28.5.2013   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 141/32

(1)

Az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 136. cikkének (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió megfelelő működésének biztosítása céljából lehetőség van kifejezetten az euroövezeti tagállamokra vonatkozó intézkedések elfogadására.

(2)

2010. július 13-án a Tanács az EUMSZ 126. cikke (6) bekezdésének megfelelően határozatot (1) fogadott el, mely szerint Cipruson túlzott hiány áll fenn, és az EUMSZ 126. cikkének (7) bekezdésével összhangban a túlzott költségvetési hiány megszüntetésére vonatkozó ajánlást bocsátott ki, megállapítva, hogy „a ciprusi hatóságoknak a jelenleg fennálló túlzott hiányt a lehető leggyorsabban, de legkésőbb 2012-ig meg kell szüntetniük”.

(3)

A Ciprus 2012. évi nemzeti reformprogramjáról szóló ajánlásban és a 2012–2015-ös időszakra vonatkozó stabilitási programról szóló 2012. július 10-i tanácsi véleményben (2) a Tanács többek között azt ajánlotta, hogy Ciprus tegyen intézkedéseket a túlzott hiány tartós kiigazítása érdekében 2012-ben, biztosítson kellő előrehaladást az adósságcsökkentési referenciaértéke tekintetében, erősítse a pénzügyi intézmények hatékony feltőkésítésére vonatkozó szabályozó rendelkezéseket, és javítsa a versenyképességet.

(4)

Ciprusra – összefüggésben az államháztartásának fenntarthatóságával – egyre nagyobb nyomás nehezedett a pénzügyi piacokon, többek között a meggyengült pénzügyi szektor számára szükséges jelentős állami támogatással kapcsolatos aggályok felerősödésével. Az egyensúlyhiány bizonyos mértékig az euroövezeti válság és a görög fejlemények negatív átgyűrűző hatásainak volt betudható. Az egyensúlyhiány egyéb összetevői pedig, ahogy az a Bizottság 2012-ben kiadott Ciprusról szóló részletes felülvizsgálatában és a 2012. július 10-i tanácsi ajánlásban is rögzítve lett, belső jellegűek voltak, és hosszabb távra gyakoroltak hatást. Miközben a hitelminősítők többször leminősítették a ciprusi államkötvényeket, az ország képtelenné vált arra, hogy a hosszú távú költségvetési fenntarthatósággal összeegyeztethető kamat mellett refinanszírozza magát. Ezzel párhuzamosan a bankszektor egyre nagyobb mértékben elszigetelődött a nemzetközi piaci finanszírozástól, és a nagyobb pénzügyi intézményeknek jelentős tőkehiánnyal kellett szembenézniük.

(5)

Tekintettel a súlyos kedvezőtlen gazdasági és pénzügyi zavarokra, a ciprusi hatóságok 2012. június 25-én hivatalosan hitel formájában nyújtandó pénzügyi támogatást kértek az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz/Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében, valamint a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mely támogatás célja, hogy elősegítse a ciprusi gazdaság fenntartható növekedésének visszaállítását, biztosítsa a bankrendszer megfelelő működését, valamint megőrizze az Unió és az euroövezet pénzügyi stabilitását. Az eurocsoport 2012. június 27-én felkérte a Bizottságot és a vele együttműködő Európai Központi Bankot (EKB), a ciprusi hatóságokat és az IMF-et, hogy egyeztessenek egy – a finanszírozási igényekre is kiterjedő – Ciprusnak szóló makrogazdasági kiigazítási programról, és tegyenek megfelelő intézkedéseket a pénzügyi stabilitása megőrzése érdekében a jelenlegi, komoly kihívást jelentő környezetben, melyben fennáll az állampapír-piaci zavarok átgyűrűző hatásának kockázata. 2013. március 25-én az eurocsoport politikai megállapodást ért el a ciprusi hatóságokkal a makrogazdasági kiigazítási program sarokköveiről. A program céljai a következők: a bankszektor szerkezetátalakítása és méretének csökkentése, valamint a költségvetési konszolidációra, a strukturális reformokra és a privatizációra irányuló erőfeszítések növelése. Ezenfelül, a két legnagyobb bank feltőkésítését a tervek szerint teljes egészében a bankokon belül (azaz a részvényesek, a kötvénytulajdonosok és a betétesek révén) kell megoldani.

