„12. RÉSZ

Az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó statisztikák

1. szakasz: Bevezetés

Az euroövezetre vonatkozó, értékpapír-kibocsátási statisztikákból két fő aggregátum állítható össze:

—	az euroövezet rezidensei általi, bármely devizanemben történő összes kibocsátás, és

—	a világszerte euróban történő, belföldi és nemzetközi összes kibocsátás.

Az elsődleges megkülönböztetés a kibocsátó rezidens státusán alapul; az euroövezet NKB-i együttesen lefedik az euroövezet rezidenseinek összes kibocsátását (1). A Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) szolgáltat adatokat a »külföld« kibocsátásairól, amelybe az euroövezeten kívüli minden rezidens beletartozik (beleértve az euroövezeten kívül rezidens nemzetközi szervezeteket is).

Az alábbi táblázat összefoglalja az adatszolgáltatási követelményeket.

	Értékpapír-kibocsátások
	Az euroövezet rezidenseinek kibocsátásai (minden NKB adatszolgáltatása a belföldi rezidensekről)	A külföld rezidenseinek kibocsátásai (BIS/NKB)
		Nem euroövezeti tagállamok	Egyéb országok
Euróban/nemzeti pénznemben	A csoport	B csoport
Egyéb devizanemekben  (2)	C csoport	D csoport nem kell jelenteni

2. szakasz: Adatszolgáltatási követelmények

1. táblázat

A csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára

	BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK
	Fennálló összegek	Bruttó kibocsátások	Visszaváltások	Nettó kibocsátások (4)
	A1	A2	A3	A4
1.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK  (3)
Összesen	S1	S68	S135	S202
EKB/NKB	S2	S69	S136	S203
MPI-k a központi bankok kivételével	S3	S70	S137	S204
EPK-k	S4	S71	S138	S205
ebből PKV	S5	S72	S139	S206
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S6	S73	S140	S207
Captive finanszírozók	S7	S74	S141	S208
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S8	S75	S142	S209
Nem pénzügyi vállalatok	S9	S76	S143	S210
Központi kormányzat	S10	S77	S144	S211
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S11	S78	S145	S212
Társadalombiztosítási alapok	S12	S79	S146	S213
2.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK  (3)
Összesen	S13	S80	S147	S214
EKB/NKB	S14	S81	S148	S215
MPI-k a központi bankok kivételével	S15	S82	S149	S216
EPK-k	S16	S83	S150	S217
ebből PKV	S17	S84	S151	S218
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S18	S85	S152	S219
Captive finanszírozók	S19	S86	S153	S220
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S20	S87	S154	S221
Nem pénzügyi vállalatok	S21	S88	S155	S222
Központi kormányzat	S22	S89	S156	S223
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S23	S90	S157	S224
Társadalombiztosítási alapok	S24	S91	S158	S225
2.1.   ebből fix kamatozású kibocsátások:
Összesen	S25	S92	S159	S226
EKB/NKB	S26	S93	S160	S227
MPI-k a központi bankok kivételével	S27	S94	S161	S228
EPK-k	S28	S95	S162	S229
ebből PKV	S29	S96	S163	S230
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S30	S97	S164	S231
Captive finanszírozók	S31	S98	S165	S232
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S32	S99	S166	S233
Nem pénzügyi vállalatok	S33	S100	S167	S234
Központi kormányzat	S34	S101	S168	S235
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S35	S102	S169	S236
Társadalombiztosítási alapok	S36	S103	S170	S237
2.2.   ebből változó kamatozású kibocsátások:
Összesen	S37	S104	S171	S238
EKB/NKB	S38	S105	S172	S239
MPI-k a központi bankok kivételével	S39	S106	S173	S240
EPK-k	S40	S107	S174	S241
ebből PKV	S41	S108	S175	S242
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S42	S109	S176	S243
Captive finanszírozók	S43	S110	S177	S244
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S44	S111	S178	S245
Nem pénzügyi vállalatok	S45	S112	S179	S246
Központi kormányzat	S46	S113	S180	S247
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S47	S114	S181	S248
Társadalombiztosítási alapok	S48	S115	S182	S249
2.3.   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:
Összesen	S49	S116	S183	S250
EKB/NKB	S50	S117	S184	S251
MPI-k a központi bankok kivételével	S51	S118	S185	S252
EPK-k	S52	S119	S186	S253
ebből PKV	S53	S120	S187	S254
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S54	S121	S188	S255
Captive finanszírozók	S55	S122	S189	S256
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S56	S123	S190	S257
Nem pénzügyi vállalatok	S57	S124	S191	S258
Központi kormányzat	S58	S125	S192	S259
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S59	S126	S193	S260
Társadalombiztosítási alapok	S60	S127	S194	S261
3.   TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK  (5)
Összesen	S61	S128	S195	S262
EKB/NKB-k	S62	S129	S196	S263
MPI-k a központi bankok kivételével	S63	S130	S197	S264
EPK-k	S64	S131	S198	S265
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S65	S132	S199	S266
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S66	S133	S200	S267
Nem pénzügyi vállalatok	S67	S134	S201	S268

