27.3.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 91/1

(1)

A lefolytatott vizsgálat (a továbbiakban: az eredeti vizsgálat) eredményeként a Tanács a 682/2007/EK rendelettel (2) végleges dömpingellenes vámot vetett ki a Thaiföldről származó, jelenleg az ex 2001 90 30 és az ex 2005 80 00 KN-kódok alá besorolt egyes elkészített vagy tartósított morzsolt csemegekukorica-termékek behozatalára. Az intézkedések 3,1 % és 12,9 % közötti értékvámot szabtak ki.

(2)

A Tanács a 954/2008/EK rendelettel (3) módosította az egyik exportáló gyártó tekintetében a hatályos intézkedéseket, illetve ebből adódóan kiigazította a „Minden más vállalatra” alkalmazandó vámtételt, amelynek mértéke így 3,1 %-tól 14,3 %-ig terjed.

(3)

Az alaprendelet 11. cikkének (2) bekezdése alapján lefolytatott hatályvesztési felülvizsgálatot (a továbbiakban: a hatályvesztési felülvizsgálat) követően a Tanács a 875/2013/EU tanácsi végrehajtási rendelettel (4) fenntartotta a 3,1 %-tól 14,3 %-ig terjedő vámot.

(4)

Az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése alapján részleges időközi felülvizsgálat iránti kérelem érkezett az Európai Bizottsághoz (a továbbiakban: Bizottság). A kérelmet egy thaiföldi exportáló gyártó, a River Kwai International Food Industry Co. Ltd. (a továbbiakban: a kérelmező) nyújtotta be.

(5)

Tárgyát tekintve a kérelem a kérelmező részéről megvalósuló dömping kivizsgálására korlátozódott.

(6)

A kérelmező meggyőző bizonyítékokkal támasztotta alá kérelmében, hogy a hatályos intézkedések bevezetéséhez vezető körülmények – a részéről megvalósuló dömping tekintetében – megváltoztak, és ezek a változások tartós jellegűek.

(7)

A kérelmező mindenekelőtt azt állította, hogy a megváltozott körülmények hátterében az általa forgalmazott termékskála átalakulása áll, amely közvetlenül befolyásolja e termékskála előállítási költségét. A belföldi árak és az Unióba irányuló exportnál alkalmazott árak összehasonlítása során a dömpingkülönbözet alacsonyabbnak bizonyult az intézkedések jelenlegi mértékénél.

(8)

A tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság megállapította, hogy elegendő bizonyíték állt rendelkezésre részleges időközi, a kérelmező részéről megvalósuló dömpingre korlátozódó felülvizsgálat megindításához. Ennek alapján a Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában2013. február 14-én közzétett értesítéssel (5) (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló értesítés) bejelentette, hogy részleges időközi felülvizsgálatot indít az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdése alapján.

(9)

A dömping vizsgálata a 2011. július 1. és 2012. december 31. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: felülvizsgálati időszak).

(10)

A Bizottság hivatalosan értesítette a kérelmezőt, az exportáló ország képviselőit, valamint az uniós gyártók szövetségét (Association Européenne des Transformateurs de Maïs Doux, a továbbiakban: AETMD) az időközi felülvizsgálat megindításáról.

(11)

Az érdekelt felek lehetőséget kaptak arra, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, valamint meghallgatást kérjenek az eljárás megindításáról szóló értesítésben meghatározott határidőn belül.

(12)

Az AETMD írásban benyújtott észrevételeit a Bizottság mérlegelte, és adott esetben figyelembe vette.

(13)

A vizsgálathoz szükségesnek tartott információk beszerzése érdekében a Bizottság kérdőívet küldött a kérelmezőnek, és az erre a célra megadott határidőn belül meg is kapta a választ.

(14)

A Bizottság minden olyan információt beszerzett és ellenőrzött, amelyet a dömping megállapítása szempontjából szükségesnek ítélt. A Bizottság a kérelmező thaiföldi – Bangkokban és Kanchanaburiban található – telephelyein helyszíni ellenőrző vizsgálatokat végzett.

(15)

Az ezen felülvizsgálat tárgyát képező termék azonos az eredeti vizsgálat, illetve a hatályvesztési felülvizsgálat során meghatározott termékkel, amely a Thaiföldről származó, jelenleg az ex 2001 90 30 KN-kód alá besorolt, morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecettel vagy ecetsavval elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, valamint a jelenleg az ex 2005 80 00 KN-kód alá besorolt, morzsolt csemegekukorica (Zea mays var. saccharata), ecet vagy ecetsav nélkül elkészítve vagy tartósítva, nem fagyasztva, a 2006-os vámtarifaszám alá tartozó termékek kivételével.

