7.11.2014   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 323/19

(1)

2012. június 28-án a Portugál Köztársaság (a továbbiakban: Portugália) bejelentette a Caixa Geral de Depósitos, S.A. (a továbbiakban: a CGD vagy a bank) javára nyújtott feltőkésítési intézkedéseket.

(2)

A Bizottság az SA.35062 (12/NN) számú ügyben 2012. július 18-án elfogadott határozatával (a továbbiakban: a megmentési határozat) (2) megmentési támogatásként jóváhagyta a CGD 2012. június 29-én végrehajtott feltőkésítését.

(3)

Portugália 2012. szeptember 27-i elektronikus levelében tájékoztatta a Bizottságot arról, hogy a CGD leányvállalata, a Caixa Geral Finance Limited (a továbbiakban: a CGDF) a lejárat nélküli nem kumulatív elsőbbségi részvénnyel rendelkezőknek osztalékfizetést teljesít a következő napon.

(4)

A CGDF 2012. szeptember 28-án teljesítette az osztalékfizetést.

(5)

A Bizottság SA.35062 (12/NN) számú ügyben 2012. december 18-án elfogadott határozatával (a továbbiakban: az eljárás megindításáról szóló határozat) (3) az Európai Unióról szóló szerződés 108. cikkének alkalmazására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 1999. március 22-i 659/1999/EK tanácsi rendelet (4) 16. cikke szerinti hivatalos vizsgálati eljárás megindításáról határozott megmentési támogatás jogellenes felhasználása tárgyában.

(6)

E határozat közzétételével a Bizottság felkérte az érdekelt feleket, hogy küldjék meg észrevételeiket arról az előzetes következtetéséről, miszerint az osztalékfizetés a megmentési határozat feltételei megsértésének minősül, azonban ehhez kapcsolódó észrevétel nem érkezett.

(7)

Portugália sürgősségi okok miatt kivételesen hozzájárul a határozat angol nyelven történő elfogadásához.

(8)

A CGD Portugália teljes tulajdonában álló bankcsoport. 2012. december 31-én nettó eszközállománya (a számviteli elvek alapján) (5) összesen 116,9 milliárd EUR-t, nettó hitelállománya pedig összesen 74,7 milliárd EUR-t tett ki. A bank tevékenységi köre kiterjed – többek között – a következőkre: országos és nemzetközi kereskedelmi banki tevékenység (nevezetesen Spanyolországban, Afrika portugál ajkú országaiban, Makaóban, valamint Brazíliában), befektetési banki tevékenység, vagyonkezelés, szakosított hitelüzletág és biztosítási tevékenységek.

(9)

2012-ben a CGD már a legtöbb üzletágban, amelyben működött, vezető pozíciót töltött be a portugál belföldi piacon (különösen az ügyfeleknek nyújtott kölcsönök és előlegek, ügyfélbetétek, biztosítás, lízing, befektetési banki tevékenység, valamint vagyonkezelés területén).

1. táblázat

A CGD fő pénzügyi adatai (számviteli elvek alapján)

(10)

Az adósságválság kezdete óta a CGD nehézségekkel küzdve fért hozzá a bankközi piacokhoz. A nehézségek a közép- és hosszú távú tőkepiacokhoz való hozzáféréssel kezdődtek, majd fokozatosan kiterjedtek a rövid távú pénzpiacokra is.

(11)

Ennek eredményeképpen a CGD-nek csökkentenie kellett a bankközi finanszírozástól való függőségét, így 2010 első negyedében működésbe hozta feltételhez kötött likviditási tervét alapvetően azért, hogy a) alternatív finanszírozási forrásokat találjon főként biztosítékkal fedezett finanszírozás révén; b) növelje az EKB által elfogadható elismert biztosítékok körét; c) eladja a nem stratégiai eszközöket; és d) bizonyítsa saját hitelképességét a befektetők és az ügyfelek előtt.

(12)

Portugália, a Bizottság, az EKB és az IMF által elfogadott gazdasági és pénzügyi segítségnyújtási terv nyomán felkérték a CGD-t, hogy a 2011–2015 közötti időszakra nyújtson be egy negyedévente felülvizsgálandó finanszírozásra és tőkeszükségletre vonatkozó tervet (a továbbiakban: az FT-terv). Az FT-terv első változatát 2011. július 26-án nyújtották be, és azóta több felülvizsgálaton esett át.

(13)

A szolvencia tekintetében a CGD Bázel II-es szabályoknak megfelelően kiszámított Core Tier 1 (a továbbiakban: CT1) aránya 2011. december 31-én 9,48 %-on állt. Az FT-terv egyik célja többek között az volt, hogy egyrészt a portugál kormány, másrészt az IMF, a Bizottság és az EKB által aláírt egyetértési megállapodás (a továbbiakban: a megállapodás) követelményeinek megfelelően 2012. december 31-ig elérjék a Bázel II-es szabályok szerinti 10 %-os CT1 arányt. Az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) ajánlása nyomán a 2012. június 30-án kezdődő időszakra vonatkozóan módosították a tartalékolt tőke mértékét az FT-tervben annak érdekében, hogy kielégítsék a bank által tartalékolt állami és önkormányzati adósság alapján kiszámolt tőkeszükségletet (a továbbiakban: államadósság-puffer), valamint az EBH által végzett stresszteszt nyomán fellépő tőkeszükségletet (a továbbiakban: az EBH követelményei).

(14)

Az FT-terv 2012. májusi változata szerint és az EBH ajánlását követően 1,65 milliárd EUR összegű tőkeemelés szükségességét állapították meg.

(15)

Portugália mint a CGD egyedüli részvényese által véghezvitt feltőkésítési intézkedések a következőkből álltak:

(16)

A támogatási intézkedések részletes leírása a megmentési határozat (12)–(25) preambulumbekezdésében található.

(17)

A megmentési határozat (31) preambulumbekezdésében meghatározottak szerint Portugália vállalta annak biztosítását, hogy a CGD (csoportként) a Portugália hitelintézeteinek új feltőkésítési programja (6) szerint feltőkésített bankokra vonatkozó korlátozásokkal megegyező magatartási korlátozásokat vezet be, többek között az alábbiakat:

(18)

2012. szeptember 28-án a CGD leányvállalata, a CGDF a Bizottság egyetértése nélkül 405 415 EUR összegben osztalékfizetést teljesített a lejárat nélküli nem kumulatív elsőbbségi részvényekre. Az összeg a 2012. június 29-i tőkeinjekció 0,025 %-ának felel meg.