2. táblázat

C csoport jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára

	BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EGYÉB DEVIZÁK
	Fennálló összegek	Bruttó kibocsátások	Visszaváltások	Nettó kibocsátások
	C1	C2	C3	C4
4.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK
Összesen	S269	S335	S401	S467
EKB/NKB	S270	S336	S402	S468
MPI-k a központi bankok kivételével	S271	S337	S403	S469
EPK-k	S272	S338	S404	S470
ebből PKV	S273	S339	S405	S471
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S274	S340	S406	S472
Captive finanszírozók	S275	S341	S407	S473
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S276	S342	S408	S474
Nem pénzügyi vállalatok	S277	S343	S409	S475
Központi kormányzat	S278	S344	S410	S476
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S279	S345	S411	S477
Társadalombiztosítási alapok	S280	S346	S412	S478
5.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK
Összesen	S281	S347	S413	S479
EKB/NKB	S282	S348	S414	S480
MPI-k a központi bankok kivételével	S283	S349	S415	S481
EPK-k	S284	S350	S416	S482
ebből PKV	S285	S351	S417	S483
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S286	S352	S418	S484
Captive finanszírozók	S287	S353	S419	S485
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S288	S354	S420	S486
Nem pénzügyi vállalatok	S289	S355	S421	S487
Központi kormányzat	S290	S356	S422	S488
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S291	S357	S423	S489
Társadalombiztosítási alapok	S292	S358	S424	S490
5.1.   ebből fix kamatozású kibocsátások:
Összesen	S293	S359	S425	S491
EKB/NKB	S294	S360	S426	S492
MPI-k a központi bankok kivételével	S295	S361	S427	S493
EPK-k	S296	S362	S428	S494
ebből PKV	S297	S363	S429	S495
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S298	S364	S430	S496
Captive finanszírozók	S299	S365	S431	S497
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S300	S366	S432	S498
Nem pénzügyi vállalatok	S301	S367	S433	S499
Központi kormányzat	S302	S368	S434	S500
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S303	S369	S435	S501
Társadalombiztosítási alapok	S304	S370	S436	S502
5.2.   ebből változó kamatozású kibocsátások:
Összesen	S305	S371	S437	S503
EKB/NKB	S306	S372	S438	S504
MPI-k a központi bankok kivételével	S307	S373	S439	S505
EPK-k	S308	S374	S440	S506
ebből PKV	S309	S375	S441	S507
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S310	S376	S442	S508
Captive finanszírozók	S311	S377	S443	S509
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S312	S378	S444	S510
Nem pénzügyi vállalatok	S313	S379	S445	S511
Központi kormányzat	S314	S380	S446	S512
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S315	S381	S447	S513
Társadalombiztosítási alapok	S316	S382	S448	S514
5.3.   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:
Összesen	S317	S383	S449	S515
EKB/NKB	S318	S384	S450	S516
MPI-k a központi bankok kivételével	S319	S385	S451	S517
EPK-k	S320	S386	S452	S518
ebből PKV	S321	S387	S453	S519
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S322	S388	S454	S520
Captive finanszírozók	S323	S389	S455	S521
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S324	S390	S456	S522
Nem pénzügyi vállalatok	S325	S391	S457	S523
Központi kormányzat	S326	S392	S458	S524
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S327	S393	S459	S525
Társadalombiztosítási alapok	S328	S394	S460	S526
6.   TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK
Összesen	S329	S395	S461	S527
MPI-k a központi bankok kivételével	S330	S396	S462	S528
EPK-k	S331	S397	S463	S529
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S332	S398	S464	S530
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S333	S399	S465	S531
Nem pénzügyi vállalatok	S334	S400	S466	S532

3. táblázat

A csoport tájékoztató tételek jelentési formanyomtatvány az NKB-k számára

	BELFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK
	Fennálló összegek	Bruttó kibocsátások	Visszaváltások	Nettó kibocsátások
	A1	A2	A3	A4
6.   TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK
Captive finanszírozók	S533	S544	S555	S566
7.   NEM TŐZSDEI RÉSZVÉNYEK
Összesen	S534	S545	S556	S567
MPI-k a központi bankok kivételével	S535	S546	S557	S568
EPK-k	S536	S547	S558	S569
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S537	S548	S559	S570
Nem pénzügyi vállalatok	S538	S549	S560	S571
8.   EGYÉB TULAJDONI RÉSZESEDÉS
Összesen	S539	S550	S561	S572
MPI-k a központi bankok kivételével	S540	S551	S562	S573
EPK-k	S541	S552	S563	S574
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S542	S553	S564	S575
Nem pénzügyi vállalatok	S543	S554	S565	S576

1.   A kibocsátó rezidens státusa

Az adatszolgáltató ország nem rezidenseinek tulajdonában levő, de az adatszolgáltató ország gazdasági területén működő leányvállalatok általi kibocsátásokat az adatszolgáltató országban rezidens intézmény általi kibocsátásként kell besorolni.

Az adatszolgáltató ország gazdasági területén bejegyzett, de több országban is működő vállalatközpontok általi kibocsátásokat szintén a rezidens intézmények általi kibocsátásként kell besorolni. Az adatszolgáltató ország gazdasági területén kívül bejegyzett, de az adatszolgáltató ország rezidenseinek tulajdonában levő vállalatközpontok vagy leányvállalatok általi kibocsátásokat nem rezidensek általi kibocsátásnak kell tekinteni. Például a Volkswagen Brazil kibocsátásait úgy kell tekinteni, mint a Brazíliában és nem az adatszolgáltató ország területén rezidens intézmény általi kibocsátást. Ha egy vállalat nem rendelkezik semmilyen fizikai dimenzióval, azt, hogy melyik terület rezidense, azon gazdasági terület alapján kell meghatározni, amelynek a joga szerint a vállalkozást bejegyezték vagy nyilvántartásba vették (6).

A kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében a különleges célú gazdasági egységek által történő kibocsátások jelentése kétoldalúan, az érintett adatszolgáltatók részéről történik. Az olyan különleges célú gazdasági egységek kibocsátásait, amelyek megfelelnek az ESA 2010-ben foglalt, rezidensekre vonatkozó feltételeknek, és az euroövezet rezidenseinek tekintendők, az NKB-k jelentik, és nem a Nemzetközi Fizetések Bankja.

2.   A kibocsátók szektorok szerinti részletezése

A kibocsátásokat abba a szektorba kell besorolni, amelyet a kibocsátott értékpapírból eredő kötelezettség terhel. A szektor szerinti besorolás a következő 12 kibocsátótípust foglalja magában:

—	EKB/NKB-k,

—	egyéb MPI-k,

—

EPK-k,

—	ebből értékpapírosítási tranzakciókkal foglalkozó speciális pénzügyi vállalatok,

—	kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek,

—	captive finanszírozók,

—	biztosítók és nyugdíjpénztárak (7),

—	nem pénzügyi vállalatok,

—	központi kormányzat,

—	tartományi kormányzat és helyi önkormányzatok,

—	társadalombiztosítási alapok,

—	nemzetközi intézmények.

