20.7.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 213/12

(1)

Az Európai Tanács 2010. március 26-án jóváhagyta a Bizottság „Európa 2020” elnevezésű, a foglalkoztatást és növekedést célzó új stratégia elindításáról szóló javaslatát, amely stratégia a gazdaságpolitikák fokozott összehangolása révén azokra a kulcsfontosságú területekre összpontosít, amelyeken fellépésre van szükség annak érdekében, hogy Európa növelhesse a fenntartható növekedés és a versenyképesség területén rejlő lehetőségeit.

(2)

A Tanács 2010. július 13-án elfogadta a tagállamok és az Unió gazdaságpolitikáira vonatkozó átfogó iránymutatásokról szóló ajánlást (2010–2014), 2010. október 21-én pedig elfogadta a tagállamok foglalkoztatáspolitikáira vonatkozó iránymutatásokról szóló határozatot (1), amelyek együtt alkotják az „integrált iránymutatásokat”. A tagállamok felkérést kaptak, hogy nemzeti gazdaság- és foglalkoztatáspolitikájukban vegyék figyelembe az integrált iránymutatásokat.

(3)

A Bizottság 2011. január 12-én elfogadta az első éves növekedési jelentést, amely az Európa 2020 stratégiára épülve az EU-ban követett gazdasági kormányzás új ciklusának kezdetét jelenti, és elindítja az előzetes és integrált gazdaságpolitikai koordináció első európai szemeszterét.

(4)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én (a Tanács 2011. február 15-i és március 7-i következtetéseivel összhangban és a Bizottság éves növekedési jelentésének fényében) jóváhagyta a költségvetési konszolidáció és a strukturális reformok prioritásait. Hangsúlyozta, hogy elsőbbséget élvez majd a költségvetések megszilárdítása, a költségvetési fenntarthatóság helyreállítása és a munkanélküliség munkaerő-piaci reformokkal való csökkentése, valamint az, hogy az Unió újabb erőfeszítéseket tegyen a növekedés felgyorsítása érdekében.

(5)

2010. május 3-án Görögország bemutatott egy átfogó kiigazítási programot, amelyhez az euróövezetbe tartozó tagállamok és az IMF 110 milliárd EUR összegű pénzügyi támogatást nyújtanak. Az ezt kísérő egyetértési megállapodás és annak egymást követő kiegészítései megállapítják a gazdaságpolitikai feltételeket, amely alapján a pénzügyi támogatást folyósítják.

(6)

A politikai feltételrendszer kulcsfontosságú elemeit beépítették a Görögországnak a költségvetési felügyelet megerősítésére és elmélyítésére, valamint Görögországnak a túlzott hiány helyzetének orvoslásához szükségesnek ítélt mértékű hiánycsökkentésre irányuló intézkedések meghozatalára való felszólításáról szóló, 2010. május 10-i 2010/320/EU tanácsi határozatába (2), valamint annak módosításaiba (3) a Szerződés 136. cikkének és 126. cikke (9) bekezdése rendelkezéseinek megfelelően.

(7)

Az Európai Tanács 2011. március 25-én arra is felkérte az Euró Plusz Paktumban részt vevő tagállamokat, hogy vállalásaikat kellő időben nyújtsák be ahhoz, hogy azokat stabilitási vagy konvergenciaprogramjukba, valamint nemzeti reformprogramjukba beépíthessék. Görögországtól várható egy aktualizált stabilitási program és az Euró Plusz Paktum keretében 2011-re vonatkozó egyértelmű, konkrét vállalások és intézkedések benyújtása az aktualizált gazdasági kiigazítási program alapján.

(8)

Az elmúlt évtizedben Görögország növekedési teljesítménye nem fenntartható hajtóerőkön alapult: a fogyasztás és a lakásépítési beruházások fellendülését nagymértékű reálbér-növekedés és a hitelállomány gyors növekedése kísérte; az alacsony reálkamatlábak, amelyekhez az euró bevezetése és a pénzpiac liberalizálása társult, erősítették a fellendülést. A 2008–2009-es globális válság a következő sebezhető pontokat tárta fel: a fenntarthatatlan költségvetési politika, amely részben rejtve maradt a megbízhatatlan statisztikák és az átmenetileg magas jövedelmek miatt; merev munkaerő- és termékpiac; a versenyképesség elvesztése és növekvő külső adósság. A bankszektort annak ellenére is érintette a gazdasági és bizalmi válság, hogy az nem onnan eredt. A pénzügyi helyzet romlásának mértékére későn derült fény Görögország számviteli és statisztikai rendszerének súlyos hiányosságai miatt. Mindez késleltette a korrekciós intézkedések végrehajtását. Mivel aggályok merültek fel a görög költségvetési fenntarthatósággal kapcsolatban és erősödött a globális kockázatkerülés, 2010 elején a piaci hangulat jelentősen romlott Görögországgal szemben. 2010 áprilisában Görögország nemzetközi pénzügyi támogatást kért, mivel jelentős finanszírozási igényekkel volt kénytelen szembesülni és nem volt képes hozzáférni a nemzetközi tőkepiacokhoz.

(9)

Görögország kötelezettséget vállalt arra, hogy rövid távon végrehajtja a gazdasági és pénzügyi kiigazítási programot a költségvetési és külső egyensúlyhiány korrekciója, valamint a bizalom helyreállítása céljából. Középtávon le kell fektetnie egy növekedési modell alapjait, amely nagyobb mértékben támaszkodik a növekedést és foglalkoztatást segítő beruházásokra és az exportra. A kiigazítási program a következő három területen tervez átfogó intézkedéseket: (i) strukturális költségvetési intézkedésekkel és jobb költségvetési ellenőrzéssel alátámasztott, előrehozott költségvetési konszolidációs stratégia; (ii) strukturális reformok a munkaerő- és termékpiac területén a versenyképesség javítása és a növekedés élénkítése érdekében; valamint (iii) erőfeszítések a bankrendszer stabilitásának megőrzése érdekében.

(10)

A Bizottság értékelte a nemzeti reformprogramot. Figyelembe vette nemcsak a programok Görögország fenntartható költségvetési és társadalmi-gazdasági politikája szempontjából mutatott jelentőségét, hanem azt is, hogy megfelelnek-e az uniós szabályoknak és iránymutatásoknak, tekintve, hogy a jövőbeli nemzeti döntéseknél az uniós szempontok beépítésével kell megerősíteni az Unió átfogó gazdasági kormányzását. Ebben az összefüggésben a Bizottság hangsúlyozza a tervezett intézkedések végrehajtásának sürgősségét a 2010/320/EU határozattal való megfelelés érdekében,