18.10.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/50

(1)

2002. december 19-i levelében Spanyolország a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdésével összhangban a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 2002. július 23-i 1407/2002/EK tanácsi rendeletben (2) meghatározott feltételek szerint értesítette a Bizottságot a spanyol széniparra vonatkozó szerkezetátalakítási tervről.

(2)

2003. február 19-i és 2003. július 31-i levelében a Bizottság további információkat kért. Spanyolország 2003. április 18-i és 2003. október 3-i levelében nyújtotta be ezeket az információkat.

(3)

2003. június 16-i levelében Spanyolország benyújtotta a szénipari vállalkozásoknak 2003-ra nyújtott pénzügyi támogatásról szóló, 2003. március 17-i ECO 768/2003 miniszteri rendeletet.

(4)

2003. augusztus 8-i levelében Spanyolország az 1407/2002/EK rendelet feltételei szerint ismertette a 2003-ban egy szénbányászati vállalatra jutó támogatás összegét.

(5)

2003. augusztus 18-i és 2003. szeptember 18-i levelében Spanyolország benyújtotta a termelési egységek termelési költségére vonatkozó információkat a szénipar részére nyújtott állami támogatásról szóló 1407/2002/EK tanácsi rendelet alkalmazásához szükséges adatközléshez egy egységes keretszabály létrehozásáról szóló, 2002. október 17-i 2002/871/EK bizottsági határozat (3) feltételei szerint.

(6)

2004. február 10-i levelében Spanyolország benyújtotta a szénipari vállalkozásoknak 2004-re nyújtott pénzügyi támogatásról szóló miniszteri rendeletet.

(7)

2004. március 30-i levelében a Bizottság tájékoztatta Spanyolországot, hogy a spanyol hatóságok által benyújtott információk vizsgálatát követően úgy határozott, hogy kezdeményezi a Szerződés 88. cikkének (2) bekezdésében meghatározott eljárást. A szóban forgó határozatot közzétették az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (4)

(8)

2004. június 30-i és 2004. július 16-i levelében Spanyolország további információt adott a szerkezetátalakítási tervről.

(9)

2005. február 19-i levelében Spanyolország benyújtotta a szénipari vállalkozásoknak 2005-re nyújtott pénzügyi támogatásról szóló miniszteri rendeletet.

(10)

2005. szeptember 7-i levelében a Bizottság további információt kért. Spanyolország a 2005. október 20-i levélben válaszolt, amelyben benyújtotta a szerkezetátalakítási tervre vonatkozó kiegészítő információkat.

(11)

A Spanyolország által benyújtott információk alapján a Bizottságnak határoznia kell a spanyol szénipar szerkezetátalakítási tervéről és – amennyiben a Bizottság kedvező véleményt ad a tervről – a 2003-ra, a 2004-re és a 2005-re vonatkozó éves támogatásról.

(12)

A szerkezetátalakítási tervet és a pénzügyi intézkedéseket az 1407/2002/EK rendelet szabályozza. A Bizottságnak az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdése alapján határozatot kell hoznia a szerkezetátalakítási tervről annak meghatározása érdekében, hogy az összhangban van-e a 4–8. cikkel, valamint teljesíti-e az említett rendelet célkitűzéseit. Amennyiben a Bizottság kedvező véleményt ad e tervről, akkor az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdésével összhangban azt is ellenőriznie kell, hogy a 2003–2005-re bejelentett intézkedések összhangban vannak-e a szerkezetátalakítási tervvel, illetve – általánosabban fogalmazva – meg kell vizsgálnia a támogatás és a közös piac megfelelő működésének összeegyeztethetőségét.

(13)

1998. június 3-án a Bizottság a Spanyolország által a széniparnak 1998. év vonatkozásában nyújtott támogatásokról szóló, 1998. június 3-i 98/637/ESZAK (5) határozattal jóváhagyta a spanyol szénipar 1998–2002-re vonatkozó szerkezetátalakítási tervét. A terv a szénbányászat 1998 és 2005 közötti szerkezetátalakításáról és a bányászati térségek alternatív fejlesztéséről szóló terven alapult, amelyet 1997. július 15-én írtak alá. E terv a spanyol hatóságok és a szénipari ágazat érdekelt felei között létrejött megállapodás eredménye és rendelkezéseket tartalmaz a támogatásban részesült vállalkozásokra vonatkozóan. A Bizottság – miután elemezte a szerkezetátalakítási terv és a szénipar részére nyújtott állami támogatás közösségi szabályainak megállapításáról szóló, 1993. december 28-i 3632/93/ESZAK bizottsági határozat (6) általános és különleges célkitűzéseinek összeegyeztethetőségét – kedvező véleményt adott az 1998–2002-es szerkezetátalakítási tervről.

(14)

A spanyol kormány azon szándéka alapján, hogy az ESZAK-Szerződés 2002. július 23-i lejártát követően támogatást kíván nyújtani a széniparnak, valamint az 1407/2002/EK rendelettel, különösen annak 9. cikke (10) bekezdésével összhangban a spanyol hatóságok 2002. december 19-én értesítették a Bizottságot a széntartalékokhoz való hozzáférésre és a termelési egységek bezárására vonatkozó, 2003–2005-ös időszakra szóló szerkezetátalakítási tervről.

(15)

E szerkezetátalakítási terv a spanyol hatóságoknak azt a szándékát érinti, hogy a 2003–2005-ös időszakban termelési támogatással és a szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatással továbbra is támogatni kívánják a szénipart. Ez a 2005-ig tartó időszakra vonatkozó javaslat azt feltételezi, hogy a cégek és a munkavállalók által az ágazat szerkezetátalakítása érdekében 1998–2002 során tett erőfeszítések a szénbányászat szerkezetátalakítására vonatkozó 1998–2005-ös spanyol terv alapján folytatódni fognak, és ennek során figyelembe veszik az 1407/2002/EK rendelet célkitűzéseit, amely nem más, mint kevesebb támogatással és kevesebb munkaerővel kisebb termelési volumen elérése, és ezáltal a termelési költségek csökkentése.

(16)

A spanyol hatóságok jelezték, hogy a valós szociális helyzetnek kell lennie az egyik olyan kritériumnak, amelyet mindenképpen figyelembe kell venni annak eldöntésekor, hogy minimális aktivitás mellett melyik termelési egységet tartják fenn, amelynek hozzáférést biztosítanak a széntartalékokhoz. A másik kritériumot a jelenlegi szénpiac és a környezetvédelmi jogszabályok végrehajtása képezik, amely egyben azt is meghatározza, hogy melyik erőmű folytathatja működését.

(17)

E kritériumok mellett a spanyol hatóságok azt is figyelembe vették, hogy a 2003–2005-ös tervben javasolt általános támogatáscsökkentés következtében egyes cégek kénytelenek lesznek önkéntesen leállítani a termelőkapacitást. A termelési egységek bezárására nyújtott támogatás lehetősége automatikusan kapacitáscsökkenést is jelent, úgy, hogy 2005 végéig a kapacitás megközelítőleg 12 millió tonna lesz, amit célként javasolnak. A spanyol hatóságok biztosították, hogy az 1407/2002/EK tanácsi rendelet 7. cikkének feltételei szerint a kapacitásleállításra nyújtott támogatást kizárólag az ilyen termelési egységek bezárásával kapcsolatban felmerült költségek fedezésére használják fel.

(18)

A bányászati körzetek gazdasága és foglalkoztatása még mindig jóval elmarad az iparág szerkezetátalakítása előtti szinttől. Emiatt a spanyol hatóságok jelezték, hogy több időre van szükségük a gazdaság fellendítésére és a szénbányászat alternatív foglalkoztatási lehetőségeinek megteremtésére irányuló politikák bevezetéséhez. Nem lehet a tervben javasoltakon túl felgyorsítani a szénipar átalakulásának folyamatát. A spanyol hatóságok azzal érveltek, hogy a szerkezetátalakítási folyamat csak öt éve tart, ami jóval kevesebb idő, mint azoknak az országoknak az esetében, amelyek jelentős széniparral rendelkeztek.

(19)

A spanyol hatóságok alkalmazták az 1407/2002/EK tanácsi rendelet 9. cikke (8) bekezdésének rendelkezéseit, amely lehetővé teszi, hogy a tagállamok megfelelő indokok alapján legkésőbb 2004 júniusáig jelenthetik be a Bizottságnak a szóban forgó cikk (4) és (6) bekezdésében említett tervek részét képező egyes termelési egységek azonosító adatait.

(20)

A 2002/871/EK bizottsági határozatot alapul véve a spanyol hatóságok a 2001/2002-es referenciaév és a 2003–2005-ös időszak tekintetében tájékoztatták a Bizottságot a termelési egységek termelési költségeiről is.

(21)

A 2002/871/EK határozat 2. cikkében a „termelési egység” fogalommeghatározásának rendelkezései szerint a HUNOSA kivételével mindegyik szénbányászati vállalat egységes „mélyműveléses termelési egységként” határozta meg valamennyi mélyműveléses szénbányászati telepét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, az összes külfejtéses szénbányászati telepét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát pedig egységes „külfejtéses termelési egységként”.

A bejelentett termelési egységeket és a referenciaévre (2001/2002) vonatkozó termelési adatokat a következő táblázat mutatja:

(22)

2003. október 3-i levelükben a spanyol hatóságok értesítették a Bizottságot, hogy az Endesa, az Encasur és az Antracitas de Guillón S.A. mélyművelésű termelési egységeit 2005-ben bezárják, a Promotora de Minas de Carbón S.A. (PMC) vállalat pedig bezárja külfejtéses egységét.

