I. MELLÉKLET

A Bizottság jóváhagyja a „Miel de sapin des Vosges” oltalom alatt álló eredetmegjelölés termékleírásának következő módosításait:

A földrajzi területhez fűződő kapcsolat bemutatása változás nélkül frissül.

A címkézésre vonatkozó előírások kiegészítésre kerülnek.

II. MELLÉKLET

EGYSÉGES DOKUMENTUM

Az 510/2006/EK tanácsi rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek földrajzi jelzéseinek és eredetmegjelöléseinek oltalmáról (1)

„MIEL DE SAPIN DES VOSGES”

EK-szám.: FR-PDO-0317-0204-2011.4.20.

OFJ ( ) OEM ( X )

1.   Elnevezés

„Miel de sapin des Vosges”

2.   Tagállam vagy harmadik ország

Franciaország

3.   A mezőgazdasági termék vagy élelmiszer leírása

3.1.   A termék típusa

1.4. osztály:

Egyéb állati eredetű termékek (tojás, méz, különböző tejtermékek a vaj kivételével stb.)

3.2.   Az 1. pontban szereplő elnevezéssel jelölt termék leírása

A „Miel de sapin des Vosges” a méhek által a vogézeki feketefenyőkön összegyűjtött mézharmatból származó méz. Zöldesen csillogó sötétbarna színű. Balzsamos aromájú és erősen malátás zamatú, de keserű és idegen ízektől mentes méz.

Víztartalma legfeljebb 18 %, elektromos vezetőképessége meghaladja a 950 mikro-Siemens/centimétert, hidroxi-metil-furfurál-tartalma nem éri el a 15 mg/kg-ot.

A fogyasztók számára folyékony halmazállapotban kínálják.

3.3.   Nyersanyagok (kizárólag feldolgozott termék esetében)

—

3.4.   Takarmány (kizárólag állati eredetű termékek esetében)

—

3.5.   Az előállítás azon műveletei, amelyeket a meghatározott földrajzi területen kell elvégezni

A méz betakarítása, pergetése, szűrése és dekantálása kizárólag a meghatározott földrajzi területen történhet.

3.6.   A szeletelésre, az aprításra, a csomagolásra stb. vonatkozó egyedi szabályok

A „Miel de sapin des Vosges”-t a fogyasztóknak olyan üvegtégelyekben kell kínálni, amelyeken az azonosító jelzés a tégely felbontásakor elszakad.

3.7.   A címkézésre vonatkozó egyedi szabályok

A címkén szerepelnie kell:

—	a „Miel de sapin des Vosges” eredetmegjelölésnek,

—	az európai uniós OEM jelzésnek.

E jelzéseknek ugyanabban a vizuális mezőben és ugyanazon a címkén kell szerepelniük. A jelzéseknek szembeötlő, olvasható, eltávolíthatatlan és megfelelően nagyméretű írásjelekkel kell szerepelniük oly módon, hogy a „Miel de sapin des Vosges” felirat betűmérete legyen a címkén a legnagyobb, és az jól kiváljon a háttérből, amelyre nyomtatták, hogy világosan elkülönüljön a többi írott vagy rajzolt jelzéstől.

4.   A földrajzi terület tömör meghatározása

Meurthe-et-Moselle megyében (54) A következő kantonokban található települések: Baccarat, Badonviller, Cirey-sur-Vezouze.

Moselle megyében (57) A következő kantonokban található települések: Fénétrange, Lorquin, Phalsbourg, Réchicourt-le-Château, Sarrebourg.

Haute-Saône megyében (70)   Champagney kantonban: Plancher-les-Mines, Plancher-Bas.   Faucogney-et-la-Mer kantonban: Amont-et-Effreney, Beulotte-Saint-Laurent, Corravillers, Esmoulières, Faucogney-et-la-Mer, La Longine, La Montagne, La Rosière, Saint-Bresson.   Melisey kantonban: Belfahy, Belonchamps, Ecromagny, Fresse, Haut-du-Them (Château-Lambert), Melisey, Miellin, Saint-Barthélemy, Servance, Ternuay-Melay et Saint-Hilaire.

