EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32013R1022

Az Európai Parlament és a Tanács 1022/2013/EU rendelete ( 2013. október 22. ) az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek a 1024/2013/EU tanácsi rendelet értelmében az Európai Központi Bank külön feladatokkal történő megbízása tekintetében történő módosításáról

HL L 287., 2013.10.29, p. 5–14 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, GA, HR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

Legal status of the document In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2013/1022/oj

29.10.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 287/5


AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1022/2013/EU RENDELETE

(2013. október 22.)

az európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) létrehozásáról szóló 1093/2010/EU rendeletnek a 1024/2013/EU tanácsi rendelet értelmében az Európai Központi Bank külön feladatokkal történő megbízása tekintetében történő módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 114. cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Központi Bank véleményére (1),

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (2),

rendes jogalkotási eljárás keretében (3),

mivel:

(1)

2012. június 29-én az euróövezeti tagállamok állam- és kormányfői felkérték a Bizottságot, hogy terjesszen elő javaslatokat egy, az Európai Központi Bank (EKB) részvételével működő egységes bankfelügyeleti mechanizmusra vonatkozóan. 2012. június 29-i következtetéseiben az Európai Tanács felkérte elnökét, hogy a Bizottság, az eurócsoport és az EKB elnökeivel szorosan együttműködve dolgozza ki a valódi gazdasági és monetáris unió megvalósításának konkrét, határidőket is tartalmazó ütemtervét, amely a pénzügyi szolgáltatások belső piaca egységességének és integritásának megőrzésére vonatkozó konkrét javaslatokat tartalmaz.

(2)

Az egységes felügyeleti mechanizmus létrehozása az első lépés egy európai bankunió megvalósítása felé, amely bankunió a pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó valóban egységes szabálykönyvön, valamint új betétbiztosítási és szanálási keretrendszeren alapul.

(3)

Egy egységes felügyeleti mechanizmus kialakítása érdekében a 1024/2013/EU tanácsi rendelet (4) külön feladatokat ruház az EKB-ra az euróövezeti tagállamokban működő hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatban, és lehetővé teszi más tagállamok számára, hogy szoros együttműködést alakítsanak ki az EKB-val.

(4)

A bankfelügyeleti feladatoknak az egyes tagállamok hitelintézetei tekintetében az EKB-ra történő átruházása semmilyen módon nem akadályozhatja a pénzügyi szolgáltatások belső piacának működését. Az 1093/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (5) létrehozott európai felügyeleti hatóság (Európai Bankhatóság) (EBH) ezért megtartja szerepét és megőrzi jelenlegi hatásköreit és feladatait: továbbra is az EBH-nak kell kidolgoznia az összes tagállamra alkalmazandó egységes szabálykönyvet és hozzá kell járulnia annak következetes végrehajtásához, illetve erősítenie kell a felügyeleti gyakorlatok konvergenciáját az egész Unióban.

(5)

Alapvető fontossággal bír, hogy a bankunió keretében demokratikus elszámoltathatósági mechanizmusok álljanak rendelkezésre.

(6)

Az EKB-nak a rábízott feladatok végzésekor, valamint megfelelően figyelembe véve a hitelintézetek biztonságának és megbízhatóságának biztosítására irányuló kiemelkedő célkitűzést, kellően figyelembe kell vennie a hitelintézetek, méretük és üzleti modelljeik sokféleségét, valamint az európai bankágazat sokszínűségéből eredő rendszerszintű hasznokat.

(7)

A bevált felügyeleti gyakorlatok belső piacon történő előmozdítása érdekében rendkívül fontos, hogy az egységes szabálykönyv mellett legyen egy európai felügyeleti kézikönyv is a pénzügyi intézmények felügyeletéről, amelyet az EBH a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal konzultációt folytatva állít össze. A felügyeleti kézikönyv az alapvető nemzetközi és uniós alapelvek betartása érdekében meghatározza az egész Unióban bevált gyakorlatokat a felügyeleti módszertan és eljárások tekintetében. A kézikönyv nem öltheti jogilag kötelező erejű aktusok formáját, és nem korlátozhatja a mérlegelésen alapuló felügyeletet. A kézikönyv tárgyalnia kell az EBH feladatkörébe tartozó valamennyi kérdést, beleértve a fogyasztóvédelem és a pénzmosás elleni küzdelem vonatkozásait is. Számítási módokat és módszertanokat kell tartalmaznia a kockázatértékelés, a korai figyelmeztető jelek és a felügyeleti fellépés kritériumainak vonatkozásában. A hatáskörrel rendelkező hatóságoknak alkalmazniuk kell a kézikönyvet. A kézikönyv használatát fontos elemnek kell tekinteni a felügyeleti gyakorlatok konvergenciájának értékelésekor, valamint az 1093/2010/EU rendeletben említett partneri felülvizsgálatok során.

(8)

Az EBH számára lehetővé kell tenni, hogy az 1093/2010/EU rendeletnek megfelelően tájékoztatást kérjen a pénzügyi intézményektől minden olyan információval kapcsolatban, amelyhez a pénzügyi intézmények jogszerűen hozzáférnek, beleértve az adott pénzügyi intézmények által bizonyos tevékenységek végzéséért díjazásban részesített személyek birtokában levő információkat, az adott pénzügyi intézmény számára külső könyvvizsgálók által végzett ellenőrzéseket, valamint releváns dokumentumok, könyvek és nyilvántartások másolatát is.

