Accept Refuse

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32011H0711

A Bizottság ajánlása ( 2011. október 27. ) a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről

OJ L 283, 29.10.2011, p. 39–45 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

In force

ELI: http://data.europa.eu/eli/reco/2011/711/oj

29.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 283/39


A BIZOTTSÁG AJÁNLÁSA

(2011. október 27.)

a kulturális anyagok digitalizálásáról és online hozzáférhetőségéről, valamint a digitális megőrzésről

(2011/711/EU)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 292. cikkére,

mivel:

(1)

Az európai digitális menetrend az Európa 2020 stratégia részeként az információs technológiák előnyeinek a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés és az európai polgárok életminőségének javítása érdekében történő optimalizálását tűzte ki célul. A digitális menetrend egyik kulcsterülete Európa kulturális emlékeinek digitalizálása és megőrzése; ide tartoznak a nyomtatott anyagok (könyvek, folyóiratok, újságok), fényképek, kiállítási tárgyak, archív dokumentumok, hangfelvételek, audiovizuális anyagok, műemlékek és régészeti lelőhelyek (a továbbiakban: „kulturális anyagok”).

(2)

Az EU digitalizálási és megőrzési stratégiájának alapja az utóbbi néhány év során a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kezdeményezés keretében végzett munka. Az e területen végrehajtott uniós intézkedéseket, ezenbelül az Europeana nevű digitális európai könyvtári archívum és múzeum létrehozását az Európai Parlament és a Tanács is támogatták: ezt legutóbb a 2010. május 5-i parlamenti állásfoglalásban, illetve a 2010. május 10-i tanácsi következtetésekben fejezték ki. A Tanács 2010. november 18–19-én tartott ülésén meghatározott, 2011–2014-ig terjedő kulturális munkaterve hangsúlyozza a digitalizálás területén az összehangolt fellépés szükségességét.

(3)

2006. augusztus 28-án a Bizottság ajánlást tett közzé a tagállamok részére, amelynek célja az Európa kulturális örökségében rejlő gazdasági és kulturális lehetőségek kiaknázása az internet felhasználásával. A tagállamoknak a 2008. és 2010. évi ajánlások végrehajtásáról készült jelentései azt mutatják, hogy sikerült előrelépést tenni ezen a területen. Ez az előrelépés azonban nem minden tagállamnál egységes, és az ajánlás különféle pontjainál eltérő mértékben valósult meg.

(4)

A digitalizálási erőfeszítések és az európai szintű együttműködés feltételei is nagymértékben megváltoztak az utóbbi néhány évben. Ilyen újdonságok többek között az Europeana 2008. novemberi elindítása, a „bölcsek tanácsa” által készített és 2011. január 10-én közzétett, az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételéről szóló „Az új reneszánsz” című jelentés, valamint a Bizottság 2011. május 24-én kiadott, gazdátlan művekkel kapcsolatos irányelvjavaslata.

(5)

Ezért frissíteni szükséges a digitalizálással, a kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével, valamint a digitális megőrzéssel kapcsolatban a tagállamoknak javasolt intézkedéseket. Ebben az összefüggésben még inkább ösztönözni kell a könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok anyagainak digitalizálását annak érdekében, hogy Európa megőrizhesse a kultúra és kreatív tartalmak terén betöltött vezető szerepét, valamint hogy a gazdagon rendelkezésre álló kulturális tartalmakat a lehető legjobb módon tudja felhasználni. Amint azt a „bölcsek bizottságának” jelentése az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételéről is kihangsúlyozza, Európának sürgősen cselekednie kell a digitalizálás és digitális megőrzés előnyeinek kiaknázása érdekében. Ha a tagállamok nem fokozzák beruházásaikat ezen a területen, fennáll a kockázat, hogy a digitális átmenet kulturális és gazdasági előnyei nem Európában, hanem más földrészeken jelentkeznek.