Ha az értékpapírokat különleges célú gazdasági egységek közreműködésével bocsátották ki, és a kibocsátásból fakadó végső kötelezettség nem a különleges célú gazdasági egységet, hanem a tevékenység végzésének központját terheli, a kibocsátást nem a különleges célú gazdasági egységnek, hanem a tevékenység végzése központjának kell tulajdonítani. Például az euroövezeti »A országban« található nem pénzügyi vállalat, az »AJAX Electronics« egy különleges célú gazdasági egysége általi kibocsátásokat a nem pénzügyi vállalatok szektorához kell sorolni, és azokat az A országnak kell jelentenie. A különleges célú gazdasági egységnek és anyavállalatának ugyanakkor azonos országban kell rezidensnek lennie. Ezért, ha az anyavállalat nem az adatszolgáltató országban rezidens, a különleges célú gazdasági egységet az adatszolgáltató országban fiktív rezidensnek kell tekinteni, és a kibocsátó szektornak a különleges célú gazdasági egység gazdasági funkciójával kell összhangban állnia. Például ha az »ACME Motors« egy Japánban rezidens, gépjárműveket gyártó nem pénzügyi vállalat, és az »ACME Motor Finance« egy az euroövezeti »B országban« rezidens leányvállalat, az ACME Motor Finance általi kibocsátásokat B ország captive finanszírozóinak kell tulajdonítani, mivel az ACME Motors anyavállalat nem ugyanabban az országban rezidens. Ez alól az egyetlen kivétel a kormányzat tulajdonában álló különleges célú gazdasági egységek esete, mivel ebben az esetben az értékpapírt az anyavállalat országának kormányzata által kibocsátottként kell nyilvántartani. (8)

A tőzsdei részvények kibocsátása útján privatizálásra kerülő állami vállalatokat a nem pénzügyi vállalati szektorhoz kell sorolni. Hasonlóképpen, a privatizálásra kerülő állami hitelintézeteket az »MPI-k a központi bankok kivételével« szektorhoz kell sorolni. Amikor háztartások vagy a háztartásokat segítő nonprofit intézmények bocsátanak ki értékpapírokat, azt e célból a »nem pénzügyi vállalatok« általi kibocsátások közé kell besorolni.

3.   A kibocsátások lejárata

A rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy év vagy annál rövidebb, abban az esetben is, ha kibocsátásukra hosszú távú kibocsátások keretében kerül sor.

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé azok az értékpapírok tartoznak, amelyek eredeti lejárata egy évnél hosszabb. Azon választható lejáratú értékpapírok, amelyek esetében a legutolsó lejárat egy évnél hosszabb, illetve a meghatározatlan lejáratú kibocsátások hosszú lejáratúnak tekintendők.

Nem szükséges az MPI-mérlegstatisztikák esetében alkalmazott, kétéves lejárat szerinti megosztás.

4.   Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok kamatláb szerinti osztályozása

A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok a következő csoportokba sorolhatók:

Fix kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz névértéken kibocsátott és visszavásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint a névértékhez képest diszkonton vagy felárral kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok.

Változó kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, azaz olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, amelyek kamatszelvényét és/vagy tőkealapját termékek és szolgáltatások valamely általános árindexéhez (például fogyasztói árindexhez), egy kamatlábhoz vagy egy eszközárhoz kötik, amely a kibocsátás futamideje alatt a kamatszelvény révén hozzáférhető, változó összegű jövedelmet eredményez. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljára a vegyes kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok változó kamatozásúnak tekintendők (9).

Kamatszelvény nélküli kötvények, azaz kamatfizetés nélküli, a névértékhez képest jelentős diszkonttal kibocsátott instrumentumok. A diszkont többnyire a kötvény futamideje alatt felhalmozott kamattal egyenértékű.

5.   A kibocsátások besorolása

A kibocsátások két nagy csoportba sorolhatók: a) hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (10); és b) tőzsdei részvények (11). A zártkörűen kibocsátott részvényekről a lehetőségekhez mérten kell adatot szolgáltatni. A pénzpiaci papírok megkülönböztetés nélkül a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolandók. A nem tőzsdei részvények (12) és egyéb tulajdoni részesedések (13) önkéntesen, két külön tájékoztató tételként jelenthetők. A pénzpiaci alapok és egyéb befektetési alapok által kibocsátott részvények/egységek nem tartoznak ide.

Az alábbiak az instrumentumok nem teljes körű listáját képezik az értékpapír-kibocsátási statisztikákban:

a)

Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok i. Rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Legalább az alábbi instrumentumok tartoznak ide. — Kincstárjegyek és a kormányzat által kibocsátott más rövid lejáratú papírok. — Pénzügyi és nem pénzügyi vállalatok által kibocsátott, átruházható, rövid lejáratú papírok. Az ilyen papíroknak többféle elnevezése létezik, ideértve az alábbiakat: kereskedelmi értékpapírok (commercial paper, commercial bills, bills of trade, bills of exchange), saját váltó (promissory note) és letéti jegy. — Hosszú távú jegyzési garanciavállalás keretében kibocsátott rövid lejáratú értékpapírok. — Bankári elfogadványok. ii. Hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Legalább többek között az alábbi instrumentumok tartoznak ide. — Bemutatóra szóló kötvények. — Alárendelt kötvények. — Választható lejáratú kötvények, ha a lejáratok közül a legutolsó egy évnél hosszabb. — Lejárat nélküli kötvények. — Változó kamatozású kötvények. — Átváltható kötvények. — Fedezett kötvények. — Indexhez kötött értékpapírok, amelyek esetében a tőkeérték árindexhez, tőzsdei áru árához vagy árfolyamindexhez kötődik. — Mélyen a névérték alatt kibocsátott kötvények, amelyekhez alacsony kamatfizetés kapcsolódik, és a névértékhez képest diszkonttal kerülnek kibocsátásra. — Kamatszelvény nélküli kötvények. — Eurokötvények. — Globális kötvények. — Zártkörű kibocsátású kötvények. — Hitelek átalakításából származó értékpapírok. — Hitelek, amelyek de facto átruházhatóvá váltak. — Akár a kibocsátó vállalat, akár más vállalat részvényeivé konvertálható záloglevelek és hitelek (debentures és loan stock) az átalakításukig. Amennyiben elkülöníthető az alapul szolgáló kötvénytől, a konvertálási opció, amely származtatott pénzügyi eszköznek tekintendő, nem tartozik ide. — Részvények, amelyek fix jövedelmet biztosítanak, de a vállalat felszámolásakor nem jogosítanak a maradványértékből való részesedésre, ideértve az osztaléktöbbletre nem jogosító elsőbbségi részvényeket. — Hitel, jelzálog, hitelkártya-tartozás, követelés és más eszközök értékpapírosítása részeként kibocsátott pénzügyi eszközök. Nem tartoznak ide az alábbi instrumentumok: — visszavásárlási megállapodás részét képező értékpapír-tranzakciók; — át nem ruházható értékpapírok kibocsátása; — át nem ruházható hitelek.

