I. MELLÉKLET

AZ UNIÓS HAJÓK ÁLTAL A BISSAU-GUINEAI HALÁSZATI ÖVEZETBEN FOLYTATOTT HALÁSZATI TEVÉKENYSÉGEKRE IRÁNYADÓ FELTÉTELEK

I.   FEJEZET

AZ ENGEDÉLYKÉRELMEKRE ÉS AZ ENGEDÉLYEK KIADÁSÁRA ALKALMAZANDÓ SZABÁLYOK

1.   SZAKASZ

Valamennyi hajóra vonatkozó általános rendelkezések

1.   A bissau-guineai halászati övezetben való halászatra csak a jogosult hajók kaphatnak engedélyt.

2.   A hajó halászati jogosultságának feltétele, hogy sem a tulajdonosát, sem a parancsnokát, sem magát a hajót nem tiltották el a Bissau-Guineában folytatott halászati tevékenységtől. Helyzetüknek a bissau-guineai igazgatási szervek felé rendezettnek kell lennie abban az értelemben, hogy eleget tettek minden korábbi, az Unióval kötött megállapodások keretében Bissau-Guineában folytatott halászati tevékenységükből eredő kötelezettségnek.

3.   A halászati engedélyért folyamodó uniós hajókat képviselheti egy Bissau-Guineában letelepedett ügynök. E képviselő nevét és címét fel kell tüntetni az engedély iránti kérelemben.

4.   Az Unió illetékes hatóságai az Európai Bizottság Bissau-guineai Küldöttségének közvetítésével az engedély kérelmezett érvényességi időpontja előtt legalább húsz nappal benyújtják a minisztériumnak valamennyi olyan hajó kérelmét, amely a megállapodás keretében halászni kíván.

5.   A kérelmeket a minisztériumnak kell benyújtani a bissau-guineai kormány által e célból biztosított formanyomtatványon, amelynek mintája az 1. függelékben található. Az illetékes bissau-guineai hatóságok minden szükséges intézkedést megtesznek azért, hogy az engedély iránti kérelemben szereplő adatokat bizalmasak kezeljék. Ezeket az adatokat kizárólag a halászati megállapodás végrehajtásának keretében szabad felhasználni.

6.   Minden engedély iránti kérelemhez csatolni kell a következő iratokat:

—	az engedély érvényességi idejére vonatkozó díj, valamint a VII. fejezet 13. bekezdésében előírt összeg befizetését igazoló bizonylat,

—	minden olyan egyéb irat vagy tanúsítvány, amelyet e jegyzőkönyv értelmében a hajó típusa szerint alkalmazandó egyedi rendelkezések alapján megkövetelnek.

7.   A díjat a bissau-guineai hatóságok által meghatározott számlára kell befizetni.

8.   A díjak a kikötői illetékek és szolgáltatások költségei kivételével minden nemzeti és helyi adót magukban foglalnak.

9.   Az engedélyt minden hajó számára a minisztérium adja ki – az Európai Unió Bissau-guineai Küldöttségén keresztül – a hajótulajdonosok vagy képviselőik számára a fenti 6. bekezdésben említett iratok kézhezvételét követő húsz napon belül.

10.   Amennyiben az engedély aláírásának pillanatában az Európai Bizottság küldöttségének irodái zárva vannak, az engedélyt közvetlenül a hajótulajdonos ügynökének kell átadni; az Európai Unió küldöttsége részére ilyenkor el kell küldeni az engedély másolatát.

11.   Az engedélyt egy meghatározott hajó nevére állítják ki, és az nem ruházható át.

12.   Azonban az Európai Unió kérésére és igazolt vis maior esetén valamely hajó halászati engedélye újabb díj fizetése nélkül helyettesíthető egy másik, azonos kategóriába tartozó hajó részére kiállított új halászati engedéllyel. Amennyiben azonban a cserehajó bruttó tonnatartalma (BRT) meghaladja a helyettesítendő hajó tonnatartalmát, a különbséget időarányosan meg kell fizetni.

13.   A pótolandó hajó tulajdonosa vagy képviselője az érvénytelenített engedélyt az Európai Unió küldöttségén keresztül visszajuttatja a minisztériumnak.

14.   Az új engedély azon a napon lép hatályba, amikor a hajótulajdonos az érvénytelenített engedélyt visszajuttatja a minisztériumnak. Az Európai Unió Bissau-guineai Küldöttségét tájékoztatni kell az engedély átruházásáról.

15.   Az engedélyt mindig a fedélzeten kell tartani az e melléklet I. fejezete 2. szakaszának 1. bekezdésében előírtak sérelme nélkül.

16.   A két fél megállapodik egy olyan engedélyezési rendszer bevezetésének előmozdításában, amelyben a fent említett adatok és iratok továbbítása kizárólag elektronikus úton történik. A két fél megállapodik abban, hogy a papíralapú engedélyeket mihamarabb felváltja – a Bissau-Guinea halászati övezetében való halászatra engedéllyel rendelkező hajók jegyzékéhez hasonlatos – elektronikus engedélyekkel.

17.   A Felek vállalják, hogy a vegyes bizottság keretében az e jegyzőkönyvben szereplő valamennyi BRT-alapú hivatkozást BT-re cserélik, és az ez által érintett összes rendelkezést ennek megfelelően módosítják. Ezt a cserét a Felek közötti megfelelő technikai konzultációk előzik meg.

2.   SZAKASZ

A tonhalhalászhajókra és a felszíni horogsoros halászhajókra vonatkozó rendelkezések

1.   Az engedélyt mindig a fedélzeten kell tartani. Az Európai Unió naprakész jegyzéktervezetet tart fenn azokról a hajókról, amelyek e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban halászati engedélykérelmet adtak be. A jegyzéktervezetet elkészültekor, majd minden azt követő módosításakor közlik a bissau-guineai hatóságokkal. A jegyzéktervezet, valamint az Európai Bizottság által a bissau-guineai hatóságok számára fizetendő előleg teljesítéséről szóló értesítés átvételét követően az illetékes bissau-guineai hatóságok a hajót felveszik a halászatra jogosult hajók jegyzékébe, és erről értesítik a halászati felügyeletért felelős hatóságokat és az Európai Unió Bissau-guineai Küldöttségét. Ebben az esetben az Európai Bizottság Bissau-guineai Küldöttsége a hajótulajdonos számára elküldi a jegyzék hiteles másolatát, és azt a halászati engedély helyett és helyén tarthatja a fedélzeten addig, amíg a bissau-guineai hatóságok ez utóbbit ki nem állítják.

2.   Az engedélyek érvényességi ideje egy év.

3.   Az egyes hajókra vonatkozó díjakat a jegyzőkönyvben szereplő műszaki adatlapokon megállapított éves díjszabás alapján kell kiszámítani. Negyed évre vagy fél évre szóló engedélyek esetében a díjakat időarányosan kell kiszámítani, 3 %, illetve 2 % hozzáadásával az engedélyek kiállítása során felmerülő költségek fedezésére.