(6)

A kulturális anyagok online elérhetősége Európa-szerte lehetővé teszi a polgárok számára, hogy szórakozásuk, tanulmányaik és munkájuk céljából hozzáférjenek a szóban forgó anyagokhoz, és felhasználják azokat. Ezáltal Európa sokszínű és soknyelvű öröksége tiszta köntösben jelenhet meg az interneten. Az európai kulturális intézmények anyagainak digitalizálása lehetővé teszi ezen intézmények számára, hogy továbbra is teljesíthessék feladatukat, azaz hozzáférhetővé tegyék és megőrizzék kulturális örökségünket a digitális környezetben. Ezenkívül a digitalizált anyagok újra felhasználhatók kereskedelmi és nem kereskedelmi célokra egyaránt: például tanulási és oktatási tartalom fejlesztésére, illetve ismeretterjesztő anyagok, turisztikai alkalmazások, játékok, animációk és tervezési eszközök részeként, feltéve, hogy a szerzői és a szomszédos jogokat teljes mértékben tiszteletben tartják.

(7)

A digitalizálás ugyancsak fontos anyagokkal látja el a kreatív iparágakat, amelyek az EU GDP-jének 3,3 %-át és foglalkoztatásának 3 %-át adják. Ezekben az iparágakban a digitális váltás alapjaiban formálja át a hagyományos sémákat, alakítja át az értékláncot, és új üzleti modellek kialakítását követeli meg. A digitalizálásban, illetve a kulturális erőforrásokhoz való szélesebb körű hozzáférés biztosításában hatalmas gazdasági potenciál rejlik, és alapvető feltételei annak, hogy Európa kulturális és kreatív kapacitásai bővüljenek, illetve, hogy ezen a területen fokozódjon Európának az iparban való jelenléte.

(8)

A digitalizálás fontos eszköze annak, hogy az érdeklődők a kulturális anyagokat szélesebb körben is elérhessék és használhassák. A kulturális örökség digitalizálása vonatkozásában a tagállamok összehangolt fellépése fokozná az egységességet az anyagok kiválasztása terén, és kiküszöbölné az átfedéseket. Az összehangolt fellépés egyúttal biztonságosabb környezetet is teremtene a digitalizálási technológiákba beruházó vállalatok számára. A digitalizálás terén a jelenlegi és a tervezett tevékenységek számbavétele és a számszerű célok kitűzése hozzájárulna a felsorolt célkitűzések megvalósításához.

(9)

Európa teljes kulturális örökségének digitalizálása igen magas költségekkel jár, amelyek pusztán közfinanszírozás útján nem fedezhetők. A digitalizálás magánfinanszírozása vagy a köz- és magánszektor által létrehozott partnerségek révén a digitalizálásba a magánszektor is bevonható; ezek a működési formák további ösztönzést érdemelnek. A méltányosság és a kiegyensúlyozottság biztosítása érdekében az ilyen partnerségeknek számos kulcsfontosságú elvnek meg kell felelniük. Ezek közül kiemelten fontos a digitalizált anyagok preferenciális felhasználásának időbeli korlátozása. A „bölcsek tanácsa” az európai kulturális örökség online hozzáférhetővé tételével kapcsolatban kifejtette, hogy a köz-magán partnerségek keretében digitalizált anyagok preferenciális felhasználásának ideje legfeljebb 7 év lehet.

(10)

Az EU strukturális alapjai felhasználhatók, és azokat fel is használják a regionális gazdaságra hatással lévő projektek részét képező digitalizálási tevékenységek társfinanszírozására. Az alapokat azonban szélesebb körben és szisztematikusabb módon kellene felhasználni ilyen célokra. A tömeges digitalizálási folyamatok a méretgazdaságosság elve alapján hatékonyabbnak bizonyulhatnak. Ezért ösztönözni kell a digitalizálási kapacitások hatékony felhasználását és – ahol ez lehetséges – a digitalizáló berendezések kulturális intézmények és országok közötti megosztását.

(11)

A könyvtárak, a levéltárak és a múzeumok által őrzött anyagoknak csak egy része van köztulajdonban abban az értelemben, hogy már nem képezi szellemi tulajdonjogok tárgyát, miközben a többi szellemi tulajdonjogok oltalmát élvezi. Mivel a szellemi tulajdonjogok kulcsszerepet játszanak az alkotókedv ösztönzésében, Európa kulturális anyagait a szerzői és a szomszédos jogok teljes mértékű tiszteletben tartásával kell digitalizálni, hozzáférhetővé tenni és megőrizni.

