EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32014L0055

Az Európai Parlament és a Tanács 2014/55/EU irányelve ( 2014. április 16. ) az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról EGT-vonatkozású szöveg

OJ L 133, 6.5.2014, p. 1–11 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2014/55/oj

6.5.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 133/1


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 2014/55/EU IRÁNYELVE

(2014. április 16.)

az elektronikus számlázás közbeszerzésben történő alkalmazásáról

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek történő megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

Számos, az egész világra kiterjedő, nemzeti, regionális és magán elektronikus számlázási szabvány létezik és van jelenleg használatban a tagállamokban. A szabványok egyike sem uralkodó, és sokuk közt nincs átjárhatóság.

(2)

Közös szabvány hiányában a tagállamok az elektronikus számláknak a közbeszerzések területén való használatára ösztönzéskor vagy azok kötelezővé tételekor úgy döntenek, hogy saját műszaki megoldásokat fejlesztenek ki külön nemzeti szabványok alapján. Ezért a tagállamokban egymás mellett létező különböző szabványok száma egyre növekszik, és a jövőben valószínűleg tovább fog növekedni.

(3)

A nem átjárható szabványok sokfélesége túlzottan bonyolult helyzetet, jogbizonytalanságot és működési többletköltségeket eredményez a különböző tagállamokban elektronikus számlákat használó gazdasági szereplők számára. A több tagállamra kiterjedő közbeszerzési tevékenységet végezni kívánó gazdasági szereplőket gyakran új elektronikus számlázási szabványnak való megfelelésre kötelezik minden egyes alkalommal, amikor egy új piacra belépnek. Mivel elriasztják a gazdasági szereplőket a több tagállamra kiterjedő közbeszerzési tevékenységektől, az elektronikus számlákra vonatkozó eltérő jogi és műszaki követelmények piacra lépési akadályokat képeznek a több tagállamra kiterjedő közbeszerzésekben, és akadályozzák a kereskedelmet. Korlátozzák az alapvető szabadságokat, és így közvetlen hatást gyakorolnak a belső piac működésére.

(4)

Az Unión belüli kereskedelem ezen akadályai valószínűleg gyarapodni fognak a jövőben, mivel egyre több nem átjárható nemzeti és magánszabványt dolgoznak ki, és mivel az elektronikus számláknak a közbeszerzések területén való használata egyre elterjedtebbé vagy kötelezővé válik a tagállamokban.

(5)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó számos jogi előírás és műszaki szabvány egymás melletti létezéséből és az átjárhatóság hiányából fakadó, a határokon átnyúló kereskedelmet gátló akadályokat meg kell szüntetni, vagy mérsékelni kell azokat. E célkitűzés elérése érdekében az elektronikus számla minimális adattartalmának szemantikai adatmodelljére vonatkozó közös európai szabványt (az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány) kell kidolgozni. A szabványban meg kell határozni és le kell írni azt a minimális adattartalmat, amelyet az elektronikus számláknak minden esetben tartalmazniuk kell, megkönnyítve ezáltal az elektronikus számlák különböző műszaki szabványok szerinti rendszerek közötti küldését és fogadását. E szabvány nem váltja fel a meglévő nemzeti műszaki szabványokat, és nem korlátozza azok alkalmazását, amennyiben azok nem ellentétesek ezen európai szabvánnyal, és lehetővé kell tenni, hogy azokat továbbra is használni lehessen, az európai szabvánnyal párhuzamosan.

(6)

A szemantikai átjárhatóság biztosítása és a jogbiztonság javítása révén ez az irányelv előmozdítja az elektronikus számlázás elterjedését a közbeszerzések területén, lehetővé téve ezáltal a tagállamoknak, az ajánlatkérő szerveknek, a közszolgáltató ajánlatkérőknek és a gazdasági szereplőknek, hogy jelentős előnyöket generáljanak megtakarítások, környezeti hatások és az adminisztratív terhek csökkenése formájában.

(7)

Az elektronikus számlázás előnyei a számla keletkeztetésének, küldésének, átadásának, fogadásának és feldolgozásának a teljesen automatizálttá tételével maximalizálhatóak. Ezért kizárólag a géppel olvasható, a fogadó által automatikusan és digitálisan feldolgozható számlákat lehet az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak megfelelőnek minősíteni. Egy egyszerű képfájlt nem szabad ezen irányelv értelmében elektronikus számlának tekinteni.

(8)

Az átjárhatóság célja annak lehetővé tétele, hogy az információkat a különböző üzleti rendszerekben koherensen lehessen megadni és feldolgozni, függetlenül attól, hogy e rendszerek milyen technológiát, alkalmazásokat vagy platformot használnak. A teljes átjárhatóság három különböző szintet foglal magában: a számla adattartalmát (szemantika), a használt formátumot vagy nyelvet (szintaxis) és a továbbítás módját. A szemantikai átjárhatóságba beletartozik egyrészt az, hogy az elektronikus számlának tartalmaznia kell bizonyos mennyiségű előírt információt, másrészt hogy a kicserélt információnak meg kell őriznie a pontos jelentését és egyértelműen érthetőnek kell lennie, függetlenül az információ fizikai megjelenésének vagy továbbításának módjától. A szintaktikai átjárhatóság azt jelenti, hogy az elektronikus számlában olyan formátumban kell feltüntetni az adatokat, amely lehetővé teszi a küldő és a fogadó fél közötti közvetlen adatcserét és az automatikus feldolgozást. A szintaktikai átjárhatóság kétféle módon biztosítható: közös szintaxis alkalmazásával vagy pedig a különböző szintaxisok közötti megfeleltetéssel.