4.   Az engedélyeket a megfelelő adatlap szerinti átalányösszegek illetékes nemzeti hatóságoknál történő befizetését követően állítják ki.

5.   A folyó év címén járó díjak végleges kimutatását az Európai Bizottság készíti el legkésőbb a következő év június 15. napjáig a hajótulajdonosok által benyújtott, és a tagállamok fogási adatainak ellenőrzésére illetékes tudományos intézetek – mint például az IRD (Institut de Recherche pour le Développement), az IEO (Instituto Español de Oceanografia) és az IPIMAR (Instituto Português de Investigação Marítima) – által megerősített fogási nyilatkozatok alapján, az Európai Unió küldöttségén keresztül.

6.   A kimutatást egyidejűleg megküldik a minisztériumnak és a hajótulajdonosoknak.

7.   A hajótulajdonosok az illetékes bissau-guineai hatóságok részére minden esetleges további fizetést legkésőbb 2012. július 31-ig teljesítenek az 1. szakasz 7. bekezdésében megjelölt számlára.

8.   Ha azonban a végleges kimutatás összege alacsonyabb, mint az e szakasz 3. bekezdésében említett előleg összege, a különbözet nem téríthető vissza a hajótulajdonos számára.

3.   SZAKASZ

A vonóhálós halászhajókra vonatkozó különös rendelkezések

1.   Az e fejezet 1. szakaszának 6. bekezdésében említett dokumentumokon kívül az e szakasz tárgyát képező hajókra vonatkozó engedély iránti kérelmekhez mellékelni kell:

—	a tagállam által kiállított, a halászhajó BRT-ben kifejezett tonnatartalmát ismertető nemzetközi köbözési bizonyítvány hitelesített másolatát, és

—	a hajó VIII. fejezet 3.2. bekezdése szerinti műszaki szemléjét követően a minisztérium által kiállított megfelelőségi igazolást.

2.   Amennyiben olyan hajóra vonatkozóan adnak be engedély iránti kérelmet, amely részére e jegyzőkönyv keretében már kiállítottak engedélyt, és amelynek műszaki jellemzői változatlanok maradnak, a kérelmet az Európai Unió Bissau-guineai Küldöttségén keresztül be kell nyújtani a minisztériumnak a szóban forgó időszakra szóló díj és a VII. fejezet 13. bekezdésében említett összeg befizetéséről szóló igazolással együtt. A minisztérium megadja az új engedélyt, amelyben feltünteti a hatályos jegyzőkönyv keretében benyújtott első engedély iránti kérelem részleteit.

3.   Az engedélyek érvényességének meghatározására következő időszakokat kell alapul venni:

—	első időszak	:	2011. június 16-tól2011. december 31-ig,
—	második időszak	:	2012. január 1-jétől2012. június 15-ig.

4.   Nem fordulhat elő, hogy az engedélyek érvényessége nem azonos éves időszakban kezdődik és jár le.

5.   Egy negyedév a január 1-jével, április 1-jével, július 1-jével vagy október 1-jével kezdődő három hónapos időszakok valamelyikét jelenti, kivéve a jegyzőkönyv 2011. június 16. és 2011. szeptember 30. közötti első, illetve 2012. április 1. és 2012. június 15. közötti utolsó időszakát.

6.   Az engedélyek egy évre, hat hónapra vagy három hónapra szólnak. Az engedélyek megújíthatók.

7.   Az engedélyeket mindig a hajó fedélzetén kell tartani.

8.   Az egyes hajókra vonatkozó díjakat a jegyzőkönyvben szereplő műszaki adatlapokon megállapított éves díjszabás alapján kell kiszámítani. Negyed évre vagy fél évre szóló engedélyek esetében a díjakat időarányosan kell kiszámítani, 3 %, illetve 2 % hozzáadásával az engedélyek kiállítása során felmerülő költségek fedezésére.

II.   FEJEZET

HALÁSZATI ÖVEZETEK

Az e jegyzőkönyv 1. cikkében említett uniós hajók az alapvonalaktól számított 12 tengeri mérföldön kívül eső vizeken folytathatnak halászati tevékenységet.

III.   FEJEZET

A BISSAU-GUINEAI VIZEKEN HALÁSZATRA JOGOSULT HAJÓK TEKINTETÉBEN A FOGÁSOK BEJELENTÉSÉRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

1.   Valamely uniós hajó által végzett halászat időtartama e melléklet alkalmazásában a következők szerint kerül megállapításra:

—	vagy a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és az övezet elhagyása közötti időtartam,

—	vagy a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és az átrakás közötti időszak,

—	vagy a bissau-guineai halászati övezetbe való belépés és a Bissau-Guineában elvégzett kirakodás közötti időszak alapján.

2.   Minden olyan hajó, amely e megállapodás keretében halászatra jogosult Bissau-Guinea vizein, köteles a fogásait közölni a minisztériummal az alábbi szabályok szerint:

2.1.

A nyilatkozatoknak tartalmazniuk kell a hajó által minden egyes út során ejtett fogásokat. A nyilatkozatokat minden egyes hajóút végén, illetve Bissau-Guinea halászati övezetének elhagyása előtt fax, levél vagy elektronikus levél útján kell elküldeni a minisztériumnak, a nyilatkozat egy másolatát pedig az Európai Unió Bissau-guineai Küldöttségén keresztül el kell juttatni az Európai Bizottságnak. Amennyiben egy adott hajó a nyilatkozatot elektronikus levél útján küldi, a kézhezvételről mindkét címzett – a másiknak szánt másolattal együtt – haladéktalanul elektronikus visszaigazolást küld a hajónak. A tonhalhalászhajók esetében a nyilatkozatot minden egyes halászati út végén el kell küldeni.

2.2.

Az engedélynek a tonhalhalászhajók esetében az I. fejezet 2. szakaszának 2. bekezdésében, a vonóhálós halászhajók esetében pedig az I. fejezet 3. szakaszának 3. bekezdésében foglalt rendelkezések szerinti egyéves érvényességi időszaka alatt faxon vagy elektronikus levéllel továbbított nyilatkozatok papíralapú eredeti példányát az említett időszak alatt megtett utolsó hajóút végét követő 45 napon belül kell megküldeni a minisztérium részére. A papíralapú másolati példányokat az Európai Unió Bissau-guineai Küldöttségének kell elküldeni.

2.3.

A tonhalhalászhajók és a felszíni horogsoros halászhajók fogási adataikat a hajónapló megfelelő formanyomtatványán közlik, amelynek mintája a 2. függelékben található. Azokra az időszakokra vonatkozóan, amikor a hajó nem a bissau-guineai vizeken tartózkodik, a hajónaplóba a „Bissau-Guinea kizárólagos gazdasági övezetén kívül” bejegyzést kell beírni.

2.4.	A vonóhálós hajók a 3. függelékben szereplő formanyomtatványon jelentik be fogásaikat, feltüntetve a fajonkénti, illetve a naptári hónaponkénti vagy a naptári hónap egy részében ejtett összfogást.