b)

Tőzsdei részvények A tőzsdei részvények közé az alábbiak tartoznak. — Részvénytársaságok által kibocsátott részvények. — Részvénytársaságok visszaváltott részvényei. — Részvénytársaságok által kibocsátott, osztalékként juttatott részvények. — Elsőbbségi részvények, amelyek részesedést biztosítanak a vállalat felszámolásakor keletkező maradványértékből. Ezek lehetnek elismert tőzsdén jegyzett vagy nem jegyzett részvények. — Adott esetben zártkörű kibocsátások. Ha egy vállalatot privatizálnak, és ennek keretében a kormány megtartja a privatizált vállalat részvényeinek egy részét, a többi részvényt viszont szabályozott piacon jegyzik, a vállalati tőke teljes értékét tőzsdei részvényként kell nyilvántartani, mivel potenciálisan az összes részvény bármely időpontban piaci értéken értékesíthető. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, ha a részvények egy részét nagybefektetőknek értékesítik, és csak a fennmaradó résszel, vagyis a közkézhányaddal kereskednek a tőzsdén. A tőzsdei részvények nem tartalmazzák az alábbiakat: — eladásra felkínált, de kibocsátáskor át nem vett részvények, — részvényekre átváltható kötvények, amelyek csak akkor tartoznak ide, ha átváltották ezeket részvényekre, — a vállalatban korlátlan felelősséggel részt vevő partnerek részvényei, — jogilag részvénytársasági formában működő nemzetközi szervezetekbe történő kormányzati befektetések, — ingyenes részvények (csak a kibocsátás időpontjában), valamint részvények feldarabolása; ezek azonban megkülönböztetés nélkül beletartoznak a tőzsdei részvények teljes állományába.

6.   A kibocsátás devizaneme

A kétdevizás kötvényeket a kiállítás pénzneme szerint kell besorolni. A kétdevizás kötvények azon kötvények, amelyek esetében a kötvényt a kiállítás devizanemétől eltérő pénznemben fogják visszaváltani, illetve a szelvényt ettől eltérő devizában kifizetni. Ha a globális kötvényt többféle devizanemben denominálják, minden részt a saját kibocsátási devizaneme szerint külön kibocsátásként kell jelenteni. Ha az értékpapírt kétféle devizanemben denominálták, például 70 %-át euróban és 30 %-át USA dollárban, lehetőség szerint minden összetevőjét a devizanem denominációja szerint, külön-külön kell jelenteni. Az adott példában tehát a kibocsátás 70 %-át euróban/nemzeti pénznemben történő kibocsátásként (14), 30 %-át pedig egyéb devizában történő kibocsátásként kell jelenteni. Ha egy kibocsátás esetében nem lehet elkülönítetten megállapítani az egyes devizanemek szerinti összetevőket, az adatszolgáltató ország a magyarázó megjegyzésekben jelzi a ténylegesen alkalmazott bontást.

7.   A kibocsátás időpontjának nyilvántartása

Egy kibocsátás akkor tekinthető teljesítettnek, amikor a kibocsátó megkapja az ellenértéket, és nem a konzorcium kötelezettségvállalásakor.

8.   Az állományok és a folyamatok egyeztetése

Az NKB-k információt szolgáltatnak a rövid és hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban lévő állományáról, bruttó kibocsátásáról, visszaváltásáról és nettó kibocsátásáról, valamint a tőzsdei részvényekről.

Az alábbi táblázat bemutatja az állományok (azaz forgalomban lévő állományok) és a folyamatok (bruttó kibocsátás, visszaváltás és nettó kibocsátás) közötti kapcsolatot. A gyakorlatban a kapcsolat összetettebb az árak és devizaárfolyamok változása, az újrabefektetett (felhalmozott) kamatok, az átsorolások, revíziók és egyéb kiigazítások következtében.

i.	Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén	≈	Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén	+	Bruttó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban	–	Visszaváltások az adatszolgáltatási időszakban	+	Átsorolások és egyéb változások
ii.	Forgalomban lévő állomány az adatszolgáltatási időszak végén	≈	Forgalomban lévő állomány az előző adatszolgáltatási időszak végén	+	Nettó kibocsátások az adatszolgáltatási időszakban			+	Átsorolások és egyéb változások

a)   Bruttó kibocsátások

A referencia-időszak alatti bruttó kibocsátásokba beletartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tőzsdei részvény, amely esetében a kibocsátó az újonnan létrehozott értékpapírt készpénzért értékesíti. A szokásos módon kibocsátott új instrumentumokról van szó. A kibocsátás időpontjának meghatározás szerint a fizetés időpontját kell tekinteni; a kibocsátások nyilvántartása tehát a lehető legjobban megközelíti az értékpapírok kifizetésének idejét.

