This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32011R1286
Commission Regulation (EU) No 1286/2011 of 9 December 2011 adopting a common methodology for investigating marine casualties and incidents developed pursuant to Article 5(4) of Directive 2009/18/EC of the European Parliament and of the Council Text with EEA relevance
A Bizottság 1286/2011/EU rendelete ( 2011. december 9. ) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról EGT-vonatkozású szöveg
A Bizottság 1286/2011/EU rendelete ( 2011. december 9. ) a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról EGT-vonatkozású szöveg
HL L 328., 2011.12.10, p. 36–40
(BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(HR)
In force
10.12.2011 |
HU |
Az Európai Unió Hivatalos Lapja |
L 328/36 |
A BIZOTTSÁG 1286/2011/EU RENDELETE
(2011. december 9.)
a tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerint kidolgozott közös módszertan elfogadásáról
(EGT-vonatkozású szöveg)
AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,
tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,
tekintettel a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK Európai Parlamenti és Tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvre (1), és különösen annak 5. cikke (4) bekezdésére,
mivel:
(1) |
A 2009/18/EK irányelv előírja a Bizottság számára a biztonsági vizsgálatot végző vizsgálati szervek által követendő, a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek és események kivizsgálására szolgáló közös módszertan elfogadását. |
(2) |
A tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló közös módszertannak a vizsgálatok magas színvonalának biztosítása érdekében a 2009/18/EK irányelvvel összhangban végzett valamennyi vizsgálatra vonatkozó közös előírásokat kell tartalmaznia. |
(3) |
A közös módszertan által meghatározott általános szabályokat a tagállamok vizsgálatot végző szerveinek közvetlenül kell használniuk. |
(4) |
Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a tengeri közlekedés biztonságával és a hajókról történő szennyezés megelőzésével foglalkozó bizottság véleményével (2), |
ELFOGADTA EZT A RENDELETET:
1. cikk
A tengeri balesetek és események kivizsgálására szolgáló, a 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikkének (4) bekezdése szerinti közös módszertan a rendelet mellékletében található.
2. cikk
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.
Kelt Brüsszelben, 2011. december 9-én.
a Bizottság részéről
az elnök
José Manuel BARROSO
(1) HL L 131., 2009.5.28., 114. o.
(2) HL L 324., 2002.11.29., 1. o.
MELLÉKLET
A TENGERI BALESETEK ÉS ESEMÉNYEK KIVIZSGÁLÁSÁRA SZOLGÁLÓ KÖZÖS MÓDSZERTAN
A. CÉL, ALKALMAZÁSI KÖR ÉS ALKALMAZÁS
A tengeri balesetek biztonsági kivizsgálásának célja a balesetek és események jövőbeni előfordulási kockázatának és a komoly következményeknek (emberi áldozatok, hajók elvesztése és a tengeri környezet szennyezése) a csökkentése.
E dokumentum célja, hogy közös módszertant biztosítson a tagállamok vizsgálati szervei számára a 2009/18/EK irányelvvel összhangban végzett tengeri biztonsági vizsgálatokra vonatkozóan. A dokumentum a 2009/18/EK irányelv alkalmazási körén és fogalommeghatározásain alapul, és figyelembe veszi az irányelvben említett IMO-jogeszközöket.
A módszertan célja közös elvi megközelítés kidolgozása az irányelvvel összhangban végzett minden vizsgálatra vonatkozóan, valamint az eredményes biztonsági vizsgálatok jellemzőinek felvázolása. Ez nem egy ellenőrző lista. A vizsgálóbiztosoknak minden esetben a szakmai tapasztalataik és ismereteik alapján kell mérlegelniük a körülményeket.
Ezáltal a közös módszertan alkalmazásával és az objektív és szisztematikus vizsgálati megközelítéssel a vizsgálati szervek megfelelően tudják levonni az egyes balesetek tanulságait, ezzel is javítva a tengeri biztonságot.
A tengeri balesetek és események okainak megfelelő azonosítása gyors és módszeres vizsgálatot követel, amely túllép a közvetlen bizonyítékon és olyan, a bekövetkezett eseményt kiváltó körülményeket keres, amelyek a jövőben is hasonló következményekkel járhatnak. A vizsgálatot ezért nem pusztán a közvetlen okok, hanem a szabályozástól a vonatkozó szakpolitikán keresztül annak végrehajtásáig terjedő folyamat egészének összefüggésében felmerülő kérdések azonosítására szolgáló eszközként kell tekinteni.