(12)

2011. május 24-én a Bizottság javaslatot tett egy gazdátlan művekre vonatkozó irányelv létrehozására. Az irányelv teljes körű érvényre juttatása érdekében azt rövid időn belül el kell fogadni és alkalmazni kell: ez biztosítja a gazdátlan művek kérdésének egységes megközelítését az egész EU-n belül. A kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek nagy mennyiségben történő digitalizálása céljából a tagállamokban jogszabályi támogatásra lehet szükség az érdekelt felek által önkéntesen kifejlesztett engedélyezési megoldások számára, figyelembe véve a határokon átnyúló hatás szükségességét. Ebben az összefüggésben a lehető legtöbb, kereskedelmi forgalomba nem kerülő anyag digitalizálása érdekében a megállapodások elősegítését célzó további párbeszédeknek arra a megközelítésre kell épülniük, amelyet az érdekelt felek a kereskedelmi forgalomba nem kerülő könyvek és tudományos folyóiratok témájában folytattak a Bizottság által támogatott párbeszéd során. E párbeszéd eredménye a 2011. szeptember 20-án Brüsszelben aláírt egyetértési megállapodás volt. Az európai szinten összekapcsolt szerzői jogi információs adatbázisok használata csökkentheti az ügyleti költségeket a szerzői jogi beleegyezések megszerzése során. Ezeket a mechanizmusokat ezért valamennyi érdekelttel szoros együttműködésben ösztönözni kell.

(13)

A köztulajdonban lévő tartalmak széles körű elérésének és használatának biztosítása érdekében szükséges gondoskodni arról, hogy az ilyen tartalmak a digitalizálást követően is köztulajdonban maradjanak. A köztulajdonban lévő anyagokon a tulajdont vagy az eredetet jelző zavaró vízjelek és egyéb vizuális védelmi elemek használata kerülendő.

(14)

Az Europeanát, Európa digitális könyvtárát, archívumát és múzeumát 2008. november 20-án indították el. Az Europeana platform további fejlődése nagymértékben függ attól, milyen módon látják el tartalommal a tagállamok és azok kulturális intézményei, és növelik ismertségét a polgárok körében. Az erre irányuló intézkedéseket támogatni kell.

(15)

Az Europeana jelenleg több mint 19 millió digitalizált objektumhoz nyújt közvetlen hozzáférést. Ezeknek az objektumoknak csupán 2 %-a hangfelvétel, illetve audiovizuális anyag. Ha az Europeanán még több tartalom válik elérhetővé, beleértve a jelenleg alulreprezentált típusokba tartozó anyagokat, a webhely érdekesebbé válik a felhasználók számára, ezért az ilyen törekvéseket támogatni kell. A 30 millió objektumra vonatkozó, 2015-re szóló általános célkitűzés összhangban van az Europeana stratégiai tervével, és jelentős mérföldkövet jelent a teljes európai kulturális örökség 2025-ig megvalósítandó digitalizálása felé. Az összes köztulajdonban lévő mesterműnek – azaz a tagállamok által meghatározott és kiválasztott legfontosabb kulturális és történelmi munkáknak – az Europeanán való elérhetővé tétele gazdagabbá teszi a webhelyet, összhangban a felhasználók elvárásaival. Az állami finanszírozással digitalizált valamennyi anyag Europeanán való közzétételét biztosító tagállami rendelkezések fellendítik a platform fejlődését, és egyértelmű keretet teremtenek a kulturális intézmények általi tartalomszolgáltatáshoz. Az ilyen intézkedések meghozatalát ezért támogatni kell.

(16)

Meg kell oldani a digitális anyagok kezelését és karbantartását, máskülönben a fájlok a tárolásukra szolgáló hardverek és szoftverek elavulásával olvashatatlanná válhatnak, az adattároló eszközök időbeli minőségromlása folytán anyagok veszhetnek el, illetve az adattároló eszközök túlterheltté válhatnak a nagy mennyiségű új és változó tartalom következtében. A digitális anyagok megőrzése terén tett jelentős uniós szintű előrelépés ellenére több tagállam nem rendelkezik egyértelmű és átfogó politikával a digitális tartalom megőrzésére vonatkozóan. E politikák hiánya fenyegeti a digitalizált anyagok fennmaradását, és a digitális formában előállított anyagok elvesztését is eredményezheti. A digitális megőrzés hatékony eszközeinek fejlődése a kulturális intézmények keretein túlmutató, messzemenő hatásokkal jár. A digitális megőrzéssel kapcsolatos kérdések minden, digitális anyagok megőrzésére kötelezett vagy azzal foglalkozni kívánó közcélú és magánszervezetet érintenek.