Vosges megyében (88) A következő kantonokban található települések: Bains-les-Bains, Brouvelieures, Bruyères, Charmes, Châtel-sur-Moselle, Corcieux, Darnay, Dompaire, Epinal, Fraize, Gérardmer, Lamarche, Le Thillot, Mirecourt, Monthureux-sur-Saône, Plombières-les-Bains, Provenchères-sur-Fave, Rambervillers, Raon-l’Etape, Remiremont, Saint-Dié, Saulxures-sur-Moselotte, Senones, Vittel, Xertigny.

Territoire de Belfort megyében (90)   Giromagny kantonban: Auxelles-Haut, Giromagny, Lepuix, Riervescemont, Vescemont.   Rougement-le-Château kantonban: Lamadeleine-Val-des-Anges, Rougemont-le-Château.

5.   Kapcsolat a földrajzi területtel

5.1.   A földrajzi terület sajátosságai

A földrajzi terület a Vogézek (Vosges) hegyláncain fekszik. Ebben az erdőkkel borított hegységben az uralkodó fafajta a vogézeki fenyő. E fafajta jól alkalmazkodott a savas, gránitos, agyagos talajhoz, ahogy a környéken jellemző nedves és hűvös félkontinentális éghajlathoz is, ami kedvez a növekedésének. A Vogézek észak-déli fekvése felerősíti a klíma hatásait, ugyanis a hegylánc megakasztja a nyugatról érkező felhőket, így bőségesen hullik csapadék a területre (főn-hatás). Lorraine megyében hosszú hagyománya van a méztermelésnek. Számos dokumentum maradt fenn versenyeken nyert díjakról, már 1902-ből is.

A vogézeki méztermelők mindent megtettek e különleges termék értékének növelésére és ismertségének fokozására.

Törekvéseik eredményeként Nancy legfelsőbb bírósága 1952. április 25-i ítéletében elismerte a „Miel des Vosges-Montagne” eredetmegjelölést, ami 1996. július 30-án a „Miel de sapin des Vosges” oltalom alatt álló eredetmegjelöléssé alakult át.

5.2.   A termék sajátosságai

A „Le goût du miel” című könyv szerzői (Gonnet és Vache, 1985.) kifejtik, hogy milyen sajátosságaiban különbözik a „Miel de sapin des Vosges” más franciaországi fenyőmézektől: színe sötétebb, zöldes árnyalata van, a kristályosodási folyamat vagy igen lassú vagy nem is megy végbe, aromája balzsamos, íze pedig igen erősen malátázott.

5.3.   A földrajzi terület és (OEM esetében) a termék minősége vagy jellemzői közötti vagy (OFJ esetében) a termék különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője közötti ok-okozati kapcsolat

A „Miel de sapin des Vosges” igen szoros kapcsolatban áll származási területével, mivel a vogézeki fenyőfajta töretlen fejlődési láncából ered. E fajtából a levéltetű nedvet von ki, amit mézharmattá alakít át, és ezt gyűjtik össze a méhek, hogy nagyon jellegzetes mézet állítsanak elő.

E termelés tehát szorosan kötődik a vogézeki régióban jellemző fenyőerdőkhöz, amelyek jellegzetességét a méhészek képesek voltak előnyükre fordítani, majd pedig megőrizni.

A bibliográfiai utalások (Gonnet & Vache, Le goût du miel, 1985.) bizonyítják a vogézeki fenyőméz egyediségét, ami a terület sajátosságaival, nevezetesen éghajlatával és talajaival magyarázható. A méz annak köszönheti jellegzetességét, hogy a méhek a vogézeki fenyőn (Abies pectinata) élősködő levéltetvek által előállított mézharmatot gyűjtik be. Vagyis két szempontból különleges: az egyik az eredetéül szolgáló fenyőfajta, a másik, hogy mézharmatból előállított mézről van szó.

A termék és származási helye között fennálló szoros kapcsolatot jól szemlélteti, hogy a mézharmat elérhetősége ciklikus, vagyis a levéltetű-állomány fejlődési ciklusait követi. E jelenség oka a mai napig ismeretlen.

Hivatkozás a termékleírás közzétételére

https://www.inao.gouv.fr/fichier/CDCMielDeSapinDesVosges.pdf

---

(1)  A rendeletet felváltotta a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.