(9)

Nagyszámú szintaxis van alkalmazásban. A szintaktikai átjárhatóságot egyre inkább megfeleltetéssel biztosítják. Ez a módszer akkor hatékony, ha a számla szemantikailag minden szükséges adatot tartalmaz, és azok jelentése egyértelmű. Mivel ez általában nem így van, intézkedésre van szükség a szemantikai átjárhatóság biztosítása érdekében. Az elektronikus számlázás további egyszerűsítése és a költségek csökkentése érdekében az egyik hosszú távú célként azt kell kitűzni, hogy csökkenjen a szintaxisok száma, lehetőleg a legáltalánosabban használtakra összpontosítva.

(10)

Az elektronikus számlázás szabványosítása továbbá kiegészíti az elektronikus közbeszerzés elterjedésére irányuló erőfeszítéseket, amelyeket a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (4) és a 2014/25/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (5) idevágó rendelkezései tükröznek.

(11)

Az Európai Tanács a 2012. június 28–29-i és a 2013. október 24-i következtetéseiben kijelentette, hogy elsősorban azokat az intézkedéseket kell kiemelten kezelni, amelyek a határokon átívelő online adásvételt és a közigazgatás modernizálását hivatottak továbbfejleszteni, egyebek mellett az elektronikus számlázásra való áttérés elősegítésével és annak gyors bevezetése révén.

(12)

Az Európai Parlament a 2012. április 20-i állásfoglalásában rámutatott arra, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó nemzeti szabályok miatt a piac nem egységes, kiemelte az elektronikus számlázás által biztosított jelentős előnyöket, és hangsúlyozta a jogbiztonság, az áttekinthető technikai környezet és a közös jogi követelményeken, üzleti eljárásokon és műszaki szabványokon alapuló nyitott és átjárható e-számlázási megoldások jelentőségét. Ezen okokból az Európai Parlament arra szólított fel, hogy az e-számlázást 2016-ra tegyék kötelezővé a közbeszerzések területén.

(13)

A 2010. november 2-i bizottsági határozattal (6) létrehozott, az elektronikus számlázással (e-számlázás) foglalkozó többoldalú európai fórum 2013 októberében egyhangúlag elfogadott egy, az elektronikus számlázás átjárhatóvá tételét támogató szemantikai adatmodell használatára vonatkozó ajánlást.

(14)

Ezt az irányelvet az ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők által fogadott és a 2009/81/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (7), a 2014/23/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (8), a 2014/24/EU irányelv, vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések teljesítésének eredményeként kiállított elektronikus számlákra kell alkalmazni. Ennek az irányelvnek kizárólag az azon gazdasági szereplő által kiállított elektronikus számlákra kell vonatkoznia, amellyel a közbeszerzési vagy koncessziós szerződést megkötötték (fővállalkozó). Amennyiben azonban a tagállamok a 2014/24/EU irányelv 71. cikkének és a 2014/25/EU irányelv 88. cikkének megfelelően az alvállalkozók közvetlen kifizetéséről rendelkeznek, a közbeszerzési dokumentumokban meghatározandó szabályozásnak ki kell terjednie az elektronikus számlák alvállalkozók kifizetésére való használatának a lehetőségére. Egyértelművé kell tenni, hogy abban az esetben, amikor a szerződést gazdasági szereplők egy csoportjával kötik meg, ez az irányelv a csoport által vagy az egyes gazdasági szereplők által kiállított elektronikus számlákra alkalmazandó-e.

(15)

Ezen irányelv hatályának azokra a fizetséggel együtt járó koncessziós szerződésekre is ki kell terjednie, amelyek nyomán azon gazdasági szereplőnek, akinek a szerződést odaítélték, számlát kell kiállítania. A „koncesszió” fogalmát a 2014/23/EU irányelv 5. cikkének 1. pontja határozza meg. A koncessziós szerződések tárgya építési beruházás vagy szolgáltatás koncesszióba adás révén történő beszerzése, amelynek ellenértéke az építmény vagy szolgáltatás hasznosítási jogának átadása vagy e jog átadása pénzbeli ellenszolgáltatással kiegészülve.

(16)

Ezen irányelv alkalmazása az Európai Unió működéséről szóló szerződés 346. cikkének hatálya alá tartozik. Ez az irányelv nem alkalmazandó az olyan (titkosnak minősített vagy különleges biztonsági intézkedésekkel járó) szerződések teljesítésének eredményeképp kiállított elektronikus számlákra, amelyekre a 2014/23/EU irányelv 10. cikkének (6) bekezdése, a 2014/24/EU irányelv 15. cikkének (3) bekezdése, valamint a 2014/25/EU irányelv 24. cikkének (3) bekezdése alapján nem terjed ki az említett irányelvek hatálya. Ugyanezen feltételek mellett külön kizárást kell előírni ezen irányelvben az olyan (titkosnak minősített vagy különleges biztonsági intézkedésekkel járó) szerződések teljesítésének eredményeképpen kiállított elektronikus számlákra, amelyek a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartoznak.

(17)

Ezen irányelv fogalommeghatározásainak összhangban kell lenniük a közbeszerzésre vonatkozó uniós jogszabályokkal.