B. TARTALOM
1. Operatív készenlét
1.1. |
Minden vizsgálati szerv előre meghatározott tervvel rendelkezik annak érdekében, hogy a bejelentés fogadása után és a vizsgálat kezdeményezése során a vonatkozó/előzetes információk, felkészültség vagy ismeretek hiánya ne okozzon szükségtelen késedelmet. A készültségi terv biztosítja az erőforrások és eljárások lehetőség szerint azonnali rendelkezésre állását a követelmények teljesítése érdekében, beleértve az elegendő számú, megfelelően képzett vizsgálóbiztost és a szükséges nemzeti és nemzetközi koordinációt, hogy az első intézkedéseket a baleset vagy esemény első bejelentése után sürgősen meg lehessen tenni. |
1.2. |
Intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy a balesettel és eseménnyel kapcsolatos bejelentéseket a balesetet kivizsgáló szerv a nap huszonnégy órájában azonnal fogadni tudja. |
2. Előzetes helyzetértékelés és reakció
2.1. |
A bejelentés fogadása után a vizsgálati szerv kiértékeli a helyzetet. Az előzetes értékelés kritikus fontosságú a vizsgálati szervek számára a helyzet lehető leggyorsabban történő áttekintése, az esetleges bizonyítékvesztés kockázatának mérséklése, valamint a megfelelő intézkedésről való döntéshez szükséges információk körének meghatározása érdekében. |
2.2. |
Ez az értékelés a lehetőségekhez mérten tartalmazza a következő megfontolásokat:
A 2009/18/EK irányelv 5. cikkének (2) bekezdésében felsoroltakon kívül többek között az alábbi tényezőket is figyelembe lehet venni annak eldöntésekor, hogy mely nem nagyon súlyos baleseteket és eseményeket vizsgáljanak ki:
|
2.3. |
Miután megszületett a súlyos baleset, illetve egyéb tengeri baleset vagy esemény kivizsgálásáról szóló döntés, a vizsgálatot általában ugyanolyan sürgőséggel végzik el, mint egy nagyon súlyos baleset esetén. Amennyiben vizsgálatot végeznek, a vizsgálati szerv, amennyiben lehetséges, azonnal intézkedik a bizonyítékok megőrzése, a különösen érintett felekkel történő koordináció és a vizsgálatot vezető állam kijelölése érdekében. |
3. Stratégia és bizonyítékgyűjtés
3.1. |
A vizsgálatot vezető tagállam vizsgálati szerve a többi különösen érdekelt állam vizsgálati szervével folytatott szoros együttműködésben haladéktalanul stratégiát dolgoz ki a vizsgálat körére, irányultságára és ütemezésére vonatkozóan. |
3.2. |
A vizsgálati szerv a vizsgálat során folyamatosan felülvizsgálja a tervet; a bizonyítékgyűjtési szakasz végére a vizsgálati szervnek a lehetőségekhez mérten gondoskodnia kell arról, hogy minden olyan területről rendelkezzen valamennyi bizonyítékokkal, amelyek befolyásolhatták a balesetet vagy eseményt. |
3.3. |
A biztonsági vizsgálat hatályának és a követkendő eljárásnak elégségesnek kell lennie a bizonytalanság és ellentmondások lehető legnagyobb mértékben történő eloszlatásához és ahhoz, hogy megbízható logikai következtetéseket lehessen tenni a tengeri baleset vagy esemény kiváltó okára vonatkozóan. |
3.4. |
A különösen érdekelt tagállamok vizsgálati szerveinek kellő időben és a lehető legnagyobb mértékben támogatniuk kell a vizsgálatot vezető tagállamot. |
3.5. |
A vizsgálatot vezető vizsgálati szerv vizsgálóbiztost jelöl ki a vizsgálat elvégzésére, megfelelő erőforrásokat bocsát a rendelkezésére, valamint a lehető leghamarabb megkezdi a bizonyítékok gyűjtését, mivel egyrészt a bizonyítékok minősége idővel romlik, és ez különösen érvényes az emberi emlékezet pontosságára; másrészt tekintettel arra, hogy a tengeri balesetben vagy eseményben érintett hajókat a bizonyítékgyűjtéshez feltétlenül szükséges időnél tovább nem indokolt feltartani. |
3.6. |
A vizsgálatok kezdeti szakaszában a vizsgálóbiztosok a vizsgálat lehetséges összetettségére figyelemmel a lehető legtöbb olyan bizonyítékot összegyűjtik, amelyek hozzásegíthetnek az esemény megértéséhez és okainak meghatározásához. |
3.7. |
A kezdeti bejelentési szakaszban szerzett információkon túlmenően a vizsgálóbiztosok megfelelő háttér- és referenciainformációkat szereznek be. Ezek magukban foglalhatják a megfigyelő rendszerekből, forgalomirányítási rendszerekből, tengerészeti nyilvántartásokból, mentőszolgálatoktól, a szállítmányozó vállalattól és a balesetet szenvedett vízi járműből szerzett bizonyítékokat és adatokat. |
