MELLÉKLET

AZ 1107/2009/EK RENDELET 8. CIKKE (1) BEKEZDÉSÉNEK C) PONTJÁBAN ELŐÍRT, A NÖVÉNYVÉDŐ SZEREKRE VONATKOZÓ ADATSZOLGÁLTATÁSI KÖVETELMÉNYEK

BEVEZETÉS

1.   A benyújtandó információkra az alábbi követelmények vonatkoznak:

1.1.

kötelező egy olyan műszaki dosszié benyújtása, amely a növényvédő szer hatékonysága, valamint a növényvédő szer által az emberekre, állatokra vagy a környezetre jelentett, előrelátható, azonnal vagy később jelentkező kockázatok felméréséhez szükséges információkat, valamint legalább az alábbiakban említett vizsgálatok által nyert információkat és eredményeket tartalmazza;

1.2.

az információk adott esetben az e mellékletben említett vagy ismertetett, a legutóbbi módosításnak megfelelő vizsgálati iránymutatások alapján kerülnek előállításra; az e melléklet módosításának hatálybalépését megelőzően megkezdett vizsgálatok esetében az információkat megfelelő, nemzetközileg vagy nemzetileg hitelesített vizsgálati iránymutatások, illetve ezek hiányában az illetékes hatóság által elfogadott vizsgálati iránymutatások alkalmazásával állítják elő;

1.3.

abban az esetben, ha a vizsgálati iránymutatás nem megfelelő, hiányzik a leírása, vagy pedig az e mellékletben említettektől eltérő vizsgálati iránymutatás felhasználására került sor, mellékelni kell az alkalmazott iránymutatás felhasználásának az illetékes hatóság által elfogadható indoklását. Mindenekelőtt, ha e melléklet hivatkozik a 440/2008/EK bizottsági rendeletben (1) meghatározott valamely módszerre, amely egy nemzetközi szervezet (pl. OECD) által kidolgozott módszer átültetéséből áll, a tagállamok elfogadhatják, hogy a szükséges információt az érintett módszer legfrissebb változatának megfelelően állítsák elő, ha a 440/2008/EK rendeletben említett vizsgálatok kezdetekor azt még nem aktualizálták;

1.4.

amennyiben az illetékes hatóság úgy rendelkezik, a benyújtandó dossziéban szerepelnie kell az alkalmazott vizsgálati iránymutatások teljes körű ismertetésének, kivéve, ha azokat e melléklet említi vagy ismerteti, továbbá be kell nyújtani az iránymutatásoktól való bármely eltérés teljes körű ismertetését, valamint mellékelni kell egy, az eltérésekre vonatkozó, az illetékes hatóság által elfogadható indoklást;

1.5.

az elvégzett vizsgálatok tekintetében teljes és tárgyilagos jelentést, valamint részletes ismertetést tartalmaznak, illetve az illetékes hatóság számára elfogadható indoklást csatoltak hozzájuk, amennyiben: — a dossziéban nem szerepelnek bizonyos olyan adatok és információk, amelyek a szer jellegéből vagy javasolt felhasználásából fakadóan nem szükségesek, vagy — tudományos szempontból nem szükséges vagy technikailag nem lehetséges az információ- és adatszolgáltatás;

1.6.	ahol ennek jelentősége van, az információkat adott esetben a 86/609/EGK tanácsi irányelv (2) követelményei szerint állították elő.

2.   Vizsgálatok és elemzések

2.1.

A vizsgálatokat és elemzéseket a 2004/10/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (3) megállapított elveknek megfelelően kell végezni azon vizsgálatok esetében, amelyek az emberi vagy állati egészséget, illetve a környezetet érintő tulajdonságokra és/vagy a biztonságosságra vonatkozó adatok előállítására irányulnak.

2.2.

Az e melléklet 6.2–6.7. pontjában előírt vizsgálatokat és elemzéseket azok a hatósági vagy hatóságilag elismert vizsgálóhelyek vagy szervezetek végezhetik, amelyek legalább az alábbi követelményeket teljesítik: — elegendő tudományos és technikai személyzet áll rendelkezésükre, amely rendelkezik a kiadott feladatokhoz szükséges végzettséggel, képzettséggel, műszaki ismerettel és tapasztalattal, — rendelkezésükre áll azoknak a vizsgálatoknak és méréseknek a helyes elvégzéséhez szükséges megfelelő berendezés, amelyek elvégzésére állításuk szerint a létesítmények alkalmasak. Ezt a berendezést megfelelően karban kell tartani, és szükség esetén üzembe helyezése előtt, majd meghatározott program szerint azt követően is kalibrálni kell, — megfelelő kísérleti parcellák és szükség esetén üvegházak, nevelőszekrények vagy tárolóhelyek állnak rendelkezésükre. A környezet, amelyben a vizsgálatokat elvégzik, nem érvénytelenítheti azok eredményeit, vagy befolyásolhatja károsan a mérések előírt pontosságát, — a személyzet valamennyi érintett tagja számára rendelkezésre bocsátják a kísérletekhez alkalmazott működési eljárásokat és protokollokat, — az illetékes hatóság kérésére a vizsgálat megkezdése előtt rendelkezésre bocsátják az arra vonatkozó részletes információkat, melyek között szerepel legalább a helyszín és az érintett növényvédő szer meghatározása, — biztosítják, hogy a végzett munka minősége megfeleljen típusának, kiterjedésének, volumenének és tervezett céljának, — megőrzik az eredeti megfigyelésekre, számításokra és származtatott adatokra vonatkozó nyilvántartást, a kalibrálási nyilvántartást és a vizsgálati zárójelentést mindaddig, amíg az érintett termék az Unióban engedéllyel rendelkezik.

2.3.

A hatóságilag elismert vizsgálóhelyek és szervezetek, illetve, ahol ezt előírják, a hatósági létesítmények és szervezetek: — részletesen beszámolnak az érintett nemzeti hatóságnak minden olyan információról, amely szükséges a 2.2. pontban előírt követelmények teljesítésének igazolásához, — bármikor fogadják az ellenőrzéseket, amelyeket az egyes tagállamok az adott tagállam területén rendszeresen szerveznek a 2.2. pontban megállapított követelmények betartásának ellenőrzése érdekében.

2.4.

A 2.1. pontban előírtaktól eltérve a tagállamok kiterjesztő módon alkalmazhatják a 2.2. és 2.3. pont rendelkezéseit azokra a vizsgálatokra és elemzésekre, amelyeket abból a célból végeznek területükön, hogy adatokat szerezzenek a készítmények tulajdonságairól és/vagy biztonságosságáról a házi méhek és a méheken kívüli más hasznos ízeltlábúak tekintetében, és amelyeket 1999. december 31-én vagy azelőtt ténylegesen elkezdtek.

2.5.

A 2.1. pontban előírtaktól eltérve a tagállamok kiterjesztő módon alkalmazhatják a 2.2. és 2.3. pont rendelkezéseit azokra a felügyelt szermaradék-vizsgálatokra, amelyeket területükön, a 8. szakasz – „Szermaradékok a kezelt termékekben, élelmiszerben és takarmányban, illetve azok felületén” – rendelkezéseinek megfelelően végeznek az 1993. július 26-án már kereskedelmi forgalomban lévő hatóanyagokat tartalmazó növényvédő szerek tekintetében, és amelyeket 1997. december 31-én vagy azelőtt ténylegesen elkezdtek.

2.6.

A 2.1. ponttól eltérve a mikroorganizmusokat vagy vírusokat tartalmazó hatóanyagok esetében a termék tulajdonságai és/vagy az emberi egészségen kívüli egyéb szempontokat érintő biztonságosságára vonatkozó adatok előállítása céljából végzett vizsgálatokat és elemzéseket olyan hatósági vagy hatóságilag elismert vizsgálóhelyek vagy szervezetek végezhetik, amelyek legalább az e melléklet bevezetésének 2.2. és 2.3. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelnek.

3.   Az előírt információnak az 1999/45/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (4) vagy az 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (5) megfelelően tartalmaznia kell a növényvédő szer javasolt osztályozását és címkézését.

4.   Egyes esetekben a segédanyagok tekintetében szükséges lehet bizonyos információk benyújtását megkövetelni a 544/2011/EU bizottsági rendelet (6) mellékletének A. részében előírtaknak megfelelően. Az ilyen információk szolgáltatásának előírását és esetleges új vizsgálatok elvégzésének szükségessé válását megelőzően az illetékes hatóság rendelkezésére bocsátott, a segédanyagra vonatkozó valamennyi információt meg kell vizsgálni, különösen az alábbi esetekben:

—	a segédanyag használatát az uniós jogszabályoknak megfelelően engedélyezik élelmiszerekben, állati takarmányokban, gyógyszerekben vagy kozmetikumokban, vagy

—	az 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (7) 31. cikkének megfelelően a segédanyag tekintetében biztonsági adatlapot nyújtanak be.

A.   RÉSZ

KÉMIAI KÉSZÍTMÉNYEK

1.   A növényvédő szer azonosítása

A megadott információnak a hatóanyaggal/hatóanyagokkal kapcsolatosan megadott információkkal együtt elegendőnek kell lennie a készítmények pontos azonosításához, valamint specifikációjuk és tulajdonságaik szempontjából történő meghatározásukhoz. Az említett információk és adatok eltérő rendelkezés hiányában minden növényvédő szer esetében szükségesek.

1.1.   Kérelmező (név, cím stb.)

A kérelmezőnek meg kell adnia a nevét és címét, valamint a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, beosztását, telefon- és faxszámát.

Abban az esetben, ha a kérelmező rendelkezik irodával, megbízottal vagy képviselővel abban a tagállamban, ahol az engedélyezést kérelmezik, meg kell adni a helyi iroda, megbízott vagy képviselő nevét és címét, valamint a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, beosztását, telefon- és telefaxszámát.

1.2.   A készítmény és a hatóanyag(ok) gyártója (név és cím stb., beleértve a telephelyeket)

Meg kell adni a készítmény és minden egyes hatóanyaga gyártójának nevét és címét, valamint minden olyan gyártó üzem nevét és címét, amelyben a készítményt és a hatóanyagot gyártják.

A fentiek mindegyike tekintetében meg kell adni egy – lehetőleg központi – kapcsolattartó pontot (névvel, valamint telefon- és telefaxszámmal).

Ha a hatóanyag olyan gyártótól származik, amely tekintetében nem nyújtottak be korábban adatokat a 544/2011/EU rendelet mellékletének megfelelően, a tisztaságra vonatkozó nyilatkozatot, valamint részletes információkat kell benyújtani a 544/2011/EU rendelet mellékletében említett szennyeződések vonatkozásában.

1.3.   Kereskedelmi név vagy javasolt kereskedelmi név, és adott esetben a gyártó által a készítményhez rendelt gyártmányfejlesztési kódszám

Meg kell adni a készítmény összes korábbi és jelenlegi kereskedelmi nevét, javasolt kereskedelmi nevét és gyártmányfejlesztési kódszámait, valamint a jelenlegi neveket és számokat. Ahol az említett kereskedelmi nevek és kódszámok hasonló, de eltérő (esetleg már forgalomból kivont) készítményekhez tartozhatnak, a különbségeket a lehető legrészletesebben ki kell fejteni. (A javasolt kereskedelmi név nem lehet összetéveszthető már engedélyezett növényvédő szerek kereskedelmi nevével.)

1.4.   Részletes mennyiségi és minőségi információk a készítmény összetételéről (hatóanyag(ok) és segédanyagok)

1.4.1.   A készítmények esetében a következő információkról kell jelentést tenni:

—	mind a gyártott állapotú hatóanyag(ok), mind a tiszta hatóanyag(ok) mennyisége,

—	a segédanyagok mennyisége.

A koncentrációkat az 1999/45/EK irányelvben foglaltaknak megfelelően kell kifejezni.

1.4.2.   A hatóanyagok esetében meg kell adni ISO közhasználatú nevüket vagy javasolt ISO közhasználatú nevüket és CIPAC-számukat (8), továbbá, ahol rendelkezésre áll, az EK- (EINECS- vagy ELINCS-) számukat. Ahol releváns, meg kell adni, hogy mely só, észter, anion vagy kation van jelen.

1.4.3.   Ahol lehetséges, a segédanyagokat az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében megadottak szerint a nemzetközi vegyianyag-azonosításnak megfelelően kell azonosítani, vagy ha azt a rendelet nem tartalmazza, mind az IUPAC-, mind a CA-nómenklatúrának megfelelően. Szerkezetüket vagy szerkezeti képletüket szintén meg kell adni. A segédanyagok minden összetevője vonatkozásában meg kell adni a vonatkozó EK- (EINECS- vagy ELINCS-) számot és – ha van – a CAS-számot. Ha a szolgáltatott információ nem azonosítja tökéletesen a segédanyagot, megfelelő specifikációt kell megadni. A segédanyagok kereskedelmi nevét – ha van – szintén meg kell adni.

1.4.4.   Ki kell választani a segédanyagok funkcióját az alábbiak közül:

—	ragasztóanyag (permettapadást fokozó anyag),

—	habzásgátló szer,

—	fagyásgátló,

—	kötőanyag,

—

puffer,

—	vivőanyag,

—	szagtalanító,

—	diszpergálószer,

—

festék,

—	hánytatószer,

—	emulgeálószer,

—

műtrágya,

—	tartósítószer,

—	illatosítószer,

—	illatszer,

—	hajtóanyag,

—	riasztószer,

—	védőanyag,

—

oldószer,

—	stabilizátor,

—	kölcsönhatás-fokozó (szinergista),

—

sűrűsítő,

—	nedvesítőszer,

—	egyéb (meghatározandó).

1.5.   A készítmény fizikai állapota és jellege (emulgeálható koncentrátum, nedvesíthető por, oldat stb.)

1.5.1.   A készítmény típusát és kódját a „Növényvédő szerek készítménytípusai és a nemzetközi kódrendszer katalógusa (GIFAP (9) Technikai Monográfia, 2. szám, 1989.)” alapján kell megnevezni.

Ha egy bizonyos készítmény az említett kiadványban nincs pontosan meghatározva, meg kell adni a készítmény fizikai jellemzőinek és állapotának teljes körű leírását, továbbá javaslatot kell tenni a készítmény típusának megfelelő leírására és annak meghatározására.

1.6.   Funkció (herbicid, rovarölő szer stb.)

A funkciót a következők közül kell kiválasztani:

—	atkaölő szer,

—	baktériumölő szer,

—	gombaölő szer,

—

herbicid,

—	rovarölő szer,

—	csigaölő szer,

—	fonálféregirtó szer,

—	növényi növekedésszabályozó,

—	riasztószer,

—	rágcsálóirtó szer,

—	szemiokemikáliák,

—	vakondirtó szer,

—	vírusölő szer,

—	egyéb (meghatározandó).

2.   A növényvédő szer fizikai, kémiai és technikai tulajdonságai

Meg kell adni, hogy azok a növényvédő szerek, amelyek engedélyezését kérelmezik, milyen mértékben felelnek meg a FAO növényvédőszer-specifikációval, regisztrációs követelményekkel és alkalmazási standardokkal foglalkozó szakértői fórumának a növényvédőszer-specifikációk szakértői csoportja által jóváhagyott releváns FAO-specifikációknak. A FAO-specifikációktól való eltérést részletesen be kell mutatni, és indokolni kell.

2.1.   Megjelenés (szín és szag)

Meg kell adni adott esetben a készítmény színének és szagának, valamint fizikai állapotának leírását.

2.2.   Robbanékonyság és oxidáló tulajdonságok

2.2.1.   A készítmények robbanási tulajdonságait a 440/2008/EK rendelet A.14. módszere szerint kell jelenteni. Ahol a rendelkezésre álló termodinamikai információ minden kétséget kizáróan kimutatja, hogy a készítmény nem képes exoterm reakcióra, elegendő ezt az információt megadni annak indoklásaként, hogy a készítmény robbanási tulajdonságait miért nem határozták meg.

2.2.2.   A szilárd halmazállapotú készítmények oxidáló tulajdonságait a 440/2008/EK rendelet A.17. módszere szerint kell meghatározni és jelenteni. Egyéb készítmények esetén az alkalmazott eljárást indokolni kell. Nem kell meghatározni az oxidációs tulajdonságokat, ha a termodinamikai információk alapján minden kétséget kizáróan kimutatható, hogy a készítmény nem képes exoterm reakcióra lépni éghető anyagokkal.

2.3.   Lobbanáspont és a gyúlékonyságra vagy öngyulladásra utaló egyéb adatok

A gyúlékony oldószereket tartalmazó folyadékok lobbanáspontját a 440/2008/EK rendelet A.9. módszere szerint kell meghatározni és jelenteni. A szilárd halmazállapotú készítmények és a gázok gyúlékonyságát adott esetben a 440/2008/EK rendelet A.10., A.11. és A.12. módszere szerint kell meghatározni és jelenteni. A készítmények öngyulladási képességét a 440/2008/EK rendelet A.15. vagy A.16. módszere szerint és/vagy adott esetben az ENSZ Bowes–Cameron–Cage-tesztje alapján (ENSZ-ajánlások a veszélyes termékek szállításáról, 14. fejezet, 14.3.4. szám) kell meghatározni és jelenteni.

2.4.   Savas/lúgos kémhatás és szükség esetén pH-érték

2.4.1.   Savas (pH < 4) vagy lúgos (pH > 10) kémhatású készítmények esetén a savasságot vagy lúgosságot és a pH-értéket a CIPAC MT 31., illetve MT 75. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.4.2.   Ahol ennek jelentősége van (ha vizes hígító oldatként alkalmazzák), a készítmény 1 %-os vizes hígító oldatának, emulziójának vagy diszperziójának pH-értékét a CIPAC MT 75. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.5.   Viszkozitás és felületi feszültség

2.5.1.   Folyékony halmazállapotú készítmények ULV-felhasználása esetén a kinematikus viszkozitást az OECD 114. vizsgálati iránymutatásának megfelelően kell meghatározni és jelenteni.

2.5.2.   Nemnewtoni folyadékok esetében a viszkozitást a vizsgálati feltételekkel együtt kell meghatározni és jelenteni.

2.5.3.   Folyékony halmazállapotú készítmények esetében a felületi feszültséget a 440/2008/EK rendelet A.5. módszere szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.6.   Relatív sűrűség és térfogatsűrűség

2.6.1.   A folyékony halmazállapotú készítmények relatív sűrűségét a 440/2008/EK rendelet A.3. módszere szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.6.2.   A por vagy granulátum állagú készítmények térfogatsűrűségét (rázás utáni sűrűség) a CIPAC MT 33., MT 159. vagy MT 169. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.7.   Tárolás – stabilitás és eltarthatóság: a fény, a hőmérséklet és a nedvesség hatása a növényvédő szer technikai jellemzőire

2.7.1.   A készítmények 14 napig 54 °C-on történő tárolását követő stabilitását a CIPAC MT. 46. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

Ha a készítmény hőérzékeny, egyéb időtartamokra és/vagy hőmérsékletekre lehet szükség (pl. nyolc hét 40 °C-on, 12 hét 35 °C-on vagy 18 hét 30 °C-on).

Ha a hatóanyag-mennyiség a hőstabilitási vizsgálatot követően a kezdetben megállapított mennyiséghez viszonyítva több mint 5 %-kal csökkent, a minimális mennyiséget be kell jelenteni, és információt kell adni a bomlástermékekről.

2.7.2.   Emellett folyékony halmazállapotú készítmények esetében az alacsony hőmérsékleteknek a stabilitásra gyakorolt hatását a körülményektől függően a CIPAC MT 39., MT 48., MT 51. vagy MT 54. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.7.3.   Jelenteni kell a készítmények szobahőmérsékleten való eltarthatóságát. Ha az eltarthatóság két évnél rövidebb, akkor a hónapokban megadott eltarthatóságot kell megadni a megfelelő hőmérséklet-meghatározásokkal. Hasznos információval a GIFAP Monográfia 17. száma szolgál.

2.8.   A növényvédő szer technikai jellemzői

A készítmény technikai jellemzőit meg kell határozni, hogy dönteni lehessen annak elfogadhatóságáról.

2.8.1.   Nedvesedő képesség

A felhasználáshoz felhígított szilárd készítmények (pl. nedvesíthető porok, vízben oldható porok, vízben oldódó granulátumok és vízben diszpergálódó granulátumok) nedvesedő képességét a CIPAC MT 53.3. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.8.2.   Tartós habképződés

A vízzel hígítandó készítmények habzásának tartósságát a CIPAC MT 47. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.8.3.   Szuszpendálhatóság és szuszpenzióstabilitás

—	A vízben diszpergálható termékek (pl. nedvesíthető porok, vízben diszpergálható granulátumok, szuszpenziókoncentrátumok) szuszpendálhatóságát a körülményektől függően a CIPAC MT 15., MT 161. vagy MT 168. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

—	A vízben diszpergálható termékek (pl. szuszpenziókoncentrátumok és vízben diszpergálható granulátumok) diszperziójának spontán jellegét a körülményektől függően a CIPAC MT 160. vagy MT 174. módszer szerint kell meghatározni.

2.8.4.   Hígítási stabilitás

A vízben oldódó szerek hígítási stabilitását a CIPAC MT. 41. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.8.5.   Nedvesszita-vizsgálat és szárazszita-vizsgálat

Annak biztosítására, hogy a kiszórható porok a kijuttatás megkönnyítésére megfelelő részecskeméret-megoszlással rendelkezzenek, a CIPAC MT 59.1. módszer szerint szárazszita-vizsgálatot kell elvégezni és jelenteni.

Vízben diszpergálható termékek esetén a CIPAC MT 59.3. vagy MT 167. módszer szerint elvégzett és jelentett nedvesszita-vizsgálatot kell végrehajtani.

2.8.6.   Részecskeméret-eloszlás (kiszórható és nedvesíthető porok, granulátumok), por- és finomgranulátum-tartalom (granulátumok), koptathatóság és morzsalékonyság (granulátumok)

2.8.6.1.   Porok esetében a részecskeméret-eloszlást az OECD 110. eljárásának megfelelően kell meghatározni és jelenteni.

A közvetlen kijuttatásra szánt granulátumok névleges mérettartományát a CIPAC MT 58.3 módszer szerint kell meghatározni és jelenteni, a vízben diszpergálható granulátumok esetében pedig a CIPAC MT 170. módszer szerint.

2.8.6.2.   A granulált készítmények portartalmát a CIPAC MT 171. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni. Ha a felhasználói expozíció miatt indokolt, a por részecskeméretét az OECD 110. eljárásának megfelelően kell meghatározni és jelenteni.

2.8.6.3.   A granulátumok koptathatóságát és morzsalékonyságát meg kell állapítani és jelenteni kell, amint rendelkezésre állnak nemzetközileg elfogadott módszerek. Ha már állnak rendelkezésre adatok, azokat az alkalmazott módszerrel együtt jelenteni kell.

2.8.7.   Emulgeálhatóság, újraemulgeálhatóság, emulzióstabilitás

2.8.7.1.   Az emulziókat alkotó készítmények emulgeálhatóságát, emulzióstabilitását és újraemulgeálhatóságát a CIPAC MT 36. vagy MT 173. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.8.7.2.   A hígított emulziók és az emulziókat alkotó készítmények stabilitását a CIPAC MT 20. vagy MT 173. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.8.8.   Folyékonyság, önthetőség (öblíthetőség) és kiszórhatóság

2.8.8.1.   A granulált készítmények folyékonyságát a CIPAC MT 172. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.8.8.2.   A szuszpenziók (pl. szuszpenziókoncentrátumok, szuszpenzióemulziók) önthetőségét (beleértve az öblített szermaradékot) a CIPAC MT 148. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.8.8.3.   A kiszórható poroknak a 2.7.1. pontnak megfelelően gyorsított raktározást követő hinthetőségét a CIPAC MT 34. módszer vagy egyéb alkalmas eljárás szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.9.   Fizikai és kémiai kompatibilitás egyéb szerekkel, beleértve olyan növényvédő szereket, amelyekkel az együttes használat engedélyezés előtt áll

2.9.1.   A tankkeverékek fizikai kompatibilitását belső vizsgálati módszerekre alapozva kell jelenteni. A gyakorlati vizsgálat elfogadható alternatíva lenne.

2.9.2.   A tankkeverékek kémiai kompatibilitását meg kell határozni, és jelenteni kell, kivéve, ha a készítmények egyes tulajdonságainak vizsgálata minden ésszerűen felmerülő kétséget kizáróan kimutatja, hogy nem áll fenn kémiai reakció kialakulásának lehetősége. Ilyen esetekben elegendő ezt az információt benyújtani annak indoklására, miért nem került sor a kémiai kompatibilitás gyakorlati meghatározására.

2.10.   Vetőmagokhoz tapadás és eloszlás

Vetőmagok kezeléséhez használt készítmények esetében mind az eloszlást, mind a tapadást meg kell vizsgálni, és jelenteni kell; az eloszlás esetében a CIPAC MT 175. módszer szerint.

2.11.   A 2.1–2.10. pontoknál feltüntetett adatok összefoglalása és értékelése

3.   Az alkalmazásra vonatkozó adatok

3.1.   Tervezett felhasználási terület, pl. szabadföldi alkalmazás, hajtatott növények, raktározott növényi termékek, házi kertészkedés

A hatóanyagot tartalmazó készítmények meglévő vagy ajánlott felhasználásának területét/területeit az alábbiak egyikének kiválasztásával kell meghatározni:

—	szabadföldi alkalmazás, úgymint mezőgazdaság, kertészet, erdészet és szőlőtermesztés,

—	hajtatott növények,

—	szabadidős terek,

—	gyomirtás nem művelt területeken,

—	házi kertészkedés,

—	szobanövények,

—	raktározott növényi termékek,

—	egyéb (meghatározandó).

3.2.   Kártékony élő szervezetekre gyakorolt, növényben jelentkező szisztémikus vagy nem szisztémikus hatások, pl. kontaktméreg, légzőszervi méreg vagy gyomorméreg, fungitoxikus vagy fungisztatikus stb.

Meg kell határozni a károsítókra gyakorolt hatás jellegét:

—	kontakthatás,

—	gyomorra gyakorolt hatás,

—	belégzés útján kifejtett hatás,

—	fungitoxikus hatás,

—	fungisztatikus hatás,

—	szárítószer,

—	reprodukciót gátló szer,

—	egyéb (meghatározandó).

Meg kell határozni, hogy a termék áthelyeződik-e növényekbe.

3.3.   A tervezett felhasználás részletei, pl. a visszaszorítandó károsítók fajtái és/vagy a védeni kívánt növények vagy növényi termékek típusai

Meg kell adni a tervezett alkalmazás részleteit.

Ahol ennek jelentősége van, jelenteni kell az elért hatásokat, pl. csírázásgátlás, érés késleltetése, szár hosszának csökkenése, a megtermékenyítés hatékonyságának növelése stb.

3.4.   Kijuttatási dózis

Mind a készítmény, mind a hatóanyag minden alkalmazási módjára és minden felhasználására vonatkozóan meg kell adni a kezelt egységre (ha, m2, m3) számított alkalmazási mennyiséget, grammban vagy kilogrammban kifejezve.

A kijuttatási mennyiséget általában g vagy kg/ha-ban vagy kg/m3-ben kell megadni, adott esetben pedig g vagy kg/tonnában; a hajtatott növények esetében és házi kertészeti felhasználásnál az arányokat g vagy kg/100 m2-ben, illetve g vagy kg/m3-ben kell megadni.