(18)

A Bizottságnak alkalmaznia kell az 1025/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) vonatkozó rendelkezéseit, amikor felkéri az érintett európai szabványügyi szervezetet az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány kidolgozására. Az 1025/2012/EU rendelet értelmében az ilyen felkérésről szóló bizottsági döntésre a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (10) említett vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(19)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak az európai szabványügyi szervezetek keretében kidolgozott, meglévő műszaki előírásokon – pl. CEN (CWA 16356-MUG és CWA 16562-CEN BII) – kell alapulnia, és azokban figyelembe kell venni a nemzetközi szabványügyi szervezetek keretében kidolgozott egyéb vonatkozó műszaki előírásokat – pl. UN/CEFACT (CII v. 2.0) és ISO (az ISO 20022 módszertanon alapuló pénzügyi számla). Az érintett európai szabványügyi szervezetnek a szabványosítás iránti kérelem teljesítésekor figyelembe kell vennie a versenyképességi és innovációs keretprogram szakpolitikai támogató programja keretében végrehajtott nagyszabású kísérleti projektek eredményeit, továbbá más szerv vagy szervezet olyan e-számlázásra vonatkozó műszaki előírásait, amelyeket az üzleti világban széles körben alkalmaznak. Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak összhangban kell lennie a létező fizetési szabványokkal is a fizetések automatikus feldolgozásának lehetővé tétele érdekében.

(20)

Az érintett európai szabványügyi szervezet felkérésekor a Bizottságnak meg kell követelnie, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány technológiailag semleges legyen a verseny torzulásának elkerülése érdekében, összeegyeztethető legyen az elektronikus számlázásra vonatkozó nemzetközi szabványokkal a célból, hogy a harmadik országbeli szolgáltatóknak ne kelljen a piacra lépést gátló technikai akadályokkal megküzdeniük, és hogy az európai szolgáltatók könnyebben küldhessenek elektronikus számlát a harmadik országbeli vásárlók részére, továbbá meg kell követelnie azt is, hogy a szabvány megfeleljen a 2006/112/EK tanácsi irányelvnek (11). Mivel az elektronikus számlák személyes adatokat is tartalmazhatnak, a Bizottságnak azt is elő kell írnia, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (12) összhangban figyelembe vegye a személyes adatok védelmét, és a beépített adatvédelem, az arányosság és az adatminimalizálás elvét. E minimumkövetelmények mellett az érintett európai szabványügyi szervezethez intézett felkérésében a Bizottságnak az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány tartalmára vonatkozó további követelményeket is meg kell határoznia, és határidőt kell szabnia annak elfogadására.

(21)

Annak biztosítása érdekében, hogy a kis- és középvállalkozások is részesülhessenek a közbeszerezésben alkalmazott elektronikus számlázás előnyeiből, az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak lehetővé kell tennie, hogy könnyen érthető és alkalmazható, felhasználóbarát elektronikus számlázási rendszerek jöjjenek létre. E tekintetben azt is figyelembe kell venni, hogy különösen a kis- és középvállalkozások, valamint a kisebb ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők korlátozott számú személyzettel és pénzügyi forrásokkal rendelkeznek.

(22)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak arra is alkalmasnak kell lennie, hogy vállalkozások közötti kereskedelmi ügyletekben alkalmazzák azt. Ezért annak érdekében, hogy a magánszektorbeli gazdasági szereplők használhassák az új szabványt az egymással bonyolított üzleti ügyeik során, a Bizottságnak biztosítania kell, hogy a szabványt úgy alakítsák ki, hogy azt ne csak a közbeszerzésben lehessen alkalmazni.

(23)

A különböző gazdasági ágazatokban kibocsátott számlák esetében szükség lehet az adott ágazatra jellemző információk feltüntetésére. Mindazonáltal bizonyos számú közös szabványelemet minden számlának tartalmaznia kell. Ezen elemek elengedhetetlenek annak ellenőrzéséhez, hogy a számla helyesen tükrözi-e az alapjául szolgáló ügyletet, és az arról való meggyőződéshez, hogy a számla jogi szempontból érvényes-e. A 2006/112/EK irányelv tartalmazza a héa megállapítása céljából szükséges elemek listáját. Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak összhangban kell lennie a számlaadatokra vonatkozó ezen alapelemekkel.

(24)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak meg kell határoznia különösen a kiegészítő értékesítői és beszerzői adatokra, a folyamatazonosítókra, a számlaattribútumokra, a számlán található tételek adataira, a szállítási információkra, valamint a fizetési adatokra és feltételekre vonatkozó szemantikai adatelemeket. Az elektronikus számla minimális adattartalmát minden elektronikus számlán fel kell tüntetni. Ez biztosítja az elektronikus számlázás világos és egységes alkalmazását.

(25)

Bár az elektronikus számla küldője számára továbbra is biztosítani kell azt a lehetőséget, hogy a számla eredetiségét és adattartalmának sértetlenségét különböző módokon, többek között elektronikus aláírással garantálja, a 2006/112/EK irányelvnek való megfelelés érdekében az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány nem írhatja elő az elektronikus aláírás kötelező használatát.

(26)

Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervekre és a közszolgáltató ajánlatkérőkre ne háruljanak túlzott költségek és terhek, az érintett európai szabványügyi szervezetet fel kell kérni, hogy állítson össze egy olyan, korlátozott számú szintaxisból álló listát, amely megfelel az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak. Indokolt, hogy az említett lista ne képezze az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány részét. A listára csak olyan szintaxisok kerülhetnek fel, amelyeket a gazdasági szereplők és az ajánlatkérő szervek már széles körben és sikeresen alkalmaznak. A tagállamok általi végrehajtás megkönnyítése és felgyorsítása érdekében az érintett európai szabványügyi szervezetet fel kell kérni, hogy dolgozzon ki megfelelő leképezési szabályokat az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványból kiindulva a listán feltüntetett összes szintaxisra vonatkozóan. A leképezési szabályok iránymutatást nyújtanak ahhoz, hogy a szabványt hogyan lehet különböző szintaxisokban megjeleníteni. E szabvány jellegű dokumentum célja, hogy kiegészítse az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványt, valamint szintaxisok listáját.

