Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R1304

Az Európai Parlament és a Tanács 1304/2013/EU rendelete ( 2013. december 17-én ) az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

OJ L 347, 20.12.2013, p. 470–486 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1304/oj

20.12.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 347/470


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1304/2013/EU RENDELETE

(2013. december 17-én)

az Európai Szociális Alapról és az 1081/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 164. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményeire (1),

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében,

mivel:

(1)

A(z) 1303/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) meghatározza az Európai Szociális Alap (ESZA), az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA), a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap működésének keretét, és megállapítja különösen a programozásra, monitoringra, értékelésre, irányításra és kontrollra vonatkozó tematikus célkitűzéseket, elveket és szabályokat. Ezért meg kell határozni az ESZA célját és hatályát, valamint a megfelelő, tematikus célkitűzésekre összpontosító beruházási prioritásokat, és meg kell állapítani az ESZA által finanszírozható tevékenységtípusokra vonatkozó egyedi rendelkezéseket.

(2)

Az ESZA célja, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 162. cikke által ráruházott feladatoknak megfelelően javítsa a foglalkoztatási lehetőségeket, erősítse a társadalmi kohéziót, küzdjön a szegénység ellen, ösztönözze az oktatást, a készségeket és az egész életen át tartó tanulást, továbbá aktív, átfogó és fenntartható befogadási politikákat alakítson ki, és ezzel – az EUMSZ 174. cikkének megfelelően – hozzájáruljon a gazdasági, társadalmi és területi kohézió megvalósulásához. Az EUMSZ 9. cikkének megfelelően az ESZA-nak figyelembe kell vennie a foglalkoztatás magas szintjének előmozdítására, a megfelelő szociális biztonság biztosítására, a társadalmi kirekesztés elleni küzdelemre, valamint az oktatás, a képzés és az emberi egészség védelmének magas szintjére vonatkozó követelményeket.

(3)

2010. június 17-én az Európai Tanács arra szólított fel, hogy valamennyi közös politika, így a kohéziós politika is támogassa az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiát (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia). Annak biztosítására, hogy az ESZA teljes összhangban álljon az említett stratégia célkitűzéseivel, különös tekintettel a foglalkoztatás, az oktatás, a képzés és a társadalmi kirekesztés, a szegénység és a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén meghatározott célkitűzésekre, az ESZA-nak támogatnia kell a tagállamokat, figyelembe véve az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott, vonatkozó Európa 2020 integrált iránymutatásokat és vonatkozó országspecifikus ajánlásokat, valamint – adott esetben – nemzeti szinten a nemzeti foglalkoztatási stratégiákkal, a nemzeti szociális jelentésekkel, a nemzeti romaintegrációs stratégiákkal és a fogyatékosságal élőkre vonatkozó nemzeti stratégiákkal alátámasztott nemzeti reformprogramokat. Az ESZA-nak a kiemelt kezdeményezések – különösen az „Új készségek és munkahelyek menetrendje”, a„Mozgásban az ifjúság” és „A szegénység és társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai platformja” – végrehajtásának releváns részeihez is hozzá kell járulnia. Az ESZA-nak támogatnia kell a „Digitális menetrend” kezdeményezésben és az „Innovatív Unió” kezdeményezésben szereplő releváns tevékenységeket is.

(4)

A gazdasági globalizáció, a technológiai változások, a munkaerő fokozatos elöregedése és néhány ágazatban és régióban a szakképzett és más munkaerő egyre növekvő hiánya következtében az Unió strukturális kihívásokkal szembesül. E kihívásokat csak tetézte a közelmúltban kezdődött gazdasági és pénzügyi válság, amelynek – különösen a fiatalok és más hátrányos helyzetű személyek, például a bevándorlók és a kisebbségek körében – nagyfokú munkanélküliség volt a következménye.

(5)

Az ESZA feladata a foglalkoztatás ösztönzése, a munkaerőpiacra való belépés javítása – különös tekintettel a munkaerőpiactól legtávolabb állókra –, és az önkéntes munkavállalói mobilitás támogatása. Az ESZA-nak támogatnia kell az aktív és egészséges idősödést, többek között innovatív munkaszervezeti formák révén, ösztönözve a munkahelyi egészségvédelmet és biztonságot, valamint növelve a foglalkoztathatóságot. A munkaerőpiacok jobb működését az ESZA-nak a munkavállalók határokon átnyúló földrajzi mobilitásának ösztönzése révén kell elősegítenie, e célból az ESZA-nak támogatnia kell különösen az EURES tevékenységeit (az európai foglalkoztatási szolgáltatási hálózat tevékenységeit) a munkaközvetítéssel és a megfelelő tájékoztatási, tanácsadási és útmutatási szolgáltatásokkal kapcsolatban, nemzeti és határokon átívelő szinten. Az ESZA által finanszírozott műveleteknek meg kell felelniük az Európai Unió Alapjogi Chartája 5. cikke (2) bekezdésének, amely kimondja, hogy senkit sem lehet kényszermunkára vagy kötelező munkára igénybe venni.

(6)

Az ESZA-nak támogatnia kell a társadalmi befogadást, valamint meg kell előznie és küzdenie kell a szegénység ellen a generációkon átívelő hátrányos helyzetből való kitörés érdekében, amely magában foglalja a leghátrányosabb helyzetben lévő, bármilyen korú személyeket, többek között a gyermekeket, a dolgozó szegényeket és az idősebb nőket célzó szakpolitikák mobilizálását. Figyelmet kell fordítani a menedékjogot kérők és a menekültek bevonására. Az ESZA felhasználható a megfizethető, fenntartható és minőségi közérdekű szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítására, különösen az egészségügyi ellátás, a foglalkoztatási és képzési szolgáltatások, a hajléktalanoknak nyújtott szolgáltatások, az iskolán kívüli ellátás, a gyermekgondozás és a hosszú távú gondozási szolgáltatások terén. A támogatott szolgáltatások lehetnek államiak, magán és/vagy közösségi alapúak, és azokat különböző típusú szolgáltatók – nevezetesen közigazgatási szervek, magánvállalkozások, társadalmi vállalkozások, nem kormányzati szervezetek – nyújthatják.

(7)

Az ESZA-nak kezelnie kell a korai iskolaelhagyás problémáját és elő kell segítenie a jó minőségű oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, be kell fektetnie a szakoktatásba és szakképzésbe, javítania kell az oktatási és képzési rendszereknek a munkaerőpiaci igényekhez való igazodását, és támogatnia kell az egész életen át tartó tanulást, ideértve a formális, nem formális és informális tanulási formákat.

(8)

A gazdasági növekedés és a foglalkoztatási lehetőségek ösztönzése érdekében e prioritások mellett a kevésbé fejlett régiókban és tagállamokban fokozni kell a nemzeti és regionális szintű közigazgatás hatékonyságát, valamint a közigazgatás arra való képességét, hogy proaktív módon lépjen fel. Növelni kell a foglalkoztatás-, oktatás-, képzés- és szociálpolitika kidolgozásában – beleértve a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem terén – érintettek, többek között a nem kormányzati szervezetek intézményi kapacitását.

(9)

A „közösségvezérelt helyi fejlesztés” beruházási prioritás alapján nyújtott támogatás az e rendeletben meghatározott valamennyi tematikus célkitűzéshez hozzájárulhat. Az ESZA által támogatott közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiáknak befogadóknak kell lenniük a területen élő hátrányos helyzetű személyek tekintetében, mind a helyi akciócsoportok irányítása, mind a stratégia tartalmát illetően.

(10)

Ugyanakkor elengedhetetlen az uniós mikro-, kis- és középvállalkozások fejlődésének és versenyképességének támogatása, és annak biztosítása, hogy az emberek – a megfelelő készségek elsajátítása és az egész életen át tartó tanulás lehetőségei révén – alkalmazkodni tudjanak az olyan új kihívásokhoz, mint a tudásalapú társadalom előtérbe kerülése, a digitális menetrend, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású és nagyobb energiahatékonyságú gazdaság felé történő elmozdulás. Az elsődleges tematikus célkitűzések megvalósításával az ESZA-nak hozzá kell járulnia e kihívások megoldásához. Ebben az összefüggésben az ESZA-nak támogatnia kell a munkaerő képzésből foglalkoztatásba történő elmozdulását a környezetbarátabb készségek és munkahelyek irányába, valamint a készségek terén – többek között az energiahatékonyság, a megújuló energia és a fenntartható közlekedés terén – fennálló hiányosságok kezelését. Az ESZA-nak a kulturális és kreatív készségekhez is hozzá kell járulnia. A szocio-kulturális, kreatív és kulturális ágazatok fontosak az ESZA céljainak közvetett módon történő elérésében; ezért az ezekben rejlő lehetőségek jobb integrálását kell megvalósítani az ESZA-projektekben és programokban.