(19)

Az eljárás megindításáról szóló határozatban a Bizottság előzetesen úgy vélte, hogy a CGDF által 2012. szeptember 28-án teljesített osztalékfizetés a megmentési határozat értelmében a CGD esetében alkalmazott osztalékfizetési tilalom hatálya alá tartozik, továbbá az osztalékfizetés az odaítélt megmentési támogatás jogellenes felhasználásának minősül.

(20)

A CGD által benyújtott szerkezetátalakítási terv négy fő elemből áll:

(21)

A CGD a 2012. júniusi tőkeemelés előtt már több kísérletet tett a tőkeáttétel csökkentésére a mérlegében. 2010 decembere és 2012 júniusa között a bank körülbelül 8,2 milliárd EUR-val csökkentette mérlegét (számviteli elvek).

(22)

A szerkezetátalakítási terv ezenkívül további tőkeáttétel-csökkentésre irányuló erőfeszítéseket fogalmaz meg. A terv előirányozza a biztosítási üzletág (Caixa Seguros) és egyéb nem stratégiai részesedések értékesítését, valamint a kapcsolódó eszközök leépítését, ami lehetővé teszi a CGD számára, hogy alapvető lakossági banki műveleteire összpontosíthasson és tőkét szabadíthasson fel, ezáltal erősítve a bank törzstőkéjét a jövőben. A CGD célul tűzte ki a csoport mérlegében a tőkeáttétel [10–20] milliárd EUR értékű eszközzel való csökkentését, ami – a 2012. decemberi konszolidált mérleggel összehasonlítva (a számviteli elvek alapján) – [10–20] %-os csökkenést jelent. A biztosítási üzletág eladása a tőkeáttétel-csökkentés folyamatának fontos eleme, mivel körülbelül […] (***) milliárd EUR-val járul hozzá a csökkentéshez. A fennmaradó nem stratégiai részesedések értékesítése körülbelül [0–5] milliárd EUR-val, a volt Banco Português de Negócios (a továbbiakban: BPN) adósságának visszafizetése [0–5] milliárd EUR-val, a kapcsolódó spanyolországi hitelek leépítése pedig [0–5] milliárd EUR-val csökkenti a mérleget. Ezenkívül a kapcsolódó portfolió körülbelül kétharmadát ([10–20] milliárd EUR) szintén leépítik 2017 végéig, míg a kapcsolódó portfolió fennmaradó részét 2017 után építik le.

(23)

A Caixa Seguros Portugáliában piacvezető társaság; 2012 decemberében a teljes piaci részesedése 31 % az életbiztosítások, és 26 % a nem-életbiztosítások terén, amely magában foglal egy kombinált biztosítótársaságot az élet és nem-élet üzletágban, valamint különösen az egészség- és gépjármű-biztosítás területén tevékenykedő egyéb speciális biztosítótársaságokat. 2012. december 31-én a Caixa Seguros a CGD konszolidált nettó eszközeinek 9,2 %-át tette ki, továbbá a CGD részvényesei által 89,7 millió EUR nettó bevételt termelt a közvetlen biztosítási díjak volumene alapján, amely 2012-ben elérte a 3 195 milliárd EUR-t.

(24)

A CGD szerkezetileg át fogja alakítani a Caixa Segurost piacképességének növelése és az értékesítési folyamat előmozdítása érdekében. A CGD […]. Az értékesítési folyamat minden lehetséges kombinációnak teret ad, amelyek a következők lehetnek: […]. A CGD szerkezetátalakítási terve feltételezi, hogy […].

(25)

A CGD továbbá értékesíteni fogja a(z) […] által a tőzsdén jegyzett portugál vállalatokban tartott valamennyi fennmaradó nem stratégiai részesedését, ezáltal további [200–250] millió EUR-val csökkentve a tőkeáttételt a mérlegben. A CGG nem stratégiai részesedéseinek nagy részét már értékesítette, ami körülbelül 450 millió EUR bevételt termelt a számára.

(26)

A CGD továbbá tervezi olyan eszközök portfoliójának fokozatos leépítését, amely a csődbe ment Banco Português de Negócios (a továbbiakban: BPN) (7) adósságából fakad; ennek nominális értéke [0–5] milliárd EUR, nettó eszközértéke pedig körülbelül [0–5] milliárd EUR. A kapcsolódó visszafizetési terv szerint 2017 végéig a nettó eszközök értékét [40–50] %-kal [0–5] milliárd EUR-ra csökkentik.

(27)

Végül a CGD spanyolországi lakossági és vállalati banki műveleteiből származó, kölcsönökből álló portfolióját is leépíti. Ennek a portfoliónak az értéke körülbelül [0–5] milliárd EUR.

(28)

A szerkezetátalakítási terv második fő eleme a bank működési hatékonyságának növelése. A CGD már 2011-ben és 2012-ben is hozott intézkedéseket költségbázisa optimalizálására, és – a válság előtti pénzügyi adatokhoz képest – csökkentette is a belföldi műveleteihez kapcsolódó bérköltségeit, valamint az értékesítési, általános és adminisztratív költségeket.

(29)

A CGD úgy folytatja az optimalizációs folyamatot, hogy tovább csökkenti a működési költségeket a szerkezetátalakítás alatt. A további költségmegtakarítás elérésének fő mozgatórugói a bank személyi állományának csökkentése és a leszerződtetett szolgáltatások újratárgyalása. A szerkezetátalakítási terv szerint a CGD tovább fogja csökkenteni bérköltségeit a szerkezetátalakítás alatt; 2013 decemberében [5–10] %-os csökkentéssel [500–550] millió EUR bérköltséget, 2017 decemberében pedig [450–500] millió EUR bérköltséget irányoz elő. A személyi állományt illetően Portugáliában az alkalmazottak számát [5–10] %-kal csökkentik. Míg 2012. decemberben 9 401 munkavállaló dolgozott a belföldi lakossági banki tevékenységek területén, a CGD szándéka szerint e szám 2017 decemberéig [8 500–9 000]-ra/re csökken.

(30)

A CGD működési hatékonyságának növekedéséhez a fiókhálózat optimalizálásával is hozzájárulnak; a 2012 júniusában meglévő 840 fiókról […]-ig [750–800] fiókra, vagyis [5–10] %-kal csökkentik a belföldi fiókhálózatot. A [70–80] fiók bezárása Portugáliában 2012 júniusától […]-ig egy rendszeres optimalizációs folyamat része, melynek során újraértékelik és ésszerűsítik a CGD belföldi lakossági lábnyomát, amitől évi [0–5] millió EUR megtakarítást remélnek. 58 fiókot már bezártak vagy azok éppen bezárás alatt állnak, a fennmaradó [10–20] fiókot pedig […]-ig zárják be.

