28.6.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 187/1

(1)

A bűncselekmények sértettjeinek aktív védelme kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió és tagállamai számára. Az Európai Unióban az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: a Charta), valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény (a továbbiakban: az egyezmény) – amelynek minden tagállam részes fele – felszólítja az államokat a bűncselekmények sértettjeinek aktív védelmére.

(2)

Az Európai Unió sikeresen létrehozta a mozgás szabadságán és a lakóhelyválasztás szabadságán alapuló térséget, aminek hatására a polgárok egyre gyakrabban utaznak a lakóhelyüktől eltérő országokba, illetve tanulnak vagy vállalnak munkát ilyen országokban. A belső határok eltörlése, valamint a mozgás szabadságára és a lakóhely szabad megválasztására vonatkozó jog egyre nagyobb arányú gyakorlása következtében azonban elkerülhetetlenül nő azon személyek száma, akik a lakóhelyüktől eltérő tagállamban bűncselekmény sértettjévé válnak vagy akik ott büntetőeljárásban vesznek részt.

(3)

Célirányos fellépésre van ezért szükség olyan közös minimum-előírások kidolgozása érdekében, amelyek az Unió egészében garantálják mind a bűncselekmények sértettjeinek, mind a büntetőeljárásokban őket megillető jogoknak a védelmét. Ez a fellépés, amely magában foglalhat jogalkotási és egyéb intézkedéseket is, növelni fogja a polgárok abba vetett bizalmát, hogy az Európai Unió és tagállamai megvédik és garantálják jogaikat.

(4)

A „Stockholmi program – A polgárokat szolgáló és védő, nyitott és biztonságos Európa” című programban (1) az Európai Tanács kiemelte, hogy fontos különleges támogatásban és jogi védelemben részesíteni a legkiszolgáltatottabb és a különösen veszélyeztetett helyzetű személyeket, például a családi kapcsolataikban ismétlődő erőszaknak kitett személyeket, a nemi erőszak sértettjeit, illetve azokat, akik egyéb típusú bűncselekmény sértettjévé válnak egy olyan tagállamban, amelynek nem lakosai vagy állampolgárai. Az Európai Unióban bűncselekmény sértettjévé váló személyek jogainak érvényesítését és támogatásuk javítását szolgáló stratégiáról szóló tanácsi következtetésekkel (2) összhangban az Európai Tanács sürgette, hogy a sértettekkel kapcsolatban alakítsanak ki integrált és összehangolt megközelítést. A Stockholmi Program alapján tett válaszintézkedésként az Európai Bizottság a sértettek védelmére vonatkozó intézkedéscsomagra tett javaslatot, amely tartalmazta a bűncselekmények sértettjeinek támogatásáról, védelméről és jogairól szóló irányelvet (3), valamint a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló rendeletet (4).

(5)

A büntetőeljárásokban a gyanúsítottak vagy a vádlottak eljárási jogainak megerősítését célzó ütemterv (5) tekintetében tett jelentős előrelépésre figyelemmel a Tanács úgy véli, hogy hasonló megközelítést kellene alkalmazni a bűncselekmények sértettjeinek védelme terén is.

(6)

Az e területre irányuló fellépést különösen a kölcsönös elismerés elvének érvényesítése tekintetében kell mérlegelni, hiszen ez az az elv, amelyen a valóban a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség alapul. Az EUMSZ 82. cikke (2) bekezdésének c) pontja kimondja, hogy az Unió irányelvekben szabályozási minimumokat állapíthat meg a bűncselekmények sértettjeinek jogaira vonatkozóan, amennyiben az a több államra kiterjedő vonatkozású büntetőügyekben a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének, valamint a rendőrségi és igazságügyi együttműködésnek a megkönnyítése érdekében szükséges.

(7)

A büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB kerethatározat révén uniós szinten már foglalkoztak a sértettek által a büntetőeljárásokban játszott szerep kérdésével. Azonban több mint tíz év telt el az említett eszköz jóváhagyása óta, és a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség létrehozása tekintetében tett előrelépés, valamint a sértettek jogai terén még fennálló végrehajtási kérdések szükségessé teszik, hogy az Unió felülvizsgálja és továbbfejlessze a kerethatározat tartalmát, egyebek mellett a Bizottság által az eszköz végrehajtására és alkalmazására vonatkozóan tett megállapításokra figyelemmel (6).

(8)

Felül kell vizsgálni és szükség szerint tovább kell fejleszteni azokat a meglévő mechanizmusokat is, amelyek célja annak biztosítása, hogy a bűncselekmények sértettjei igazságos és megfelelő – többek között a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/80/EK tanácsi irányelv szerinti – kártérítésben részesüljenek az elszenvedett károkért, annak érdekében, hogy javuljon e mechanizmusok működőképessége és nagyobb mértékben egészítsék ki a sértettek védelmét szolgáló eszközöket.