(6)

A jelenlegi körülmények között Ciprusnak átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagot kell elfogadnia, amelyet a hároméves makrogazdasági kiigazítási program keretében kell végrehajtani 2013 második negyedéve és 2016 első negyedéve között.

(7)

Az intézkedéscsomag célja a pénzügyi piacok bizalmának helyreállítása, a stabil makrogazdasági egyensúly visszaállítása, valamint az, hogy a gazdaság visszatérjen a fenntartható növekedéshez. Az intézkedéscsomag három pilléren nyugszik. Az első pillér a pénzügyi intézmények szerkezetátalakításán és méretük csökkentésén, valamint az ágazat felügyeletének megerősítésén alapuló – a tőke- és likviditási hiányok kezelésére irányuló erőfeszítéseket tartalmazó – pénzügyi ágazati stratégia. A második pillér egy ambiciózus, az időszak elejére ütemezett költségvetési konszolidációs stratégia végrehajtása, amely mindenekelőtt a következő intézkedéseket tartalmazza: a folyó elsődleges kiadások csökkentése, a kormányzati bevételek növelése, az állami szektor működésének javítása és a költségvetési konszolidáció fenntartása középtávon, a hátrányos helyzetű csoportokra gyakorolt hatás minimalizálása és a strukturális, valamint más uniós alapokból származó források megfelelő felhasználásának biztosítása mellett. A harmadik pillér ambiciózus strukturális reformok ütemtervét jelenti, amelynek célja a versenyképesség, valamint a fenntartható és kiegyensúlyozott növekedés támogatása, a makrogazdasági egyensúlyhiányok megszüntetésének lehetővé tétele, mindenekelőtt a bérindexálás rendszerének a szociális partnerekkel egyeztetett megreformálásával, valamint a piacok zavartalan működését gátló akadályok felszámolása. Összhangban az ifjúsági garancia létrehozásáról szóló tanácsi ajánlásra vonatkozó 2013. február 28-i politikai megállapodással, fenn kell tartani a fiatalok lehetőségeit és foglalkoztathatósági kilátásait.

(8)

A nominális GDP-növekedésre vonatkozó aktualizált bizottsági szolgálatok által kiadott előrejelzések alapján (2012-ben – 0,5 %, 2013-ban – 8,2 %, 2014-ben –2,9 %, 2015-ben 2,6 %, 2016-ban pedig 3,7 %) az adósság GDP-hez viszonyított aránya 2012-ben 87 %, 2013-ban 109 %, 2014-ben 123 %, 2015-ben 126 % és 2016-ban 122 % lesz. Tehát az adósság/GDP-arány 2015-ig gyorsan növekszik, majd csökkenő pályára kerül, és 2020-ra valószínűleg eléri a 105 %-ot. Az adósság dinamikáját számos vonal alatti művelet befolyásolja. A nominális GDP-növekedésre vonatkozó aktualizált bizottsági szolgálatok által kiadott 2013-as téli előrejelzések szerint az elsődleges államháztartási hiány 2013-ban 395 millió EUR (a GDP 2,4 %-a), 2014-ben 678 millió EUR (a GDP 4,3 %-a), 2015-ben 344 millió EUR (a GDP 2,1 %-a) lesz, majd 2016-ban 204 millió EUR-s többletbe (a GDP 1,2 %-a) fordul át.