3.5.   A hatóanyag koncentrációja a felhasznált anyagban (pl. hígított permetlében, csalétekben vagy kezelt vetőmagban)

A hatóanyag-tartalmat a megfelelő módon, g/l-ben, g/kg-ban, mg/kg-ban vagy g/tonnában kell jelenteni.

3.6.   A kijuttatás módja

A javasolt kijuttatási módszert hiánytalanul be kell mutatni, megjelölve adott esetben az alkalmazandó berendezés típusát, valamint a terület- vagy térfogat-egységenként alkalmazandó hígítószer típusát és mennyiségét.

3.7.   A kijuttatások száma és ütemezése, a védelem időtartama

Meg kell adni a kijuttatások maximális számát és az egyes kijuttatások időzítését. Ahol ennek jelentősége van, fel kell tüntetni a védendő növény vagy növények növekedési szakaszait és a károsítók fejlődési szakaszait. Ha lehetséges, napokban kifejezve meg kell határozni a kijuttatások közötti intervallumot.

Fel kell tüntetni az egyes kijuttatások által, valamint a kijuttatások maximális száma által biztosított védelem időtartamát.

3.8.   A szükséges várakozási idők vagy a következő kultúrára gyakorolt fitotoxikus hatások elkerülésére tett óvintézkedések

Ahol ennek jelentősége van, meg kell határozni, a legutolsó kijuttatás és a következő kultúra vetése vagy ültetése közötti minimális várakozási időtartamokat, amelyek a következő kultúrára gyakorolt fitotoxikus hatás elkerülésének érdekében szükségesek, és amelyek a 6.6. pontban megadott adatokból következnek.

Nyilatkozni kell a következő kultúra kiválasztásával kapcsolatos korlátozásokról, ha vannak ilyenek.

3.9.   Javasolt használati utasítás

Meg kell adni a készítménynek a címkékre és tájékoztatókra nyomtatandó javasolt használati utasításait.

4.   A növényvédő szerre vonatkozó további információk

4.1.   Csomagolás (típus, anyagok, méret stb.), a készítmény kompatibilitása a javasolt csomagolóanyagokkal

4.1.1.   Az alkalmazandó csomagolást teljeskörűen le kell írni, és részletesen be kell mutatni a felhasznált anyagok, az összeállítás módja (pl. préselt, forrasztott), méret és űrtartalom, a nyílás mérete, a lezárás és a szigetelés típusa szempontjából. A csomagolást a FAO-nak a növényvédő szerek csomagolásáról szóló útmutatásában meghatározott kritériumokkal és iránymutatásokkal összhangban kell megtervezni.

4.1.2.   A csomagolás megfelelőségét, beleértve a lezárást, az erősség, a szivárgásmentesség, valamint a normális szállítással és kezeléssel szemben való ellenállás szempontjait, a 3552., 3553., 3560., 3554., 3555., 3556., 3558. ADR-eljárásoknak vagy a közepes űrtartalmú csomagolóeszközökről szóló megfelelő ADR-eljárásoknak, továbbá a készítmény gyermekbiztos lezárásának követelménye esetén a 8317. számú ISO-szabványnak megfelelően kell meghatározni és jelenteni.

4.1.3.   A csomagolóanyagnak a tartalmával szembeni ellenállását a 17. számú GIFAP Monográfia szerint kell jelenteni.

4.2.   Eljárások a termék kijuttatásához használt készülék tisztítására

Mind a kijuttatáshoz használt készülék, mind a védőruházat tisztításának eljárásait részletesen le kell írni. A tisztítási eljárás hatásosságát részletesen meg kell vizsgálni, és jelenteni kell.

4.3.   Munka-egészségügyi várakozási idő, a szükséges várakozási idők vagy más, az emberek, a haszonállatok és a környezet védelmét szolgáló óvintézkedések

A benyújtott információknak a hatóanyag(ok) tekintetében megadott adatokból, valamint a 7. és 8. szakaszban megadott adatokból kell következniük, és az információkat ezekkel az adatokkal alá kell támasztani.

4.3.1.   Ahol ennek jelentősége van, az emberek vagy a haszonállatok védelme céljából meg kell határozni a szermaradékok terményekben vagy terményeken, növényekben vagy növényeken és növényi termékekben vagy termékeken, illetve a kezelt térségeken vagy területeken való előfordulásának minimalizálásához szükséges munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási időt vagy a visszatartási időt, mint például:

—	élelmezés-egészségügyi várakozási idő (napokban) minden érintett termény esetében,

—	haszonállatok esetében munka-egészségügyi várakozás idő (napokban) a legeltetésre szánt területeknél,

—	munka-egészségügyi várakozási idő (órákban vagy napokban) az emberek számára a kezelt növények, épületek vagy térségek esetében,

—	visszatartási idő (napokban) állati takarmányok esetében,

—	kijuttatás és a kezelt termékek mozgatása közötti várakozási idő (napokban), vagy pedig

—	a legutóbbi kijuttatás és a következő kultúra vetése vagy ültetése közötti várakozási idő (napokban).

4.3.2.   Szükség esetén a vizsgálati eredményeket figyelembe véve információt kell szolgáltatni minden olyan egyedi mezőgazdasági, növény-egészségügyi vagy környezeti körülményről, amelynek fennállása esetén a készítmény használható vagy nem használható.

4.4.   Javasolt módszerek és óvintézkedések a kezelésre, tárolásra, szállításra vonatkozóan és tűz esetén

Meg kell adni a növényvédő szerek raktári, illetve felhasználói szintű tárolására, valamint a termékek szállítására, illetve tűz esetén alkalmazandó, részletes kezelési eljárásokra ajánlott módszereket és óvintézkedéseket. Ha rendelkezésre állnak égéstermékekre vonatkozó adatok, azokat meg kell adni. Meg kell határozni a valószínűleg felmerülő kockázatokat és a veszélyek minimalizálását szolgáló módszereket és eljárásokat. Meg kell adni a hulladék vagy felesleg létrejöttének kizárását vagy minimalizálását célzó eljárásokat.

Ahol ennek jelentősége van, az értékelést az ISO TR 9122 szerint kell elvégezni.

Ahol ennek jelentősége van, meg kell adni a védőruházat és a védőfelszerelések jellegét és jellemzőit. A szolgáltatott adatoknak elegendőnek kell lenniük a megfelelőség és hatékonyság reális használati körülmények között (pl. szabadföldi vagy üvegházi körülmények) történő felméréséhez.

4.5.   Sürgősségi intézkedések baleset esetén

Részletesen meg kell adni a szállítás, raktározás vagy felhasználás közben felmerülő vészhelyzet esetén követendő eljárásokat, melyek között szerepelnek az alábbi intézkedések:

—	a kiömlött anyag elszigetelése,

—	a területek, járművek és épületek szennyeződésmentesítése,

—	a sérült csomagolás, adszorbensek és egyéb anyagok eltávolítása,

—	a veszélyelhárító munkások és a közelben tartózkodók védelme,

—	elsősegély-nyújtási intézkedések.

4.6.   Eljárások a növényvédő szer és csomagolása megsemmisítésére vagy szennyeződésmentesítésére

A megsemmisítési és szennyeződésmentesítési eljárásokat kis mennyiségekre (felhasználói szint) és nagy mennyiségekre (raktári szint) egyaránt ki kell dolgozni. Ezeknek az eljárásoknak összhangban kell lenniük a hulladékok és mérgező hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó hatályos rendelkezésekkel. Az ártalmatlanítás javasolt módszerei nem gyakorolhatnak elfogadhatatlan hatást a környezetre, és a kivitelezhető leggazdaságosabb és leggyakorlatibb ártalmatlanítási módszereknek kell lenniük.

4.6.1.   A közömbösítés lehetősége

Ismertetni kell, hogy – ahol ez megvalósítható – milyen közömbösítő eljárások (pl. lúggal történő reakció kevésbé toxikus vegyületek létrehozása érdekében) alkalmazhatók véletlenül kiömlő anyagok esetében. A semlegesítés után létrejött termékeket a gyakorlatban vagy elméletben értékelni és jelenteni kell.

4.6.2.   Ellenőrzött elégetés

Számos esetben a hatóanyagok, valamint az azokat tartalmazó növényvédő szerek, szennyezett anyagok vagy a szennyezett csomagolóanyag biztonságos ártalmatlanításának az előnyben részesített vagy egyetlen módja az engedélyezett égetőműben történő ellenőrzött elégetés.

Ahol a készítményben lévő hatóanyag(ok) halogéntartalma 60 %-nál magasabb, jelenteni kell a hatóanyag 800 °C-on, ellenőrzött körülmények között (beleértve adott esetben az oxigénadagolást és a megállapított tartózkodási időt) jellemző pirolitikus viselkedését, valamint a pirolízis termékeiben jelen lévő polihalogénezett dibenzo-p-dioxinok és dibenzo-furánok mennyiségét. A kérelmezőnek részletes utasításokat kell adnia a biztonságos ártalmatlanításhoz.

4.6.3.   Egyéb módszerek

A növényvédő szerek, a csomagolás és a szennyezett anyagok ártalmatlanításának egyéb javasolt módszereit, ha ilyenek rendelkezésre állnak, teljes részletességgel le kell írni. Az ilyen módszerekről adatokat kell szolgáltatni hatékonyságuk és biztonságosságuk megállapításához.

5.   Analitikai módszerek

Bevezetés

E szakasz csak az engedélyezés utáni ellenőrzési és megfigyelési célokhoz szükséges analitikai módszerekre terjed ki.

Az e rendeletben előírt adatok előállítására vagy egyéb célokra használt analitikai módszerek esetében a kérelmezőnek indokolnia kell a módszer használatát; szükség esetén az ilyen módszerekhez külön iránymutatást kell kidolgozni ugyanazon követelmények alapján, amelyeket az engedélyezés utáni ellenőrzésre és megfigyelésre szolgáló módszerekhez határoztak meg.

Meg kell adni a módszerek leírását, és bele kell foglalni a felhasznált felszerelés, anyagok és feltételek részletes adatait.

Amennyire ez gyakorlatilag lehetséges, ezeknek a módszereknek a legegyszerűbb eljárást kell alkalmazniuk, minimális költséggel kell járniuk, és általánosan beszerezhető készülékeket kell igénybe venniük.

Erre a szakaszra a következő fogalommeghatározások alkalmazandóak:

Szennyeződések, metabolitok, releváns metabolitok	Az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározottaknak megfelelően
Releváns szennyeződések	Toxikológiai és/vagy ökotoxikológiai vagy környezeti szempontból kockázatot jelentő szennyeződések

Kérésre a következő mintákat rendelkezésre kell bocsátani:

i.	a készítményből vett minta;

ii.	a tiszta hatóanyag analitikai standardjai;

iii.	a hatóanyag gyártott állapot szerinti mintái;

iv.	a szermaradék meghatározásában szereplő releváns metabolitok és az összes többi összetevő analitikai standardjai;

v.	ha hozzáférhető, a releváns szennyeződések referenciaanyagainak mintái.

A fogalommeghatározások tekintetében lásd a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 4.1. és 4.2. pontját.

5.1.   A készítmény analízisére szolgáló módszerek

5.1.1.   Teljes leírást kell adni azon módszerekről, amelyek alkalmasak a készítményben található hatóanyag meghatározására. Amennyiben a készítmény egynél több hatóanyagot tartalmaz, olyan módszert kell megadni, mely lehetővé teszi a készítményben lévő valamennyi hatóanyag meghatározását. Ha nem kerül benyújtásra kombinált módszer, ki kell fejteni ennek technikai indokait. A létező CIPAC-módszerek alkalmazhatóságát jelenteni kell.

5.1.2.   Továbbá, ha a készítmény összetétele olyan, hogy – elméleti megfontolások alapján – a gyártási folyamat során vagy a tárolás alatti bomlás következtében releváns szennyeződések kialakulhatnak, meg kell adni az ilyen szennyeződések meghatározására alkalmazható módszereket is.

Kérésre be kell számolni a készítményben található segédanyagok vagy a segédanyagok összetevői meghatározására szolgáló módszerekről is.

5.1.3.   Specifikusság, linearitás, pontosság és megismételhetőség

5.1.3.1.   Bizonyítani és ismertetni kell a bejelentett módszerek specifikusságát. Ezenfelül meg kell határozni a készítményben jelen lévő egyéb anyagok által okozott interferencia mértékét.

Jóllehet az egyéb összetevők miatt fellépő interferenciák a javasolt módszerek pontosságának értékelésében szisztematikus hibaként jelentkezhetnek, magyarázattal kell szolgálni minden olyan esetben, amikor az előforduló interferencia a teljes meghatározott mennyiséget ± 3 %-nál nagyobb mértékben befolyásolja.

5.1.3.2.   Meg kell határozni és jelenteni kell a javasolt módszerek megfelelő értéktartományban mutatott linearitását. A kalibrált tartománynak felfelé és lefelé is (legalább 20 %-kal) nagyobbnak kell lennie az adott analitikai oldatok névleges legnagyobb és legkisebb koncentrációja által meghatározott tartománynál. Három vagy több koncentrációértéknél a kalibrálással történő meghatározást kétszer kell elvégezni. Alternatív módszerként öt, különálló mérésnek tekintett koncentrációérték is alkalmazható. A benyújtott jelentéseknek tartalmazniuk kell a kalibrációs görbe egyenletét, a korrelációs együtthatót, valamint az analízist megfelelően megjelenítő és pontosan felcímkézett dokumentumokat, pl. kromatogramokat.

5.1.3.3.   A pontosságot általában csak a készítményben található tiszta hatóanyag, illetve a releváns szennyeződések meghatározására szolgáló módszerek esetében kell előírni.

5.1.3.4.   A megismételhetőség érdekében elvben legalább ötször kell a meghatározást elvégezni. Jelenteni kell a relatív szórást (%RSD). A szóráson kívül eső adatokat megfelelő módszerrel (pl. Dixons- vagy Grubbs-teszt) történő meghatározás után ki lehet hagyni a vizsgálatból. Erről – amennyiben sor kerül rá – a jelentésben egyértelmű módon be kell számolni. Meg kell próbálni magyarázatot adni arra, hogy mi okozhatta szóráson kívül eső adatok előfordulását.

5.2.   A szermaradékok meghatározásának analitikai módszerei

A szermaradékok meghatározására szolgáló analitikai módszereket ismertetni kell, kivéve, ha igazolni lehet, hogy a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 4.2. pontjában meghatározott követelményeknek megfelelően már benyújtott módszerek alkalmazhatók.

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 4.2. pontjában előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

6.   Hatékonysági adatok

Általános megjegyzések

A megadott adatoknak elegendőnek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a növényvédő szer értékelését. Különösen azt kell biztosítaniuk, hogy értékelhető legyen a készítmény használatából következő előnyök jellege és mértéke – amennyiben lehetséges, megfelelő referenciatermékekkel és kártételi küszöbértékekkel összehasonlítva –, valamint meghatározhatók legyenek a felhasználás feltételei.

Az elvégzendő és bejelentendő vizsgálatok száma elsősorban olyan tényezőktől függ, mint a termékben lévő hatóanyag(ok) tulajdonságainak ismertsége, illetve a felmerülő körülmények száma, beleértve a növény-egészségügyi feltételek változatosságát, az éghajlati különbségeket, a mezőgazdasági gyakorlatok fajtáit, a növényállomány egységességét, az alkalmazás módját, a károsító típusát és a növényvédő szer típusát.

Elegendő adatot kell előállítani és benyújtani annak alátámasztására, hogy a megállapított folyamatok jellemzők a termék használatára javasolt régiókra, valamint az érintett régiókban várhatóan előforduló körülményekre. Amennyiben a kérelmező azt állítja, hogy a felhasználás tekintetében ajánlott régiók közül egyben vagy többen nincs szükség a vizsgálatok elvégzésére, mert a körülmények összehasonlíthatók az olyan régiókban fennálló körülményekkel, ahol vizsgálatokat végeztek, a kérelmezőnek az összehasonlíthatóságra vonatkozó állítást igazoló dokumentumokkal kell alátámasztania.

Az esetleges szezonális különbségek felmérése érdekében elegendő adatot kell előállítani és benyújtani a növényvédő szer teljesítményének alátámasztására minden egyes, agronómiai vagy éghajlati szempontból különböző területen minden egyes növényi kultúra (vagy áru) és károsító kombinációja tekintetében. Rendszerint jelentést kell tenni a hatékonyságra vagy – ha az adatok relevánsak – a fitotoxicitásra vonatkozóan legalább két vegetációs időszakban végzett vizsgálatról.

Amennyiben a kérelmező véleménye szerint az első időszakban végzett vizsgálatok megfelelően megerősítik azon állítások helytállóságát, amelyek a más kultúrák, áruk vagy helyzetek, illetve nagyrészt azonos készítmények tekintetében végzett vizsgálatok eredményeinek extrapolációján alapulnak, az illetékes hatóság számára elfogadható indoklást kell benyújtani annak alátámasztására, hogy a második időszak vizsgálata nem szükséges. Ezzel szemben, ha éghajlati vagy növény-egészségügyi körülmények vagy egyéb okok miatt egy adott időszakban gyűjtött adatok korlátozott értékűek a teljesítmény értékelése szempontjából, további egy vagy több időszakban kísérleteket kell végezni, melyekről jelentést kell tenni.

6.1.   Előzetes vizsgálatok

A növényvédő szer és a benne lévő hatóanyag(ok) biológiai aktivitásának és a dózis nagyságának meghatározása céljából végzett előzetes vizsgálatokról szóló, összefoglaló formában készült jelentéseket, beleértve az üvegházi és szabadföldi vizsgálatokat, az illetékes hatóság kérésére be kell nyújtani. Ezek a jelentések további információkat szolgáltatnak az illetékes hatóságnak a növényvédő szer értékelése során. Ha ezeket az információkat nem nyújtják be, az illetékes hatóság számára elfogadható indoklással kell szolgálni.

6.2.   A hatékonyság vizsgálata

A vizsgálatok célja

A vizsgálatoknak elegendő információt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a növényvédő szer védekezésre irányuló, növényvédő vagy egyéb szándékolt hatásai szintjének, időtartamának és konzisztenciájának értékelését megfelelő referenciatermékekkel – amennyiben ilyenek léteznek – összehasonlítva.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatok rendszerint három összetevőből állnak: vizsgált termék, referenciatermék és kezeletlen kontroll.

A növényvédő szer teljesítményét megfelelő referenciatermékekkel összehasonlítva kell vizsgálni, ha ilyenek léteznek. A megfelelő referenciatermék úgy határozható meg, mint olyan engedélyezett növényvédő szer, amely a gyakorlatban kielégítő teljesítményt nyújtott a felhasználásra javasolt terület mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve éghajlati) feltételei mellett. Általánosságban a készítménytípusnak, a károsítókra gyakorolt hatásnak, a hatásspektrumnak és a kijuttatás módszerének hasonlítania kell a vizsgált növényvédő szeréhez.

A növényvédő szereket olyan körülmények között kell vizsgálni, amelyek esetében a célzott károsítókról kimutatták, hogy olyan mértékben fordulnak elő, amely kárt okoz, vagy káros hatását kimutatták (hozam, minőség, működési haszon) a nem kezelt növényi kultúrán vagy területen, illetve nem kezelt növényeken vagy növényi termékeken, vagy amelyek esetében a károsítók előfordulása olyan mértékű, hogy a növényvédő szer értékelése elvégezhető.

A károsítók elleni védekezést célzó növényvédő szerekről adatokat szolgáltató vizsgálatoknak be kell mutatniuk, hogy a termékek milyen mértékben képesek védelmet nyújtani az érintett károsítók fajaival vagy azon csoportok tekintetében reprezentatív fajokkal szemben, amelyekre a termékekkel kapcsolatos állítások vonatkoznak. A vizsgálatoknak ki kell terjedniük a károsító fajok életciklusainak különböző növekedési szakaszaira, amennyiben ez az adott esetben jelentőséggel bír, valamint a különböző törzsekre vagy rasszokra, ha ezek valószínűsíthetően különböző fokú, betegségekre való fogékonyságot mutatnak.

Hasonlóképpen, a növényi növekedést szabályozó növényvédő szerekről adatokat szolgáltató vizsgálatoknak ki kell mutatniuk a kezelendő fajokra gyakorolt hatás mértékét, és ki kell terjedniük az azon különféle fajták körének reprezentatív mintájában jelentkező reakciókülönbségekre, melyek esetében a szerek alkalmazását javasolják.

A dózisreakció tisztázása érdekében a javasolt dózisnál alacsonyabb mértékűeket is be kell vonni egyes vizsgálatokba annak felmérése érdekében, hogy a javasolt mennyiség-e a kívánt hatás eléréséhez szükséges legalacsonyabb mennyiség.

Meg kell vizsgálni a kezelés hatásának időtartamát a célzott élő szervezet elleni védekezéssel vagy adott esetben a kezelt növényekre vagy növényi termékekre gyakorolt hatással összefüggésben. Ha egynél többszöri kijuttatás javasolt, be kell számolni azokról a vizsgálatokról, amelyek megalapozzák az egyszeri kijuttatás hatásának időtartamát, a szükséges kijuttatások számát és a két kijuttatás között szükséges időintervallumot.

Bizonyítékot kell benyújtani, amely alátámasztja, hogy a kijuttatás javasolt dózisa, időzítése és módja a gyakorlati felhasználás során valószínűsíthetően felmerülő körülmények között megfelelő védekezést jelent és védelmet biztosít, illetve eléri a kívánt hatást.

Ha semmi nem jelzi egyértelműen, hogy a növényvédő szer teljesítményét vélhetően nem befolyásolják számottevő mértékben a környezeti tényezők, mint például a hőmérséklet vagy az eső, vizsgálatot kell végezni e tényezők teljesítményre gyakorolt hatásairól, és erről jelentést kell tenni, különösen akkor, ha ismert, hogy a kémiailag rokon termékek hatásfoka ezáltal érintett.

Amennyiben a címkén feltüntetendő javasolt állítások a növényvédő szer egyéb növényvédő szerrel (szerekkel) vagy hatásjavítóval (hatásjavítókkal) együtt történő használatára vonatkozó javaslatokat tartalmaznak, információt kell adni a keverék teljesítményéről.

Vizsgálati iránymutatás

A vizsgálatokat úgy kell kidolgozni, hogy azok alkalmasak legyenek meghatározott szempontok vizsgálatára, az egyes helyszínek különböző részei közötti véletlenszerű variáció hatásainak minimalizálására, valamint arra, hogy az ilyen elemzésekkel kapott eredményekre statisztikai elemzés legyen alkalmazható. A vizsgálatok kidolgozásának, elemzésének és a róluk szóló jelentéseknek meg kell felelniük az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) 152. és 181. számú iránymutatásának. A jelentésnek tartalmazni kell az adatok részletes és kritikai értékelését.

A vizsgálatokat a konkrét EPPO-iránymutatások – amennyiben vannak ilyenek – alapján kell elvégezni, vagy pedig olyan iránymutatások alapján, amelyek legalább az érintett EPPO-iránymutatás követelményeinek megfelelnek.

Az arra alkalmas eredmények statisztikai elemzését el kell végezni; amennyiben szükséges, az alkalmazott vizsgálati iránymutatást módosítani kell az ilyen elemzés lehetővé tétele érdekében.

6.3.   A rezisztencia kialakulására vagy lehetséges kialakulására vonatkozó információk

Rendelkezésre kell bocsátani a károsítók populációinak az aktív hatóanyaggal (hatóanyagokkal) vagy kapcsolódó hatóanyagokkal szembeni rezisztenciája vagy keresztrezisztenciája előfordulására és kialakulására vonatkozó laboratóriumi, illetve, ha léteznek, szabadföldi információkat. Ezeket az információkat – ha rendelkezésre állnak – akkor is be kell nyújtani, ha nem kapcsolódnak közvetlenül ahhoz az alkalmazáshoz, amelynek engedélyezését kérelmezik, vagy amelynek az engedélyét meg akarják újítani (károsítók különböző fajai vagy különböző termények esetében), mivel jelezhetik a célzott populációban kialakuló rezisztencia valószínűségét.

Amennyiben valamely bizonyíték vagy információ azt valószínűsíti, hogy kereskedelmi felhasználás esetén valószínű rezisztencia kialakulása, elő kell állítani és be kell nyújtani az érintett károsító populációjának a növényvédő szerrel szembeni érzékenységét bizonyító adatokat. Ilyen esetben ki kell dolgozni olyan kezelési stratégiákat, amelyek arra szolgálnak, hogy a célzott fajokban kialakuló rezisztencia vagy keresztrezisztencia előfordulásának valószínűsége a lehető legkisebb legyen.

6.4.   A kezelt növények vagy növényi termékek hozamának mennyiségére és/vagy minőségére gyakorolt hatás

6.4.1.   A növények vagy növényi termékek minőségére gyakorolt hatások

A vizsgálatok célja

A vizsgálatoknak elegendő adatot kell szolgáltatniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a növények vagy növényi termékek növényvédő szerrel történő kezelését követően kialakuló mellékíz, szag vagy egyéb minőségi jellemző előfordulási lehetőségének értékelését.

Vizsgálati kötelezettség

Az élelmiszernövények mellékízének vagy szagának előfordulási lehetőségét a következő esetekben kell megvizsgálni és jelenteni:

—	a szerek jellege vagy felhasználása olyan, hogy mellékíz vagy szag előfordulása várható, vagy

—	ugyanolyan vagy nagyrészt hasonló hatóanyagon alapuló más szer mellékíz vagy szag előfordulásának kockázatát mutatta.

A növényvédő szereknek a kezelt növények vagy növényi termékek egyéb minőségi jellemzőire gyakorolt hatásait a következő esetekben kell megvizsgálni és jelenteni:

—	a növényvédő szer jellege vagy használata káros hatást gyakorolhat egyéb minőségi tulajdonságokra (például abban az esetben, ha kevéssel a betakarítás előtt növénynövekedést szabályozó szerek használatára kerül sor), vagy

—	ugyanolyan vagy nagyrészt hasonló hatóanyagon alapuló más szernél a minőségre gyakorolt káros hatást mutattak ki.

A vizsgálatot kezdetben a rendes kijuttatási adag kétszeresével és adott esetben a feldolgozás fő módszereinek felhasználásával kell elvégezni azokon a legfontosabb terményeken, amelyeknél a növényvédő szert használni kívánják. Amennyiben hatások figyelhetők meg, a rendes kijuttatási dózist alkalmazva kell vizsgálatot végezni.

Az, hogy milyen mértékben szükséges más terményeken vizsgálatot végezni, attól függ, hogy azok mennyire hasonlóak a már vizsgált legfontosabb terményekhez, milyen mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre a legfontosabb terményekre vonatkozóan, valamint, hogy mennyire hasonló a növényvédő szer alkalmazási módja és a terményeknél alkalmazott feldolgozási módszerek. Általában elegendő a vizsgálatot az engedélyezendő fő készítménytípussal elvégezni.

6.4.2.   Az átalakulási folyamatokra gyakorolt hatások

A vizsgálatok célja

A vizsgálatoknak elegendő adatot kell biztosítaniuk a növények növényvédő szerrel történő kezelését követően az átalakulási folyamatokra vagy a termékek minőségére gyakorolt káros hatások esetleges előfordulásának felméréséhez.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a kezelt növények vagy növényi termékek rendszerint átalakítási folyamatban kerülnek felhasználásra, mint amilyen a borkészítés, sörerjesztés vagy kenyérkészítés, illetve, ha betakarításkor jelentős mértékben vannak jelen szermaradékok, a káros hatások előfordulásának lehetőségét meg kell vizsgálni, és jelenteni kell, amennyiben:

—	vannak arra utaló jelek, hogy a növényvédő szer alkalmazása hatással lehet az érintett folyamatokra (például a növénynövekedést szabályozó szerek vagy gombaölők használata kevéssel a betakarítás előtt), vagy

—	ugyanolyan vagy nagymértékben hasonló hatóanyagon alapuló más szerek esetében kimutatták, hogy e folyamatokra vagy azok termékeire káros hatást gyakorolnak.