(31)

Végül a CGD működési hatékonyságát a szolgáltatásokból és jutalékokból befolyó jövedelem növelésével javítják majd, amely jövedelem 2012-ben a teljes nettó működési bevételek 25 %-át tette ki, míg a portugál bankszektorban elért részesedés átlagosan 29 %-os volt. A CGD új díjszerkezeteket vezet be annak érdekében, hogy jövedelemforrásait jobban összehangolja a hozzá hasonló társaságokéival.

(32)

A szerkezetátalakítási terv harmadik fő eleme a spanyolországi banki műveletek szerkezetátalakítását érinti. Míg általában a CGD nemzetközi műveletei sokkal jobban teljesítenek jelenleg a belföldi műveleteknél és nagyban hozzájárulnak a bank általános teljesítményéhez, a CGD spanyolországi műveletei veszteségesek. A CGD 1991-ben kezdte meg lakossági műveleteit Spanyolországban a Banco de Extremadura és a Chase Manhattan España, majd 1995-ben a Banco Simeón felvásárlásával. Ezek a lakossági banki műveletek jelenleg Banco Caixa Geral (a továbbiakban: BCG) néven a CGD leányvállalataként működnek Spanyolországban. 2007-ben a CGD vállalati banki műveleteket is indított, amelyek a CGD által Spanyolországban korábban felállított fiókban működtek, és amelyek ingatlanprojektekre, kapcsolódó projektfinanszírozásra és konzorciális hitelezésre összpontosítottak. A CGD spanyolországi lakossági műveletei az elmúlt évtizedben nehezen érték el a nyereségküszöböt, ám a helyzet a vállalati műveletek területén még ennél is rosszabb volt. A kevéssel a pénzügyi válság előtt elindított vállalati műveletek nagyon gyenge eredményt értek el, és aránylag rövid idő alatt jelentős, körülbelül 250 millió EUR veszteséget termeltek 2012 decemberéig. A vállalati műveleteket teljesen leállítják, és […].

(33)

A CGD ezek ellenére kulcsfontosságú piacként tekint Spanyolországra, ahol továbbra is jelen kíván lenni, különösen azért, hogy támogathassa a portugál kis- és középvállalatok (a továbbiakban: kkv-k) exporttevékenységét. A spanyolországi lakossági műveletek tehát – bár sokkal kisebb mértékben, de – továbbra is fennmaradnak. A műveletek jövedelmezőségének visszaállítása érdekében a fiókok számát [47–52] %-kal csökkentik; a 2012. júniusban meglévő 209 fiókról [100–110] fiókra mérséklik a számukat […]-ig. A spanyolországi műveletek ellátását végző személyi állományt […]-ig a 2012. júniusi 974 alkalmazottról [500–523] alkalmazottra mérséklik, amely [46–49] %-os csökkentést jelent.

(34)

Földrajzi lefedettség tekintetében a BCG Galícia, Castilla y León, Asturias és Extremadura régiókra koncentrálja lakossági műveleteit, a főbb határon átnyúló kereskedelmi központokban (Madridban és Katalóniában) pedig mérsékelt jelenlétet tart fenn, illetve nagyon korlátozottan, régiónként [0–5] fiókkal lesz jelen a releváns határon átnyúló kapcsolatokkal rendelkező területeken, továbbá fontos finanszírozási forrásként szolgál a spanyol műveletek, nevezetesen Baszkföld, Andalúzia, Aragónia és Valencia számára.

(35)

A szerkezetátalakítási terv negyedik fontos pillérének, a 900 millió EUR összegű átváltható értékpapír átszervezési időszak alatt történő visszafizetésének célja a CGD átlagos finanszírozási költségeinek mérséklése. A mérleg tőkeáttétel-csökkentése, valamint az operatív jövedelmezőség növelése által a CGD-nek képesnek kell lennie az átváltható értékpapírok visszaváltására. Különösen a biztosítási üzletág értékesítése szabadíthat fel elegendő szavatolótőkét, amellyel a korai visszafizetés teljesíthető.

(36)

Egyrészt az átlagos finanszírozási költségek csökkentésére irányuló célkitűzések egyensúlyban tartása, másrészt az elegendő tőkepuffer megtartása érdekében a szerkezetátalakítási terv megállapítja, hogy a 2014-es adóévben a CGD tőketöbblete (vagyis az uniós és portugál jog szerinti alkalmazandó minimális tőkeszükséglet [ideértve az I. és a II. pillért] és a [100–150] bázispontú tőkepuffer összege) [50–60] %-át az átváltható értékpapírok visszaváltására fogja fordítani. A 2015-ös adóévben és adott esetben az azt követő években a CGD tőketöbblete [90–100] %-át fogja az átváltható értékpapírok visszaváltására fordítani.

(37)

A 2. táblázat a számviteli elvek szerinti főbb pénzügyi előrejelzéseket mutatja, amelyeket a CGD szerkezetátalakítási terve tartalmaz:

2. táblázat

A CGD főbb pénzügyi adatai (2011–2017)

(38)

Portugália a tőkeemelést – különösen a jelenlegi piaci körülmények között és annak fényében, hogy a tőkeemelést az átváltható értékpapírok jegyzésével egy időben végezték – állami támogatásnak tekinti.

(39)

Portugália elismeri, hogy az átváltható értékpapírok jegyzése állami támogatásnak minősül annak fényében, hogy az értékpapírok jegyzését az új feltőkésítési programban előírt azon jegyzési feltételekhez igazították, amelyek állami támogatásnak minősülnek (8).

(40)

Portugália előadja, hogy a CGD rendszerszintű fontossággal bír a portugál pénzügyi rendszeren belül, hogy az intézkedésekre szükség volt a CGD tőkéjének a Portugál Nemzeti Bank, a Banco de Portugal (a továbbiakban: a Portugál Nemzeti Bank), valamint a trojka értékelésében meghatározott tőkeszükséglethez való hozzáigazításához, továbbá hogy a támogatási intézkedések feltételei a CGD szerkezetátalakítására vonatkozó kötelezettségvállalásokban meghatározott feltételeivel együtt elegendő biztosítékokat tartalmaznak a versennyel kapcsolatos lehetséges visszaélések és a versenytorzulás kiküszöbölésére.