(16)

Megállapítást nyert, hogy – amint azt az eredeti vizsgálat is megállapította, a hatályvesztési felülvizsgálat pedig megerősítette – az Unióban előállított és értékesített csemegekukorica, illetve a Thaiföldön előállított és értékesített csemegekukorica lényegében ugyanazon fizikai és kémiai jellemzőkkel, illetve alapvető felhasználási területekkel rendelkezik, mint a Thaiföldön előállított és uniós exportra értékesített csemegekukorica. Ennélfogva ezeket az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében hasonló termékeknek kell tekinteni.

(17)

Az alaprendelet 2. cikke (2) bekezdésének első mondatával összhangban a Bizottság először azt állapította meg, hogy a hasonló termék kérelmező általi, felülvizsgálati időszak alatti belföldi összértékesítése reprezentatívnak minősül-e. A belföldi értékesítés abban az esetben reprezentatív, ha a hasonló termék belföldön értékesített összmennyisége elérte az érintett termék felülvizsgálati időszak alatt Unióba exportált összmennyiségének 5 %-át.

(18)

Megállapítást nyert, hogy a hasonló termék belföldi értékesítése reprezentatívnak minősül.

(19)

A Bizottság ezt követően azonosította azokat a belföldön értékesített terméktípusokat, amelyek azonosak, vagy közvetlenül összehasonlíthatók az Unióba irányuló export keretében értékesített típusokkal.

(20)

A Bizottság az összes ilyen terméktípus esetében megvizsgálta, hogy az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdése alapján e típusok belföldi értékesítése kellőképpen reprezentatív-e. Egy adott terméktípus belföldi értékesítése abban az esetben reprezentatív, ha e terméktípus felülvizsgálati időszak alatti, független vevőknek történt belföldi értékesítési összmennyisége eléri az Unióba irányuló exportra értékesített azonos vagy összehasonlítható terméktípus összmennyiségének legalább 5 %-át.

(21)

A Bizottság megállapította, hogy az Unióba irányuló export keretében értékesített valamennyi terméktípus tekintetében a kérelmező reprezentatív mennyiségben értékesített belföldön.

(22)

A Bizottság ezt követően valamennyi terméktípus esetében meghatározta a független vevőknek történt nyereséges belföldi értékesítések felülvizsgálati időszak alatti részarányát annak megállapítására, hogy a rendes érték kiszámítását az alaprendelet 2. cikke (4) bekezdésének megfelelően a tényleges belföldi értékesítések alapján végezze-e el.

(23)

A rendes értéket – függetlenül attól, hogy az értékesítések nyereségesek voltak-e, vagy sem – az egyes terméktípusok tényleges belföldi ára alapján kell meghatározni, amennyiben:

(24)

A belföldi értékesítés bizottsági elemzése kimutatta, hogy a belföldi értékesítés több mint 90 %-a nyereséges volt, és az értékesítési ár súlyozott átlaga magasabb szintet ért el az egységnyi előállítási költségnél. Ennek megfelelően a rendes értéket a felülvizsgálati időszak alatti belföldi értékesítésekkor alkalmazott árak súlyozott átlaga alapján számították ki.

(25)

A kérelmező teljes Unióba irányuló exportját közvetlenül uniós vagy thaiföldi független vevőknek értékesítette. Az exportárat ezért az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdésével összhangban a ténylegesen fizetett vagy fizetendő ár alapján állapították meg.

(26)

A Bizottság a rendes értéket és az exportárat gyártelepi alapon hasonlította össze.

(27)

Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének megfelelően a Bizottság – amennyiben indokolt volt – kiigazította a rendes értéket és/vagy az exportárat az árat, illetve az árak összehasonlíthatóságát befolyásoló különbségek figyelembevétele érdekében.

(28)

Adott és kellőképpen indokolt esetben kiigazításra kerültek a fuvarozási, biztosítási, anyagmozgatási, rakodási és csomagolási költségekben, a jutalékokban, a hitel-, illetve bankköltségekben mutatkozó különbségek.