Általában elegendő a vizsgálatot az engedélyezendő fő készítménytípussal elvégezni.

6.4.3.   A kezelt növények vagy növényi termékek hozamára gyakorolt hatások

A vizsgálatok célja

A vizsgálatnak elegendő adatot kell biztosítania ahhoz, hogy lehetővé tegye a növényvédő szer teljesítményének, valamint annak felmérését, hogy csökkenhet-e a kezelt növények vagy növényi termékek hozama, illetve előfordulhat-e veszteség a tárolás során.

Vizsgálati kötelezettség

Ahol ez releváns, meg kell határozni a növényvédő szereknek a kezelt növények vagy növényi termékek hozamára vagy hozamának összetevőire gyakorolt hatását. Amennyiben a kezelt növényeket vagy növényi termékeket várhatóan tárolni fogják, ahol ez releváns, meg kell határozni a tárolás utáni hozamra gyakorolt hatásokat, beleértve a raktározási időre vonatkozó adatokat is.

Ez az információ rendszerint a 6.2. pontban előírt vizsgálatok alapján áll rendelkezésre.

6.5.   A célzott növények (beleértve a különböző fajtákat) vagy a célzott növényi termékek fitotoxicitása

A vizsgálatok célja

A vizsgálatnak elegendő adatot kell biztosítania a növényvédő szer teljesítményének, valamint a növényvédő szerrel történő kezelést követő fitotoxicitás lehetséges előfordulásának felméréséhez.

Vizsgálati kötelezettség

Herbicidek és olyan egyéb növényvédő szerek esetében, amelyeknél a 6.2. pont szerint végzett kísérletek során akár csak átmenetileg is káros hatást figyeltek meg, szelektivitási határértéket kell meghatározni a célzott növényekre, a javasolt kijuttatási dózis kétszeresének felhasználásával. Amennyiben súlyos fitotoxikus hatásokat mutatnak ki, a vizsgálatot köztes kijuttatási dózist használva is el kell végezni.

Amennyiben előfordulnak káros hatások, de azokat az alkalmazás nyújtotta előnyökkel összehasonlítva lényegtelennek vagy átmenetinek minősítik, e minősítést bizonyítékokkal kell alátámasztani. Szükség esetén hozammérésekből származó eredményeket kell benyújtani.

Bizonyítani kell a növényvédő szer biztonságosságát azon legfontosabb termények legfőbb növénykultúra-változatai tekintetében, amelyekre használatát javasolják, ideértve azokat a hatásokat, melyek a növény növekedési szakaszait, életerejét és más olyan tényezőket érintenek, amelyek a károsodásra vagy sérülésre való fogékonyságot befolyásolják.

Az, hogy milyen mértékben szükséges más növényeknél vizsgálatot végezni, a már vizsgált legfontosabb növényekhez való hasonlóságuk mértékétől, a legfontosabb növényekre vonatkozóan rendelkezésre álló adatok mennyiségétől és minőségétől, valamint attól függ, hogy adott esetben mennyire hasonló a növényvédő szer alkalmazási módja. Általában elegendő a vizsgálatot az engedélyezendő fő készítménytípussal elvégezni.

Amennyiben a címkén feltüntetendő, javasolt állítások a növényvédő szer egyéb növényvédő szerrel (szerekkel) vagy hatásjavítóval (hatásjavítókkal) együtt történő használatára vonatkozó javaslatokat tartalmaznak, a keverék vonatkozásában az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vizsgálati iránymutatás

A fitotoxicitásra vonatkozó megfigyeléseket a 6.2. pontban előírt vizsgálatok során kell végezni.

Fitotoxikus hatások jelentkezése esetén e hatásokat a 135. számú EPPO-iránymutatás szerint, illetve abban az esetben, ha egy tagállam azt kéri, és a vizsgálatot az adott tagállam területén végzik, legalább az említett EPPO-iránymutatás követelményeinek megfelelő iránymutatások szerint pontosan fel kell mérni, és nyilvántartásba kell venni.

El kell végezni a statisztikai elemzésre alkalmas eredmények elemzését, és az elemzés lehetővé tétele érdekében szükség esetén módosítani kell az alkalmazott vizsgálati iránymutatást.

6.6.   Nemkívánatos vagy nem szándékos mellékhatások megfigyelése, pl. hasznos és egyéb nem célzott élő szervezetekre, a következő kultúrára, egyéb növényekre vagy szaporítási célra használt kezelt növények részeire (pl. magvak, dugványok, indák) gyakorolt hatások

6.6.1.   A következő kultúrára gyakorolt hatás

A benyújtandó információk célja

Elegendő adatot kell szolgáltatni a növényvédő szerrel történő kezelésnek a következő kultúrára gyakorolt lehetséges káros hatásainak felméréséhez.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a 9.1. pontnak megfelelően előállított adatok kimutatják, hogy a hatóanyagból, annak metabolitjaiból vagy bomlástermékeiből származó jelentős mennyiségű szermaradékok – amelyek biológiai hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak a következő kultúrára – maradnak a talajban vagy a növényi anyagokban – mint például a szalma vagy szerves anyagok – az esetleges következő kultúra vetési vagy ültetési idejéig, megfigyeléseket kell benyújtani a következő kultúra hagyományos körére gyakorolt hatásokról.

6.6.2.   Egyéb növényekre gyakorolt hatások, beleértve a szomszédos növénykultúrákat is

A benyújtandó információk célja

Elegendő adatot kell szolgáltatni a növényvédő szerrel történő kezelés egyéb növényekre gyakorolt lehetséges káros hatásainak felméréséhez, beleértve a szomszédos növénykultúrákat is.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben vannak arra utaló jelek, hogy a növényvédő szer permetsodródáson keresztül hatással lehet a szomszédos növénykultúrákra, be kell nyújtani az egyéb növényekre – beleértve a szomszédos növénykultúrák hagyományos körét – gyakorolt hatásokra vonatkozó megfigyelések eredményeit.

6.6.3.   A szaporításra használandó kezelt növényekre vagy növényi termékekre gyakorolt hatás

A benyújtandó információk célja

Elegendő adatot kell szolgáltatni annak felméréséhez, milyen káros hatásokat gyakorolhat a növényvédő szerrel történő kezelés a szaporításra használandó kezelt növényekre vagy növényi termékekre.

Vizsgálati kötelezettség

Be kell nyújtani a növényvédő szernek a szaporításra használt növényi részekre gyakorolt hatására vonatkozó megfigyelések eredményeit, kivéve, ha a javasolt alkalmazás eleve kizárja a magvak, dugványok, indák vagy gumók előállítására szánt kultúrnövényeken való felhasználást:

i.	magvaknál – életképesség, csírázás és életerő;

ii.	dugványoknál – a gyökerezés és növekedés mértéke;

iii.	indáknál – a megtelepedés és növekedés mértéke;

iv.	gumók – csírázás és normális növekedés.

Vizsgálati iránymutatás

A magvak vizsgálatát az ISTA-módszereknek megfelelően kell végezni (10).

6.6.4.   Hasznos és egyéb nem célzott szervezetekre gyakorolt hatások

Jelenteni kell az e szakasz követelményeinek megfelelően végzett vizsgálatok során megfigyelt, egyéb kártékony szervezetek előfordulására gyakorolt bármely pozitív vagy negatív hatást. Szintén jelenteni kell bármely észlelt környezeti hatást, különösen a vadon élő állatokra és/vagy hasznos szervezetekre gyakorolt hatásokat.

6.7.   A 6.1–6.6. pontban bemutatott adatok összefoglalása és értékelése

Rendelkezésre kell bocsátani a 6.1–6.6. pontban meghatározott valamennyi adat és információ összefoglalását, valamint az adatok részletes és kritikai értékelését, különös tekintettel a növényvédő szer által nyújtott előnyökre, az előforduló vagy esetlegesen előforduló káros hatásokra, valamint a káros hatások elkerüléséhez vagy minimalizálásához szükséges intézkedésekre.

7.   Toxikológiai vizsgálatok

A készítmények toxicitásának megfelelő felméréséhez elegendő információra van szükség a hatóanyagok akut toxicitásáról, valamint az általuk kiváltott irritációról és szenzitizációról. Ha lehetséges, be kell nyújtani a toxikus hatásmechanizmussal, a toxikológiai profillal és a hatóanyag minden egyéb ismert toxikológiai aspektusával kapcsolatos kiegészítő információkat.

A szennyeződések és egyéb összetevők által a toxikológiai viselkedésre gyakorolt hatások összefüggésében lényeges, hogy minden egyes benyújtott vizsgálathoz részletes leírást (specifikációt) biztosítsanak a felhasznált anyagról. A vizsgálatokat az engedélyezendő növényvédő szereket használva kell elvégezni.

7.1.   Akut toxicitás

A benyújtandó és értékelendő vizsgálati eredményeknek, adatoknak és információknak elegendőknek kell lenniük azon hatások azonosításához, amelyek az értékelendő növényvédő szerrel történő egyszeri expozíciót követően jelentkeznek és különösen ahhoz, hogy meghatározzák vagy jelezzék a következőket:

—	a növényvédő szerek toxicitása,

—	a növényvédő szerek toxicitása a hatóanyagok vonatkozásában,

—	a hatások időtartama és jellemzői, részletesen kitérve a viselkedésbeli változások jellegére, és – amennyiben lehetséges – az elhullás utáni makroszkopikus patológiai vizsgálati megállapításokra,

—	ahol lehetséges, a toxikus hatásmechanizmus, valamint

—	a különböző expozíciós módokhoz tartozó relatív veszély.

Miközben a hangsúlyt az érintett toxicitási tartomány meghatározására kell helyezni, az előállított információnak azt is lehetővé kell tennie, hogy a növényvédő szer az 1999/45/EK irányelv vagy az 1275/2008/EK rendelet szerint besorolható legyen. Az akut toxicitási vizsgálat során kapott információk különösen értékesek a baleseti helyzetekben valószínűsíthetően felmerülő veszélyek felmérésénél.

7.1.1.   Orális toxicitás

Vizsgálati kötelezettség

Az akut orális toxicitással kapcsolatos vizsgálatot kizárólag akkor kell elvégezni, ha a kérelmező nem tudja megindokolni az 1999/45/EK irányelv vagy adott esetben az 1272/2008/EK rendelet szerinti valamelyik alternatív megközelítés alkalmazását.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet (11) B.1a. vagy B.1b. módszere szerint kell elvégezni.

7.1.2.   Perkután toxicitás

Vizsgálati kötelezettség

Az akut perkután toxicitással kapcsolatos vizsgálatot kizárólag akkor kell elvégezni, ha a kérelmező nem tudja megindokolni az 1999/45/EK irányelv vagy adott esetben az 1272/2008/EK rendelet szerinti valamelyik alternatív megközelítés alkalmazását.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.3. módszere szerint kell elvégezni.

7.1.3.   Belélegzés

A vizsgálat célja

A vizsgálat a patkányokat a növényvédő szer vagy a szer füstje miatt érő inhalációs toxicitást vizsgálja.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot el kell végezni, ha a növényvédő szer:

—	halmazállapota gáz vagy cseppfolyósított gáz,

—	füstképző anyag vagy gázosító szer,

—	ködképző berendezéssel kerül felhasználásra,

—	gőzkibocsátó készítmény,

—

aeroszol,

—	por, amely jelentős arányban tartalmaz 50 μm-nél kisebb átmérőjű részecskéket (> 1 tömegszázalék),

—	repülőgépről alkalmazandó, és amely esetében fennáll az inhalációs expozíció lehetősége,

—	olyan hatóanyagot tartalmaz, amelynek a gőznyomása > 1 × 10– 2 Pa, és olyan zárt légterű helyeken használják, mint a raktárak és az üvegházak,

—	oly módon alkalmazandó, amely jelentős mennyiségű, 50 μm-nél kisebb átmérőjű (> 1 tömegszázalék) részecskét vagy cseppet eredményez.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.2. módszere szerint kell elvégezni.

7.1.4.   Bőrirritáció

A vizsgálat célja

A vizsgálat lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a növényvédő szer okozhat-e bőrirritációt, és hogy visszafordíthatók-e a megfigyelt hatások.

Vizsgálati kötelezettség

A növényvédő szerek által okozott bőrirritációt meg kell határozni, kivéve, ha valószínűsíthető, hogy a szer – amint azt a vizsgálati iránymutatás jelzi – súlyos elváltozásokat okozhat a bőrön, vagy hogy ezek a hatások kizárhatók.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.4. módszere szerint kell elvégezni.

7.1.5.   Szemirritáció

A vizsgálat célja

A vizsgálat lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a növényvédő szer okozhat-e szemirritációt, és hogy visszafordíthatók-e a megfigyelt hatások.

Vizsgálati kötelezettség

Szemirritáció-vizsgálatokat csak abban az esetben nem kell végezni, ha a vizsgálati iránymutatás jelzi, hogy felléphetnek szemet érintő súlyos hatások.

Vizsgálati módszer

A szemirritációra vonatkozó vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.5. módszere szerint kell elvégezni.

7.1.6.   Bőrszenzitizáció

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak ahhoz kell elegendő információt nyújtania, hogy fel lehessen mérni a növényvédő szer bőrérzékenységi reakciókat kiváltó lehetséges hatásait.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot mindig el kell végezni, kivéve, ha a hatóanyag(ok) vagy a segédanyag(ok) köztudottan érzékenységet kiváltó tulajdonságokkal bírnak.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.6. módszere szerint kell elvégezni.

7.1.7.   Kiegészítő vizsgálatok a növényvédő szerek kombinációival kapcsolatban

A vizsgálat célja

Bizonyos esetekben szükséges lehet a 7.1.1–7.1.6. pontban leírt vizsgálatok elvégzése növényvédő szerek olyan kombinációja esetén, ahol a szer címkéje követelményeket tüntet fel a növényvédő szernek más növényvédő szerekkel és/vagy hatásjavítókkal együtt, tankkeverékként történő alkalmazása tekintetében. Arról, hogy szükséges-e kiegészítő vizsgálatok elvégzése, eseti alapon kell dönteni, figyelembe véve az egyes növényvédő szerek akut toxicitására vonatkozó vizsgálatok eredményeit, az érintett szerek kombinációjából eredő expozíció lehetőségét és az érintett szerek vagy hasonló termékek tekintetében rendelkezésre álló információkat vagy gyakorlati tapasztalatokat.

7.2.   Az expozícióra vonatkozó adatok

A növényvédő szerekből eredő, a felhasználókat, a közelben tartózkodókat vagy a dolgozókat a belélegzett levegő révén érő expozíció vizsgálatakor figyelembe kell venni a 98/24/EK tanácsi irányelv (12) és a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (13) követelményeit.

7.2.1.   Felhasználói expozíció

A növényvédő szerek felhasználóit érő expozíció kockázata a növényvédő szer fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságaitól, a szer típusától (hígított/nem hígított), valamint az expozíció módjától, mértékétől és időtartamától függ. Elegendő információt és adatokat kell előállítani és jelenteni ahhoz, hogy értékelhető legyen a javasolt használati feltételek mellett valószínűsíthetően jelentkező, a növényvédő szerben lévő hatóanyaghoz/anyagokhoz és/vagy toxikológiai szempontból releváns vegyületekhez tartozó expozíciós szint. Az értékelés alapot nyújt a megfelelő óvintézkedések kiválasztásához, beleértve ebbe a felhasználók részére szükséges személyi védőfelszerelést, amelyet a növényvédő szer címkéjén fel kell tüntetni.

7.2.1.1.    A felhasználói expozíció becslése

A becslés célja

Becslést kell végezni a javasolt felhasználási körülmények mellett valószínűsíthetően bekövetkező felhasználói expozíció felmérésének érdekében, az adott esetben rendelkezésre álló megfelelő számítási modell felhasználásával.

Vizsgálati kötelezettség

A felhasználói expozíció becslését mindig el kell végezni.

A becslés feltételei

A növényvédő szerhez javasolt minden egyes kijuttatási módszer és a kijuttatáshoz használt készülék minden egyes javasolt típusa tekintetében becslést kell végezni, figyelembe véve az 1999/45/EK irányelv vagy az 1272/2008/EK rendelet osztályozásra és címkézésre vonatkozó rendelkezéseinek végrehajtásából adódó, a hígított vagy nem hígított szer kezelésére vonatkozó követelményeket, valamint a felhasználásra kerülő csomagolóeszközök különböző típusait és méreteit, a keverési és rakodási műveleteket, a növényvédő szer kijuttatását, az éghajlati feltételeket, továbbá a növényvédő szer kijuttatásához alkalmazott berendezés tisztítását és rutinjellegű karbantartását.

A becslést először azt feltételezve végzik el, hogy a szer felhasználója nem használ semmiféle személyi védőfelszerelést.

Ahol ennek jelentősége van, egy második becslést is végeznek azt feltételezve, hogy a szer felhasználója hatékony és könnyen beszerezhető védőfelszerelést használ, melynek használata nem okoz különösebb nehézséget a felhasználó számára. Amennyiben a címkén óvintézkedések vannak feltüntetve, a becslésnél ezeket figyelembe kell venni.

7.2.1.2.    A felhasználói expozíció mérése

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő adatot kell szolgáltatnia ahhoz, hogy lehetővé tegye a javasolt felhasználási feltételek mellett valószínűsíthetően bekövetkező felhasználói expozíció értékelését.

Vizsgálati kötelezettség

Amikor a kockázatértékelés az egészségügyi határérték túllépését jelzi, jelenteni kell a releváns expozíciós mód(ok)ra vonatkozó tényleges expozíciós adatokat. Ez a helyzet áll elő például akkor, amikor a 7.2.1.1. pontban említett, a felhasználói expozícióra vonatkozó becslés eredménye a következők túllépését jelzi:

—	a hatóanyag jóváhagyásának összefüggésében meghatározott elfogadható felhasználói expozíció (AOEL), és/vagy

—	a növényvédő szer hatóanyagára és/vagy toxikológiailag releváns vegyületére (vegyületeire) vonatkozóan a dolgozók védelméről szóló 98/24/EK és a 2004/37/EK irányelv szerint meghatározott határértékek.

A tényleges expozíciós adatokat abban az esetben is jelenteni kell, ha nem áll rendelkezésre megfelelő számítási modell, vagy nincsenek adatok a 7.2.1.1. pont szerinti becslés elvégzéséhez.

Abban az esetben, amikor a dermális expozíció a legfontosabb expozíciós mód, a 7.2.1.1. pont szerinti becslés pontosítására szolgáló adatok előállításához hasznos alternatíva lehet a bőrabszorpciós vizsgálat vagy a szubakut bőrvizsgálat – amennyiben annak eredményei még nem állnak rendelkezésre.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatot reális expozíciós feltételek között kell elvégezni, a javasolt használati feltételek figyelembevételével.

7.2.2.   A közelben tartózkodók expozíciója

Növényvédő szerek használatakor a közelben tartózkodók is ki lehetnek téve a szer hatásának. Elegendő információt és adatot kell benyújtani annak érdekében, hogy a megfelelő használati feltételek – beleértve a közelben tartózkodók kezelési területre lépésének a megtiltását és a biztonsági távolságokat – meghatározhatók legyenek.

A becslés célja

Ahhoz, hogy fel lehessen mérni a közelben tartózkodókat a javasolt használati feltételek mellett valószínűsíthetően érő expozíciót, megfelelő számítási modell felhasználásával – amennyiben ilyen rendelkezésre áll – becslést kell végezni.

Vizsgálati kötelezettség

A közelben tartózkodók expozíciójára vonatkozó becslést mindig el kell végezni.

A becslés feltételei

A kijuttatási módszerek összes típusa tekintetében el kell végezni a közelben tartózkodókat érintő expozícióra vonatkozó becslést. A becslést azt feltételezve végzik el, hogy a közelben tartózkodók nem használnak semmiféle személyi védőfelszerelést.

A közelben tartózkodókat érő expozíció mérése akkor lehet szükséges, ha a becslések eredménye aggodalomra ad okot.

7.2.3.   A dolgozók expozíciója

A dolgozókat expozíció érheti, ha növényvédő szerek kijuttatását követően kezelt területre vagy helyiségbe lépnek, vagy olyan kezelt növényekkel vagy növényi termékekkel dolgoznak, melyeken szermaradékok találhatók. Elegendő információt és adatot kell bejelenteni ahhoz, hogy azok alapján kiválaszthatók legyenek a megfelelő óvintézkedések, beleértve a várakozási időre és az újbóli belépésig terjedő időre vonatkozó előírásokat.

7.2.3.1.    A dolgozók expozíciójának becslése

A becslés célja

Becslést kell végezni a dolgozókat a javasolt felhasználási feltételek mellett valószínűsíthetően érő expozíció felmérése érdekében, az adott esetben rendelkezésre álló megfelelő számítási modell felhasználásával.

Vizsgálati kötelezettség

A dolgozók expozíciójának becslését mindig el kell végezni.

A becslés feltételei

A dolgozók expozíciójának becslését minden egyes termény és végrehajtandó feladat vonatkozásában el kell végezni.

A becslést – a várható expozícióra vonatkozóan rendelkezésre álló adatok felhasználásával – először azt feltételezve végzik el, hogy a szerrel dolgozó személy nem használ semmiféle személyi védőfelszerelést.

Ahol helyénvaló, egy második becslést is végeznek azt feltételezve, hogy a dolgozó hatékony és könnyen beszerezhető védőfelszerelést használ, melynek használata nem okoz különösebb nehézséget a felhasználó számára.

Adott esetben további becslést végeznek a javasolt használati feltételek mellett lepergő szermaradék mennyisége tekintetében előállított adatok felhasználásával.

7.2.3.2.    A dolgozók expozíciójának mérése

A vizsgálat célja

A vizsgálat elegendő adatot szolgáltat ahhoz, hogy értékelni lehessen a dolgozókat a javasolt használati feltételek között valószínűsíthetően érő expozíciót.

Vizsgálati kötelezettség

Amikor a kockázatértékelés az egészséget érintő határérték túllépését jelzi, meg kell adni a releváns expozíciós módra vonatkozó tényleges expozíciós adatokat. Ez a helyzet áll elő például akkor, amikor a 7.2.3.1. pontban említett, dolgozókat érő expozícióra vonatkozó becslés eredménye a következők lehetséges túllépését jelzi:

—	a hatóanyag jóváhagyásának összefüggésében meghatározott elfogadható felhasználói expozíciós szintek, és/vagy

—	a növényvédő szer hatóanyagára és/vagy toxikológiailag releváns vegyületére (vegyületeire) vonatkozóan a 98/24/EK és a 2004/37/EK irányelv szerint meghatározott határértékek.

A tényleges expozíciós adatokat abban az esetben is jelenteni kell, ha nem áll rendelkezésre megfelelő számítási modell, vagy nincsenek adatok a 7.2.3.1. pont szerinti becslés elvégzéséhez.

Abban az esetben, amikor a dermális expozíció a legfontosabb expozíciós mód, a 7.1.3.1. pont szerinti becslés pontosítására szolgáló adatok előállításához hasznos alternatíva lehet a bőrabszorpciós vizsgálat – amennyiben annak eredményei még nem állnak rendelkezésre.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatot reális expozíciós feltételek között kell elvégezni, a javasolt használati feltételek figyelembevételével.

7.3.   Dermális abszorpció

A vizsgálat célja

A vizsgálat célja, hogy a hatóanyagok és toxikológiailag releváns vegyületek bőrön keresztüli abszorpciójának mérését biztosítsa.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot akkor kell elvégezni, amikor a dermális expozíció jelentős expozíciós mód, és a kockázatértékelés az egészségügyi határérték túllépését jelzi. Ez a helyzet áll elő például akkor, amikor a 7.2.1.1. vagy 7.2.1.2. pontban említett, felhasználói expozícióra vonatkozó becslés, illetve mérés eredményei a következők lehetséges túllépését jelzik:

—	a hatóanyag(ok) jóváhagyásának összefüggésében meghatározott elfogadható felhasználói expozíciós szint(ek), és/vagy

—	a növényvédő szer hatóanyagára és/vagy toxikológiailag releváns vegyületére (vegyületeire) vonatkozóan a 98/24/EK és a 2004/37/EK irányelv szerint meghatározott határértékek.

Vizsgálati feltételek

Elvben egy patkányokon végzett in vivo bőrabszorpciós vizsgálat adatait kell közölni. Abban az esetben, ha az in vivo vizsgálatból származó bőrabszorpciós adatok felhasználásával végzett becslés eredményei szerepelnek a kockázatértékelésben, és az eredmények túlzott expozícióra utalnak, szükség lehet egy patkányon és egy emberen végzett, összehasonlító in vitro bőrabszorpciós vizsgálatra.

Vizsgálati iránymutatás

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.44. vagy B.45. módszere szerint kell elvégezni.

7.4.   Rendelkezésre álló toxikológiai adatok a hatóanyagnak nem minősülő összetevőkre

Ahol ennek jelentősége van, az egyes segédanyagok tekintetében az alábbi információkat kell megadni:

a)	az 1907/2006/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében említett regisztrációs szám;

b)	az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának vi. alpontjában említett technikai dossziéban szereplő, vizsgálatokról szóló összefoglalások; valamint

c)	az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkében említett biztonsági adatlap.

Minden egyéb rendelkezésre álló információt be kell nyújtani.

8.   Szermaradékok a kezelt termékekben, élelmiszerben és takarmányban vagy azok felületén

Bevezetés

A 544/2011/EU rendelet melléklete 6. szakaszának bevezetésében előírt rendelkezések alkalmazandók.

8.1.   A növényekben, illetve haszonállatokban található szermaradék metabolizmusban játszott szerepe, megoszlása és kifejezése

A vizsgálatok célja

E vizsgálatok a következő célokat szolgálják:

—	a szer javasolt használatát követő betakarításkor a növény megfelelő mennyiségében található végső szermaradék teljes mennyiségének felbecslése,

—	a teljes szermaradék bizonyos állati termékekben (tej vagy tojás), illetve a salakanyagban tapasztalható lebomlási és kiválasztódási sebességének mennyiségi meghatározása,

—	a növényekben és az ehető állati termékekben található végső szermaradék főbb összetevőinek meghatározása,

—	a szermaradék egyes növényi részek közötti, illetve egyes ehető állati termékek közötti eloszlásának meghatározása,

—	a szermaradék főbb összetevőinek mennyiségi meghatározása és azon eljárások hatékonyságának kimutatása, melyek célja ezen összetevők kivonása,

—	olyan adatok előállítása, amelyek alapján eldönthető a 8.3. pont alatt előírt takarmányozási vizsgálatok szükségessége,

—	döntés egy adott szermaradék fogalommeghatározásának és kifejezésének tekintetében.