(23)

A szénbányászati vállalatok tekintetében az üzemi veszteség fedezésére nyújtott támogatás javasolt csökkentése 2003-ra, 2004-re és 2005-re évente 4 %, kivéve a HUNOSA vállalatot, amelyre vonatkozóan évente átlagosan 5,75 %-os csökkentést írnak elő.

(24)

A termelőkapacitással kapcsolatban a spanyol kormány 2005-ben megközelítőleg 12 tonnás támogatandó széntermelési kapacitást javasolt. 2002-ben az össztermelés megközelítőleg 13 400 000 tonna volt.

(25)

A működési támogatás teljes összegét, a bejelentett technikai és társadalmi költségeket a következő táblázat mutatja:

(26)

2006–2007 tekintetében a spanyol hatóságok bejelentették, hogy jelenleg nem lehetséges különleges célkitűzéseket meghatározni erre az időszakra. A spanyol hatóságok javasolják a támogatás további évi 4 %-os csökkentését. Amint elfogadják a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervet, közlik a Bizottsággal a támogatások elosztására és a termelés megoszlására (tonnában) vonatkozó részletes adatokat.

(27)

A spanyol hatóságok részletesebb tervet mutattak be a köztulajdonban lévő Hunosa szénbányászati vállalatra vonatkozóan. Az előrejelzések szerint a kapacitás a 2002–2005-ös időszak során a 2001-es 1 800 000 tonnáról 2005-re 1 340 000 tonnára esik vissza. Az üzemi veszteség fedezésére nyújtott támogatást a 2001-es 321 091 000 EUR-ról 2005-re 239 281 000 EUR-ra csökkentik.

(28)

A Hunosa vállalatra vonatkozó 2002–2005-ös terv alapvető céljai között szerepelt elsősorban a vállalat szerkezetátalakítása és veszteségeinek csökkentése oly módon, hogy a nemzeti bányászati tervben és a közösségi jogszabályokban a tevékenység leépítésére irányuló intézkedések kellően figyelembe vegyék a Hunosa társadalmi és gazdasági jelentőségét Asztúria központi szénmezőin. A másik cél, hogy megalapozzák a közép-asztúriai szénmezőnek helyet adó térség jövőbeli fejlődését, mégpedig azáltal, hogy megteremtik a szénbányászat alternatív foglalkoztatási lehetőségeinek feltételeit. Végül a terv tartalmazza a Hunosa üzemi veszteségeinek több mint 30 %-os és a munkaerő 33,6 %-os csökkentését, hogy ezáltal 21,4 %-kal növeljék a nyereséget.

(29)

A Hunosa-terv egy intézkedéscsomag végrehajtását irányozta elő, amelynek célja a termelési szint csökkentésének biztosítása. Első lépésként a jelenlegi kilenc termelési egység közül kettőt zárnak be. Ezenkívül bezárnak egy mosóművet is. E három üzem bezárása 25 %-os termelőkapacitás-csökkenést jelent. Második lépésként intézkedéseket hoznak a termelékenység lehető legmagasabbá tételére, amelynek során a hangsúlyt a telepek kiválasztására, a modernizációra és az átmosási eljárásokra helyezik. Az erőfeszítéseket azokra a bányákra összpontosítják, amelyek a legnagyobb termelékenységet, a legalacsonyabb összköltséget és a legjobb minőséget kínálják. A termelés egy részét a közeli erőmű ellátására tartották fenn, amelynek a Hunosa évente 100 napi fogyasztásnak megfelelő szenet szállított. Harmadrészt a tevékenység tervezett csökkentése szükségessé teszi a vállalat munkaerejének csökkentését is. Utolsó lépésként – a meghozott intézkedések eredményeképpen – a terv alkalmazása alatt a termelés 2005-re összességében 26,1 %-kal 1 340 000 tonnára fog csökkenni.

(30)

A HUNOSA-terv 550 új munkavállaló alkalmazását irányozta elő a 2002–2005-ös időszakban. A spanyol hatóságok garantálták, hogy abban az esetben, ha új munkavállalók alkalmazása tűnik szükségesnek, ezeket azon munkavállalók közül választják ki, akik valamelyik bánya bezárásakor elvesztették állásukat; ez alól kizárólag két eset képez kivételt: bizonyos szakosodott technikusok, illetve a munkahelyi balesetekben elhunyt munkavállalók közvetlen leszármazottainak alkalmazása.

(31)

A spanyol hatóságok közölték, hogy a HUNOSA termelési egységeinek 1 tonna kőszénegyenértékre eső költségei, amelyeket a javaslat szerint nyitva kívánnak hagyni a szerkezetátalakítás időszaka alatt, a következők:

(32)

A spanyol hatóságok úgy ítélték meg, hogy a 2002–2005-ös időszakban a termelési költségek e megközelítőleg 20 %-os csökkenése rámutat arra, hogy lehetőség van a termelési költségek csökkentésére a Hunosa termelési egységeiben, továbbá arra, hogy ez a tendencia a jövőben fokozódni fog. A spanyol hatóságok szerint a termelési költségek említett csökkenése egyben a vállalatnak nyújtott támogatás 25 %-os csökkenését is jelenti, és véleményük szerint ez a tendencia is megszilárdítható a jövőben.

(33)

A tervben meghatározott célkitűzésekkel összhangban egy olyan intézkedéscsomag kezdeményezését javasolták, amely egy olyan gazdasági szerkezet kialakítását ösztönzi, amely a szénbányászat mellett alternatív lehetőségeket kínál a Hunosa működési térségében. Ezért a spanyol hatóságok és a szakszervezetek kötelezettséget vállaltak arra, hogy e terv különböző intézkedéseinek támogatásával 650 munkahely létrehozására törekednek a 2002–2005-ös időszakban Asztúria központi szénmezőin.

(34)

A szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek és az örökölt adósságok fedezésére nyújtott támogatást illetően, amelyek a lerakóhelyek összevonására és kiválasztására vonatkozó technikai intézkedésekhez és a kapacitás ennek megfelelő kiigazításához kapcsolódnak, a spanyol hatóságok kijelentették, hogy a szociális intézkedésekre van szükség, amelyek elsősorban a korkedvezményes nyugdíjazás finanszírozására szolgálnak. Az ezen intézkedések és más javasolt intézkedések fedezésére nyújtandó támogatást fokozatosan csökkentik.

(35)

A következő táblázat a munkaerő leépítését és a Hunosa-terv szerint nyújtandó támogatás teljes összegét mutatja a szerkezetátalakítási tervben javasoltak szerint.

(36)

2003. április 22-i levelükben a spanyol hatóságok értesítették a Bizottságot, hogy a Hunosa-terv egyéb célkitűzések mellett óvintézkedésként fenn kívánják tartani a belföldi széntermelés egy minimális mennyiségét, hogy biztosítsák a tartalékokhoz való hozzáférést.

(37)

A spanyol hatóságok e levélben azzal indokolták a Hunosa 2005. évi minimális termelését – amely 1 340 000 tonna –, hogy biztosítani kell, hogy a Hunosa bányái közelében lévő erőművek fogyasztásának 30 %-át (100 nap) e vállalat lássa el. A spanyol hatóságok ugyanennek a kritériumnak az alkalmazását javasolják 2005 után is. A spanyol hatóságok úgy ítélik meg, hogy az erőművek közelében lévő stratégiai termelés fenntartása kiemelt célkitűzés a tartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervben.

(38)

A támogatás a 2003–2005-ös időszakban áll rendelkezésre.

(39)

A támogatás vissza nem térítendő támogatás formájában történik.

(40)

A (21) preambulumbekezdésben említett spanyol szénbányászati vállalatok termelési egységei.

(41)

Az ECO/2731/2003 miniszteri rendelet, az ECO/768/2003 miniszteri rendelet, az ECO/180/2004 miniszteri rendelet és az ITC/626/2005 miniszteri rendelet.

(42)

A Spanyolország által a 2000–2011-es időszakra készített villamosenergia-termelési előrejelzések szerint a szén részesedését a villamosenergia-termelésben a 2000-es 35,9 %-ról 2011-re 15 %-ra csökkentik. Ugyanezen időszak alatt a földgázból nyert villamos energia aránya 9,7 %-ról 33,1 %-ra nő. A megújuló energiaforrásoknak a villamosenergia-termelésben való aránya a 2000-es 16,9 %-ról 2011-ben 28,4 %-ra fog emelkedni. A villamosenergia-termelés a teljes CO2-kibocsátásnak csupán 28 %-áért felelős. Spanyolország nem tartja logikusnak, hogy összefüggést keresnek a nemzeti széntermelésnek nyújtott támogatás és a CO2-kibocsátás között. A kibocsátással sokkal inkább az energiatermelés korrelál. Az erőművek addig maradnak üzemben, amíg ez műszakilag és gazdaságilag életképes megoldás, függetlenül attól, hogy a felhasznált szenet belföldön termelték-e ki, vagy importálták.

(43)

2004. március 30-án a Bizottság hivatalos vizsgálati eljárást indított. A Bizottság kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett terv összhangban van-e az 1407/2002/EK rendeletben meghatározott feltételekkel és kritériumokkal, és megfelel-e e rendelet célkitűzéseinek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a terv nem elég részletes. Ezért a 2004. március 30-i levelében felkérte a spanyol hatóságokat, hogy:

(44)

A spanyol hatóságok a következő észrevételeket tették azt követően, hogy a Bizottság megindította az eljárást. Harmadik felek nem nyújtottak be észrevételeket.