(29)

A kérelmező az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének d) pontja értelmében kiigazítást kért a saját márkanévvel belföldi piacon, illetve uniós piacon végzett értékesítések között fennálló márkaértékbeli különbség tekintetében. A kérelmező érvelése szerint a thaiföldi piacon saját márkája nagyobb értéket képvisel, mint az uniós piacon. Állítását alátámasztandó a kérelmező az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat során elvégzett kiigazításra hivatkozott.

(30)

Mindazonáltal, a kérelmező ezen időközi felülvizsgálatbeli helyzete eltér azon többi exportáló gyártó helyzetétől, amelyek javára az eredeti vizsgálatban, illetve a hatályvesztési felülvizsgálatban elvégezték a kiigazítást. Az eredeti vizsgálat és a hatályvesztési felülvizsgálat során elvégzett kiigazítás kimondottan azon exportáló gyártókra vonatkozott, amelyek belföldön saját márkanevükkel, míg az Unióba irányuló eladásaik keretében a kiskereskedő márkaneve alatt értékesítettek. Ezen időközi felülvizsgálatban a kérelmező a belföldi és az uniós piacon egyaránt saját márkanév alatt értékesített. Ezenfelül, az eredeti vizsgálatban és a hatályvesztési felülvizsgálatban elvégzett kiigazítást a rendes értéknek az alaprendelet 2. cikke (6) bekezdése szerinti megállapítása során a haszonkulcsra alkalmazták. Ezen időközi felülvizsgálatban azonban a rendes értéket a kérelmező által alkalmazott tényleges belföldi árak alapján határozták meg.

(31)

Ami az uniós piaci értékesítések állítólagos márkaérték-hiányát illeti, a kérelmező márkanevét viselő érintett terméket importáló importőr az elsősorban Ázsiából származó, márkanévvel ellátott élelmiszerek behozatalára szakosodott. A kérelmező sem magyarázattal, sem pedig bizonyítékkal nem szolgált arra vonatkozóan, hogy miért éppen az említett importőr felé történő értékesítések márkaértéke alacsonyabb a kérelmező belföldi piacára jellemző márkaértéknél. A Bizottság mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a kérelmező nem bizonyította, hogy a márkaértékek között állítólag fennálló különbség befolyásolja az árakat, illetve az árak összehasonlíthatóságát.

(32)

Ugyanezt a kiigazítást a kérelmező az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének k) pontja alapján is kérelmezte. A kiigazítás azonban e rendelkezés alapján sem végezhető el, hiszen a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy az állítólagos különbség hatást gyakorol az árakra vagy az árak összehasonlíthatóságára.

(33)

A kiigazítás iránti, 2. cikk (10) bekezdésének d) pontján, illetve 2. cikk (10) bekezdésének k) pontján alapuló kérelmet ezért elutasították.

(34)

A kérelmező emellett, a 2. cikk (10) bekezdésének b) pontja alapján állami exportadó-visszatérítésre vonatkozó kiigazítást kért. Az érintett termék exportra, így az uniós piacra történő értékesítése után a kormány meghatározott összeget fizet ki a kérelmezőnek.

(35)

A kérelmező igazolni tudta, hogy az uniós piacra irányuló exporthoz kapcsolódóan a számlaérték kevesebb mint 0,5 %-nak megfelelő összeget fizettek ki számára. Az alaprendelet 2. cikke (10) bekezdésének b) pontja értelmében azonban az említett cikkben megállapított feltételek teljesülése esetén a rendes értéket, nem pedig az exportárat kell kiigazítani, ahogy azt a kérelmező állítja. A vizsgálat emellett megállapította, hogy nem áll fenn közvetlen kapcsolat az érintett termék Unióba irányuló exportjához kapcsolódóan a kérelmezőnek juttatott kifizetés, illetve az e termékbe fizikailag beépített nyersanyagokra kivetett importköltségek között.

(36)

A kérelmező ugyanezt a kiigazítást a 2. cikk (10) bekezdésének k) pontja alapján is kérelmezte. Minthogy azonban a kérelmező nem tudta bizonyítani, hogy bármiféle kapcsolat állna fenn az exportadó-visszatérítés és az exportált érintett termék árkialakítása között, a kérelmet elutasították.

(37)

Az exportadó-visszatérítés tekintetében a 2. cikk (10) bekezdésének b) pontján, illetve a 2. cikk (10) bekezdésének k) pontján alapuló kiigazítási kérelmet ezért elutasították.