2.5.	A formanyomtatványokat olvashatóan kell kitölteni, és azokat a parancsnoknak alá kell írnia.

3.   E fejezet rendelkezéseinek be nem tartása esetére a bissau-guineai kormány fenntartja magának a jogot, hogy az formai követelmények teljesítéséig felfüggessze az adott hajó engedélyét, illetve hogy a hajó tulajdonosával szemben a hatályos bissau-guineai jogszabályokban előírt szankciókat alkalmazza, ismételt jogsértés esetén pedig arra, hogy elutasítsa az engedély megújítását. Erről tájékoztatni kell az Európai Bizottságot.

A két fél megállapodik abban, hogy előmozdítja az említett információk cseréjét biztosító elektronikus rendszer létrehozását.

IV.   FEJEZET

JÁRULÉKOS FOGÁSOK

A járulékos fogások megengedhető mértékét a jegyzőkönyvben szabályozott valamennyi halászat esetében a bissau-guineai jogszabályokkal összhangban kell megállapítani, amely rendelkezéseket az egyes halászati kategóriákra vonatkozó adatlapok ismertetik.

V.   FEJEZET

TENGERÉSZEK FELVÉTELE

A megállapodásban előírt halászati engedéllyel rendelkező hajótulajdonosok hozzájárulnak a bissau-guineai állampolgárok gyakorlati szakképzéséhez és a munkaerőpiac fejlesztéséhez a következő feltételekkel és korlátozásokkal:

1.	Minden egyes vonóhálós halászhajó tulajdonosa vállalja, hogy foglalkoztat: — három tengerészt a 250 BRT-nél kisebb hajókon, — négy tengerészt a 250 és 400 BRT közötti hajókon, — öt tengerészt a 400 és 650 BRT közötti hajókon, — hat tengerészt a 650 BRT-nél nagyobb hajókon.

2.	A hajótulajdonosok törekednek további bissau-guineai tengerészek felvételére.

3.	A hajótulajdonosok képviselőik közvetítésével szabadon választják ki a hajóikra felveendő tengerészeket.

4.	A hajótulajdonos vagy képviselője közli a minisztériummal az adott hajó fedélzetére felvett bissau-guineai tengerészek nevét, megjelölve a legénységben betöltött pozíciójukat.

5.

A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek (ILO) a munkára vonatkozó alapelvekről és alapvető jogokról szóló nyilatkozata teljes mértékben alkalmazandó az uniós hajókra felvett tengerészekre. Ez különösen vonatkozik az egyesülési szabadságra és a kollektív tárgyalásokhoz való jog hathatós elismerésére, valamint a munkavállalás és foglalkoztatás tekintetében a hátrányos megkülönböztetés felszámolására.

6.

A bissau-guineai tengerészek munkaszerződését – amelynek egy-egy példányát az aláírók megkapják – a hajótulajdonosok ügynöke(i) és a tengerészek és/vagy szakszervezeteik vagy képviselőik kötik meg a minisztériummal egyeztetve. Ezek a szerződések biztosítják a tengerészek számára a rájuk vonatkozó társadalombiztosítást, amely magában foglalja a halál, betegség és baleset esetére szóló biztosítást.

7.

A bissau-guineai tengerészek fizetését a hajótulajdonosok fedezik. A fizetés összegét a hajótulajdonosok vagy képviselőik és az illetékes bissau-guineai hatóságok határozzák meg közös megegyezéssel a halászati engedély kiadása előtt. A bissau-guineai tengerészek javadalmazási feltételei mindazonáltal nem lehetnek kedvezőtlenebbek, mint a bissau-guineai legénységekre alkalmazandók, és semmi esetre sem lehetnek kedvezőtlenebbek az ILO-normákban előírtaknál.

8.

Valamennyi uniós hajón alkalmazott tengerésznek meg kell jelennie a kijelölt hajó parancsnokánál a felvételére javasolt időpontot megelőző napon. Ha a tengerész nem jelenik meg a felvételére előírt napon és időpontban, a hajótulajdonos automatikusan mentesül a tengerész felvételének kötelezettsége alól.

9.	Amennyiben a bissau-guineai tengerészek felvételének elmaradása az előző pontban említettől eltérő okokból történik, az érintett uniós hajók tulajdonosai az adott halászati évre kötelesek a lehető leghamarabb a fedélzetre fel nem vett tengerészek bérének megfelelő átalányösszeget fizetni.

10.	Ezt az összeget az illetékes bissau-guineai hatóságok által előzetesen megjelölt egyedi számlára kell befizetni, amely összeg lehetővé teszi a halászati szakképzésre szolgáló állami létesítmények finanszírozását.

VI.   FEJEZET

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

1.   A nagy távolságra vándorló halfajokra halászó hajók betartják az ICCAT által a halászeszközökre és azok műszaki jellemzőire elfogadott intézkedéseket és ajánlásokat, valamint betartanak minden egyéb, a halászati tevékenységeikre alkalmazandó technikai intézkedést.

2.   A vonóhálós halászhajókra vonatkozó egyedi intézkedéseket valamennyi vonatkozó halászati adatlap ismerteti.

3.   A halászatra vagy valamely halászati tevékenységre vonatkozóan a biológiai egyensúly helyreállításának céljából bevezetett tilalmat Bissau-Guinea hátrányos megkülönböztetés nélkül a szóban forgó halászatban részt vevő valamennyi hajóra alkalmazza, legyen szó akár nemzeti, uniós vagy valamely harmadik ország lobogója alatt közlekedő hajókról.

4.   A két fél hatástanulmány alapján – és amennyiben szükségesnek bizonyul – a vegyes bizottság keretében megállapodik az alkalmazandó, a biológiai egyensúly helyreállításával összefüggő esetleges korrekciós intézkedésekről.

5.   Abban az esetben, ha Bissau-Guineának szükséghelyzeti intézkedéseket kell hoznia, amelyek a fenti 3. bekezdésben említettől eltérő halászati tilalom bevezetését vagy a tilalom előírt időtartamának meghosszabbítását vonják maguk után, a vegyes bizottság ülést tart annak értékelésére, hogy ezen intézkedések uniós hajókra történő alkalmazása milyen hatással járhat.

6.   Amennyiben a fenti 4. és 5. bekezdés alkalmazása a halászati tilalom időszakának vagy időszakainak meghosszabbítását eredményezi, a két fél a vegyes bizottság keretében konzultál egymással annak érdekében, hogy a pénzügyi hozzájárulás összegét kiigazítsák az ezen intézkedések következtében lecsökkent uniós halászati lehetőségek függvényében.

VII.   FEJEZET

MEGFIGYELŐK FELVÉTELE A VONÓHÁLÓS HALÁSZHAJÓK FEDÉLZETÉRE

1.   A megállapodás keretében a bissau-guineai vizeken halászatra jogosult hajók fedélzetükre felveszik a Bissau-Guinea által kijelölt megfigyelőket az alábbi feltételekkel.