(45)

A spanyol hatóságok jelentést nyújtottak be a 2003-ban és 2004-ben kifizetett támogatásokról, valamint a 2005-re előirányzott kifizetésekről, amelynél aszerint csoportosítják a támogatásokat, hogy az 1407/2002/EK rendelet 4. vagy 5. cikke szerint nyújtották-e őket. A HUNOSA vállalatnak nyújtott és nyújtandó támogatásokat aszerint csoportosították, hogy azokat az állami általános költségvetésből vagy a S.E.P.I. (13) forrásaiból finanszírozzák-e.

(46)

Az iparág által vállalt termelőkapacitás-leállításra visszavezethető termelési tendenciák a következőképpen alakultak:

(47)

A spanyol hatóságok benyújtották azokat a kritériumokat, amelyek alapján a termelési egységeket, mint a támogatásnak az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke és 5. cikke (3) bekezdése szerinti kedvezményezettjeit osztályozták: fő kritériumként: 1 tonna kőszénegyenértékre eső termelési költség. Továbbá kiegészítő kritériumként az alábbiakat határozták meg:

(48)

Végezetül meg kell találni az arra a térségre jellemző szociális és regionális feltételek súlyozásának módját, ahol a termelési egység található. A szociális és regionális kritérium fenntartásának szükségessége megkerülhetetlen tényező. A spanyol kormány kész mérlegelni a Bizottság által adott esetben javasolni kívánt feltételeket.

(49)

A „termelési egység” fogalommeghatározását felülvizsgálták azon vállalatok szempontjából, amelyek a legnagyobb termelőkapacitással rendelkeznek, és amelyek ezáltal egynél több termelési egységgel rendelkezhetnek. A HUNOSA kivételével a támogatásokat eddig vállalati szinten elemezték, valamint a mélyműveléses és külfejtéses szénbányászati telepeket együtt vették számításba.

(50)

A spanyol hatóságok rávilágítottak, hogy – ahogy az a jelentésből is kitűnt – minden olyan vállalatot, amelyet 2002-ben a 3632/93/ESZAK határozat 4. cikke szerint támogatásban részesülő vállalatként soroltak be, jelenleg az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke alapján támogatásban részesülő vállaltként osztályoznak.

(51)

A spanyol hatóságok rámutattak, hogy 2005 végéig a támogatást átfogóan, évente 4 %-kal csökkenteni kell.

(52)

A spanyol hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy az ECO/2731/2003 miniszteri rendelet módosították, hogy összhangba hozzák az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkével. A rendelet csak azokra a termelési egységekre lesz alkalmazandó, amelyeket 2005. december 31. előtt ténylegesen bezártak, és nem lesz alkalmazandó az említett időpont után lejáró bezárási programokra. Ezenkívül a tüzelőanyagot szállító termelési egység bezárása miatt visszavont szénszállítási szerződésekre 1 000 hőegységenként 13 EUR-s kompenzációt határoztak meg az 1407/2002/EK tanácsi rendelet mellékletében szereplő költségtípusokra nyújtható maximális pénzügyi támogatásként. Csak a kellően indokolt, ténylegesen felmerült költségeket fizetik ki.

(53)

A spanyol kormány teljesíteni fogja a 2002/826/ESZAK határozat (18) preambulumbekezdését azzal, hogy 2005. december 31. előtt véglegesen leállít 1 660 000 tonnányi termelőkapacitást az említett preambulumbekezdésben felsorolt vállalatoknál. Néhány említett vállalat már 2002-ben megkezdte a termelőkapacitás csökkentését.

(54)

A támogatásokról szóló 2003-as, 2004-es és 2005-ös jelentésekben közöltek szerint az Antracitas de Guillón, ENCASUR, ENDESA és PMC (a 2004-es bezárása előtt) számára 2003-ban nyújtott, valamint a 2004-re és 2005-re tervezett támogatás célja a tevékenység csökkentése. Az ENDESA és az ENCASUR számára 1998 és 2002 között az üzembezárás rendkívüli költségeire nyújtott pénzügyi támogatást akkor azzal indokolták, hogy a támogatás az általános korkedvezményes nyugdíj és az említett vállalatok által 100 %-ban kifizetett összeg különbözetét fedezte. A spanyol hatóságok kötelezettségvállalási nyilatkozatban erősítették meg azoknak a termelési egységeknek a bezárását, amelyre a vállalatok 2005 végén vállaltak kötelezettséget.

(55)

A spanyol hatóságok részletes adatokat adtak az utóbbi évek jelentős szerkezetátalakítási intézkedéseiről és a 2002–2005-ös tervnek való megfelelés mértékéről. A terv két termelési egység bezárását tartalmazza, amely a kitermelési kapacitás 700 000 tonnás csökkentését jelenti.

(56)

A spanyol hatóságok kifejtették, hogy a szerkezetátalakítási támogatás mértéke szigorúan a külső szociális kötelezettségek alapján felmerülő költségek határértékein belül marad, és megfelelő magyarázattal szolgáltak.

(57)

A költségcsökkentés érdekében tett jelentős erőfeszítések és a termelési támogatás kevésbé jelentős degressziója közötti nyilvánvaló ellentmondás alapvetően a bevételek változására vezethető vissza, aminek oka az importált szén nemzetközi ára, illetve az amerikai dollár/euro átváltási árfolyam. A spanyol hatóságok részletes információkat nyújtottak be a bevételek kiszámításával kapcsolatban, és rávilágítottak, hogy a bevételek általában miért alacsonyabbak az importált szén nemzetközi áránál.

(58)

A szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatással kapcsolatban a spanyol hatóságok részletes magyarázatot adtak.

(59)

A spanyol hatóságok kijelentették, hogy e személyzet alkalmazására szigorúan az alapvető fontosságú munkakörök betöltése miatt van szükség, elsősorban biztonsági okokból. Azonban meg kell jegyezni, hogy a terv életbe lépése óta nem vettek fel új munkaerőt. Mindazonáltal a spanyol hatóságok óvintézkedésként legfeljebb 100 új munkavállalóban állapították meg az új alkalmazottak maximális becsült számát.

(60)

Annak meghatározása érdekében, hogy a program intézkedései a Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése értelmében támogatásnak minősülnek-e, meg kell állapítani, hogy a támogatást tagállamokon keresztül vagy állami forrásból nyújtják-e, hogy a támogatás előnyben részesít-e bizonyos vállalkozásokat, hogy az intézkedések torzítják-e a versenyt vagy a verseny torzulásával fenyegetnek-e, és érintik-e a tagállamok közötti kereskedelmet.

(61)

A 87. cikk első feltétele ahhoz kapcsolódik, hogy ez a cikk az államok által vagy állami forrásból nyújtott támogatásokat szabályozza. Ebben a meghatározott esetben az állami forrás jelenlétét az bizonyítja, hogy az intézkedéseket ténylegesen Spanyolország hatóságainak állami költségvetéséből és kisebb mértékben a S.E.P.I. forrásaiból finanszírozzák, amely egy köztulajdonban lévő, teljes mértékben állami ellenőrzés alatt álló vállalat.

(62)

A 87. cikk (1) bekezdésének második feltétele arra vonatkozik, hogy az intézkedések előnyben részesíthetnek bizonyos kedvezményezetteket. Egyrészt meg kell állapítani, hogy a kedvezményezett vállalatok a támogatáson keresztül gazdasági előnyre tesznek-e szert, másrészt pedig azt, hogy a támogatásokat egy meghatározott típusú vállalatnak nyújtják-e. A támogatás egyértelműen gazdasági előnyt biztosít a szénbányászati vállalatoknak, hiszen közvetlen támogatásról van szó, amely fedezi azokat a jelenlegi kiadásokat, amelyeket egyébként e vállalatoknak maguknak kellene viselniük. E kiadások az előrelátható költségek és az előrelátható bevételek különbözetéből, valamint a szerkezetátalakítás során felmerülő költségekből adódnak, a szénbányászati vállalatok pedig előnyre tesznek szert azáltal, hogy e költségeiket részben megtérítik. Ráadásul a szóban forgó intézkedések kizárólag Spanyolország szénbányászati vállalataira irányulnak. Az intézkedések ezért előnyben részesítik ezeket a vállalatokat a versenytársakkal szemben, azaz megkülönböztetőek.

(63)

A 87. cikk (1) bekezdésében foglalt harmadik és negyedik feltétel szerint a támogatás nem torzíthatja, illetve nem fenyegetheti torzulással a versenyt, továbbá sem közvetlenül, sem közvetve nem befolyásolhatja a tagállamok közötti kereskedelmet. A jelenlegi esetben az intézkedések igenis a verseny torzulásának veszélyét vonják maguk után, mivel a kedvezményezettnek nem minősülő versenytársakkal szemben megerősítik a kedvezményezett vállalatok pénzügyi helyzetét és tevékenységük mozgásterét. Még ha csekélynek is tekinthető a Közösségen belüli szénkereskedelem és az érintett vállalatok nem exportálnak, a többi tagállamban letelepedett vállalatoknak kevesebb mozgásterük van termékeik exportjára a spanyol piacon.

(64)

Emiatt a szóban forgó intézkedések a Szerződés 87. cikke (1) bekezdésének hatálya alá tartoznak, és csak akkor tekinthetők összeegyeztethetőnek a közös piaccal, ha teljesítik a Szerződésben előírt eltérések egyikét.

(65)

Mivel mind az ESZAK-Szerződés, mind pedig a 3632/1993/ESZAK határozat 2002. július 23-án hatályát vesztette, továbbá figyelembe véve a Szerződés 87. cikke (3) bekezdésének e) pontját, a bejelentett intézkedéseket az 1407/2002/EK rendelet alapján kell értékelni.

