(3)

A nyilvántartásba veendő termék az érintett országból származó vagy ott feladott, jelenleg az ex 3818 00 10 , ex 8501 31 00 , ex 8501 32 00 , ex 8501 33 00 , ex 8501 34 00 , ex 8501 61 20 , ex 8501 61 80 , ex 8501 62 00 , ex 8501 63 00 , ex 8501 64 00  és ex 8541 40 90 KN-kód alá besorolt kristályos szilícium fotovillamos modulok, valamint olyan típusú elemek, lemezek és panelek, amelyeket kristályos szilícium fotovillamos modulokban vagy panelekben használnak. Az elemek és lemezek vastagsága legfeljebb 400 μm.

(4)

A következő terméktípusok nem tartoznak a nyilvántartásba veendő termék fogalmába:

(5)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerinti, nyilvántartásba-vételi kötelezettségre irányuló kérelmeket a panaszos az (1) és (2) preambulumbekezdésben említett értesítésekkel megindított eljárások kiindulópontját képező panaszokban tette, majd későbbi beadványaiban megismételte és kiegészítette ezeket. A panaszos azt kérte, hogy az érintett termék behozatalára vezessenek be nyilvántartásba vételi kötelezettséget annak érdekében, hogy az érintett behozatalra vonatkozó intézkedések a nyilvántartásba vétel időpontjától alkalmazhatók lehessenek.

(6)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint a tanácsadó bizottsággal folytatott konzultációt követően a Bizottság a vámhatóságokat a behozott termékek nyilvántartásba vételéhez szükséges lépések megtételére utasíthatja, annak érdekében, hogy később ezen importtermékek ellen az intézkedések alkalmazhatók legyenek. A nyilvántartásba vételi kötelezettséget a közösségi gazdasági ágazatnak egy ilyen intézkedés indokoltságát megfelelően bizonyító kérelme után lehet az importtermékekre bevezetni.

(7)

A panaszos állítása szerint a nyilvántartásba vétel indokolt, mivel az érintett termék esetében dömpinget és támogatást alkalmaztak, és az olcsó behozatal nehezen helyrehozható, jelentős kárt okozott az uniós gazdasági ágazatnak.

(8)

A Bizottságnak a dömpinget illetően elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az érintett termék Kínából történő behozatala dömpingelt. A panaszos bizonyítékokkal szolgált az előállítási összköltség, továbbá az értékesítési, általános és adminisztratív költségek és a nyereség ehhez hozzászámított ésszerű összegén alapuló rendes értékről, ennek kiszámításához analóg országként az Egyesült Államokat választotta. A dömping bizonyítéka az így megállapított rendes érték és az érintett termék Unióba irányuló exportja során alkalmazott (gyártelepi) exportár összehasonlításán alapul. Összességében és a feltételezett dömpingkülönbözet mértékét tekintve ez a bizonyíték ebben a szakaszban elegendő a kérdéses exportőrök dömpingelési gyakorlatának alátámasztására.

(9)