1.1.   Minden vonóhálós halászhajó felvesz a fedélzetére egy, a halászatért felelős minisztérium által kijelölt megfigyelőt. Ebben az esetben a hajóraszállási kikötőt a halászatért felelős minisztérium és a hajótulajdonosok vagy képviselőik közös megegyezésével határozzák meg.

1.2.   A minisztérium elkészíti azon kijelölt hajók listáját, amelyeknek megfigyelőt kell felvenniük, valamint a hajóra történő felvételre kijelölt megfigyelők jegyzékét. Ezeket a jegyzékeket naprakészen kell tartani. Azokat elkészítésükkor azonnal, naprakésszé tételüket követően pedig háromhavonta el kell juttatni az Európai Bizottságnak.

1.3.   A minisztérium az engedély kiadásának időpontjában közli a hajótulajdonossal vagy annak képviselőjével a hajó fedélzetére felveendő megfigyelő nevét.

2.   A megfigyelő által a fedélzeten töltendő idő hosszúságát a minisztérium határozza meg, de az általában nem haladja meg a feladatai ellátásához szükséges időt. A minisztérium erről az adott hajóra történő felvételre kijelölt megfigyelő nevének közlésekor értesíti a hajótulajdonost vagy annak képviselőjét.

3.   A megfigyelő felvételének feltételeit a hajótulajdonos vagy képviselője és az illetékes bissau-guineai hatóságok közös megegyezéssel határozzák meg.

4.   A megfigyelőt a bissau-guineai vizeken tervezett első hajóút elején Bissau-Guinea kikötőjében, az engedély megújítása esetén pedig a hajótulajdonos által kiválasztott kikötőben veszik fel.

5.   Az érintett hajótulajdonosok két héten belül, tíznapos felmondási idővel közlik, hogy a megfigyelőket mikor és melyik kikötőben kívánják felvenni.

6.   Abban az esetben, ha a megfigyelőt külföldön veszik fel, a megfigyelő utazási költsége a hajó tulajdonosát terheli. Ha egy olyan hajó, amelynek a fedélzetén bissau-guineai megfigyelő tartózkodik, elhagyja Bissau-Guinea halászati övezetét, minden intézkedést meg kell tenni annak érdekében, hogy a megfigyelőt a hajótulajdonos költségén a lehető leghamarabb hazaszállítsák.

7.   Ha a megfigyelő nincs a megbeszélt helyen és időben, és az azt követő tizenkét órán belül sem jelenik meg, a hajótulajdonos automatikusan mentesül azon kötelezettség alól, hogy a megfigyelőt fedélzetére felvegye.

8.   A megfigyelőt a hajó fedélzetén tisztként kell kezelni. Amikor a hajó Bissau-Guinea vizein tevékenykedik, a megfigyelő a következő feladatokat látja el:

8.1.	a hajók halászati tevékenységének megfigyelése;

8.2.	a halászati műveleteket végző hajók földrajzi helyzetének ellenőrzése;

8.3.	tudományos programok keretében biológiai minták vételezése;

8.4.	kimutatás készítése a használt halászeszközökről;

8.5.	a bissau-guineai halászati övezetben ejtett fogások hajónaplóba bejegyzett adatainak ellenőrzése;

8.6.	a járulékos fogások arányának ellenőrzése és a visszadobott fogások becslése;

8.7.	hetente legalább egyszer a halászati adatok rádión történő közlése, beleértve az elsődleges és járulékos fogások fedélzeten tárolt mennyiségét is.

9.   A hajóparancsnok mindent megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a megfigyelő fizikai biztonságát és kényelmét feladatai végzése közben.

10.   A megfigyelő részére rendelkezésre bocsátanak minden, feladatai ellátásához szükséges eszközt. A parancsnok hozzáférést biztosít számára a feladatai elvégzéséhez szükséges kommunikációs eszközökhöz, a hajó halászati tevékenységéhez közvetlenül kapcsolódó iratokhoz, beleértve különösen a hajónaplót és a navigációs könyvet, valamint a hajó azon részeihez, amelyek megkönnyítik megfigyelői feladatai teljesítését.

11.   A megfigyelő a hajón való tartózkodása alatt:

11.1.

minden megfelelő lépést megtesz annak érdekében, hogy a hajóra való felvételének körülményei, valamint a hajó fedélzetén való tartózkodása ne szakítsa meg és ne zavarja a halászati műveleteket;

11.2.

ügyel a hajó fedélzetén található javak és eszközök épségére, továbbá tiszteletben tartja az említett hajóhoz tartozó valamennyi irat bizalmas jellegét;

11.3.

tevékenységéről jelentést készít, amelyet továbbítani kell a bissau-guineai hatóságok részére. Az említett hatóságok a jelentés egy példányát feldolgozás után egy héten belül elküldik az Európai Bizottság Bissau-guineai Küldöttségének.

12.   A megfigyelő a megfigyelési időszak végén, de még a hajó elhagyása előtt jelentést készít, amelyet el kell küldeni az illetékes bissau-guineai hatóságoknak, egy másolatot pedig az Európai Bizottságnak. A jelentést a parancsnok jelenlétében írja alá, aki azt mellékletként kiegészítheti vagy kiegészíttetheti minden olyan észrevétellel, amelyet hasznosnak tart, és amelyet szintén aláír. A jelentés egy másolatát a megfigyelő kiszállásakor át kell adni a hajó parancsnokának.

13.   A hajótulajdonos saját költségére biztosítja a megfigyelők tiszteket megillető feltételek szerinti elszállásolását és étkeztetését, tekintettel a hajó szerkezeti jellemzőire.

A megfigyelő fedélzeten való tartózkodásával kapcsolatban felmerülő költségekhez való hozzájárulásként az engedélyezési díj megfizetésével egyidejűleg a hajótulajdonos minden, a bissau-guineai vizeken halászó hajóra BRT-nként évente időarányosan 12 EUR összeget fizet a bissau-guineai hatóságoknak.

14.   A megfigyelő fizetését és társadalombiztosítási járulékait a minisztérium fedezi.

VIII.   FEJEZET

A TONHALHALÁSZHAJÓK FEDÉLZETÉRE FELVETT MEGFIGYELŐK

A Felek a lehető leghamarabb konzultálnak az érdekelt országokkal a regionális megfigyelői rendszer meghatározásáról és az illetékes regionális halászati szervezet kiválasztásáról.

IX.   FEJEZET

ELLENŐRZÉS

1.   Az Európai Unió az I. fejezet 2. szakasza 1. bekezdésével összhangban naprakészen tartja azon hajók jegyzékét, amelyek számára e jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfelelően halászati engedélyt állítottak ki. Ezt a jegyzéket az elkészítésekor, majd minden egyes naprakésszé tételekor közlik a halászat ellenőrzéséért felelős bissau-guineai hatóságokkal.