Vizsgálati kötelezettség

Kiegészítő metabolikai vizsgálatokra csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a hatóanyagról a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 6.1. és 6.2. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ilyen helyzet állhat fenn olyan növények vagy haszonállatok esetében, amelyek vonatkozásában nem kerültek benyújtásra adatok a hatóanyag(ok)nak az 1107/2009/EK rendelet szerinti jóváhagyása keretében, illetve nem voltak szükségesek ahhoz, hogy a jóváhagyás feltételei módosíthatók legyenek, továbbá akkor, ha eltérő metabolikus folyamatokra lehet számítani.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.1. és 6.2. pontjának megfelelő alpontjaiban előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

8.2.   Szermaradék-vizsgálatok

A vizsgálatok célja

E vizsgálatok a következő célokat szolgálják:

—	a kezelt növényekben a javasolt helyes mezőgazdasági gyakorlat (GAP) betartása mellett betakarításkor, illetve a tárolóból való kitároláskor valószínűsíthetően előforduló legmagasabb szermaradékszint mennyiségi meghatározása, valamint

—	ahol ennek jelentősége van, a felhalmozódott peszticidek lebomlási sebességének meghatározása.

Vizsgálati kötelezettség

A szermaradékokra vonatkozó kiegészítő vizsgálatokra csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a hatóanyagról a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.3. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ilyen helyzet állhat elő olyan sajátos összetételű készítmények, különleges kijuttatási módok, illetve növények esetében, amelyek vonatkozásában nem kerültek benyújtásra adatok az adott hatóanyag jóváhagyásának keretében, illetve nem voltak szükségesek az adott hatóanyag jóváhagyására vonatkozó feltételek módosításához.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.3. pontjának megfelelő alpontjaiban előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

8.3.   Takarmányozási vizsgálatok

A vizsgálatok célja

E vizsgálatok célja az állati eredetű termékekben előforduló, takarmányokban vagy takarmánynövényekben található szermaradékokból származó szermaradék meghatározása.

Vizsgálati kötelezettség

A takarmányokra vonatkozó, az állati eredetű termékekben előforduló legmagasabb szermaradékszint felmérésére irányuló kiegészítő vizsgálatokra csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a hatóanyagról a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.4. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ilyen helyzet állhat elő olyan további takarmánynövények engedélyeztetése esetében, amelyek alkalmazása a haszonállatok által felvett szermaradék-mennyiség növeléséhez vezet, és amelyek vonatkozásában a hatóanyag(ok) jóváhagyásának keretében nem kerültek benyújtásra adatok, illetve nem voltak szükségesek a hatóanyag jóváhagyására vonatkozó feltételek módosításához.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.4. pontjának megfelelő alpontjaiban előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

8.4.   Az ipari feldolgozás és/vagy háztartási feldolgozás hatásai

A vizsgálatok célja

E vizsgálatok a következő célokat szolgálják:

—	annak megállapítása, hogy a feldolgozás folyamán a nyersanyagban található szermaradékokból keletkeznek-e olyan bomlás- vagy reakciótermékek, melyek veszélyességének felméréséhez külön kockázatértékelés szükséges,

—	a szermaradékok mennyiségi eloszlásának meghatározása a különböző köztes és végtermékekben, illetve a transzfertényezők felbecslése,

—	a szermaradékok táplálékkal történő bevitelének reálisabb felbecsülése.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatokra csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a hatóanyagról a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.5. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ilyen helyzet állhat elő olyan növények esetében, amelyek vonatkozásában az adatok az adott hatóanyag jóváhagyásának keretében nem kerültek benyújtásra, illetve nem voltak szükségesek az adott hatóanyag jóváhagyására vonatkozó feltételek módosításához.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.5. pontjának megfelelő alpontjaiban előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

8.5.   A következő kultúrában található szermaradékok vizsgálata

A vizsgálat célja

E vizsgálatok célja, hogy lehetővé tegyék a kezelt növénykultúrát követő vetésben található esetleges szermaradékszint felmérését.

Vizsgálati kötelezettség

Kiegészítő vizsgálatokra csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a hatóanyagról a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.6. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ilyen helyzet állhat elő olyan speciális készítmények, különleges kijuttatási módok, illetve növények esetében, amelyek vonatkozásában az adott hatóanyag jóváhagyásának keretében nem kerültek benyújtásra adatok, illetve nem voltak szükségesek az adott hatóanyag jóváhagyására vonatkozó feltételek módosításához.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 6.6. pontjának megfelelő alpontjaiban előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

8.6.   A javasolt szermaradék-határértékek (MRL) meghatározása és a szermaradék fogalommeghatározása

A javasolt MRL-ekre vonatkozóan részletes indoklást kell adni, és releváns esetben teljes részletességgel ismertetni kell az alkalmazott statisztikai analízist.

Ha a 8.1. pont rendelkezéseinek megfelelően benyújtott metabolikai vizsgálatok azt jelzik, hogy a szermaradék fogalommeghatározását a szermaradék legújabb fogalommeghatározását, továbbá – a 544/2011/EU rendelet A. része 6.7. pontjának megfelelő alpontjában ismertetetteknek megfelelő – szükséges döntést figyelembe véve módosítani kell, szükségessé válhat a hatóanyag újbóli értékelése.

8.7.   A tervezett alkalmazásoknál javasolt élelmezés-egészségügyi várakozási idő, illetve – amennyiben a szert betakarítás után alkalmazzák – visszatartási vagy tárolási várakozási idő

A javaslatokat részletesen meg kell indokolni.

8.8.   A táplálékkal történő bevitellel vagy egyéb módon bekövetkező lehetséges és tényleges expozíció felbecsülése

Mérlegelni kell a táplálékkal történő szermaradék-bevitel reális előrejelzésének kiszámítását. Ennek során lehetséges a lépésenkénti megközelítés, hogy a bevitel előrejelzése egyre jobban megközelítse a valóságot. Ahol ennek jelentősége van, figyelembe kell venni az expozíció egyéb forrásait is, mint például a gyógyszerek, illetve az állatorvosi készítmények használatából eredő szermaradék-bevitelt is.

8.9.   A szermaradék viselkedésének összegzése és értékelése

Az e szakaszban előírtak szerint kapott adatokat a tagállamok illetékes hatóságai által kibocsátott, az ilyen jellegű adatok összegzésének és értékelésének formátumára vonatkozó iránymutatás szerint kell összegezni és értékelni. A vonatkozó értékelési és döntéshozási kritériumok, illetve iránymutatások összefüggésében az elkészítendő összegzés és értékelés részletesen és kritikusan elemzi a kapott adatokat, különös figyelmet fordítva az embereket vagy az állatokat esetlegesen vagy valósan fenyegető kockázatokra, illetve az adatbázis kiterjedtségére, minőségére és megbízhatóságára.

Amennyiben a jelentés tartalmaz a metabolizmusra vonatkozó adatokat is, ki kell térni a nem emlősből származó metabolitok toxikológiai jelentőségére is.

El kell készíteni a növényekre és az állatokra vonatkozó metabolizmus sematikus folyamatábráját, és – amennyiben metabolizmusra vonatkozó adatok kerültek benyújtása – röviden meg kell magyarázni az anyag eloszlását és a lejátszódó kémiai változásokat.

9.   Az anyag további sorsa és viselkedése a környezetben

Bevezetés

i.

A megadott információknak a 544/2011/EU rendelet mellékletében előírtaknak megfelelően a hatóanyagra vonatkozóan benyújtott információkkal együtt elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a növényvédő szer környezetbeli sorsának és viselkedésének, valamint az anyagból eredő expozíció kockázatának valószínűsíthetően kitett, nem célzott fajok sorsának és viselkedésének értékelését.

ii.

A növényvédő szerről rendelkezésre bocsátott információnak, más releváns információkkal és a hatóanyagra vonatkozóan megadott adatokkal együtt, mindenekelőtt elegendőnek kell lennie a következőkhöz: — a csomagoláson (csomagolóeszközökön) feltüntetendő, veszélyforrást jelölő ábrák, a kockázatokra utaló feliratok, a releváns R- és S-mondatok vagy a piktogramok, figyelmeztetések, valamint a környezetvédelem érdekében elhelyezett megfelelő figyelmeztető és óvintézkedésre vonatkozó mondatok meghatározása, — a környezeti eloszlás, sors és viselkedés, valamint az ezzel járó időbeli lefutás meghatározása, — azon nem célzott fajok és populációk azonosítása, amelyekre az esetleges expozíció veszélyt jelenthet, valamint — a környezetszennyeződés és a nem célzott fajokra gyakorolt hatás minimalizálásához szükséges intézkedések meghatározása.

iii.	Amennyiben radioaktívként megjelölt vizsgálati anyag felhasználására kerül sor, a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7. szakasza bevezetésének iv. pontjában előírt rendelkezések alkalmazandók.

iv.

Ahol ennek jelentősége van, a vizsgálatok tervezésénél és az adatok elemzésénél megfelelő statisztikai módszereket kell alkalmazni. A statisztikai elemzésről teljes részletességgel kell beszámolni (pl. meg kell adni valamennyi pontbecslést a vonatkozó konfidencia-intervallumokkal, és pontos p-értékeket kell megadni a „szignifikáns”/„ nem szignifikáns” megjelölés helyett).

v.

Becsült környezeti koncentráció a talajban (PECS), a vízben (PECSW és PECGW) és a levegőben (PECA). Indoklással alátámasztott becsléseket kell végezni a hatóanyag és a releváns metabolitok, a bomlás- és reakciótermékek talajbeli, talajvízbeli, felszíni vízi és levegőbeli becsült koncentrációi tekintetében a már folyamatban lévő vagy javasolt alkalmazást követően. Emellett reális becslést kell végezni a reálisan elképzelhető legrosszabb esetet feltételezve. E koncentrációk becsléséhez a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni: — Becsült környezeti koncentráció a talajban (PECS) A talaj felső rétegében jelen lévő szermaradék-mennyiség, amelyből nem célzott, talajban élő szervezeteket érintő (akut és krónikus) expozíció eredhet. — Becsült környezeti koncentráció a felszíni vizekben (PECSW) A felszíni vizekben jelen lévő szermaradék-mennyiség, amelyből nem célzott vízi szervezeteket érintő (akut és krónikus) expozíció eredhet. — Becsült környezeti koncentráció a talajvízben (PECGW) A szermaradékok mennyisége a talajvízben. — Becsült környezeti koncentráció a levegőben (PECA) A levegőben jelen lévő szermaradékmennyiség, amelyből embert, állatokat és egyéb nem célzott szervezeteket érintő (akut és krónikus) expozíció eredhet. E koncentrációk becsléséhez valamennyi, a növényvédő szerre és a hatóanyagra vonatkozó releváns információt figyelembe kell venni. A becsléshez hasznos megközelítési módot tartalmaz az EPPO környezetvédelmi kockázatok felbecslésére kidolgozott rendszere (14). Ahol lehetséges, az e szakaszban megadott paramétereket kell használni. Amennyiben az előrejelzett környezeti koncentrációk becsléséhez modellek használatára kerül sor, a következő feltételeknek kell teljesülniük: — a modelleknek reális paraméterek és feltételezések figyelembevételével valamennyi releváns folyamat tekintetében a lehető legjobb becslést kell biztosítaniuk, — lehetőség szerint a modelleket megbízható módon, a használatuk tekintetében releváns viszonyok mellett végzett mérésekkel validálták, — az alkalmazott modellnek relevánsnak kell lennie a felhasználási területre jellemző viszonyok szempontjából.

A benyújtott információknak adott esetben a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 7. szakaszában említett információkat is tartalmaznia kell.

9.1.   A hatóanyag sorsa és viselkedése talajban

Ahol ennek jelentősége van, a felhasznált talaj és annak kiválasztása vonatkozásában benyújtandó információkra vonatkozó, a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 7.1. pontjában előírt rendelkezések alkalmazandók.

9.1.1.   A talajban való lebomlás sebessége

9.1.1.1.    Laboratóriumi vizsgálatok

A vizsgálat célja

A talajban való lebomlásra vonatkozó vizsgálatoknak a lehető legpontosabb becslést kell biztosítaniuk a hatóanyag 50 %-os, illetve 90 %-os lebomlásához szükséges idő (DT50 lab és DT90 lab) meghatározásához laboratóriumi körülmények között.

Vizsgálati kötelezettség

A növényvédő szerek talajbeli perzisztenciájának és viselkedésének vizsgálatára csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges azt a hatóanyagra és releváns metabolitjaira, valamint a bomlás- és reakciótermékekre vonatkozó, a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7.1.1.2. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján kiszámítani. Ez az extrapoláció nem lehetséges például a lassan felszabaduló készítményeknél.

Vizsgálati feltételek

A talajbeli aerob és anaerob lebomlás sebességét jelenteni kell.

A vizsgálat időtartama rendszerint 120 nap, kivéve, ha a hatóanyag több mint 90 %-a ennél hamarabb lebomlik.

Vizsgálati iránymutatás

SETAC – Procedures for assessing the Environmental fate and ecotoxicity of pesticides (A peszticidek környezetben bekövetkező sorsát és ökotoxicitását értékelő eljárások).

9.1.1.2.    Szabadföldi vizsgálatok

—   A talajban való eloszlásra vonatkozó vizsgálatok

A vizsgálat célja

A talajban való eloszlásra vonatkozó vizsgálatok a lehető legpontosabb becslést biztosítják a hatóanyag 50 %-os, illetve 90 %-os eloszláshoz szükséges idő (DT50 lab és DT90 lab) meghatározásához szabadföldi körülmények között. Releváns esetben össze kell gyűjteni a releváns metabolitokra, bomlás- és reakciótermékekre vonatkozó információkat.

Vizsgálati kötelezettség

A növényvédő szerek talajban való eloszlásának és viselkedésének vizsgálatára csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges azt a hatóanyagról és releváns metabolitjairól, a bomlás- és reakciótermékekről a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7.1.1.2. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján kiszámítani. Ez az extrapoláció nem lehetséges például a lassan felszabaduló készítményeknél.

Vizsgálati feltételek és iránymutatás

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7.1.1.2.2. pontjának megfelelő alpontjaiban előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

—   A talajban előforduló szermaradékokra vonatkozó vizsgálatok

A vizsgálat célja

A talajban előforduló szermaradékok vizsgálatának célja, hogy megadja a betakarításkor, illetve a következő kultúra vetésekor vagy ültetésekor a talajban előforduló szermaradék becsült szintjét.

Vizsgálati kötelezettség

A talajban előforduló szermaradékokra vonatkozó vizsgálatokra csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a hatóanyagról és a releváns metabolitokról, a bomlás- és reakciótermékekről a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7.1.1.2.2. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ez az extrapoláció nem lehetséges például a lassan felszabaduló készítményeknél.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 7.1.1.2.2. pontjának megfelelő alpontjában előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

Vizsgálati iránymutatás

SETAC – Procedures for assessing the environmental fate and ecotoxicity of pesticides (A peszticidek környezetben bekövetkező sorsát és ökotoxicitását értékelő eljárások).

—   A talajban történő akkumuláció vizsgálata

A vizsgálatok célja

A vizsgálatoknak elegendő adatot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy megállapítható legyen a hatóanyagból, annak releváns metabolitjaiból, illetve a bomlás- és reakciótermékeiből származó szermaradékok akkumulációjának lehetősége.

Vizsgálati kötelezettség

A növényvédő szerek talajban való akkumulációjának vizsgálatára csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a hatóanyagról és releváns metabolitjairól, a bomlás- és reakciótermékekről a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7.1.1.2.2. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ez az extrapoláció nem lehetséges például a lassan felszabaduló készítményeknél.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7.1.1.2.2. pontjának megfelelő alpontjában előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

Vizsgálati iránymutatás

SETAC – Procedures for assessing the environmental fate and ecotoxicity of pesticides (A peszticidek környezetben bekövetkező sorsát és ökotoxicitását értékelő eljárások).

9.1.2.   A talajban való mobilitás

A vizsgálat célja

A vizsgálatoknak elegendő adatot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy megállapítható legyen a hatóanyagból, annak releváns metabolitjaiból, illetve a bomlás- és reakciótermékeiből származó szermaradékok mobilitásának és kimosódásának lehetősége.

9.1.2.1.    Laboratóriumi vizsgálatok

Vizsgálati kötelezettség

A növényvédő szer talajbeli mobilitásának vizsgálatára csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 7.1.2. és 7.1.3.1. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ez az extrapoláció nem lehetséges például a lassan felszabaduló készítményeknél.

Vizsgálati iránymutatás

SETAC – Procedures for assessing the environmental fate and ecotoxicity of pesticides (A peszticidek környezetben bekövetkező sorsát és ökotoxicitását értékelő eljárások).

9.1.2.2.    Liziméterrel végzett vizsgálatok vagy szabadföldi kimosódási vizsgálatok

A vizsgálatok célja

A vizsgálat a következők tekintetében biztosít adatokat:

—	a növényvédő szer mobilitása a talajban,

—	a talajvízbe történő kimosódás valószínűsége,

—	a talajban való megoszlás képessége.

Vizsgálati kötelezettség

Szakértői értékelés szükséges annak eldöntésére, hogy szabadföldi kimosódási vizsgálatokra vagy liziméteres vizsgálatokra kerüljön-e sor, figyelembe véve a lebomlás és a mobilitás vonatkozásában végzett vizsgálatok eredményeit és a számítások alapján kapott PECS-értéket. Az elvégzendő vizsgálat típusa tekintetében egyeztetni kell az illetékes hatóságokkal.

A vizsgálatokra csak abban az esetben van szükség, ha nem lehetséges a hatóanyagról, a releváns metabolitokról, a bomlás- és reakciótermékekről a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7.1.3. pontjában szereplő követelményeknek megfelelően kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni. Ez az extrapoláció nem lehetséges például a lassan felszabaduló készítményeknél.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 7.1.3.3. pontjának megfelelő alpontjában előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

9.1.3.   A talajbeli várható koncentrációra vonatkozó számításos becslések

A PECS-értékre vonatkozó becsléseknek minden egyes vizsgált talaj esetében egyaránt ki kell terjedniük az engedélyeztetni kívánt legmagasabb mennyiségű egyszeri kijuttatásra, valamint az engedélyeztetni kívánt maximális számú, legmagasabb mennyiséget felhasználó kijuttatásra; az értéket a talaj 1 kg-jában található hatóanyag, illetve releváns metabolit, bomlás- és reakciótermék mg-ban megadott mennyiségével fejezik.

A PECS-érték becslésekor a talajban való közvetlen vagy közvetett alkalmazással, a sodródással, a túlfolyással és a kimosódással, valamint az alábbi folyamatokkal kapcsolatos tényezőket kell figyelembe venni: volatilizáció, adszorbció, hidrolízis, fotolízis, aerob és anaerob lebomlás. A PECS-számításokhoz feltételezhető, hogy a talajok térfogatsűrűsége 1,5 g/cm3 száraz tömeg; a talaj felszínére való kijuttatás esetén 5 cm, míg a talajba való kijuttatás esetén 20 cm talajrétegmélységet kell feltételezni. Ha az alkalmazás során a felszínt lefedik, feltételezni kell, hogy a felhasznált adag (legalább) 50 %-a eléri a talajfelszínt, kivéve, ha a tényleges kísérleti adatok ennél pontosabb információt nyújtanak.

Kezdeti, rövid távú és hosszú távú PECS-számításokat (időben súlyozott átlagokat) kell megadni:

—	kezdeti: közvetlenül kijuttatás után,

—	rövid távon: az utolsó kijuttatás után 24 órával, 2 nappal és 4 nappal,

—	hosszú távon: az utolsó kijuttatás után – releváns esetben – 7, 28, 50 és 100 nappal.

9.2.   A hatóanyag sorsa és viselkedése vízben

9.2.1.   A talajvízbeli koncentrációra vonatkozó számításos becslések

Meg kell határozni a talajvíz szennyeződésének útvonalait, figyelembe véve a vonatkozó mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve éghajlati) feltételeket.

Megfelelő becsléseket (számításokat) kell benyújtani a hatóanyag és a releváns metabolitok, a bomlás- és reakciótermékek várható környezeti koncentrációja (PECGW) vonatkozásában

A várható környezeti koncentrációra vonatkozó becsléseknek a kijuttatás engedélyeztetni kívánt maximális számára és legnagyobb mennyiségére kell vonatkoznia.

Szakértői értékelés szükséges annak eldöntéséhez, hogy a további szabadföldi vizsgálatok hasznos információkat adhatnak-e. E vizsgálatok elvégzése előtt a kérelmező egyeztet az illetékes hatóságokkal az elvégzendő vizsgálat típusával kapcsolatban.

9.2.2.   A vízkezelési eljárásokra gyakorolt hatás

Bizonyos esetekben, ha ezen információk szükségesek, a megadott információnak lehetővé kell tennie a vízkezelési eljárások (ivóvíz- és szennyvízkezelés) meghatározását vagy hatékonyságának, valamint az ezen eljárásokra gyakorolt hatásoknak a felmérését. A vizsgálatok elvégzését megelőzően a kérelmező egyeztet az illetékes hatóságokkal a benyújtandó információ típusával kapcsolatban.

9.2.3.   A felszíni vizekben való koncentrációra vonatkozó becslések

Meg kell határozni a felszíni vizek szennyeződésének útvonalait, figyelembe véve a releváns mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (többek között éghajlati) feltételeket.

Be kell nyújtani a megfelelő becsléseket (számításokat) a felszíni vizekben előforduló (PECSW) várható környezeti koncentrációról, a hatóanyagról és a releváns metabolitokról, valamint a bomlás- és reakciótermékekről.

A PEC-re vonatkozó becsléseknek az engedélyeztetni kívánt kijuttatás maximális számára és legmagasabb mennyiségére kell vonatkozniuk, és relevánsnak kell lenniük a tavak, mesterséges tavak, folyók, csatornák, patakok, öntöző/elvezető csatornák és vízelvezetők szempontjából.

A PECSW-értékek becslésekor figyelembe veendő tényezők: a szer közvetlen érintkezése vízzel, elsodródás, lefolyás, elvezetés vízelvezetővel, légköri lerakódás; ide tartoznak továbbá az olyan folyamatokkal kapcsolatos tényezők, mint az elillanás, az adszorpció, az advekció, a hidrolízis, a fotolízis, a biodegradáció, az ülepítés és a reszuszpendálás.

Be kell nyújtani a statikus és lassú mozgású víztestek kezdeti, rövid és hosszú távú PECSW-értékeire vonatkozó becsléseket (időben súlyozott átlagok).

—	kezdeti: közvetlenül a kijuttatás után,

—	rövid távon: az utolsó kijuttatást követően 24 órával, 2 nappal és 4 nappal,

—	hosszú távon: az utolsó kijuttatást követően releváns esetben 7, 14, 21, 28 és 42 nappal.

Szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy további szabadföldi vizsgálatok hasznos információkkal szolgálhatnak-e. Az ilyen vizsgálatok elvégzése előtt a kérelmezőnek egyeztetnie kell az illetékes hatósággal az elvégzendő vizsgálat típusával kapcsolatban.

9.3.   A hatóanyag további sorsa és viselkedése levegőben

A levegőben előforduló peszticidekkel foglalkozó FOCUS (15) munkacsoport által készített jelentés megfelelő iránymutatásokat tartalmaz: „PESZTICIDEK A LEVEGŐBEN: AZ EXPOZÍCIÓ ÉRTÉKELÉSÉNEK SZEMPONTJAI (2008).”

10.   Ökotoxikológiai vizsgálatok

Bevezetés

i.

A rendelkezésre bocsátott információnak, beleértve a hatóanyagra vagy hatóanyagokra vonatkozó adatokat is, elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a növényvédő szer javasolt használata során a nem célzott fajokra (flóra és fauna) gyakorolt hatás értékelését. A hatás lehet egyetlen, tartós vagy ismételt expozíció eredménye, és lehet visszafordítható vagy visszafordíthatatlan.

ii.

A növényvédő szerről rendelkezésre bocsátott információnak, beleértve más, vonatkozó információt és a hatóanyagra vonatkozó adatokat is, elegendőnek kell lennie a következőkhöz: — a csomagoláson (csomagolóeszközökön) feltüntetendő, veszélyforrást jelölő ábrák, a kockázatokra utaló feliratok, a releváns R- és S-mondatok vagy a piktogramok, figyelmeztetések, valamint a környezetvédelmi intézkedések érdekében elhelyezett releváns figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok meghatározása, — a nem célzott fajok – populációk, közösségek és folyamatok – tekintetében fennálló rövid és hosszú távú kockázatok értékelése, — a nem célzott fajok védelmében hozandó óvintézkedések szükségességének megállapítása.

iii.	Az ökotoxikológiai rutinvizsgálatok során feltárt minden potenciálisan káros hatást jelenteni kell, továbbá el kell végezni és jelenteni kell az olyan további vizsgálatokat, amelyek szükségesek lehetnek az érintett mechanizmusok kivizsgálásához és az említett hatások jelentőségének felméréséhez.

iv.

Általában a növényvédő szer engedélyeztetéséhez szükséges, a nem célzott fajokra gyakorolt hatással kapcsolatos információk jelentős részét a hatóanyag jóváhagyásához is be kell nyújtani, és értékelni kell. A 9.1–9.3. pontban foglaltaknak megfelelően előállított és benyújtott, a hatóanyag környezetben tapasztalható sorsával és viselkedésével kapcsolatos adatok, valamint a 8. pontban foglaltaknak megfelelően előállított és benyújtott, a növényekben mérhető szermaradékszintre vonatkozó adatok lényegi részét képezik a nem célzott fajokra gyakorolt hatás felmérésének, mivel információt szolgáltatnak a lehetséges vagy tényleges expozíció jellegéről és mértékéről. A végső PEC-érték becsléseit az egyes élőlénycsoportok tekintetében ki kell igazítani, különösen figyelembe véve a legérzékenyebb fajok biológiáját. A 7.1. pont szerint benyújtott toxikológiai vizsgálati eredmények és információk alapvetően fontosak a gerincesekre gyakorolt toxicitás szempontjából.

v.

Ahol ennek jelentősége van, a vizsgálatok tervezésénél és az adatok elemzésénél megfelelő statisztikai módszereket kell alkalmazni. A statisztikai elemzésről teljes részletességgel kell beszámolni (pl. meg kell adni valamennyi pontbecslést a vonatkozó konfidencia-intervallumokkal, és pontos p-értékeket kell megadni a „szignifikáns”/„ nem szignifikáns” megjelölés helyett).

vi.	Ha egy vizsgálat különböző dózisok felhasználásával jár, a dózis és a káros hatás közötti összefüggésről be kell számolni.

vii.

Amennyiben annak eldöntéséhez, hogy sor kerüljön-e egy adott vizsgálatra, szükségesek az expozícióra vonatkozó adatok, az e melléklet 9. szakaszának megfelelően előállított adatokat kell felhasználni. Az élő szervezetek expozíciójának felbecsüléséhez valamennyi, a növényvédő szerre és adott hatóanyagra vonatkozó adatot figyelembe kell venni. A becsléshez hasznos megközelítési módot tartalmaz az EPPO/Európa Tanács környezetvédelmi kockázatok felbecslésére kidolgozott rendszere (16). Ahol ennek jelentősége van, az e szakaszban megadott paramétereket kell használni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a növényvédő szer toxikusabb, mint a hatóanyag, akkor a vonatkozó toxicitás/expozíció arányok számítása során a növényvédő szer toxicitási adatait kell felhasználni.

viii.

Mivel a szennyeződések befolyásolhatják a toxikológiai viselkedést, lényeges, hogy minden benyújtott vizsgálat esetében megadják a felhasznált anyagok részletes leírását (specifikáció), az 1.4. pontban előírtaknak megfelelően.

ix.	Annak érdekében, hogy a kapott eredmények jelentőségét könnyebb legyen felmérni, a meghatározott különféle toxicitási vizsgálatokban lehetőség szerint a megfelelő állatfajok ugyanazon törzseinek kell szerepelniük.

