20.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 148/6

(1)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti hatékony együttműködés biztosítása érdekében ezen hatóságok felügyeleti hatáskörének megfelelő kétirányú információcserére van szükség. Ebből adódóan meg kell határozni, hogy a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai milyen információkat bocsátanak a fogadó tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére az intézményeket és adott esetben fióktelepeik működését illetően, továbbá a fogadó tagállam illetékes hatóságai milyen információkat bocsátanak a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságainak rendelkezésére a fióktelepeket illetően.

(2)

A székhely szerinti és a fogadó tagállam illetékes hatóságai közötti információcserét a határokon átnyúló tevékenységet folytató bankcsoportok felügyeletének tágabb összefüggésébe kell helyezni, és adott esetben lehetővé kell tenni az összevont szinten történő információszolgáltatást. Különösen abban az esetben, ha az intézmény legfelső szintű anyavállalata a központi irodája helye szerinti tagállamban található és az érintett illetékes hatóság egyúttal az összevont felügyeletet ellátó hatóság, a fióktelepen keresztül működő intézmény szintjén történő információszolgáltatás helyett lehetőséget kell biztosítani az összevont szinten történő információszolgáltatásra. Ebben az esetben azonban az illetékes hatóság köteles értesíteni a fogadó tagállam illetékes hatóságait arról, hogy az információszolgáltatás összevont szinten történik.

(3)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai közötti információcsere nem korlátozódik a 2013/36/EU irányelv 50. cikkében meghatározott információtípusokra, és ebből adódóan az ebben a rendeletben meghatározott információtípusokra. Különösen a 2013/36/EU irányelv 35., 36., 39., 43. és 52. cikke állapít meg külön rendelkezéseket az információcseréről a fióktelepek helyszíni ellenőrzése, a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának gyakorlásáról szóló értesítések, valamint az illetékes hatóságoknak a fióktelepekkel és azok anyavállalataival kapcsolatban hozott intézkedéseik, köztük az óvintézkedések vonatkozásában. Ennek a rendeletnek ezért nem célja meghatározni az e területekre vonatkozó információcsere követelményeit.

(4)

A székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai között megosztandó információkra vonatkozó követelményeket a szabályozási és felügyeleti gyakorlatok uniós szintű harmonizálása érdekében meg kell határozni. Az információknak ki kell terjedniük a 2013/36/EU irányelv 50. cikkében meghatározott valamennyi területre, nevezetesen az irányításra és a tulajdoni viszonyokra – beleértve az 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) 317. cikkében említettekhez hasonló üzletágakat –, a likviditásra és a likviditási felügyelethez kapcsolódó megállapításokra, a fizetőképességre, a betétbiztosításra, a nagykockázatra, a rendszerkockázatra, az adminisztratív és számviteli eljárásokra, valamint a belső ellenőrzési mechanizmusokra. Az intézmények felügyeletének megkönnyítése céljából a fogadó és a székhely szerinti tagállamok illetékes hatóságainak tájékoztatniuk kell egymást a nemzeti vagy uniós jognak való meg nem felelés eseteiről csakúgy, mint az intézményeket érintő felügyeleti intézkedésekről és szankciókról. Emellett a tőkeáttételt és a vészhelyzetekre való felkészülést illetően további információkat kell bevonni a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai között megosztandó információk körébe, hogy utóbbiak képesek legyenek hatékonyan felügyelni az intézményeket.

(5)

Amennyiben egy intézmény likviditási stressznek van kitéve vagy ez várhatóan bekövetkezik, a fogadó tagállam illetékes hatóságainak tisztán át kell látniuk a helyzetet, hogy képesek legyenek óvintézkedéseket tenni a 2013/36/EU irányelv 43. cikkében előírt feltételeknek megfelelően. Ennek a rendeletnek ezért egyértelmű szabályokat kell meghatároznia a likviditási stressz esetén a hatóságok között megosztandó információk típusairól. A megosztandó információ meghatározása azért is szükséges, mert a hatóságoknak már előre fel kell készülniük a 2013/36/EU irányelv 114. cikkének (1) bekezdésében említettekhez hasonló vészhelyzetekre.

(6)

A fogadó tagállamokban működő fióktelepek közötti méretbeli, összetettségbeli és jelentőségbeli különbségekből adódóan az információcsere során fontos az arányosság elvének alkalmazása. Ennek érdekében kiterjedtebb információcserének kell megvalósulnia a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságai között, amennyiben a fogadó tagállam illetékes hatóságai a 2013/36/EU irányelv 51. cikkével összhangban jelentősnek minősülő fióktelepért felelősek.

(7)

Annak biztosítása érdekében, hogy a releváns információ cseréje ésszerű korlátok között történjen, és elkerüljék az olyan helyzeteket, mikor a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai kötelesek a fogadó tagállamok valamennyi illetékes hatóságának információt szolgáltatni az intézményről – függetlenül az információ természetétől és jelentőségétől –, bizonyos esetekben csupán az adott fióktelep vonatkozásában releváns információkat kell továbbítani, és kizárólag az adott fióktelep felügyeletét ellátó illetékes hatóságok számára. Hasonló megfontolásból a székhely szerinti és a fogadó tagállamok illetékes hatóságainak bizonyos területeken csak a meg nem felelést alátámasztó információkat kell egymás rendelkezésére bocsátaniuk, tehát amennyiben az intézmény eleget tesz a nemzeti és az uniós jognak, nem kerül sor információcserére.