(11)

Tekintettel arra, hogy az Unió egészében a fiatalok munkanélküliségének megoldása érdekében további erőfeszítésekre van szükség, a leginkább érintett régiók számára létre kell hozni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést. A kezdeményezés keretében e régiókban támogatni kell a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalokat (a továbbiakban: NEET-fiatalok), akik munkanélküliek vagy inaktívak, így támogatva az ESZA-finanszírozás útján támogatott tevékenységek végzését. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára további külön támogatást kell biztosítani, amelyet ESZA-támogatással kell kiegészíteni a leginkább érintett régiókban. Azáltal, hogy inkább egyéneket, mint struktúrákat céloz meg, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés célja, hogy az ifjúsági garancia megvalósítása révén kiegészítse azon, az ESZA által finanszírozott egyéb műveleteket és azon nemzeti intézkedéseket, amelyek a NEET-fiatalokat célozzák meg, az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló, 2013. április 22-i tanácsi ajánlással (4) összhangban,amely szerint a fiataloknak a munkahelyük elvesztését vagy a formális tanulás befejezését követő négy hónapos időszakon belül színvonalas állásajánlatot kell kapniuk, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben kell részesülniük. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogathat a korai iskolaelhagyás elleni küzdelemre irányuló intézkedéseket is. A fiatal és családja vagy eltartottjai számára nyújtott jóléti juttatásokhoz való hozzáférést nem lehet a fiatalok ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésben való részvételéhez kötni.

(12)

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést teljes mértékben be kell vonni az ESZA programozásába, de adott esetben célkitűzései elérése érdekében elő kell irányozni az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezéssel kapcsolatos egyedi rendelkezéseket. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtásának egyszerűsítésére és elősegítésére van szükség, különösen a pénzügyi irányításra vonatkozó rendelkezések és a tematikus koncentrációra vonatkozó intézkedések tekintetében. Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés eredményei világos kimutatásának és közzétételének biztosítása érdekében egyedi monitoring és értékelési, valamint tájékoztatási és közzétételi intézkedéseket kell előirányozni. Az ifjúsági szervezeteket be kell vonni a monitoringbizottságnak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés előkészítéséről, végrehajtásáról és értékeléséről szóló megbeszéléseibe.

(13)

Az uniós prioritásokra irányuló támogatások nagyobb fokú koncentrációjával az ESZA-nak hozzá kell járulnia az Európa 2020 stratégiához Az ESZA kohéziós politika keretében történő támogatásának minimális részarányát az 1303/2013/EU rendelet 92. cikkének (4) bekezdésével összhangban határozzák meg. Az ESZA-nak – egy külön erre a célra elkülönített minimumösszeg révén, amely az egyes tagállamokat megillető összes ESZA-forrás 20 %-a – mindenekelőtt a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelmet kell fokozottabban támogatnia. Emellett korlátozni kell az ESZA-támogatás beruházási prioritásainak skáláját és számát, a támogatott régiók fejlettségi szintjétől függően.

(14)

Az ESZA által támogatott intézkedésekkel elért uniós szintű eredmények pontosabb monitoringja és jobb értékelése érdekében e rendeletben közös kimeneti- és eredménymutatókat kell meghatározni. E mutatóknak meg kell felelniük az e rendelettel és a(z) 1303/2013/EU rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatott beruházási prioritásnak és intézkedéstípusnak. E mutatókat, amennyiben szükséges, ki kell egészíteni programspecifikus eredmény- és/vagy kimeneti mutatókkal.

(15)

A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy jelentést tegyenek az ESZA beruházásainak a marginalizálódott csoportok esélyegyenlőségére, egyenlő hozzáférésére és integrációjára gyakorolt hatásairól valamennyi operatív program tekintetében.

(16)

A résztvevők érzékeny adatainak gyűjtésével és tárolásával kapcsolatos adatvédelmi követelményeket figyelembe véve a tagállamok és a Bizottság rendszeresen értékelik az ESZA-támogatás hatékonyságát, eredményességét és hatását a társadalmi kirekesztés és a szegénység elleni küzdelem tekintetében, különösen az olyan hátrányos helyzetű személyek vonatkozásában, mint a romák. A tagállamok ösztönzést kapnak arra, hogy a nemzeti reformprogramjaikhoz csatolt nemzeti szociális jelentésekben jelentsék be az ESZA által finanszírozott kezdeményezéseket, különösen a marginalizálódott közösségek – mint például a romák és a bevándorlók – vonatkozásában.

(17)

Az ESZA által támogatott intézkedések hatékony és eredményes végrehajtása a jó kormányzáson, továbbá valamennyi érintett területi és társadalmi-gazdasági szereplő partnerségén múlik, figyelembe véve a regionális és helyi szintű szereplőket, különösen a helyi és regionális hatóságokat képviselő ernyőszervezeteket, a szervezett civil társadalmat, a gazdasági és különösen a szociális partnereket és a nem kormányzati szervezeteket. Ennek érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell a szociális partnerek és a nem kormányzati szervezetek részvételét az ESZA stratégiai irányításában, az operatív programok prioritásainak meghatározásától a végrehajtásig és az ESZA eredményeinek értékeléséig.

(18)

A tagállamoknak és a Bizottságnak biztosítaniuk kell, hogy az ESZA által finanszírozott prioritások végrehajtása az EUMSZ 8. cikkének megfelelően hozzájáruljon a férfiak és nők közötti egyenlőség előmozdításához. Értékelések mutattak rá arra, hogy az operatív programok valamennyi szintjén, valamint e programok időben és következetesen végzett előkészítése, monitoringja, végrehajtása és értékelése valamennyi szakaszában fontos figyelembe venni a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos célkitűzéseket, egyúttal biztosítva, hogy egyedi intézkedéseket tesznek a nemek közötti egyenlőségnek, a nők gazdasági függetlenségének, az oktatásnak és a továbbképzésnek, illetve az erőszak áldozatául esett nők munkaerő-piaci és társadalmi visszailleszkedésének előmozdítására is.

(19)

Az EUMSZ 10. cikkének megfelelően az ESZA által finanszírozott prioritások végrehajtásának hozzá kell járulnia a nemen, faji vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés elleni küzdelemhez, különös figyelmet fordítva a többszörös megkülönböztetéssel szembesülőkre. A nemi alapon történő megkülönböztetést széles körűen kell értelmezni, oly módon, hogy az – az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatával összhangban – magában foglalja a nemre vonatkozó egyéb szempontokat. Az ESZA által finanszírozott prioritások végrehajtásának szintén hozzá kell járulnia az esélyegyenlőség előmozdításához. Az ESZA-nak támogatnia kell a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény szerinti uniós – többek között az oktatással, munkával, foglalkoztatással és hozzáférhetőséggel kapcsolatos – kötelezettségek teljesítését. Az ESZA-nak ezenkívül támogatnia kell az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátási szolgáltatásokra való áttérést is. Az ESZA nem támogathat olyan intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a szegregációhoz vagy a társadalmi kirekesztéshez.

(20)

A társadalmi innováció támogatása hozzájárul ahhoz, hogy a szakpolitikák erőteljesebben figyelembe vehessék a társadalmi változásokat. Az ESZA-nak ösztönöznie és támogatnia kell az innovatív társadalmi vállalkozásokat és vállalkozókat, valamint a nem kormányzati szervezetek és a szociális gazdaság más szereplői által indított innovatív projekteket. Különösen az innovatív megoldásoknak a további terjesztésüket megelőző tesztelése és értékelése bizonyul hasznos eszköznek a szakpolitikák hatékonyságának javításában, ami indokolja az ESZA által nyújtott célzott támogatások szükségességét. Az innovatív megoldások közé tartozhat – feltéve, ha hatékonynak bizonyul – a társadalmi hatás mérőszámainak, így például a társadalmi felelősségvállalásra utaló jelöléseknek („social labelling”) a kidolgozása.

(21)

A transznacionális együttműködés jelentős hozzáadott értékkel bír, ezért azt – kivéve azon kellően indokolt esetekben, amelyekben az arányosság elvének figyelembevételére sor kerül – valamennyi tagállamnak támogatnia kell. Erősíteni kell a Bizottságnak a tapasztalatcsere elősegítésében és a releváns kezdeményezések végrehajtásának összehangolásában betöltött szerepét is.

(22)

A foglalkoztatás és a társadalmi befogadás terén való integrált és holisztikus megközelítés előmozdítása érdekében az ESZA-nak támogatnia kell az ágazatok közötti és a területi alapú partnerségeket.

(23)

A regionális és a helyi érdekeltek mobilizálásának elő kell segítenie az Európa 2020 stratégia és az abban foglalt kiemelt célok megvalósítását. A regionális és helyi hatóságoknak, városoknak, szociális partnereknek és nem kormányzati szervezeteknek az operatív programok előkészítésében és végrehajtásában történő aktívabb részvétele érdekében területi paktumok, a foglalkoztatást és a társadalmi befogadást segítő helyi kezdeményezések, a városi és vidéki területeken a közösségvezérelt, fenntartható és befogadó helyi fejlesztési stratégiák és fenntartható városfejlesztési stratégiák is alkalmazhatók és támogathatók.

(24)

A(z) 1303/2013/EU rendelet előírja, hogy a kiadások elszámolhatóságának szabályait – bizonyos kivételektől eltekintve, amelyek esetében az ESZA-ra vonatkozó egyedi rendelkezéseket kell megállapítani – nemzeti szinten kell meghatározni.

(25)

Az ESZA igénybevételének egyszerűsítése és a hibalehetőségek csökkentése érdekében, tekintettel az ESZA által támogatott műveletek sajátos jellegére, helyénvaló a(z) 1303/2013/EU rendeletet a kiadások elszámolhatósága tekintetében kiegészítő rendelkezéseket bevezetni.