2.   A nagy távolságra vándorló fajokra halászó hajók az e melléklet I. fejezete 2. szakaszának 3. bekezdésében említett, az előleg befizetéséről szóló értesítés kézhezvételekor vehetők fel az előző pontban említett jegyzékre. Ebben az esetben a hajótulajdonos számára megküldik a tonhalhalászhajók jegyzékének hiteles másolatát, és azt a halászati engedély helyett és helyén tarthatja a fedélzeten addig, amíg a bissau-guineai hatóságok ez utóbbit ki nem állítják.

3.   A vonóhálós halászhajók műszaki szemléje

3.1.   Évente egyszer – és minden alkalommal, amikor az űrtartalom módosulása vagy a halászati kategória megváltozása miatt más típusú halászeszköz használatára van szükség – valamennyi uniós vonóhálós halászhajónak jelentkeznie kell Bissau-Guinea kikötőjében a hatályos jogszabályok által előírt szemle elvégzésére. A szemlét kötelezően a hajónak a kikötőbe való megérkezését követő 48 órán belül kell elvégezni.

3.2.   A megfelelő eredménnyel záruló szemle végén a hajó parancsnokának az engedélyben foglalttal megegyező érvényességi idejű igazolást kell kiállítani, amelyet az év folyamán az engedélyüket megújító hajók esetében automatikusan meg kell hosszabbítani. A maximális érvényességi időtartam azonban nem haladhatja meg az egy évet. Ezt az igazolást mindenkor a hajó fedélzetén kell tartani.

3.3.   A műszaki szemle során ellenőrzik a hajó műszaki jellemzőinek és a használt halászeszközöknek a megfelelőségét, valamint a legénységre vonatkozó rendelkezések betartását.

3.4.   A szemlék költségeit a hajótulajdonos viseli a bissau-guineai jogszabályok által megállapított díjszabás szerint. A költségek nem haladhatják meg azt az összeget, amelyet azonos szolgáltatásért általában más hajók fizetnek.

3.5.   A fenti 3.1. és 3.2. bekezdésben meghatározott rendelkezések be nem tartása a halászati engedély automatikus felfüggesztését vonja maga után mindaddig, amíg a hajótulajdonos nem teljesíti e kötelezettségeket.

4.   Az övezetbe való belépés és az onnan való kilépés

A megállapodás alapján Bissau-Guinea halászati övezetében halászatot folytató uniós hajók a bissau-guineai halászati övezetbe történő belépéskor és az onnan való kilépéskor a minisztérium rádióállomásának bejelentik a dátumot, a pontos időt, valamint földrajzi helyzetüket.

Az engedélyek kiállításakor a minisztérium tájékoztatja a hajótulajdonosokat az állomás hívójeléről, frekvenciájáról és munkaidejéről.

Amennyiben rádión nem tudnak tájékoztatást adni, a hajók egyéb kommunikációs eszközt is alkalmazhatnak, például telexet, faxot (faxszámok: 201157, 201957 és 206950) vagy táviratot.

4.1.   Az uniós hajók a bissau-guineai halászati övezetbe való belépési vagy onnan való kilépési szándékukról a be- vagy kilépés előtt legalább 24 órával értesítik a minisztériumot. A tonhalhalászhajók esetében ez a határidő mindössze 6 óra.

4.2.   A kilépésről szóló értesítés küldésekor minden egyes hajó közli földrajzi helyzetét, valamint a fedélzeten tartott fogások mennyiségét és fajösszetételét. Ezen információkat elsősorban faxon, a faxszal nem rendelkező hajók esetében pedig rádión vagy elektronikus levél útján kell közölni.

4.3.   Ha egy hajót halászati tevékenységen érnek tetten anélkül, hogy arról értesítette volna a minisztériumot, a hajót engedéllyel nem rendelkező hajónak kell tekinteni.

4.4.   A fax- és telefonszámokat, valamint az elektronikus levélcímet is a halászati engedély kiadásakor kell közölni.

5.   Ellenőrzési eljárások

5.1.   A bissau-guineai vizeken halászati tevékenységet folytató uniós hajók parancsnokai lehetővé teszik és megkönnyítik minden olyan bissau-guineai tisztviselő fedélzetre szállását és munkájának végzését, akiknek feladata a halászati tevékenységek vizsgálata és ellenőrzése.

5.2.   Ezek a tisztviselők csak a feladataik elvégzéséhez szükséges ideig maradhatnak a fedélzeten.

5.3.   A vizsgálat és az ellenőrzés befejezését követően igazolást kell átadni a hajó parancsnokának.

6.   A hajó átvizsgálása

6.1.   A minisztérium legfeljebb 48 órán belül tájékoztatja az Európai Bizottságot annak Bissau-guineai Küldöttségén keresztül az uniós hajónak a bissau-guineai halászati vizeken történő bármely átvizsgálásáról és az annak következtében alkalmazott valamennyi szankcióról.

6.2.   Az Európai Bizottságnak egyidejűleg rövid és tömör jelentést kell kapnia azokról a körülményekről és indokokról, amelyek az átvizsgáláshoz vezettek.

7.   Átvizsgálási jegyzőkönyv

7.1.   Miután a parti állam illetékes hatósága elkészítette a jegyzőkönyvet, a hajó parancsnoka azt aláírja.

7.2.   Ez az aláírás nem sérti a védelemmel kapcsolatos azon jogokat és eszközöket, amelyeket a hajóparancsnok a számára felrótt jogsértéssel szemben érvényesíthet.

7.3.   A hatályos jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően a parancsnok arra kötelezhető, hogy az illetékes hatóságok által kijelölt kikötőbe irányítsa a hajót.

8.   Tájékoztató értekezlet átvizsgálás esetén

8.1.   Mielőtt intézkedéseket hoznának a parancsnokkal vagy a legénységgel szemben, illetve bármilyen fellépést terveznének a rakomány vagy a hajó felszerelése tekintetében – kivéve azokat, amelyek a feltételezett jogsértésre vonatkozó bizonyítékok megőrzésére szolgálnak –, az említett információkról való tudomásszerzést követő egy munkanapon belül az uniós fél kérésére tájékoztató értekezletet kell tartani az Európai Bizottság és a minisztérium között, adott esetben az érintett tagállam képviselőjének részvételével.

8.2.   Az értekezlet során a Felek kicserélnek egymás között minden olyan iratot vagy információt, amely segíthet tisztázni a megállapított tények körülményeit. A hajó tulajdonosát vagy annak képviselőjét tájékoztatni kell az egyeztetés eredményéről és mindazokról az intézkedésekről, amelyek a hajó átvizsgálásából következhetnek.

9.   Az átvizsgálás rendezése

9.1.   Mielőtt bírósági eljárásra kerülne sor, meg kell próbálni peren kívüli eljárással rendezni a feltételezett jogsértést. Ezt az eljárást legkésőbb az átvizsgálást követő négy munkanapon belül be kell fejezni.

9.2.   Peren kívüli eljárás esetén az alkalmazandó pénzbírság összegét a bissau-guineai jogszabályoknak megfelelően kell megállapítani.