(8)

E rendeletnek kezelnie kell a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás formájában végzett tevékenységekre vonatkozó információcsere kérdését is. A határokon átnyúló szolgáltatások természetéből fakadóan a fogadó tagállamok a területükön végzett tevékenységeket illetően információhiánnyal néznek szembe, ezért elengedhetetlen részletesen meghatározni a pénzügyi stabilitás megőrzése és az engedélyezési feltételek nyomon követése és különösen az intézmény által nyújtott szolgáltatások bejelentésekkel való összhangjának nyomon követése érdekében megosztandó információkat. Ez a rendelet az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság – EBH) által a Bizottságnak benyújtott szabályozástechnikai standardtervezeteken alapul.

(9)

Az EBH nyilvános konzultációt folytatott az e rendelet alapját képező szabályozástechnikai standardtervezetekről, elemezte az esetleges kapcsolódó költségeket és hasznot, továbbá kikérte az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) 37. cikkével összhangban létrehozott banki érdekképviseleti csoport véleményét,

a)

a vezetőtestület és a felső vezetés szerkezete, beleértve a fióktelep felügyeletére vonatkozó felelősség megosztását;

b)

a befolyásoló részesedéssel rendelkező részvényesek vagy tagok jegyzéke a hitelintézet által a 2013/36/EU irányelv 26. cikkének (1) bekezdésével összhangban nyújtott tájékoztatás alapján.

a)

az intézmény likviditásikockázat-kezelésében fennálló jelentős hiányosságok, amelyek az illetékes hatóságok előtt ismertek és befolyásolhatják a fióktelepeket, az ilyen hiányosságok kapcsán végrehajtott felügyeleti intézkedések, valamint az ezen felügyeleti intézkedéseknek való intézményi megfelelés mértéke;

b)

a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai által végzett átfogó értékelés az intézmény kockázati profiljáról és kockázatkezeléséről, különösen a fióktelep vonatkozásában;

c)

az intézményre vonatkozó arányszámok, amelyek likviditási és stabil forrásellátottsági helyzetét mutatják nemzeti vagy uniós szinten az intézmény székhelye szerinti tagállam pénznemében, illetve az intézmény szempontjából jelentős minden egyéb pénznemben;

d)

az intézmény likviditási tartalékainak összetevői;

e)

az intézmények eszközterhelésének mértéke;

f)

az intézmény hitel/betét aránya;

g)

az illetékes hatóságok vagy a kijelölt hatóság által kötelező erejű követelmények, iránymutatások, ajánlások, figyelmeztetések vagy egyebek formájában végrehajtott makroprudenciális politikai intézkedések részeként az intézményre vonatkozó belföldi likviditási arányok, beleértve az ilyen arányok meghatározását;

h)

a 2013/36/EU irányelv 105. cikkével összhangban alkalmazott egyedi likviditási követelmények;

i)

az intézmény fióktelepei számára történő vagy az általuk kezdeményezett készpénz- és biztosítéktranszferek kapcsán felmerülő bármely akadály.

a)

az intézmény likviditási és finanszírozási politikája, beleértve a fióktelepekre vonatkozó finanszírozási megoldások, a csoporton belüli támogatási megállapodások, valamint a központosított számla-összevezetésre vonatkozó eljárások leírását;

b)

az intézmény likviditási és finanszírozási vészhelyzeti tervei, beleértve a feltételezett stresszhelyzeti forgatókönyvekre vonatkozó információkat.

a)

az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében előírt szavatolótőke-követelmények, figyelembe véve az említett rendelet 458. cikkével összhangban végrehajtott vagy elismert intézkedéseket, és adott esetben figyelembe véve az említett rendelet tizedik részében meghatározott átmeneti rendelkezéseket;

b)

a 2013/36/EU irányelv 104. cikkével összhangban bevezetett további szavatolótőke-követelmények;

c)

a 2013/36/EU irányelv VII. címének 4. fejezetében előírt tőkepuffer-követelmények.

a)

az intézmény elsődleges alapvetőtőke-megfelelési mutatója az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének a) pontja értelmében;

b)

az intézmény alapvetőtőke-megfelelési mutatója az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében;

c)

az intézmény teljestőke-megfelelési mutatója az 575/2013/EU rendelet 92. cikke (2) bekezdésének c) pontja értelmében;

d)

az intézmény teljes kockázati kitettségértéke az 575/2013/EU rendelet 92. cikkének (3) bekezdése értelmében;

e)

a székhely szerinti tagállamban alkalmazandó szavatolótőke-követelmények az 575/2013/EU rendelet 92. cikkével összhangban, figyelembe véve a szóban forgó rendelet 458. cikkével összhangban végrehajtott vagy elismert intézkedéseket, és adott esetben figyelembe véve a szóban forgó rendelet tizedik részében meghatározott átmeneti rendelkezéseket;