(26)

Az átalány alapú egységköltségek, egyösszegű átalányok és a százalékban meghatározott általány alapú finanszírozás alkalmazásának a kedvezményezettek számára az egyszerűsítést, és valamennyi ESZA-projektpartner számára a rájuk háruló adminisztratív terhek csökkenését kell maga után vonnia.

(27)

Fontos biztosítani valamennyi operatív program hatékony és eredményes pénzgazdálkodását és a lehető leghatékonyabb és legfelhasználóbarátabb végrehajtását. A tagállamoknak tartózkodniuk kell olyan szabályok bevezetésétől, amelyek a kedvezményezett számára bonyolulttá teszik a pénzeszközök felhasználását.

(28)

A tagállamokat és a régiókat az ESZA további pénzügyi eszközökkel való kiegészítésére kell ösztönözni többek között a diákok támogatása, a munkahelyteremtés, a munkavállalói mobilitás, a társadalmi befogadás és a társadalmi vállalkozások támogatása céljából.

(29)

Az ESZA-nak ki kell egészítenie az egyéb uniós programokat és erős szinergiákat kell teremteni az ESZA és más uniós pénzügyi eszközök között.

(30)

A humántőkébe történő beruházás az a fő eszköz, amelyre az Unió a nemzetközi versenyképességének és fenntartható gazdasági fellendülésének biztosítása céljából támaszkodhat. Semmilyen beruházási forma nem hozhat strukturális reformokat, ha azt nem kíséri koherens és növekedésorientált humántőke-fejlesztési stratégia. Ezért biztosítani kell, hogy a 2014 és 2020 közötti programozási időszakban a készségek fejlesztésére és a foglalkoztatottság növelésére szánt források lehetővé tegyék megfelelő szintű intézkedések megtételét.

(31)

A Bizottságnak felhatalmazást kell kapnia arra, hogy az EUMSZ 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az átalány alapú egységköltségeknek és egyösszegű átalányoknak, valamint azok maximális összegének a művelet típusától függő meghatározása érdekében. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munka során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is. A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elkészítésekor és szövegezésekor a Bizottságnak gondoskodnia kell a vonatkozó dokumentumoknak az Európai Parlament és a Tanács részére történő egyidejű, időben történő és megfelelő továbbításáról.

(32)

A Bizottságot az ESZA igazgatásában az EUMSZ 163. cikkében előírt bizottságnak kell segítenie.

(33)

Mivel e rendelet az 1081/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (5) helyébe lép, utóbbit hatályon kívül kell helyezni. Mindazonáltal e rendelet nem érintheti az 1081/2006/EK rendelet alapján vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján a Bizottság által jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását. Következésképpen e rendeletnek vagy az ilyen egyéb alkalmazandó jogszabálynak 2013. december 31-ét követően is alkalmazandónak kell maradnia az adott támogatásra vagy az érintett műveletekre azok lezárásáig. Az 1081/2006/EK rendelet alapján benyújtott vagy jóváhagyott, támogatás iránti kérelmeknek érvényesnek kell maradniuk.

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet meghatározza az Európai Szociális Alap (ESZA) – többek között az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés – feladatait, az ESZA által nyújtott támogatások körét, az egyedi rendelkezéseket és az elszámolható kiadások típusait.

2. cikk

Feladatok

(1)   Az ESZA célja a magas szintű foglalkoztatás és a minőségi munkahelyek előmozdítása, a munkaerőpiachoz való hozzáférés javítása, a munkavállalók földrajzi és foglalkoztatási célú mobilitásának támogatása és az ipari változáshoz, valamint a fenntartható fejlődéshez szükséges termelési rendszerek változásaihoz való alkalmazkodásuk megkönnyítése, a mindenkit megillető, magas színvonalú oktatás és képzés ösztönzése és a fiatalok számára az oktatás és a munkavállalás közötti átmenet megkönnyítése, a szegénység leküzdése, a társadalmi befogadás megerősítése és a nemek közötti egyenlőség, az esélyegyenlőség és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának előmozdítása, ezáltal hozzájárulva a gazdasági, társadalmi és területi kohézió erősítésével kapcsolatos uniós prioritások megvalósításához.

(2)   Az ESZA az (1) bekezdésben meghatározott feladatait azáltal látja el, hogy támogatja a tagállamokat az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésre irányuló Európa 2020 stratégiát (a továbbiakban: Európa 2020 stratégia) prioritásainak és kiemelt céljainak megvalósításában, és lehetővé teszi számukra az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek elérése tekintetében előttük álló sajátos kihívások kezelését. Az ESZA támogatja a feladataival összefüggésben álló szakpolitikák és intézkedések kidolgozását és végrehajtását, figyelembe véve az EUMSZ 121. cikke (2) bekezdésének és 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott, vonatkozó Európa 2020 integrált iránymutatásokat és vonatkozó országspecifikus ajánlásokat, és adott esetben nemzeti szinten a nemzeti reformprogramokat, valamint egyéb vonatkozó nemzeti stratégiákat és jelentéseket.

(3)   Az ESZA az emberek javát szolgálja, ideértve a hátrányos helyzetű személyeket is, például a tartós munkanélkülieket, a fogyatékossággal élőket, a migránsokat, az etnikai kisebbségeket, a marginalizálódott közösségeket és a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitett bármilyen korú személyeket. Emellett az ESZA a munkavállalóknak és a vállalkozásoknak, többek között a szociális gazdaságok szereplőinek és a vállalkozóknak, valamint a különféle rendszereknek és struktúráknak is támogatást nyújt, hogy megkönnyítse az új kihívásokhoz történő alkalmazkodásukat – többek között a készségkereslet és -kínálat közötti eltérés csökkentését –, és hogy ösztönözze a jó kormányzást, a társadalmi haladást és a reformok végrehajtását, különösen a foglalkoztatás-, az oktatás-, a képzés- és a szociálpolitika területén.

3. cikk

A támogatások köre

(1)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének – az e bekezdés a), b), c) és d) pontjával megegyező – 8., 9., 10. és 11. pontjában meghatározott tematikus célkitűzések keretében, valamint feladatainak megfelelően az ESZA a következő beruházási prioritásokat támogatja:

a)

„A fenntartható és minőségi foglalkoztatás, valamint a munkavállalói mobilitás támogatása” tematikus célkitűzés tekintetében:

i.

az álláskeresők és az inaktív személyek – többek között a tartós munkanélküliek és a munkaerőpiactól távol esők – foglalkoztatáshoz való hozzáférése, többek között a helyi foglalkoztatási kezdeményezések és a munkavállalói mobilitás ösztönzése révén is;

ii.

a fiatalok, különösen a nem foglalkoztatottak, oktatásban és képzésben nem részesülők, közöttük a társadalmi kirekesztés kockázatának kitett és a marginalizálódott közösségekből jövő fiatalok fenntartható munkaerő-piaci integrációja, többek között az ifjúsági garancia végrehajtása révén;

iii.

önfoglalkoztatás, vállalkozói készség és vállalkozások, közöttük innovatív mikro-, kis- és középvállalkozások létrehozása;

iv.

a nemek közötti egyenlőség minden területen, többek között a foglalkoztatáshoz való hozzáférés és a munkahelyi előmenetel terén, a munka és a magánélet összeegyeztetése és az „azonos munkáért azonos bér” elvének előmozdítása;

v.

a munkavállalók, vállalkozások és vállalkozók alkalmazkodása a megváltozott körülményekhez;

vi.

aktív és egészséges idősödés;

vii.

a munkaerő-piaci intézmények, például az állami és magán foglalkoztatási szolgáltatások modernizálása, és a munkaerő-piaci igényekhez való igazodás javítása, többek között a munkavállalók transznacionális mobilitását ösztönző intézkedések, valamint a mobilitási programok és az intézmények és az érdekeltek közötti együttműködés javítása révén;

b)

„A társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem” tematikus célkitűzés:

i.

az aktív befogadás, többek között az esélyegyenlőség és az aktív részvétel előmozdítása, valamint a foglalkoztathatóság javítása érdekében;

ii.

a marginalizálódott közösségek – például a romák – társadalmi-gazdasági integrációja;

iii.

a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni küzdelem és az esélyegyenlőség előmozdítása;

iv.

a megfizethető, fenntartható és minőségi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés biztosítása, beleértve az egészségügyi szolgáltatásokat és a közérdekű szociális szolgáltatásokat;

v.

a foglalkoztatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a társadalmi vállalkozói szellem, a társadalmi vállalkozásokba történő szakmai integráció és a szociális és szolidáris gazdaság előmozdítása;

vi.

közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiák;

c)

„Az oktatásba, és a képzésbe, többek között a szakképzésbe történő beruházás a készségek fejlesztése és az egész életen át tartó tanulás érdekében” tematikus célkitűzés tekintetében a következők révén:

i.

a korai iskolaelhagyók számának csökkentése és a korai iskolaelhagyás megelőzése, valamint a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférés előmozdítása a koragyermekkori nevelésben, az alap- és középfokú oktatásban, ideértve az oktatásba való visszatérést ösztönző formális, informális és nem formális tanulási formákat is;

ii.

a felsőfokú vagy annak megfelelő szintű oktatás minőségének, hatékonyságának és hozzáférhetőségének javítása az oktatásban való részvétel növelése érdekében, különösen a hátrányos helyzetű csoportok számára;

iii.

az egész életen át tartó tanulás lehetőségeihez való egyenlő hozzáférés javítása minden korcsoport számára formális, informális és nem formális módon egyaránt, a munkavállalók ismereteinek, készségeinek és kompetenciáinak naprakésszé tétele, valamint a rugalmas tanulási formák előmozdítása, többek között a pályaorientáció és a megszerzett kompetenciák elismerése révén;

iv.

az oktatási és képzési rendszerek munkaerő-piaci igényekhez való igazodásának javítása, a tanulásból a munkába történő átmenet megkönnyítése, a szakmai oktatás és a képzési rendszerek megerősítése és minőségének javítása többek között a készségek iránti igény előrejelzésén alapuló mechanizmusok, a tananyagok kiigazítása, a munkaalapú tanulási rendszerek – beleértve a duális tanulási rendszereket és a tanulószerződéses gyakorlati képzéseket – létrehozása és továbbfejlesztése;

d)

„A hatóságok és az érdekelt felek intézményi kapacitásának javítása és hatékony közigazgatáshoz történő hozzájárulás” tematikus célkitűzés tekintetében:

i.

azon közigazgatási szervek és közszolgálatok intézményi kapacitásának és hatékonyságának növelésébe történő beruházások nemzeti, regionális és helyi szinten, amelyek célja a reformok, a jobb szabályozás és a jó kormányzás megvalósítása.