9.3.   Abban az esetben, ha az ügyet nem sikerül peren kívüli eljárással rendezni, és az ügy az illetékes bíróság elé kerül, a hajó tulajdonosa – az átvizsgálás költségei, valamint a jogsértés elkövetőire kiszabható pénzbírság és a rájuk terhelhető helyreállítási költségek figyelembevételével megállapított összegű – banki biztosítékot helyez letétbe a minisztérium által kijelölt banknál.

9.4.   A banki biztosíték a jogi eljárás befejezéséig visszavonhatatlan. Amennyiben az eljárás elmarasztaló ítélet nélkül zárul, a biztosítékot felszabadítják. Ha az elmarasztaló ítélet következtében kiszabott bírság összege a letétbe helyezett biztosítéknál kisebb, a minisztérium felszabadítja a különbözetet.

9.5.   A hajót akkor adják ki, és a legénysége akkor hagyhatja el a kikötőt, ha:

—	vagy teljesítették a peren kívüli eljárásból eredő kötelezettségeket,

—	vagy a bírósági eljárás befejezéséig letétbe helyezték a 9.3. bekezdésben említett banki biztosítékot, és azt a minisztérium elfogadta.

10.   A szabályok betartása

A Bizottságot az Európai Unió küldöttségén keresztül rendszeresen tájékoztatják valamennyi, az uniós hajók által elkövetett jogsértésre vonatkozó információról.

11.   Átrakási műveletek

11.1.   Minden olyan uniós hajó, amely a fogásait a bissau-guineai vizeken kívánja átrakni, e műveletet a bissau-guineai kikötőkben végzi el.

11.2.   A hajók tulajdonosai legalább 24 órával az átrakás előtt jelentik a minisztériumnak a következő információkat:

—	az átrakási műveletet végző halászhajók neve,

—	a szállítóhajó neve,

—	az átrakandó mennyiség tonnában, fajonkénti bontásban,

—	az átrakás napja.

11.3.   Az átrakást a bissau-guineai halászati övezetből való kilépésnek kell tekinteni. A hajóknak tehát el kell juttatniuk a fogási nyilatkozatokat az illetékes hatóságoknak, és közölniük kell akár a halászat folytatására, akár a bissau-guineai halászati övezetből való kilépésre vonatkozó szándékukat.

11.4.   A fogások bármely, a fenti pontokban nem említett átrakási művelete tilos a bissau-guineai halászati övezetben. A hatályos bissau-guineai szabályozás által előírt szankciókkal sújthatók azok, akik megsértik ezt a rendelkezést.

12.   A Bissau-Guinea valamely kikötőjében kirakodási vagy átrakási műveletet végző uniós hajók parancsnokai a bissau-guineai ellenőrök részére lehetővé teszik és megkönnyítik e műveletek ellenőrzését. A kikötőben végzett valamennyi vizsgálat és ellenőrzés végén igazolást kell kiállítani a hajó parancsnoka részére.

X.   FEJEZET

A HALÁSZHAJÓK MŰHOLDAS NYOMKÖVETÉSE

A két fél a vegyes bizottság keretében megállapodik a megállapodás alapján halászó uniós halászhajók műholdas nyomkövetésének szabályairól, amennyiben a műszaki feltételek azt lehetővé teszik.

II. MELLÉKLET

1. ADATLAP – 1. HALÁSZATI KATEGÓRIA:   FAGYASZTÓVAL FELSZERELT, HALAKRA ÉS LÁBASFEJŰEKRE HALÁSZÓ VONÓHÁLÓS HAJÓK

1.    Halászati övezet
Az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldes sávon túl, beleértve Bissau-Guinea és Szenegál közös gazdálkodási övezetét, egészen északra a 268°-os irányszögig.
2.    Engedélyezett halászeszközök
A hagyományos feszítőlapos vonóháló és egyéb szelektív halászeszközök használata engedélyezett. A hajóra szerelt vendégrudak használata engedélyezett. Valamennyi halászeszköz esetében tilos minden olyan módszer vagy eszköz alkalmazása, amely elzárja a hálószemeket vagy csökkenti szelektív hatásukat. A hálókopás vagy -szakadás elkerülésére azonban a fenékvonóhálók zsákvégének alsó részéhez rögzíthető egy léhésből vagy egyéb anyagból készült védőpanel. A vonóhálók esetében ilyen hálópanelek kizárólag a zsákvég elülső és oldalperemeire erősíthetők. A vonóháló felső részére felszerelhetők védőeszközök, feltéve, hogy azok egyetlen, a zsákvég anyagával megegyező léhésdarabból állnak, amelynek szembősége kifeszített állapotban legalább 300 milliméter. A vonóhálók zsákvégét alkotó – akár egy- vagy többszálas (sodort) – fonal megkettőzése tilos.
3.    Engedélyezett legkisebb hálószembőség
70  mm
4.    Biológiai nyugalmi időszak
A bissau-guineai szabályozásnak megfelelően. Amennyiben Bissau-Guinea e vonatkozásban nem hozott rendelkezéseket, a Felek a rendelkezésre álló legjobb tudományos vélemények alapján és a közös tudományos bizottság egyetértésével, a vegyes bizottságon belül megállapodnak a biológiai egyensúly helyreállítása szempontjából legalkalmasabb időszakról.
5.    Járulékos fogások
A bissau-guineai szabályozásnak megfelelően. A kifejezetten halakra halászó hajók által Bissau-Guinea halászati övezetében az e jegyzőkönyv melléklete III. fejezetében meghatározott halászati út során ejtett összfogásban a rákfélék és lábasfejűek aránya egyenként nem haladhatja meg a 9 %-ot. A lábasfejűekre halászó hajók által Bissau-Guinea halászati övezetében az e jegyzőkönyv melléklete III. fejezetében meghatározott halászati út során ejtett összfogásban a rákfélék aránya nem haladhatja meg a 9 %-ot. A megengedett járulékos fogások százalékos arányának túllépését a bissau-guineai jogszabályoknak megfelelően kell szankcionálni. A két fél a vegyes bizottság keretében konzultál egymással az engedélyezett arány esetleges kiigazításáról.
6.    Engedélyezett tonnatartalom/díjak
Engedélyezett tonnatartalom (BRT)/év	4 400
Díjak EUR-ban bruttó regisztertonnánként és évenként	229 EUR/BRT/év Negyed évre vagy fél évre szóló engedélyek esetében a díjakat időarányosan kell kiszámítani, 3 %, illetve 2 % hozzáadásával az engedélyek kiállítása során felmerülő költségek fedezésére.
7.    Megjegyzések
A hajók tevékenységére a jegyzőkönyv mellékletében meghatározott feltételek az irányadók.