(17)

A digitális megőrzés pénzügyi, szervezési és technikai jellegű kihívásokat támaszt, és időnként a jogszabályi rendelkezések módosítását teszi szükségessé. Több tagállam olyan jogszabályi kötelezettségeket vezetett be vagy készül bevezetni, amelyek előírják a digitális anyagok előállítói számára, hogy az előállított anyagból egy vagy több köteles példányt egy ezzel megbízott szervnek beszolgáltassanak. A kötelespéldány-szolgáltatással kapcsolatos hatékony rendelkezések és gyakorlat minimálisra csökkenthetik mind a tartalom tulajdonosaira, mind a kötelespéldány-tároló intézményekre nehezedő adminisztrációs terheket, ezért bevezetésük ajánlott. A tagállamoknak hatékonyan együtt kell működniük annak érdekében, hogy a digitális anyagok kötelespéldány-szolgáltatásának szabályai ne mutassanak túlzottan nagy eltéréseket, és ezt az együttműködést ösztönözni kell. Az úgynevezett webes szüretelés („web-harvesting”) olyan új technika, amelynek segítségével az interneten található anyagok megőrzési céllal összegyűjthetők. Lényege, hogy az ezzel megbízott intézmény nem csupán fogadja a köteles példányokat, hanem aktív gyűjtést végez, amivel minimális szintre szorítható a digitális anyagokkal kapcsolatos adminisztrációs teher; a nemzeti jogalkotóknak ezért célszerű rendelkezniük e technika alkalmazásáról.

(18)

A filmalkotások tekintetében ez az ajánlás több tekintetben is kiegészíti a mozgóképörökségről és a kapcsolódó ipari tevékenységek versenyképességéről szóló 2005. november 16-i európai parlamenti és tanácsi ajánlást, (1)

A KÖVETKEZŐKET JAVASOLJA A TAGÁLLAMOKNAK:

Digitalizálás: szervezés és finanszírozás

1.

továbbra is fejlesszék a könyvek, folyóiratok, újságok, fényképek, kiállítási tárgyak, archív dokumentumok, hangfelvételek, audiovizuális anyagok, műemlékek és régészeti lelőhelyek (a továbbiakban: „kulturális anyagok”) digitalizálásával kapcsolatos tervezési és nyomonkövetési folyamataikat az alábbiak szerint:

a)

a 7. pontban említett általános célkitűzésekkel összhangban tűzzenek ki világos, számszerű célokat a kulturális anyagok digitalizálására vonatkozóan, amelyekben meghatározzák az Europeanába felvehető digitalizált anyagok mennyiségének várható növekedését, valamint a közigazgatás által erre a célra szánt költségvetést;

b)

készítsenek felmérést a digitalizált kulturális anyagokról, és járuljanak hozzá ahhoz az együttműködéshez, amelynek célja egy európai szintű, összehasonlítható számokon alapuló felmérés létrehozása;

2.

támogassák a kulturális intézmények és a magánszektor olyan partnerkapcsolatait, amelyek új módot kínálnak a kulturális anyagok digitalizálásának finanszírozására és az anyagok innovatív használatának ösztönzésére, biztosítva ugyanakkor, hogy a köz- és a magánszféra igazságos és kiegyensúlyozott módon működjön együtt a mellékletben foglalt feltételekkel összhangban;

3.

ahol csak lehetséges, használják fel az EU strukturális alapjait a digitalizálási tevékenységek társfinanszírozására az intelligens specializációt segítő regionális innovációs stratégiák keretében;

4.

vizsgálják meg, hogyan használhatnák ki optimálisan a digitális kapacitásokat, és törekedjenek a méretgazdaságosságra, ami szükségessé teheti a kulturális intézmények digitalizálási tevékenységének közös alapokra helyezését és a határokon átnyúló, európai digitalizálási kompetenciaközpontokra épülő együttműködést;

Köztulajdonban lévő anyagok digitalizálása és online hozzáférhetősége

5.

bővítsék a köztulajdonban levő digitalizált kulturális anyagokkal kapcsolatos hozzáférési és felhasználási lehetőségeket az alábbiak szerint:

a)

biztosítsák, hogy a köztulajdonban lévő anyagok a digitalizálást követően is köztulajdonban maradjanak;

b)

támogassák a köztulajdonban lévő digitalizált anyagokhoz való lehető legszélesebb körű hozzáférést és az anyagok lehető legszélesebb körű nem kereskedelmi, illetve kereskedelmi célú újbóli felhasználását;

c)

korlátozzák a köztulajdonban lévő digitalizált anyagok felhasználását akadályozó zavaró vízjelek és egyéb vizuális védelmi elemek használatát;