A tőzsdei részvények esetében ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények, amelyeket a tőzsdén jegyzett vállalatok első alkalommal bocsátanak ki készpénzért, ideértve az újonnan létesülő vállalatokat és a nyilvánossá váló magáncégeket is. Ide tartoznak az olyan újonnan létrehozott részvények is, amelyeket az állami vállalatok privatizációja során bocsátanak ki készpénzért, amennyiben a vállalat részvényeit tőzsdén jegyzik. Az ingyenes részvények kibocsátása nem vehető figyelembe (15). Bruttó kibocsátás nem jelenthető olyan esetben, amikor egy vállalatot egyszerűen bevezetnek a tőzsdére, de új tőkét nem gyűjtenek.

Vállalatfelvásárlások vagy vállalatok összeolvadása (16) esetén az értékesített vagy átruházott létező értékpapírok nem tartoznak a jelentett bruttó kibocsátások vagy visszaváltások alá az olyan új instrumentumok kivételével, amelyeket egy euroövezetben rezidens jogalany bocsátott ki készpénz ellenében.

A későbbiekben más instrumentummá konvertálható értékpapírok kibocsátását az eredeti instrumentumkategóriában kell nyilvántartani; konverzió esetén az értékpapírokat úgy kell nyilvántartani, hogy azok ebben az instrumentumkategóriában visszaváltásra kerülnek, és az új kategóriában azonos összegű bruttó kibocsátásként kezelendők (17).

b)   Visszaváltások

A referencia-időszak alatti visszaváltásokba beletartozik a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a tőzsdei részvények kibocsátó általi minden visszavásárlása, amennyiben a befektető készpénzt kap az értékpapírokért. Az instrumentumok szokásos módon történő kivonásáról van itt szó. Ide tartozik minden olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelynek futamideje lejárt, valamint az idő előtti visszaváltások is. Ide tartozik a vállalati részvények visszavásárlása is, ha a vállalat jogi formájának megváltozása előtt készpénzért az összes részvényét visszavásárolja, illetve ha alaptőke-csökkentés keretében részvényeinek egy részét készpénzért visszavásárolja. A vállalati részvények visszavásárlása nem tartozik ide, ha az a vállalat által saját részvényeibe történő befektetést jelent (18).

A tőzsdéről való kivezetés esetében a visszaváltások nem jelentendők.

c)   Nettó kibocsátások

A nettó kibocsátás a referencia-időszakban végzett összes bruttó kibocsátás és összes visszaváltás különbsége.

A tőzsdei részvények forgalomban lévő állományának le kell fednie a rezidens jogalanyok valamennyi tőzsdei részvényének piaci értékét. Valamely euroövezeti ország által jelentett, tőzsdei részvények forgalomban lévő összege ezért nőhet vagy csökkenhet a tőzsdén szereplő jogalany székhelyének változásakor. Ez vonatkozik olyan vállalatfelvásárlások vagy összeolvadások esetére is, ahol új instrumentumokat nem hoztak létre és bocsátottak ki készpénz ellenében és/vagy nem váltottak vissza készpénz ellenében és nem vontak ki. Egy kibocsátó másik rezidens országba való átköltözése esetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tőzsdei részvények tekintetében a kettős figyelembevétel, illetve kimaradások elkerülése érdekében az érintett NKB-k közösen koordinálják az ilyen esemény jelentésének időzítését.

9.   Értékelés

Az értékpapír-kibocsátás értéke egy ár-összetevőből, és – amennyiben az adatszolgáltatás devizanemétől eltérő pénznemben történik a kibocsátás – egy árfolyam-összetevőből áll.

Az NKB-knak a rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken (19), a jegyzett részvényeket pedig piaci értéken kell jelenteniük. A hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kamatláb típusától függően az értékeléshez eltérő módszerek alkalmazhatók, ami a teljes állomány vegyes értékelését eredményezi. Például a fix kamatozású és a változó kamatozású kibocsátások jellemzően névértéken kerülnek értékelésre, a kamatszelvény nélküli kötvények pedig nominálértéken. A kamatszelvény nélküli kötvények viszonylagos összege általában alacsony, ezért a kódlista nem tartalmaz a vegyes értékelést jelölő értéket; a hosszú lejáratú értékpapírok teljes mennyiségét névértéken kell jelenteni. Abban az esetben, ha a jelenség nagyságrendje jelentős, a »meghatározatlan« (Z) értéket kell alkalmazni. Általánosságban minden olyan esetben, amikor vegyes értékelés fordul elő, az adatokat az NKB-nek az attribútum szintjén kell szolgáltatnia a III. mellékletben foglaltakkal összhangban.

a)

Árfolyamértékelés A jegyzett részvények állomány- és folyamatadatait piaci értéken kell jelenteni. A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok állomány- és folyamatadatainak névértéken történő nyilvántartása alól kivételt képeznek a mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények, amelyek esetében a forgalomban lévő állományt és a bruttó kibocsátást nominálértéken kell nyilvántartani, vagyis a diszkontárat a kibocsátás időpontjában plusz a felhalmozódott kamatokat, és a lejáratkor történő visszaváltáskor a névértéket. A kamatszelvény nélküli kötvények forgalomban lévő állományának nominálértéke az alábbiak szerint számítható ki. ahol A = nominálérték = ténylegesen kifizetett összeg a keletkezett kamatokkal E = diszkontár a kibocsátás időpontjában (kibocsátáskor fizetett összeg) P = névérték (lejáratkor visszafizetett összeg) T = kibocsátás és lejárat közötti idő (napokban) t = a kibocsátás óta eltelt idő (napokban) Az egyes országokban alkalmazott árfolyam-értékelési eljárások között meghatározott fokú eltérések előfordulhatnak. Ebben az összefüggésben nem kell alkalmazni az ESA 2010 szerinti árfolyamértékelést, amely a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és részvények esetében előírja, hogy a folyamatokat tranzakciós értéken, az állományt pedig piaci értéken kell nyilvántartani. A mélyen a névérték alatt kibocsátott és a kamatszelvény nélküli kötvények esetében a felhalmozott kamatot be kell számítani, amennyiben az az adatszolgáltató NKB részéről megvalósítható.

b)