(9)

Az EBH tájékoztatás iránti kérelmét megfelelően indokolni és magyarázni kell. Az azzal kapcsolatos kifogásokat, hogy egy adott tájékoztatásra irányuló kérelem nincs összhangban az 1093/2010/EU rendelettel, az irányadó eljárások keretében kell előterjeszteni. A kifogás előterjesztése nem mentesíti a kérelemmel információadásra felhívott címzettet a kért információ megadása alól. Az Európai Unió működéséről szóló szerződésben rögzített eljárásoknak megfelelően az Európai Unió Bírósága rendelkezik hatáskörrel annak eldöntésében, hogy az EBH egy adott tájékoztatásra irányuló kérelme összhangban van-e az említett rendelettel.

(10)

Biztosítani kell a belső piacot és az Unión belüli kohéziót, és ebben az összefüggésben körültekintően kell mérlegelni egyes szempontokat, például az EBH-n belüli irányítási és szavazási szabályokat, és szavatolni kell az a 1024/2013/EU rendelettel létrehozott egységes felügyeleti mechanizmusban (SSM) részt vevő és a többi tagállam közötti egyenlő bánásmódot.

(11)

Figyelembe véve, hogy az EBH létrehozásának célja – amely intézmény munkájában valamennyi tagállam egyenlő jogokkal vesz részt – az egységes szabálykönyv kialakítása és az annak következetes végrehajtásához való hozzájárulás, továbbá az Unión belüli felügyeleti gyakorlatok egységességének biztosítása volt, valamint azt, hogy az EKB vezető szereppel bír az SSM-ben, az EBH-t megfelelő eszközökkel kell ellátni, amelyek lehetővé teszik, hogy hatékonyan végrehajtsa a belső piac integritását érintő, rá bízott feladatait.

(12)

A 1024/2013/EU rendelet által az EKB-ra ruházott felügyeleti feladatokra tekintettel biztosítani kell, hogy az EBH az EKB vonatkozásában ugyanúgy elláthassa feladatait, mint más hatáskörrel rendelkező hatóságok vonatkozásában. Így különösen annak érdekében, hogy a meglévő vitarendezési mechanizmusok és vészhelyzeti eljárások továbbra is eredményesen működjenek, azokat megfelelően ki kell igazítani.

(13)

Az EBH-t – annak érdekében, hogy vészhelyzetekben be tudja tölteni ezt a segítő és koordináló szerepet – minden vonatkozó fejleményről teljes körűen tájékoztatni kell, és megfigyelőként meg kell hívni az érintett, hatáskörrel rendelkező hatóságok minden ezzel kapcsolatos találkozójára, ideértve a felszólalás és az egyéb véleménynyilvánítás jogát.

(14)

Annak biztosítása érdekében, hogy minden tagállam érdekét megfelelően figyelembe vegyék, és hogy biztosítható legyen az EBH-nak a pénzügyi szolgáltatások belső piacának fenntartása és elmélyítése érdekében kifejtett megfelelő működése, ki kell igazítani a felügyeleti tanácsán belüli szavazási szabályokat.

(15)

Az uniós jog megsértésével és a vitarendezéssel kapcsolatos határozatokat a felügyeleti tanács szavazásra jogosult olyan tagjaiból álló, a felügyeleti tanács által kinevezett független munkacsoportnak kell megvizsgálnia, akik esetében nem áll fenn összeférhetetlenség. A munkacsoport által a felügyeleti tanácsnak elfogadásra javasolt határozatokat a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével – amely egyszerű többségnek magában kell foglalnia az SSM-ben részt vevő tagállamok (a továbbiakban: részt vevő tagállamok) hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagjainak egyszerű többségét és a mechanizmusban részt nem vevő tagállamok (a továbbiakban: részt nem vevő tagállamok) hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagjainak egyszerű többségét – kell elfogadni.

(16)

A vészhelyzeti intézkedésekre vonatkozó határozatokat a felügyeleti tanács egyszerű többségével kell elfogadni, amely egyszerű többségnek magában kell foglalnia a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét, valamint a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét.

(17)

Az 1093/2010/EU rendelet 10–16. cikkében meghatározott intézkedésekkel kapcsolatos határozatokat és az ugyanazon rendelet 9. cikke (5) bekezdésének harmadik albekezdése és VI. fejezete értelmében elfogadott intézkedéseket és határozatokat a felügyeleti tanács minősített többségével kell elfogadni, amely minősített többségnek magában kell foglalnia legalább a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagjainak egyszerű többségét, valamint a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagjainak egyszerű többségét.

(18)

Az EBH-nak ki kell alakítania a munkacsoport eljárási szabályzatát, amely biztosítja a munkacsoport függetlenségét és objektivitását.

(19)

Az igazgatótanácsnak kiegyensúlyozott összetételűnek kell lennie, és biztosítani kell a részt nem vevő tagállamok megfelelő képviseletét.

(20)

Az EBH belső testületei és bizottságai tagjainak kinevezésénél biztosítani kell a tagállamok közötti földrajzi egyensúlyt.