(66)

Az 1407/2002/EK rendelet megállapítja a szénipar részére nyújtható, a szénipar szerkezetátalakítását célzó állami támogatásokra vonatkozó szabályokat. Ezek a szabályok figyelembe veszik az ágazat szerkezetátalakításának szociális és regionális vonatkozásait és a tartalékokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a hazai széntermelés minimális szintje fenntartásának szükségességét. A szénipar szerkezetátalakítását a közösségi szén és az importált szén versenyképessége tekintetében tapasztalható egyenlőtlenségek miatt folytatni kell.

(67)

Az arányosság elvével összhangban a támogatott szén termelését olyan mértékben kell korlátozni, amely feltétlenül szükséges ahhoz, hogy hatékonyan hozzájáruljon az energiaellátás biztonságára vonatkozó célkitűzéshez. Ebben az összefüggésben a Bizottság emlékeztet a „Fenntartható Európa egy jobb világért – az Európai Unió fenntartható fejlődésre irányuló stratégiája” című közleményére, közismert nevén a fenntartható fejlődésről szóló göteborgi stratégiára, amely célul tűzi ki „az éghajlatváltozás korlátozását és a tiszta energia használatának fokozását.” (14)

(68)

A tagállamok az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke alapján támogatást nyújthatnak a tevékenység csökkentésére. Ennek egyik teljesítendő feltétele, hogy az érintett termelési egységek működésének egy bezárási terv részét kell képeznie.

(69)

A tagállamok az 1407/2002/EK rendelet 5. cikkének (3) bekezdésével összhangban termelési támogatást nyújthatnak egy vállalatnak, ha a támogatás kifejezetten egy termelési egységre vagy termelési egységek egy csoportjára irányul. Az egyik teljesítendő feltétel, hogy az érintett termelési egységek vagy az ugyanazon vállalkozáson belüli termelési egységek csoportjának működése a széntartalékokhoz való hozzáférési terv részét képezze.

(70)

A tagállamok az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkével összhangban támogatást nyújthatnak a szénipar racionalizálásából és szerkezetátalakításából származott vagy származó, a folyó termeléshez nem kapcsolódó költségek fedezésére, amennyiben a kifizetett összeg nem haladja meg az ilyen jellegű költségeket. A szénipar racionalizálásából és szerkezetátalakításából származó költségkategóriák meghatározását az említett rendelet melléklete tartalmazza.

(71)

2004. március 30-i levelében a Bizottság kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a bejelentett terv összhangban van-e az 1407/2002/EK rendeletben meghatározott feltételekkel és kritériumokkal, és ugyanakkor megfelel-e e rendelet célkitűzéseinek. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy részletesebb tervre van szükség. E levelet követően Spanyolország több alkalommal is részletes információkkal szolgált a Bizottságnak a szerkezetátalakítási tervről. Az új információk alapján a Bizottság az alábbiakban értékelni fogja a szerkezetátalakítási tervet és a szerkezetátalakítási terv alapján a 2003-ra, 2004-re és 2005-re nyújtott támogatásokat.

(72)

2004. március 30-i levelében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a spanyol hatóságok nem jelentették ki egyértelműen, hogy betartják-e a korábbi bizottsági határozatokban, különösen az ESZAK-Szerződés alapján elfogadott 2002/826/ESZAK határozatban meghatározott feltételeket. E határozat szerint a támogatásnyújtás feltétele, hogy az érintett termelési egységek egy bezárási terv részét képezzék, továbbá 2005 végéig 1 660 000 tonnával csökkentsék a termelőkapacitásukat. Spanyolországnak be kell tartania ezeket a feltételeket. Az, hogy az ESZAK-Szerződés lejárt és hatályba lépett az 1407/2002/EK rendelet, nem kérdőjelezi meg a korábban tett kötelezettségvállalások érvényességét. Ezeket a kötelezettségvállalásokat teljes mértékben figyelembe kell venni, a Bizottságnak pedig biztosítania kell az ESZAK-Szerződés alapján hozott határozatokban megállapított feltételek teljesülését.

(73)

A 3632/93/ESZAK határozaton alapuló korábbi bezárási, illetve tevékenységcsökkentésre irányuló tervet a 2002/826/ESZAK határozattal jóváhagyták. A spanyol hatóságok a Bizottságnak írt leveleikben számos alkalommal elfogadták, hogy a múltban tett kötelezettségvállalásokat teljes mértékben be kell tartani, továbbá kifejezetten megerősítették, hogy a 2002/826/ESZAK határozat (18) preambulumbekezdésében felsorolt termelési egységek bezárására vonatkozó határozatokat a hatályos szabályokkal összhangban végrehajtják. Ez azt jelenti, hogy legkésőbb 2005-ig 1 660 000 tonnányi termelőkapacitást állítanak le. A spanyol hatóságok által nyújtott tájékoztatás alapján a Bizottság ellenőrizni tudta, hogy a termelőkapacitás csökkentése valóban megtörtént-e.

(74)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy az a termelési egység, amely csökkentette termelőkapacitását, megegyezik azzal, amely már szerepelt a 3632/93/ESZAK határozaton alapuló bezárási, illetve tevékenységcsökkentésre irányuló tervben. Ezek a 2002/826/ESZAK határozat (18) preambulumbekezdésében felsorolt termelési egységek.

(75)

A korábbi spanyol bezárási, illetve tevékenységcsökkentésre irányuló terv szerint az Antracitas de Guillón, az ENDESA (mélyműveléses) és az ENCASUR (mélyműveléses) termelési egységeket 2002 végéig be kellett zárni. Azonban e termelési egységek még 2003-ban és részben 2004-ben is működtek.

(76)

A Bizottság felszólítását követően az ENDESA és az ENCASUR mélyműveléses termelési egységeit és az Antracitas de Guillón termelési egységeit bezárták. A Promotora de Minas de Carbón külfejtéses termelési egységeit is bezárták 2004. március 31-én. A Bizottság kötelezettségvállalási nyilatkozatot kapott, amelyben a spanyol hatóságok megerősítették azoknak a termelési egységeknek a bezárását, amelyre a vállalatok 2005-ben vállaltak kötelezettséget.

(77)

A Bizottság a Spanyolország által közölt információk alapján ellenőrizte, hogy az e vállalatok részére a 3632/93/ESZAK határozat 5. cikke alapján e termelési egység bezárásának rendkívüli költségeire nyújtott támogatás összege nem haladta-e meg ezeket a költségeket.

(78)

Mivel a 2002/826/ESZAK határozat (18) preambulumbekezdésében felsorolt termelési egységek végrehajtották a szükséges termelőkapacitás-csökkentést, és az ugyanezen határozat szerint bezárandó termelési egységeket végül bezárták, a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Spanyolország betartotta a korábbi bizottsági határozatokat.

(79)

2004. március 30-i levelében a Bizottság megállapította, hogy a spanyol hatóságok bejelentették a nyújtandó működési támogatás teljes összegét. Azonban a spanyol hatóságok nem jelentették be sem az 1407/2002/EK rendelet 4. cikkében említett, a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás teljes összegét, sem pedig az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében említett, a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás teljes összegét. A spanyol hatóságok nem derítettek fényt azokra a kritériumokra sem, amelyeket a termelési egységeknek teljesíteniük kell ahhoz, hogy kérelmezhessék a támogatást.

(80)

A Bizottság másik kétsége azzal kapcsolatban merült fel, hogy a spanyol hatóságok nem határozták meg sem a 2005. december 31. előtt, sem pedig a 2007. december 31. előtt – a bezárási terv eredményeképpen – leállítandó teljes termelőkapacitást, amit pedig az 1407/2002/EK rendelet 4. cikkének a) pontja és 9. cikkének (4) bekezdése a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás jogosultsági feltételeként határoz meg. A támogatás becsült összege csak akkor ítélhető oda, ha bejelentik a teljes kapacitáscsökkentést.

(81)

A széntartalékokhoz való hozzáférés biztosításához szükséges termelőkapacitás és minimális termelési szint tekintetében a Bizottság Spanyolországnak küldött 2004. március 30-i levelében úgy ítélte meg, hogy az indoklás a jelek szerint nem felel meg az 1407/2002/EK rendelet 1. cikkében meghatározott célnak. A széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervet és a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatást a tartalékokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében a hazai széntermelés minimális szintje fenntartása szükségességének kell indokolnia. Az ágazat szerkezetátalakításának szociális és regionális szempontjaival csak a bezárási tervek és a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatások indokolhatók.

(82)

A spanyol hatóságok tájékoztatást nyújtottak a termelési egységek költségeivel kapcsolatban. Spanyolország a HUNOSA kivételével mindegyik vállalatnál mélyműveléses termelési egységként határozta meg az egyes vállalatok mélyműveléses szénbányászati telepét és az ahhoz kapcsolódó infrastruktúrát, és hasonló megközelítést követett a külfejtéses szénbányászati telepek esetében is. Az 1407/2002/EK rendelet alkalmazása a „termelési egység” fogalmán alapul. 2004. március 30-án a Bizottság kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy ezek az információk az 1407/2002/EK rendelet 9. cikkében meghatározott feltételek céljából elég részletesek-e.

(83)

Az eljárás megindítását követően Spanyolország aszerint csoportosította a támogatásokat, hogy az 1407/2002/EK rendelet 4. cikke vagy 5. cikkének (3) bekezdése szerint nyújtották-e őket. A 2003–2005-ös időszak során a következő termelő egységek kaptak támogatást a 4. cikk szerint: az Antracitas de Guillón S.A., a Coto Minera Jove S.A., az Endesa mélyműveléses termelési egysége, az Encasur mélyműveléses termelési egysége, a González y Díez S.A., az Industria y Comercial Minera S.A. (INCOMISA), a Mina Escobal S.L., a Mina La Camocha, a Minas de Valdeloso S.L., a Promotora de Minas de Carbón S.A. és a Virgilio Riesco S.A. A Mina Escobal S.L. 2004-ben zárt be, a Promotora de Minas de Carbón S.A. pedig 2005-ben. Tevékenység csökkentésére nyújtott támogatásban részesült a köztulajdonban lévő Hunosa szénbányászati vállalat két termelési egysége, a Pumarabule és a Figaredo, amelyeket be is zártak. Más termelési egységek széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatásban részesültek. E termelési egységek felsorolását a (21) preambulumbekezdés tartalmazza.