(9)

A ciprusi bankszektor hosszú távú ellenálló képességének erősítése alapvető az ország pénzügyi stabilitásának helyreállítása szempontjából, és következésképpen – tekintettel a szoros kapcsolatokra – az egész euroövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése céljából. A bankszektor jelentős méretcsökkentése és szerkezetátalakítása folyamatban van. A ciprusi képviselőház jogszabályt fogadott el a hitelintézetek helyreállítását és szanálását célzó átfogó keretrendszer létrehozásáról. Az új keretrendszer alkalmazása révén lezajlott a ciprusi bankszektor azonnali és jelentős méretcsökkentése. A bankok likviditásának megőrzése céljából átmeneti adminisztratív, ezenbelül a tőke ellenőrzésére irányuló intézkedések bevezetésére került sor.

(10)

A pénzügyi, fiskális és strukturális területek átfogó és ambiciózus reformjának végrehajtása révén meg kell őrizni a ciprusi államadósság középtávú fenntarthatóságát.

(11)

A Bizottságnak az EKB-val és adott esetben az IMF-fel együttműködve ellenőrző látogatások és a ciprusi hatóságoktól kért rendszeres – negyedévente benyújtandó – jelentések útján, rendszeres időközönként meg kell vizsgálnia a ciprusi makrogazdasági kiigazítási program következetes végrehajtását.

(12)

Ciprus szakpolitikai intézkedéscsomagjának végrehajtása során célszerű, hogy a Bizottság további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget nyújtson.

(13)

A ciprusi hatóságok a hatályos nemzeti szabályoknak és gyakorlatoknak megfelelően bevonják a szociális partnereket és a civil társadalmi szervezeteket a makrogazdasági kiigazítási program előkészítésébe, végrehajtásába, monitoringjába és értékelésébe.

(14)

A makrogazdasági kiigazítási program keretében végrehajtott intézkedésekhez nyújtott bármely, Ciprusnak nyújtott pénzügyi támogatásnak összhangban kell lennie az Unió jogi előírásaival és szakpolitikáival, különösen az uniós gazdasági kormányzási kerettel. A pénzügyi intézmények támogatására irányuló bármely intervenciót a versenyjogra vonatkozó uniós előírásokkal összhangban kell végrehajtani. A Bizottság biztosítja, hogy az európai stabilitási mechanizmus keretében kért pénzügyi támogatással összefüggésben létrejött egyetértési megállapodásban megállapított intézkedések teljes mértékben összhangban legyenek ezzel a határozattal,

a)

a bankszektor likviditási helyzetének szoros ellenőrzése. A tőke szabad mozgására vonatkozó újonnan bevezetett átmeneti korlátozások (többek között a készpénzfelvétel, az elektronikus fizetések és a külföldre irányuló transzferek korlátai) szoros ellenőrzése. A cél az, hogy az ellenőrzésre csak addig kerüljön sor, amíg az a pénzügyi stabilitásra ható súlyos és közvetlen kockázatok elkerülése érdekében feltétlenül szükséges. A központi banki finanszírozásra vagy állami támogatásra támaszkodó belföldi bankok finanszírozásra és tőkeszükségletre vonatkozó középtávú terveinek reálisan tükrözniük kell a bankszektor várható tőkeáttétel-csökkentését, és mérsékelniük kell a központi bankok által nyújtott hitelektől való függést, miközben el kell kerülniük eszközeik kényszereladását és a hitelszűkét. A likviditási minimumkövetelményekre vonatkozó szabályokat aktualizálni fogják a jövőbeli túlzott kibocsátási koncentráció elkerülése céljából;

b)

a Bank of Cyprus és a Cyprus Popular Bank (Laiki Bank) eszközei független értékelésének végrehajtása és a Cyprus Popular Bank műveleteinek mihamarabbi integrálása a Bank of Cyprus-ba. Az értékelést haladéktalanul el kell végezni, hogy a Bank of Cyprus-nál lehetővé váljon a bankbetét-állományok cseréjének befejezése;

c)

a szükséges szabályozási feltételek elfogadása az alaptőke-megfelelési mutató (core Tier 1) minimumának 2013 végéig 9 %-ra való növelése tekintetében;

d)