Ez a beruházási prioritás csak a Kohéziós Alap keretében való támogatásra jogosult tagállamokban alkalmazandó, vagy azokban a tagállamokban, amelyek egy vagy több, a(z) 1303/2013/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett NUTS 2 szintű régióval rendelkeznek.

ii.

az oktatással, az egész életen át tartó tanulással és a képzéssel foglalkozó politikák, valamint a foglalkoztatási és szociálpolitika kidolgozásában érintett valamennyi érdekelt kapacitásának kiépítése többek között a nemzeti, regionális és helyi szintű reformok ösztönzését célzó ágazati és területi paktumok révén,.

(2)   Az (1) bekezdésben felsorolt beruházási prioritásokkal az ESZA hozzájárul a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikkének első bekezdésében felsorolt egyéb tematikus célkitűzések megvalósításához is, különösen a következők által:

a)

az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, erőforrás-hatékony és környezeti szempontból fenntartható gazdaság felé történő elmozdulás támogatása a készségek és képesítéseknek a munkaerő-piaci igényekhez való igazításához szükséges oktatási és képzési rendszerek javítása, a munkavállalók képzési szintjének emelése, valamint a környezettel és energiával foglalkozó ágazatokban történő munkahelyteremtés révén;

b)

az információs és kommunikációs technológiákhoz való hozzáférésnek és azok használatának és minőségének javítása a digitális jártasság és az e-tanulás fejlesztése, valamint a digitális társadalmi befogadással, a digitális készségekkel és a megfelelő vállalkozói készséggel kapcsolatos beruházások révén;

c)

a kutatás, a technológiai fejlesztés és az innováció erősítése posztgraduális képzések és a vállalkozói képességek fejlesztése, kutatói képzési programok, valamint a felsőoktatási intézmények, kutató- és technológiai központok és vállalkozások közötti hálózatépítő tevékenységek és partnerségek révén;

d)

a kis- és középvállalkozások versenyképességének és hosszú távú fenntarthatóságának javítása a vállalkozások, a vezetők és a munkavállalók alkalmazkodóképességének elősegítése, a humántőke-beruházások növelése és a gyakorlatorientált szakmai oktatási és szakképzési intézmények támogatása révén.

4. cikk

Összhang és tematikus koncentráció

(1)   A tagállamok biztosítják, hogy az operatív programok keretében meghatározott stratégia és intézkedések összhangban legyenek és megfeleljenek a nemzeti reformprogramjaikban, valamint adott esetben a munkanélküliség, a szegénység és a társadalmi kirekesztés leküzdésére irányuló nemzeti stratégiáikban és a vonatkozó, az EUMSZ 148. cikke (4) bekezdésének megfelelően elfogadott tanácsi ajánlásokban azonosított kihívásoknak, hogy hozzájáruljanak az Európa 2020 stratégia foglalkoztatással, oktatással és szegénységgel kapcsolatos kiemelt céljainak megvalósításához.

(2)   Minden egyes tagállamban az összes ESZA-forrás legalább 20 %-át 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 9. pontjában meghatározott „a társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem” tematikus célkitűzés megvalósítására kell elkülöníteni.

(3)   A tagállamok a tematikus koncentráció érdekében a következők szerint járnak el:

a)

A fejlettebb régiók esetében a tagállamok az egyes operatív programokra vonatkozó ESZA-allokáció legalább 80 %-át legfeljebb öt, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják.

b)

Az átmeneti régiók esetében a tagállamok az egyes operatív programokra vonatkozó ESZA-allokáció legalább 70 %-át legfeljebb öt, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják.

c)

A kevésbé fejlett régiók esetében a tagállamok az egyes operatív programokra vonatkozó ESZA-allokáció legalább 60 %-át legfeljebb öt, a 3. cikk (1) bekezdésében meghatározott beruházási prioritásra összpontosítják.

(4)   A 11. cikk (1) bekezdésében említett prioritási tengelyek nem vehetők figyelembe az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott százalékok kiszámításakor.

5. cikk

Mutatók

(1)   Az e rendelet I. mellékletében szereplő közös kimeneti- és eredménymutatókat és adott esetben a programspecifikus mutatókat a(z) 1303/2013/EU rendelet 27. cikke (4) bekezdésének és 96. cikke (2) bekezdése b) pontja ii. és iv. alpontjának megfelelően kell alkalmazni. Valamennyi kimeneti- és eredménymutatót minden beruházási prioritás tekintetében be kell jelenteni. Az e rendelet II. mellékletében meghatározott eredménymutatókat e cikk (2) bekezdésével összhangban kell bejelenteni. Az adatokat adott esetben nemek szerinti bontásban kell közölni.

A közös és a programspecifikus kimeneti mutatók esetében a bázisértéket nullára kell beállítani. Amennyiben a támogatott műveletek jellegéből adódóan indokolt, a 2023. évre számszerűsített kumulatív célértékeket kell meghatározni e mutatók tekintetében. A kimeneti mutatókat abszolút értékben kell kifejezni.

Azon közös és programspecifikus eredménymutatók esetében, amelyek tekintetében a 2023. évre vonatkozóan számszerűsített kumulatív célértéket tűztek ki, a bázisértéket a legfrissebb rendelkezésre álló adatok, vagy egyéb vonatkozó információforrás segítségével kell megállapítani. A programspecifikus eredménymutatók és a kapcsolódó célok tekintetében mennyiségi és minőségi célok egyaránt meghatározhatók.

(2)   Az (1) bekezdésen túlmenően az e rendelet II. mellékletében meghatározott eredménymutatókat kell alkalmazni a 3. cikk. (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában említett, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés végrehajtására irányuló beruházási prioritás keretében támogatott minden művelet esetében. Az e rendelet II. mellékletében meghatározott valamennyi mutatóhoz a 2023. évre vonatkozó számszerűsített kumulatív célértéket és bázisértéket kell kapcsolni.

(3)   Az éves végrehajtási jelentésekkel egyidejűleg az irányító hatóságok a prioritási tengelyekre vonatkozóan elektronikus úton beruházási prioritásokra lebontott strukturált adatokat továbbítanak. Az adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 96. cikke (2) bekezdése b) pontjának vi. alpontjában említett beavatkozási kategóriák, valamint a kimeneti- és eredménymutatók tekintetében kell benyújtani. A(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a kimeneti- és eredménymutatók tekintetében továbbított adatoknak a részlegesen vagy teljesen végrehajtott műveletek értékeire kell vonatkozniuk.

II.   FEJEZET

A PROGRAMOZÁSRA ÉS VÉGREHAJTÁSRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

6. cikk

Partnerek bevonása

(1)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 5. cikkében említett partnerek részvétele az operatív programok végrehajtásában a(z) 1303/2013/EU rendelet 123. cikkének (7) bekezdésében meghatározott globális támogatások formájában történhet. Ebben az esetben az operatív program keretében megjelölik az operatív program globális támogatás által érintett részét, beleértve a különböző prioritási tengelyek keretében juttatott pénzügyi támogatások indikatív allokációját.

(2)   A szociális partnereknek az ESZA által támogatott intézkedésekben való megfelelő szintű részvételének ösztönzése érdekében a(z) 1303/2013/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésének a), illetve b) pontjában meghatározott régióban vagy valamely, a Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamban működő operatív program irányító hatóságai biztosítják, hogy az ESZA forrásaiból az igényeknek megfelelő összeg kerüljön elkülönítésre a kapacitásépítő tevékenységek számára és azokon belül a képzésekre, a hálózatépítési intézkedésekre, a szociális párbeszéd erősítésére, valamint a szociális partnerek közös tevékenységeire.

(3)   A nem kormányzati szervezeteknek az ESZA által, különösen a társadalmi befogadás, a nemek közötti egyenlőség és az esélyegyenlőség területén támogatott intézkedésekben való megfelelő szintű részvételének ösztönzése és az azokhoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében a(z) 1303/2013/EU rendelet 90. cikke (2) bekezdésének a) illetve b) pontjában meghatározott régióban vagy valamely, a Kohéziós Alap támogatására jogosult tagállamban működő operatív program irányító hatóságai biztosítják, hogy az ESZA forrásaiból megfelelő összeg kerüljön elkülönítésre a nem kormányzati szervezetek kapacitásépítési tevékenységei számára.