(38)

Az alaprendelet 2. cikke (11) és (12) bekezdésében előírtaknak megfelelően az érintett termék Unióba exportált egyes típusainak súlyozott átlagú rendes értékét összehasonlították az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlagú exportárával.

(39)

Ez alapján a súlyozott átlagú dömpingkülönbözet a vámfizetés előtti, uniós határparitáson számított CIF-ár százalékában kifejezve 3,6 %.

(40)

Az alaprendelet 11. cikke (3) bekezdésének megfelelően a Bizottság megvizsgálta, hogy megváltoztak-e a jelenlegi dömpingkülönbözet alapjául szolgáló körülmények, és ha igen, ez a változás tartós jellegű-e.

(41)

Felülvizsgálat iránti kérelmében a kérelmező arra hivatkozott, hogy az általa forgalmazott termékskála átalakult, ami közvetlen hatást gyakorolhat e termékskála előállítási költségére. A vizsgálat megerősítette, hogy a vállalatnál végrehajtott szerkezetátalakítás következtében az eredeti vizsgálat óta a kérelmező felhagyott bizonyos termékek gyártásával és értékesítésével, és ez valóban hatással volt az érintett termék előállítási költségére.

(42)

Az AETMD észrevétele szerint a kérelmező által végrehajtott szerkezetátalakítás könnyen visszafordítható, és emiatt nem tartós jellegű.

(43)

Kétségkívül nem elképzelhetetlen, hogy a kérelmező vezetőségének módjában állhat – amennyiben úgy dönt – a szerkezetátalakítás előtti állapothoz való visszatérés. Semmi nem bizonyítja azonban, hogy ne lenne tartós jellegű a kérelmezőnek az szerkezetátalakításról, illetve a vállalatcsoport kínálatában szereplő termékek forgalmazásának a csoporthoz tartozó vállalatok közötti racionalizálásáról hozott döntése. A szerkezetátalakítás ráadásul a 2009. évvel lezárult, ami azt jelzi, hogy az új vállalati struktúra tartós jellegű.

(44)

A nyilvánosságra hozatalt követően az AETMD megismételte azon állítását, amely szerint a felülvizsgálat megindítását eredményező változás nem tekinthető tartós jellegűnek. Konkrétan a csoporton belüli átszervezés előállítási költségre gyakorolt hatását vonta kétségbe, mivel álláspontja szerint a költségek egyszerű, csoporton belüli átcsoportosításával alacsonyabb rendes érték érhető el. Az új előállítási költségeket ezért tehát nem lehet tartós jellegűnek tekinteni. Az AETMD megjegyezte továbbá, hogy a frissterméktermelő és -értékesítő leányvállalat és a kérelmező címe megegyezik. Az AETMD szerint ez is azt mutatja, hogy nem mélyreható, illetve tartós jellegű az átszervezés.

(45)

Az AETMD a (44) preambulumbekezdésben ismertetett állításaira válaszolva a kérelmező kiemelte, hogy a szerkezetátalakítás keretében sor került a költségelszámolási rendszer fejlesztésére, amelynek révén azonosították, illetve a termelés optimalizálása és az előállítási költségek csökkentése érdekében felszámolták a szűk keresztmetszeteket. A kérelmező hangsúlyozta továbbá, hogy mivel anyavállalatát – az Agripure Holding PLC-t – jegyzik a thai tőzsdén, a jelenlegi stádiumban igen összetett folyamat keretén belül lenne megvalósítható a 2009. évi átszervezés visszafordítása.

(46)

A (43) preambulumbekezdés már tárgyalta a kérelmező esetében végrehajtott átszervezés esetleges visszafordításának kockázatát.

(47)

Ezenfelül, a Bizottság az e felülvizsgálat megindítására irányuló kérelemben szereplő állítások hitelességének ellenőrzése céljából egybevetette az eredeti vizsgálat alatt (vagyis a kérelmező 2009. évi átszervezését megelőzően), illetve a felülvizsgálati időszak alatt Unióba exportált terméktípusok előállítási költségét. Az összehasonlítás megerősítette, hogy az egységre jutó előállítási költség tekintetében valóban számottevő mértékű változás következett be. Az egységre jutó előállítási költség megállapított változása nem magyarázható pusztán a költségek egyszerű átcsoportosításával, és annak hátterében az előállítás közvetlen költségeinek, mint például a gyártási általános és a munkaerő-költség tényleges csökkenése áll.