3.8. |
Adott esetben a vizsgálati szerv adatbázisokat (beleértve az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformját) és más információforrásokat kérdez le a vizsgálat tárgyát képező tengeri balesethez vagy eseményhez kapcsolódó potenciális biztonsági kérdések azonosításához. |
3.9. |
A vizsgálóbiztosok, amennyiben ez megoldható, látogatást tesznek a baleset és/vagy esemény helyszínén, hogy érintetlen bizonyítékokat szerezzenek és a helyszínen előzetes benyomást szerezzen az esemény körülményeiről. Amennyiben nem lehet megőrizni a helyszín eredeti állapotát, lehetőség szerint gondoskodni kell a helyszín megfelelő dokumentációjáról fényképek, audiovizuális felvételek, rajzok vagy bármilyen más módszer segítségével a fontos bizonyítékok rögzítése és a körülmények későbbi rekonstruálása érdekében. |
3.10. |
Amennyiben a VDR (úti adatrögzítő) van felszerelve, a vizsgálóbiztosoknak minden erőfeszítést meg kell tenniük a rajta rögzített információk megszerzéséért és megőrzéséért. Különösen arról kell idejében gondoskodniuk, hogy az adatok felülírásának megelőzése érdekében a VDR „biztosítva” legyen. Ezen túlmenően minden erőfeszítést meg kell tenniük a hajón vagy a parton található minden elektronikus forrásból származó releváns információ megszerzésére. Az esetre vonatkozó minden hozzáférhető dokumentumot, eljárást és feljegyzést felül kell vizsgálniuk az általuk megfelelőnek ítélt sorrendben. |
3.11. |
Interjúkat kell szervezni a vizsgálatot vezető szerv által megfelelőnek ítélt minden tanúval. A vizsgálóbiztosok meghatározzák, hogy először mely tanúkat kívánják meghallhatni, és interjútervet dolgoznak ki. A tervnek többek között figyelembe kell vennie a fáradtságot (mind a tanúra, mind a vizsgálóbiztosra vonatkozóan), az emberi emlékezet sérülékenységét, valamint az esetleges tanúk utazási szándékát. Potenciális tanúk többek között:
Amennyiben egyes tanúkat nem lehetséges személyesen meghallgatni, a vizsgálatot vezető szerv lépéseket tesz a bizonyíték más módon történő megszerzésére. Bizonyítékokat telefoninterjú során is be lehet szerezni, illetve más, képzett biztonsági vizsgálóbiztosokat lehet felkérni, hogy a tanúmeghallgatást a vizsgálatot vezető állam nevében folytassák le. Ez utóbbi esetben a meghallgatást vezető személyt a vizsgálatot végző vizsgálóbiztosnak körültekintően tájékoztatnia kell. Előfordulhat, hogy számos kulcstanút több alkalommal is meg kell hallgatni. |
3.12. |
Az információkat minden lehetséges esetben ellenőrizni kell. A különböző tanúk által tett nyilatkozatok ellentmondhatnak egymásnak, és az azokat alátámasztó további bizonyítékokra lehet szükség. Annak érdekében, hogy az ügyre vonatkozó minden tényt megismerjenek, a „ki, mit, mikor, hogyan és miért” általános kérdéseket kell feltenni. |
3.13. |
Az emberi tényezők a legtöbb vizsgálat szerves részét képezik, ezért a biztonsági vizsgálóbiztosokat megfelelő képzésben kell részesíteni. Az emberi tényezők kivizsgálásának sikere nagyban függ az összegyűjtött információk típusától és minőségétől. Mivel minden esemény egyedi jellegű, a vizsgálati szervnek kell meghatároznia az összegyűjtendő és felülvizsgálandó adatok típusát és minőségét. Szabályként elmondható, hogy a vizsgálóbiztosnak kezdetben minden lehetséges információt be kell gyűjtenie, majd később figyelmen kívül hagyhatja a vizsgálat folyamán feleslegesnek bizonyuló adatokat. |
3.14. |
Amennyiben szükséges, a vizsgálati szerv zár alá helyezhet fizikai bizonyítékokat, különösen a parton végzendő tudományos vizsgálat, ellenőrzés vagy teszt céljából. Ebben az esetben a vizsgálóbiztosoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy a rendelkezésre álló bizonyítékok minősége idővel romolhat, ezért azok elszállításáról a lehető leghamarabb gondoskodniuk kell. Az eltávolítás előtt az ilyen bizonyítékokat lehetőség szerint a helyszínen le kell fényképezni. Az eltávolítást és állagmegőrzést megfelelő óvintézkedések mellett kell végezni, hogy az ne befolyásolja a vizsgálat eredményeit. |