7. cikk

A férfiak és a nők közötti egyenlőség előmozdítása

A tagállamok és a Bizottság a(z) 1303/2013/EU rendelet 7. cikkében említett általános érvényesítés eszközével előmozdítják a férfiak és nők közötti egyenlőséget az operatív programok előkészítése, végrehajtása, monitoringja és értékelése tekintetében. Az ESZA-n keresztül a tagállamok és a Bizottság támogatják az e rendelet 3. cikkében és különösen 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának iv. alpontjában említett beruházási prioritásokon belüli konkrét célzott intézkedéseket azzal a céllal, hogy fokozzák a nők foglalkoztatásban való fenntartható részvételét és érvényesülési lehetőségeit, így küzdve a női szegénység ellen, csökkentve a nemi alapú munkaerő-piaci szegregációt, küzdve a nemekhez kötődő sztereotípiák ellen a munkaerő-piacon, az oktatásban és a képzésben, elősegítve a munka és a magánélet összeegyeztethetőségét mindenki számára, továbbá ösztönözve a gondozási feladatok férfiak és nők közötti egyenlő megosztását.

8. cikk

Az esélyegyenlőségnek és a hátrányos megkülönböztetés tilalmának az előmozdítása

A tagállamok és a Bizottság a hátrányos megkülönböztetés tilalmának a(z) 1303/2013/EU rendelet 7. cikkében említett elve általános érvényesítésével előmozdítják a mindenki számára biztosítandó, a nemen, fajon vagy etnikai származáson, valláson vagy meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetés nélküli esélyegyenlőséget. Az ESZA-n keresztül emellett a tagállamok és a Bizottság támogatják az e rendelet 3. cikkében, és különösen 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának iii. alpontjában említett bármely beruházási prioritáson belüli konkrét intézkedéseket is. Ezen intézkedések a hátrányos megkülönböztetés valamennyi formája elleni fellépésre és a fogyatékosságal élő személyeket segítő akadálymentesítésre irányulnak, céljuk e személyek bevonása a foglalkoztatásba, az oktatásba és a képzésbe, és ezáltal a társadalmi integráció elősegítése, az iskolázottság és az egészségi állapot terén tapasztalható egyenlőtlenségek csökkentése, valamint az intézményi ellátásról a közösségi alapú ellátási szolgáltatásokra való áttérés támogatása, különös figyelmet fordítva a többszörösen hátrányos megkülönböztetéssel szembesülőkre.

9. cikk

Társadalmi innováció

(1)   Az ESZA az e rendelet 3. cikkében meghatározott alkalmazási köréhez tartozó valamennyi területen ösztönzi a társadalmi innovációt, különösen a társadalmi igényekre választ adó innovatív megoldások tesztelése, értékelése és széles körben való, többek között a helyi vagy regionális szintű, az érintett partnerekkel és különösen a szociális partnerekkel együttműködésben történő megvalósítása céljából.

(2)   A tagállamok vagy az operatív programok keretében vagy a végrehajtás során egy későbbi időpontban meghatározzák a konkrét igényeiknek megfelelő, társadalmi innovációval kapcsolatos területeket.

(3)   A Bizottság – mindenekelőtt az egymástól való tanulás támogatása, hálózatok létrehozása és a bevált gyakorlatok és módszerek terjesztése és támogatása által – elősegíti a társadalmi innováció terén folytatott kapacitásépítést.

10. cikk

Transznacionális együttműködés

(1)   A tagállamok – az egymástól való tanulás elősegítése céljából, és ezáltal növelve az ESZA által támogatott politikák eredményességét – támogatják a transznacionális együttműködést. A transznacionális együttműködésben részt vevő partnerek legalább két tagállamból származnak.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, az ESZA által támogatott egyetlen operatív programot vagy egyetlen, több alapból finanszírozott operatív programot működtető tagállamok kellően indokolt esetben és az arányosság elvének figyelembevételével kivételesen dönthetnek úgy, hogy nem támogatják a transznacionális együttműködésre irányuló intézkedéseket.

(3)   A Bizottság által javasolt, a 25. cikkben említett bizottság által jóváhagyott, közös témaköröket tartalmazó listáról a tagállamok az érintett partnerekkel együttműködésben kiválaszthatják a transznacionális együttműködés témaköreit, vagy egyéb, a konkrét igényeiknek megfelelő témaköröket választhatnak.

(4)   A Bizottság az egymástól való tanulás támogatásával, valamint összehangolt vagy együttes intézkedésekkel előmozdítja a (3) bekezdésben említett lista közös témaköreire és adott esetben a tagállamok által kiválasztott egyéb témakörökre irányuló transznacionális együttműködést. A Bizottság a transznacionális partnerségek kiépítésének megkönnyítése, a tapasztalatcsere ösztönzése, a kapacitás- és hálózatépítés elősegítése, valamint a releváns eredmények kiaknázása és terjesztése céljából uniós szintű platformot működtet. Ezenkívül a Bizottság a transznacionális együttműködés megkönnyítése céljából összehangolt végrehajtási keretet dolgoz ki, amely közös elszámolhatósági kritériumokat, az intézkedések típusát és ütemtervét, valamint a monitoring és értékelés közös módszertani megközelítéseit is magában foglalja.

11. cikk

Az alappal kapcsolatos egyedi rendelkezések az operatív programok tekintetében

(1)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 96. cikkének (1) bekezdésétől eltérően az operatív programok prioritási tengelyeket határozhatnak meg ez e rendelet 9. és 10. cikkében említett társadalmi innováció és transznacionális együttműködés megvalósítása tekintetében.

(2)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 120. cikkének (3) bekezdésétől eltérően a prioritási tengelyek számára nyújtott társfinanszírozás maximális arányát 10 százalékponttal – de 100 %-ot nem meghaladóan – növelik, amennyiben a prioritási tengely egésze társadalmi innovációra vagy transznacionális együttműködésre, illetve ezek együttesére irányul.

(3)   A(z) 1303/2013/EU rendelet+ 96. cikkének (3) bekezdésében foglalt rendelkezések mellett az operatív programok meghatározzák az ESZA által támogatott tervezett intézkedések hozzájárulását a következőkhöz:

a)

a(z) 1303/2013/EU rendelet 9. cikke első bekezdésének 1.–7. pontjában felsorolt tematikus célkitűzések megvalósítása az egyes prioritási tengelyek keretében;

b)

az e rendelet 9. és 10. cikkében említett társadalmi innováció és transznacionális együttműködés, amennyiben ezekre nincs elkülönítve prioritási tengely.

12. cikk

Bizonyos területi jellemzők kezelését szabályozó egyedi rendelkezések

(1)   Az ESZA támogathatja a(z) 1303/2013/EU rendelet 32., 33. és 34. cikkében említett, közösségvezérelt helyi fejlesztési stratégiákat városi és vidéki területeken, a területi paktumokat és a foglalkoztatást – többek között a fiatalok foglalkoztatását –, az oktatást és a társadalmi befogadást segítő helyi kezdeményezéseket, valamint a(z) 1303/2013/EU rendelet+ 36. cikkében említett integrált területi beruházásokat (ITB).

(2)   A(z) 1301/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6) 7. cikkében említett ERFA-beavatkozások kiegészítéseként az ESZA támogathatja a fenntartható városfejlesztést olyan stratégiák révén, amelyek integrált intézkedéseket határoznak meg a partnerségi megállapodásukban meghatározott elvek alapján a tagállamok által meghatározott városi területeket érintő gazdasági, környezeti és társadalmi kihívások kezelésére.

III.   FEJEZET

A PÉNZÜGYI IRÁNYÍTÁSRA VONATKOZÓ EGYEDI RENDELKEZÉSEK

13. cikk

A kiadások elszámolhatósága

(1)   Az ESZA azon elszámolható kiadásokhoz nyújt támogatást, amelyek a(z) 1303/2013/EU rendelet 120. cikke (2) bekezdése b) pontjában említetteknek megfelelően kiterjedhetnek a munkaadók és a munkavállalók által közösen létrehozott pénzügyi forrásokra.

(2)   Az ESZA támogatást nyújthat a programterületen kívül, de az Unió területén belül megvalósuló műveletek tekintetében felmerülő kiadásokhoz, amennyiben teljesül az alábbi két feltétel:

a)

a művelet előnyös a programterületre nézve;

b)

az operatív programért felelős hatóságokra a művelet irányításával, kontrolljával és auditjával kapcsolatosan háruló kötelezettségeket az azon operatív programért felelős hatóságok teljesítik, amelynek keretében az adott művelet támogatásra kerül, vagy ezek a hatóságok megállapodást kötnek a művelet végrehajtásának helyszínéül szolgáló tagállam hatóságaival, feltéve hogy az említett tagállamban teljesülnek a művelet irányítására, kontrolljára és auditjára irányuló kötelezettségek.

(3)   Az ESZA operatív program, vagy egy több alapból finanszírozott operatív program ESZA-hányada költségvetésének 3 %-áig az Unión kívül felmerülő kiadások támogathatók az ESZA-ból, amennyiben azok a 3. cikk (1) bekezdésének a) vagy c) pontjában meghatározott tematikus célkitűzésekre vonatkoznak, és ha az illetékes monitoringbizottság jóváhagyta az érintett műveletet vagy az érintett műveletek típusait.