(27)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány alkalmazásának megkönnyítése érdekében az európai szabványügyi szervezetet arra is fel kell kérni, hogy a továbbítás átjárhatóságára vonatkozóan dolgozzon ki iránymutatásokat. Indokolt, hogy az említett iránymutatások ne képezzék az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány részét, és ne kötelezzék az ajánlatkérő szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket.

(28)

Az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak a tagállamokban való bevezetését megelőzően megfelelően tesztelni kell a szabvány gyakorlati alkalmazását. E vizsgálatot a szabvány kidolgozása során kell elvégezni. E vizsgálatba be kell vonni a végfelhasználókat, és figyelembe kell venni különösen a gyakorlati szempontokat, a felhasználóbarát jelleget, és a vizsgálatnak bizonyítania kell, hogy a szabványt költséghatékony és arányos módon be lehet vezetni.

(29)

Amennyiben az érintett európai szabványügyi szervezet által kidolgozott, az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány és a szabványnak megfelelő szintaxisok listája teljesíti a Bizottságnak az európai szabványügyi szervezet számára tett felkérésében foglalt követelményeket, és amennyiben e szabványokat tesztelték, akkor az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozási számát és a szintaxisok listáját közzé kell tenni az Európai Unió Hivatalos Lapjában.

(30)

A szabvány és a szabvány jellegű dokumentumok kidolgozására vonatkozóan ezen irányelvben foglalt előírások összhangban vannak az 1025/2012/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel. Mindamellett, figyelembe véve ezen irányelv sajátosságait, helyénvaló előírni, hogy a szabvány hivatkozási számának és a szintaxislistának a közzétételére, közzé nem tételére vagy korlátozásokkal történő közzétételére vonatkozó határozatokat vizsgálóbizottsági eljárással kell elfogadni. Ez azonban nem sértheti az 1025/2012/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását a harmonizált szabványokkal szembeni hivatalos kifogások tekintetében.

(31)

Az európai szabványügyi szervezetek rendszeresen felülvizsgálják és aktualizálják a szabványokat annak érdekében, hogy megfeleljenek a technológiai fejlődésnek. Mivel az IKT-ágazatban igen gyors a technológiai fejlődés, a Bizottságnak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy felkérje az érintett európai szabványügyi szervezetet, hogy vizsgálja felül és aktualizálja az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványt e fejlődés figyelembevétele és az átjárhatóság folyamatos biztosítása céljából.

(32)

A szintaxislista felülvizsgálata és aktualizálása tekintetében a Bizottságnak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy végrehajtási jogi aktust fogadjon el a technológiai fejlődésre vagy a piaci követelményekre való reagálás céljából. Összetettebb kiigazítások esetében a Bizottságnak arra is lehetőséget kell biztosítani, hogy felkérje az érintett európai szabványügyi szervezetet, hogy vizsgálja felül és aktualizálja a szintaxisok listáját.

(33)

Amennyiben a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a teljes körű és folyamatos átjárhatóság biztosítása érdekében figyelembe kell venni a technológiai fejlődést vagy korlátozni kell a használható szintaxisok számát, a számára lehetővé kell tenni, hogy felülvizsgálja a már közzétett szintaxisok listáját. Ennek során a Bizottságnak az érintett európai szabványügyi szervezet által összeállított, felülvizsgált és aktualizált szintaxislistát kell figyelembe vennie.

(34)

Az ezen irányelvben előírt átültetési határidő lejárta után, az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek köteleseknek kell lenniük elfogadni és feldolgozni az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak és a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett listán szereplő bármely szintaxisnak. Az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők ezért nem utasíthatnák el a fenti feltételeknek megfelelő elektronikus számlákat kizárólag azon az alapon, hogy azok nem felelnek meg az ezen irányelvben kifejezetten előírtaktól eltérő követelményeknek (például a nemzeti vagy ágazatspecifikus követelményeknek vagy bármilyen más további műszaki követelménynek). Mindazonáltal az elutasítás egyéb kötelező indokait, mint például a szerződéses feltételetekkel kapcsolatos indokok, ez a kötelezettség nem érintheti. A számla kiegyenlítése előtt az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek minden esetben biztosítani kell, hogy ellenőrizhessék, hogy az elektronikus számla megfelelően tükrözi-e az alapjául szolgáló üzleti tranzakciót (például, hogy a számla összege helyes-e), és hogy a számlát a megfelelő címzettnek állították-e ki. Az az előírás, hogy az ezen irányelvben foglaltaknak megfelelő elektronikus számla nem utasítható el, nem sérti a 2011/7/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet (13).