(41)

Portugália a lejárat nélküli nem kumulatív elsőbbségi részvények tulajdonosai részére teljesített kifizetést nem osztalékfizetésnek, hanem osztalékszelvény-beváltásnak tekinti, amely arra vonatkozó jogi kötelezettség fennállása esetén teljesíthető.

(42)

Portugália kijelenti, hogy a lejárat nélküli nem kumulatív elsőbbségi részvények mögöttes feltételei szerint az osztalékfizetés elmaradása az osztalék teljes kifizetésének idejétől számított negyedik kifizetési időpontig megakadályozná a bankot egyenértékű (parity obligations) vagy alárendelt kötelezettségek (junior obligations) visszavásárlásában vagy visszakövetelésében. Portugália úgy véli, hogy az átváltható értékpapírok visszavásárlása, amelynek teljesítését a CGD kifejezetten vállalta, egyenértékű vagy alárendelt kötelezettségek visszavásárlásának minősül.

(43)

Portugália megerősíti, hogy abbéli feltételezései alapján egyezett bele az osztalékfizetésbe, miszerint a kifizetés elmaradása a következő 12 hónapban lehetetlenné tette volna a CGD számára az átváltható értékpapírok visszavásárlását, illetve, ha semmilyen osztalék nem kerül kifizetésre az ötéves nyilvános befektetési időszak alatt, a CGD egyáltalán nem lesz képes az átváltható értékpapírok visszavásárlására szerződéses kötelezettségei megsértése nélkül. Portugália szemszögéből az ilyen késedelem összeegyeztethetetlen a CGD számára nyújtott állami támogatás mértékének és idejének minimalizálására irányuló határozott kötelezettséggel. Ennek megfelelően Portugália úgy véli, hogy a de facto körülmények jogilag kötelező érvényűvé tették az osztalékfizetést.

(44)

Portugália a szerkezetátalakítási terv végrehajtásával kapcsolatban számos kötelezettséget (a továbbiakban: Kötelezettségvállalások) vállalt, amelyeket e határozat mellékletei tartalmaznak.

(45)

Ezen túlmenően a kötelezettségvállalások megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a portugál hatóságok vállalják egy végrehajtást felügyelő megbízott (a továbbiakban: a végrehajtást felügyelő megbízott) kinevezését, akinek feladata a portugál hatóságok és a CGD a Bizottság felé tett kötelezettségvállalásainak ellenőrzése.

(46)

A Szerződés 107. cikkének (1) bekezdésében foglaltak szerint a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget – amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet –, a belső piaccal összeegyeztethetetlen.

(47)

Ahhoz, hogy egy adott intézkedés állami támogatásnak minősüljön az alábbi feltételek együttes teljesülése szükséges: a) állami forrásból finanszírozottnak kell lennie; b) szelektív előnyt kell biztosítania, amely alkalmas bizonyos vállalatok, vagy bizonyos termékek előállításának előnyben részesítésére; c) torzítania kell a versenyt vagy a verseny torzításával kell fenyegetnie, és képesnek kell lennie a tagállamok közötti kereskedelem befolyásolására.

(48)

A Bizottság már megállapította, hogy a megmentési határozat (33)–(42) preambulumbekezdésében foglalt indokok miatt a Szerződés 107. cikkének (1) bekezdése értelmében az intézkedések állami támogatásnak minősülnek. A 750 millió EUR összegben jegyzett új törzsrészvények és a CGD által kibocsátott, 900 millió EUR összegben jegyzett átváltható értékpapírok jegyzéséből álló feltőkésítési intézkedéseket Portugália hajtotta végre, és így állami források is érintettek. Az intézkedések szelektív előnyt biztosítottak a CGD számára, hiszen sokkal kedvezőbb feltételek mellett tették lehetővé számára a tőkeemelést, mint az a piacon uralkodó körülmények mellett lehetséges lett volna. A CGD egy nemzetközileg aktív bank, amely Portugáliában és más országokban is versenyben áll más bankokkal. Ezért a számára nyújtott előny befolyásolhatja az Unión belül kereskedelmet, továbbá torzíthatja a versenyt.

(49)

A CGD számára nyújtott támogatás összeegyeztethetőségét illetően a Bizottságnak először meg kell határoznia, hogy a támogatásra vonatkozik-e a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja, vagyis a támogatás Portugália gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére irányul-e. Ezután a Bizottságnak e jogalap alapján meg kell határoznia, hogy a javasolt intézkedések összhangban vannak-e a belső piaccal.

(50)

A Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja lehetővé teszi a Bizottság számára, hogy a támogatást a belső piaccal összeegyeztethetőnek tekintse, ha az „egy tagállam gazdaságában bekövetkezett komoly zavar megszüntetésére nyújtott támogatás”.

(51)

A portugál gazdaság komoly zavarát már számos, a portugál hatóságok által a pénzügyi válság leküzdésére hozott intézkedések Bizottság általi jóváhagyása megerősítette. A Bizottság legutóbbi, a portugál feltőkésítési program (9) meghosszabbítására irányuló jóváhagyásában már tudomásul vette, hogy a portugál gazdaságban folyamatosan fenyeget a komoly zavar beálltának veszélye, ám a bankok számára nyújtott állami támogatás megfelelően kezeli ezt a zavart. A Bizottság megállapítja, hogy a portugál bankrendszernek komoly nehézségekkel kellett szembenéznie a támogatási intézkedések meghozatalakor abból kifolyólag, hogy a portugál bankok egy része magas tőkeáttételű volt, magas hitel-betét aránnyal rendelkezett, és a nem teljesítő hitelek egyre magasabb arányával kellett megküzdenie. A Bizottság továbbá megállapítja, hogy Portugália pénzügyi támogatást kap az euróövezeti tagállamoktól, amelynek egy része kifejezetten a portugál bankok megsegítésére irányul (10).

(52)

A CGD-nek, Portugália egyik vezető bankjának rendszerszintű fontossága, valamint a portugál gazdaság számára biztosított hitelnyújtási tevékenységének jelentősége miatt a Bizottság elfogadja, hogy amennyiben a bank nem tudott volna megfelelni a megerősített tőkekövetelményeknek, az a portugál gazdaságra nézve komoly következményekkel járt volna.

(53)

A portugál gazdaság jelenlegi helyzetét, valamint a banknak a nemzetközi és bankközi finanszírozási piacokhoz való hozzáférésének általános hiányát figyelembe véve a Bizottság úgy véli, hogy a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerint jóváhagyandó állami támogatás feltételei teljesülnek.