(21)

Az EBH megfelelő működését és valamennyi tagállam megfelelő képviseletét biztosítandó, a szavazási szabályokat, az igazgatótanács és a független munkacsoport összetételét ellenőrizni kell. Ezeket megfelelő időszak elteltével, a tapasztalatokat és a fejleményeket figyelembe véve felül kell vizsgálni.

(22)

Egyetlen tagállam vagy tagállamcsoport sem lehet sem közvetlenül, sem közvetve megkülönböztetés tárgya pénzügyi szolgáltatások nyújtásának helyszíneként.

(23)

Az EBH számára biztosítani kell az ahhoz szükséges megfelelő pénzügyi és humán erőforrásokat, hogy megfelelően el tudja látni az e rendelet szerinti többletfeladatait. Az 1093/2010/EU rendelet 63. és 64. cikkében meghatározottak szerint a költségvetésének kidolgozására, végrehajtására és ellenőrzésére szolgáló eljárás során megfelelően figyelembe kell venni ezeket a többletfeladatokat. Az EBH-nak biztosítania kell a legmagasabb szintű hatékonyságot.

(24)

Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a prudenciális szabályozás és felügyelet magas szinten hatékony és következetes biztosítását valamennyi tagállamban, a pénzügyi szolgáltatások belső piaca integritásának, hatékonyságának és szabályos működésének védelmét, valamint a pénzügyi rendszer stabilitásának fenntartását a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés terjedelme miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az Európai Unióról szóló szerződés 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően e rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(25)

Az 1093/2010/EU rendeletet ezért ennek megfelelően módosítani kell,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

A 1093/2010/EU rendelet a következőképpen módosul:

1.

Az 1. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság az e rendelettel ráruházott hatáskörökkel összhangban a 94/19/EK irányelv, a 2002/87/EK irányelv, az 1781/2006/EK rendelet, a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (6), a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló 2013. június 26-i 2013/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (7) továbbá – amennyiben e jogi aktusok alkalmazandók a hitelintézetekre, a pénzügyi intézményekre és az őket felügyelő hatáskörrel rendelkező hatóságokra – a 2002/65/EK irányelv, a 2005/60/EK irányelv, a 2007/64/EK irányelv és a 2009/110/EK irányelv vonatkozó részeinek hatályán belül, valamint az ezeken alapuló valamennyi irányelv, rendelet és határozat, és a Hatóságra feladatokat ruházó bármely további jogi kötőerővel bíró uniós jogi aktus hatályán belül jár el. A Hatóság a 1024/2013/EU tanácsi rendeletnek (8) is megfelelően jár el.;

b)

az (5) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„E célok érdekében a Hatóság hozzájárul a (2) bekezdésben említett jogi aktusok következetes, hatékony és eredményes alkalmazásának biztosításához, elősegíti a felügyeleti konvergenciát, véleményeket készít az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak, valamint közgazdasági piacelemzéseket készít abból a célból, hogy hozzájáruljon a Hatóság céljainak eléréséhez.”;

c)

az (5) bekezdés negyedik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság feladatai elvégzése során függetlenül és objektíven, megkülönböztetésmentes módon és kizárólag az Unió egészének érdekeit szem előtt tartva jár el.”;

2.

A 2. cikk (2) bekezdése f) pontjának helyébe a következő szöveg lép:

„f)

az e rendelet 1. cikkének (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározott hatáskörrel rendelkező vagy felügyeleti hatóságok – beleértve az Európai Központi Bankot is a 1024/2013/EU rendelet –, az 1094/2010/EU rendelet és az 1095/2010/EU rendelet értelmében rá ruházott feladatok tekintetében.”;

3.

A 3. cikk helyébe a következő szöveg lép:

„3. cikk

A hatóságok elszámoltathatósága

A 2. cikk (2) bekezdésének a)–d) pontjában említett hatóságok elszámolási kötelezettséggel tartoznak az Európai Parlament és a Tanács felé. Az Európai Központi Bank elszámolási kötelezettséggel tartozik az Európai Parlament és a Tanács felé a 1024/2013/EU rendelet által rá ruházott felügyeleti feladatkörök gyakorlása tekintetében a rendeletnek megfelelően.”;

4.

a 4. cikk 2. pontjának i) alpontja helyébe a következő szöveg lép:

„i.

az 575/2013/EU rendelet 4. cikke (1) bekezdésének 40. pontjában meghatározott hatáskörrel rendelkező hatóságok, ideértve a(z) 1024/2013/EU rendelet által ráruházott feladatokkal kapcsolatos ügyek tekintetében az Európai Központi Bankot, valamint a 2007/64/EK irányelv szerinti és a 2009/110/EK irányelvben említett hatáskörrel rendelkező hatóságok;”;

5.