A szerzői jogvédelem alatt álló anyagok digitalizálása és online hozzáférhetősége

6.

javítsák a szerzői jogvédelem alatt álló anyagok digitalizálásának és online hozzáférhetőségének feltételeit az alábbiak szerint:

a)

a gazdátlan művekről szóló irányelv elfogadását követően gyorsan és helyesen ültessék át és hajtsák végre annak rendelkezéseit, és a gyors végrehajtás érdekében már az elfogadást megelőzően folytassanak egyeztetést az érdekelt felekkel; az elfogadást követően pedig szorosan kísérjék figyelemmel az irányelv alkalmazását;

b)

biztosítsanak megfelelő jogi keretfeltételeket az érdekelt felek által meghatározott és elfogadott engedélyezési mechanizmusok támogatására a kereskedelmi forgalomba nem kerülő művek nagy mennyiségű digitalizálása és határokon átnyúló hozzáférhetősége érdekében;

c)

támogassák és mozdítsák elő az európai szinten összekapcsolt szerzői jogi információs adatbázisok, például az ARROW hozzáférhetővé tételét;

Europeana

7.

járuljanak hozzá az Europeana további fejlesztéséhez az alábbiak szerint:

a)

ösztönözzék a kulturális intézményeket, a kiadókat és a többi jogtulajdonost, hogy digitalizált anyagaikat tegyék közzé az Europeanán, elősegítve ezzel, hogy a platform 2015-ig 30 millió digitalizált objektumhoz, ezen belül kétmillió hang- és audiovizuális anyaghoz nyújthasson közvetlen hozzáférést;

b)

valamennyi jövőbeni digitalizálási projekt állami támogatásához szabják feltételként, hogy a digitalizált anyagoknak az Europeanára is fel kell kerülniük;

c)

gondoskodjanak arról, hogy 2015-ig valamennyi köztulajdonban lévő mesterművük elérhető legyen az Europeanán;

d)

hozzák létre, illetve erősítsék meg nemzeti tartalomszolgáltatóikat, amelyek különféle területeken szolgáltatnak tartalmat az Europeana számára, és meghatározott területeken vagy témakörökben járuljanak hozzá a határokon átnyúló tartalomszolgáltatók munkájához, ami elősegítheti a méretgazdaságos működést;

e)

a digitalizált anyagok európai szintű kölcsönös felhasználhatósága és az állandó azonosítók következetes használata érdekében gondoskodjanak az Europeana és a kulturális intézmények által közösen meghatározott egységes digitalizálási szabványok használatáról;

f)

biztosítsák a kulturális intézmények által létrehozott, meglévő metaadatok (digitális objektumok leírásai) széles körű és ingyenes hozzáférhetőségét, hogy azok egyéb szolgáltatásokban, például az Europeanán és innovatív alkalmazásokban is felhasználhatók legyenek;

g)

dolgozzanak ki egy kommunikációs tervet az Europeanának a nagyközönség, és ezen belül különösen az iskolák körében történő népszerűsítése érdekében, a webhely számára tartalmat szolgáltató kulturális intézményekkel együttműködésben;

Digitális megőrzés

8.

erősítsék meg a digitális anyagok hosszú távú megőrzésére irányuló nemzeti stratégiáikat, tegyék naprakésszé a stratégiák végrehajtását célzó cselekvési terveket, és a stratégiákról, illetve cselekvési tervekről cseréljenek egymással információkat;

9.

világos és egyértelmű jogszabályi rendelkezések útján tegyék lehetővé a közintézmények számára a digitális kulturális anyagok megőrzési célú többszörözését és átvételét, aminek a szellemi tulajdonjogokra irányadó európai uniós és nemzetközi jogszabályok teljes körű betartásával kell történnie;

10.