2. ADATLAP – 2. HALÁSZATI KATEGÓRIA:   VONÓHÁLÓS GARNÉLAHALÁSZHAJÓK

1.    Halászati övezet
Az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldes sávon túl, beleértve Bissau-Guinea és Szenegál közös gazdálkodási övezetét, egészen északra a 268°-os irányszögig.
2.    Engedélyezett halászeszközök
A hagyományos feszítőlapos vonóháló és egyéb szelektív halászeszközök használata engedélyezett. A hajóra szerelt vendégrudak használata engedélyezett. Valamennyi halászeszköz esetében tilos minden olyan módszer vagy eszköz alkalmazása, amely elzárja a hálószemeket vagy csökkenti szelektív hatásukat. A hálókopás vagy -szakadás elkerülésére azonban a fenékvonóhálók zsákvégének alsó részéhez rögzíthető egy léhésből vagy egyéb anyagból készült védőpanel. A vonóhálók esetében ilyen hálópanelek kizárólag a zsákvég elülső és oldalperemeire erősíthetők. A vonóháló felső részére felszerelhetők védőeszközök, feltéve, hogy azok egyetlen, a zsákvég anyagával megegyező léhésdarabból állnak, amelynek szembősége kifeszített állapotban legalább 300 milliméter. A vonóhálók zsákvégét alkotó – akár egy- vagy többszálas (sodort) – fonal megkettőzése tilos.
3.    Engedélyezett legkisebb hálószembőség
40  mm Bissau-Guinea vállalja, hogy legkésőbb az e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított 12 hónapon belül módosítja jogszabályait annak érdekében, hogy a halók tekintetében az adott alrégióban hatályos jogszabályokkal összhangban kötelezővé tegye az 50 mm-es szembőséget, ami a bissau-guineai halászati övezetben halászó rákhalászflotta egészére vonatkozna.
4.    Biológiai nyugalmi időszak
A bissau-guineai szabályozásnak megfelelően. Amennyiben Bissau-Guinea e vonatkozásban nem hozott rendelkezéseket, a Felek a rendelkezésre álló legjobb tudományos vélemények alapján és a közös tudományos bizottság egyetértésével, a vegyes bizottságon belül megállapodnak a biológiai egyensúly helyreállítása szempontjából legalkalmasabb időszakról.
5.    Járulékos fogások
A bissau-guineai szabályozásnak megfelelően. A garnélahalászhajók által Bissau-Guinea halászati övezetében az e jegyzőkönyv melléklete III. fejezetében meghatározott halászati út során ejtett összfogásban a lábasfejűek és halak aránya nem haladhatja meg az 50 %-ot. A megengedett járulékos fogások százalékos arányának túllépését a bissau-guineai jogszabályoknak megfelelően kell szankcionálni.
6.    Engedélyezett tonnatartalom/díjak
Engedélyezett tonnatartalom (BRT)/év	4 400
Díjak EUR-ban bruttó regisztertonnánként és évenként	307 EUR/BRT/év Negyed évre vagy fél évre szóló engedélyek esetében a díjakat időarányosan kell kiszámítani, 3 %, illetve 2 % hozzáadásával az engedélyek kiállítása során felmerülő költségek fedezésére.
7.    Megjegyzések
A hajók tevékenységére a jegyzőkönyv mellékletében meghatározott feltételek az irányadók.

3. ADATLAP – 3. HALÁSZATI KATEGÓRIA:   HORGÁSZBOTOS TONHALHALÁSZHAJÓK

1.    Halászati övezet
Az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldes sávon túl, beleértve Bissau-Guinea és Szenegál közös gazdálkodási övezetét, egészen északra a 268°-os irányszögig. A Bissau-Guinea halászati övezetében folytatott halászati tevékenységük végzésére tekintettel a horgászbotos tonhalhalászhajók számára engedélyezett az élőcsali-halászat.
2.    Engedélyezett halászeszközök és technikai intézkedések
Horgászbotok Élő csalis erszényes kerítőháló: 16 mm A nagy távolságra vándorló halfajokra halászó hajók betartják az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által a halászeszközökre és azok műszaki jellemzőire elfogadott intézkedéseket és ajánlásokat, valamint betartanak minden egyéb, a halászati tevékenységeikre alkalmazandó technikai intézkedést.
3.    Járulékos fogások
A vonatkozó ICCAT- és FAO-ajánlásoknak megfelelően, az óriás cetcápa (Cetorhinus maximus), a nagy fehércápa (Carcharodon carcharias), a homoki tigriscápa (Carcharias taurus) és a közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) halászata tilos.
4.    Engedélyezett tonnatartalom/díjak
Díj a kifogott mennyiség tonnájában megadva	25 EUR/tonna
Éves átalánydíj	500 EUR/20 tonna
Halászatra engedélyezett hajók száma	14
5.    Megjegyzések
A hajók tevékenységére a jegyzőkönyv mellékletében meghatározott feltételek az irányadók.

4. ADATLAP – 4. HALÁSZATI KATEGÓRIA:   FAGYASZTÓVAL FELSZERELT KERÍTŐHÁLÓS TONHALHALÁSZHAJÓK ÉS HOROGSOROS HAJÓK

1.    Halászati övezet
Az alapvonaltól számított 12 tengeri mérföldes sávon túl, beleértve Bissau-Guinea és Szenegál közös gazdálkodási övezetét, egészen északra a 268°-os irányszögig.
2.    Engedélyezett halászeszközök és technikai intézkedések
Kerítőháló + felszíni horogsor. A nagy távolságra vándorló halfajokra halászó hajók betartják az Atlanti Tonhal Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság (ICCAT) által a halászeszközökre és azok műszaki jellemzőire elfogadott intézkedéseket és ajánlásokat, valamint betartanak minden egyéb, a halászati tevékenységeikre alkalmazandó technikai intézkedést.
3.    Engedélyezett legkisebb hálószembőség
Az ajánlott ICCAT-szabvány.
4.    Járulékos fogások
A vonatkozó ICCAT- és FAO-ajánlásoknak megfelelően, az óriás cetcápa (Cetorhinus maximus), a nagy fehércápa (Carcharodon carcharias), a homoki tigriscápa (Carcharias taurus) és a közönséges kutyacápa (Galeorhinus galeus) halászata tilos.
5.    Engedélyezett tonnatartalom/díjak
Díj/kifogott mennyiség (tonnában)	35 EUR/tonna
Éves átalánydíj	3 150  EUR/90 tonna
Halászatra engedélyezett hajók száma	23
6.    Megjegyzések
A hajók tevékenységére a jegyzőkönyv mellékletében meghatározott feltételek az irányadók.