(54)

Az állami támogatásként azonosított összes intézkedést a CGD szerkezetátalakításával összefüggésben hozták meg. „A pénzügyi szektor életképességének helyreállítása és a jelenlegi válságban hozott szerkezetátalakítási intézkedések értékelése az állami támogatási szabályok alapján” című bizottsági közlemény (a továbbiakban: a szerkezetátalakítási közlemény) (11) megállapítja a jelenlegi válság során a pénzügyi intézmények szerkezetátalakítási támogatásának nyújtására alkalmazandó szabályokat. A szerkezetátalakítási közlemény szerint a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének b) pontja szerinti belső piaccal való összeegyeztethetőség érdekében egy pénzintézet szerkezetátalakításának a jelenlegi pénzügyi válság összefüggésében: i. elő kell segítenie a bank életképességének a helyreállítását; ii. a kedvezményezett elegendő saját hozzájárulását kell tartalmaznia (tehermegosztás), és biztosítania kell, hogy a támogatás a szükséges minimális szintre legyen korlátozva; és iii. elegendő versenytorzulást korlátozó intézkedést kell tartalmaznia.

(55)

A szerkezetátalakítási közleményben meghatározott követelményektől függetlenül az állami támogatási szabályoknak a pénzügyi válsággal összefüggésben nyújtott bankmentő intézkedésekre 2012. január 1-jétől való alkalmazásáról szóló bizottsági közlemény (a továbbiakban: a meghosszabbításról szóló 2011-es közlemény) (12) 14. pontja kimondja, hogy a Bizottság „a bankok hosszú távú életképességét arányosan fogja értékelni, teljes mértékben figyelembe véve azokat az elemeket, melyek arra engednek következtetni, hogy a bank hosszú távon jelentős szerkezetátalakítás nélkül is életképes lehet, különösen amennyiben a tőkehiány lényegében az államadóssággal kapcsolatos bizalmi válsággal függ össze, a közpénzből finanszírozott tőkeinjekció pedig csak az [európai] államkötvények átértékeléséből fakadó veszteségek ellensúlyozására szolgál olyan bankoknál, amelyek egyébként életképesek, és az elemzés azt mutatja, hogy a szóban forgó bankok nem vállaltak túlzott kockázatot az államkötvények vásárlásakor.”

(56)

A Bizottság e tekintetben megállapítja, hogy a CGD tőkeszükséglete lényegében a portugál államadóssággal kapcsolatos bizalmi válsággal függött össze. Habár ezeket nem közvetlenül az államkötvények piaci árakon történő értékelésének hatása okozta, a mögöttes ok hasonló volt, mivel az EBH előírta a bankok számára, hogy a mérlegen szereplő államkötvények mértékéhez kötött tőkepuffert (úgynevezett államadósság-puffert) hozzanak létre, és ezért növelte a minimális tőkeszükségletet.

(57)

A CGD az EBH által előírt teljes 1,65 milliárd EUR tőkepuffer-szükségletéből – amely ugyanilyen mértékű állami támogatást tett szükségessé – 1 073 milliárd EUR (65 %) a portugál államadósságnak való kitettségnek köszönhető. A Bizottság elemzése továbbá azt mutatta, hogy a CGD nem vállalt túlzott kockázatot az államkötvények vásárlásakor. Az államadósság portfolióját (az EKB által egy évig finanszírozott) carry trade ügyletek végzésével szerezte meg. Bár az ilyen ügyleteket bizonyos körülmények között átlag feletti kockázatvállalásnak tekintik, a megszerzett kötvények elfogadható biztosítékként szolgáltak, a vonatkozó minősítések pedig jóval meghaladták a befektetési minősítést (Portugália minősítése AA- volt).

(58)

A fenti okok miatt a Bizottság a 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontja értelmében arányos értékelést fog elvégezni.

(59)

A Bizottság szerkezetátalakítási közleményében előírásként szerepel, hogy az érintett tagállamnak átfogó szerkezetátalakítási tervet kell kidolgoznia, amely bemutatja, hogy hogyan állítják helyre a kedvezményezett hosszú távú életképességét állami támogatás nélkül ésszerű időn, de legfeljebb öt éven belül. A hosszú távú életképesség akkor teljesül, amikor a bank a vonatkozó szabályozási követelményeknek megfelelően önerőből képes részt venni a tőkéért folyó piaci versenyben. Egy bank akkor ér el hosszú távú életképességet, ha képes valamennyi költsége fedezésére, és – a bank kockázati profilját figyelembe véve – megfelelő sajáttőke-arányos megtérülést termel. A bank életképességének visszatérését elsősorban belső intézkedésekkel kell elérni, és hiteles szerkezetátalakítási tervvel kell megalapozni.

(60)

Portugália már benyújtotta a CGD ötéves időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási tervét, amely 2017-ig érvényes, és amely a szerkezetátalakítási időszak végén már a bank életképességének visszatérését mutatja.

(61)

A szerkezetátalakítási közlemény 10. pontja előírja, hogy a javasolt szerkezetátalakítási intézkedéseknek orvosolniuk kell a kedvezményezett gyenge pontjait. E tekintetben a Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv megnevezi a CGD legfontosabb gyenge pontját, vagyis a bank általánosan gyenge jövedelmezőségét a belföldi banki műveletek terén, amelyek tevékenységének 80 %-át teszik ki. A CGD belföldi tevékenységeinek gyenge eredményét csak részben ellensúlyozza a CGD nemzetközi műveleteinek pozitív teljesítménye, habár e műveletekre általában a befektetett tőke pozitív megtérülése (ROCE) volt jellemző a múltban és most is. 2012-ben például Angolában a banki tevékenységek a befektetett tőke vonatkozásában [50–60] %-os megtérülést értek el, Mozambikban [20–30] %-ot, Dél-Afrikában [20–30] %-ot, Makaóban pedig [20–30] %-ot. Ezzel szemben Portugáliában a CGD banki tevékenységei csak [10–20] %-os megtérülést mutattak 2012-ben. Mivel a nemzetközi tevékenységek pozitívan járulnak hozzá a CGD csoport általános gazdasági helyzetéhez, azonban a tevékenységeknek csak kis részét teszik ki, ezért a szerkezetátalakítási terv a belföldi műveletek jövedelmezőségére összpontosít.