10.1.   A madarakra gyakorolt hatás

Meg kell vizsgálni a madarakra gyakorolt esetleges hatást, kivéve, ha a madarak közvetlen vagy közvetett expozíciója kizárható, mint például a zárt helyen történő kijuttatás vagy növényi sérülések kezelése esetében.

Be kell számolni az akut toxicitás/expozíció arányáról (TERa), a rövid távú étrendi toxicitás/expozíció arányáról (TERst) és a hosszú távú étrendi toxicitás/expozíció arányáról (TERlt), ahol:

TERa	=	LD50 (mg hatóanyag/testtömegkg)/EBK (mg hatóanyag/testtömegkg)
TERst	=	LC50 (mg hatóanyag/kg táplálék)/EBK (mg hatóanyag/kg táplálék)
TERlt	=	NOEC (mg hatóanyag/kg táplálék)/EBK (mg hatóanyag/kg táplálék)

ahol EBK = becsült elméleti expozíciós érték.

Szemcsék, granulátumok vagy kezelt vetőmagok esetében minden szemcsére, granulátumra vagy kezelt vetőmagra külön jelenteni kell a benne található hatóanyag-mennyiséget, valamint a 100. részecskére és a részecskék egy grammjára vonatkoztatott LD50 érték hányadát. A jelentésnek ki kell térnie a szemcsék és granulátumok méretére és alakjára is.

Csalétkek esetében meg kell adni a csalétekben lévő hatóanyag-koncentrátumot (mg/kg).

10.1.1.   Akut orális toxicitás

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak lehetőség szerint meg kell határoznia az LD50 értékeket, a letális küszöbadagot, a hatóanyagra adott reakció és a felépülés időbeli lefolyását, a NOEL-értéket, valamint ki kell térnie a jelentős releváns patológiai vizsgálati megállapításokra.

Vizsgálati kötelezettség

A készítmények akut orális toxicitását akkor kell jelenteni, ha a hatóanyag(ok) madarakra vonatkoztatott TERa és TERst értékei 10 és 100 közé esnek, vagy ha az emlősökön végzett vizsgálatok eredményei azt bizonyítják, hogy a készítmény toxicitása szignifikánsabban magasabb mint a hatóanyagé, kivéve, ha bizonyítható, hogy a madarak valószínűsíthetően nem kerülhetnek érintkezésbe magával a növényvédő szerrel.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatot a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 8.1.1 vagy 8.1.2. pontjában előírt vizsgálatokban meghatározott legérzékenyebb fajok tekintetében kell elvégezni.

10.1.2.   Irányított ketreces vagy szabadföldi vizsgálat

A vizsgálat célja

A vizsgálat elegendő adatot nyújt a gyakorlati használati körülmények között felmerülő kockázat jellegének és mértékének felméréséhez.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a TERa és TERst értékek > 100, és a hatóanyagra vonatkozó egyéb vizsgálat (pl. szaporodásra gyakorolt hatás vizsgálata) nem mutat ki bizonyítható kockázatot, nincs szükség további vizsgálat lefolytatására. Minden más esetben szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy van-e szükség további vizsgálatokra. Releváns esetben a szakvélemény figyelembe veszi a madarak élelemszerzési szokásait, a vizsgálandó anyag taszítóképességét, az alternatív élelmeket, a táplálék tényleges szermaradék-tartalmát, a vegyület növényzetben való perzisztenciáját, a készítmény vagy a kezelt termék lebomlását, a táplálék elfogyasztásának mértékét, a csalétkek, granulátumok vagy kezelt vetőmagok táplálékként való elfogyasztását és a biokoncentráció lehetőségét.

Amennyiben a TERa és TERst érték ≤ 10, illetve a TERlt érték ≤ 5, ketreces vagy szabadföldi vizsgálatokat kell végezni, melyek eredményét jelenteni kell, kivéve, ha a 10.1.3. pontnak megfelelően a vizsgálatok alapján lehetséges a végső értékelés.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatok végrehajtását megelőzően a kérelmező egyeztet az illetékes hatóságokkal a végrehajtandó vizsgálat típusa és a végrehajtás körülményei tekintetében.

10.1.3.   A csalétkek, granulátumok és kezelt vetőmagok elfogadása madarak esetében

A vizsgálat célja

A vizsgálat elegendő adatot nyújt annak felméréséhez, hogy fennáll-e a lehetőség arra, hogy a madarak táplálék gyanánt elfogyasztják a növényvédő szert vagy az ezzel kezelt növényi termékeket.

Vizsgálati kötelezettség

Vetőmagcsávázás, szemcsék, csalétkek és granulátumkészítmények esetében, ha a TERa érték ≤ 10, táplálékként való elfogadásra (ízletességre) vonatkozó vizsgálatot kell lefolytatni.

10.1.4.   A másodlagos mérgezés hatása

Szakvélemény szükséges annak eldöntésére, hogy szükséges-e megvizsgálni a másodlagos mérgezés hatásait.

10.2.   Vízi szervezetekre gyakorolt hatás

Meg kell vizsgálni a vízi élő szervezetekre gyakorolt esetleges hatást, kivéve, ha a vízi élő szervezetek expozíciója kizárható.

Jelenteni kell a TERa és TERlt értékeket is, ahol:

TERa	=	akut LC50 (mg hatóanyag/l)/reálisan elképzelhető legrosszabb PECSW-érték (kezdeti vagy rövid távú, a hatóanyag mg/l-jében kifejezve)
TERlt	=	krónikus NOEC (mg hatóanyag/l)/hosszú távú PECSW-érték (mg hatóanyag/l)

10.2.1.   A halakat és vízi gerincteleneket érő akut toxicitás és az algák növekedésére gyakorolt hatások

Vizsgálati kötelezettség

Elvben a vizsgálatokat a vízi élő szervezetek e három csoportja (halak, vízi gerinctelenek és alga) mindegyike esetében egy-egy fajon kell elvégezni a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 8.2. pontjában említetteknek megfelelően abban az esetben, ha maga a növényvédő szer szennyezheti a vizet. Amennyiben a rendelkezésre álló információk arra engednek következtetni, hogy a három csoport egyike egyértelműen érzékenyebb, mint a többi, akkor a releváns csoport legérzékenyebb fajain kell a vizsgálatokat elvégezni.

A vizsgálatot le kell folytatni, ha:

—

a növényvédő szer akut toxicitását nem lehet a hatóanyagra vonatkozó adatok alapján felbecsülni, különösen a két vagy több hatóanyagot vagy segédanyagot, például oldószert, emulgeátort, felületaktív anyagot, diszpergenst vagy műtrágyát tartalmazó összetételek esetében, mely összetevők megnövelhetik a készítmény hatóanyaghoz viszonyított toxicitását, vagy

—	a készítmény használata közvetlenül vízbe való kijuttatással jár,

kivéve abban az esetben, ha rendelkezésre állnak a 10.2.4. pontban említett megfelelő vizsgálatok eredményei.

Vizsgálati feltételek és vizsgálati iránymutatások

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 8.2.1., 8.2.4. és 8.2.6. pontjának megfelelő alpontjában előírt vonatkozó rendelkezések alkalmazandók.

10.2.2.   Mikro-, illetve mezokozmosz-vizsgálatok

A vizsgálat célja

A vizsgálatoknak elegendő adatot kell biztosítaniuk ahhoz, hogy felmérhető legyen a vízi élő szervezetekre szabadföldi körülmények között gyakorolt alapvető hatás.

Vizsgálati kötelezettség

TERa ≤ 100 vagy TERlt ≤ 10 értékek esetén szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy helyénvaló-e mikrokozmosz- avagy mezokozmosz-vizsgálat elvégzése. E szakvélemény figyelembe veszi a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 8.2. és 10.2.1. pontjában előírt rendelkezéseknek megfelelően előírt adatokon felül kapott bármilyen további vizsgálat eredményeit.

Vizsgálati feltételek

E vizsgálatok elvégzését megelőzően a kérelmező egyeztet az illetékes hatóságokkal a végrehajtandó vizsgálat konkrét céljai tekintetében, majd a vizsgálat típusa és a végrehajtás körülménye tekintetében.

A vizsgálatnak tartalmaznia kell legalább a legnagyobb valószínűséggel előforduló expozíciós arányt, függetlenül attól, hogy ez az adott anyag közvetlen kijuttatásából, elsodródásból, elszivárgásból vagy a felszínen történő elfolyásból származik. A vizsgálat időtartamának elegendőnek kell lennie valamennyi hatás értékelésének elvégzéséhez.

Vizsgálati iránymutatás

A megfelelő iránymutatásokat a következő dokumentum tartalmazza:

SETAC – Guidance document on testing procedures for pesticides in freshwater mesocosms (Peszticidek édesvízi mezokozmoszban történő vizsgálatainak eljárási iránymutatása), Huntingdon Workshop, 1991. július 3–4.,

vagy

Freshwater field tests for hazard assessment of chemicals – European Workshop on Freshwater Field Tests (Kemikáliák veszélyességét édesvízben felmérő vizsgálatok – Édesvízben alkalmazott vizsgálatok európai munkaértekezlete, EWOFFT).

10.2.3.   Halakon végzett szermaradék-vizsgálat

A vizsgálat célja

A vizsgálat elegendő adatot nyújt ahhoz, hogy értékelhető legyen a szermaradékok halakban tapasztalható előfordulásának valószínűsége.

Vizsgálati kötelezettség

Általánosságban az adatok a halakon végzett biokoncentráció-vizsgálatokból már rendelkezésre állnak.

Ha a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.2.3. pontjának megfelelően elvégzett vizsgálat során biokoncentrációt észlelnek, szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy szükséges-e hosszú távú mikro- vagy mezokozmosz-vizsgálat a valószínűleg jelen lévő maximális szermaradékok meghatározására.

Vizsgálati iránymutatás

SETAC – Guidance document on testing procedures for pesticides in freshwater mesocosms (Peszticidek édesvízi mezokozmoszban történő vizsgálatainak eljárási iránymutatása), Huntingdon Workshop, 1991. július 3–4.

10.2.4.   Kiegészítő vizsgálatok

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.2.2. és 8.2.5. pontjában említett vizsgálatok szükségesek lehetnek bizonyos növényvédő szerek esetében, ha nem lehetséges a hatóanyag vonatkozásában végzett megfelelő vizsgálatok során kapott adatok extrapolációja alapján számítást végezni.

10.3.   A madaraktól eltérő szárazföldi gerincesekre gyakorolt hatások

Meg kell vizsgálni a vadon élő gerincesekre gyakorolt lehetséges hatásokat, kivéve, ha bizonyítható, hogy az adott anyag valószínűsíthetően nem kerül közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe a nem madár szárazföldi gerincesekkel. Jelenteni kell a TERa, TERst és TERlt értékeket is, ahol:

TERa	=	LD50 (mg hatóanyag/testtömegkg)/EBK (mg hatóanyag/testtömegkg)
TERst	=	szubkrónikus NOEL (mg hatóanyag/táplálék kg)/EBK (mg hatóanyag/kg táplálék)
TERlt	=	krónikus NOEL (mg hatóanyag/kg táplálék)/EBK (mg hatóanyag/kg táplálék)

ahol EBK = becsült elméleti expozíciós érték.

Elméletileg a kockázat felmérésére szolgáló értékelés szekvenciája megegyezik a hasonló, madarakon végzett értékelés szekvenciájával. A gyakorlatban ritkán van szükség további vizsgálatokra, mivel a 544/2011/EU rendelet melléklete 5. szakaszában és az e melléklet 7. szakaszában foglalt követelményeknek megfelelően végzett vizsgálatok rendszerint megfelelő információkat szolgáltatnak.

A vizsgálat célja

A vizsgálat elegendő adatot nyújt ahhoz, hogy értékelhető legyen a szárazföldi, nem madár gerincesekre nézve az adott anyag gyakorlati használati körülményei között felmerülő kockázatok jellege és mértéke.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a TERa és TERst értékek > 100, továbbá ha egyéb vizsgálat nem mutat ki bizonyítható kockázatot, nincs szükség további vizsgálat lefolytatására. Minden más esetben szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy van-e szükség további vizsgálatokra. Ahol ennek jelentősége van, a szakvélemény figyelembe veszi a madarak élelemszerzési szokásait, a vizsgálandó anyag taszítóképességét, az alternatív élelemforrásokat, a táplálék tényleges szermaradék-tartalmát, a vegyület növényzetben történő perzisztenciáját, a készítmény vagy a kezelt termék lebomlását, a táplálék elfogyasztásának mértékét, a csalétkek, granulátumok vagy kezelt vetőmagok táplálékként való elfogyasztását és a biokoncentráció lehetőségét.

Amennyiben a TERa és TERst érték ≤ 10 vagy a TERlt érték ≤ 5, jelentést kell tenni a ketreces vagy szabadföldi vizsgálat vagy egyéb megfelelő vizsgálat eredményeiről.

Vizsgálati feltételek

Az említett vizsgálatok elvégzése előtt a kérelmezőnek egyeztetnie kell az illetékes hatóságokkal a végrehajtandó vizsgálat típusa és a végrehajtás körülményei, továbbá annak tekintetében, hogy szükség van-e a másodlagos mérgezés hatásainak vizsgálatára.

10.4.   Méhekre gyakorolt hatás

Meg kell vizsgálni a méhekre gyakorolt esetleges hatást, kivéve, ha a szert kizárólag olyan körülmények között alkalmazzák, melyek során valószínűsíthetően nem kerül méhekkel érintkezésbe, például:

—	zárt helyen történő élelmiszer-tárolás,

—	nem szisztémikus vetőmagcsávázás,

—	nem szisztémikus, talajra alkalmazandó készítmények,

—	nem szisztémikus, nedves csávázási eljárás a palántázandó növények és hagymák esetében,

—	növényi sérülést lezáró és gyógyító szerek,

—	rágcsálóirtó csalétkek,

—	üvegházakban történő, beporzást nem igénylő felhasználás.

Jelenteni kell az orális és az érintkezéses expozíció veszélyességi hányadosainak (QHO és QHC) értékét:

QHO	=	adag/orális LD50 (μg hatóanyag/méh)
QHC	=	adag/érintkezéses LD50 (μg hatóanyag/méh)

ahol:

adag

=

az engedélyezendő maximális kijuttatási adag a hatóanyag egy hektárra jutó grammjában kifejezve.

10.4.1.   Akut orális és érintkezéses toxicitás

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak meg kell határoznia az LD50 értékeket (orális és érintkezéses expozíció esetén).

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot végre kell hajtani, ha:

—	a szer egynél több hatóanyagot tartalmaz,

—	nem határozható meg előre megbízható módon, hogy az új összetétel toxicitása megegyezik-e a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 8.3.1.1. pontjában vagy az e pontban foglalt rendelkezéseknek megfelelően vizsgált összetétel toxicitásával, vagy alacsonyabb-e annál.

Vizsgálati iránymutatás

A tesztet az EPPO 170. iránymutatásával összhangban végzik el.

10.4.2.   Szermaradék-vizsgálat

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő információt kell nyújtania ahhoz, hogy felmérhetők legyenek a házi méhekre a növényvédő szerből származó, a növényekben fennmaradó szermaradék-mennyiség jelentette lehetséges kockázatok.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a QHC érték ≥ 50, szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy meg kell-e vizsgálni a szermaradékok okozta hatást, kivéve abban az esetben, ha bizonyítható, hogy a növényekben nincs a házi méheket esetlegesen befolyásoló jelentős szermaradék-mennyiség, illetve abban az esetben, ha a ketreces, alagút- vagy a szabadföldi vizsgálatok eredményei elegendő adatokat szolgáltatnak.

Vizsgálati feltételek

Meg kell határozni és jelenteni kell a nyolc órán át öregített leveleken végzett 24 órás expozíciós vizsgálatban kapott letális idő középértékeit (LT50, órákban kifejezve). Amennyiben az LT50 érték nyolc óránál magasabb, nincs szükség további vizsgálatra.

10.4.3.   Ketreces vizsgálatok

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő információt kell nyújtania ahhoz, hogy felmérhető legyen az a kockázat, melyet a növényvédő szer jelenthet a méhek túlélésére és viselkedésére.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a QHO és QHC értékek < 50, nincs szükség további vizsgálatokra; ugyanakkor ketreces és/vagy szabadföldi vizsgálatot kell végezni, ha a méhfiasítás táplálkozási vizsgálata során jelentős hatások figyelhetők meg, vagy ha közvetett hatások (mint például a hatás késleltetettsége vagy a méhek viselkedésének megváltozása) előfordulására lehet számítani.

Amennyiben a QHO és QHC értékek > 50, el kell végezni a ketreces és/vagy a szabadföldi vizsgálatot.

A 10.4.4. pont szerint végrehajtott szabadföldi vizsgálat elvégzése esetén nincs szükség ketreces vizsgálatokra. Ha azonban sor került ketreces vizsgálatokra, azokról be kell számolni.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatot egészséges méhállományon kell végrehajtani. Bármilyen kezelés, pl. varroa atka elleni kezelés esetén négy hét várakozási idő után lehet a kolóniát vizsgálatra használni.

Vizsgálati iránymutatás

A vizsgálatot az EPPO 170. iránymutatása szerint kell elvégezni.

10.4.4.   Szabadföldi vizsgálatok

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő adatot kell biztosítania ahhoz, hogy felmérhetők legyenek a növényvédő szer által a méhek viselkedésére, a kolónia túlélésére és fejlődésére jelentett potenciális kockázatok.

Vizsgálati kötelezettség

A szabadföldi vizsgálatok elvégzésére akkor van szükség, ha szakvélemény alapján, figyelembe véve a javasolt felhasználási módot, valamint a hatóanyag sorsát és viselkedését, a ketreces vizsgálat során jelentős hatások figyelhetők meg.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatot egészséges, azonos természetes erőnléti állapotban levő méhkolóniákon kell végrehajtani. Bármilyen kezelés, pl. varroa atka elleni kezelés esetén négy hét várakozási idő után lehet a kolóniát vizsgálatra használni. A vizsgálatot a javasolt felhasználási módot megfelelően reprezentáló körülmények között kell végrehajtani.

A szabadföldi vizsgálat során meghatározott speciális hatások (pl. lárvatoxicitás, hosszan tartó szermaradékhatás, a méhek tájékozódását megzavaró hatások) specifikus módszereket igénybe vevő, további vizsgálatokat tehetnek szükségessé.

Vizsgálati iránymutatás

A vizsgálatot az EPPO 170. iránymutatása szerint kell elvégezni.

10.4.5.   Alagútvizsgálat

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő információt kell nyújtania ahhoz, hogy értékelhető legyen a szennyezett mézharmat vagy a virágok által az ezekből táplálkozó méhekre gyakorolt hatás.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a ketreces vagy a szabadföldi vizsgálat nem teszi lehetővé bizonyos hatások tanulmányozását, alagútvizsgálatra van szükség, például a levéltetvek és egyéb szívogató életmódú rovarok elleni védekezésre szánt növényvédő szerek esetében.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatot egészséges méhállományon kell végrehajtani. Bármilyen kezelés, pl. varroa atka elleni kezelés esetén négy hét várakozási idő után lehet a kolóniát vizsgálatra használni.

Vizsgálati iránymutatás

A tesztet az EPPO 170. iránymutatása szerint kell elvégezni.

10.5.   Ízeltlábúakra gyakorolt hatás, a méhek kivételével

Meg kell vizsgálni a növényvédő szerek nem célzott szárazföldi ízeltlábúakra (például kártékony szervezetek ragadozói vagy parazitoidjai) gyakorolt hatását. Az e fajok tekintetében kapott adatok alapján következtetni lehet az azonos környezetben élő egyéb, nem célzott fajokra gyakorolt esetleges toxicitásra.

10.5.1.   Laboratóriumi, kibővített laboratóriumi és félszabadföldi vizsgálatok

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő információt kell nyújtania ahhoz, hogy felmérhető legyen a növényvédő szernek egyes, az adott szer tervezett használatának megfelelően kiválasztott ízeltlábú fajokra gyakorolt toxicitása.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot nem kell elvégezni, ha a rendelkezésre álló releváns adatok alapján súlyos toxicitás jelezhető előre (a kontrollcsoporthoz képest az élő szervezetek több mint 99 %-án hatás figyelhető meg), illetve, ha a növényvédő szert kizárólag olyan körülmények között veszik használatba, amelyek során nem kerül sor nem célzott ízeltlábúak expozíciójára, például:

—	zárt helyen történő élelmiszer-tárolás,

—	növényi sérülést kezelő és gyógyító szerek,

—	rágcsálóirtó csalétkek.

A vizsgálatokra abban az esetben van szükség, ha a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.3.2. pontjában foglalt követelményeknek megfelelően végzett, a maximális javasolt dózist használó laboratóriumi vizsgálat során a kezelt élő szervezeteken a kontrollcsoporthoz képest jelentős hatásokat lehetett megfigyelni. Egy adott vizsgálati fajon mutatkozó hatás akkor tekinthető jelentősnek, ha az meghaladja az EPPO által a környezetvédelmi kockázatok felbecslésére kidolgozott rendszerben meghatározott küszöbértékeket, kivéve, ha a megfelelő, az adott fajra vonatkozó vizsgálati útmutatásban szerepelnek a fajspecifikus küszöbértékek.

A vizsgálatot abban az esetben is el kell végezni, ha:

—	a szer egynél több hatóanyagot tartalmaz,

—	nem határozható meg előre megbízható módon, hogy az új összetétel toxicitása megegyezik-e vagy a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 8.3.2. pontjában vagy az e pontban foglalt rendelkezéseknek megfelelően vizsgált összetétel toxicitásával, vagy alacsonyabb-e annál,

—	a készítmény javasolt felhasználási módja alapján vagy az anyag sorsa és viselkedése alapján folyamatos vagy ismételt expozícióra lehet következtetni,

—	a javasolt felhasználás tekintetében jelentős változás történt, pl. az eddig szántóföldön alkalmazott szer gyümölcsösben kerül felhasználásra, és az új használatnak megfelelő fajokon még nem végeztek vizsgálatokat,

—	a javasolt kijuttatási mennyiség megnövekedett, és meghaladja a 544/2011/EU rendelet mellékletének megfelelően korábban megvizsgált javasolt kijuttatási mennyiséget.

Vizsgálati feltételek

Amennyiben jelentős hatásokat figyeltek meg a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.3.2. pontjában előírt követelményeknek megfelelően végzett vizsgálatok során, vagy amennyiben a felhasználás megváltozik (pl. szántóföld helyett gyümölcsösökben történő alkalmazás), két további érintett faj tekintetében meg kell vizsgálni és jelenteni kell a toxicitást. A vizsgált fajoknak különbözniük kell a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.3.2. pontjának megfelelően már vizsgált érintett fajoktól.

Új keverék vagy összetétel esetében a toxicitást először két olyan fajon kell vizsgálni, amelyek a már elvégzett vizsgálatok során a legérzékenyebbnek bizonyultak, és amelyek esetében a küszöbértéket meghaladó hatást lehetett megfigyelni, de a toxicitás 99 % alatt maradt. Ez lehetővé teszi az összehasonlítást; ha az új készítmény jelentősen toxikusabb, akkor a tervezett használatnak megfelelő két fajon is végre kell hajtani a vizsgálatot.

A vizsgálatok során az engedélyeztetni kívánt szer legmagasabb kijuttatási adagját kell alkalmazni. Szekvenciális vizsgálati megközelítési módszert kell alkalmazni, tehát laboratóriumi, szükség esetén kibővített laboratóriumi és/vagy félszabadföldi vizsgálatokat kell lefolytatni.

Amennyiben évszakonként kettőnél több kijuttatásra kerül sor, a szer vizsgálata során a javasolt kijuttatási arány kétszeresét kell alkalmazni, kivéve, ha az erre vonatkozó adatok a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.3.2. pontjának megfelelően végrehajtott vizsgálatok alapján már rendelkezésre állnak.

Amennyiben a javasolt használat vagy a készítmény sorsa és viselkedése ismeretében folyamatos vagy ismételten előforduló expozícióra lehet következtetni (például a készítmény egy évszak során háromnál többször is kijuttatásra kerül úgy, hogy az egyes kijuttatások közötti szünet 14 nap vagy annál kevesebb), szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy az előzetes laboratóriumi vizsgálatokon túl van-e szükség további, a javasolt használatot tükröző vizsgálat lefolytatására. E vizsgálatok laboratóriumban vagy félszabadföldi körülmények között végezhetők el. Laboratóriumi vizsgálat esetén a reális szubsztrátot, például növényi anyagot vagy természetes talajt kell használni. Megfelelőbb lehet azonban szabadföldi vizsgálatok elvégzése.

Vizsgálati iránymutatás

Ahol ennek jelentősége van, a vizsgálatot a SETAC „Guidance document on regulatory testing procedures for pesticides with non-target arthropods” (Iránymutatás a peszticidek nem célzott ízeltlábúakon végzett hatósági vizsgálatához) című dokumentum előírásaival legalább azonos szintű, megfelelő iránymutatás alapján kell elvégezni.

10.5.2.   Szabadföldi vizsgálatok

A vizsgálat célja

A vizsgálatoknak elegendő információt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy értékelhetők legyenek a növényvédő szer által szabadföldi körülmények között az ízeltlábúakra jelentett kockázatok.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a laboratóriumi és a félszabadföldi expozíciót követően jelentős hatásokat lehet megfigyelni, illetve amennyiben a javasolt használat vagy a készítmény sorsa és viselkedése ismeretében folyamatos vagy ismételten előforduló expozícióra lehet következtetni, szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy a pontos kockázatértékelés érdekében van-e szükség további, kiterjedtebb vizsgálatok elvégzésére.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatokat reprezentatív mezőgazdasági körülmények mellett, a javasolt használati iránymutatásnak megfelelően, a reálisan elképzelhető legrosszabb esetet feltételezve kell lefolytatni.

Valamennyi vizsgálatban szerepelnie kell egy toxikus szabványnak.

Vizsgálati iránymutatás

Ahol ennek jelentősége van, a vizsgálatot a SETAC „Guidance document on regulatory testing procedures for pesticides with non-target arthropods” (Iránymutatás a peszticidek nem célzott ízeltlábúakon végzett rendszeres vizsgálatához) című dokumentum előírásaival legalább azonos szintű, megfelelő iránymutatás alapján kell elvégezni.

10.6.   Földigilisztákra és más – feltételezhetően veszélyeztetett – nem célzott talajlakó makroorganizmusokra gyakorolt hatás

10.6.1.   Földigilisztákra gyakorolt hatás

Meg kell vizsgálni a földigilisztákra gyakorolt hatást, kivéve, ha bizonyítható, hogy valószínűsíthetően nem kerül sor a földigiliszták közvetlen vagy közvetett expozíciójára.

Jelenteni kell a TERa és TERlt értékeket, ahol:

TERa	=	LC50 (mg hatóanyag/kg)/reálisan elképzelhető legrosszabb PECS-érték (kezdeti vagy rövid távú, a hatóanyag mg/kg-jában kifejezve)
TERlt	=	NOEC (mg hatóanyag/kg)/hosszú távú PECS (mg hatóanyag/kg)

10.6.1.1.    Akut toxicitási vizsgálatok

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak meg kell határoznia az LC50 értéket, továbbá, ha lehetséges, a mortalitást még nem okozó legmagasabb koncentrációt, a 100 %-os mortalitást okozó legalacsonyabb koncentrációt, valamint ki kell terjednie a megfigyelt morfológiai és viselkedésbeli hatásokra.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot csak akkor kell elvégezni, ha:

—	a szer egynél több hatóanyagot tartalmaz,

—	az új összetétel toxicitása nem határozható meg előre megbízható módon a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 8.4. pontjában vagy az e pontban foglalt rendelkezéseknek megfelelően vizsgált összetétel alapján.