A Bizottságnak a támogatások nyújtását illetően elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy érintett terméknek az érintett országból történő behozatala támogatásban részesül. A feltételezett támogatások többek között a következőket foglalják magukba: kedvezményes hitelek biztosítása a napelemipar számára (pl. állami tulajdonban lévő kereskedelmi bankok és állami fejlesztési bankok által nyújtott hitelkeretek és alacsony kamatozású fejlesztési hitelek, exporthitel-támogatási programok, exportgaranciák, környezetbarát technológiákra nyújtott biztosítások, offshore holdingtársaságokhoz való hozzáférés, kormány általi hitel-visszafizetés), támogatási programok (pl. Exporttermék-kutatási és -fejlesztési Alap, az „Ismert Márkák” és a „Világvezető Kínai Márkák” programok támogatásai, az iparágak külföldi terjeszkedéséhez nyújtott források Guangdong tartományban, „Aranyló Nap” demonstrációs program), bizonyos áruknak a megfelelő ellenszolgáltatásnál jóval alacsonyabb összeg fejében történő kormányzat általi rendelkezésre bocsátása (például poliszilíciumok, sajtolt alumíniumtermékek, üveg, villamos energia és földterület), közvetlen adómentességet és adókedvezményt nyújtó programok (pl. társasági adó alóli mentesség vagy adócsökkentés a „2 évig mentesség + 3 évig fele adó” program keretében, társasági adó alóli mentesség a kivitellel foglalkozó, külföldi tőkével működő vállalatoknak, társaságiadó-csökkentés a külföldi tőkével működő vállalatoknak földrajzi elhelyezkedés alapján, társaságiadó-csökkentés a kínai gyártmányú berendezéseket vásárló, külföldi tőkével működő vállalatoknak, adójóváírás a külföldi tőkével működő vállalatok K + F tevékenységei után, adó-visszatérítési programok a külföldi tőkével működő vállalatok nyereségének exportorientált vállalkozásokba történő visszaforgatásához, preferenciális társasági adó a csúcs- vagy új technológiával foglalkozó iparágakhoz tartozóként elismert, külföldi tőkével működő vállalatoknak, adócsökkentés egyes kijelölt projektekben részt vevő csúcs- vagy új technológiával foglalkozó vállalkozások számára, kedvezményes társaságiadó-politika az északkeleti régióban található vállalkozásoknak, Guangdong tartománybeli adóprogramok), valamint közvetett adó- és importvám-mentességi programok (például hozzáadottérték-adó [héa] mentesség a behozott berendezésekre, héa-engedmény a kínai gyártmányú berendezések vásárlására külföldi tőkével működő vállalatok számára, befektetett eszközök vásárlására vonatkozó héa- és vámmentesség a Külpolitikai Fejlesztési Program keretében). Az állítás szerint a fenti programok támogatásoknak minősülnek, mivel (az állami szerveket is ideértve) a kínai kormány vagy más regionális kormányok pénzügyi hozzájárulásával zajlanak, és előnyös helyzetbe hozzák a támogatásban részesülő vállalatokat. Ezek állítólag az exportteljesítménytől és/vagy attól függnek, hogy az adott vállalatok előnyben részesítik-e a hazai áruk felhasználását az importárukkal szemben, és/vagy egyes ágazatokra és/vagy vállalattípusokra és/vagy helyszínekre korlátozódnak, épp ezért egyediek és kiegyenlíthetők. A szubvencióellenes panaszban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez kapcsolódó későbbi beadványokban a behozatali árra és mennyiségre vonatkozóan szereplő bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a 2009 és 2011 közötti időszakban a behozatal – mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve – erőteljesen növekedett. A fentieket figyelembe véve a bizonyítékok a jelenlegi szakaszban kellőképpen alátámasztják, hogy a kérdéses termék kivitele kiegyenlíthető támogatásokban részesült.

(10)

A kár tekintetében elegendő meggyőző bizonyíték áll a Bizottság rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy az exportőrök dömpingje és támogatási gyakorlata nehezen helyrehozható, jelentős kárt okoz az uniós gazdasági ágazatnak. A panaszokban és a nyilvántartásba vétel iránti kérelmekhez kapcsolódó későbbi beadványokban a behozatali árra és mennyiségre vonatkozóan szereplő bizonyítékok arról tanúskodnak, hogy a 2009 és 2011 közötti időszakban a behozatal – mind abszolút értékben, mind a piaci részesedést tekintve – erőteljesen növekedett. Annak ellenére, hogy 2012-ben a behozatal abszolút értékben csökkent, az érintett termék az érintett országból történő behozatalának piaci részesedése tovább nőtt. Az érintett termék behozatali mennyisége és árai kedvezőtlen hatást gyakoroltak az uniós piacon értékesített mennyiségre, az ott felszámított árszintre és az uniós gazdasági ágazat piaci részesedésére, és ezáltal jelentős mértékben romlott az uniós gazdasági ágazat összteljesítménye, valamint pénzügyi helyzete. E bizonyítékokat a nyilvántartásba vétellel kapcsolatos panaszokban és későbbi beadványokban szereplő adatok képezik, ám alátámasztják őket a dömpingellenes alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésében és a szubvencióellenes alaprendelet 8. cikkének (4) bekezdésében meghatározott legfontosabb kártényezőkre vonatkozó, az uniós gazdasági ágazattól és nyilvános forrásokból származó információk is.

(11)

A Bizottság birtokában van továbbá olyan, a dömpingellenes panaszban és a későbbi levelekben szereplő elégséges meggyőző bizonyítékoknak, amelyek azt tanúsítják, hogy az importőröknek tudomása volt vagy tudnia kellett volna arról, hogy az exportőrök dömpingje kárt okoz vagy kárt okozhat az Uniónak. A sajtóban hosszú időn keresztül több cikkben is szerepelt, hogy az uniós gazdasági ágazatnak kárt okozhat az érintett országból érkező dömpingelt behozatal. Végezetül a jelek szerint megvalósuló dömping mértékét tekintve jogos az a feltételezés, hogy az importőröknek tudomásuk volt vagy tudniuk kellett volna a helyzetről.

(12)

A támogatások nyújtása tekintetében a kérelem elegendő bizonyítékkal szolgál olyan súlyos körülmények meglétére, amikor a kérdéses támogatott termék esetében a kiegyenlíthető támogatásokban részesülő, viszonylag rövid időszakon belül beszállított nagy mennyiségű behozatal nehezen orvosolható kárhoz vezet. Az e körülményeket alátámasztó bizonyítékok közé tartozik az is, hogy az uniós gazdasági ágazat helyzete gyors ütemben romlott.