Az adatszolgáltatás devizaneme és az árfolyamértékelések Az NKB-k minden adatot euróban kifejezve kell jelenteniük az EKB-nak, ideértve a történeti idősorokat is. A belföldi rezidensek által egyéb devizában kibocsátott értékpapírok (C csoport) (20) euróra történő átszámításakor az NKB-k a lehető legnagyobb mértékben követik az ESA 2010-en alapuló árfolyam-értékelési elveket (21), az alábbiak szerint. i. A forgalomban lévő állományt a referencia-időszak végén, azaz a referencia-időszak utolsó munkanapján záráskor érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti pénznemre átszámítani. ii. A bruttó kibocsátásokat és visszaváltásokat a kifizetés időpontjában érvényes piaci középárfolyamon kell euróra/nemzeti pénznemre átszámítani. Ha nem lehet megállapítani az átváltás céljából alkalmazandó pontos árfolyamot, az átváltás időpontjában a piaci középárfolyamhoz legközelebb álló árfolyam alkalmazható.

10.   Fogalmi következetesség

Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák az MPI-k által kibocsátott átruházható instrumentumok tekintetében összekapcsolódnak. Az instrumentumok és az ezeket kibocsátó MPI-k lefedettsége fogalmilag összhangban van, és ugyanez vonatkozik az instrumentumok lejárati sávok szerinti besorolására és a devizanemek szerinti bontásra is. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák között az értékelési elvekben vannak különbségek (a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat illetően, az előbbiek esetében ugyanis névértéket, az utóbbiak esetében pedig piaci értéket kell kimutatni). Az értékelési eltérésektől és az egyes országok MPI mérlegében a saját értékpapír-állományok nettósításától eltekintve az értékpapír-kibocsátási statisztikák keretében jelentett, MPI-k által kibocsátott értékpapírok állománya megfelel az MPI mérleg forrásoldala 11. (»hitelviszonyt megtestesítő kibocsátott értékpapírok«) sorának. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott rövid lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megfelelnek a legfeljebb egyéves lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknak. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák céljából meghatározott hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok megegyeznek az egy és két év közötti lejáratú, illetve a két éven túli lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegével.

Az NKB-k felülvizsgálják az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI mérlegstatisztikák lefedettségét, és jelzik az EKB-nak az esetleges koncepcionális eltéréseket. A tartalmi összefüggésekre vonatkozóan három típusú ellenőrzést kell végezni: a) az NKB-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; b) a központi bankok kivételével az MPI-k által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások; és c) a központi bankok kivételével az MPI-k által egyéb devizában végzett kibocsátások tekintetében. Az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák közötti fogalmi eltérések lehetségesek, mivel az értékpapír-kibocsátási statisztikák és az MPI-mérlegstatisztikák különböző célokat szolgáló nemzeti adatszolgáltatási rendszerekből származnak.

11.   Az adatokkal kapcsolatos követelmények

Minden országnak minden értelmezhető idősorra vonatkozóan statisztikai jelentést kell küldenie. Ha egy sor valamely országban nem alkalmazható, az NKB erről haladéktalanul, indokolással ellátva írásban kell értesítenie az EKB-t. Az NKB-k átmenetileg mentesülhetnek valamely idősor jelentése alól, amennyiben az alapul szolgáló jelenség nem létezik. Az NKB-knak szintén jelezniük kell ennek előfordulását és a III. mellékletben ismertetett adatszolgáltatási rendszertől való bármilyen eltérést. Továbbá értesíteniük kell az EKB-t arról, ha a revíziókat a revíziók jellegére vonatkozó magyarázatokkal együtt küldik.

3. szakasz: Nemzeti magyarázó megjegyzések

Minden NKB egy jelentést terjeszt be, amely az e feladat keretében szolgáltatott adatokat mutatja be. A jelentés az alábbiakban ismertetett témaköröket tárgyalja, és a lehetőségekhez mérten a javasolt szerkezetet követi. Különösen olyankor kell kiegészítő információt szolgáltatni, amikor a jelentett adatok nincsenek összhangban ezzel az iránymutatással, illetve ha nincs adatszolgáltatás, és ezt indokolni is kell. A jelentésnek legkésőbb az adatokkal egyidejűleg kell beérkeznie.

1.   Adatforrások/adatgyűjtési rendszer: az értékpapír-kibocsátási statisztikák összeállításához felhasznált adatforrások részletezése (igazgatási források a kormányzati kibocsátások esetében, közvetlen adatszolgáltatás az MPI-ktől és egyéb intézményektől, újságok és adatszolgáltatók, pl. az International Financial Review stb.). Az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat kibocsátásonként gyűjtik és tárolják-e, és milyen feltételek szerint. A másik lehetőségként az NKB-knak jelezniük kell, hogy az adatokat megkülönböztetés nélkül, a referencia-időszak alatt egyedi kibocsátók által teljesített kibocsátások összegeként gyűjtik és tárolják-e (ez az eset a közvetlen adatgyűjtési rendszerek alkalmazásakor fordulhat elő). Közvetlen adatszolgáltatás esetén információt kell nyújtani az adatszolgáltatók meghatározására alkalmazott szempontokról, valamint az általuk szolgáltatandó információkról.

2.   Összeállítási eljárások: az adatok összeállításához e feladat keretében alkalmazott módszereket kell röviden bemutatni, például az egyedi értékpapír-kibocsátásokra vonatkozó információk összegzése, a meglévő – akár közzétett, akár közzé nem tett – idősorokra vonatkozó szabályozások.

3.   A kibocsátó hol rezidens: jelezni kell, hogy a kibocsátások besorolásakor lehetséges-e teljes mértékben alkalmazni az ESA 2010 (és az IMF) rezidensekre vonatkozó meghatározását. Ha ez nem, vagy csak részben lehetséges, az NKB-knak átfogó magyarázatot kell fűzniük a ténylegesen alkalmazott szempontokhoz.