A 8. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés a következőképpen módosul:

i.

az a) pont helyébe a következő szöveg lép:

„a)

hozzájárul magas színvonalú közös szabályozási és felügyeleti standardok és gyakorlatok kialakításához, különösen az uniós intézmények számára nyújtott vélemények, és az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogalkotási aktusokon alapuló iránymutatások, ajánlások, szabályozástechnikai és végrehajtás-technikai standardtervezetek, valamint más intézkedések kidolgozása révén;

aa)

többek között a pénzügyi intézmények változó üzleti gyakorlatának és üzleti modelljeinek figyelembevételével egy egész Unióra érvényes európai felügyeleti kézikönyv kidolgozása és naprakészen tartása, amely meghatározza a bevált felügyeleti gyakorlatokat a módszertan és az eljárások vonatkozásában;”;

ii.

a c) pont helyébe a következő szöveg lép:

„c)

előmozdítja a hatáskörrel rendelkező hatóságok között a feladatok és felelősségi körök átruházását;”

iii.

az i) pont helyébe a következő szöveg lép:

„i)

támogatja a felügyeleti kollégiumok következetes és koherens működését, a rendszerszintű kockázat nyomon követését, értékelését és mérését, a rendezési és szanálási tervek kidolgozását és koordinálását, magas szintű védelmet nyújtva az Unió egész területén a betétesek és a befektetők számára, továbbá hozzájárulva a fizetésképtelen pénzügyi intézmények szanálására irányuló mechanizmusok és a megfelelő finanszírozási eszközök iránti igény felmérésének kidolgozásához, annak érdekében, hogy a 21–26. cikkel összhangban erősítse a rendszerszintű kockázatokat magukban hordozó határokon átnyúló intézmények válságkezelésében részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködését;”;

iv.

az l) pontot el kell hagyni;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A Hatóság az e rendelet szerinti feladatai ellátása során:

a)

minden rendelkezésre álló hatáskörét felhasználja; valamint

b)

megfelelően szem előtt tartva a hitelintézetek biztonságának és megbízhatóságának biztosítására irányuló kiemelkedő célt, kellőképp figyelembe veszi a hitelintézetek különböző fajtáinak, valamint üzleti modelljeinek és méretének sokféleségét.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(2a)   Az (1) bekezdésben említett feladatok elvégzése és a (2) bekezdésben ráruházott hatáskörök gyakorlása során a Hatóság megfelelő figyelmet fordít a helyes szabályozás elvére, többek között az e rendelettel összhangban elvégzett költség-haszon elemzés eredményeire.”;

6.

A 9. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság saját szervezetén belül létrehozhat egy pénzügyi innovációs bizottságot, amely összefog valamennyi releváns hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságot, annak érdekében, hogy koordinált megközelítést alakítson ki az új, illetve innovatív pénzügyi tevékenységek szabályozási és felügyeleti kezelése tekintetében, továbbá tanáccsal szolgáljon a Hatóságnak, amelyet az az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság elé tud terjeszteni.”;

b)

az (5) bekezdés negyedik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A Hatóság felmérheti annak szükségességét, hogy betiltsa vagy korlátozza a pénzügyi tevékenység bizonyos típusait, és amennyiben az szükségesnek bizonyul, a betiltás vagy korlátozás elfogadásának megkönnyítése céljából tájékoztatja a Bizottságot és a hatáskörrel rendelkező hatóságokat.”;

7.

A 18. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   Káros fejlemények esetén, amelyek komolyan veszélyeztethetik a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását, a Hatóság aktívan elősegíti, és ha szükséges, koordinálja az érintett hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok által hozott intézkedéseket.

A Hatóságot – annak érdekében, hogy be tudja tölteni ezt a segítő és koordináló szerepet – minden vonatkozó fejleményről teljes körűen tájékoztatni kell, és megfigyelőként meg kell hívni az érintett hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatóságok minden ezzel kapcsolatos találkozójára.”;

b)

a (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   Ha a Tanács a (2) bekezdés szerinti határozatot fogadott el, valamint kivételes körülmények esetén, amikor a hatáskörrel rendelkező hatóságok koordinált intézkedése szükséges a pénzügyi piacok szabályos működését és integritását vagy az Unió pénzügyi rendszere egészének vagy egy részének stabilitását komolyan veszélyeztető káros fejleményekre való reagálás céljából, a Hatóság egyedi határozatokat hozhat, amelyekben előírja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy az 1. cikk (2) bekezdése szerinti jogszabályokkal összhangban hozzák meg az ezen fejlemények kezeléséhez szükséges intézkedéseket, annak biztosításával, hogy a pénzügyi intézmények és a hatáskörrel rendelkező hatóságok megfeleljenek az említett jogszabályokban meghatározott követelményeknek.”;

8.

A 19. cikk (1) bekezdésének első albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A 17. cikkben meghatározott hatáskörök sérelme nélkül, ha valamely hatáskörrel rendelkező hatóság nem ért egyet egy másik hatáskörrel rendelkező hatóság eljárásával vagy egy intézkedésének tartalmával vagy az eljárásának hiányával az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban meghatározott esetekben, a Hatóság egy vagy több érintett hatáskörrel rendelkező hatóság kérelmére az e cikk (2)–(4) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban segítheti a hatáskörrel rendelkező hatóságokat a megállapodás elérésében.”;

9.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„20a. cikk

A felügyeleti felülvizsgálati folyamatok konvergenciája

A Hatóság hatáskörén belül eljárva a 2013/36/EU irányelvvel összhangban támogatja a felügyeleti felülvizsgálati és értékelési folyamat konvergenciáját, hogy szigorú felügyeleti standardok jöjjenek létre az Unión belül.”;

10.