(84)

Az újonnan kapott információk alapján a Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a spanyol hatóságok megfelelően osztották fel a termelési támogatást a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás és a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatás között. Továbbá a spanyol hatóságok megerősítették, hogy teljesítik az 1407/2002/EK rendelet 4. cikkének a) pontjában meghatározott feltételt, amely szerint azt a termelési egységet, amely tevékenység csökkentésére nyújtott támogatásban részesül, legkésőbb 2007 végéig be kell zárni.

(85)

A Bizottság figyelembe veszi, hogy a termelési támogatásra való jogosultság megállapításakor a spanyol hatóságok által alkalmazandó kritériumokkal kapcsolatban a spanyol hatóságok tájékoztatták a Bizottságot, hogy fő kritériumként az 1 tonna kőszénegyenértékre eső termelési költséget fogják alkalmazni. Ez a kritérium összhangban van az 1407/2002/EK rendelet 5. cikkével, mivel egyértelmű jelzésnek tekinthető arra, hogy a támogatást a legjobb gazdasági kilátásokkal rendelkező termelési egységeknek nyújtják.

(86)

Kiegészítő kritériumként veszik figyelembe a spanyol hatóságok a létező piacokat, azaz azt, hogy 100 kilométeres körzetben lennie kell egy működő erőműnek, továbbá a termelési egység tulajdonjogát gyakorló vállalat fizetőképességét. Ebből a szempontból meghatároztak egy minimális arányt, amelynek meg kell lennie a vállalat saját forrásai és összes eszköze között. Ez utóbbi kritérium hozzájárul annak a célnak az eléréséhez, hogy a támogatást a legjobb gazdasági kilátásokkal rendelkező termelési egységeknek nyújtsák. Az előző kritériumot csupán kiegészítő kritériumként kell alkalmazni. Az energiaellátás biztonságát szem előtt tartva és egyben pénzügyi okokból is – mivel összefügg a szállítási költségekkel – figyelembe lehet venni a termelési egység elhelyezkedését is, ez azonban nem lehet fő tényező. A Bizottság összességében úgy ítéli meg, hogy a spanyol hatóságok által alkalmazandó kritériumok összhangban vannak az 1407/2002/EK rendelet előírásaival.

(87)

A spanyol hatóságok által adott tájékoztatás alapján a Bizottság ellenőrizte a „termelési egység” szerkezetátalakítási tervben használt fogalommeghatározását. Spanyolország korábban vállalati szinten elemezte a támogatásokat, és együtt vette számításba a mélyműveléses és külfejtéses szénbányászati telepeket. Spanyolország módosította ezt az elemzési módszert, és az 1407/2002/EK rendeletben meghatározottak szerint termelési egységenként ellenőrizte a támogatásokat. Továbbá Spanyolország ezzel kapcsolatban a Bizottság rendelkezésére bocsátotta a 2002/871/EK határozatban előírt információkat. Ezért a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a „termelési egység” fogalommeghatározása, ahogy azt Spanyolország a szerkezetátalakítási tervében használta, összhangban van a fent említett rendelettel.

(88)

A Bizottság figyelembe veszi, hogy a szerkezetátalakítási terv eredményeképpen a termelőkapacitás 12 millió tonna lesz. Spanyolország általános energetikai helyzete alapján – különös tekintettel a spanyol hatóságok azon szándékára, hogy 2011-re 35,9 %-ról 15 %-ra kívánják csökkenteni a szén részesedését a villamosenergia-termelésben – megfelelő intézkedésnek tűnik a kapacitás 12 millió tonnára való csökkentése, ami segíti az említett cél elérését. Ezért ez a 2005 végéig megvalósítandó termelőkapacitás az 1407/2002/EK rendeletnek megfelelően stratégiai tartaléknak tekinthető. Következésképpen a szerkezetátalakítási tervnek a széntartalékokhoz való hozzáférésre vonatkozó részébe bevont termelési egységek feltételezhetően jogosultak a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatásra, amennyiben teljesülnek az említett rendelet 4. és 5. cikkének feltételei.

(89)

Ezenkívül teljesült a fő kritérium és a rendelet alapvető eleme, a támogatások degresszivitása is. Az 1407/2002/EK rendelet 4. és 5. cikke szerint nyújtott támogatást évente 4 %-kal csökkentették. A Bizottság megítélése szerint ez a csökkentés elfogadható. A Bizottság figyelembe vette, hogy a spanyol hatóságok 2006-ra és 2007-re vonatkozóan is azt jelentették be, hogy célként továbbra is a támogatások évi 4 %-os csökkentését tűzték ki.

(90)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a spanyol hatóságok kellően tisztázták azokat a kritériumokat, amelyek alapján a termelési egységekről megállapítják, hogy jogosultak-e a tevékenység csökkentésére vagy a széntartalékokhoz való hozzáférésre nyújtott támogatásra. Ezek a kritériumok összhangban vannak az 1407/2002/EK rendelettel, különösen annak 4. cikke a) pontjával és 9. cikke (6) bekezdésének a) pontjával.

(91)

Ezzel összefüggésben a Bizottság emlékezteti a spanyol hatóságokat arra, hogy szociális és regionális szempontokat nem lehet figyelembe venni a stratégiai tartalékok fenntartásáról hozott döntésekben. A szociális és regionális feltételek csak akkor vehetők figyelembe, ha e feltételek alkalmazása a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás és a szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségének fedezésére nyújtott támogatás odaítéléséhez kapcsolódik.

(92)

A spanyol hatóságok részletes információkat adtak a szén áráról. A spanyol kormány által nyújtott kiegészítő információkban rámutattak arra, hogy a spanyol kormány által kifizetett állami támogatás ténylegesen a termelési költségek és a spanyol szén átlagos értékesítési ára közötti különbözet volt; ez utóbbi alacsonyabb volt a harmadik országokból behozott szén átlagáránál. Mindez alapvetően a spanyol szén rosszabb minőségének tudható be, és kisebb mértékben annak, hogy az árakat hosszú távú szerződésekben határozzák meg, miközben az importált szén ára egy adott napon a szén azonnali (prompt) piaci árának felel meg.

(93)

A spanyol hatóságok ismertették, hogy a nemzetközi árak és a nemzeti szénárak változásainak hatása a gyakorlatban késleltetve, megközelítőleg három negyedévvel később jelentkezik. Másrészt a szén minősége láthatóan kifejezetten rosszabb a nemzetközi piacon forgalmazott szénéhez képest. Ez ahhoz vezet, hogy a belföldön gyártott szén ára sokkal alacsonyabb. A szénért fizetett ár erőművenként eltérő, mivel a különböző termelési egységekben bányászott szén minősége különbözik. Példaképpen a szén fűtőértéke 7 % és 35 % között ingadozhat, attól függően, hogy melyik telepen termelték ki.

(94)

A spanyol széntermelés általában rosszabb minőségű szenet termel ki a szén magas hamu- és víztartalma miatt, az alacsony illékonyanyag-tartalom miatt, vagy egyszerre mind a két körülmény miatt. A gyengébb minőségű szénnek nincs világpiaca, mivel valamennyi széntermelő ország a bányák közelében használja fel a gyengébb minőségű szenet. E széntípus használata nagyobb összegű beruházásokkal és magasabb karbantartási költségekkel jár az erőművek tulajdonosai számára, mivel nem csak különleges égetőkemencéket kell telepíteniük, amelyek karbantartása és üzemeltetése drágább, hanem a normál minőségű szénnel fűtött erőművekhez képest az ilyen erőműveknek a hatékonysága is gyengébb.

(95)

A spanyol hatóságok rámutattak arra, hogy gazdaságilag nem életképes megoldás a szén minőségének olyan mértékű javítása, hogy összehasonlítható legyen az importált szénnel, mivel a termelési eljárások sokkal drágábbá válnának és kevésbé lennének versenyképesek.

(96)

1998 óta a szén értékesítési árát a szénkitermelő termelési egységek és a szénfelvevő erőművek közötti közvetlen tárgyalások során határozzák meg, a hatóságok bárminemű beavatkozása nélkül. A hatóságok csak súlyos érdekellentétek esetén avatkozhatnak be. A szénbányászati vállalatoknak fizetett árak bemutatása érdekében a spanyol hatóságok benyújtottak néhány olyan villamosenergia-ellátó vállalat közötti szerződést, amelyeknek széntüzelésű erőműveik vannak. A szén árának számítási módszere tartalmaz egy képletet, amely a szén minőségére vonatkozik, és az egyéb aspektusok mellett figyelembe veszi az illékony vegyületek, a hamu és a nedvesség arányát, valamint a kéntartalmat és a fűtőértéket.

(97)

A szén árát Spanyolországban a szénbányászati vállalatok és az ügyfeleik között létrejött hosszú távú szerződések alapján határozzák meg. A jelenleg alkalmazott szerződések 2005. december 31-ig érvényesek. Az árak a következő paramétereken alapulnak:

(98)

Spanyolország a Spanyolországba behozott feketekőszén átlagos importárát számítja ki. Az átlagos importárakat a spanyolországi szénimportáló vállalatoktól és a harmadik országok szénexportáló vállalataitól gyűjtött statisztikai adatok alapján határozzák meg.