4.   A kibocsátók szektorok szerinti részletezése: jelezni kell a kibocsátóknak a 2. szakasz 2.pontjában meghatározott szektorok szerinti részletezésétől eltérő besorolását. A magyarázatokban ki kell térni a megállapított különbségekre és az esetleges »szürke« területekre.

5.   A kibocsátás devizaneme: ha nem lehetséges valamely kibocsátás devizanemek szerinti összetevőit elkülönítetten meghatározni, az NKB-knak a szabályoktól való eltérésekre magyarázatot kell adniuk. Továbbá azon NKB-k, amelyeknek nem áll módjukban minden értékpapír tekintetében megkülönböztetni a helyi devizában, euróban/más nemzeti pénznemben és az egyéb pénznemben végzett kibocsátásokat, tájékoztatást adnak arról, hogy az ilyen kibocsátásokat hová sorolták be, és a torzulás mértékének megítélése céljából megadják a nem helyesen besorolt kibocsátások teljes összegét.

6.   A kibocsátások besorolása: az NKB-k teljes körű tájékoztatást adnak a nemzeti adatokban szereplő értékpapírfajtákról, ideértve saját nemzeti fogalmaikat. Ha ismeretes, hogy a lefedettség csak részleges, a hiányzó adatokra magyarázatot kell nyújtani. Az NKB-knak különösen az alábbi információkat kell rendelkezésre bocsátaniuk.

—   Zártkörű kibocsátások: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok ezeket tartalmazzák-e.

—   Bankári elfogadványok: ha átruházhatók, és a szolgáltatott adatok tartalmazzák ezeket, az adatszolgáltató NKB-nak ismertetni kell az ilyen instrumentumok nyilvántartására szolgáló nemzeti eljárásokat és az instrumentumok sajátosságait.

—   Tőzsdén jegyzett részvények: az NKB-knak jelezniük kell, hogy a szolgáltatott adatok nem jegyzett részvényeket vagy részesedéseket is magukban foglalnak; a torzulás mértékének érzékeltetésére a nem jegyzett részvények és/vagy részesedések összegére vonatkozó becslést kell adni. Az NKB-knak jelezniük kell a nemzeti magyarázó megjegyzésekben bármely ismert hiányosságot a jegyzett részvények lefedettsége tekintetében.

7.   A hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok instrumentumok szerinti elemzése: ha a fix kamatozású, a változó kamatozású és a kamatszelvény nélküli kötvények összege nem adja ki a hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok összegét, az NKB-knak meg kell adniuk az olyan hosszú lejáratú értékpapírok típusát és összegét, amelyek tekintetében ilyen bontás nem áll rendelkezésre.

8.   A kibocsátások lejárata: amennyiben a rövid és hosszú lejáratú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok fogalommeghatározását nem lehet szigorúan alkalmazni, az NKB-knak jelezniük kell, hogy a jelentett adatok hol térnek el.

9.   Visszaváltások: az NKB-knak be kell mutatniuk, hogy a visszaváltásokra vonatkozó adatokat hogyan vezetik le, illetve jelzik, hogy az információ közvetlen adatszolgáltatás útján gyűlt-e össze, vagy maradványként számították.

10.   Árfolyamértékelés: a nemzeti magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen be kell mutatniuk a következők értékelésére alkalmazott módszereket: a) hitelviszonyt megtestesítő rövid lejáratú értékpapírok; b) hitelviszonyt megtestesítő hosszú lejáratú értékpapírok; c) diszkonttal kibocsátott kötvények; és d) jegyzett részvények. Indokolni kell, ha az értékelés eltérő az állományok és a folyamatok tekintetében.

11.   Az adatszolgáltatás gyakorisága, határideje és az idősorok hossza: az NKB-knak meg kell jelölniük, hogy az e feladat keretében összeállított adatok milyen mértékben felelnek meg a felhasználói követelményeknek (azaz havi adatok, öthetes határidővel). Szintén jelezni kell a szolgáltatott idősorok hosszát. Jelenteni kell az adatsorokban bekövetkező bármely törést, például az értékpapírok lefedettségének időbeli különbségeit.

12.   Revíziók: ha revízióra került sor, rövid magyarázatban meg kell világítani ennek okát és tartalmát.

13.   A belföldi rezidensek által kibocsátott instrumentumok becsült lefedettsége, instrumentumonként: az NKB-knak nemzeti becslést kell nyújtaniuk a belföldi rezidensek által kibocsátott értékpapírok kategóriánkénti lefedettségéről, azaz a rövid lejáratú értékpapírok, hosszú lejáratú értékpapírok és jegyzett részvények belföldi pénznemben, euróban/egyéb nemzeti pénznemben (ideértve az ECU-t) és egyéb devizanemben történő kibocsátásáról az alábbi táblázat szerint. A »lefedettség %-ban« alatti becslések minden instrumentumkategória esetében a figyelembe vett értékpapírok százalékos részarányát jelzi azon teljes kibocsátáshoz viszonyítva, amelyet az adatszolgáltatási szabályok értelmében az érintett kategóriában jelenteni kellene. A »megjegyzések« oszlopban rövid leírások adhatók. Az NKB-k a monetáris unióhoz való csatlakozás eredményeként bekövetkező lefedettségi változásokat is jelenteniük kell.

			Lefedettség %-ban:	Megjegyzések:
Kibocsátások euróban/nemzeti pénznemben	Hazai pénznem	STS
		LTS
		QUS
	Euro/nemzeti devizák a hazai pénznem kivételével, ideértve az ECU-t	STS
		LTS
Egyéb devizanemekben		STS
		LTS
STS = rövid lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. LTS = hosszú lejáratú, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok. QUS = jegyzett részvények.