A 21. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság hatáskörén belül eljárva támogatja az 575/2013/EU rendeletben és a 2013/36/EU irányelvben említett felügyeleti kollégiumok hatékony, eredményes és következetes működésének ösztönzését és nyomon követését, valamint az uniós jog minden felügyeleti kollégiumot átfogóan egységes alkalmazásának elősegítését. A legjobb felügyeleti gyakorlatok közelítésének céljából a Hatóság előmozdítja a közös felügyeleti terveket és a közös vizsgálatokat, és a Hatóság személyzete részt vehet a felügyeleti kollégiumoknak a két vagy több hatáskörrel rendelkező hatóság által közösen végzett tevékenységeiben, ideértve a helyszíni vizsgálatokat is.”;

b)

a (2) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság vezető szerepet tölt be a felügyeleti kollégiumok következetes működésének biztosítása érdekében az Unióban működő határokon átnyúló intézmények esetében, figyelembe véve a 23. cikkben említett pénzügyi intézmények jelentette rendszerkockázatot, és adott esetben kollégiumi ülést hív össze.”;

11.

A 22. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„(1a)   A Hatóság legalább évente dönt arról, hogy el kell-e végezni a pénzügyi intézmények ellenállóképességének egész Unióra kiterjedő értékelését a 32. cikk szerint, és döntésének indokairól tájékoztatja az Európai Parlamentet, a Tanácsot és a Bizottságot. Amennyiben ilyen egész Unióra kiterjedő értékelés készül, és a Hatóság azt megfelelőnek ítéli, közzéteszi az egyes részt vevő pénzügyi intézményekre vonatkozó eredményeket.”;

12.

A 25. cikk (1) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(1)   A Hatóság hozzájárul és aktívan részt vesz a pénzügyi intézmények hatékony, koherens és naprakész helyreállítási és szanálási terveinek kidolgozásában és koordinálásában. Az 1. cikk (2) bekezdésében említett uniós jogi aktusokban foglaltak szerint adott esetben a Hatóság segítséget nyújt az elégtelenségek rendszerszintű hatásának legkisebbre szorítása érdekében a vészhelyzet esetén követendő eljárások és megelőző intézkedések kidolgozásában.”;

13.

A 27. cikk (2) bekezdésének első albekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(2)   A Hatóság elemzést készít a finanszírozási mechanizmusok egy olyan egységes, szilárd és hiteles rendszerének szükségességéről, amely koordinált válságkezelési intézkedéscsomaghoz kapcsolt megfelelő finanszírozási eszközökkel rendelkezik.”;

14.

A 29. cikk (2) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

„Egy közös felügyeleti kultúra kialakítása érdekében a Hatóság többek között a pénzügyi intézmények változó üzleti gyakorlatának és üzleti modelljeinek figyelembevételével egy egész Unióra érvényes egységes felügyeleti kézikönyvet dolgoz ki és tart naprakészen. Az európai felügyeleti kézikönyv meghatározza a bevált felügyeleti gyakorlatokat a módszertan és az eljárások vonatkozásában.”;

15.

A 30. cikk (3) bekezdése helyébe az alábbi szöveg lép:

„(3)   A partneri felülvizsgálatok alapján a Hatóság a 16. cikkben foglaltakkal összhangban iránymutatásokat és ajánlásokat bocsáthat ki. A hatáskörrel rendelkező hatóságok a 16. cikk (3) bekezdésével összhangban törekednek ezen iránymutatások és ajánlások betartására. A Hatóság a szabályozástechnikai vagy végrehajtás-technikai standardtervezetek 10–15. cikk szerinti kidolgozásakor figyelembe veszi a partneri felülvizsgálatok eredményét, és a feladatainak ellátása során szerzett minden más információt a legmagasabb színvonalú standardok és gyakorlatok konvergenciájának biztosítása érdekében.

(3a)   A Hatóság véleményt nyújt be a Bizottságnak minden esetben, ha a partneri felülvizsgálat vagy a feladatainak ellátása során beszerzett más információk azt mutatják, hogy jogalkalmazási kezdeményezés szükséges a prudenciális szabályok további harmonizációjának biztosításához.”;

16.

a 31. cikkben a második albekezdés a következőképpen módosul:

a)

a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

„b)

az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok rendelkezésére bocsátandó információk körének meghatározása és adott esetben megbízhatóságának ellenőrzése;”;

b)

a d), e) és f) pont helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az ERKT, a Tanács és a Bizottság haladéktalan értesítése a potenciális vészhelyzetekről;

e)

valamennyi megfelelő intézkedés meghozatala olyan fejlemények esetén, amelyek veszélyeztethetik a pénzügyi piacok működését, az érintett hatáskörrel rendelkező hatóságok intézkedéseinek koordinálása érdekében;

f)

az intézmények jogszabályból eredő jelentéstételi kötelezettségéből származó, a hatáskörrel rendelkező hatóságoktól a 21. és a 35. cikkel összhangban kapott információk központi kezelése. A Hatóság megosztja az információkat a többi érintett hatáskörrel rendelkező hatósággal.”;

17.