(48)

A kérelmező és a leányvállalat azonos levelezési címének kérdését illetően megjegyzendő, hogy az az üzleti szférában általános gyakorlatnak számít. Emellett, a kérelmező telephelyein tett ellenőrző látogatások alkalmával a Bizottság megállapította, hogy a telephelyeken található feldolgozósorok, illetve késztermék-raktárak a csemegekukorica-előállítás folyamatát szolgálják; a leányvállalat által értékesített frisstermékek termesztésének, illetve raktározásának nem volt látható jele.

(49)

Az AETMD és a kérelmező által felsorakoztatott érvek mérlegelését követően, illetve tekintettel azon megállapításra, mely szerint az egységre jutó előállítási költség de facto csökkent az eredeti vizsgálat és a felülvizsgálati időszak között, az AETMD érvelését el kell utasítani.

(50)

Az AETMD emellett előterjesztette, hogy a kérelmező a 2013-as évre 40 %-os termelésbővítést irányzott elő. Az AETMD szerint ez ellentmond a kérelmező azon állításának, mely szerint a (szerkezetátalakítás utáni) új és felülvizsgált előállítási költségek tartós jellegűek.

(51)

A vizsgálat valóban megerősítette, hogy a kérelmező jelenleg termelőkapacitásának bővítésén dolgozik. A kapacitásnövekedés hatása volt egyik olyan tényező, amely alapján a hatályvesztési felülvizsgálat során megállapítást nyert, hogy fennáll a dömping folytatódásának veszélye (6).

(52)

A nyilvánosságra hozatalt követően az AETMD megismételte azon állítását, mely szerint az új termelési kapacitás kialakítására irányuló beruházás szükségszerűen hatással lesz az előállítási költségekre, ami miatt az előállítási költségek, amelyekkel a jelenlegi felülvizsgálat során összehasonlították a belföldi árakat (lásd a (24) preambulumbekezdést), nem tartós jellegűek. A rendelkezésre álló források felhasználásával az AETMD számításokat végzett, és ezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy a nagyobb mértékű értékcsökkenésből adódóan az összköltség hozzávetőleg 10 %-kal magasabb lesz a jelenlegi költségeknél.

(53)

A kérelmező nem cáfolta az AETMD magasabb értékcsökkenésről tett megállapítását, hangsúlyozta azonban, hogy a szóban forgó értékcsökkenés-növekedést ellensúlyozni fogja az összbevétel (bővülő értékesítésből származó) növekedése, illetve a többi költségnek az automatizálás szélesebb körben történő alkalmazásából adódó csökkenése.

(54)

Ahogyan az már az (51) preambulumbekezdésben is szerepelt, a kérelmező jelenleg valóban új termelő létesítmények kialakításába ruház be. Az új létesítményekbe történő beruházások együtt járhatnak az értékcsökkenés növekedésével. Másfelől, ahogy arra a kérelmező az AETMD észrevételére adott válaszában is rámutatott, az új termelő létesítmények (a jelenleg üzemelő gyártósorokhoz képest) változást hozhatnak, például az automatizáció terén. E változások közvetlen hatásaként csökkennie kell a munkaerő- és energiaköltségeknek, illetve e változások ellensúlyozhatják az értékcsökkenés növekedését.

(55)

Mindent összevetve megállapítást nyert, hogy az egy előállított egységre jutó előállítási költségre gyakorolt összhatás nem mérhető fel egészen addig, amíg nem adják át az új létesítményeket, és a könyvelésben nem jelennek meg a többletköltségek.

(56)

Mindezek mellett, valamint tekintettel a beruházás céljára (hatékonyság- és versenyképesség-fokozás, egységre jutó előállítási költség csökkentése), az egységre jutó előállítási költség várhatóan nem fog – legalábbis közép-, illetve hosszú távon – jelentős mértékben nőni. Ebben az esetben a rendes érték alapjául várhatóan a jövőben is – csakúgy, mint az e felülvizsgálatban – a belföldi árak fognak szolgálni. Az AETMD által felhozott érvet ezért el kell utasítani.