intézkedések végrehajtása annak érdekében, hogy minimalizálni lehessen a bankok szerkezetátalakítása miatt az adófizetőkre háruló költségeket. Az állami támogatás igénybevétele előtt az alultőkésített kereskedelmi és szövetkezeti hitelintézeteknek a lehető legnagyobb mértékben magánforrásokból kell tőkeemelést végrehajtaniuk. Az állami támogatás nyújtását megelőzően a szerkezetátalakítási terveket az állami támogatásra vonatkozó szabályoknak megfelelően hivatalosan jóvá kell hagyni. A tőkehiányos kereskedelmi és szövetkezeti hitelintézetek, ha az egyéb eszközök nem megfelelőek, az állami támogatásokra vonatkozó eljárásoknak megfelelően feltőkésítési támogatást igényelhetnek;

e)

hitelnyilvántartás létrehozása, a hitel-keletkeztetési és -kezelési folyamatok hatályos szabályozási keretének felülvizsgálata és szükség esetén módosítása, a kereskedelmi bankok irányításának megerősítését célzó jogszabályok elfogadása;

f)

a bankok irányításának megerősítése, többek között a független igazgatótanácsi tagok vagy velük kapcsolatban álló felek számára nyújtott hitelezés tilalma;

g)

a nemteljesítő hitelek lehető legnagyobb mértékű visszafizettetése, miközben vissza kell szorítani a hitelfelvevők stratégiai nemteljesítésére irányuló ösztönzőket. Ez magában foglalja a biztosíték felhasználására vonatkozó korlátozások enyhítését, valamint a nemteljesítő hitelek megfelelő nyomon követését és kezelését. A Central Bank of Cyprus (a ciprusi központi bank) iránymutatást ad ki a 90 napnál régebbi esedékességű hitelt nem teljesítők besorolására;

h)

a szövetkezeti hitelintézetek és a kereskedelmi bankok szabályozásának és felügyeletének összehangolása;

i)

a szövetkezeti hitelintézetek életképességének biztosítása és – a Bizottsággal, az EKB-vel és az IMF-fel konzultálva – a szövetkezeti hitelintézeti szektor jövőbeli struktúrájára, működésére és életképességére vonatkozó stratégia kidolgozása. A stratégia végrehajtását 2015 közepéig be kell fejezni;

j)

meg kell erősíteni a vállalati és háztartási szektor eladósodottságának nyomon követését, és létre kell hozni a magánszektor célzott szerkezetátalakításának keretét, annak érdekében, hogy ezzel elősegítsék az újbóli hitelezést, és csökkentsék a hitelfelvételhez kapcsolódó megkötéseket;

k)

a pénzmosás elleni küzdelem keretének további megerősítése és a jogalanyok (jogi személyek és egyéb jogi formák, mint például trösztök) teljes átláthatóságának biztosítása, a legjobb gyakorlattal összhangban;

l)

a tőkeérték szintjének megfelelő önkéntes felügyelet bevezetése;

m)

a rendszeres külsős bankfelügyelet stresszteszttel való kibővítése;

n)

egy egységes, banki és hitelintézeti adatokra vonatkozó jelentéstételi rendszer kidolgozása.

a)

a kiadási oldalon a költségvetésben szerepel a lakásépítési programok kiadásainak legalább 36 millió EUR-val történő visszafogása, az állami szektor béreinek további fokozatos csökkentése és egyes szociális juttatások ésszerűsítése;

b)

a bevételi oldalon a kiegészítő intézkedések magukban foglalják a vagyonadó emelését, a jogszabályban meghatározott társaságiadó-kulcs, a kamatadó, a banki illeték és a közszolgáltatások díjainak növelését;

c)

a környezetvédelmi megfontolások figyelembevételével és többletbevétel elérése céljából megreformálja a gépjárművekre vonatkozó adórendszert;

d)

intézkedéseket vezet be az egészségügyi kiadások ellenőrzése és az egészségügyi ágazat költséghatékonyságának fokozása céljából az állami kórházak hatékonyságának, versenyképességének és költséghatékonyságának erősítése révén. Emellett Ciprus az egészségügyi szolgáltatások és gyógyszerek egy korlátozott körére díjfizetési rendszert vezet be; valamint

e)

a 2012 decembere óta elfogadott konszolidációs intézkedések teljes mértékű végrehajtása.