Vizsgálati iránymutatás

A vizsgálatot az OECD 207. módszer szerint kell elvégezni.

10.6.1.2.    A szubletális hatások vizsgálata

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak meg kell határoznia a NOEC-értéket, valamint a növekedésre, szaporodásra és viselkedésre gyakorolt hatásokat.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot csak akkor kell elvégezni, ha:

—	a szer egynél több hatóanyagot tartalmaz,

—	az új összetétel toxicitása nem határozható meg előre megbízható módon a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 8.4. pontjában vagy az e pontban foglalt rendelkezéseknek megfelelően vizsgált összetétel alapján,

—	a már vizsgált adaghoz képest növekedett a javasolt kijuttatási mennyiség.

Vizsgálati feltételek

A 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.4.2. pontjának megfelelő alpontjaiban előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók.

10.6.1.3.    Szabadföldi vizsgálatok

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő információt kell nyújtania ahhoz, hogy értékelhető legyen a növényvédő szer szabadföldi körülmények között földigilisztákra gyakorolt hatása.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a TERlt érték < 5, szabadföldi vizsgálattal kell meghatározni a gyakorlati szabadföldi körülmények között jelentkező hatásokat.

Szakvélemény szükséges annak eldöntéséhez, hogy szükség van-e a földigilisztákban a szermaradék mennyiségének vizsgálatára.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatra kiválasztott szabadföldi területeknek kellő nagyságú földigiliszta-populációval kell rendelkezniük.

A vizsgálatok során az engedélyezendő szer legmagasabb kijuttatási adagját kell alkalmazni. A vizsgálatban szerepelnie kell egy toxikus referenciaterméknek.

10.6.2.   Egyéb talajlakó, nem célzott makroorganizmusokra gyakorolt hatások

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő információt kell nyújtania ahhoz, hogy értékelhető legyen a növényvédő szernek az elhalt növényi és állati szerves anyag elbontásában részt vevő makroorganizmusokra gyakorolt hatása.

Vizsgálati kötelezettség

Nincs szükség a vizsgálatra, ha az e melléklet 9.1. pontjának megfelelően egyértelmű, hogy a DT90 értékek 100 nap alatt maradnak, vagy a növényvédő szer jellege és felhasználásának módja olyan, hogy az expozíció nem megy végbe, vagy pedig a hatóanyagra vonatkozó, a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.3.2., 8.4. és 8.5. pontja rendelkezéseinek megfelelően végrehajtott vizsgálatok eredményei azt jelzik, hogy a talaj makrofaunája, a földigiliszták vagy a talaj mikroflórája vonatkozásában nem áll fenn kockázat.

Amennyiben a talajban történő eloszlási folyamatok szabadföldi körülmények között történő vizsgálata (9.1. pont) során a DT90f értéke > 365 nap, meg kell vizsgálni és jelenteni kell a szerves anyag lebomlási folyamataira gyakorolt hatást is.

10.7.   Nem célzott talajlakó mikroorganizmusokra gyakorolt hatás

10.7.1.   Laboratóriumi vizsgálat

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő adatot kell biztosítania ahhoz, hogy értékelhető legyen a növényvédő szernek a talaj mikrobális aktivitására gyakorolt hatása a nitrogénátalakítás és a szénmineralizáció vonatkozásában.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a talajban történő eloszlási folyamatok szabadföldi körülmények között történő vizsgálata során (9.1. pont) a DT90f értéke > 100 nap, a talajlakó nem célzott mikroorganizmusokra gyakorolt hatást laboratóriumi körülmények között meg kell vizsgálni. A vizsgálatra nincs szükség azonban, ha a 544/2011/EU rendelet melléklete A. része 8.5. pontja rendelkezéseinek megfelelően végrehajtott vizsgálatok eredményei szerint a mikrobális biomassza metabolikus aktivitása 100 nap után a kontrollértékhez viszonyítva kevesebb mint 25 %-os eltérést mutat, és ezeket az adatokat alkalmazni lehet az engedélyeztetni kívánt készítmény használata, jellege és tulajdonságai vonatkozásában.

Vizsgálati iránymutatás

SETAC – Procedures for assessing the environmental fate and ecotoxicity of pesticides (A peszticidek környezetben bekövetkező sorsát és ökotoxicitását értékelő eljárások).

10.7.2.   További vizsgálatok

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak elegendő adatot kell biztosítania ahhoz, hogy értékelhető legyen a növényvédő szer szabadföldi használata mellett a mikrobális aktivitásra gyakorolt hatás.

Vizsgálati kötelezettség

Ha a 100 nap elteltével a mért aktivitás több mint 25 %-kal eltér a kontrollértéktől a laboratóriumi vizsgálatban, további laboratóriumi, üvegházi és/vagy szabadföldi vizsgálat lehet szükséges.

10.8.   Az elsődleges biológiai vizsgálatokból származó adatok összefoglalása

Összesítést kell benyújtani a biológiai aktivitást és az adagolási tartományokat felmérő előzetes vizsgálatok rendelkezésre álló, pozitív vagy negatív eredményeiről, melyekből következtetni lehet az egyéb nem célzott fajokra (flórára és faunára) gyakorolt lehetséges hatásra, illetve csatolni kell egy kritikai értékelést, amely meghatározza a nem célzott fajokra gyakorolt lehetséges hatásokat.

11.   A 9. és 10. szakasz összefoglalása és értékelése

A 9. és 10. szakaszban előírtak szerint kapott adatokat a tagállamok illetékes hatóságai által kibocsátott, az ilyen összegzések és értékelések formátumára vonatkozó iránymutatás szerint kell összegezni és értékelni. Az elkészítendő összegzés és értékelés a vonatkozó értékelési és döntéshozatali kritériumok és iránymutatások ismeretében részletesen és kritikusan elemzi a kapott adatokat, különös figyelemmel a környezet és a nem célzott szervezetek szempontjából ténylegesen vagy esetlegesen felmerülő kockázatokra, valamint az adatbázis kiterjedtségére, minőségére és megbízhatóságára. Mindenekelőtt a következő kérdéseket kell megvizsgálni:

—	a vizsgált anyag környezeti eloszlásának, sorsának, valamint az e folyamatokhoz szükséges időbeli lefutásnak az előrejelzése,

—	azon nem célzott fajok és populációk azonosítása, melyekre az esetleges expozíció kockázatot jelenthet, és a lehetséges expozíció előrejelzése,

—	a nem célzott fajokra – populációkra, közösségekre és folyamatokra – jelentett rövid és hosszú távú kockázatok felmérése,

—	a halak, illetve a nagyobb gerincesek vagy szárazföldi ragadozók pusztulása kockázatának felmérése, nem számítva a populációszintű vagy közösségi hatásokat, valamint

—	a környezetszennyeződés elkerüléséhez vagy minimalizálásához, valamint a nem célzott fajok védelméhez szükséges óvintézkedések meghatározása.

12.   További információk

12.1.   Információ más országokban történő engedélyezésről

12.2.   Információ a más országokban megállapított szermaradék-határértékekről (MRL)

12.3.   Indokolással ellátott javaslatok a hatóanyag besorolásához és címkézéséhez az 1272/2008/EK rendeletnek és az 1999/45 irányelvnek megfelelően

—	Veszélyforrást jelölő ábrák vagy piktogramok,

—	Veszélyekre utaló feliratok vagy figyelmeztetések,

—	R-mondatok vagy figyelmeztető mondatok,

—	S-mondatok vagy óvintézkedésre vonatkozó mondatok.

12.4.   Javaslatok kockázatkezelésre és biztonsági előírásokra az 1107/2009/EK rendelet 65. cikke és a 547/2011/EU (17) bizottsági rendelet követelményeinek megfelelően, valamint javasolt címke.

12.5.   A javasolt csomagolás mintadarabjai

B.   RÉSZ

MIKROORGANIZMUSOKAT – BELEÉRTVE A VÍRUSOKAT IS – TARTALMAZÓ KÉSZÍTMÉNYEK

Bevezetés

i.

Ez a rész a mikroorganizmusokat – beleértve a vírusokat is – tartalmazó növényvédő szerek engedélyezésével kapcsolatos adatszolgáltatási követelményeket határozza meg. A mikroorganizmusokra vonatkozó, a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének bevezetésében szereplő fogalommeghatározás e melléklet B. részére is alkalmazandó.

ii.

Ahol ennek jelentősége van, az adatokat megfelelő statisztikai módszerekkel kell elemezni. A statisztikai elemzésről teljes részletességgel kell beszámolni (pl. meg kell adni valamennyi pontbecslést a vonatkozó konfidencia-intervallumokkal, és pontos p-értékeket kell megadni a „szignifikáns”/„ nem szignifikáns” megjelölés helyett).

iii.

A specifikus iránymutatások nemzetközi elfogadásáig a szükséges információkat az illetékes hatóság által elfogadott vizsgálati iránymutatások (pl. USEPA-iránymutatás (18) szerint kell előállítani, ahol ennek jelentősége van, a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részében ismertetett megfelelő vizsgálati iránymutatásokat kell módosítani úgy, hogy azok a mikroorganizmusok esetében is alkalmazhatók legyenek. A vizsgálatnak ki kell terjednie az életképes és adott estben az életképtelen mikroorganizmusokra, valamint tartalmaznia kell egy vakellenőrzést is.

iv.	Amennyiben a vizsgálat során különböző dózisokat kell kijuttatni, az adag és a káros hatás közötti összefüggésről jelentést kell tenni.

v.	A vizsgálat elvégzése során az 1.4. pontnak megfelelően részletes leírást (specifikációt) kell adni a felhasznált anyagról és szennyeződéseiről.

vi.	Új készítmény esetében a 544/2011/EU rendelet melléklete B. része extrapolációja is elfogadható lehet, amennyiben a segédanyagok és más összetevők minden lehetséges hatását – különösen a patogenitás és a fertőzőképesség tekintetében – is értékelik.

1.   A növényvédő szer azonosítása

A szolgáltatott információnak a mikroorganizmus(ok)kal kapcsolatban benyújtott információkkal együtt elegendőnek kell lennie a készítmények pontos azonosításához és meghatározásához. Az említett információkat és adatokat – eltérő rendelkezés hiányában – minden hatóanyagra nézve kötelező benyújtani. Ennek célja az, hogy meghatározzák: vannak-e olyan tényezők, amelyek megváltoztathatják a mikroorganizmus mint növényvédő szer tulajdonságait magával a mikroorganizmussal összehasonlítva; e kérdést a 544/2011/EU rendelet mellékletének B. része tárgyalja.

1.1.   A kérelmező

A kérelmezőnek meg kell adnia a nevét és címét, valamint a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, beosztását, telefon- és faxszámát.

Abban az esetben, ha a kérelmező rendelkezik irodával, megbízottal vagy képviselővel abban a tagállamban, ahol az engedélyezést kérelmezik, meg kell adni a helyi iroda, megbízott vagy képviselő nevét és címét, valamint a megfelelő kapcsolattartó személy nevét, beosztását, telefon- és faxszámát.

1.2.   A készítmény és a mikroorganizmus(ok) gyártója

Meg kell adni a készítmény gyártójának, illetve a készítményben levő minden egyes mikroorganizmus gyártójának a nevét és címét, valamint minden olyan gyártó üzem nevét és címét, ahol a készítményt, illetve a mikroorganizmust előállítják.

A fentiek mindegyike tekintetében meg kell adni egy – lehetőleg központi – kapcsolattartó pontot (névvel, valamint telefon- és telefaxszámmal).

Ha a mikroorganizmus olyan gyártótól származik, amely vonatkozásában nem nyújtottak be adatot korábban a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének megfelelően, részletes információkat kell szolgáltatni a név és a fajok leírása tekintetében a 544/2011/EU rendelet melléklete B. része 1.3. pontjában előírtaknak megfelelően, továbbá a szennyeződések vonatkozásában, a 544/2011/EU rendelet melléklete B. része 1.4. pontjában előírtaknak megfelelően.

1.3.   Kereskedelmi név vagy javasolt kereskedelmi név és adott esetben a gyártó által a készítményhez rendelt gyártmányfejlesztési kódszám

Meg kell adni a készítmény összes korábbi és jelenlegi kereskedelmi nevét, javasolt kereskedelmi nevét és gyártmányfejlesztési kódszámait, valamint a jelenlegi neveket és számokat. Az eltérésekről teljes részletességgel információt kell szolgáltatni. (A javasolt kereskedelmi név nem lehet összetéveszthető már engedélyezett növényvédő szerek nevével.)

1.4.   Részletes mennyiségi és minőségi információk a készítmény összetételéről

i.

Minden mikroorganizmust, amelyre a kérelem vonatkozik, a fajok szintjén azonosítani kell, és meg kell nevezni. A mikroorganizmust elismert törzstípusanyag-gyűjteményben kell elhelyezni, és elérhetőségi számot kell kapnia. Fel kell tüntetni a tudományos megnevezést, valamint a rendszertani egységet (baktérium, vírus stb.) és bármely egyéb, a mikroorganizmusra vonatkozó megnevezést (pl. törzs, szerotípus). Ezenfelül a forgalmazott termékben fel kell tüntetni a mikroorganizmus fejlődési fázisát (pl. spórák, micélium).

ii.

A készítmények esetében a következő információkat kell jelenteni: — a mikroorganizmus(ok) mennyisége a növényvédő szerben és a növényvédő szerek előállításához használt anyag mikroorganizmus-tartalma. Ezek között szerepelnie kell a maximális, minimális és névleges életképes és az életképtelen anyagmennyiségnek, — a segédanyagok mennyisége, — az egyéb összetevők mennyisége (pl. melléktermékek, kondenzátumok, táptalaj stb.) és a gyártási folyamatból származó szennyező mikroorganizmusok mennyisége. A mennyiségeket az 1999/45/EK irányelvben foglalt, vegyi anyagok esetében előírt fogalmakkal és a mikroorganizmusoknak megfelelő fogalmakkal kell kifejezni (a térfogat- vagy tömegegységenkénti aktív egységek számával vagy bármely egyéb, a mikroorganizmusra vonatkozó módon).

iii.

Ahol lehetséges, a segédanyagokat az 1272/2008/EK rendelet VI. mellékletében megadottak szerint a nemzetközi vegyianyag-azonosításnak (INCI) megfelelően kell meghatározni, vagy ha ezt a rendelet nem tartalmazza, mind az IUPAC-, mind a CA-nómenklatúrának megfelelően. Szerkezetüket vagy szerkezeti képletüket szintén meg kell adni. Az összetevők minden összetevője vonatkozásában meg kell adni a vonatkozó EK- (EINECS- vagy ELINCS-) számot és – ha van – a CAS-számot. Ha a szolgáltatott információ nem teszi lehetővé teljes mértékben a segédanyag azonosítását, megfelelő specifikációt kell benyújtani. A segédanyagok kereskedelmi nevét – ha van – szintén meg kell adni.

iv.

Ki kell választani a segédanyagok funkcióját az alábbiak közül: — ragasztóanyag (permettapadást fokozó anyag), — habzásgátló szer, — fagyásgátló, — kötőanyag, — puffer, — vivőanyag, — szagtalanító, — diszpergálószer, — festék, — hánytatószer, — emulgeálószer, — műtrágya, — illatosítószer, — illatszer, — tartósítószer, — hajtóanyag, — riasztószer, — ellenanyag, — oldószer, — stabilizáló, — kölcsönhatás-fokozó (szinergista), — sűrűsítő, — nedvesítő anyag, — egyéb (meghatározandó).

v.

A szennyező mikroorganizmusok és más, a gyártási folyamatból származó összetevők azonosítása. A szennyező mikroorganizmusokat a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 1.3. pontjában előírtaknak megfelelően kell azonosítani. A vegyi anyagokat (semleges összetevőket, melléktermékeket stb.) a 544/2011/EU rendelet melléklete A. részének 1.10. pontjában előírtaknak megfelelően kell azonosítani. Ha a megadott információ nem teszi lehetővé teljes mértékben az összetevők, mint például sűrítmények, táptalaj stb. azonosítását, minden ilyen összetevő összetételéről részletes információt kell benyújtani.

1.5.   A készítmény fizikai állapota és jellege

A készítmény típusát és kódját a „Növényvédő szerek szerformái és a nemzetközi kódrendszer katalógusa (GIFAP Technikai Monográfia, 2. szám, 1989.)” szerint kell megnevezni.

Ha egy bizonyos készítmény ebben a kiadványban nincs pontosan meghatározva, meg kell adni a készítmény fizikai jellemzőinek és állapotának teljes körű leírását, továbbá javaslatot kell tenni a készítmény típusának megfelelő leírására és annak fogalommeghatározására.

1.6.   Funkció

A biológiai funkciót az alábbiak egyikének kiválasztásával kell meghatározni:

—	baktériumok elleni védekezés,

—	gombák elleni védekezés,

—	rovarok elleni védekezés,

—	atkák elleni védekezés,

—	puhatestűek elleni védekezés,

—	fonálférgek elleni védekezés,

—	gyomok elleni védekezés,

—	egyéb (meghatározandó).

2.   A növényvédő szer fizikai, kémiai és technikai jellemzői

Meg kell adni, hogy azok a növényvédő szerek, amelyek engedélyezését kérelmezik, milyen mértékben felelnek meg a FAO vonatkozó növényvédőszer-specifikációval, regisztrációs követelményekkel és alkalmazási standardokkal foglalkozó szakértői fórumának a növényvédőszer-specifikációk szakértői csoportja által jóváhagyott releváns FAO-specifikációknak. A FAO-specifikációktól való eltérést részletesen be kell mutatni, és indokolni kell.

2.1.   Megjelenés (szín és szag)

Meg kell adni a készítmény színének és szagának – ha van –, valamint fizikai állapotának leírását.

2.2.   Tárolási stabilitás és eltarthatóság

2.2.1.   A fény, a hőmérséklet és a nedvesség hatása a növényvédő szer technikai jellemzőire

i.	Meg kell határozni és jelenteni kell a készítmény fizikai és biológiai stabilitását az ajánlott tárolási hőmérsékleten, beleértve a szennyező mikroorganizmusok szaporodására vonatkozó információkat. Az elvégzett vizsgálat körülményeit indokolni kell.

ii.	Emellett folyékony halmazállapotú készítmények esetében az alacsony hőmérsékleteknek a fizikai stabilitásra gyakorolt hatását a CIPAC MT. 39., MT. 48., MT. 51. vagy MT. 54. módszerének megfelelően meg kell határozni, és jelenteni kell.

iii.	Meg kell adni a készítmény eltarthatóságát az ajánlott tárolási hőmérsékleten. Ha az eltarthatóság két évnél rövidebb, a hónapokban megadott eltarthatóságot kell jelenteni a megfelelő hőmérsékleti specifikációkkal. E tekintetben hasznos információkat tartalmaz a GIFAP Monográfia 17. száma.

2.2.2.   A stabilitást befolyásoló egyéb tényezők

Meg kell vizsgálni, hogy a levegővel, csomagolással stb. való expozíció milyen hatást gyakorol a termék stabilitására.

2.3.   Robbanóképesség és oxidálóképesség

A robbanóképességet és az oxidálóképességet az e melléklet A. része 2.2. pontjában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, kivéve, ha igazolható, hogy technikai és tudományos szempontból nem szükséges ilyen vizsgálatokat végezni.

2.4.   Lobbanáspont és a gyúlékonyságra vagy öngyulladásra utaló egyéb adatok

A lobbanáspontot és a gyúlékonyságot az e melléklet A. része 2.3. pontjában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, kivéve, ha igazolható, hogy technikai és tudományos szempontból nem szükséges ilyen vizsgálatokat végezni.

2.5.   Savasság, lúgosság és szükség esetén a pH-érték

A savasságot, lúgosságot és a pH-értéket az e melléklet A. része 2.4. pontjában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, kivéve, ha igazolható, hogy technikai és tudományos szempontból nem szükséges ilyen vizsgálatokat végezni.

2.6.   Viszkozitás és felületi feszültség

A viszkozitást és felületi feszültséget az e melléklet A. része 2.5. pontjában foglaltaknak megfelelően kell meghatározni, kivéve, ha igazolható, hogy technikai és tudományos szempontból nem szükséges ilyen vizsgálatokat végezni.

2.7.   A növényvédő szer technikai jellemzői

Meg kell határozni a készítmény technikai jellemzőit, hogy dönteni lehessen azok elfogadhatóságáról. Ha vizsgálatokat kell végezni, azokat a mikroorganizmus túlélésével összeegyeztethető hőmérsékleteken kell elvégezni.

2.7.1.   Nedvesedő képesség

Az olyan szilárd készítmények nedvesedő képességét, amelyeket felhasználáshoz felhígítanak (pl. nedvesíthető porok és vízben diszpergálható granulátumok) a CIPAC MT 53.3. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.7.2.   Tartós habképződés

A vízzel hígítandó készítmények habzásának tartósságát a CIPAC MT. 47. módszerének megfelelően kell meghatározni és jelenteni.

2.7.3.   Szuszpendálhatóság és szuszpenzióstabilitás

—	A vízben diszpergálható szerek (pl. nedvesíthető porok, vízben diszpergálható granulátumok, szuszpenziókoncentrátumok) szuszpendálhatóságát a CIPAC MT 15., MT 161. vagy MT 168. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

—	A vízben diszpergálható termékek (pl. szuszpenziókoncentrátumok és vízben diszpergálható granulátumok) diszperziójának spontán jellegét a körülményektől függően a CIPAC MT 160. vagy MT 174. módszer szerint kell meghatározni.

2.7.4.   Nedvesszita-vizsgálat és szárazszita-vizsgálat

Annak biztosítására, hogy a kiszórható anyagok az alkalmazás megkönnyítésére megfelelő részecskeméret-megoszlással rendelkezzenek, a CIPAC MT 59.1. módszer szerint szárazszita-vizsgálatot kell elvégezni és jelenteni.

Vízben diszpergálható termékek esetén a CIPAC MT 59.3. vagy MT 167. módszer szerint nedvesszita-vizsgálatot kell végezni és jelenteni.

2.7.5.   Részecskeméret-eloszlás (kiszórható és nedvesíthető porok, granulátumok), por- és finomgranulátum-tartalom (granulátumok), koptathatóság és morzsalékonyság (granulátumok)

i.

Porok esetén a részecskeméret-eloszlást az OECD 110. eljárásának megfelelően kell meghatározni és jelenteni. A közvetlen alkalmazásra szánt granulátumok névleges mérettartományát a CIPAC MT 58.3. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni, a vízben diszpergálható granulátumok esetében pedig a CIPAC MT 170. szerint.

ii.	A granulált készítmények portartalmát a CIPAC MT 171. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni. Ha a felhasználó expozíciója miatt indokolt, a por részecskeméretét az OECD 110. eljárásának megfelelően kell meghatározni és jelenteni.

iii.	A granulátumok koptathatóságát és morzsalékonyságát meg kell állapítani és jelenteni kell, amint rendelkezésre állnak nemzetközileg elfogadott módszerek. Ha már állnak rendelkezésre adatok, azokat az alkalmazott módszerrel együtt jelenteni kell.

2.7.6.   Emulgeálhatóság és újraemulgeálhatóság, emulzióstabilitás

i.	Az emulziókat alkotó készítmények emulgeálhatóságát, emulzióstabilitását és újraemulgeálhatóságát a CIPAC MT 36. vagy MT 173. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

ii.	A hígított emulziók és az emulziókat alkotó készítmények stabilitását a CIPAC MT 20. vagy MT 173. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.7.7.   Folyékonyság, önthetőség (öblíthetőség) és kiszórhatóság

i.	A granulált készítmények folyékonyságát a CIPAC MT 172. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

ii.	A szuszpenziók (pl. szuszpenziókoncentrátumok, szuszpenzióemulziók) önthetőségét (beleértve az öblített szermaradékot) a CIPAC MT 148. módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

iii.	A kiszórható porok kiszórhatóságát a CIPAC MT 34. módszer vagy más alkalmas módszer szerint kell meghatározni és jelenteni.

2.8.   Fizikai, kémiai és biológiai kompatibilitás más termékekkel, beleértve az olyan növényvédő szereket, amelyekkel az együttes használatot engedélyeztetni kell

2.8.1.   Fizikai kompatibilitás

Az ajánlott tankkeverékek fizikai kompatibilitását meg kell határozni, és jelenteni kell.

2.8.2.   Kémiai kompatibilitás

Az ajánlott tankkeverékek kémiai kompatibilitását meg kell határozni, és jelenteni kell, kivéve, ha a készítmények egyedi tulajdonságainak vizsgálata minden kétséget kizáróan kimutatja, hogy nem áll fenn kémiai reakció kialakulásának lehetősége. Ilyen esetekben elegendő ezt az információt benyújtani annak indoklására, miért nem került sor a kémiai kompatibilitás gyakorlati meghatározására.

2.8.3.   Biológiai kompatibilitás

A tankkeverékek biológiai kompatibilitását meg kell határozni, és jelenteni kell. A mikroorganizmus aktivitására gyakorolt hatást (pl. antagonizmus, gombaölő hatás) más mikroorganizmusokkal vagy vegyi anyagokkal történő elegyítés után le kell írni. A növényvédő szer lehetséges kölcsönhatását más, a terményen alkalmazandó vegyi termékekkel a készítmény várható felhasználási feltételei mellett a hatékonysági adatok alapján meg kell vizsgálni. A biológiai peszticid és a kémiai peszticid alkalmazása közötti intervallumokat adott esetben meg kell határozni, hogy a hatékonyságvesztés elkerülhető legyen.

2.9.   Vetőmagokhoz tapadás és eloszlás

Vetőmagok kezeléséhez használt készítmények esetében mind az eloszlást, mind a tapadást meg kell vizsgálni, és jelenteni kell; az eloszlás esetében a CIPAC MT 175. módszer szerint.

2.10.   A 2.1–2.9. pontoknál feltüntetett adatok összefoglalása és értékelése

3.   A felhasználásra vonatkozó adatok

3.1.   Tervezett alkalmazási terület

A mikroorganizmust tartalmazó készítmények meglévő vagy ajánlott felhasználásának területét/területeit az alábbiak egyikének kiválasztásával kell meghatározni:

—	szabadföldi alkalmazás, úgymint mezőgazdaság, kertészet, erdészet és szőlőtermesztés,

—	hajtatott növények (pl. üvegházakban),

—	szabadidős terek,

—	gyomirtás nem művelt területeken,

—	házi kertészkedés,

—	szobanövények,

—	raktározott termékek,

—	egyéb (meghatározandó).

3.2.   Hatásmechanizmus

Meg kell jelölni, miként kerülhet a termék a szervezetbe (pl. érintés, lenyelés, belégzés), illetve meg kell adni a károsító elleni hatást (fungitoxikus, fungisztatikus, tápanyagversengés stb.).

Ahol ennek jelentősége van, azt is meg kell határozni, hogy a mikroorganizmus vagy annak anyagcseretermékei transzlokálódnak-e növényekben, és amennyiben igen, ez a transzlokáció apoplasztikus, szimplasztikus vagy mindkettő-e.

3.3.   A tervezett felhasználás részletei

Meg kell adni a tervezett felhasználás részleteit, például a károsítók típusait, amelyekre a védekezés irányul, valamint a védendő növények és növényi termékek típusait.