3.15. |
Szükség esetén a vizsgálati szervek az eseményhez kapcsolódóan speciális vizsgálatokat végezhetnek vagy végeztethetnek, különös tekintettel a vízi jármű és a különböző fedélzeti rendszerek és felszerelések műszaki vizsgálatára, adott esetben a megfelelő szakértők bevonásával. |
3.16. |
A bizonyítékgyűjtés során a vizsgálati szerveknek törekedniük kell az esetlegesen hiányzó bizonyítékok azonosítására. |
4. Elemzés
4.1. |
A bizonyítékok és kapcsolódó adatok összegyűjtése után a vizsgálatot vezető tagállam vizsgálati szerve adott esetben a többi, különösen érdekelt állammal együttműködésben elemzi azokat az ok-okozati és kiváltó tényezők azonosítása érdekében. Ebben a tekintetben a vizsgálóbiztosok figyelembe veszik az általuk összegyűjtött bizonyítékok bizonyító erejében megfigyelhető eltéréseket és döntenek a bizonyítékok terén fennálló bizonytalanságok vagy ellentmondások feloldásának legmegfelelőbb módjáról. |
4.2. |
A tengeri balesetek és események ok-okozati tényezőinek megfelelő azonosítása gyors és módszeres vizsgálatot követel, amely túllép a közvetlen bizonyítékon és olyan, a bekövetkezett eseményt kiváltó, adott esetben a tengeri baleset vagy esemény helyszínétől távol fellelhető körülményeket és feltételeket keres, amelyek a jövőben is hasonló tengeri balesetekhez vagy tengeri eseményekhez vezethetnek. A tengeri biztonsági vizsgálatoknak ezért alapvetően nemcsak a közvetlen ok-okozati tényezők azonosítására kell irányulniuk, hanem olyan körülményekre is, amelyek a működési folyamat egészében jelen vannak. Ennek megvalósításához alaposan és több lépcsőben kell elemezni az összegyűjtött bizonyítékokat. |
4.3. |
Amennyiben a hiányzó információkat nem lehet pótolni, és azokat logikai extrapolációval és valószerű feltételezésekkel helyettesítik, a jelentés szövegében egyértelműen utalni kell arra, hogy extrapolációról, illetve feltételezésekről van szó. Ebben a folyamatban hasznos eszköz lehet, ha minden lehetőséget azonosítanak, majd analitikai eszközökkel jutnak el a legvalószínűbb hipotézishez. |
5. Biztonsági ajánlások
5.1. |
Minden biztonsági ajánlásnak az elemzésen kell alapulnia. Az ajánlásokat azokat a szervezeteknek vagy egyéneknek kell címezni, amelyek pozíciójuknál fogva leginkább alkalmasak a helyreállítási tevékenységek végrehajtására. |
5.2. |
Az ajánlások alapulhatnak biztonsági vizsgálatokon, kutatáson és absztrakt adatelemzésen is. Azok kialakítása során együttműködhetnek és konzultálhatnak a megfelelő érdekelt felekkel is, mivel azok pozíciójuknál fogva sok esetben alkalmasak a megfelelő biztonsági intézkedések azonosítására és végrehajtására. A biztonsági ajánlások tartalmával és címzettjeivel kapcsolatos végleges döntés azonban a vizsgálatot vezető vizsgálati szerv illetékességébe tartozik. |
5.3 |
Amennyiben egy ok-okozati vagy kiváltó tényezőt olyan súlyosnak ítélnek meg, hogy azzal sürgősen foglalkozni kell, akkor megfelelő nyomon követési intézkedés kell hozni, például átmeneti biztonsági ajánlások formájában. |
5.4. |
A címzettek általi elfogadás és végrehajtás elősegítése érdekében az ajánlásoknak a következő kritériumokat kell teljesíteniük:
|
6. Jelentések
6.1. |
A vizsgálatot vezető tagállam vizsgálati szerve a többi, különösen érdekelt állammal együttműködve jelentéstervezetet készít. A jelentéstervezet tömören és következetesen bemutatja a következtetések és ajánlások alapjául szolgáló tényeket és elemzést. |
6.2. |
Amennyiben lehetséges, a jelentéstervezetet vagy annak megfelelő részeit – bizalmasan kezelve – konzultációs céllal el kell küldeni az általa esetlegesen érintett személyek és szervezetek részére. A vizsgálati szerv közzéteszi a szükség szerint módosított végleges jelentést. |
7. Nyomon követés
A vizsgálati szervek megteszik a szükséges lépéseket a biztonsági ajánlásokra válaszul hozott intézkedések részletes megismerése céljából.