(13)

A dömping tekintetében a Bizottságnak elegendő meggyőző bizonyíték áll rendelkezésére arra vonatkozóan, hogy e behozatal további jelentős emelkedése ilyen kárt okoz vagy okozna, ami – figyelembe véve az időzítést, a dömpingelt behozatal mennyiségét és egyéb körülményeket (így például a készletek mennyiségének növekedését vagy a kapacitáskihasználás csökkenését) – várhatóan komolyan rontaná a végleges vám javító hatását, amennyiben ezeket a vámokat nem alkalmaznák visszamenőleges hatállyal. Ezenfelül a jelen eljárás megindításának fényében jogos az a feltételezés, hogy az esetleges ideiglenes intézkedések elfogadását megelőzően az érintett termék behozatala tovább növekedhet, és az importőrők gyorsan készleteket halmozhatnak fel.

(14)

A fentiek alapján a Bizottság megállapította, hogy a panaszos elegendő meggyőző bizonyítékot bocsátott rendelkezésre az érintett termék behozatalára vonatkozó, a dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettség bevezetésének alátámasztására.

(15)

A Bizottság felkéri az érdekelt feleket, hogy írásban ismertessék álláspontjukat, és állításaikat támasszák alá bizonyítékokkal. A Bizottság továbbá meghallgathatja az érdekelt feleket, amennyiben írásban olyan kérelmet nyújtanak be, melyből kitűnik, hogy meghallgatásukat különleges okok indokolják.

(16)

A dömpingellenes alaprendelet 14. cikkének (5) bekezdése és a szubvencióellenes alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdése szerint az érintett termék behozatalát nyilvántartásba kell venni annak biztosítására, hogy amennyiben a vizsgálat eredményei alapján megállapításra kerül, hogy dömpingellenes és/vagy kiegyenlítő vámok elrendelése szükséges, a vámok a szükséges feltételek teljesülése esetén visszamenőlegesen is kivethetőek legyenek a nyilvántartásba vett behozatalra vonatkozó jogi rendelkezéseknek megfelelően.

(17)

Bármilyen esetleges jövőbeni kötelezettség a dömpingellenes vizsgálat, illetve a szubvencióellenes vizsgálat megállapításaira fog támaszkodni.

(18)

A dömpingellenes vizsgálat megindítását kérő panasz állításai szerint az érintett termék esetében az átlagos dömpingkülönbözet becsült értéke mintegy 60–70 %, az alákínálási különbözet becsült értéke pedig akár a 125 %-ot is eléri. A lehetséges kötelezettség becsült értéke a dömping dömpingellenes panasz alapján becsült mértékében, azaz az érintett termék CIF-importértékének 60–70 %-ában került meghatározásra.

(19)

A szubvencióellenes vizsgálat megindítását kérő panasz állításai szerint az érintett termék esetében a támogatási különbözet becsült értéke mintegy 10–15 %, az alákínálás becsült értéke pedig akár a 125 %-ot is eléri. Az esetleges jövőbeli kötelezettség becsült értéke a szubvencióellenes panasz alapján becsült támogatási szinten, azaz az érintett termék CIF-importértékének 10–15 %-ában került meghatározásra.

(20)

Mint arról az (1) és (2) preambulumbekezdésben említett értesítések 5. szakasza említést tesz, a Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy az érintett termék behozatala Kínából származónak minősíthető-e. A szubvencióellenes alaprendelet 2. cikke, illetve a dömpingellenes alaprendelet 1. cikkének (3) bekezdése szerint a közbenső ország kormányzata által nyújtott támogatás is kiegyenlíthető, illetve közbenső ország is lehet a dömpingelt termék exportáló országa. Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a panaszok és a nyilvántartásba vétel iránti kérelmek a Kínából történő behozatalra vonatkoznak, annak eredetének megjelölése nélkül. Végül az Egyesült Államok által az ugyanerre a Kínából behozott termékre vonatkozóan végzett dömpingellenes és kiegyenlítő vizsgálatok felhívták a figyelmet az eredet megállapítását esetlegesen lehetővé tevő gyártási és összeszerelési műveletek összetettségére (5). E megfontolások fényében és a kérdésben a jövőben meghozandó következtetés sérelme nélkül a Bizottság megfelelőnek tartja, hogy a Kínából származó vagy Kínában feladott érintett termékre nyilvántartásba vételi kötelezettség vonatkozzon.

(21)

A Bizottság a vizsgálat során gyűjtött valamennyi személyes adatot a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően fogja kezelni,