(4)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 69. cikkének (3) bekezdésében említett kiadások mellett az infrastrukturális javak, ingatlan és föld vásárlása sem támogatható az ESZA forrásaiból.

(5)   Az egy műveletben részt vevők javára kifizetett juttatások vagy illetmények formájában harmadik fél által nyújtott természetbeni hozzájárulások részesülhetnek ESZA-támogatásban, amennyiben e természetbeni hozzájárulások a nemzeti szabályoknak – ideértve a számviteli szabályokat is – megfelelően merültek fel, és nem haladják meg a harmadik fél által viselt költségeket.

14. cikk

Egyszerűsített költségelszámolási rendszerek

(1)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 67. cikkében említett lehetőségek mellett a Bizottság az általa meghatározott átalány alapú egységköltségek vagy egyösszegű átalányok alapján is térítheti a tagállamok által kifizetett összegeket. Az így kiszámított összegek a kedvezményezettek részére közpénzekből nyújtott támogatásnak és a(z) 1303/2013/EU rendelet alkalmazásában elszámolható kiadásnak minősül.

Az első albekezdés alkalmazásában a Bizottságot fel kell hatalmazni, hogy a 24. cikkel összhangban felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a támogatandó műveletek típusára, valamint az átalány alapú egységköltségek és egyösszegű átalányok, továbbá azok maximális összegének meghatározására vonatkozóan, amelyek az alkalmazandó közösen megállapított módszereknek megfelelően kiigazíthatók, kellően figyelembe véve a korábbi programozási időszak során szerzett tapasztalatokat.

A pénzügyi audit kizárólagos célja annak ellenőrzése, hogy teljesülnek-e azok a feltételek, amelyek a Bizottság által átalány alapú egységköltségek vagy egyösszegű átalányok alapján teljesített visszatérítésekre vonatkoznak.

Amennyiben az első albekezdésnek megfelelően átalány alapú egységköltségeken vagy egyösszegű átalányokon alapuló finanszírozásra kerül sor, az érintett tagállam saját számviteli gyakorlatát alkalmazhatja a műveletek támogatására. E rendelet és a(z) 1303/2013/EU rendelet alkalmazásában e számviteli gyakorlatot és az azokon alapuló összegeket nem vetik alá az audithatóság vagy a Bizottság által végzett auditnak.

(2)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdése d) pontjának és (5) bekezdése d) pontjának megfelelően egy művelet elszámolható közvetlen személyzeti költségei legfeljebb 40 %-ának megfelelő, százalékban meghatározott átalány használható fel az adott művelet elszámolható költségei fennmaradó részének finanszírozására, anélkül hogy a tagállamnak számításokat kellene végeznie az alkalmazandó átalány megállapítására.

(3)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 67. cikkének (5) bekezdésében foglalt módszereken túlmenően, amennyiben a közpénzekből nyújtott vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatás összege nem haladja meg a 100 000 EUR-t, a(z) 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének b), c) és d) pontjában említett összegek megállapítására az előzetesen az irányító hatóság által jóváhagyott költségvetés-tervezet alapján eseti alapon is sor kerülhet.

(4)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (4) bekezdésének sérelme nélkül, azon vissza nem térítendő és visszatérítendő támogatások, amelyek esetében a közpénzekből nyújtott támogatás összege nem haladja meg az 50 000 EUR-t, az e cikk (1) bekezdésének vagy a(z) 1303/2013/EU rendelet 67. cikkének megfelelően átalány alapú egységköltség vagy egyösszegű átalány, vagy a(z) 1303/2013/EU rendelet 67. cikkének megfelelően százalékban meghatározott átalány formájában nyújtandók, kivéve azon műveletek esetében, amelyek egy állami támogatási rendszer keretében részesülnek támogatásban. Amennyiben százalékban meghatározott átalány alapú finanszírozásra kerül sor, az átalány kiszámításához használt költségkategóriák térítése a(z) 1303/2013/EU rendelet 67. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban történik.

15. cikk

Pénzügyi eszközök

A(z) 1303/2013/EU rendelet 37. cikke értelmében az ESZA a hatálya alá tartozó intézkedéseket és szakpolitikákat pénzügyi eszközökkel, többek között mikrohitelekkel és garanciaalapokkal támogathatja.

IV.   FEJEZET

AZ IFJÚSÁGI FOGLALKOZTATÁSI KEZDEMÉNYEZÉS

16. cikk

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az Unió támogatásra jogosult régióiban az e rendelet 3. cikke (1) bekezdése a) pontjának ii. alpontjában meghatározott intézkedések támogatásával segíti a fiatalok munkanélkülisége elleni küzdelmet. Minden olyan, a támogatható régiókban lakó, 25 év alatti nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalt megcéloz, akik inaktívak vagy munkanélküliek (beleértve a tartósan munkanélkülieket), akár regisztrált, akár nem regisztrált álláskeresők. A tagállamok önkéntes alapon dönthetnek úgy, hogy a célcsoportot kiterjesztik a 30 év alatti fiatalokra is.

A 2014–2015-ös időszakra szóló ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés alkalmazásában a támogatható régiók azok a NUTS 2 szintű régiók, amelyekben a 15 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi aránya 2012-ben 25 %-nál magasabb volt, azon tagállamokban pedig, amelyekben a fiatalok munkanélküliségi aránya 2012-ben több mint 30 %-kal emelkedett, azok a NUTS 2 szintű régiók, amelyekben a fiatalok munkanélküliségi aránya 2012-ben 20 %-nál magasabb volt.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés forrásait a 1311/2013/EU rendelet 14. cikkének megfelelően a költségvetési eljárás keretében a 2016-tól 2020-ig terjedő időszak tekintetében növelni lehet. A 2016-tól 2020-ig terjedő időszak tekintetében az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatására jogosult régiók meghatározásakor a második albekezdésben említett, 2012-es adatokra való utalás a legutolsó rendelkezésre álló éves adatokra való utalásnak értelmezendő. A kiegészítő források tagállamok közötti elosztásakor a(z) 1303/2013/EU rendelet VIII. melléklete szerinti kezdeti allokáció megállapításakor alkalmazott lépéseket követik.

A tagállamok a Bizottsággal egyetértésben határozhatnak úgy, hogy egy korlátozott, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés támogatási összegének 10 %-át meg nem haladó összeget az olyan alrégiókban lakó fiatalok számára különítenek el, amelyekben magas a munkanélküli fiatalok aránya, és amelyek kívül esnek a támogatható NUTS 2 szintű régiókon.

17. cikk

Tematikus koncentráció

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített támogatást nem veszik figyelembe a 4. cikkben említett tematikus koncentráció kiszámítása céljából.

18. cikk

Programozás

A(z) 1303/2013/EU rendelet 96. cikke értelmében az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés az ESZA programozásának részét képezi. A tagállamok – adott esetben – a partnerségi megállapodásukban és az operatív programban meghatározzák az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés programozási intézkedéseit.

A programozási intézkedések az alábbiak közül egy vagy több módon történhetnek:

a)

célzott operatív program;

b)

célzott prioritási tengely az operatív programon belül;

c)

egy vagy több prioritási tengely egy része.

E rendelet 9. és 10. cikke az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre is alkalmazandó.

19. cikk

Monitoring és értékelés

(1)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 110. cikkében foglalt feladatai mellett a monitoringbizottság évente legalább egyszer megvizsgálja az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésnek az operatív programmal összefüggésben történő megvalósítását és céljai elérésének előrehaladását.

(2)   A(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett éves végrehajtási jelentések és a záró jelentés további információkat tartalmaz az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés megvalósítására vonatkozóan. A Bizottság az 1303/2013/EU rendelet 53. cikke (1) bekezdésének megfelelően az említett jelentésekről összefoglalót továbbít az Európai Parlament számára.

A Bizottság részt vesz az említett jelentésekről szóló, az Európai Parlament által évente megrendezett vitán.

(3)   2015. áprilistól és az azt következő években a 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett éves végrehajtási jelentéssel egyidejűleg az irányító hatóságok elektronikus úton minden egyes, az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést támogató prioritási tengelyre vagy annak egy részére vonatkozóan strukturált adatokat továbbítanak a Bizottságnak. A továbbított adatok az e rendelet I. és II. mellékletében meghatározott mutatók értékeire és adott esetben a programspecifikus mutatókra vonatkoznak. Ezek részben vagy teljesen végrehajtott műveletekre vonatkoznak.

(4)   A 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (4) bekezdésében említett éves végrehajtási jelentések vagy adott esetben a 1303/2013/EU rendelet 111. cikkének (4) bekezdésében említett előrehaladási jelentés és a 2016. május 31-ig benyújtott éves végrehajtási jelentés az e cikk (6) bekezdésében említett értékelések legfontosabb eredményeit tartalmazza. A jelentések ismertetik és értékelik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés résztvevői – ideértve a hátrányos helyzetű személyeket, a marginalizálódott közösségek tagjait és az oktatási rendszerből szakképzettség nélkül kilépőket – számára felajánlott munkalehetőségek minőségét is. A jelentések ezenkívül ismertetik és értékelik előrehaladásukat az oktatás terén, azt, hogy találnak-e fenntartható és tisztességes munkaalkalmakat, illetve lehetőségük van-e tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részt venni.