(35)

Ennek az irányelvnek csak a számla címzettjeit, azaz az ajánlatkérő szerveket, a központi beszerző szerveket és a közszolgáltató ajánlatkérőket kell köteleznie az elektronikus számlák elfogadására és feldolgozására. Ez az irányelv nem sértheti a számla küldőjének azon jogát, hogy eldöntse, hogy a számlát a nemzeti vagy más műszaki előírásokkal és az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvánnyal összhangban nyújtja-e be, vagy pedig papíralapon. Mindazonáltal ezen irányelv nem akadályozhatja meg a tagállamokat abban, hogy úgy rendelkezzenek, hogy csak elektronikus számlát lehet benyújtani a közbeszerzés keretében. Amennyiben a küldő úgy dönt, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány szerinti számlát nyújt be, a címzettnek az átvételre és feldolgozásra vonatkozó kötelezettsége csak akkor alkalmazható, ha a számla a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistában szereplő szintaxisok valamelyike szerint készült. Ez nem sértheti a küldő azon jogát, hogy harmadik fél szolgáltatásait vegye igénybe ahhoz, hogy saját szintaxisát lefordítsa a listán szereplő szintaxisok valamelyikére.

(36)

A 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (14) 28. cikkének (2) bekezdésével összhangban sor került az európai adatvédelmi biztossal folytatandó konzultációra, és a biztos 2013. november 11-én véleményt (15) nyilvánított. Az európai adatvédelmi biztos közzétette az elégséges adatvédelem ezen irányelv alkalmazásában való biztosítására vonatkozó ajánlásait. Az említett ajánlásokat az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány kidolgozásakor és a személyes adatok feldolgozásakor az ajánlatkérő szerveknek és a közszolgáltató ajánlatkérőknek figyelembe kell venniük. Különösen azt kell tisztázni, hogy a meglévő adatvédelmi jogszabályok alkalmazandók az elektronikus számlázás terén is, és hogy a személyes adatok átláthatóság és elszámoltathatóság céljából történő közzététele során tiszteletben kell tartani az átláthatósági és elszámoltathatósági követelmények és a magánélet védelme közötti egyensúlyt.

(37)

Mivel a 2006/112/EK irányelv tartalmaz a számlázásra, és azon belül az elektronikus számlázásra vonatkozó szabályokat, tisztázni kell az említett irányelvnek az ezzel az irányelvvel való viszonyát. Ezen irányelv célja és hatálya eltér a 2006/112/EK irányelvétől, így nem érinti az elektronikus számlák héa céljából történő alkalmazására vonatkozóan az abban meghatározott rendelkezéseket. Különösen a 2006/112/EK irányelv 232. cikke az üzleti partnerek közötti kapcsolattal foglalkozik, és célja annak biztosítása, hogy a küldő ne kényszeríthesse rá a számlabefogadóra az elektronikus számla alkalmazását. Ez azonban nem sértheti a tagállamok azon jogát, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára bizonyos feltételek mellett előírják az elektronikus számlák elfogadását.

(38)

Annak lehetővé tétele érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők megfelelő módon felkészüljenek, és meghozzák azokat a technikai intézkedéseket, amelyek – az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány létrehozását és a szintaxisok listájának jóváhagyását követően – az ezen irányelvnek való megfeleléshez szükségesek, valamint az elektronikus számlázás gyors megvalósításának szükségességét szem előtt tartva, indokoltnak tekinthető az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozási számának és a szintaxisok listájának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 18 hónapos átültetési határidő. Ezen általános átültetési időszaktól eltérve, valamint az elektronikus számlázásnak az egyes ajánlatkérő szervek – mint a helyi és regionális ajánlatkérő szervek és a közvállalkozások – körében történő elterjesztése érdekében a tagállamok az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozási számának és a szintaxisok listájának az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 30 hónappal elhalaszthatják az ezen irányelvben meghatározott követelmények alkalmazását a központi szint alatti ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők esetében. Az ezen irányelvben meghatározott követelmények alkalmazásának elhalasztására vonatkozó lehetőség a központi beszerző szervekre nem alkalmazható.

(39)

Annak érdekében, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők számára megkönnyítse ezen irányelv követelményeinek a végrehajtását, a Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy a tagállamok teljes körű és rendszeres tájékoztatást kapjanak az érintett európai szabványügyi szervezetekben a szabványok és szabvány jellegű dokumentumok kidolgozásával kapcsolatosan végzett munka előrehaladásáról. Ez várhatóan lehetővé teszi, hogy a tagállamok megtegyék az ahhoz szükséges előkészületeket, hogy az elfogadott határidőkön belül teljesítsék a követelményeket.

(40)

Mivel az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők – amennyiben a nemzeti jogszabályok eltérően nem rendelkeznek – elfogadhatják majd az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványtól eltérő szabványoknak megfelelő elektronikus számlákat csakúgy, mint a papíralapú számlákat, ezen irányelv nem keletkeztet további költségeket vagy terheket a vállalkozások számára, beleértve a 2003/361/EK bizottsági ajánlás (16) értelmében vett mikro-, kis- és középvállalkozásokat is. Továbbá a Bizottságnak és a tagállamoknak minden intézkedést meg kell tenniük annak érdekében, hogy a felhasználók és különösen a mikro-, kis- és középvállalkozások számára az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvánnyal járó költségeket minimalizálják abból a célból, hogy elősegítsék annak elterjedését az Európai Unió egész területén.

(41)

A tagállamoknak ezen irányelv végrehajtása során figyelembe kell venniük a kis- és középvállalkozások, valamint a kisebb ajánlatkérő szervek és közszolgáltató ajánlatkérők igényeit, és az összes ajánlatkérő szerv és szervezet, valamint beszállító számára biztosítaniuk kell a szükséges támogatást, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványt használni lehessen. Emellett képzési programokat kell biztosítani, különösen a kis- és középvállalkozások számára.