a digitális formátumban létrehozott anyagok hosszú távú megőrzése érdekében tegyék meg a szükséges intézkedéseket az ilyen anyagok kötelespéldány-szolgáltatásával kapcsolatban, és javítsák az érvényben lévő intézkedéseik hatékonyságát az alábbiak szerint:

a)

gondoskodjanak arról, hogy a jogtulajdonosok technikai védelmi elemektől mentesen adják át a műveket a köteles példányok tárolását végző könyvtáraknak, illetve, hogy a jogtulajdonosok adják át e könyvtárak részére azokat az eszközöket, amelyekkel elérhető, hogy a technikai védelmi elemek ne akadályozzák a könyvtárak megőrzési célú tevékenységeit, amelyeket a szellemi tulajdonjogokra irányadó európai uniós és nemzetközi jogszabályok teljes körű betartásával végeznek;

b)

adott esetben hozzanak létre olyan jogszabályt, amely lehetővé teszi a digitális köteles példányok átszállítását egy adott kötelespéldány-tárolást végző könyvtárból más hasonló könyvtárakba, amelyek szintén jogosultak azok kezelésére;

c)

tegyék lehetővé a webes tartalomnak az ezzel megbízott intézmények általi, az internetes anyagok összegyűjtésére alkalmas technikák, például webes szüretelés („web-harvesting”) útján történő megőrzését, amelynek során a szellemi tulajdonjogokra irányadó európai uniós és nemzetközi jogszabályokat teljes mértékben be kell tartani;

11.

az eredetileg digitális formátumban létrehozott anyagok kötelespéldány-szolgáltatására vonatkozó politikáik és eljárásaik kialakítása során, az irányadó előírások túlzott eltérésének megelőzése érdekében vegyék figyelembe a többi tagállamban e tárgyban meghozott intézkedéseket;

További teendő

12.

huszonnégy hónappal ezen ajánlásnak az Európai Unió Hivatalos Lapjában történő kihirdetését követően, majd attól fogva kétévente tájékoztassák a Bizottságot az ajánlás nyomán végrehajtott intézkedéseikről.

Kelt Brüsszelben, 2011. október 27-én.

a Bizottság részéről

Neelie KROES

alelnök


(1)  HL L 323., 2005.12.9., 57. o.


I. MELLÉKLET

A KÖZ- ÉS MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL LÉTREHOZOTT PARTNERSÉGEK A DIGITALIZÁLÁS TERÉN

Annak érdekében, hogy kulturális örökségünk digitalizálása terén gyors előrelépést tehessünk, a digitalizálási igények állami finanszírozását magánbefektetésekkel is ki kell egészíteni. A Bizottság ezért ösztönzi a köz- és magánszféra partneri együttműködését a kulturális anyagok digitalizálása terén.

A Bizottság arra kéri a tagállamokat, hogy támogassák az ilyen együttműködéseket az alábbi alapelvekkel összhangban:

1.   A szellemi tulajdonjog védelme

A köz- és magánszférának a kulturális intézmények gyűjteményei digitalizálására irányuló együttműködése során teljes mértékben be kell tartani a szellemi tulajdonjogra vonatkozó európai uniós és nemzetközi jogszabályokat.

2.   Nem kizárólagos megállapodás

A köztulajdonban lévő anyagok digitalizálására vonatkozó megállapodások nem lehetnek kizárólagosak abban az értelemben, hogy bármely egyéb magánpartnernek lehetőséget kell biztosítani ugyanazon anyag hasonló feltételekkel történő digitalizálására.

A magánpartner befektetésének megtérülése érdekében szükséges lehet az adott partner részére bizonyos időn át preferenciális kereskedelmi célú felhasználásra vagy üzemeltetésre vonatkozó jogot biztosítani. Ennek az időtartamnak korlátozottnak és a lehető legrövidebbnek kell lennie, összhangban azzal az alapelvvel, amely szerint a köztulajdonban lévő anyagoknak digitalizálást követően is köztulajdonban kell maradniuk. A preferenciális felhasználási idő nem haladhatja meg a 7 évet.

Az erre vonatkozó megállapodásoknak teljes mértékben meg kell felelniük a EU versenyjogi előírásainak.

3.   A folyamat átláthatósága

A kulturális intézmények gyűjteményeinek digitalizálására vonatkozó szerződéseket a potenciális magánpartnerek számára kiírt nyílt pályázatot követően kell odaítélni.

4.   A szerződések átláthatósága

A kulturális intézmények és a magánpartnerek között a kulturális gyűjtemények digitalizálására létrejött szerződések tartalmát nyilvánossá kell tenni.

5.   Hozzáférhetőség az Europeanán

A köz- és magánszféra partneri együttműködésének feltétele, hogy a digitalizált anyagoknak az Europeanára is fel kell kerülniük.