a)

a kiadási oldalon a költségvetés tartalmazza a következőket: a célzottság javítása révén a szociális juttatásokra fordított teljes összeg csökkentése legalább 28,5 millió EUR megtakarítás elérése céljából; a közalkalmazotti és a szélesebb állami szektorbeli bérek további csökkentése; a diákok és a nyugdíjasok térítéses közlekedési bérletének bevezetése; és strukturális reformok bevezetése az oktatásban a bérkiadások csökkentése érdekében; valamint

b)

a bevételi oldalon a 2014. évi költségvetés tartalmazza a következőket: az állami és a magánszektorbeli munkavállalók bruttó jövedelmére kivetett ideiglenes járulék kiterjesztése 2016. december 31-ig; a hozzáadottérték-adó és a jövedéki adó emelése; valamint az általános társadalombiztosítási rendszerbe fizetett járulékok növelése.

a)

az általános és az állami szektorbeli nyugdíjrendszer reformja annak érdekében, hogy a rendszer – a nyugdíjak megfelelőségének fenntartása mellett – fenntartható pályára kerüljön. Szükség esetén további reformokat kell végrehajtani;

b)

az egészségügyi kiadások növekedésének ellenőrzése a finanszírozási struktúra fenntarthatóságának és az állami egészségügyi ellátás hatékonyságának erősítése céljából;

c)

a közkiadások és a költségvetési folyamat hatékonyságának fokozása a jobb államháztartás-irányítás részét képező hatékony középtávú költségvetési keret révén, ami teljes mértékben megfelel a tagállamok költségvetési keretére vonatkozó követelményekről szóló, 2011. november 8-i 2011/85/EU tanácsi irányelvnek (3), valamint a 2012. március 2-án Brüsszelben aláírt, A Gazdasági és Monetáris Unióbeli stabilitásról, koordinációról és kormányzásról szóló szerződésnek;

d)

a köz- és magánszféra közötti partnerségek megfelelő, a legjobb gyakorlat alapján kialakított jogi és intézményi keretének elfogadása;

e)

az állami tulajdonú és részben állami tulajdonú vállalatok stabil vállalatirányítási rendszerének kialakítását célzó program kidolgozása, valamint privatizációs terv kezdeményezése a gazdasági hatékonyság javítása és az adósság fenntarthatóságának helyreállítása céljából;

f)

átfogó reformterv kidolgozása és végrehajtása az adóbeszedés és -igazgatás hatékonyságának és eredményességének javítása céljából, többek között a nemzetközi adóügyi együttműködést és az adózással kapcsolatos információk cseréjét szabályozó törvények és előírások teljes mértékű és megfelelő időben történő alkalmazhatóságának megőrzését célzó intézkedésekkel;

g)

az ingatlanadó rendszerének reformja;

h)

a közigazgatás reformja működésének és költséghatékonyságának javítása céljából, különösen a közszolgáltatások méretének, foglalkoztatási feltételeinek és működési felépítésének felülvizsgálata révén, a cél a kormányzati források hatékony felhasználásának biztosítása és minőségi szolgáltatás nyújtása a lakosság számára; továbbá

i)

a szociális jóléti ellátások általános rendszerének és szintjeinek reformja, a források hatékony felhasználása céljából és annak biztosításához, hogy kialakuljon a jóléti támogatások és a munkavállalásra ösztönző intézkedések megfelelő egyensúlya.

a)

a földgázkitermeléshez szükséges infrastruktúra ütemterve;

b)

az energiaszektor és a gázexport szabályozási rendszerének és piacszervezésének körvonalazása; valamint

c)

a szénhidrogén-készletek kezelésére irányuló intézményi keret létrehozásának terve, beleértve egy – a nemzetközileg elismert legjobb gyakorlatok alapján felállított – erőforrásalapot, amely megkapná és kezelné a tengeri földgázkitermelésből származó állami bevételeket.