(42)

Annak érdekében, hogy megkönnyítsék azokat a technikai és eljárásbeli kiigazításokat, amelyeket a közbeszerzésben érintett valamennyi szereplőnek ezen irányelv sikeres végrehajtásának biztosítása céljából el kell végeznie, a tagállamok a lehetőség szerint valamennyi jogosult ajánlatkérő szerv, közszolgáltató ajánlatkérő és kis- és középvállalkozás számára elérhetővé teszik a strukturális alapok támogatását.

(43)

Ezen irányelv egységes végrehajtási feltételeinek biztosítása érdekében a szintaxislista összeállítására, korlátozására és felülvizsgálatára vonatkozó végrehajtási hatáskört kell ruházni a Bizottságra. E hatáskört a 182/2011/EU rendeletben foglaltak szerint kell gyakorolni. A szintaxislistával kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadására a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni, mivel ezek rendeltetése az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány használatának a megkönnyítése, valamint az átjárhatóság és a technológiai fejlődésre való gyors reagálás biztosítása. Szintén a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvánnyal szembeni kifogásokkal kapcsolatos végrehajtási jogi aktusok elfogadására, mivel az említett jogi aktusok az elektronikus számlák elfogadására és feldolgozására vonatkozó kötelezettségekre is kihathatnak.

(44)

Mivel ezen irányelv céljait, nevezetesen a különböző nemzeti szabályok és szabványok létezéséből eredő piaci akadályok és kereskedelmi korlátozások megszüntetését és az átjárhatóság biztosítását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez az irányelv nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

Hatály

Ezt az irányelvet a 2009/81/EK irányelv, a 2014/23/EU irányelv, a 2014/24/EU irányelv vagy a 2014/25/EU irányelv hatálya alá tartozó szerződések teljesítésének eredményeként kiállított elektronikus számlákra kell alkalmazni.

Ez az irányelv nem alkalmazandó a 2009/81/EK irányelv hatálya alá tartozó szerződések teljesítésének eredményeként kiállított elektronikus számlákra, ha a beszerzést és a szerződés teljesítését titkosnak nyilvánították, illetve az érintett tagállamban hatályos törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezések szerint különleges biztonsági intézkedéseknek kell kísérniük, és az adott tagállam úgy ítéli meg, hogy az alapvető érdekeinek védelmét nem lehetséges kisebb beavatkozással járó intézkedésekkel garantálni.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Ezen irányelv alkalmazásában:

1.   „elektronikus számla”: strukturált elektronikus formátumban kiállított, továbbított és fogadott számla, amely automatikusan és elektronikusan feldolgozható;

2.   „az elektronikus számla minimális adattartalma”: olyan lényegi információelemek, amelyeket az elektronikus számlának kötelezően tartalmaznia kell a határokon átnyúló átjárhatóság lehetővé tételéhez, beleértve a jogi megfelelés biztosításához szükséges információt is;

3.   „szemantikai adatmodell”: strukturált és logikailag összefüggő feltétel- és jelentésrendszer, amely meghatározza az elektronikus számla minimális adattartalmát;

4.   „szintaxis”: az elektronikus számlában foglalt adatok megjelenítésére szolgáló, géppel olvasható nyelv vagy dialektus;

5.   „leképezési szabályok”: arra vonatkozó iránymutatások, hogy az elektronikus számlák szemantikai adatmodelljét hogyan lehet a különböző szintaxisokban megjeleníteni;

6.   „ajánlatkérő szerv”: a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 17. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 6. cikkének (1) bekezdésében és a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 1. pontjában meghatározott ajánlatkérő szerv;

7.   „központi szint alatti ajánlatkérő szerv”: a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 3. pontjában meghatározott, központi szint alatti ajánlatkérő;

8.   „központi beszerző szerv”: a 2014/24/EU irányelv 2. cikke (1) bekezdésének 16. pontjában meghatározott központi beszerző szerv;

9.   „közszolgáltató ajánlatkérő”: a 2009/81/EK irányelv 1. cikkének 17. pontjában, a 2014/23/EU irányelv 7. cikkének (1) és (2) bekezdésében és a 2014/25/EU irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében, meghatározott közszolgáltató ajánlatkérő;

10.   „nemzetközi szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott nemzetközi szabvány;

11.   „európai szabvány”: az 1025/2012/EU rendelet 2. cikke (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott európai szabvány.

3. cikk

Európai szabvány létrehozása

(1)   A Bizottság felkéri a megfelelő európai szabványügyi szervezetet az elektronikus számla minimális adattartalmának szemantikai adatmodelljére vonatkozó európai szabvány (az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány) kidolgozására.

A Bizottság megköveteli, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány legalább a következő feltételeket teljesítse:

technológiailag semleges,

az elektronikus számlázásra vonatkozó megfelelő nemzetközi szabványokkal összeegyeztethető,

figyelembe veszi a személyes adatok 95/46/EK irányelvvel összhangban történő védelmének szükségességét, a beépített adatvédelmi megközelítést, valamint az arányosság, az adatminimalizálás és a célhoz kötöttség elvét;

összhangban van a 2006/112/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseivel;

lehetővé teszi a célszerű, felhasználóbarát, rugalmas és költséghatékony elektronikus számlázási rendszerek létrehozását;

figyelembe veszi a kis- és középvállalkozások, valamint a központi szint alatti ajánlatkérők és a közszolgáltató ajánlatkérők sajátos igényeit;

használható a gazdasági szereplők közötti kereskedelmi ügyletekben.