(5)   A 1303/2013/EU rendelet 52. cikkében említett előrehaladási jelentések további információkat tartalmaznak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésről és értékelik annak végrehajtását. A Bizottság az említett rendelet 53. cikke (2) bekezdésének megfelelően továbbítja az Európai Parlamentnek e jelentések összefoglalóját, és részt vesz az e jelentésekről szóló, az Európai Parlament által rendezett vitán.

(6)   A programozási időszak során legalább két alkalommal értékelik a közös – egyrészt az ESZA-ból származó, másrészt az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés és az ifjúsági garancia megvalósítása számára elkülönített – támogatás eredményességét, hatékonyságát és hatását.

Az első értékelést 2015. december 31-ig készítik el, a másodikat 2018. december 31-ig.

20. cikk

Tájékoztatás és közzétételi intézkedések

(1)   A kedvezményezettek biztosítják, hogy a műveletben részt vevő személyek megfelelő tájékoztatást kapjanak az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében, az ESZA-ból és a kezdeményezés számára elkülönített forrásokból nyújtott támogatásról.

(2)   Minden, ilyen művelet végrehajtásával kapcsolatos, a nyilvánosság vagy a résztvevők számára kiadott dokumentumnak, beleértve a részvételi vagy egyéb igazolást, tartalmaznia kell egy arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy a művelet végrehajtása az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés keretében támogatásban részesült.

21. cikk

Technikai segítségnyújtás

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített támogatást a tagállamok figyelembe vehetik a tagállamnak nyújtott támogatásból technikai segítségnyújtásra fordítható összeg felső határának kiszámítása során.

22. cikk

Pénzügyi támogatás

(1)   Az operatív programot elfogadó bizottsági határozat minden egyes prioritási tengely vonatkozásában meghatározza az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített forrásokból nyújtott támogatás, valamint az ennek megfelelő ESZA-támogatás maximális összegét, mint globális összeget, valamint annak régiókategóriák szerinti lebontását. Az ESZA minden egyes prioritási tengely vonatkozásában legalább az ifjúsági foglalkozatási kezdeményezés számára elkülönített forrásoknak megfelelő mértékű támogatást biztosít.

(2)   Az (1) bekezdésben említett összegek alapján az (1) bekezdésben említett bizottsági határozat minden egyes prioritási tengely vonatkozásában meghatározza az ESZA-támogatás arányát is régiókategóriák szerint.

(3)   Abban az esetben, ha az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezést egy olyan prioritási tengely által valósítják meg, amely több kategóriába tartozó támogatható régiókra vonatkozik, az ESZA-támogatást illetően a legmagasabb társfinanszírozási rátát alkalmazzák.

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített forrásokra nem vonatkozik a nemzeti társfinanszírozási követelmény.

A prioritási tengelyre vonatkozó, az (1) bekezdésben említett bizottsági határozatban meghatározott teljes társfinanszírozási rátát az ESZA-támogatás társfinanszírozási rátáját és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített forrásokat együttesen figyelembe véve kell kiszámítani.

23. cikk

Pénzügyi irányítás

A(z) 1303/2013/EU rendelet 130. cikkén túl, amikor a Bizottság időközi kifizetéseket térít meg és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés egyenlegét prioritási tengelyenként kifizeti, az Unió költségvetéséből származó térítéseket egyenlően osztja fel az ESZA és az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített források között. Miután az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés számára elkülönített támogatásból származó valamennyi forrás térítésre került, a Bizottság az Unió költségvetéséből származó fennmaradó térítéseket az ESZA-hoz irányítja.

Az ESZA-juttatásokat a Bizottság a 22. cikk (2) bekezdésében meghatározott arány szerint felosztja a régiókategóriák között.

V.   FEJEZET

FELHATALMAZÁS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)   A Bizottság az e cikkben meghatározott feltételek mellett felhatalmazást kap felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására.

(2)   A Bizottságnak a 14. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása 2013. december 21-tól2020. december 31-ig tartó időszakra szól.

(3)   Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 14. cikk (1) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban megjelölt felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4)   A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti az Európai Parlamentet és a Tanácsot e jogi aktus elfogadásáról.

(5)   A 14. cikk (1) bekezdésének alapján elfogadott felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

25. cikk

Az EUMSZ 163. cikke szerinti bizottság

(1)   A Bizottságot az EUMSZ 163. cikke alapján létrehozott bizottság (a továbbiakban: ESZA-bizottság) segíti.

(2)   A Bizottságnak az ESZA-bizottság elnöki feladatainak ellátásáért felelős tagja ezt a hatáskört átruházhatja a Bizottság egy magas rangú tisztviselőjére. Az ESZA-bizottság titkársági feladatainak ellátását a Bizottság biztosítja.

(3)   Minden tagállam kinevezi a bizottságba egy legfeljebb hétéves időtartamra a kormány egy képviselőjét, a munkavállalói szervezetek egy képviselőjét, a munkáltatói szervezetek egy képviselőjét, továbbá minden tag esetében kinevez egy póttagot is. A tag távolléte esetén a póttag automatikusan jogosult az eljárásban való részvételre.

(4)   Az ESZA-bizottságnak tagja a munkavállalói és a munkáltatói szervezeteket uniós szinten képviselő minden szervezet egy-egy képviselője.

(5)   Az ESZA-bizottság meghívhatja üléseire az Európai Beruházási Bank és az Európai Beruházási Alap, valamint az érintett civil társadalmi szervezetek szavazásra nem jogosult képviselőit, ha részvételüket az ülés napirendje szükségessé teszi.

(6)   Az ESZA-bizottsággal

a)

konzultációt folytatnak az ESZA által nyújtott támogatás esetén az operatív programokról és programozásról szóló bizottsági határozatok tervezetéről;

b)

konzultációt folytatnak a technikai segítségnyújtás tervezett alkalmazásáról az ESZA által nyújtott támogatás esetén, illetve egyéb olyan, az ESZA-val kapcsolatos kérdésekről, amelyek hatást gyakorolnak az ESZA szempontjából releváns stratégiák uniós szintű végrehajtására;

c)

jóváhagyatják a 10. cikk (3) bekezdése szerinti transznacionális együttműködés közös témáinak listáját.

(7)   Az ESZA-bizottság véleményt nyilváníthat a következőkről:

a)

az ESZA-nak az Európa 2020 stratégia végrehajtásához való hozzájárulásával kapcsolatos kérdések;

b)

az 1303/2013/EU rendelettel kapcsolatos, az ESZA szempontjából releváns kérdések;

c)

az ESZA-val kapcsolatos, a Bizottság által hozzá utalt, a (6) bekezdésben említettektől eltérő kérdések.

(8)   Az ESZA-bizottság az érvényesen leadott szavazatok abszolút többségével fogadja el véleményét, és azt tájékoztatásul továbbítják az Európai Parlamentnek. A Bizottság tájékoztatja az ESZA-bizottságot arról, hogy milyen módon vette figyelembe véleményeit.

26. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1)   Ez a rendelet nem érinti a Bizottság által az 1081/2006/EK rendelet alapján, vagy bármely egyéb, az adott támogatásra 2013. december 31-én alkalmazandó jogszabály alapján jóváhagyott támogatás folytatását vagy módosítását, beleértve annak teljes vagy részleges megszüntetését is. Következésképpen az említett rendelet vagy az ilyen egyéb alkalmazandó jogszabály 2013. december 31-t követően is alkalmazandó marad az említett támogatásra vagy az érintett műveletekre azok lezárásáig.

(2)   A támogatás iránti, a 2014. január 1-jét megelőzően az 1081/2006/EK rendelet alapján benyújtott vagy jóváhagyott kérelmek továbbra is érvényesek.

27. cikk

Hatályon kívül helyezés

Az e rendelet 26. cikkében megállapított rendelkezések sérelme nélkül az 1081/2006/EK rendelet 2014. január 1-jével hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat erre a rendeletre történő hivatkozásnak kell tekinteni, és a III. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

28. cikk

Felülvizsgálat

Az Európai Parlament és a Tanács 2020. december 31-ig felülvizsgálja e rendeletet az EUMSZ 164. cikkével összhangban.

29. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2013. december 17-én

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

R. ŠADŽIUS


(1)  HL C 143., 2012.5.22., 82. o. és HL C 271., 2013.9.19., 101. o.

(2)  HL C 225., 2012.7.27., 127. o.

(3)  Az Európai Parlament és a Tanács 2013. december 17. 1303/2013/EU rendelete az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, Európai Szociális Alapra, Kohéziós Alapra, Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapra és Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó közös rendelkezések megállapításáról, és az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra, a Kohéziós Alapra és az Európai Tengerügyi és Halászati Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1083/2006/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 320. oldalát).

(4)  HL C 120., 2013.4.26., 1. o.

(5)  Az Európai Parlament és a Tanács 1081/2006/EK rendelete (2006. július 5.) az Európai Szociális Alapról és az 1784/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 210., 2006.7.31., 12. o.).

(6)  Az Európai Parlament és a Tanács 1301/2013/EU rendelete (2013. december 17-én) az Európai Regionális Fejlesztési Alapról és „a növekedést és munkahelyteremtést szolgáló beruházás” célkitűzésről, valamint az 1080/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (Lásd e Hivatalos Lap 289. oldalát).


I. MELLÉKLET

Az ESZA-beruházások közös kimeneti- és eredménymutatói

1.   A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók

„Résztvevők” (1) azon személyek, akiknek közvetlenül kedvez az ESZA beavatkozása, azonosíthatók, jellemzőik lekérdezhetők, és akik számára egyedi kiadásokat különítenek el. Más személyek nem minősülnek résztvevőknek. Valamennyi adatot nemek szerinti bontásban kell megadni.

