2012/EU, Euratom rendelet szerinti közigazgatási és pénzügyi szankciók alkalmazását.

(29)

A Bizottság belső ellenőrének ugyanolyan hatásköröket kell gyakorolnia a BBI Közös Vállalkozás felett, mint a Bizottság szervezeti egységei felett.

(30)

A közös vállalkozások sajátos jellegére és jelenlegi státusára való tekintettel, valamint annak érdekében, hogy biztosított legyen a hetedik keretprogram folytonossága, a közös vállalkozások esetében továbbra is külön mentesítési eljárást kell alkalmazni. Ezért a 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikkének (7) bekezdésétől és 209. cikkétől eltérve a BBI Közös Vállalkozás költségvetésének végrehajtására vonatkozó mentesítést az Európai Parlament adja meg a Tanács ajánlása alapján. A 966/2012/EU, Euratom rendelet 60. cikke (5) bekezdésében foglalt jelentéstételi követelmények ezért nem alkalmazandók a BBI Közös Vállalkozáshoz nyújtott uniós pénzügyi hozzájárulásra, viszont azokat a lehető legnagyobb mértékben hozzá kell igazítani a 966/2012/EU, Euratom rendelet 208. cikke szerinti szervekre vonatkozóan ugyanazon cikkben előírt követelményekhez. Az elszámolás, valamint az alapjául szolgáló ügyletek jogszerűségének és szabályszerűségének ellenőrzését a Számvevőszéknek kell végeznie.

(31)

A BBI Közös Vállalkozásnak nyílt és átlátható módon kell működnie, és ennek keretében valamennyi releváns információt kellő időben közölnie kell megfelelő szerveivel, valamint gondoskodnia kell tevékenységeinek promóciójáról, többek között a nagyközönséget célzó tájékoztató és ismeretterjesztő kampányok révén. A BBI Közös Vállalkozás szerveinek eljárási szabályzatát a nyilvánosság számára hozzáférhetővé kell tenni.

(32)

A BBI Közös Vállalkozás létrehozásáért és kezdeti működéséért a Bizottság felelős mindaddig, amíg előbbi nem rendelkezik a saját költségvetésének végrehajtásához szükséges működési kapacitással.

(33)

A Horizont 2020-nak a nagyobb fokú egyszerűsítésre és koherenciára irányuló átfogó célkitűzésével összhangban a BBI Közös Vállalkozás keretében közzétett minden pályázati felhívásnak figyelembe kell vennie a Horizont 2020 időtartamát,

(34)

A BBI Közös Vállalkozás céljait, nevezetesen az ipari kutatás és innováció Unió-szerte történő erősítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az átfedések elkerülése, a kritikus tömeg fenntartása és a közpénzek optimális felhasználásának biztosítása miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

a)

hozzájáruljon a 1291/2013/EU rendelet és különösen a Horizont 2020 egyedi program létrehozásáról szóló, 2013/743/EU határozat III. részének végrehajtásához;

b)

a biomasszát fenntartható módon beszerző és fejlett biofinomítókon alapuló, fenntartható, versenyképes, bioalapú európai iparágak fejlesztése révén hozzájáruljon a bioalapú iparágakra vonatkozó kezdeményezés céljainak megvalósításához az erőforrásokat hatékonyabban felhasználó, fenntartható, karbonszegény gazdaság létrehozása és a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás erősítése érdekében, mindenekelőtt a vidéki térségekben és különösen:

a)

a BBI Közös Vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat II. mellékletében említett megfelelő teljesítménymutatókkal kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

b)

a BBI Közös Vállalkozásnak a 2013/743/EU határozat II. mellékletében említett nyomon követéssel kapcsolatos hozzájárulására vonatkozó követelmények;

c)

a BBI Közös Vállalkozás működésére vonatkozó egyedi teljesítménymutatók;

d)

a Bizottság terjesztési és jelentéstételi kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján történő adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok;

e)

a BBI Közös Vállalkozás pályázati felhívásainak többek között a résztvevők számára fenntartott egységes portálon is, valamint a Horizont 2020-szal kapcsolatos információk terjesztésére szolgáló, a Bizottság által kezelt egyéb elektronikus eszközök útján történő közzétételével kapcsolatos rendelkezések;

f)

az emberi erőforrások igénybevétele és változásai, különösen a tisztségcsoportonkénti, besorolási fokozatonkénti és besorolási osztályonkénti munkaerő-felvétel, az átsorolás menete és a személyi állomány létszámának esetleges változásai.

a)

a BBI Közös Vállalkozás részére az alapokmány 12. cikkének (2) bekezdése, 12. cikke (3)bekezdésének b) pontja, továbbá 12. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerint nyújtott hozzájárulások;

b)

az Uniótól eltérő tagok, illetve az azokat alkotó szervezetek által az 1. cikkben meghatározott időszak során nyújtott, legalább 1 775 000 000 EUR természetbeni hozzájárulás, amely a BBI Közös Vállalkozás munkatervében nem szereplő olyan további tevékenységek végrehajtási költségeit tartalmazza, amelyek hozzájárulnak a bioalapú iparágakra vonatkozó kezdeményezés céljaihoz. E költségeket az alkalmazandó szabályoknak és eljárásoknak megfelelően egyéb uniós finanszírozási programokból is lehet támogatni. Ilyen esetben az uniós finanszírozás nem helyettesíti az Uniótól eltérő tagok – vagy azok alapító szervezetei – által természetben teljesített hozzájárulásokat.

a)

a BBI Közös Vállalkozás által kötött megállapodásokban vagy szerződésekben, illetve hozott határozatokban foglalt, ilyen értelmű választott bírósági kikötés esetén;

b)

a BBI Közös Vállalkozás személyzete által a feladatai teljesítése során okozott károkra vonatkozó, kártérítéssel kapcsolatos jogvitákban;

c)

a BBI Közös Vállalkozás és személyzete közötti jogvitákban, a személyzeti szabályzatban és az alkalmazási feltételekben rögzített korlátok között és feltételek mellett.

a)

amíg az irányító testület által az alapokmány 8. cikke szerint kinevezett ügyvezető igazgató meg nem kezdi feladatainak ellátását, a Bizottság megbízhat egy bizottsági tisztviselőt az ügyvezető igazgató pozíciójának ideiglenes betöltésével és feladatainak ellátásával, melyben korlátozott számú bizottsági tisztviselő segítheti;

b)

az e rendelet 6. cikkének (2) bekezdésétől eltérően az ideiglenes igazgató gyakorolja a kinevezésre jogosult hatóság hatásköreit;

c)

a Bizottság ideiglenesen korlátozott számú bizottsági tisztviselőt bízhat meg.