(62)

A Bizottság üdvözli, hogy a CGD az állami támogatás elnyerése előtt már hozott intézkedéseket bér- és adminisztratív költségeinek csökkentésére. A jelenlegi makrogazdasági helyzet, valamint a belföldi bankpiac kilátásai azonban határozottabb fellépést követeltek; ilyen például a szerkezetátalakítási tervben meghatározott optimalizációra irányuló erőfeszítések megtétele. A bank személyi állományának célzott csökkentése – amelynek során Portugáliában a banki területen 9 401 főről [8 500–9 000] főre csökkentik az alkalmazottak számát a szerkezetátalakítási időszakban, ezáltal előirányozva a bérköltségek [5–10] %-os mérséklését – a szükséges megtakarítások eléréséhez megfelelő eszköz, különösen annak fényében, hogy az adminisztratív költségvetést is jelentősen meg fogják nyirbálni.

(63)

A Bizottságnak a CGD fiókhálózatáról szóló elemzése először azt mutatta, hogy van még min javítani az egyértelműen alulteljesítő fiókok kezelése terén. A fiókok rendszeres felülvizsgálatára a CGD által nemrég létrehozott eljárás azonban megfelelő eszköz a lakossági hálózat teljesítményének folyamatos ellenőrzésére, hogy szükség esetén kiigazíthassa belföldi lábnyomát. A CGD a szerkezetátalakítási tervben kijelentette, hogy [5–10] %-kal csökkenteni fogja belföldi fiókhálózatát, tehát a 840 fiókból [70–80] fiókot be fog zárni. A Bizottság szerint a célzott csökkentés kellően hozzáigazítja a CGD belföldi jelenlétét a piaci követelményekhez, és emellett általánosságban megfelelő szolgáltatási szintet tart fenn az ügyfelek számára.

(64)

A Bizottság továbbá megállapítja, hogy a CGD működési hatékonysága a szolgáltatásokból és jutalékokból befolyó jövedelem új díjszerkezetek bevezetésével elért növelésével is javulni fog. A díjakból és jutalékokból befolyó jövedelem növekedése – tekintve, hogy egyrészt a jutalékrészesedés a CGD eredménykimutatásában igen alacsony a portugál bankszektor átlagához képest, másrészt az alkalmazandó díjszerkezetek felett a bank teljes körűen rendelkezik – indokoltnak tűnik.

(65)

A mérleg tőkeáttétel-csökkentése tekintetében a Bizottság megállapítja, hogy a CGD szerkezetátalakítási terve kiegyensúlyozott és óvatosan elkerüli azt, hogy negatív hatást gyakoroljon a portugál gazdaság talpra állására annak ellenére, hogy a kapcsolódó intézkedések összesen [10–20] milliárd EUR összegre rúgnak, amely a mérleg [10–20] %-os csökkentésének felel meg. Amennyiben a CGD, Portugália legnagyobb bankja egyszerűen lecsökkentette volna a hitelezésre szánt keretét, az hitelválsághoz vezetett volna, és komolyan sújtotta volna a reálgazdaságot. Ezt azért tudták elkerülni, mert a CGD tőkeáttétel-csökkentésre irányuló erőfeszítéseinek fő forrásai nincsenek összekapcsolva a portugál gazdaság számára nyújtott hitel mennyiségével. A CGD hitelezési kapacitását sem a biztosítási üzletág és a fennmaradó nem stratégiai részesedések értékesítése, sem a volt BPN adósságának visszafizetése, sem a spanyolországi kapcsolódó hitelek leépítése nem befolyásolta. A tőkeáttétel-csökkentésre irányuló erőfeszítések tehát jól célzottak, mivel lehetővé teszik a CGD számára, hogy alapvető lakossági banki műveleteire összpontosítson és tőkét szabadítson fel, amely erősíti a bank törzstőkéjét, eközben elkerülve a tőkeáttétel-csökkentés portugál gazdaságra gyakorolt lehetséges negatív hatásait.

(66)

Hasonlóképpen a Bizottság megemlíti a CGD a portugál kormánnyal szemben vállalt kötelezettségét, miszerint évente 30 millió EUR-t elkülönít egy alapba, amely ezért cserébe Portugália reálgazdaságának finanszírozási biztonsága érdekében kkv-k és közepesen feltőkésített vállalkozások tőkéjébe fektet be. E befektetések nem irányulhatnak konkurens vállalkozásban való részesedés megszerzésére; a Bizottság továbbá úgy véli, hogy a befektetések a szerkezetátalakításról szóló közlemény 23. pontja értelmében nem torzítják a piacot. E kötelezettségvállalásnak nincs olyan része, amely további előnyhöz juttatná a CGD-t, ezért a Bizottságnak ebben a határozatban nem kell tovább vizsgálnia az adott kötelezettségvállalás állapotát.

(67)

A CGD biztosítási tevékenységeinek értékesítését illetően a CGD szerkezetátalakítási tervének megfelelően a Caixa Segurost piacképességének növelése érdekében át kell alakítani. A CGD ésszerű javaslattal állt elő a Caixa Seguros szerkezetátalakítási időszakon belüli értékesítésének végrehajtására vonatkozóan.

(68)

A CGD spanyolországi banki műveleteinek teljes fordulata jelentős eleme a CGD tervének, miszerint rövid idő alatt pozitív teljes jövedelmezőséget kíván elérni. Határozott döntést kell hozni a probléma kezelésére különösen annak fényében, hogy a spanyolországi műveletek már jó ideje nem jövedelmezőek, és már a pénzügyi válság kezdete előtt is csak negatívan járultak hozzá az eredményhez.

(69)

A CGD a szerkezetátalakítási tervben már meghatározta a számára legmegfelelőbb megoldást, vagyis hogy leállítja vállalati tevékenységét Spanyolországban, valamint átszervezi, és kisebb mértékben folytatja lakossági tevékenységét, továbbá alternatív megoldásokat is felvázolt, nevezetesen a spanyolországi működés teljes leállítását, értékesítés vagy eszközcsere útján történő leválasztását, progresszív leépítését, illetve vegyesvállalati partner bevonását. Valamennyi alternatív megoldásnak azonban megvan az árnyoldala, és várhatóan jelentős tőkeveszteséget okozott volna. A CGD ezért arra a következtetésre jutott, hogy gazdasági szempontból a spanyol műveletek szerkezetátalakítása a legjobb megoldás.