A 32. cikk a következőképpen módosul:

a)

a (2) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(2)   A Hatóság az ERKT-vel együttműködve az egész Unióra kiterjedő értékelést kezdeményez és koordinál, amelynek célja a pénzügyi intézmények káros piaci fejleményekkel szemben mutatott ellenállóképességének felmérése. E céloknak megfelelően kialakítja az alábbiakat:

a)

közös módszertan annak értékelésére, hogy a különböző gazdasági forgatókönyvek milyen hatást gyakorolnak az intézmény pénzügyi helyzetére;

b)

egységes megközelítés a pénzügyi intézmények ellenállóképességére vonatkozó értékelések eredményeinek közzétételére;

c)

közös módszertan az egyes termékek és a forgalmazási folyamatok által az intézményre gyakorolt hatások értékelésére; valamint

d)

közös módszertan az eszközértékelésre, szükség szerint a stresszteszt céljára.”;

b)

a szöveg a következő bekezdésekkel egészül ki:

„(3a)   A pénzügyi intézmények ellenállóképességének egész Unióra kiterjedő értékelésének e cikk szerinti lefolytatásához a Hatóság a 35. cikknek megfelelően és az abban rögzített feltételek szerint közvetlenül információkat kérhet e pénzügyi intézményektől. Előírhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságoknak célzott felülvizsgálatok elvégzését is. A módszerek, gyakorlatok és eredmények összehasonlíthatóságának és megbízhatóságának biztosítása érdekében a 21. cikknek megfelelően és az abban rögzített feltételek szerint előírhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára helyszíni vizsgálatok elvégzését, és maga is részt vehet e helyszíni vizsgálatokon.

(3b)   A Hatóság előírhatja a hatáskörrel rendelkező hatóságok számára, hogy felhívják a pénzügyi intézményeket arra, hogy a (3a) bekezdés szerint szolgáltatandó információt vessék alá független ellenőrzésnek.”;

18.

A 35. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1), (2) és (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A Hatóság kérelmére a hatáskörrel rendelkező hatóságok a Hatóság rendelkezésére bocsátják az e rendelet által ráruházott feladatok elvégzéséhez szükséges, meghatározott formátumban feltüntetett összes információt, feltéve, hogy jogszerűen hozzáférnek a szóban forgó információkhoz. A tájékoztatásnak pontosnak, koherensnek, teljes körűnek és időszerűnek kell lennie.

(2)   A Hatóság kérheti, hogy az információt rendszeres időközönként és a megadott formátumban vagy a Hatóság által jóváhagyott összehasonlítható sablonokban bocsássák rendelkezésére. E kérelmeket lehetőség szerint egységes jelentéstételi formátumban kell eljuttatni.

(3)   A hatáskörrel rendelkező hatóság kellően indokolt kérelmére a Hatóság az ágazati jogszabályokban és e rendelet 70. cikkében megállapított szakmai titoktartási szabályokkal összhangban átad minden olyan információt, amelyre a hatáskörrel rendelkező hatóságnak feladatai elvégzéséhez szüksége van.”;

b)

a (6) bekezdésben az első albekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(6)   Ha nem érhető el teljes körű vagy pontos információ vagy az (1)–(5) bekezdések alapján nem bocsátották kellő időben rendelkezésre, a Hatóság kellő indokolással és magyarázattal tájékoztatást kérhet közvetlenül:

a)

az érintett pénzügyi intézményektől,

b)

holdingtársaságoktól vagy egy érintett pénzügyi intézmény fiókjaitól,

c)

egy pénzügyi csoporton vagy konglomerátumon belüli, szabályozás alá nem tartozó operatív szervezetektől, amelyek az érintett pénzügyi intézmények pénzügyi tevékenységei vonatkozásában jelentősek.

A kérelmek címzettjei haladéktalanul és indokolatlan késlekedés nélkül megadják a Hatóságnak a világos, pontos és teljes körű információkat.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(7a)   Amennyiben a (6) bekezdés szerinti kérelmek címzettjei nem adnak haladéktalanul világos, pontos, és teljes körű információkat, a Hatóság tájékoztatja adott esetben az Európai Központi Bankot és az érintett tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságait, amelyek a nemzeti jogra is figyelemmel együttműködnek a Hatósággal annak biztosítása érdekében, hogy teljes körűen hozzá lehessen férni minden olyan információhoz és kapcsolódó dokumentumhoz, könyvhöz vagy nyilvántartáshoz, amelyekhez a címzettek jogszerűen hozzáférnek az információ ellenőrzése érdekében.”;

19.

A 36. cikk a következőképpen módosul:

a)

A (4) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„Ha a Hatóság egy ajánlás nyomán nem hoz intézkedést, ennek okairól magyarázatot kell adnia a Tanács és az ERKT számára. Az ERKT-nek az 1092/2010/EU rendelet 19. cikke (5) bekezdésének megfelelően tájékoztatnia kell erről az Európai Parlamentet.”;

b)

Az (5) bekezdés harmadik albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A hatáskörrel rendelkező hatóság a legnagyobb mértékben figyelembe veszi a felügyeleti tanács álláspontját, amikor az 1092/2010/EU rendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban tájékoztatja a Tanácsot és az ERKT-t az EKRT ajánlása nyomán hozott válaszintézkedésekről, és tájékoztatja a Bizottságot is.”;

20.