A Bizottság felkéri az érintett európai szabványügyi szervezetet, hogy állítson össze egy korlátozott számú olyan szintaxisokból álló listát, amelyek megfelelnek az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak, valamint hogy készítsen megfelelő leképezési szabályokat és a továbbítás átjárhatóságára vonatkozó iránymutatásokat az ilyen szabványok alkalmazásának elősegítése céljából.

A felkéréseket az 1025/2012/EU rendelet 10. cikkének (1)–(5) bekezdésében rögzített eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

A szabványt az érintett európai szabványügyi szervezet által való kidolgozása során, valamint a (2) bekezdésben meghatározott határidőn belül tesztelni kell a végfelhasználók általi gyakorlati alkalmazás szempontjából. A Bizottság viseli az általános felelősséget a tesztelésért, és biztosítja, hogy annak során külön figyelembe vegyék a célszerűség és a felhasználóbarát jelleg kritériumát, valamint az esetleges végrehajtási költségeket, az (1) bekezdés második albekezdésének megfelelően. A Bizottság a tesztelés eredményéről jelentést tesz az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak.

(2)   Amennyiben az (1) bekezdésben szereplő követelményeknek megfelelően kidolgozott elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány teljesíti az említett követelményeket, és ha az (1) bekezdés ötödik albekezdésében említett tesztelési szakasz befejeződött, a Bizottság az európai szabvány hivatkozási számát közzéteszi az Európai Unió Hivatalos Lapjában, az (1) bekezdésben foglalt követelménynek megfelelően összeállított, korlátozott számú szintaxisból álló listával együtt. E közzétételre 2017. május 27-ig sort kell keríteni.

4. cikk

Az európai szabvánnyal szembeni hivatalos kifogások

(1)   Amennyiben valamely tagállam vagy az Európai Parlament úgy ítéli meg, hogy az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány és a szintaxislista nem teljesíti maradéktalanul a 3. cikk (1) bekezdésében foglalt követelményeket, részletes indokolással tájékoztatja erről a Bizottságot, amely a következőkről határoz:

a)

közzéteszi, nem teszi közzé vagy korlátozásokkal közzéteszi a szóban forgó elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványra vonatkozó hivatkozásokat és szintaxislistát az Európai Unió Hivatalos Lapjában;

b)

fenntartja, korlátozásokkal fenntartja vagy visszavonja a szóban forgó elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványra vonatkozó hivatkozásokat és szintaxislistát az Európai Unió Hivatalos Lapjában, illetve Lapjából.

(2)   A Bizottság a webhelyén közzéteszi az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványról szóló információkat és a szintaxislistát, amelyekről az (1) bekezdésben említettek szerint határozat született.

(3)   A Bizottság az (1) bekezdésben említett határozatról tájékoztatja az érintett európai szabványügyi szervezetet, és szükség esetén kéri a szóban forgó elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány és szintaxislista felülvizsgálatát.

(4)   Az e cikk (1) bekezdésének a) és b) pontjában említett határozatot a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás szerint kell elfogadni.

5. cikk

Az európai szabvány és a szintaxislista gondozása és továbbfejlesztése

(1)   A technológiai fejlődés figyelembevétele és a közbeszerzésben alkalmazott elektronikus számlázások közötti teljes mértékű átjárhatóság folyamatos biztosítása érdekében a Bizottság:

a)

frissítheti vagy felülvizsgálhatja az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványt;

b)

frissítheti vagy felülvizsgálhatja a Bizottság által az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett szintaxislistát.

(2)   Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés a) pontjában említett intézkedés mellett dönt, felkérést intéz az érintett európai szabványügyi szervezethez. Az említett felkérést a 3. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, az abban meghatározott határidők alkalmazása nélkül kell megtenni.

(3)   Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak szerinti frissítésre vagy felülvizsgálatra vonatkozóan a 4. cikk alkalmazandó.

(4)   Amennyiben a Bizottság az (1) bekezdés b) pontjában említett intézkedés mellett dönt, vagy a 10. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárásnak megfelelően, vagy pedig az érintett európai szabványügyi szervezethez intézett felkérés révén kell azt megvalósítania. Az említett felkérést a 3. cikk (1) bekezdésében említett eljárásnak megfelelően, az abban meghatározott határidők alkalmazása nélkül kell megtenni.

6. cikk

Az elektronikus számla minimális adattartalma

Az elektronikus számla minimális adattartalma többek között a következőket foglalja magában:

a)

folyamat- és számlaazonosítók;

b)

számlázási időszak;

c)

az értékesítő adatai;

d)

a beszerző adatai;

e)

a kedvezményezett adatai;

f)

az értékesítő adóügyi képviselőjének adatai;

g)

a szerződés hivatkozási száma;

h)

szállítási információk;

i)

fizetési rendelkezések;

j)

jóváírásokra vagy terhelésekre vonatkozó információk;

k)

a számlán szereplő tételekre vonatkozó információk;

l)

a számla összege;

m)

a héa részletes lebontásban.

7. cikk

Az elektronikus számlák fogadása és feldolgozása

A tagállamok biztosítják, hogy az ajánlatkérő szervek és a közszolgáltató ajánlatkérők fogadják és dolgozzák fel az olyan elektronikus számlákat, amelyek megfelelnek a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett hivatkozási számú, az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabványnak, valamint a 3. cikk (2) bekezdésének megfelelően közzétett listán szereplő bármely szintaxisnak.

8. cikk

Adatvédelem

(1)   Ez az irányelv nem érinti az adatvédelemre vonatkozó uniós és nemzeti jogot.