f)

az intézmény által a 2013/36/EU irányelv 129. cikkével összhangban tartandó tőkefenntartási puffer szintje;

g)

az intézmény által a 2013/36/EU irányelv 130. cikkével összhangban tartandó intézményspecifikus anticiklikus tőkepuffer szintje;

h)

az intézmény által a 2013/36/EU irányelv 133. cikkével összhangban tartandó rendszerkockázati tőkepuffer szintje;

i)

az intézmény által a 2013/36/EU irányelv 131. cikkének (4) és (5) bekezdésével összhangban tartandó, a rendszerszinten jelentős globális intézményekre vonatkozó tőkepuffer vagy az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepuffer szintje;

j)

a 2013/36/EU irányelv 104. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban bevezetett szavatolótőke-követelmények és az intézmény fizetőképességét illetően a szóban forgó cikkel összhangban bevezetett egyéb követelmények szintje.

a)

a betétbiztosítási rendszer egy jogosult betétesre jutó maximális fedezete;

b)

a fedezet mértéke és a fedezett betétek típusa;

c)

a fedezetből való bármilyen kivonás, beleértve a termékeket és a betétesek típusát;

d)

a betétbiztosítási rendszer finanszírozási megoldásai, különös tekintettel a rendszer előzetes vagy utólagos finanszírozására, illetve a rendszer nagyságára;

e)

a rendszer üzemeltetőjének elérhetőségei.

a)

a 2013/36/EU irányelv 64–67. cikke értelmében kiszabott közigazgatási szankciók vagy egyéb alkalmazott közigazgatási intézkedések;

b)

a 2013/36/EU irányelv 104. vagy 105. cikke értelmében bevezetett felügyeleti intézkedések;

c)

az 575/2013/EU rendelet vagy a 2013/36/EU irányelvet átültető nemzeti rendelkezések megsértése nyomán bevezetett büntetőjogi szankciók.

a)

az illetékes hatóságon belül a vészhelyzetek kezeléséért felelős, vészhelyzet esetén értesítendő személyek elérhetősége;

b)

a vészhelyzetben alkalmazandó kommunikációs eljárások.

a)

minden olyan helyzet leírása, amely tekintetében az illetékes hatóságok megállapították, hogy az intézmény nem felelt meg az intézmények prudenciális felügyeletére vagy piaci magatartási felügyeletére vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályoknak vagy követelményeknek, köztük az 575/2013/EU rendeletben, valamint a 2013/36/EU irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekben előírt követelményeknek, egyúttal a meg nem felelés nyomán bevezetett vagy tervezett felügyeleti intézkedések ismertetése;

b)

azon feltételeknek való bármilyen meg nem felelés leírása, amelyeket a fióktelep fogadó tagállamban végzett tevékenységei során a közjó érdekében be kell tartani;

c)

a fióktelep vagy tevékenységei jelentette bármilyen rendszerszintű kockázat megállapítása a fogadó tagállamban, beleértve a fióktelep tevékenysége felfüggesztésének vagy megszüntetésének várható következményeire vonatkozó hatásvizsgálatot a következők tekintetében:

d)

a fióktelep piaci részesedése, amennyiben az meghaladja a fogadó tagállam teljes piacának 2 %-át, a következő kategóriák egyikében:

e)

a fióktelep számára történő vagy az általa kezdeményezett készpénz- és biztosítéktranszferek kapcsán felmerülő bármely akadály.

a)

minden olyan helyzet, amely tekintetében a székhely szerinti tagállam illetékes hatóságai megállapították, hogy az intézmény nem felelt meg az intézmények prudenciális felügyeletére vagy piaci magatartási felügyeletére vonatkozó nemzeti vagy uniós jogszabályoknak vagy követelményeknek, köztük az 575/2013/EU rendeletben, valamint a 2013/36/EU irányelvet átültető nemzeti rendelkezésekben előírt követelményeknek, egyúttal a meg nem felelés nyomán bevezetett vagy tervezett felügyeleti intézkedések ismertetése;

b)

a fogadó tagállam lakosaitól származó betétek volumene;

c)

a fogadó tagállam lakosainak nyújtott kölcsönök volumene;

d)

a 2013/36/EU irányelv I. mellékletében felsorolt, az intézmény által bejelentett, a fogadó tagállamban szolgáltatásnyújtás formájában végezni kívánt tevékenységekkel kapcsolatban:

a)

a kialakult helyzet leírása, beleértve a stresszhelyzet kiváltó okát, a likviditási stressz intézményre gyakorolt várható hatását és a csoporton belüli ügyleteket érintő fejleményeket;

b)

az illetékes hatóságok, illetve az intézmény által bevezetett vagy tervezett intézkedések ismertetése, beleértve az illetékes hatóságok által a likviditási stressz enyhítése érdekében az intézmény számára előírt bármilyen követelményeket;

c)

a likviditási stressz rendszerszintű következményeire vonatkozó értékelés eredményei;

d)

a likviditásra vonatkozó, a 4. cikk (1) bekezdésének c)–h) pontjában meghatározott, rendelkezésre álló legfrissebb mennyiségi információ.