(99)

E rendszer megfelelő működése érdekében alapvető fontossággal bír, hogy a feketekőszénre kiszámított ár valóban tükrözze a szén világpiaci árát. Ennek ellenőrzése érdekében a Bizottság összehasonlította ezt az árat a MCIS összesülő kazánszénre vonatkozó jelzőárával, amely a standard szénárat adja meg az azonnali (prompt) piacon.

(100)

A spanyol hatóságok magyarázatot adtak az MCIS összesülő kazánszénre vonatkozó jelzőára és az általuk kiszámított átlagár közötti különbözetre, rámutatva arra, hogy az előbbit kizárólag az adott napon, az azonnali piacon kötött szerződések alapján határozzák meg, míg az általuk számított ár az összes, az adott napon érvényes szerződésen alapul, beleértve a hosszú távú szerződéseket is. Ennek eredményeképpen a spanyol ár az azonnali piac árainak növekedésekor általában alacsonyabb, mint az azonnali piaci árak, az azonnali piac árainak csökkenésekor pedig magasabb azoknál. A két index átlaga hosszú távon nagyjából megegyezik: 1996 és 2004 között az MCIS összesülő kazánszénre vonatkozó átlagos jelzőára 43,3 EUR/tec volt, a spanyol átlagár ennél csak kevéssel volt alacsonyabb. A Bizottság ezért úgy ítéli meg, hogy a feketekőszénár számításának spanyol módszere valóban pontosan tükrözi az összesülő kazánszén világpiaci árát.

(101)

A fent említett paraméterek alapján 2001-ben az átlagár 45,85 EUR volt, a 2005-ös előrejelzések szerint pedig 36 EUR. A 2001-es bevételek kivételesen magasak voltak, elsősorban az adott évre vonatkozó egyes rendkívüli és atipikus bevételek bruttó elszámolása miatt. Következésképpen a termelési költségek 20 %-os csökkenése nem jelentkezett ezzel megegyező mértékben a 2003–2005-ös időszakra nyújtandó termelési támogatás teljes összegének csökkenésében.

(102)

A teljes támogatást azt követően állapították meg, hogy az egyes termelési egységek benyújtották a könyvvizsgálói jelentéseiket, amelyek tartalmazzák a termelési költségekre és bevételekre vonatkozó adatokat. Amennyiben később, a szénév végén kiderül, hogy a termelési költségek és a bevételek különbözete az előre jelzettnél alacsonyabb, csökkentik a támogatás teljes összegét, a többlettámogatást pedig vissza kell téríteni.

(103)

A fentiek alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy Spanyolország részletes magyarázattal szolgált a szénbányászati vállalatok bevételeinek kiszámítási módjáról. A benyújtott információk meggyőzték a Bizottságot, hogy a bevételek kiszámításakor helyes árakat alkalmaztak. A benyújtott információk és különösen az erőművek és a szénbányászati vállalatok között megkötött szerződések alapján a Bizottság azt a következtetést vonta le, hogy betartották az 1407/2002/EK rendelet 4. cikkének b) és c) pontját, abban az értelemben, hogy a termelési támogatás az adott szénév vonatkozásában nem haladta meg a termelési költségek és bevételek különbözetét, és a támogatás nem vezetett ahhoz, hogy a közösségi szénért fizetett szállítási ár alacsonyabb a harmadik országokból származó, azonos minőségű szén áránál. A Bizottság szigorúan ellenőrizni fogja, hogy a 2006. január 1-jétől az erőművek és a szénbányászati vállalatok között az új szerződésekről folytatandó tárgyalások során a számításokban megfelelően figyelembe vegyék a szén jelenleg magas világpiaci árát. Végezetül a Bizottság megemlíti, hogy az említett rendelet 4. cikkének d) és e) pontjában megállapított feltételeket szintén figyelembe vették.

(104)

2004. március 30-i levelében a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a spanyol hatóságok nem tisztázták pontosan azokat a kritériumokat, amelyeket figyelembe kell venni az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke alapján a folyó termeléshez nem kapcsolódó, a rendkívüli költségek (a múltból örökölt adósságok) fedezésére nyújtott támogatások odaítélésekor. Spanyolország a 2003. október 3-i levelében értesítette a Bizottságot, hogy ezeket a támogatásokat kizárólag azoknak a termelési egységeknek nyújtották, amelyeket a 2003–2005-ös időszakban bezárnak, továbbá hogy a támogatás összege nem haladja meg a költségekét. Azonban a 2004. szeptember 24-i ECO/2731/2003 miniszteri rendelet nem említi kifejezetten ezeket a feltételeket. Az ECO/2731/2003 miniszteri rendelet nem tartalmaz megfelelő garanciákat annak biztosítására, hogy a termelési egységek bezárásának költségeire nyújtott támogatás nem haladja meg e költségek összegét, és az érintett termelési egységeket 2005. december 31. előtt bezárják. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a Spanyolország által a termelési egységek bezárásának költségeire nyújtott támogatás kiszámítására előirányzott kritériumok, amelyek az erőművekkel kötött szerződésekben meghatározottak szerint a széntartalékok csökkentésén és az ezer kalóriányi csökkentésre nyújtott kb. 13 EUR-s támogatáson alapulnak, nem biztosítják eléggé az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke feltételeinek teljesülését. A Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy az említett cikk alapján nyújtott támogatás nagyon magasnak tűnik, és felmerül az a kérdés, hogy ebből a szempontból és a szerkezetátalakítási folyamat intenzitását figyelembe véve nem túl magas-e.

(105)

Az újonnan kapott információk alapján a Bizottság megjegyzi, hogy az ECO/2731/2003 miniszteri rendeletet módosították, hogy összhangba hozzák az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkének követelményeivel. Jelenleg a rendelet csak azokra a termelési egységekre alkalmazandó, amelyeket 2005. december 31. előtt bezárnak. A termelési egység bezárása miatt visszavont szénszállítási szerződések tekintetében az 1 000 hőegységenként nyújtott 13 EUR-s kompenzációt illetően a rendelet pontosította, hogy ez a támogatás maximumnak tekintendő, és csak a bezárás kellően indokolt, ténylegesen felmerülő költségeit fizetik ki. Erre vonatkozóan a spanyol hatóságok kijelentették, hogy 2004 során kevesebb támogatást ítéltek meg. 2004-ben a rendkívüli költségek fedezésére nyújtandó és ténylegesen odaítélt támogatások összege 518 986 EUR volt az előirányzott 555 227 EUR helyett.

(106)

A Bizottság úgy ítélte meg, hogy Spanyolország kielégítő magyarázatot adott a szerkezetátalakítási folyamathoz kapcsolódó rendkívüli költségekkel kapcsolatban. Spanyolország meghatározta az 1407/2002/EK rendelet mellékletében említett költségkategóriák szerint nyújtandó támogatás összegét. Így a Bizottság ellenőrizni tudta, hogy az összegek, amelyek elsősorban a korkedvezményes nyugdíjazáshoz kapcsolódtak, nem haladják meg a költségeket, és a szerkezetátalakítás rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatás jóváhagyható. A munkaerő-leépítés, a bányászati kapacitás csökkentésének és a termelési támogatások nyújtására jellemző lefelé irányuló tendencia hátterének tekintetében a spanyol hatóságok által nyújtott tájékoztatás meggyőzte a Bizottságot arról, hogy a támogatásból fedezendő költségek a szerkezetátalakítási folyamat intenzitásához képest nem túl magasak. A következő fejezetben külön értékelés foglalkozik a Hunosa köztulajdonban lévő vállalat szerkezetátalakítási folyamatának rendkívüli költségeire nyújtott támogatással.

(107)

A Hunosa vállalattal kapcsolatban a Bizottság a 2004. március 30-i levelében hangsúlyozta, hogy ez a vállalat a 3632/93/ESZAK határozaton alapuló bezárási terv részét képezte. Szociális és regionális okok miatt azonban a bezárásra csak 2002 után került sor. E vállalat termelési költségei a Közösség más szénbányászati vállalatainak termelési költségeihez viszonyítva nagyon magasak. A Bizottság úgy ítélte meg, hogy a termelés és a munkaerő csökkentése az európai átlag alatt van. A terv kilenc termelési egységből két egységnek a bezárását írja elő. 2003. október 3-i levelében Spanyolország a termelési költségek további 20 %-os csökkentését jelentette be, ami 2005-re a támogatás 25 %-os csökkenését eredményezi. A Spanyolország által a 2003. október 3-i levélben bejelentett termelésiköltség-csökkenés szükségszerűen a Hunosának nyújtott támogatás további csökkentésével jár, amelynek összege 2005-ben 179 460 750 EUR lesz.

(108)

A Bizottság a 2004. március 30-i levelében úgy ítélte meg, hogy az a javaslat, amely szerint a Hunosa vállalat számára kellene fenntartani a régióban található erőművek szénfogyasztásának 30 %-át (ami 100 napi fogyasztásnak felel meg), adott esetben nem tekinthető összeegyeztethetőnek a közös piaccal.

(109)

A spanyol hatóságok megerősítették azon szándékukat, hogy az 1407/2002/EK rendelettel összhangban folytatják a Hunosa szerkezetátalakítási folyamatát, célul tűzve ki a támogatási összeg, a termelőkapacitás és ennek megfelelően a munkaerő jelentős csökkentését. Ezeket a szerkezetátalakítási intézkedéseket a Hunosa Asztúria Autonóm Körzetben betöltött szociális és regionális jelentőségének összefüggésében kell értékelni.

(110)

A spanyol hatóságok részletes tájékoztatást adtak a Bizottságnak a Hunosa szerkezetátalakítási folyamatáról, a bevételek és a költségek alakulásáról, a vállalat kilátásairól és a nyújtandó támogatás összegéről.