(70)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a spanyol műveletek szerkezetátalakítása a jelenlegi makrogazdasági környezetben nehéz vállalásnak bizonyul, de ezzel egy időben elismeri, hogy az alternatív megoldások valószínűleg költségesebbek lennének. A Bizottság üdvözli, hogy a vállalati tevékenységeket leállították, illetve hogy a BCG minden esetben leépíti spanyol műveleteinek kapcsolódó eszközökből álló portfoliójának jelentős részét, nagymértékben, körülbelül [50–60] %-kal csökkenti spanyolországi lábnyomát, továbbá a csoportban elérhető szolgáltatások által keresi a költségmegtakarítási lehetőségeket.

(71)

A Bizottság szemszögéből azonban a spanyolországi műveletek teljes fordulatának megvalósítására irányuló célkitűzést a lehető leghamarabb meg kell erősíteni. Ezen okból a Bizottság szerint elengedhetetlen Portugália arra vonatkozó vállalása, hogy a BCG a […] által vagy megfelel a mellékletben előírt Kötelezettségvállalások 4.2.7.3.1.5. szakaszában meghatározott, a bér- és adminisztratív költségek vonatkozó határaira, a költség-bevétel arányra, a finanszírozásra, a betétekre, az új hitelekre, a nettó árrésre és a nem teljesítő hitelekre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatóinak, vagy – ezek elérésének elmaradása esetén – nem nyit új üzletet Spanyolországban, és leépíti összes spanyolországi tevékenységét. E biztosíték és a rövid távon hiányzó alternatív megoldások fényében a Bizottság elfogadja a spanyolországi kereskedelmi banki tevékenységek teljes fordulatának elérésére irányuló tervet a CGD szerkezetátalakítási tervének elemeként.

(72)

A Bizottság akkor is hitelesnek véli a CGD szerkezetátalakítási tervét, ha a Portugáliában jelenleg fennálló nehéz gazdasági helyzet hosszabb ideig tart, mint azt alapesetben hitték. A CGD előrejelzése szerint a hitelkockázat a szerkezetátalakítási időszak alatt a jelenleg is magas 12 %-os szintről 2017 végére [10–20] %-ra nő. A bank továbbá előrevetíti, hogy a hitelkockázat céltartalék-képzését [50–60] %-ra növeli. Ezt a fedezeti arányt összhangban lévőnek lehet tekinteni azon portugál bankok – például a Banco Espirito Santo vagy a Banco Santander Totta – fedezeti arányával, amelyek nem részesültek állami támogatásban. A CGD fedezeti arányát annak fényében kell vizsgálni, hogy a bank Portugáliában hagyományosan erős pozícióval rendelkezik a jelzáloghitelezés területén, ezért hitelportfoliójában a jelzáloghitel jelentős hányadot tesz ki; az átlagos hitelfedezeti ráta körülbelül [70–80] %. E tényezőket figyelembe véve a hitelkockázat [50–60] %-os fedezete elegendőnek tűnik a CGD jövőbeni hitelveszteségeinek fedezésére a szerkezetátalakítási időszak alatt.

(73)

A Bizottság végezetül megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási tervben meghatározott valamennyi intézkedés a CGD életképességének helyreállítására, valamint a jövedelmezőség kielégítő szintre emelésére irányul, ahogy azt a CGD portugáliai banki tevékenységeire vonatkozó, 2017. december 31-ig elérendő [5–10] %-os sajáttőke-arányos megtérülés, illetve a CGD csoport valamennyi tevékenysége konszolidált eredményének 2017. december 31-ig elérendő [5–10] %-os sajáttőke-arányos megtérülése is jelezte.

(74)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény jelzi, hogy a támogatás szükséges minimumra történő korlátozása, valamint a versenytorzulás mértékének és az erkölcsi kockázatnak a kiküszöbölése érdekében a kedvezményezett megfelelő mértékű hozzájárulására van szükség. E célból i. korlátozni kell a szerkezetátalakítási költségeket és a támogatási összeget; és ii. szükség van egy jelentős mértékű saját hozzájárulásra.

(75)

A CGD szerkezetátalakítási terve nem tartalmaz olyan elemet, amely arra utalna, hogy a támogatás meghaladja a bank hosszú távú életképességének helyreállításához szükséges eszközöket. A (13) preambulumbekezdésben leírtak szerint a fedezetet igénylő tőkehiányt egyfelől a portugál kormány, másfelől pedig az IMF, az EKB és a Bizottság közötti egyetértési megállapodás alapján határozták meg.

(76)

A versenytorzulás megfelelő korlátozásának egyik legjobb módja a szerkezetátalakításról szóló közlemény 34. pontja szerint az állami beavatkozások megfelelő ellentételezése. A Bizottság ezzel összefüggésben megállapítja, hogy az átváltható értékpapírok formájában biztosított tőkét a Bizottság és az EKB iránymutatásainak (13) megfelelően ellentételezték. Az átváltható értékpapírok ellentételezése az első évben 8,5 %-nál kezdődik és az idő előrehaladtával lépcsőzetesen emelkedik; az ellentételezési ráta a befektetés időszaka alatt átlagosan évi 9,2 %. A lépcsőzetes mechanizmus a CGD-t az állami beavatkozás elhagyására fogja ösztönözni.

(77)

A Bizottság megállapítja, hogy a szerkezetátalakítási terv és a kapcsolódó kötelezettségvállalások alapján a CGD tőketöbbletét az átváltható értékpapírok teljes körű visszafizetésére fogja fordítani (lásd a Kötelezettségvállalások 5. szakaszát).

(78)

A CGD 2014-ben tőketöbbletének [50–60] %-át, 2015-ben és az azt követő években pedig tőketöbbletének [90–100] %-át fogja a 900 millió EUR összegű átváltható értékpapír visszafizetésére fordítani. A visszafizetési mechanizmus korlátozza a CGD mérlegében feltüntethető tőkepuffer mértékét, így biztosítva azt, hogy a támogatás a szerkezetátalakítási időszak alatt a szükséges minimális szintre legyen korlátozva.

(79)

Fontos megjegyezni továbbá, hogy a biztosítási üzletág értékesítése szavatolótőkét fog felszabadítani, és ezzel sokkal valószínűbbé teszi azt, hogy a CGD rendelkezni fog az átváltható értékpapírok visszafizetésére fordítható tőketöbblettel, ezáltal saját maga is hozzájárul majd a szerkezetátalakítási költségekhez.

(80)

A Bizottság azonban hozzáteszi, hogy a CGD megsértette az osztalékfizetés tilalmát, és a Portugália által a megmentési határozattal összefüggésben tett kötelezettségvállalással ellentétben 405 415 EUR értékben osztalékot fizetett ki.