(9)

Ezenkívül létre kell hozni egy olyan mechanizmust, amelynek célja az lenne, hogy biztosítsa a védelmi intézkedésekkel kapcsolatban hozott határozatoknak a tagállamok közötti kölcsönös elismerését, mégpedig a polgári ügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismeréséről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletre vonatkozó bizottsági javaslat alapján. Ez a mechanizmus kiegészítené az európai védelmi határozatról szóló európai parlamenti és tanácsi irányelvben előirányzott mechanizmust, amely a büntetőügyekben hozott védelmi intézkedések kölcsönös elismerését szolgálja, és amelyről még folynak a megbeszélések. A két javaslat rendelkezései megegyeznek abban, hogy nem állapítanak meg kötelezettségeket a védelmi intézkedések tagállami rendszereinek módosítására vonatkozóan, hanem a tagállamokra bízzák annak eldöntését, hogy milyen rendszer szerint hoznak meg vagy hajtanak végre védelmi intézkedéseket.

(10)

E kérdések fontosságát és összetett jellegét szem előtt tartva az tűnik megfelelőnek, hogy lépésenként foglalkozzunk velük, miközben biztosítjuk az általános koherencia megvalósulását is. Ha egyszerre egyetlen terület jövőbeli fellépéseivel foglalkozunk, minden egyes intézkedésre külön lehet összpontosítani, ami lehetővé teszi, hogy a problémákat oly módon azonosítsuk és kezeljük, ami minden intézkedésnek hozzáadott értéket biztosít.

(11)

Különös figyelmet kell fordítani az e területre vonatkozó jogalkotási eszközök végrehajtásának folyamatára. Egy nem kötelező erejű jogi eszközben – például ajánlásban – össze lehetne gyűjteni a gyakorlati intézkedéseket és a legjobb gyakorlatokat annak érdekében, hogy segítsük és inspiráljuk a tagállamokat a végrehajtás folyamata során.

(12)

A sértettek védelmének javítása szempontjából szükséges intézkedések vizsgálata során kellő figyelmet kell fordítani bizonyos elvekre, például azokra, amelyeket az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának a bűncselekmények sértettjeinek történő segítségnyújtásról szóló, Rec(2006)8. számú ajánlása tartalmaz. Az Uniónak továbbá figyelembe kell vennie különösen az Európa Tanácsnak a nőkkel szembeni, illetve a családon belüli erőszak megelőzéséről és az ellene való küzdelemről szóló egyezményét, amelyet az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 2011. április 7-én fogadott el.

(13)

Az intézkedések e dokumentum mellékletében szereplő listáját tájékoztató jellegűnek kell tekinteni, mivel az csak az intézkedések első, kiemelten kezelendő csoportját tartalmazza. A jövőben – többek között a tárgyalt ütemterv összefüggésében vizsgált jogi aktusok jóváhagyásának és végrehajtásának jelenleg zajló folyamatára figyelemmel – szükség esetén sor kerülhet további intézkedésekre vonatkozó, újabb javaslatok előterjesztésére is, legyen szó akár jogalkotási vagy nem jogalkotási jellegű, akár gyakorlati intézkedésekről,

1.

Európai uniós szintű fellépésre van szükség a bűncselekmények sértettjei részére biztosított jogok és védelem megerősítése érdekében, különösen a büntetőeljárások során. A fellépés magában foglalhat jogalkotási és más jellegű intézkedéseket is.

2.

A Tanács üdvözli az Európai Bizottságnak a bűncselekmények sértettjeivel kapcsolatos intézkedéscsomagra vonatkozó javaslatát, és felkéri a Bizottságot, hogy nyújtson be javaslatokat az ütemtervben foglalt intézkedésekre vonatkozóan.

3.

A Tanács a jövőbeli intézkedések alapjaként jóváhagyja a bűncselekmények sértettjei részére biztosított jogok és védelem megerősítését célzó ütemtervet (a továbbiakban: az ütemterv), amely ezen állásfoglalás mellékletében található. Az ütemtervben foglalt intézkedéseket kiemelten kell kezelni, és azokat ki lehet egészíteni egyéb intézkedésekkel.

4.

A Tanács az ütemtervvel összefüggésben előterjesztett minden javaslatot meg fog vizsgálni, és azokkal kiemelten szándékozik foglalkozni.

5.

A Tanács az Európai Parlamenttel teljes mértékben együttműködve fog eljárni, az alkalmazandó szabályoknak megfelelően.