(111)

A terv a következő elemeket tartalmazza:

(112)

Spanyolország Közösséghez való 1986-os csatlakozása óta a következő adatok állnak rendelkezésre a szerkezetátalakítási folyamattal kapcsolatban:

(113)

1998–2004 során a Hunosának nyújtott támogatás a kiigazított feltételek szerint 32 %-kal csökkent, ami meghaladja a spanyol bányászati ágazatra jellemző átlagértéket, mivel ott a teljes csökkenés 25,7 % volt. 1992 óta a Hunosának nyújtott támogatás teljes összege a kiigazított feltételek szerint 54 %-kal, állandó értéken pedig 69 %-kal csökkent.

(114)

Ráadásul úgy tűnik, hogy a spanyol hatóságok a 2003–2005-ös szerkezetátalakítási terven túlmenően is folytatták a Hunosa szerkezetátalakítását. 2003 során a ténylegesen megítélt termelési támogatás 264 480 000 EUR volt, szemben az előirányzott 271 593 000 EUR-val, ami további 2,6 %-os csökkentést jelent. A szerkezetátalakítás rendkívüli költségeinek fedezésére nyújtott támogatás összege 240 689 000 EUR volt, szemben az előirányzott 302 557 000 EUR-val, ami 20,4 %-os csökkentést jelent.

(115)

2004-ben a termelés 1 070 000 tonnára esett vissza, ami a tervhez képest további 20 %-os csökkenést jelent. 2004 végéig a munkavállalók száma 4 137-re esett vissza. A ténylegesen odaítélt termelési támogatás 2004-ben az előirányzott 254 682 EUR helyett 247 483 EUR volt, ami további 2,8 %-os csökkenést jelent.

(116)

2005 végére 3 500 fős munkaerő-állományt várnak, ami a tervet meghaladó 14 %-os csökkenést jelent.

(117)

Elsősorban a bányák fizikai jellemzőinek tudható be, hogy a Hunosa termelési költségei ilyen magasak. A széntelepeket alkotó szén sűrűsége viszonylag kicsi, így a bányászathoz nagy területet kell igénybe venni, ami jelentős infrastruktúra kiépítését teszi szükségessé. Mivel a szénnek ez a kis sűrűsége is rendszertelenül helyezkedik el, a gépesítés is nehéz. Ráadásul a szerkezetátalakítási folyamat, különös tekintettel a jelentős munkaerő-csökkentésre és sok munkavállaló korkedvezményes nyugdíjazására, nem járul hozzá a termelési költségek optimális alakulásához sem. Mindazonáltal a Hunosának sikerült csökkentenie a termelési költségeit, mégpedig azáltal, hogy javította a menedzsment tevékenységét, és azokra az egységekre összpontosította a termelést, ahol a gépesítés és a gépesített bányászat a legalacsonyabb költségek mellett a legkönnyebben valósítható meg. Egyéb eszközök használatával, a folyamatos gépiesítéssel és informatikai fejlesztéssel, a berendezések és a termelés modernizációjával javították a termelékenységet. Ez a szemlélet a jövőben is a termelési költségek további csökkenéséhez vezet majd.

(118)

A Bizottság mindazonáltal megjegyzi, hogy a 2001–2005-ös időszakban a termelési költségek 20 %-os csökkenése nem járt együtt a termelési támogatási szintén 20 %-os csökkenésével. A spanyol hatóságok szerint ez a 2001-es és 2005-ös bevételek közötti különbségnek tudható be. 2001-ben az átlagos bevétel jóval magasabb volt, mint a 2005-ös, ami 37 EUR/tec összegnek felelt meg.

(119)

A spanyol hatóságok részletes magyarázattal szolgáltak a Hunosa e bevételeivel kapcsolatban. Az árakat hosszú távú szerződések keretében állapítják meg, amelyekről a Hunosa és ügyfelei a liberalizált piac feltételei szerint szabadon tárgyalnak.

(120)

Az újonnan kapott információk alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a költségcsökkentés érdekében tett jelentős erőfeszítések és a termelési támogatás kevésbé jelentős degressziója közötti nyilvánvaló ellentmondás alapvetően a bevételek változására vezethető vissza, aminek oka az importált szén nemzetközi ára, valamint az amerikai dollár/euro átváltási árfolyam. A bevételek kiszámításáról szóló 4.4.3. fejezetben bemutatottak szerint a 2003–2005-ös időszak bevételei a 2001-es bevételekhez képest alacsonyabbak voltak. A spanyol hatóságok által ezzel kapcsolatban benyújtott információk alapján – különös tekintettel a Hunosa és a Hunosa által kitermelt szénnel fűtött öt erőmű között létrejött szerződésben szereplőkre – a Bizottság ellenőrizni tudta, hogy helyes adatokat alkalmaztak-e a Hunosa bevételeinek kiszámításakor.

(121)

A korábban a tevékenység csökkentésére nyújtott támogatás a Hunosa azon termelési egységeire irányult, amelyeket azóta bezártak. Ebből a szempontból a Bizottság a Hunosa tekintetében is úgy ítéli meg, hogy betartották a korábbi bizottsági határozatokat.

(122)

A Hunosa-terv a Pumarabule és a Figaredo bányáinak bezárását írja elő, ami 700 000 tonnás visszafordíthatatlan kapacitáscsökkentést jelent. A Bizottság úgy gondolja, hogy feltételezhetően a többi termelési terv egy széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló terv részét képezi. Azonban a spanyol hatóságok jelezték, hogy ez valószínűleg változni fog 2005 után. A Bizottság elfogadja ezt a nézetet, mivel ez bizonyos mozgásteret enged azon támogatások teljes összegének csökkentéséhez, amelyeket a 2005 utáni években fognak nyújtani.

(123)

Annak magyarázatként, hogy a Hunosa termelése miért képezi részét a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervnek, a spanyol hatóságok technikai szempontból hivatkoznak a tartalékokhoz való hozzáférésre, a közeli erőművek kereslete, a szén minősége és azon erőművek szükségletei szempontjából, amelyek olyan berendezésekkel vannak felszerelve, amelyek megfelelnek a Hunosa által termelt szén minőségének. A Bizottság megjegyezte, hogy Spanyolország tartózkodott annak a kritériumnak az alkalmazásától, amely a legközelebbi erőmű 100 napos ellátására vonatkozik. A spanyol hatóságok magyarázata szerint ezt hipotetikus példaként használták, és sohasem gondoltak a kritériumként való alkalmazására. Mindazonáltal ez a példa nem érinti azt a tényt, hogy a spanyol hatóságok olyan határozatot hoztak, amely szerint a Hunosa tartalékainak fedeznie kell a környező térségben lévő erőművek szükségletének bizonyos százalékát. Figyelembe véve e kritérium rugalmasságát, a Bizottság megjegyzi, hogy a spanyol hatóságok valószínűleg nem fogják megsérteni az áruk szabad mozgásának elvét.

(124)

A spanyol hatóságok indoklását követően a Bizottság úgy ítélte meg, hogy a 2005-ös 1 millió tonnás termelés tekinthető a széntermelés stratégiai tartaléka azon részének, amelyet a spanyol hatóságok fenn kívánnak tartani. A Bizottság egyetért a spanyol elemzéssel, hogy a 2003–2005-ös Hunosa-terv egy átmeneti, de nélkülözhetetlen eszköz, amely egy későbbi szakaszban megkönnyíti azoknak a termelési egységeknek a meghatározását, amelyeket majd a 2006–2010-es időszakra vonatkozó és a széntartalékokhoz való hozzáférést érintő új tervbe kívánnak bevonni. Figyelembe véve a termelés és a támogatási összeg jelentős csökkenését, a terv összhangban van az 1407/2002/EK rendeletben meghatározott feltételekkel, és hasznos alapot kínál a szerkezetátalakítási folyamat folytatásához. Mivel a Hunosa tartalékai ahhoz szükségesek, hogy 2005-ben összesen 12 millió tonnás széntermelést valósítsanak meg, a Bizottság számára elfogadható, hogy a Hunosa tartalékai a 2003–2005-ös időszakban a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló terv részét képezik majd. Azonban a Bizottság emlékezteti a spanyol hatóságokat arra, hogy a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló tervet és különösen a Hunosának az abban betöltött szerepét a magas termelési költségek miatt a 2006–2010-es időszak tekintetében felül kell vizsgálni. A Hunosa termelését és adott esetben a támogatásokat jelentősen csökkenteni kell majd ebben az időszakban.

(125)

A spanyol hatóságok részletes adatokat adtak a szerkezetátalakítási folyamat rendkívüli költségeinek fedezésére az 1407/2002/EK rendelet 7. cikke szerint nyújtott támogatásról, és a költségeket technikai és szociális költségekre osztotta fel. Ezeket az alábbi táblázat mutatja be.

(126)

A Hunosa a 2002 és 2005 közötti korkedvezményes nyugdíjazásokkal kapcsolatban 2 622 munkavállalóval számolt, aminek költsége megközelítőleg egyenként 417 000 EUR. Ezek a költségek változhatnak, ahogy arra a 2003. évvel kapcsolatban rámutattak. A ténylegesen megítélt támogatás 20 %-kal kevesebb volt, mint az előirányzott támogatás.

(127)

Az 1407/2002/EK rendelet 1. cikkével összhangban a Bizottság figyelembe vette azt a tényt, hogy az érintett övezetben a Hunosa a közvetlen foglalkoztatás 20 %-át biztosítja, és nehéz alternatív foglalkoztatási lehetőségeket teremteni, mivel 1986 óta 18 000 munkavállaló számára biztosítottak foglalkoztatást. A Hunosa gazdasági és társadalmi szempontból rendkívül fontos Asztúria autonóm körzete számára. A Bizottság megérti, hogy Spanyolországnak időre van szüksége ahhoz, hogy alternatív gazdasági tevékenységeket alakítson ki a régióban.