Meg kell adni a mikroorganizmusokat és kémiai peszticideket tartalmazó növényvédő szerek kijuttatása közötti intervallumokat, vagy pedig egy listát kell rendelkezésre bocsátani azon kémiai növényvédő szerek hatóanyagaival, amelyek ugyanazon a termésen nem használhatók együtt a mikroorganizmust tartalmazó növényvédő szerrel.

3.4.   Kijuttatási mennyiség

Mind a készítmény, mind a mikroorganizmus minden kijuttatási mennyiségére és minden kijuttatására vonatkozóan meg kell adni a kezelt egységre (ha, m2, m3) számított alkalmazási mennyiséget, grammban, kilogrammban vagy literben kifejezve.

A kijuttatási mennyiséget általában g vagy kg/ha-ban vagy kg/m3-ben kell megadni, adott esetben pedig g vagy kg/tonnában; a hajtatott növények esetében és házi kertészeti felhasználásnál az arányokat g vagy kg/100 m2-ben, illetve g vagy kg/m3-ben kell megadni.

3.5.   A felhasznált anyag (pl. hígított spray, csali vagy kezelt vetőmag) mikroorganizmus-tartalma

A mikroorganizmus mennyiségét a körülményektől függően aktív egységek száma/ml vagy g vagy más egyéb vonatkozó mértékegységben kell megadni.

3.6.   A kijuttatás módja

A javasolt kijuttatási módszert hiánytalanul be kell mutatni, megjelölve adott esetben az alkalmazandó berendezés típusát, valamint a terület- vagy térfogat-egységenként alkalmazandó hígítószer típusát és mennyiségét.

3.7.   A kijuttatások száma és ütemezése, a védelem időtartama

Meg kell adni a kijuttatások maximális számát és az egyes kijuttatások időzítését. Ahol ennek jelentősége van, fel kell tüntetni a hajtatott növény vagy növények növekedési szakaszait és a károsítók fejlődési szakaszait. Ha lehetséges és szükséges, napokban kifejezve meg kell határozni a kijuttatások közötti intervallumot.

Fel kell tüntetni az egyes kijuttatások által, valamint a kijuttatások maximális száma által biztosított védelem időtartamát.

3.8.   A következő kultúrára gyakorolt növénykórtani hatások elkerüléséhez szükséges várakozási idő és más óvintézkedések

Ahol ennek jelentősége van, meg kell határozni a legutolsó kijuttatás és a következő kultúra vetése vagy ültetése közötti minimális várakozási időtartamokat, amelyek a következő kultúrára gyakorolt fitotoxikus hatás elkerülésének érdekében szükségesek, és amelyek a 6. szakasz 6.6. pontjában megadott adatokból következnek.

Nyilatkozni kell a következő kultúra kiválasztásával kapcsolatos korlátozásokról, ha vannak ilyenek.

3.9.   Javasolt használati utasítás

Meg kell adni a készítménynek a címkékre és tájékoztatókra nyomtatandó javasolt használati utasításait.

4.   A növényvédő szerre vonatkozó további információk

4.1.   Csomagolás és a készítmény kompatibilitása a javasolt csomagolással

i.

Az alkalmazandó csomagolást teljeskörűen le kell írni, és részletesen be kell mutatni a felhasznált anyagok, az összeállítás módja (pl. préselt, forrasztott), méret és űrtartalom, a nyílás mérete, a lezárás és a szigetelés típusa szempontjából. A csomagolást a FAO-nak a növényvédő szerek csomagolásáról szóló útmutatásában meghatározott kritériumokkal és iránymutatásokkal összhangban kell megtervezni.

ii.

A csomagolás megfelelőségét, beleértve a lezárást, az erősség, a szivárgásmentesség, valamint a normális szállítással és kezeléssel szemben való ellenállás szempontjait, a 3552., 3553., 3560., 3554., 3555., 3556., 3558. ADR-eljárásoknak vagy a közepes űrtartalmú csomagolóeszközökről szóló megfelelő ADR-eljárásoknak, továbbá a készítmény gyermekbiztos lezárásának követelménye esetén a 8317. számú ISO-szabványoknak megfelelően kell meghatározni és jelenteni.

iii.	A csomagolóanyagnak a tartalmával szembeni ellenállását a 17. számú GIFAP Monográfia szerint kell jelenteni.

4.2.   Eljárások a termék kijuttatásához használt készülék tisztítására

Mind a kijuttatáshoz használt készülék, mind a védőruházat tisztításának eljárásait részletesen le kell írni. A tisztítási eljárás hatékonyságát, pl. biológiai vizsgálatok révén, meg kell határozni és jelenteni kell.

4.3.   Munka-egészségügyi várakozási idő, a szükséges várakozási idők vagy más, az emberek, a haszonállatok és a környezet védelmét szolgáló óvintézkedések

A benyújtott információknak a mikroorganizmus(ok) tekintetében megadott adatokból, valamint a 7. és 8. szakaszban megadott adatokból kell következniük, és az információkat ezekkel az adatokkal alá kell támasztani.

i.

Ahol ennek jelentősége van, az emberek vagy a haszonállatok védelme céljából meg kell határozni a szermaradékok terményekben vagy terményeken, növényekben vagy növényeken és növényi termékekben vagy termékeken, illetve a kezelt térségeken vagy területeken való előfordulásának minimalizálásához szükséges munka- és élelmezés-egészségügyi várakozási időt vagy a visszatartási időt, mint például: — élelmezés-egészségügyi várakozási idő (napokban) minden érintett termény esetében, — munkaügyi várakozási idő (napokban) a haszonállatállok esetében a legeltetésre szánt területeknél, — munkaügyi várakozási időt (órákban vagy napokban) az emberek számára a kezelt termények, épületek vagy térségek esetében, — a visszatartási idő (napokban) állati takarmányokhoz, — a várakozási idő (napokban) a szer kijuttatása és a kezelt termékek mozgatása között.

ii.	Adott esetben a vizsgálati eredményeket figyelembe véve információt kell szolgáltatni minden olyan meghatározott mezőgazdasági, növény-egészségügyi vagy környezeti körülményről, amelynek fennállása esetén a készítmény használható vagy nem használható.

4.4.   Javasolt módszerek és óvintézkedések kezelésre, tárolásra, szállításra vonatkozóan és tűz esetére

Meg kell adni a növényvédő szerek raktári, illetve felhasználói szintű tárolására, valamint a termékek szállítására, illetve a tűz esetén alkalmazandó, részletes kezelési eljárásokra ajánlott módszereket és óvintézkedéseket. Ahol ennek jelentősége van, meg kell adni az égéstermékekre vonatkozó adatokat. Meg kell határozni a valószínűleg felmerülő veszélyeket, valamint a felmerülő veszélyek minimalizálására szolgáló módszereket és eljárásokat. Meg kell adni a hulladékok vagy fölöslegek keletkezésének megelőzésére vagy minimalizálására szolgáló eljárásokat.

Ahol ennek jelentősége van, az értékelést az ISO TR 9122 szerint kell elvégezni.

Meg kell adni a javasolt védőruha és felszerelés jellegét és jellemzőit. A szolgáltatott adatoknak elegendőnek kell lenniük a megfelelőség és hatékonyság reális használati körülmények (pl. szabadföldi vagy üvegházi körülmények) között történő felméréséhez.

4.5.   Intézkedések baleset esetére

Meg kell adni a szállítás, raktározás vagy felhasználás közben bekövetkező baleset esetén követendő részletes eljárásokat, melyek között szerepelnek az alábbi intézkedések:

—	a kiömlött anyag elszigetelése,

—	a területek, járművek és épületek mentesítése,

—	a sérült csomagolás, adszorbensek és egyéb anyagok eltávolítása,

—	a veszélyelhárító munkások és a közelben tartózkodók védelme,

—	elsősegély-nyújtási intézkedések.

4.6.   Eljárások a növényvédő szer és csomagolása megsemmisítésére vagy szennyeződésmentesítésére

A megsemmisítési és szennyeződésmentesítési eljárásokat kis mennyiségekre (felhasználói szint) és nagy mennyiségekre (raktári szint) egyaránt ki kell dolgozni. Ezeknek az eljárásoknak összhangban kell lenniük a hulladékok és mérgező hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó hatályos rendelkezésekkel. Az ártalmatlanítás javasolt módszerei nem gyakorolhatnak elfogadhatatlan hatást a környezetre, és a kivitelezhető leggazdaságosabb és leggyakorlatibb ártalmatlanítási módszereknek kell lenniük.

4.6.1.   Ellenőrzött elégetés

Számos esetben a tartalmazó növényvédő szerek és különösen az azokban lévő segédanyagok, szennyezett anyagok vagy a szennyezett csomagolóanyag biztonságos ártalmatlanításának az előnyben részesített vagy egyetlen módja az engedélyezett égetőműben történő ellenőrzött elégetés.

A kérelmezőnek részletes utasításokat kell adnia a biztonságos ártalmatlanításhoz.

4.6.2.   Egyéb módszerek

Amennyiben a hatóanyag, szennyezett csomagolás és szennyezett anyagok ártalmatlanítására vonatkozóan vannak javasolt eljárások, azokat részletesen ismertetni kell. Az ilyen módszerekről adatokat kell szolgáltatni hatékonyságuk és biztonságosságuk megállapításához.

5.   Analitikai módszerek

Bevezetés

E szakasz rendelkezései csak az engedélyezés utáni ellenőrzési és megfigyelési célokhoz szükséges analitikai módszerekre terjed ki.

Lehetőség szerint szennyeződésektől mentes növényvédő szernek kell rendelkezésre állnia. Az elfogadható szennyeződések szintjét az illetékes hatóság kockázatelemzési szempontból értékeli.

A kérelmezőnek mind a gyártás során, mind pedig a terméken folyamatos minőség-ellenőrzést kell végeznie. A termék minőségi kritériumait meg kell adni.

Az ezen rendeletben előírt adatok előállítására vagy egyéb célokra használt analitikai módszerek esetében a kérelmezőnek indokolnia kell a módszer használatát; az ilyen módszerekhez külön iránymutatást kell kidolgozni ugyanazon követelmények alapján, amelyeket az engedélyezés utáni ellenőrzésre és megfigyelésre szolgáló módszerekhez határoztak meg.

Meg kell adni a módszerek leírását, és bele kell foglalni a felhasznált felszerelések, anyagok és feltételek részletes adatait. Be kell számolni a létező CIPAC-módszerek alkalmazhatóságáról.

Amennyire ez gyakorlatilag lehetséges, ezeknek a módszereknek a legegyszerűbb eljárást kell alkalmazniuk, minimális költséggel kell járniuk, és általánosan beszerezhető berendezéseket kell igénybe venniük.

Erre a szakaszra a következő fogalommeghatározások alkalmazandóak:

Szennyeződések, metabolitok, releváns metabolitok, szermaradékok	Az 1107/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározottaknak megfelelően
Releváns szennyeződések	A fenti meghatározás szerinti szennyeződések, amelyek az emberi vagy állati egészség és/vagy a környezet szempontjából jelentőséggel bírnak.

Kérésre a következő mintákat rendelkezésre kell bocsátani:

i.	a készítményből vett minta;

ii.	a mikroorganizmus gyártott állapot szerinti mintái;

iii.	a tiszta mikroorganizmusok analitikai standardjai;

iv.	a szermaradék meghatározásában szereplő releváns metabolitok és az összes többi összetevő analitikai standardjai;

v.	ha hozzáférhető, a releváns szennyeződések referenciaanyagainak mintái.

5.1.   A készítmény analízisének módszerei

—

Teljes leírást kell adni azon módszerekről, amelyek alkalmasak a készítményben található mikroorganizmus mennyiségének meghatározására. Egynél több mikroorganizmust tartalmazó készítmény esetén meg kell adni azokat a módszereket, amelyek alkalmasak valamennyi mikroorganizmus mennyiségének azonosítására és meghatározására.

—	Meg kell adni azokat a módszereket, amelyek a végtermék (készítmény) rendszeres ellenőrzését szolgálják, hogy kimutatható legyen, hogy a termék a feltüntetetteken kívül nem tartalmaz más organizmust, valamint, hogy megállapítható legyen az egységesség.

—	Meg kell adni a készítményben levő bármely szennyező mikroorganizmus azonosítását szolgáló módszereket.

—	Meg kell adni a készítmény tárolási stabilitásának és eltarthatóságának megállapítására szolgáló módszereket.

5.2.   Módszerek a szermaradékok kimutatására és mennyiségük meghatározására

Be kell nyújtani a szermaradékok meghatározására szolgáló analitikai módszereket a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 4.2. pontjában meghatározottaknak megfelelően, kivéve, ha igazolható, hogy a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 4.2. pontjában meghatározottaknak megfelelően már benyújtott információk elegendők.

6.   Hatékonysági adatok

Általános megjegyzések

A megadott adatoknak elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék a növényvédő szer értékelését. Különösen azt kell biztosítaniuk, hogy értékelhető legyen a készítmény használatából következő előnyök jellege és mértéke – amennyiben lehetséges, megfelelő referenciatermékekkel és kártételi küszöbértékekkel összehasonlítva –, valamint meghatározhatók legyenek a felhasználás feltételei.

Az elvégzendő és bejelentendő vizsgálatok száma elsősorban olyan tényezőktől függ, mint a termékben lévő hatóanyag(ok) tulajdonságainak ismertsége, illetve a felmerülő körülmények száma, beleértve a növény-egészségügyi feltételek változatosságát, az éghajlati különbségeket, a mezőgazdasági gyakorlatok fajtáit, a növényállomány egységességét, az alkalmazás módját, a károsító típusát és a növényvédő szer típusát.

Elegendő adatot kell előállítani és benyújtani annak alátámasztására, hogy a megállapított folyamatok jellemzőek a termék használatára javasolt régiókra, valamint az érintett régiókban várhatóan előforduló körülményekre. Amennyiben egy kérelmező azt állítja, hogy a javasolt felhasználási régiók közül egyben vagy többen a vizsgálatok szükségtelenek, mert a körülmények összehasonlíthatók olyan régiókban fennálló körülményekkel, ahol vizsgálatokat végeztek, a kérelmezőnek az összehasonlíthatóság iránti kérelmet igazoló dokumentumokkal kell alátámasztani.

Az esetleges szezonális különbségek felmérése érdekében elegendő adatot kell előállítani és benyújtani a növényvédő szer teljesítményének alátámasztására minden egyes, agronómiai vagy éghajlati szempontból különböző területen minden egyes növényi kultúra (vagy áru) és károsító kombinációja tekintetében. Rendszerint jelentést kell tenni a hatékonyságra vagy – ahol ennek jelentősége van – a fitotoxicitásra vonatkozóan legalább két vegetációs időszakban végzett vizsgálatról.

Amennyiben a kérelmező véleménye szerint az első időszakban végzett vizsgálatok megfelelően megerősítik azon állítások helytállóságát, amelyek más növények, áruk vagy helyzetek, illetve nagyrészt azonos készítmények tekintetében végzett vizsgálatok eredményeinek extrapolációján alapulnak, az illetékes hatóság számára elfogadható indoklást kell benyújtani annak alátámasztására, hogy a második időszak vizsgálata nem szükséges. Ezzel szemben, ha éghajlati vagy növény-egészségügyi körülmények vagy egyéb okok miatt egy adott időszakban gyűjtött adatok korlátozott értékűek a teljesítmény értékelése szempontjából, további egy vagy több időszakban kísérleteket kell végezni, melyekről jelentést kell tenni.

6.1.   Előzetes vizsgálatok

A növényvédő szer és a benne levő hatóanyag(ok) biológiai aktivitásának és a dózis nagyságának meghatározása céljából végzett előzetes vizsgálatokról szóló, összefoglaló formában készült jelentéseket, beleértve az üvegházi és szabadföldi tanulmányokat, az illetékes hatóság kérésére be kell nyújtani. Ezek a jelentések további információkat szolgáltatnak az illetékes hatóságnak a növényvédő szer értékelése során. Ha ezeket az információkat nem nyújtják be, az illetékes hatóság számára elfogadható indoklással kell szolgálni.

6.2.   A hatékonyság vizsgálata

A vizsgálatok célja

A vizsgálatoknak elegendő információt kell nyújtaniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a növényvédő szer védekezésre irányuló, növényvédő vagy egyéb szándékolt hatásai szintjének, időtartamának és konzisztenciájának értékelését megfelelő referenciatermékekkel – amennyiben ilyenek léteznek – összehasonlítva.

Vizsgálati feltételek

A vizsgálatok rendszerint három összetevőből állnak: vizsgált termék, referenciatermék és kezeletlen kontrollnövények.

A növényvédő szer teljesítményét megfelelő referenciatermékekkel összehasonlítva kell vizsgálni, ha ilyenek léteznek. A megfelelő referenciatermék úgy határozható meg, mint olyan engedélyezett növényvédő szer, amely a gyakorlatban kielégítő teljesítményt nyújtott a felhasználásra javasolt terület mezőgazdasági, növény-egészségügyi és környezeti (beleértve éghajlati) feltételei mellett. Általánosságban a készítménytípusnak, a károsítókra gyakorolt hatásnak, a hatásspektrumnak és a kijuttatás módszerének kell közelítenie a vizsgált növényvédő szeréhez.

A növényvédő szereket olyan körülmények között kell vizsgálni, amelyek esetében a célzott károsítókról kimutatták, hogy olyan mértékben fordulnak elő, amely kárt okoz, vagy káros hatását kimutatták (hozam, minőség, működési haszon) a nem kezelt növényi kultúrán vagy területen, illetve nem kezelt növényeken vagy növényi termékeken, vagy amelyek esetében a kártékony szervezetek előfordulása olyan mértékű, hogy a növényvédő szer értékelése elvégezhető.

A károsítók elleni védekezést célzó növényvédő szerekről adatokat szolgáltató vizsgálatoknak be kell mutatniuk, hogy a termékek milyen mértékben képesek védelmet nyújtani az érintett károsítók fajaival vagy azon csoportok tekintetében reprezentatív fajokkal szemben, amelyekre a termékekkel kapcsolatos állítások vonatkoznak. A vizsgálatoknak ki kell terjedniük a károsító fajok életciklusainak különböző növekedési szakaszaira, amennyiben ez az adott esetben jelentőséggel bír, valamint a különböző törzsekre vagy rasszokra, ha ezek vélhetően különböző fokú, betegségekre való fogékonyságot mutatnak.

Hasonlóképpen, a növényi növekedést szabályozó növényvédő szerekről adatokat szolgáltató vizsgálatoknak be kell mutatniuk a kezelendő fajokra gyakorolt hatás mértékét, és ki kell terjedniük azon különféle fajták körének reprezentatív mintáin vizsgált reakciókülönbségekre, melyeken a szereket alkalmazni kívánják.

A dózisreakció tisztázása érdekében a javasolt dózisnál alacsonyabb mértékűeket is be kell vonni egyes vizsgálatokba annak felmérése érdekében, hogy a javasolt mennyiség-e a kívánt hatás eléréséhez szükséges legalacsonyabb mennyiség.

A kezelés hatásának időtartamát meg kell vizsgálni a célzott élő szervezet elleni védekezéssel vagy adott esetben a kezelt növényekre vagy növényi termékekre gyakorolt hatással összefüggésben. Ha egynél többszöri kijuttatás javasolt, be kell számolni azokról a vizsgálatokról, amelyek megalapozzák az egyszeri kijuttatás hatásának időtartamát, a szükséges kijuttatások számát és a két kijuttatás között szükséges időintervallumot.

Bizonyítékot kell benyújtani, amely alátámasztja, hogy a kijuttatás javasolt dózisa, időzítése és módja a gyakorlati felhasználás során valószínűsíthetően felmerülő körülmények között megfelelő védekezést jelent és védelmet biztosít, illetve eléri a kívánt hatást.

Ha semmi nem jelzi egyértelműen, hogy a növényvédő szer teljesítményét vélhetően nem befolyásolják számottevő mértékben a környezeti tényezők, mint például a hőmérséklet vagy az eső, vizsgálatot kell végezni e tényezők teljesítményre gyakorolt hatásairól, és erről jelentést kell tenni, különösen akkor, ha ismert, hogy a kémiailag rokon termékek hatásfoka ezáltal érintett.

Amennyiben a címkén feltüntetendő javasolt állítások a növényvédő szer egyéb növényvédő szerrel (szerekkel) vagy hatásjavítóval (hatásjavítókkal) együtt történő használatára vonatkozó javaslatokat tartalmaznak, információt kell adni a keverék teljesítményéről.

Vizsgálati iránymutatás

A vizsgálatokat úgy kell kidolgozni, hogy azok alkalmasak legyenek meghatározott szempontok vizsgálatára, az egyes helyszínek különböző részei közötti véletlenszerű variáció hatásainak csökkentésére, valamint arra, hogy az ilyen elemzésekkel kapott eredményekre statisztikai elemzés legyen alkalmazható. A vizsgálatok kidolgozásának, elemzésének és a róluk szóló jelentéseknek meg kell felelniük az Európai és Földközi-tenger melléki Növényvédelmi Szervezet (EPPO) 152. és 181. számú iránymutatásainak. A jelentésnek tartalmazni kell az adatok részletes és kritikai értékelését.

A vizsgálatokat a konkrét EPPO-iránymutatások – amennyiben vannak ilyenek – alapján kell elvégezni, vagy pedig olyan iránymutatások alapján, amelyek legalább az érintett EPPO-iránymutatás követelményeinek megfelelnek.

Az arra alkalmas eredmények statisztikai elemzését el kell végezni; amennyiben szükséges, az alkalmazott vizsgálati iránymutatást módosítani kell az ilyen elemzés lehetővé tétele érdekében.

6.3.   A rezisztencia kialakulására vagy lehetséges kialakulására vonatkozó információk

Rendelkezésre kell bocsátani a károsítók populációinak az aktív hatóanyaggal (hatóanyagokkal) vagy kapcsolódó hatóanyagokkal szembeni rezisztenciája vagy keresztrezisztenciája előfordulására és kialakulására vonatkozó laboratóriumi, illetve, ha léteznek, szabadföldi információkat. Ezeket az információkat – ha rendelkezésre állnak – akkor is be kell nyújtani, ha nem kapcsolódnak közvetlenül ahhoz az alkalmazáshoz, amelynek engedélyezését kérelmezik, vagy amelynek az engedélyét meg akarják újítani (károsítók különböző fajai vagy különböző termények esetében), mivel jelezhetik a célzott populációban kialakuló rezisztencia valószínűségét.

Amennyiben valamely bizonyíték vagy információ azt valószínűsíti, hogy kereskedelmi felhasználás esetén valószínű rezisztencia kialakulása, elő kell állítani és be kell nyújtani az érintett károsító populációjának a növényvédő szerrel szembeni érzékenységét bizonyító adatokat. Ilyen esetben ki kell dolgozni olyan kezelési stratégiákat, amelyek arra szolgálnak, hogy a célzott fajokban kialakuló rezisztencia vagy keresztrezisztencia előfordulásának valószínűsége a lehető legkisebb legyen.

6.4.   A kezelt növények vagy növényi termékek hozamának mennyiségére és/vagy minőségére gyakorolt hatás

6.4.1.   A növények vagy növényi termékek minőségére gyakorolt hatások

A vizsgálatok célja

A vizsgálatoknak elegendő adatot kell szolgáltatniuk ahhoz, hogy lehetővé tegyék a növények vagy növényi termékek növényvédő szerrel történő kezelését követően kialakuló mellékíz, szag vagy egyéb minőségi jellemző előfordulási lehetőségének felmérését.

Vizsgálati kötelezettség

Az élelmiszernövények mellékízének vagy szagának előfordulási lehetőségét a következő esetekben kell megvizsgálni és jelenteni:

—	a termékek jellege vagy felhasználása olyan, hogy mellékíz vagy szag előfordulása várható, vagy

—	ugyanolyan vagy nagyrészt hasonló hatóanyagon alapuló más termék mellékíz vagy szag előfordulásának kockázatát mutatta.

A növényvédő szereknek a kezelt növények vagy növényi termékek egyéb minőségi jellemzőire gyakorolt hatásait a következő esetekben kell megvizsgálni és jelenteni:

—	a növényvédő szer jellege vagy használata káros hatással lehet egyéb minőségi tulajdonságokra (például abban az esetben, ha kevéssel a betakarítás előtt növénynövekedést szabályozó szerek használatára kerül sor), vagy

—	ugyanolyan vagy nagyrészt hasonló hatóanyagon alapuló más termékeknél a minőségre gyakorolt káros hatást mutattak ki.

A vizsgálatot kezdetben a rendes kijuttatási adag kétszeresével és – ahol ennek jelentősége van – a feldolgozás fő módszereinek felhasználásával kell elvégezni azokon a legfontosabb terményeken, amelyeknél a növényvédő szert használni kívánják. Amennyiben hatások figyelhetők meg, a rendes kijuttatási dózist alkalmazva kell vizsgálatot végezni.

Az, hogy milyen mértékben szükséges más növényeken vizsgálatot végezni, attól függ, hogy azok mennyire hasonlóak a már vizsgált legfontosabb növényekhez, milyen mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre a legfontosabb növényekre vonatkozóan, valamint, hogy mennyire hasonló a növényvédő szer alkalmazási módja és a növényeknél alkalmazott feldolgozási módszerek. Általában elegendő a vizsgálatot az engedélyezendő fő készítménytípussal elvégezni.

6.4.2.   Az átalakulási folyamatokra gyakorolt hatások

A vizsgálatok célja

A vizsgálatoknak elegendő adatot kell biztosítaniuk a növények növényvédő szerrel történő kezelését követően az átalakulási folyamatokra vagy a termékek minőségére gyakorolt káros hatások esetleges előfordulásának felméréséhez.

Vizsgálati kötelezettség

Ha a kezelt növények vagy növényi termékek rendszerint átalakítási folyamatban kerülnek felhasználásra, mint amilyen a borkészítés, sörerjesztés vagy kenyérkészítés, illetve ha betakarításkor jelentős mértékben vannak jelen szermaradékok, a káros hatások előfordulásának lehetőségét meg kell vizsgálni, és jelenteni kell, amennyiben:

—	vannak arra utaló jelek, hogy a növényvédő szer alkalmazása hatással lehet az érintett folyamatokra (például a növénynövekedést szabályozó szerek vagy gombaölők használata kevéssel a betakarítás előtt), vagy

—	ugyanolyan vagy nagymértékben hasonló hatóanyagon alapuló más termékek esetében kimutatták, hogy e folyamatokra vagy azok termékeire káros hatást gyakorolnak.

Általában elegendő a vizsgálatot az engedélyezendő fő készítménytípussal elvégezni.

6.4.3.   A kezelt növények vagy növényi termékek hozamára gyakorolt hatások

A vizsgálatok célja

A vizsgálatnak elegendő adatot kell biztosítania ahhoz, hogy lehetővé tegye a növényvédő szer teljesítményének, valamint annak felmérését, hogy csökkenhet-e a kezelt növények vagy növényi termékek hozama, illetve előfordulhat-e veszteség a tárolás során.

Vizsgálati kötelezettség

Ahol ennek jelentősége van, meg kell határozni a növényvédő szereknek a kezelt növényi termékek hozamára vagy hozamának összetevőire gyakorolt hatását. Amennyiben a kezelt növényeket vagy növényi termékeket várhatóan tárolni fogják, ahol ez releváns, meg kell határozni a tárolás utáni hozamra gyakorolt hatásokat, beleértve a raktározási időre vonatkozó adatokat is.

Ez az információ rendszerint a 6.2. pont alatti rendelkezésekben előírt vizsgálatok alapján áll rendelkezésre.