(2)   Az uniós és nemzeti jog eltérő rendelkezéseire is figyelemmel, valamint a 95/46/EK irányelv 13. cikkében meghatározott mentességek és korlátozások sérelme nélkül az elektronikus számlák céljára szerzett személyes adatok kizárólag az említett célra, illetve az azzal összeegyeztethető célokra használhatók fel.

(3)   A tagállamok a 95/46/EK irányelv 13. cikkében meghatározott mentességek és korlátozások sérelme nélkül biztosítják, hogy az elektronikus számlázás keretében gyűjtött személyes adatoknak az átláthatóság és az elszámoltathatóság céljából történő közzétételére vonatkozó szabályok összhangban legyenek a közzététel céljával és a magánélet védelmének elvével.

9. cikk

Elektronikus számlák alkalmazása héa céljából

Ez az irányelv nem érinti a 2006/112/EK irányelv rendelkezéseit.

10. cikk

A bizottság eljárása

(1)   A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottságnak minősül.

(2)   Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

11. cikk

Átültetés

(1)   A tagállamok elfogadják, kihirdetik és alkalmazzák azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 2018. november 27-ig megfeleljenek. E rendelkezések szövegéről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok legkésőbb az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételétől számított 18 hónapon belül elfogadják, kihirdetik és alkalmazzák azokat a rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az elektronikus számlák fogadására és feldolgozására vonatkozó, a 7. cikkben foglalt kötelezettségnek megfeleljenek.

A tagállamok legkésőbb az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozásainak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követő 30 hónappal elhalaszthatják az első albekezdésben említett követelmény alkalmazását a központi szint alatti ajánlatkérők és a közszolgáltató ajánlatkérők esetében.

A Bizottság az elektronikus számlázásra vonatkozó európai szabvány hivatkozási számának a közzétételekor az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdeti az első albekezdésben említett intézkedések hatálybaléptetésének végleges dátumát.

(3)   A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguk azon főbb rendelkezéseinek szövegét, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

12. cikk

Felülvizsgálat

A Bizottság megvizsgálja az ezen irányelv által a belső piacra és az elektronikus számlázás közbeszerzések területén való alkalmazására gyakorolt hatásokat, és a 11. cikk (2) bekezdésének második albekezdésében a központi szint alatti ajánlatkérők számára előírt legkésőbbi halasztott határidőtől számított három éven belül jelentést nyújt be azokról az Európai Parlament és a Tanács számára. A jelentéshez adott esetben a további szükséges intézkedésekkel kapcsolatos hatásvizsgálatot is csatolni kell.

13. cikk

Hatálybalépés

Ez az irányelv az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

14. cikk

Címzettek

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Strasbourgban, 2014. április 16-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

D. KOURKOULAS


(1)  HL C 79., 2014.3.6., 67. o.

(2)  2013. november 28-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(3)  Az Európai Parlament 2014. március 11-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2014. április 14-i határozata.

(4)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/24/EU irányelve a közbeszerzésről és a 2004/18/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 65. o.).

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/25/EU irányelve a vízügyi, energiaipari, közlekedési és postai szolgáltatási ágazatban működő ajánlatkérők beszerzéseiről és a 2004/17/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 94., 2014.3.28., 243. o.).

(6)  A Bizottság 2010. november 2-i határozata az elektronikus számlázással (e-számlázással) foglalkozó többoldalú európai fórum létrehozásáról (HL C 326., 2010.12.3., 13. o.).

(7)  Az Európai Parlament és a Tanács 2009. július 13-i 2009/81/EK irányelve a honvédelem és biztonság területén egyes építési beruházásra, árubeszerzésre és szolgáltatásnyújtásra irányuló, ajánlatkérő szervek vagy ajánlatkérők által odaítélt szerződések odaítélési eljárásainak összehangolásáról, valamint a 2004/17/EK és 2004/18/EK irányelv módosításáról (HL L 216., 2009.8.20., 76. o.).

(8)  Az Európai Parlament és a Tanács 2014. február 26-i 2014/23/EU irányelve a koncessziós szerződésekről (HL L 94., 2014.3.28., 1. o.).

(9)  Az Európai Parlament és a Tanács 2012. október 25-i 1025/2012/EU rendelete az európai szabványosításról, a 89/686/EGK és a 93/15/EGK tanácsi irányelv, a 94/9/EK, a 94/25/EK, a 95/16/EK, a 97/23/EK, a 98/34/EK, a 2004/22/EK, a 2007/23/EK, a 2009/23/EK és a 2009/105/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról, valamint a 87/95/EGK tanácsi határozat és az 1673/2006/EK európai parlamenti és tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 316., 2012.11.14., 12. o.).

(10)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 182/2011/EU rendelete a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(11)  A Tanács 2006. november 28-i 2006/112/EK irányelve a közös hozzáadottértékadó-rendszerről (HL L 347., 2006.12.11., 1. o.).

(12)  Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

(13)  Az Európai Parlament és a Tanács 2011. február 16-i 2011/7/EU irányelve a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések elleni fellépésről (HL L 48., 2011.2.23., 1. o.).

(14)  Az Európai Parlament és a Tanács 2000. december 18-i 45/2001/EK rendelete a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

(15)  HL C 38., 2014.2.8., 2. o.

(16)  A Bizottság 2003. május 6-i 2003/361/EK ajánlása a mikro- kis- és középvállalkozások meghatározásáról (HL L 124., 2003.5.20., 36. o.).


Top