A 37. cikk a következőképpen módosul:

a)

Az (1) bekezdés második albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„A banki érdekképviseleti csoport – szükség szerint – saját kezdeményezésére, de legalább évente négyszer ülésezik.”;

b)

a (4) bekezdés első albekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A Hatóság – a 70. cikkben meghatározott szakmai titoktartásra is figyelemmel – minden szükséges információt megad, és megfelelő titkársági támogatást biztosít a banki érdekképviseleti csoport számára. A megfelelő ellentételezést biztosítani kell a banki érdekképviseleti csoport nem nyereségérdekeltségű szervezeteket képviselő tagjai számára, kivéve a piaci szereplők képviselőit. Az ellentételezés legalább egyenértékű a tisztviselőkre a 259/68/EGK, Euratom, ESZAK tanácsi rendeletben (9) meghatározott, az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata és az Európai Unió egyéb alkalmazottainak alkalmazási feltételei (Személyzeti Szabályzat) V. címének 2. szakasza szerint vonatkozó megtérítési mértékkel. A banki érdekképviseleti csoport szakmai kérdésekkel foglalkozó munkacsoportokat hozhat létre. A banki érdekképviseleti csoport tagjainak megbízatása két és fél éves időtartamra szól, amelyet követően új pályázati eljárásra kerül sor.;

21.

A 40. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő szöveg lép:

„d)

az Európai Központi Bank felügyeleti tanácsa által kinevezett képviselője, aki nem rendelkezik szavazati joggal;”;

b)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   A nem egyedi pénzügyi intézményekről szóló vitákban – amint arról a 44. cikk (4) bekezdése rendelkezik – az Európai Központi Bank felügyeleti tanácsa által kinevezett képviselőjét elkísérheti az Európai Központi Bank másik, a központi bankok feladatai terén szakértelemmel rendelkező képviselője.”;

22.

A 41. cikk (2), (3) és (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(1a)   A 17. cikk céljára a felügyeleti tanács független munkacsoportot hív össze, amely a felügyeleti tanács elnökéből és hat olyan tagjából áll, akik nem lehetnek az uniós jogot feltételezhetően megsértő hatáskörrel rendelkező hatóság képviselői, és akiknek semmilyen érdekük nem fűződik az ügyhöz és nem állnak közvetlen kapcsolatban az érintett hatáskörrel rendelkező hatósággal.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag amellett szavaz.

(2)   A 19. cikk alkalmazásában a felügyeleti tanács független munkacsoportot hív össze, amely a felügyeleti tanács elnökéből és hat olyan tagjából áll, akik nem lehetnek a vitában érintett hatáskörrel rendelkező hatóság képviselői, és semmilyen érdekük nem fűződhet a vitához és nem állnak közvetlen kapcsolatban az hatáskörrel rendelkező érintett hatóságokkal.

A munkacsoport minden egyes tagja egy szavazattal rendelkezik.

A munkacsoport határozata akkor minősül elfogadottnak, ha legalább négy tag amellett szavaz.

(3)   Az e cikkben említett munkacsoportok javaslatot tesznek a felügyeleti tanács által a 17. vagy 19. cikk értelmében véglegesen elfogadandó határozatokra.

(4)   A felügyeleti tanács elfogadja az e cikkben említett munkacsoportok eljárási szabályzatát”;

23.

A 42. cikk a következő bekezdéssel egészül ki:

„Az első és a második bekezdés nem érinti a 1024/2013/EU rendelet által az Európai Központi Bankra ruházott feladatokat.”;

24.

A 44. cikk a következőképpen módosul:

a)

az (1) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(1)   A felügyeleti tanács tagjainak egyszerű többségével határoz. Minden tag egy szavazattal rendelkezik.

Az e bekezdés első albekezdésében foglaltaktól eltérve a 10–16. cikkben meghatározott intézkedések esetében, valamint a 9. cikk (5) bekezdésének harmadik albekezdése értelmében és a VI. fejezet értelmében elfogadott intézkedések és határozatok esetében a felügyeleti tanács tagjainak az Európai Unióról szóló szerződés 16. cikke (4) bekezdése, valamint az átmeneti rendelkezésekről szóló 36. jegyzőkönyv 3. cikke szerinti minősített többségével kell meghoznia határozatait, amelynek magában kell foglalnia legalább azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagjainak egyszerű többségét, amely tagállamok az 1024/2013/EU rendelet 2. cikkének 1. pontja szerinti részt vevő tagállamok (a továbbiakban: részt vevő tagállamok),valamint azon tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagjainak egyszerű többségét, amely tagállamok a 1024/2013/EU rendelet 2. cikkének 1. pontja szerinti részt nem vevő tagállamok (a továbbiakban: részt nem vevő tagállamok).

A 17. és a 19. cikket érintő határozatok esetében a munkacsoport által javasolt határozatot a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjai egyszerű többséggel fogadják el, amely egyszerű többség magában foglalja a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagjainak egyszerű többségét, valamint a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagjainak egyszerű többségét.

A harmadik albekezdéstől eltérve, attól az időponttól kezdve, amikor a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó szavazati joggal rendelkező tagok száma négy vagy annál kevesebb, a munkacsoport által javasolt határozatot a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével kell elfogadni, amelyhez legalább a nem részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egy szavazata tartozik.

Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

A munkacsoportnak a 41. cikk (2) bekezdése szerinti összetétele tekintetében a felügyeleti tanács konszenzusra törekszik. Konszenzus hiányában a felügyeleti tanács szavazati joggal rendelkező tagjainak háromnegyedes többségével határoz. Minden szavazati joggal rendelkező tagnak egy szavazata van.