(128)

A spanyol hatóságok által nyújtott tájékoztatás alapján a Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez a támogatás teljesíti az 1407/2002/EK rendelet 7. cikkének feltételeit. A támogatás magában foglalja a rendelet mellékletében említett intézkedéseket, és összege nem haladja meg a költségekét.

(129)

A Spanyolország által nyújtott tájékoztatás alapján úgy tűnik, hogy a 2003–2005-ös időszakban nem vettek fel új bányászokat. A Bizottság elégedett ezzel a megközelítéssel, és emlékezteti a spanyol hatóságokat arra, hogy ez jelenleg és a jövőben is fontos elemét képezi a szerkezetátalakítási intézkedések közös piaccal való összeegyeztethetőségére vonatkozó értékelésnek.

(130)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Hunosa jelentős erőfeszítéseket tett a szerkezetátalakítás érdekében, és a folyamatnak ebben a szakaszában – figyelembe véve a Hunosa szociális és regionális jelentőségét – nem lenne ésszerű további intézkedések bevezetését kérnie. Ezért a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a Hunosa szerkezetátalakítási terve összhangban van az 1407/2002/EK rendelet céljával és rendelkezéseivel. A támogatást azzal a céllal nyújtották, hogy hozzájáruljanak a szerkezetátalakítási folyamathoz, és ennek keretében figyelembe vették a Hunosa helyzetének szociális és regionális szempontjait Asztúria autonóm körzetében. A Bizottságnak az eljárás megindításakor felmerülő – különösen a támogatás összegének kiszámításával és az ehhez alapul vett kritériumokkal kapcsolatos – kétségeit a spanyol hatóságok eloszlatták, hiszen további részletes információkat nyújtottak be, valamint kiegészítő szerkezetátalakítási intézkedéseket vezettek be, amelyek túlmutattak az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási terven. Mindazonáltal a Bizottság emlékezteti a spanyol hatóságokat, hogy az új szerkezetátalakítási intézkedések és a 2006–2010-es időszakra vonatkozó, a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló terv fényében újra át kell gondolni a Hunosa helyzetét, és további szerkezetátalakítási intézkedésekre van szükség.

(131)

A szerkezetátalakítási terv tartalmazza az 1407/2002/EK rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében említett, a széntartalékokhoz való hozzáférésről szóló terv és az említett cikk (4) bekezdésében említett bezárási terv elemeit. A Bizottság ezért az említett rendelet 10. cikkének (1) bekezdésével összhangban kedvező határozatot tud hozni a javasolt tervekről. Ezzel egyidejűleg az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján a Bizottság határozatot hozhat a spanyol hatóságok által a szénipar számára 2003-ban, 2004-ben és 2005-ben nyújtott vagy nyújtani kívánt éves támogatásról. A Bizottságnak e döntés meghozatalakor figyelembe kell vennie az említett rendelet 4–8. cikkében meghatározott feltételeket és kritériumokat, valamint a rendelet célkitűzéseivel való összeegyeztethetőséget.

(132)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Spanyolország által bejelentett szerkezetátalakítási intézkedések szerint az állami támogatás csökkenése a széntermelés további folyamatos csökkenéséhez fog vezetni. Az 1407/2002/EK rendelet 6. cikkével összhangban a támogatás teljes összege csökkenő tendenciát követ, és 2003-at követően egyik évben sem haladja meg a Bizottság által a 2001. évre engedélyezett támogatási összeget. A széntartalékokhoz való hozzáférés tekintetében az említett rendelet 5. cikkének (3) bekezdésében előírtak szerint Spanyolország azt javasolja, hogy 2005-ben a széntartalékokhoz való hozzáférést összesen 12 millió tec kapacitással biztosítsák. E cél elérése érdekében a termelőkapacitás 1 600 000 tonnával csökkentették.

(133)

Annak ellenére, hogy a spanyol szénipar átlagos termelési költségei enyhén csökkentek, a termelési költségek túlzottan magas szinten maradtak. Még ha növekedtek is a világpiaci árak, a spanyol szénnek az importált szénnel szembeni kedvezőtlen versenyhelyzete nem fog jelentősen változni az elkövetkező években.

(134)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a benyújtott adatok és a 2006-ra és 2007-re körvonalazott keretek a jelenleg szükséges feltételekkel együtt jó iránymutatásként szolgálnak. Spanyolország biztosította, hogy a 2003–2005-ös időszakéhoz hasonló ütemben folytatja a termelés és a támogatási összeg csökkentését ezekben az években is. A Bizottság ezért elfogadja a Spanyolország által 2006-ra és 2007-re benyújtott információk részletességét és érvényességét. A 2006–2007-es időszak tekintetében Spanyolországnak egy későbbi szakaszban kell benyújtania az 1407/2002/EK rendelet 4. és 5. cikke szerinti támogatás teljes volumenére vonatkozó részletes adatokat, amihez mellékelnie kell a 2010-ig tartó időszakra vonatkozó szerkezetátalakítási intézkedéseket. A Bizottság úgy ítéli meg, hogy ez az ütemezés a termelési egységek bezárásának szociális és regionális vonatkozásai szempontjából indokolt, figyelembe véve azt a tényt, hogy Spanyolország a 2005 utáni időszakra vonatkozóan is kifejezetten vállalta, hogy teljesíti azt a feltételt, amely szerint a támogatásnak csökkenő tendenciát kell követnie. Ez utóbbi elem döntő fontossággal bír a bizottsági értékelésben, hiszen az említett rendelet egyik alapvető eleme a széniparnak nyújtott állami támogatás végleges és jelentős csökkentésének szavatolása.

(135)

Spanyolország úgy döntött, hogy ugyanazt a támogatási rendszert folytatja, mint korábban. A szerkezetátalakítási intézkedések egyrészt az energiaellátás biztonságát szolgálják, másrészt pedig lehetővé teszik a szerkezetátalakítási folyamat folytatását. A támogatás bejelentett összege szükséges, mivel biztosítja a széntartalékokhoz való hozzáférést és a szénbányászati tevékenység csökkentését, amelyet alapvető fontosságúnak tekintenek. Támogatás nélkül a termelést le kellene állítani Spanyolországban, mivel a szénbányászat nem versenyképes.

(136)

A Bizottság úgy ítéli meg, hogy a termelőkapacitás becsült volumene – amelyet 2005-re 12 millió tec mennyiségben rögzítettek a spanyol energiaellátásban – indokolt, különösen az energiaellátási politika biztonságának és az általános energiapolitika összefüggésében. A Bizottság az értékelésében figyelembe vette, hogy Spanyolország a 2010-ig tartó időszakban növelni fogja a megújuló energiaforrások részesedését az energiaellátásban.

(137)

Mivel a foglalkoztatás szempontjából a bejelentett szerkezetátalakítási intézkedések fontos következményekkel járnak majd a munkaerőpiacon, a Bizottság a tervről szóló értékelésében figyelembe vette, hogy lehetőség szerint minimalizálni kell a spanyol szénipar szerkezetátalakításának szociális és regionális hatásait.

(138)

A Bizottság az értesítés alapján úgy ítéli meg, hogy a spanyol feketekőszénipar tervezése a következő célkitűzéseken alapul: a szükséges pénzügyi támogatások degressziója, a termelési támogatás és a termelési költségek csökkentése, a fogyasztók megfelelő minőségű és időbeli ütemezésű ellátásának biztosítása, a foglalkoztatás társadalmilag elfogadható csökkentése és az intézkedések regionális hatásának mérlegelése.

(139)

A Bizottság ezért azt a következtetést vonja le, hogy a spanyol szerkezetátalakítási terv a 2003–2005-ös időszak tekintetében elég részletes, és a 2006-ra és 2007-re vonatkozó szükséges feltételekkel megfelelő iránymutatásként szolgál. Ezenkívül a szerkezetátalakítási terv a 2010-ig tartó elsődleges energia ellátás összefüggésében jó áttekintést ad a szénnek az energiapolitikában és a környezetvédelmi politikában betöltött szerepéről.

(140)

A fentiek alapján és az eredetileg bejelentett szerkezetátalakítási terven túlmenően hozott intézkedések figyelembevételével a Bizottság úgy ítéli meg, hogy a Spanyolország által benyújtott terv összeegyeztethető az 1407/2002/EK rendelet célkitűzéseivel és kritériumaival, különösen annak 9. cikke (4) és (6) bekezdésében meghatározott kritériumokkal. Mivel a 2003-ra, 2004-re és 2005-re vonatkozó támogatást a szerkezetátalakítási terv alapján és azzal összhangban nyújtották, illetve fogják nyújtani, a Bizottság az említett rendelet 10. cikkének (2) bekezdése alapján azt a következtetést vonja le, hogy ez a támogatás összhangban van a rendelettel.

(141)

A Bizottság megállapította, hogy Spanyolország 2003-ban és 2004-ben jogellenesen nyújtott állami támogatást a széniparnak, és ezzel megsértette a Szerződés 88. cikkének (3) bekezdését. Azonban az intézkedéseknek és a Spanyolország által benyújtott információknak az 1407/2002/EK rendelet 10. cikke szerinti elemzését követően a Bizottság megállapította, hogy a szénipar 2003–2005-re vonatkozó szerkezetátalakítási terve és a szerkezetátalakítási terven alapuló 2003–2005. évi állami támogatás összeegyeztethető a közös piaccal. Ezért engedélyezik, hogy Spanyolország kifizesse a támogatást,