6.5.   A célzott növények (beleértve a különböző fajtákat) vagy a célzott növényi termékek fitotoxicitása

A vizsgálatok célja

A vizsgálatnak elegendő adatot kell biztosítania a növényvédő szer teljesítményének, valamint a növényvédő szerrel történő kezelést követő fitotoxicitás lehetséges előfordulásának felméréséhez.

Vizsgálati kötelezettség

Herbicidek és olyan egyéb növényvédő szerek esetében, amelyeknél a 6.2. pont szerint végzett kísérletek során akár csak átmenetileg is káros hatást figyeltek meg, szelektivitási határértéket kell meghatározni a célzott terményekre, a javasolt kijuttatási dózis kétszeresének felhasználásával. Amennyiben súlyos fitotoxikus hatásokat mutatnak ki, a vizsgálatot köztes kijuttatási dózist használva is el kell végezni.

Amennyiben előfordulnak káros hatások, de azokat az alkalmazás nyújtotta előnyökkel összehasonlítva lényegtelennek vagy átmenetinek minősítik, e minősítést bizonyítékokkal kell alátámasztani. Szükség esetén hozammérésekből származó eredményeket kell benyújtani.

Bizonyítani kell a növényvédő szer biztonságosságát azon legfontosabb termények legfőbb növénykultúra-változatai tekintetében, amelyekre használatát javasolják, ideértve azokat a hatásokat, melyek a növény növekedési szakaszait, életerejét és más olyan tényezőket érintenek, amelyek a károsodásra vagy sérülésre való fogékonyságot befolyásolják.

Az, hogy milyen mértékben szükséges más növényeken vizsgálatot végezni, attól függ, hogy azok mennyire hasonlóak a már vizsgált legfontosabb növényekhez, milyen mennyiségű és minőségű adat áll rendelkezésre a legfontosabb növényekre vonatkozóan, valamint, hogy mennyire hasonló a növényvédő szer alkalmazási módja és a növényeknél alkalmazott feldolgozási módszerek. Általában elegendő a vizsgálatot az engedélyezendő fő készítménytípussal elvégezni.

Amennyiben a címkén feltüntetendő javasolt állítások a növényvédő szer egyéb növényvédő szerrel (szerekkel) vagy hatásjavítóval (hatásjavítókkal) együtt történő használatára vonatkozó javaslatokat tartalmaznak, a keverék vonatkozásában az előző bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

Vizsgálati iránymutatás

A fitotoxicitásra vonatkozó megfigyeléseket a 6.2. pontban előírt vizsgálatok során kell végezni.

Fitotoxikus hatások jelentkezése esetén e hatásokat a 135. számú EPPO-iránymutatás szerint, illetve abban az esetben, ha egy tagállam azt kéri, és a vizsgálatot az adott tagállam területén végzik, legalább az említett EPPO-iránymutatás követelményeinek megfelelő iránymutatások szerint pontosan fel kell mérni, és nyilvántartásba kell venni.

El kell végezni a statisztikai elemzésre alkalmas eredmények elemzését, és az elemzés lehetővé tétele érdekében szükség esetén módosítani kell az alkalmazott vizsgálati iránymutatást.

6.6.   Nemkívánatos vagy nem szándékos mellékhatások megfigyelése, pl. hasznos és egyéb nem célzott élő szervezetekre, a következő kultúrára, szaporítási célra használt egyéb növényekre vagy kezelt növények részeire (pl. magvak, dugványok, indák) gyakorolt hatások

6.6.1.   A következő kultúrára gyakorolt hatás

A benyújtandó információk célja

Elegendő adatot kell szolgáltatni a növényvédő szerrel történő kezelésnek a következő kultúrára gyakorolt lehetséges káros hatásainak felméréséhez.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben a 9.1. pontnak megfelelően előállított adatok kimutatják, hogy a hatóanyagból, annak metabolitjaiból vagy bomlástermékeiből származó jelentős mennyiségű szermaradékok – amelyek biológiai hatást gyakorolnak vagy gyakorolhatnak a következő kultúrára – maradnak a talajban vagy a növényi anyagokban – mint például a szalma vagy szerves anyagok – az esetleges későbbi növénykultúrák vetési vagy ültetési idejéig, megfigyeléseket kell benyújtani a következő kultúra hagyományos körére gyakorolt hatásokról.

6.6.2.   Egyéb növényekre gyakorolt hatások, beleértve a szomszédos növénykultúrákat is

A benyújtandó információk célja

Elegendő adatot kell szolgáltatni a növényvédő szerrel történő kezelés egyéb növényekre gyakorolt lehetséges káros hatásainak felméréséhez, beleértve a szomszédos növénykultúrákat is.

Vizsgálati kötelezettség

Amennyiben vannak arra utaló jelek, hogy a növényvédő szer permetsodródáson keresztül hatással lehet a szomszédos növénykultúrákra, be kell nyújtani az egyéb növényekre – beleértve a szomszédos növénykultúrák hagyományos körét – gyakorolt hatásokra vonatkozó megfigyelések eredményeit.

6.6.3.   A szaporításra használandó kezelt növényekre vagy növényi termékekre gyakorolt hatás

A benyújtandó információk célja

Elegendő adatot kell szolgáltatni annak felméréséhez, milyen káros hatásokat gyakorolhat a növényvédő szerrel történő kezelés a szaporításra használandó kezelt növényekre vagy növényi termékekre.

Vizsgálati kötelezettség

Be kell nyújtani a növényvédő szernek a szaporításra használt növényi részekre gyakorolt hatására vonatkozó megfigyelések eredményeit, kivéve, ha a javasolt alkalmazás eleve kizárja a magvak, dugványok, indák vagy gumók termesztésére szánt kultúrnövényeken való felhasználást:

i.	magvaknál – életképesség, csírázás és életerő;

ii.	dugványoknál – a gyökerezés és növekedés mértéke;

iii.	indáknál – a megtelepedés és növekedés mértéke;

iv.	gumók – csírázás és normális növekedés.

Vizsgálati iránymutatás

A magvak vizsgálatát az ISTA-módszereknek megfelelően kell végezni.

6.6.4.   Hasznos és egyéb nem célzott élő szervezetekre gyakorolt hatások

Jelenteni kell az e szakasz követelményeinek megfelelően végzett vizsgálatok során megfigyelt, egyéb károsítók előfordulására gyakorolt bármely pozitív vagy negatív hatást. Szintén jelenteni kell bármely észlelt környezeti hatást, különösen a vadon élő állatokra és/vagy hasznos élő szervezetekre gyakorolt hatásokat.

6.7.   A 6.1–6.6. pontban bemutatott adatok összefoglalása és értékelése

Rendelkezésre kell bocsátani a 6.1–6.6. pontban meghatározott valamennyi adat és információ összefoglalását, valamint az adatok részletes és kritikai értékelését, különös tekintettel a növényvédő szer által nyújtott előnyökre, az előforduló vagy esetlegesen előforduló káros hatásokra, valamint a káros hatások elkerüléséhez vagy minimalizálásához szükséges intézkedésekre.

7.   Az emberi egészségre gyakorolt hatások

A készítmények toxicitásának – beleértve a készítmény potenciális patogenitását és fertőzőképességét – megfelelő felméréséhez elegendő információra van szükség a mikroorganizmusok által okozott akut toxicitásról, irritációról és szenzitizációról. Ha lehetséges, be kell nyújtani a mikroorganizmus toxikus hatásmechanizmusával, toxikológiai profiljával és minden egyéb ismert toxikológiai aspektusával kapcsolatos kiegészítő információkat. Különös figyelmet kell fordítani a segédanyagokra.

A toxikológiai vizsgálatok végzése során a fertőzés vagy a patogenitás minden jelét fel kell jegyezni. A toxikológiai vizsgálatok között kiürülési vizsgálatoknak is szerepelniük kell.

A szennyeződések és egyéb összetevők által a toxikológiai viselkedésre gyakorolt hatások összefüggésében lényeges, hogy minden egyes benyújtott vizsgálathoz részletes leírást (specifikációt) biztosítsanak a felhasznált anyagról. A vizsgálatokat az engedélyezendő növényvédő szereket használva kell elvégezni. Mindenekelőtt egyértelművé kell tenni, hogy a készítményben felhasznált mikroorganizmusok és azok tenyésztési feltételei megegyeznek azon mikroorganizmusokkal, illetve azon feltételekkel, amelyek vonatkozásában a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének összefüggésében információk és adatok kerültek benyújtásra.

A növényvédő szer vizsgálatához szintekből álló vizsgálati rendszert kell alkalmazni.

7.1.   Alapvető akut toxicitási vizsgálatok

A benyújtandó és értékelendő vizsgálati eredményeknek, adatoknak és információknak elegendőknek kell lenniük ahhoz, hogy lehetővé tegyék azoknak a hatásoknak az azonosítását, amelyek az értékelendő növényvédő szerrel történő egyszeri expozíciót követően jelentkeznek és különösen ahhoz, hogy meghatározzák vagy jelezzék a következőket:

—	a növényvédő szer toxicitása,

—	a növényvédő szer toxicitása a mikroorganizmushoz viszonyítva,

—	a hatás időbeli lefolyása és jellemzői, részletesen kitérve a viselkedésbeli változások jellegére, és – amennyiben lehetséges – az elhullás utáni makroszkopikus patológiai vizsgálati megállapításokra,

—	ahol lehetséges, a toxikus hatásmechanizmus, valamint

—	a különböző expozíciós módokhoz társuló relatív veszély.

Miközben a hangsúlyt az érintett toxicitási tartomány meghatározására kell helyezni, az előállított információnak azt is lehetővé kell tennie, hogy a növényvédő szer az 1999/45/EK irányelv vagy az 1275/2008/EK rendelet szerint besorolható legyen. Az akut toxicitási vizsgálat során kapott információk különösen értékesek a baleseti helyzetekben valószínűsíthetően felmerülő veszélyek értékelésénél.

7.1.1.   Akut orális toxicitás

Vizsgálati kötelezettség

Az akut orális toxicitással kapcsolatos vizsgálatot kizárólag akkor kell elvégezni, ha a kérelmező nem tudja megindokolni az 1999/45/EK irányelv vagy adott esetben az 1272/2008/EK rendelet szerinti valamelyik alternatív megközelítés alkalmazását.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.1a. vagy B.1b. módszere szerint kell elvégezni.

7.1.2.   Akut inhalációs toxicitás

A vizsgálat célja

A vizsgálat megadja a növényvédő szer inhalációs toxicitását patkányokra nézve.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot el kell végezni, ha a növényvédő szer:

—	ködképző berendezéssel kerül felhasználásra,

—

aeroszol,

—	por, amely jelentős arányban tartalmaz 50 μm-nél kisebb átmérőjű részecskéket (> 1 tömegszázalék),

—	repülőgépről alkalmazandó olyan esetekben, ahol az expozíció belégzés útján jelentős,

—	oly módon alkalmazandó, amely jelentős mennyiségű, 50 μm-nél kisebb átmérőjű (> 1 tömegszázalék) részecskét vagy cseppet eredményez,

—	10 %-nál nagyobb arányban tartalmaz illékony összetevőt.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.2. módszere szerint kell elvégezni.

7.1.3.   Akut perkután toxicitás

Vizsgálati kötelezettség

Az akut perkután toxicitással kapcsolatos vizsgálatot kizárólag akkor kell elvégezni, ha a kérelmező nem tudja megindokolni az 1999/45/EK irányelv vagy adott esetben az 1272/2008/EK rendelet szerinti valamelyik alternatív megközelítés alkalmazását.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.3. módszere szerint kell elvégezni.

7.2.   További akut toxicitási vizsgálatok

7.2.1.   Bőrirritáció

A vizsgálat célja

A vizsgálat lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a növényvédő szer okozhat-e bőrirritációt, és hogy visszafordíthatók-e a megfigyelt hatások.

Vizsgálati kötelezettség

Meg kell határozni a növényvédő szer bőrt irritáló hatását, kivéve, ha a segédanyagok várhatóan nem bőrirritáló hatásúak, vagy a mikroorganizmusról kimutatják, hogy nem bőrirritáló hatású, illetve ha valószínű – a vizsgálati iránymutatásban jelzetteknek megfelelően –, hogy kizárhatók a bőrre kifejtett súlyos hatások.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.4. módszere szerint kell elvégezni.

7.2.2.   Szemirritáció

A vizsgálat célja

A vizsgálat lehetővé teszi annak megállapítását, hogy a növényvédő szer okozhat-e szemirritációt, és hogy visszafordíthatók-e a megfigyelt hatások.

Vizsgálati kötelezettség

Meg kell határozni a növényvédő szer szemirritáló hatását, ha a segédanyagok gyaníthatóan szemirritáló hatásúak, kivéve, ha a mikroorganizmus szemirritáló hatású, vagy ha valószínű – a vizsgálati iránymutatásban jelzetteknek megfelelően –, hogy súlyos hatást gyakorolhat a szemre.

Vizsgálati módszer

A szemirritációra vonatkozó vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.5. módszere szerint kell elvégezni.

7.2.3.   Bőrszenzitizáció

A vizsgálat célja

A vizsgálatnak ahhoz kell elegendő információt nyújtania, hogy fel lehessen mérni a hatóanyag bőrérzékenységi reakciókat kiváltó lehetséges hatásait.

Vizsgálati kötelezettség

A vizsgálatot el kell végezni, ha a segédanyagok gyaníthatóan bőrszenzitizáló hatásúak, kivéve, ha a mikroorganizmus(ok)ról vagy a segédanyagokról kimutatták, hogy bőrszenzitizáló tulajdonságokkal rendelkeznek.

Vizsgálati módszer

A vizsgálatot a 440/2008/EK rendelet B.6. módszere szerint kell elvégezni.

7.3.   Az expozícióra vonatkozó adatok

A növényvédő szerekkel kapcsolatba kerülő személyeket (felhasználók, közelben tartózkodók, dolgozók) érő expozíció kockázata a növényvédő szer fizikai, kémiai és toxikológiai tulajdonságaitól, a szer típusától (hígított/nem hígított), a készítménytípustól, valamint az expozíció módjától, mértékétől és időtartamától függ. Elegendő információt és adatokat kell előállítani és jelenteni ahhoz, hogy értékelhető legyen a javasolt használati feltételek mellett valószínűsíthetően jelentkező, a növényvédő szerhez tartozó expozíciós szint.

Amennyiben a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 5. szakasza szerint a mikroorganizmus vonatkozásában vagy az e szakasz szerint a készítmény vonatkozásában rendelkezésre álló információk alapján különösen aggodalomra okot adó a dermális adszorpció lehetősége, további adatok lehetnek szükségesek a dermális adszorpció vonatkozásában.

Be kell nyújtani a gyártás vagy a termék felhasználása során történő expozíció monitoringjának eredményeit.

A fent említett információk és adatok alapot biztosítanak a megfelelő védelmi intézkedések kiválasztásához, beleértve a felhasználók és dolgozók által alkalmazandó, és a címkén meghatározandó személyes védőeszközöket.

7.4.   Rendelkezésre álló toxikológiai adatok a hatóanyagnak nem minősülő összetevőkre

Ahol ennek jelentősége van, az egyes segédanyagok tekintetében az alábbi információkat kell megadni:

a)	az 1907/2006/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében említett regisztrációs szám;

b)	az 1907/2006/EK rendelet 10. cikke a) pontjának vi. alpontjában említett technikai dossziéban szereplő vizsgálati összefoglalások; valamint

c)	az 1907/2006/EK rendelet 31. cikkében említett biztonsági adatlap.

Minden egyéb rendelkezésre álló információt be kell nyújtani.

7.5.   Kiegészítő vizsgálatok a növényvédő szerek kombinációival kapcsolatban

A vizsgálat célja

Bizonyos esetekben szükséges lehet a 7.1–7.2.3. pontban leírt vizsgálatok elvégzése növényvédő szerek olyan kombinációja esetén, ahol a termék címkéje követelményeket tüntet fel a növényvédő szernek más növényvédő szerekkel és/vagy hatásjavítókkal együtt, tankkeverékként történő alkalmazása tekintetében. Arról, hogy szükséges-e kiegészítő vizsgálatok elvégzése, eseti alapon kell dönteni, figyelembe véve az egyes növényvédő szerek akut toxicitására vonatkozó vizsgálatok eredményeit, az érintett szerek kombinációjának való expozíció lehetőségét és az érintett szerek vagy hasonló termékek tekintetében rendelkezésre álló információkat vagy gyakorlati tapasztalatokat.

7.6.   Az egészségre gyakorolt hatások összefoglalása és értékelése

Be kell nyújtani a 7.1–7.5. bekezdésekben előírt valamennyi adat és információ összefoglalását; az összegzés a vonatkozó értékelési és döntéshozási kritériumok, illetve iránymutatások összefüggésében részletesen és kritikusan elemzi a kapott adatokat, különös figyelmet fordítva az embereket vagy az állatokat esetlegesen vagy valósan fenyegető kockázatokra, illetve az adatbázis kiterjedtségére, minőségére és megbízhatóságára.

8.   Szermaradékok a kezelt termékekben, élelmiszerben és takarmányban, illetve azok felületén

A 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 6. szakaszában előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók; az e szakasznak megfelelően előírt információkat be kell nyújtani, kivéve, ha a mikroorganizmusról rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges a növényvédő szer szermaradékának viselkedése tekintetében az adatok extrapolációja. Különös figyelmet kell fordítani a készítményben lévő anyagok által a mikroorganizmus és metabolitjai szermaradékainak viselkedésére kifejtett hatásra.

9.   A termék sorsa és viselkedése a környezetben

A 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 7. szakaszában előírt rendelkezésekkel azonos rendelkezések alkalmazandók; az e szakasznak megfelelően előírt információkat be kell nyújtani, kivéve, ha a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 7. szakasza szerint a rendelkezésre álló adatok alapján lehetséges a növényvédő szer környezetben bekövetkező sorsa és viselkedése tekintetében az adatok extrapolációja.

10.   A nem célzott élő szervezetekre gyakorolt hatások

Bevezetés

i.

A rendelkezésre bocsátott információnak, beleértve a mikroorganizmusra vagy mikroorganizmusokra vonatkozó adatokat is, elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy lehetővé tegye a növényvédő szer javasolt használata esetén a nem célzott fajokra (flóra és fauna) gyakorolt hatás értékelését. A hatás lehet egyetlen, tartós vagy ismételt expozíció eredménye, és lehet visszafordítható vagy visszafordíthatatlan.

ii.

A környezeti hatások vizsgálatához használt megfelelő nem célzott élő szervezetet a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részében a mikroorganizmus vonatkozásában előírtaknak megfelelően, valamint az e melléklet 1–9. szakaszában a segédanyagok és más összetevők vonatkozásában előírtaknak megfelelően benyújtott információk alapján kell kiválasztani. Az ilyen ismeretekből ki lehet választani a megfelelő vizsgálati szervezeteket, például a célszervezettel közeli rokonságban álló szervezeteket.

iii.

A növényvédő szerről rendelkezésre bocsátott információnak, beleértve más, vonatkozó információt és a hatóanyagra vonatkozó adatokat is, elegendőnek kell lennie a következőkhöz: — a csomagoláson (csomagolóeszközökön) feltüntetendő, veszélyforrást jelölő ábrák, a kockázatokra utaló feliratok, a releváns R- és S-mondatok vagy a piktogramok, figyelmeztetések, valamint a környezetvédelmi intézkedések érdekében elhelyezett releváns figyelmeztető mondatok és óvintézkedésre vonatkozó mondatok meghatározása, — a nem célzott fajok – adott esetben populációk, közösségek és folyamatok – tekintetében fennálló rövid és hosszú távú kockázatok értékelése, — a nem célzott fajok védelmében hozandó óvintézkedések szükségességének megállapítása.

iv.	A környezeti hatások rutinvizsgálata során feltárt minden potenciálisan káros hatást jelenteni kell, továbbá el kell végezni és jelenteni kell az olyan további vizsgálatokat, amelyek szükségesek lehetnek az érintett mechanizmusok kivizsgálásához és az említett hatások jelentőségének felméréséhez.

v.	Általában a mikroorganizmus(ok) az engedélyeztetéséhez szükséges, a nem célzott fajokra gyakorolt hatással kapcsolatos információk jelentős részét a hatóanyag jóváhagyásához is be kell nyújtani és értékelni kell.

vi.

Amennyiben annak eldöntéséhez, hogy végezzenek-e el egy adott vizsgálatot, szükségesek az expozícióra vonatkozó adatok, az e melléklet B. része 9. szakaszának megfelelően előállított adatokat kell felhasználni. Az élő szervezetek expozíciójának felbecsüléséhez valamennyi, a növényvédő szerre és adott mikroorganizmusra vonatkozó adatot figyelembe kell venni. Ahol releváns, az e szakaszban megadott paramétereket kell használni. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok alapján úgy tűnik, hogy a növényvédő szer erősebb hatást fejt ki, mint a mikroorganizmus, akkor a vonatkozó toxicitás/expozíció arányok számítása során a növényvédő szer toxicitási adatait kell felhasználni.

vii.	Annak érdekében, hogy a kapott eredmények jelentőségét könnyebb legyen felmérni, a meghatározott különféle specifikus vizsgálatokban lehetőség szerint a megfelelő állatfajok ugyanazon törzseinek kell szerepelniük.

10.1.   A madarakra gyakorolt hatás

Ha a mikroorganizmusról rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges előre jelezni a növényvédő szer hatásait, meg kell adni a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 8.1. pontjában előírt információkat, kivéve, ha igazolható, hogy nem valószínű a madarak expozíciójának bekövetkezése.

10.2.   Vízi szervezetekre gyakorolt hatás

Ha a mikroorganizmusról rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges előre jelezni a növényvédő szer hatásait, meg kell adni a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 8.2. pontjában előírt információkat, kivéve, ha igazolható, hogy nem valószínű a vízi szervezetek expozíciójának bekövetkezése.

10.3.   Méhekre gyakorolt hatás

Ha a mikroorganizmusról rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges előre jelezni a növényvédő szer hatásait, meg kell adni a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 8.3. pontjában előírt információkat, kivéve, ha igazolható, hogy nem valószínű a madarak expozíciójának bekövetkezése.

10.4.   Ízeltlábúakra gyakorolt hatás, a méhek kivételével

Ha a mikroorganizmusról rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges előre jelezni a növényvédő szer hatásait, meg kell adni a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 8.4. pontjában előírt információkat, kivéve, ha igazolható, hogy nem valószínű a méhektől eltérő ízeltlábúak expozíciójának bekövetkezése.

10.5.   Földigilisztákra gyakorolt hatás

Ha a mikroorganizmusról rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges előre jelezni a növényvédő szer hatásait, meg kell adni a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 8.5. pontjában előírt információkat, kivéve, ha igazolható, hogy nem valószínű a földigiliszták expozíciójának bekövetkezése.

10.6.   A talajban élő mikroorganizmusokra gyakorolt hatás

Ha a mikroorganizmusról rendelkezésre álló adatok alapján nem lehetséges előre jelezni a növényvédő szer hatásait, meg kell adni a 544/2011/EU rendelet melléklete B. részének 8.6. pontjában előírt információkat, kivéve, ha igazolható, hogy nem valószínű a talajban élő, nem célzott mikroorganizmusok expozíciójának bekövetkezése.

10.7.   Kiegészítő vizsgálatok

Szakértői vélemény szükséges annak eldöntésére, hogy szükség van-e kiegészítő vizsgálatokra. Az ilyen döntés esetén figyelembe kell venni az ebben és a többi szakaszban szereplő információkat, különösen a mikroorganizmus specifikusságára vonatkozó adatokat, és a várható expozíciót. Hasznos információk származhatnak a hatékonysági vizsgálatok során elvégzett megfigyelésekből is.

Különös figyelmet kell fordítani a természetesen előforduló és szándékosan kibocsátott fontos szervezetek lehetséges hatásaira az IPM-ben. Különösen a termék IPM-mel való kompatibilitását kell figyelembe venni.

A kiegészítő vizsgálatok között szerepelhetnek további vizsgálatok újabb fajokon, illetve magasabb szintű vizsgálatok, mint például kiválasztott nem célzott szervezeteken végzett vizsgálatok.

Az ilyen vizsgálatok elvégzése előtt a kérelmezőnek meg kell állapodnia az illetékes hatósággal az elvégzendő vizsgálat típusáról.

11.   A környezeti hatás összefoglalása és értékelése

A környezeti hatásra vonatkozó adatokat a tagállamok illetékes hatóságai által kibocsátott, az ilyen jellegű adatok összegzésére és értékelésére szolgáló iránymutatásban megadott formátum szerint kell összegezni és értékelni. A vonatkozó értékelési és döntéshozatali kritériumok, illetve iránymutatások ismeretében az elkészítendő összegzés és értékelés részletesen és kritikusan elemzi a kapott adatokat, különös figyelemmel a környezet vagy a nem célzott fajok számára potenciálisan vagy ténylegesen felmerülő kockázatokra, valamint az adatbázis kiterjedtségére, minőségére és megbízhatóságára. Mindenekelőtt a következő kérdéseket kell megvizsgálni:

—	a vizsgált anyag környezeti eloszlásának és sorsának, valamint az e folyamatokhoz szükséges időbeli lefutásoknak az előrejelzése,

—	a kockázatnak kitett nem célzott fajok és populációk azonosítása, valamint az azokat esetlegesen érő expozíció mértékének előrejelzése,

—	a környezetszennyeződés elkerüléséhez vagy minimalizálásához, valamint a nem célzott fajok védelméhez szükséges óvintézkedések meghatározása.

---

(1)  HL L 142., 2008.5.31., 1. o.

(2)  HL L 358., 1986.12.18., 1. o.

(3)  HL L 50., 2004.2.20., 44. o.

(4)  HL L 200., 1999.7.30., 1. o.

(5)  HL L 353., 2008.12.31., 1. o.

(6)  Lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát.

(7)  HL L 396., 2006.12.30., 1. o.

(8)  Collaborative International Pesticides Analytical Council (Peszticidek Elemzésének Nemzetközi Együttműködési Tanácsa).

(9)  Nemzeti Peszticidgyártók Szövetségeinek Nemzetközi Csoportja.

(10)  A vetőmagvizsgálat nemzetközi szabályai, 1985. A Nemzetközi Vetőmagvizsgálati Szövetség jegyzőkönyve, Seed Science and Technology, 13. kötet, 2. szám, 1985.

(11)  HL L 142., 2008.5.31., 1. o.

(12)  HL L 131., 1998.5.5., 11. o.

(13)  HL L 158., 2004.4.30., 50. o.

(14)  OEPP/EPPO (1993). Decision-making schemes for the environmental risk assessment of plant protection products (A növényvédő szerek környezeti kockázatértékelésére szolgáló döntéshozatali rendszerek). Bulletin OEPP/EPPO Bulletin 23. szám., 1–154. o., és Bulletin 24. szám, 1–87. o.

(15)  FOrum for the Co-ordination of pesticide fate models and their USe (fórum a peszticidek sorsára vonatkozó modellek és alkalmazásuk koordinálására).

(16)  OEPP/EPPO (1993). A növényvédő szerek környezeti kockázatértékelésére szolgáló döntéshozatali rendszerek. Bulletin OEPP/EPPO Bulletin 23. szám. 1–154. o., és Bulletin 24. szám, 1–87. o.

(17)  Lásd e Hivatalos Lap 176. oldalát.

(18)  USEPA Mikrobiológiai Növényvédőszer-vizsgálati Iránymutatások, OPPTS 885. sorozat, 1996. február (http://www.epa.gov/oppbppd1/biopesticides/guidelines/series885.htm).