6.   Alapvető szempontok

A köz- és magánszféra együttműködésére irányuló pályázatokat az alábbi alapvető szempontok szerint kell értékelni:

a magánpartner befektetésének teljes összege, figyelembe véve a közszférabeli partner elvárásait,

a digitalizált anyagok nagyközönség számára való hozzáférhetősége, beleértve az Europeanán való hozzáférhetőséget. Előnyben kell részesíteni azokat az együttműködési modelleket, amelyeknél a digitalizált anyagokhoz a végfelhasználó ingyenesen hozzáférhet, szemben azokkal, ahol a végfelhasználónak fizetnie kell az anyagokhoz való hozzáférésért,

határokon átnyúló hozzáférés. A partneri együttműködés során biztosítani kell a határokon átnyúló hozzáférést kivétel nélkül mindenki számára,

az az időtartam, amelynek során a magánpartner a digitalizált anyagok preferenciális kereskedelmi célú felhasználására jogosult. Ennek az időtartamnak a lehető legrövidebbnek kell lennie,

a tervezett digitalizálási minőség, illetve a kulturális intézményeknek átadandó fájlok minősége. A magánpartnernek a kulturális intézményt ugyanolyan minőségű digitalizált fájlokkal kell ellátnia, mint amilyeneket ő maga is használ,

a digitalizált anyagok kulturális intézmények általi, nem kereskedelmi célú felhasználásának lehetőségei. E felhasználási lehetőségeknek a lehető legszélesebb körűeknek kell lenniük, és nem vonatkozhatnak rájuk technikai vagy szerződéses korlátozások,

a digitalizálási projekt időbeli ütemezése.


II. MELLÉKLET

AZ EUROPEANÁBA TÖRTÉNŐ MINIMÁLIS TARTALMI HOZZÁJÁRULÁSOKRA VONATKOZÓ INDIKATÍV CÉLOK TAGÁLLAMONKÉNT

 

Objektumok száma az Europeanában tagállamonként (1)

2015-re vonatkozó indikatív cél (2)

BELGIUM

338 098

759 000

BULGÁRIA

38 263

267 000

CSEH KÖZTÁRSASÁG

35 490

492 000

DÁNIA

67 235

453 000

NÉMETORSZÁG

3 160 416

5 496 000

ÉSZTORSZÁG

68 943

90 000

ÍRORSZÁG

950 554

1 236 000

GÖRÖGORSZÁG

211 532

618 000

SPANYOLORSZÁG

1 647 539

2 676 000

FRANCIAORSZÁG

2 745 833

4 308 000

OLASZORSZÁG

1 946 040

3 705 000

CIPRUS

53

45 000

LETTORSZÁG

30 576

90 000

LITVÁNIA

8 824

129 000

LUXEMBURG

47 965

66 000

MAGYARORSZÁG

115 621

417 000

MÁLTA

56 233

73 000

HOLLANDIA

1 208 713

1 571 000

AUSZTRIA

282 039

600 000

LENGYELORSZÁG

639 099

1 575 000

PORTUGÁLIA

28 808

528 000

ROMÁNIA

35 852

789 000

SZLOVÉNIA

244 652

318 000

SZLOVÁKIA

84 858

243 000

FINNORSZÁG

795 810

1 035 000

SVÉDORSZÁG

1 489 488

1 936 000

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

944 234

3 939 000


(1)  2011. októberi állapot. További objektumok egyes nem EU-tagállamokból (különösen Norvégiából és Svájcból) származnak, vagy az Unió egészére kiterjedő projektek eredményeképpen kerültek a rendszerbe, ezért nem tulajdoníthatók egy adott tagállamnak.

(2)  A tagállamonkénti indikatív cél kiszámításához figyelembe vették az országok népességét és GDP-jét, valamint azt az átfogó célkitűzést, amely szerint 2015-ig 30 millió digitalizált objektumot kell az Europeanán keresztül elérhetővé tenni. Azon tagállamok esetében, amelyek mára már teljesítették volna az előzőek szerint meghatározott indikatív célt, vagy közel járnának hozzá, az új célkitűzés az, hogy az Europeanába eddig bevitt objektumok 30 %-ának megfelelő további növekményt érjenek el. A tagállamokat felkérik arra, hogy a minőségi tényezőkre is ügyeljenek, figyelembe véve, hogy minden köztulajdonban álló mesterművet 2015-ig elérhetővé kell tenniük az Europeanán keresztül.


Top