A 18. cikk (3) és (4) bekezdése alapján elfogadott határozatok tekintetében, az e bekezdés első albekezdésében foglaltaktól eltérve a felügyeleti tanácsnak a szavazati joggal rendelkező tagjainak egyszerű többségével- amely egyszerű többség magában foglalja a részt vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét és a részt nem vevő tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságaiból származó tagok egyszerű többségét – kell meghoznia határozatait.”;

b)

a (4) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   A szavazati joggal nem rendelkező tagok és a megfigyelők – az elnök, az ügyvezető igazgató és az Európai Központi Bank felügyeleti tanácsa által kinevezett képviselője kivételével – nem vesznek részt a felügyeleti tanács olyan vitáiban, amelyek egyedi pénzügyi intézményekkel kapcsolatosak, kivéve, ha a 75. cikk (3) bekezdése vagy az 1. cikk (2) bekezdésében említett jogi aktusok másképp rendelkeznek.”;

c)

a szöveg a következő bekezdéssel egészül ki:

„(4a)   A Hatóság elnöke jogosult bármikor szavazást kérni. E jog és a Hatóság döntéshozatali eljárása hatékonyságának sérelme nélkül a Hatóság felügyeleti tanácsának a döntéshozatal során konszenzusra kell törekednie.”;

25.

A 45. cikk (1) bekezdésének harmadik albekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„A felügyeleti tanács által választott tagok megbízatása két és fél évig tart. A megbízatás egyszer meghosszabbítható. Az igazgatótanács összetétele kiegyensúlyozott, arányos, és az Unió egészét tükrözi. Az igazgatótanács legalább két tagja nem részt vevő tagállamok képviselője. A megbízatások átfedik egymást, és megfelelő rotációs rendszert kell alkalmazni.”;

26.

A 47. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

„(4)   Az igazgatótanács fogadja el a Hatóság személyzetpolitikai tervét és – a 68. cikk (2) bekezdésének megfelelően – a Személyzeti Szabályzat végrehajtásához szükséges intézkedéseket.”;

27.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„49a. cikk

Kiadások

Az elnök nyilvánosságra hozza a megtartott üléseket és a kapott vendéglátást. A kiadásokat a Személyzeti Szabályzatnak megfelelően nyilvánosan kell vezetni.”;

28.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„52a. cikk

Kiadások

Az ügyvezető igazgató nyilvánosságra hozza a megtartott üléseket és a kapott vendéglátást. A kiadásokat a Személyzeti Szabályzatnak megfelelően nyilvánosan kell vezetni.”;

29.

A 63. cikk (7) bekezdését el kell hagyni;

30.

A 81. cikk (3) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép:

„(3)   A páneurópai szintű intézmények, illetve infrastruktúrák közvetlen felügyeletének kérdését illetően a Bizottság a piaci fejleményeket, a belső piac stabilitását és az Unió egészének kohézióját figyelembe véve éves értékelési jelentést készít arról, hogy megfelelően bízták-e meg a Hatóságot további felügyeleti hatáskörökkel e téren.”;

31.

A szöveg a következő cikkel egészül ki:

„81a. cikk

A szavazási szabályok felülvizsgálata

Amikor a mechanizmusban részt nem vevő tagállamok száma eléri a négyet, a Bizottság felülvizsgálja a 41. és a 44. cikkben ismertetett szavazási szabályok működését, és azokról jelentést nyújt be az Európai Parlamentnek, az Európai Tanácsnak és a Tanácsnak, figyelembe véve a rendelet alkalmazása során szerzett tapasztalatokat.”.

2. cikk

Az 1093/2010/EU rendelet 81. cikkének sérelme nélkül a Bizottság 2015. december 31-ig jelentést tesz közzé e rendelet rendelkezéseinek az alábbiakkal kapcsolatos alkalmazásáról:

a)

az igazgatótanács összetétele; valamint

b)

az 1093/2010/EU rendelet 41. cikkében említett független munkacsoportok összetétele, amelyek előkészítik az említett rendelet 17. és 19. cikke céljára hozandó határozatokat.

A jelentés figyelembe veszi különösen a részt vevő tagállamok számában bekövetkező változásokat, és megvizsgálja, hogy e fejlemények fényében szükséges-e e rendelkezések további módosítása annak biztosításához, hogy az EBH határozatai továbbra is a pénzügyi szolgáltatások belső piacának fenntartásával és megszilárdításával kapcsolatos érdeket szolgálják.

3. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Strasbourgban, 2013. október 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

M. SCHULZ

a Tanács részéről

az elnök

V. LEŠKEVIČIUS


(1)  HL C 30., 2013.2.1., 6. o.

(2)  HL C 11., 2013.1.15., 34. o.

(3)  Az Európai Parlament 2013. szeptember 12-i álláspontja (a Hivatalos lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2013. október 15-i határozata.

(4)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (Lásd e Hivatalos Lap 63. oldalát).

(5)  OJ L 331., 2010.12.15., 12. o.

(6)  HL L 176., 2013.6.27., 1. o.

(7)  HL L 176., 2013.6.27., 338. o.

(8)  A Tanács 1024/2013/EU rendelete (2013. október 15.) az Európai Központi Banknak a hitelintézetek prudenciális felügyeletére vonatkozó politikákkal kapcsolatos külön feladatokkal történő megbízásáról (HL L 287., 2013.10.29., 63. o.)”

(9)  HL L 56., 1968.3.4., 1. o.”;


Top