4. szakasz: A Nemzetközi Fizetések Bankjára vonatkozó követelmények

A Nemzetközi Fizetések Bankja részére szóló adatszolgáltatási követelmények azonos elveket követnek, mint az NKB-kra vonatkozó, az 1–3. szakaszban vázolt adatszolgáltatási követelmények, az alábbiak kivételével:

4. táblázat

B csoport jelentési formanyomtatvány a Nemzetközi Fizetések Bankja számára

	KÜLFÖLDI REZIDENS KIBOCSÁTÓK//EURO/NEMZETI PÉNZNEMEK
	Fennálló összegek	Bruttó kibocsátások	Visszaváltások
	B1	B2	B3
9.   RÖVID LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK
Összesen	S577	S642	S707
NKB	S578	S643	S708
MPI-k a központi bankok kivételével	S579	S644	S709
EPK-k	S580	S645	S710
ebből PKV	S581	S646	S711
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S582	S647	S712
Captive finanszírozók	S583	S648	S713
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S584	S649	S714
Nem pénzügyi vállalatok	S585	S650	S715
Központi kormányzat	S586	S651	S716
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S587	S652	S717
Társadalombiztosítási alapok	S588	S653	S718
Nemzetközi szervezetek	S589	S654	S719
10.   HOSSZÚ LEJÁRATÚ, HITELVISZONYT MEGTESTESÍTŐ ÉRTÉKPAPÍROK
Összesen	S590	S655	S720
NKB	S591	S656	S721
MPI-k a központi bankok kivételével	S592	S657	S722
EPK-k	S593	S658	S723
ebből PKV	S594	S659	S724
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S595	S660	S725
Captive finanszírozók	S596	S661	S726
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S597	S662	S727
Nem pénzügyi vállalatok	S598	S663	S728
Központi kormányzat	S599	S664	S729
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S600	S665	S730
Társadalombiztosítási alapok	S601	S666	S731
Nemzetközi szervezetek	S602	S667	S732
10.1.   ebből fix kamatozású kibocsátások:
Összesen	S603	S668	S733
NKB	S604	S669	S734
MPI-k a központi bankok kivételével	S605	S670	S735
EPK-k	S606	S671	S736
ebből PKV	S607	S672	S737
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S608	S673	S738
Captive finanszírozók	S609	S674	S739
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S610	S675	S740
Nem pénzügyi vállalatok	S611	S676	S741
Központi kormányzat	S612	S677	S742
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S613	S678	S743
Társadalombiztosítási alapok	S614	S679	S744
Nemzetközi szervezetek	S615	S680	S745
10.2.   ebből változó kamatozású kibocsátások:
Összesen	S616	S681	S746
NKB	S617	S682	S747
MPI-k a központi bankok kivételével	S618	S683	S748
EPK-k	S619	S684	S749
ebből PKV	S620	S685	S750
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S621	S686	S751
Captive finanszírozók	S622	S687	S752
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S623	S688	S753
Nem pénzügyi vállalatok	S624	S689	S754
Központi kormányzat	S625	S690	S755
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S626	S691	S756
Társadalombiztosítási alapok	S627	S692	S757
Nemzetközi szervezetek	S628	S693	S758
10.3.   ebből kamatszelvény nélküli kötvények:
Összesen	S629	S694	S759
NKB	S630	S695	S760
MPI-k a központi bankok kivételével	S631	S696	S761
EPK-k	S632	S697	S762
ebből PKV	S633	S698	S763
Kiegészítő pénzügyi tevékenységet végző szervezetek	S634	S699	S764
Captive finanszírozók	S635	S700	S765
Biztosítók és nyugdíjpénztárak	S636	S701	S766
Nem pénzügyi vállalatok	S637	S702	S767
Központi kormányzat	S638	S703	S768
Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat	S639	S704	S769
Társadalombiztosítási alapok	S640	S705	S770
Nemzetközi szervezetek	S641	S706	S771

A kibocsátások lejárata

A lejáratot illetően a Nemzetközi Fizetések Bankja az eredeti lejárattól függetlenül minden, rövid lejáratú program keretében kiállított euro kereskedelmi értékpapírt és egyéb eurokötvényt rövid lejáratúnak és minden hosszú lejáratú dokumentáció keretében kiállított instrumentumot pedig hosszú lejáratú instrumentumnak tekint.

A kibocsátók szektorok szerinti részletezése

A Nemzetközi Fizetések Bankja az alábbi táblázatot alkalmazza a saját adatbázisában rendelkezésre álló, kibocsátókra vonatkozó, szektorok szerinti részletezés és az adatszolgáltatási formanyomtatványokon kért bontás összekapcsolására.

Szektorok szerinti részletezés a Nemzetközi Fizetések Bankja adatbázisában		Besorolás az adatszolgáltatási formanyomtatványokon
Központi bank	→	NKB és EKB
Kereskedelmi bankok	→	MPI-k
EPK	→	EPK-k
Központi kormányzat	→	Központi kormányzat
Egyéb kormányzat Állami szervek	→	Tartományi kormányzat és helyi önkormányzat
Vállalatok	→	Nem pénzügyi vállalatok
Nemzetközi szervezetek	→	Nemzetközi szervezetek (külföld)

A kibocsátások besorolása

A Nemzetközi Fizetések Bankjának adatbázisában szereplő alábbi instrumentumok tartoznak az értékpapír-kibocsátási statisztikák tekintetében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé:

—	letéti jegyek,

—	kereskedelmi kötvények,

—	kincstárjegyek,

—	kötvények,

—	euro kereskedelmi értékpapírok,

—	középlejáratú kötvények,

—	egyéb rövid lejáratú papírok.

Értékelés

A Nemzetközi Fizetések Bankjának jelenlegi értékelési szabályai szerint a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat névértéken, a jegyzett részvényeket kibocsátási árfolyamon kell értékelni.

A Nemzetközi Fizetések Bankja a külföldön rezidensek által euróban/nemzeti pénznemben végzett kibocsátások (B. csoport) jelentése érdekében a forgalomban lévő állományokat az időszak végi árfolyamon, a kibocsátásokat és visszaváltásokat pedig az időszak átlagos árfolyamán számítja át USA dollárra. Az EKB a Nemzetközi Fizetések Bankja által eredetileg alkalmazott elv érvényesítésével váltja át az adatokat euróra. Az 1999. január 1. előtti időszakok tekintetében ehelyett az ECU és az USA dollár közötti árfolyamot kell alkalmazni.”