III. MELLÉKLET

Az e jegyzőkönyv 3., 8. és 9. cikke alapján betartandó célkitűzések és teljesítménymutatók alapelemei

Stratégiai területek és célkitűzések	Mutatók
1.    Az egészségügyi feltételek javítása a halászati ágazat fejlesztése érdekében
Előkészületek az exportjóváhagyás megszerzéséhez	A parlament kidolgozta/elfogadta az ipari halászatot folytató hajókra, a csónakokra és a halászati vállalkozásokra alkalmazandó minimális higiéniai és egészségügyi feltételekre vonatkozó jogszabályokat, és azokat végrehajtották Létrejött az illetékes hatóság A Centro de Investigação Pesqueira Aplicada (CIPA) megfelel a szabványoknak (ISO 9000) A laboratóriumot felszerelték a mikrobiológiai és vegyi elemzések végzéséhez szükséges eszközökkel A garnélákra vonatkozó felügyeleti és elemzési tervet (PNVAR 2008) elfogadták és beépítették a jogszabályokba A képzett egészségügyi ellenőrök száma A higiéniai előírásokról szóló képzésben részesült egészségügyi dolgozók és minisztériumi tisztviselők száma Megszerzett jóváhagyás az Európai Unióba irányuló exportra vonatkozóan
1.1. Az ipari és a kisipari flotta modernizációja és higiéniai feltételeinek javítása	Az előírásoknak megfelelő, ipari halászatot folytató hajók száma A fából készült csónakok helyébe lépő, tartósabb anyagokból készült csónakok száma (abszolút értékben és százalékos arányban) Jéghűtő ládával felszerelt csónakok száma Kirakodóhelyek számának növelése Az egészségügyi előírásoknak megfelelő kisüzemi és part menti halászatot folytató hajók (abszolút számban és százalékban)
1.2. Infrastruktúra-fejlesztés, különös tekintettel a kikötői infrastruktúrára	Bissau kikötőjének felújítása és a halászati kikötő kibővítése Bissau kikötőjében az ipari és kisüzemi halászatból származó fogások kirakodására szolgáló halpiacot az előírásoknak megfelelően felújították Bissau kikötőjét a nemzetközi előírásoknak megfelelő szintre fejlesztették (az OLAS-egyezmény megerősítése) A kikötőben lévő hajóroncsokat eltávolították
1.3. A halászati termékek minőségének javítása (kirakodott és feldolgozott termékek higiéniai és növény-egészségügyi feltételei)	A halászati termékek vizsgálatára elfogadott és alkalmazott rendszerek Az egészségügyi és higiéniai szabályokra vonatkozó ismeretek terjesztése (szervezett képzések, illetve a képzéseken részt vevő személyek száma) Működő vizsgálati laboratórium A kisüzemi halászatból származó termékek kirakodására és feldolgozására kialakított helyszínek száma A külföldi magánvállalkozásokkal való technikai és kereskedelmi partnerségek előmozdítása Ökocímkerendszer bevezetése a bissau-guineai termékekre
2.    A halászati övezet megfigyelésének, ellenőrzésének és felügyeletének javítása
A jogi keret javítása	Elfogadták a halászati minisztérium és a védelmi minisztérium közötti, a felügyeletről és ellenőrzésről szóló megállapodást Elfogadták és végrehajtották a megfigyelési, ellenőrző és felügyeleti tervet
2.1. A megfigyelés, ellenőrzés és felügyelet megerősítése	Független ellenőrök felesküdött testülete megkezdte tevékenységét (a felvett és kiképzett személyek száma), a költségvetési törvényben megfelelő pénzügyi keret elkülönítése e célra Tengeren töltött felügyeleti napok száma: évi 250 nap a jegyzőkönyv hatályának végéig Kikötői és tengeri ellenőrzések száma Légi ellenőrzések száma Közzétett statisztikai értesítések száma Radarlefedettség mértéke A teljes flotta VMS-lefedettsége A felügyelet technikai hátteréről szóló, végrehajtott képzési programok (képzési órák száma, kiképzett műszaki személyzet száma stb.)
2.2. A hajók átvizsgálásának nyomon követése	A hajók átvizsgálására, a kiszabott szankciókra és a büntetések kifizetésére vonatkozó rendszer átláthatóságának javítása A büntetések kifizetésére vonatkozó szabályok javítása, valamint tilalom bevezetése a pénzbüntetéseken kívüli büntetésekre A büntetésbehajtási rendszer javítása A behajtott büntetésekre vonatkozó éves statisztika közzététele A szankcionált hajók fekete listájának elkészítése A kiszabott szankciók éves statisztikájának elkészítése és közzététele A FISCAP éves jelentésének közzététele
3.    A halászati gazdálkodás javítása
A garnélákra és a lábasfejűekre irányuló halászati erőkifejtés szabályozása	A harmadik országokkal és az Európai Unióval korábban megkötött, hatályos megállapodások fenntartása 2007-ben. Amennyiben azonban a harmadik országoknak odaítélt halászati lehetőségeket 2007. január 1-jéig nem használják fel, azok nem csoportosíthatók át 2008-ra és az azt követő évekre. Bérelt hajók számára nem oszthatók ki halászati lehetőségek. Az európai vállalatokkal vagy társaságokkal/vállalkozásokkal megkötött valamennyi megállapodás végérvényes visszavonása és hivatalos megszüntetése legkésőbb az e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított harminc napon belül.
3.1. A halászati kutatások modernizálása és előmozdítása	A CIPA kutatási kapacitásának megerősítése
3.2. A halászati erőforrásokra vonatkozó ismeretek szélesítése	Az évente elvégzett vonóhálós halászatok száma A vizsgált állományok száma Kutatási programok száma A legfontosabb erőforrásokra vonatkozóan elkészített és alkalmazott ajánlások száma (elsősorban a túlhalászott halállományokra vonatkozó halászati tilalmi és védelmi intézkedések) Az éves halászati erőkifejtés vizsgálata a fejlesztési tervekben érintett fajok tekintetében Operatív halászatierőkifejtés-szabályozásra szolgáló eszközök (adatbázisok, statisztikai nyomonkövetési eszközök kidolgozása, a flottaigazgatásért felelős szervek hálózatba szervezése, statisztikai értesítők kiadása stb.)
3.3. A halászat ellenőrzött fejlesztése	Az érintett év kezdete előtt az ipari halászatra vonatkozó éves gazdálkodási terv elfogadása A túlhalászott halászati erőforrásokra vonatkozó fejlesztési terv elfogadása és végrehajtása A kizárólagos gazdasági övezetben tevékenykedő hajók lajstroma, a kisüzemi halászhajókat is beleértve Az elkészített, végrehajtott és kiértékelt fejlesztési tervek száma
3.4. A halászati és tengergazdálkodási minisztérium technikai szolgálatainak, valamint a halászati ágazatban érintett egyéb szolgálatok fejlesztése	A közigazgatási kapacitás fejlesztése Kidolgozott és alkalmazott képzési és újrahasznosítási programok (képzett tisztviselők száma, képzési órák száma stb.) A partnerekkel való koordinációs, konzultációs és együttműködési rendszerek fejlesztése A halászatra vonatkozó statisztikai adatgyűjtési és nyomonkövetési rendszerek fejlesztése
3.5. Az engedélyezési rendszer és a hajók nyomonkövetési rendszerének fejlesztése	A műszaki személyzetnek tartott képzési órák száma Képzett technikusok száma A szolgálatok és statisztikák hálózatba szervezése