(57)

A nyilvánosságra hozatalt követően az AETMD az újonnan megállapított dömpingkülönbözet tartós jellegét is kétségbe vonta. Érvelése szerint a dömpingkülönbözet-számítás alapjául szolgáló exportárak nem voltak reprezentatívak. Konkrétan azzal érvelt, hogy

(58)

Minthogy az Unióba irányuló export nem képviselt jelentős mennyiséget, a Bizottság annak érdekében, hogy megbizonyosodjon a kérelmező Unióba irányuló exportja során fizetett, illetve fizetendő exportárak reprezentatív jellegéről, összehasonlította ezeket az exportárakat a kérelmező egyéb harmadik országba irányuló exportja során fizetett, illetve fizetendő exportárakkal. Ennek alapján megállapítást nyert, hogy az Unióban alkalmazott fogyasztói árak összhangban állnak a többi exportpiacon jelenlévő vevőknek felszámított árakkal.

(59)

A korábbi vizsgálatok keretében megállapítást nyert, hogy a piac különböző – a saját és a kiskereskedői márkák szerint elkülönülő – szegmensekre tagolódik (8). Ez lényeges elem az érintett termékhez tartozó különböző terméktípusok meghatározása szempontjából. Ennek alapján végezték el egyrészről a saját márkanévvel ellátott termékek exportjának és belföldi értékesének, másrészről a kiskereskedők márkanevét viselő termékek exportjának és belföldi értékesítésének összehasonlítását.

(60)

Az AETMD azon érve, mely szerint a jövőben főként a kiskereskedők márkanevét viselő termékeket fogják exportálni, spekulatív és nem bizonyított, és mint ilyen nem elégséges ahhoz, hogy kétségbe lehessen vonni a saját márkanevet viselő termékek felülvizsgálati időszak alatti exportjának reprezentatív jellegét. Az AETMD érvét ezért elutasították.

(61)

AETMD megjegyezte továbbá, hogy a vámtétel csökkentése magában rejti az intézkedések kijátszásának kockázatát.

(62)

Emlékeztetni kell arra, hogy már eleve eltérő mértékű hatályos vámokat határoztak meg a különböző thaiföldi exportáló gyártókra. Az intézkedések kijátszásának – vagyis az alacsonyabb vámtételű TARIC-kiegészítő kód használatának – kockázata így már az eredeti intézkedések bevezetése óta fennáll. Az egyik exportáló gyártóra meghatározott alacsonyabb vám önmagában még nem növeli meg Thaiföld egészét tekintve a vámok kijátszásának kockázatát.

(63)

Másrészről, amennyiben rendelkezésre állnak arra utaló információk, hogy a vámokat vámkijátszással megkerülik, akkor erre vonatkozóan – az alaprendelet 13. cikkében meghatározott feltételek teljesülése esetén – vizsgálat indítható.

(64)

Az AETMD azt is állította, hogy a kérelmező feltehetően mesterségesen magas exportárakat alkalmazott az Unióba irányuló kivitelkor, amelyeket azzal ellensúlyozott, hogy más termékek párhuzamos értékesítésekor mesterségesen alacsonyan tartotta az árakat.

(65)

Ahogyan az már az (58) preambulumbekezdésben is szerepelt, az érintett termék Unióba, illetve harmadik országokba irányuló exportárai összhangban álltak. Semmi nem utal arra tehát, hogy az Unió tekintetében alkalmazott exportárakat mesterségesen magasan tartották a felülvizsgálati időszak alatt, vagyis az érvet el kell utasítani.

(66)

A vizsgálat eredményei alapján a Bizottság megállapítja, hogy helyénvaló módosítani az érintett terméknek a River Kwai International Food Industry Co. Ltd.-től származó behozatalára alkalmazandó dömpingellenes vámot.

(67)

Ezen túlmenően a kérelmező kérésére sor kerül a kérelmező címének módosítására is.

(68)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azon lényeges tényekről és szempontokról, amelyek alapján javaslatot szándékoznak tenni a 875/2013/EU végrehajtási rendelet módosítására.

(69)

A nyilvánosságra hozatalt követően Thaiföld kormánya jelezte, hogy a részleges időközi felülvizsgálat megállapításainak figyelembevétele érdekében a mintában nem szereplő együttműködő exportőrökre alkalmazandó átlagos vámtételt is indokolt felülvizsgálni. Meg kell jegyezni, hogy ez a kérelem túlmutat ezen felülvizsgálat korlátozott hatályán, amely kizárólag a kérelmező tekintetében hatályban lévő dömpingellenes vám szintjének kiigazítására terjed ki. A dömpingellenes vámtételek szintjének módosítását a körülmények állítólagos megváltozásával indokoló kérelmeket az alaprendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint kellene benyújtani. Ezt a kérelmet ezért el kell utasítani,