A résztvevőkre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők:

munkanélküliek, beleértve a tartós munkanélkülieket is*,

tartós munkanélküliek*,

inaktív személyek*,

oktatásban vagy képzésben részt nem vevő inaktív személyek*,

foglalkoztatottak, beleértve az önfoglalkoztatókat*,

25 éven aluliak*,

54 éven felüliek*,

54 éven felüli, munkanélküli – beleértve a, tartósan munkanélkülieket –, vagy oktatásban vagy képzésben nem részt vevő inaktív résztvevők*,

alapfokú (ISCED 1) vagy alsó középfokú (ISCED 2) végzettséggel rendelkező személyek*,

felső középfokú (ISCED 3) vagy posztszekunder (ISCED 4) végzettséggel rendelkező személyek*,

felsőfokú (ISCED 5–8) végzettséggel rendelkező személyek*,

munkanélküli háztartásban élő résztvevők,

munkanélküli háztartásban élő, gyermekeket eltartó résztvevők,

egyetlen felnőttből álló háztartásban élő, gyermekeket eltartó résztvevők,

migránsok, külföldi hátterű személyek, kisebbségek (beleértve a marginalizálódott közösségeket, például a romákat)**,

fogyatékossággal élő résztvevők**,

egyéb hátrányos helyzetű személyek**.

A résztvevők teljes száma a kimeneti mutatók alapján, automatikusan kerül kiszámításra. Ezen, az ESZA forrásaiból támogatandó műveletek résztvevőire vonatkozó adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 111. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani.

hajléktalan vagy lakhatási problémával küzdő személyek*,

vidéki területeken élők* (2).

A fenti két mutatóhoz tartozó résztvevőkre vonatkozó adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet+ 50. cikkének (4) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. Az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes beruházási prioritás keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon biztosítják, hogy az adatok a beruházási prioritás szintjén általánosíthatók legyenek.

2.   A szervezetekre vonatkozó közös kimeneti mutatók a következők:

a szociális partnerek vagy nem kormányzati szervezetek által teljesen vagy részben végrehajtott projektek száma

a nők foglalkoztatásban való fenntartható részvételét és érvényesülési lehetőségeit fokozó projektek száma

a közigazgatási szervekre vagy közszolgáltatásokra irányuló projektek száma nemzeti, regionális és helyi szinten

a támogatott mikro-, kis- és középvállalkozások száma (beleértve a szövetkezeti vállalkozásokat és a szociális gazdaságban működő vállalkozásokat).

Ezeket az adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 111. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani.

3.   A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók a következők:

inaktív résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában munkát keresnek*,

a program elhagyásának időpontjában oktatásban/képzésben részt vevők*,

a program elhagyásának időpontjában képesítést szerző résztvevők*,

a program elhagyásának időpontjában foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők*,

fogyatékosságal élő résztvevők, akik a program elhagyásának időpontjában munkát keresnek, oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak**.

Ezeket az adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében és 111. cikkének (1) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.

4.   A résztvevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók:

a program elhagyása utáni hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – levő résztvevők*,

a program elhagyása után hat hónapon belül jobb munkaerő-piaci lehetőségekkel rendelkező résztvevők*,

54 éven felüli résztvevők, akik a program elhagyása után hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak*,

fogyatékosságal élő résztvevők, akik a program elhagyása után hat hónapon belül foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak**.

Ezeket az adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (5) bekezdésében meghatározott éves végrehajtási jelentésekben kell benyújtani. Az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes beruházási prioritás keretében össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon biztosítják, hogy az adatok a beruházási prioritás szintjén általánosíthatók legyenek. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.


(1)  Az irányító hatóságok olyan rendszert állítanak fel, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat, amint azt a a(z) 1303/2013/EU rendelet+ 125. cikke (2) bekezdésének d) pontja előírja. A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.) rendelkezéseivel és különösen annak 7. és 8. cikkével.

A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 7. cikkének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez ezeket az adatokat fel kell dolgozni (a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) pontja). Az „adatkezelő” meghatározását lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkében.

A **-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 8. cikkének megfelelően az adatok valamely különleges kategóriájába tartoznak. Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (2) bekezdésében foglaltakon kívül (a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése).

(2)  Az adatokat kisebb közigazgatási egységek szintjén (2. szintű helyi közigazgatási egységek) kell összegyűjteni a statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló, 2003. május 26-i 1059/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (Hl L 154., 2003.6.21., 1. o.) összhangban.


II. MELLÉKLET

Az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés eredménymutatói

Ezeket az adatokat a(z) 1303/2013/EU rendelet 50. cikkének (1) és (2) bekezdésében említett éves végrehajtási jelentésekben, valamint az e rendelet 19. cikke (3) bekezdésének megfelelően 2015. áprilisában benyújtandó jelentésben kell benyújtani. Valamennyi adatot nemek szerinti lebontásban kell megadni.

1.   A résztvevőkre vonatkozó közvetlen közös eredménymutatók

„Résztvevők” (1) azon személyek, akiknek közvetlenül kedvez az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés valamely beavatkozása, azonosíthatók és jellemzőik lekérdezhetők, és akik számára egyedi kiadásokat különítenek el.

A közvetlen közös eredménymutatók a következők:

az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés beavatkozását igénybe vevő munkanélküli résztvevők*,

munkanélküli résztvevők, akik a program elhagyásakor állásajánlatot kapnak, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesülnek*,

munkanélküli résztvevők, akik a program elhagyásakor oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, vagy foglalkoztatásban - beleértve az önfoglalkoztatást - vannak*,

az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés beavatkozását igénybe vevő tartósan munkanélküli résztvevők*,

tartósan munkanélküli résztvevők, akik a program elhagyásakor állásajánlatot kapnak, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesülnek*,

tartósan munkanélküli résztvevők, akik a program elhagyásakor oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, vagy foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak*,

oktatásban vagy képzésben nem részt vevő inaktív résztvevők, akik az ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezés beavatkozását igénybe veszik*,

inaktív résztvevők, akik a program elhagyásakor állásajánlatot kapnak, illetve további oktatásban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részesülnek*,

oktatásban/képzésben nem részt vevő inaktív résztvevők, akik a program elhagyásakor oktatásban/képzésben vesznek részt, képesítést szereznek, vagy foglalkoztatásban – beleértve az önfoglalkoztatást – vannak*.

2.   A részt vevőkre vonatkozó hosszabb távú közös eredménymutatók

A hosszabb távú eredménymutatók a következők:

A program elhagyása után hat hónapon belül további oktatásban, szakképesítést adó képzési programokban, tanulószerződéses gyakorlati képzésben vagy gyakornoki képzésben részt vevők száma*,

A program elhagyása után hat hónapon belül foglalkoztatásban levő résztvevők száma*,

A program elhagyása után hat hónapon belül önfoglalkoztatásban lévő résztvevők száma*.

Az adatokat a résztvevők reprezentatív mintája alapján, minden egyes beruházási prioritás szerint össze kell gyűjteni. A minta belső érvényességét oly módon kell biztosítani, hogy az adatok a beruházási prioritás szintjén általánosíthatók legyenek.


(1)  Az irányító hatóságok olyan rendszert állítanak fel, amely számítógépes formában rögzíti és tárolja az egyes résztvevőkre vonatkozó adatokat, amint azt a 1303/2013. rendelet 125. cikke (2) bekezdésének d) pontja előírja. A tagállamok által bevezetett adatfeldolgozási szabályoknak összhangban kell lenniük a 95/46/EK irányelv rendelkezéseivel és különösen annak 7. és 8. cikkével.

A *-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 7. cikkének megfelelően személyes adatoknak minősülnek. Az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettségnek teljesítéséhez ezeket az adatokat fel kell dolgozni (a 95/46/EK irányelv 7. cikkének c) pontja). Az „adatkezelő” meghatározását lásd a 95/46/EK irányelv 2. cikkében.

A **-gal jelölt mutatók vonatkozásában megadott adatok a 95/46/EK irányelv 8. cikkének megfelelően az adatfeldolgozás valamely különleges kategóriájába tartoznak. Megfelelő garanciák nyújtása mellett a tagállamok, alapvető közérdekből, nemzeti jogszabályaikban vagy a felügyelő hatóság határozatában további mentességeket állapíthatnak meg a 95/46/EK irányelv 8. cikke (2) bekezdésében foglaltakon kívül (a 95/46/EK irányelv 8. cikkének (4) bekezdése).


III. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

Az 1081/2006/ EK európai parlamenti és tanácsi rendelet

E rendelet

1. cikk

1. cikk

2. cikk

2. cikk

3. cikk

3. cikk

4. cikk

4. cikk

 

5. cikk

5. cikk

6. cikk

6. cikk

7. cikk

 

8. cikk

7. cikk

9. cikk

8. cikk

10. cikk

9. cikk

10. cikk

 

11. cikk

 

12. cikk

11. cikk

13. cikk

 

14. cikk

 

15. cikk

 

16-23. cikk

 

24. cikk

 

25. cikk

12. cikk

26. cikk

13. cikk

27. cikk

14. cikk

28. cikk

15. cikk

29. cikk


Top