(81)

Az osztalékfizetés és az osztalékszelvények beváltása tilalmának célja, hogy megakadályozza a források kiáramlását, ezáltal biztosítva, hogy a támogatás visszafizetésre kerüljön, és az adott állami támogatás a szükséges minimális szintre legyen korlátozva. A bank részvényeseit, valamint a hibrid tőke és alárendelt kölcsön tulajdonosait e célból a lehető legnagyobb mértékben ki kell zárni az állami támogatás nyújtotta lehetséges előnyökből.

(82)

A tény, hogy a CGD osztalékfizető pozícióba került, bizonyította, hogy a támogatás nem a szükséges minimális szintre volt korlátozva. A CGD által a jogellenes felhasználás vizsgálati eljárása során benyújtott információ nem változtatta meg az eljárás megindításáról szóló határozatban foglalt bizottsági értékelést, miszerint a kifizetés osztalékfizetésnek minősül, amely a megmentési határozat szerint az osztalékfizetés tilalma alá esik, vagy olyan jogi kötelezettség érvényes rá, amely értelmében megengedett lett volna a megmentési határozat szerinti végrehajtása.

(83)

A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy az 1,65 milliárd EUR összegű támogatási intézkedések az osztalékfizetésre felhasznált 405 415 EUR kivételével a szükséges minimális szintre voltak korlátozva. A Bizottság e tekintetben kifejezetten megjegyzi, hogy a CGD vállalta, hogy az osztalékfizetés összegével megegyező összeget – vagyis a támogatás azon részét, amely meghaladta a szükséges minimális szintre korlátozott összeget – visszafizeti Portugália számára. E kötelezettségvállalás értelmében a támogatást úgy kell tekinteni, hogy az a szükséges minimális szintre van korlátozva.

(84)

A Bizottság ezen túlmenően megállapítja, hogy Portugália elkötelezett az osztalékfizetés, az osztalékszelvény-beváltás és a kamatfizetés tilalma mellett (lásd a Kötelezettségvállalások 6.7. szakaszát).

(85)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 24. pontja továbbá előírja, hogy az állami tőke megfelelő ellentételezése a tehermegosztás megvalósításának eszköze is. A (76) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint a Bizottság úgy véli, hogy az átváltható értékpapírok formájában biztosított tőke megfelelő ellentételezésben részesül.

(86)

Végül a Bizottság megállapítja, hogy a CGD már végrehajtott és továbbra is végre fog hajtani költségcsökkentő intézkedéseket, különösen a személyi állomány és a fiókhálózat csökkentésére vonatkozóan Portugáliában, így a CGD belső intézkedésekkel is hozzájárul a szerkezetátalakítási költségekhez.

(87)

Fenti okokból kifolyólag a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a szerkezetátalakítási terv biztosítja, hogy a támogatás a szükséges minimális szintre legyen korlátozva, továbbá előírja a megfelelő saját hozzájárulást és a tehermegosztást.

(88)

Végezetül a szerkezetátalakításról szóló közlemény 4. szakasza előírja, hogy a szerkezetátalakítási tervnek a versenytorzulás korlátozására irányuló intézkedéseket kell tartalmaznia. Az ilyen intézkedéseket a szerkezetátalakítást követően működő kedvezményezett bank piacain azonosított torzulások kezelése érdekében a konkrét körülmények alapján kell meghatározni. Az ilyen intézkedések jellegét és formáját két kritérium határozza meg: az első a támogatási összeg, valamint annak nyújtására vonatkozó feltételek és körülmények; a második a kedvezményezett bank működési piacainak jellemzői. A Bizottságnak továbbá figyelembe kell vennie a kedvezményezett a szerkezetátalakítási időszak alatt nyújtott saját hozzájárulásának és tehermegosztásának mértékét.

(89)

A Bizottság emlékeztet arra, hogy a CGD 1,65 milliárd EUR értékben kapott állami támogatást tőkeinjekció és átváltható értékpapírok formájában. A támogatás mértéke a bank kockázattal súlyozott eszközállománya (14) 2,3 %-ának felel meg, amely viszonylag alacsony arány. Mivel az átváltható értékpapírok megfelelő ellentételezésben részesülnek, a lehetséges versenytorzulások korlátozása érdekében csak enyhe intézkedések meghozatalára van szükség.

(90)

A CGD mérlegfőösszegének, földrajzi lábnyomának és személyi állományának arányos csökkentése mind hozzá fog járulni a versenytorzulások korlátozásához. Amíg a Caixa Seguros leválasztása és a spanyol műveletek csökkentése és szerkezetátalakítása hozzájárul a bank életképességének helyreállításához, a fennmaradó mérleg csökkentését a támogatásból eredő versenytorzulásokhoz képest megfelelőnek tekintik.

(91)

A strukturális intézkedéseken kívül Portugália számos magatartásbeli korlátozás mellett is elkötelezte magát. A Bizottság tudomásul veszi a Kötelezettségvállalások 6. szakaszában megállapított magatartásbeli kötelezettségvállalásokat, például az állami támogatás hirdetésének tilalmát és az agresszív kereskedelmi gyakorlatok tilalmát, amely meggátolja a CGD-t abban, hogy a támogatást versenyellenes piaci magatartásra használja. A Bizottság különösen üdvözli a felvásárlás tilalmának vállalását, amely biztosítja, hogy az állami támogatást nem a versenytársak bekebelezésére, hanem rendeltetésének megfelelően a CGD életképességének helyreállítására használják majd.

(92)

Összességében a Bizottság úgy véli, hogy megfelelő biztosítékok állnak rendelkezésre a lehetséges versenytorzulás korlátozására, különösen az állami támogatás szükségességéhez vezető események, vagyis az EBH államadósság-pufferje következményeként alkalmazott 2011. évi meghosszabbítási közlemény 14. pontját figyelembe véve.

(93)

A szerkezetátalakításról szóló közlemény 5. szakasza értelmében a Bizottság rendszeres jelentéstételt ír elő annak igazolására, hogy a szerkezetátalakítási tervet megfelelően hajtják végre.

(94)

Ezen túlmenően a szerkezetátalakítási terv megfelelő végrehajtását és a Kötelezettségvállalásokban foglalt valamennyi kötelezettségvállalás teljes körű és helyes végrehajtását egy független, megfelelő képesítéssel rendelkező végrehajtást felügyelő megbízott fogja folyamatosan ellenőrizni.