4.2.2011   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 30/34

(1)

Írországra jelenleg egyre nagyobb nyomás nehezedik a pénzügyi piacokon, ami az ír államháztartás fenntarthatóságával kapcsolatos aggályok erősödését tükrözi, tekintettel a meggyengült pénzügyi szektornak nyújtott átfogó költségvetési támogatásra. A hazai bankrendszer az ingatlan- és építési projekteknek való túlzott kitettsége következtében ezen szektorok összeomlását követően komoly veszteségeket szenvedett el. A gazdaság és a bankszektor jelenlegi válsága drámai hatást gyakorolt az ír államháztartásra is, súlyosbítva a recesszió hatását. Az adóbevételek csökkenése és a ciklikus kiadásoknak a növekvő munkanélküliség miatti emelkedése hozzájárult a magas államháztartási hiányhoz és az adósság meredek emelkedéséhez, a válság előtti kedvező helyzet és a 2008 közepe óta végrehajtott öt fontos költségvetési konszolidációs intézkedéscsomag ellenére. A bankszektornak nyújtott, jelentős tőkeinjekciót tartalmazó támogatások nagyban hozzájárultak az államháztartási egyenleg romlásához. A jelenlegi piaci aggályok elsősorban azt a tényt tükrözik, hogy az ír állam és a bankrendszer fizetőképessége a válságban elválaszthatatlanul összekapcsolódott; ez az ír államkötvények hozamának meredek emelkedését eredményezte, míg a hazai bankrendszer ténylegesen elszigetelődött a nemzetközi piaci finanszírozástól.

(2)

A kormány ellenőrzésén kívül álló, rendkívüli fejlemények által okozott súlyos gazdasági és pénzügyi zavarokra tekintettel az ír hatóságok 2010. november 21-én hivatalosan pénzügyi támogatást kértek az Európai Uniótól, azon tagállamoktól, amelyek pénzneme az euró, és a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), amelynek célja a gazdaság fenntartható növekedésének visszaállításához nyújtandó támogatás, a bankrendszer megfelelő működésének biztosítása, valamint az Unió és az euróövezet pénzügyi stabilitásának megőrzése. 2010. november 28-án megkötötték a 2010–2013 közötti időszakra vonatkozó átfogó szakpolitikai intézkedéscsomagról szóló technikai megállapodást.

(3)

A Tanácsnak és a Bizottságnak előterjesztett gazdasági és pénzügyi kiigazítási programtervezet (a „program”) célja, hogy helyreálljon a pénzügyi piacoknak az ír bankszektorba és az államba vetett bizalma, és visszatérjen a fenntartható gazdasági növekedés. E célok eléréséhez a program három fő elemet tartalmaz: az első a pénzügyi szektorra irányuló stratégia, amely a bankszektor alapvető méretcsökkentését, tőkeáttételének csökkentését és átszervezését tartalmazza, kiegészítve a szükséges mértékű megfelelő újratőkésítéssel. A második a nagyszabású költségvetési konszolidációs stratégia, amely az ír hatóságok által 2010. november 24-én közzétett, a 2011–2014 közötti időszakra vonatkozó nemzeti helyreállítási terven alapul. A terv részletes költségvetési konszolidációs intézkedéseket határoz meg, amelyek célja, hogy középtávon a bruttó államadósság határozottan csökkenő pályára kerüljön. A hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy 2015-ig – a Tanács által 2010. december 7-én megállapított, módosított határidőig – a hiányt a GDP 3 %-a alá csökkentik. A harmadik – szintén a nemzeti helyreállítási tervre épülő – elem az ambiciózus strukturális reform ütemterve, mindenekelőtt a munkaerőpiac területén, a kiigazítás megkönnyítése és a gazdaság növekedési potenciáljának erősítése érdekében. Az ír hatóságok e nagyszabású szakpolitikai intézkedéscsomag támogatásához pénzügyi segítséget kérnek az Uniótól és azon tagállamoktól, amelyek pénzneme az euró, valamint kétoldalú kölcsönt az Egyesült Királyságtól, Svédországtól, Dániától és az IMF-től.

(4)

A nominális GDP növekedésére vonatkozó jelenlegi bizottsági előrejelzések alapján (2011-ben 1,4 %, 2012-ben 2,7 % és 2013-ban 3,8 %) az írországi túlzott költségvetési hiány megszüntetéséről szóló, 2010. december 7-i tanácsi ajánlásban meghatározott költségvetési kiigazítási pálya összhangban van az adósság-GDP arány alakulásának pályájával, ami 2010-ben 98,9 %, 2011-ben 113,5 %, 2012-ben 120,0 % és 2013-ban 121,8 %. Így az adósság GDP-hez viszonyított aránya 2013-ban stabilizálódna, majd ezután – a hiány további csökkenését feltételezve – csökkenő pályára kerülne. Az adósság dinamikáját számos vonal alatti művelet befolyásolja, amelyek az előrejelzés szerint 2011-ben GDP-arányosan 5,3 százalékponttal, 2012-ben 0,8 százalékponttal növelik az adósság GDP-hez viszonyított arányát, majd 2013-ban 1,3 százalékponttal csökkentik. Ezek tartalmazzák a bankok számára 2011-re tervezett tőkeinjekciót, a készpénztartalékok csökkenését, valamint a felhalmozott kamatok és a készpénzkamatok kifizetése közötti különbségeket.

(5)

A Bizottság által az Európai Központi Bankkal együttműködve készített értékelés szerint Írország finanszírozási igénye 2010 decembere és 2013 vége között összesen 85 milliárd (85 000 millió) EUR. A jelentős költségvetési kiigazítás ellenére az állam esetében a finanszírozási hiány a program tartama alatt elérheti az 50 milliárd EUR-t. Ez az esedékes hosszú lejáratú adósság tekintetében 2011 végéig 0 %-os, 2012-ben 20 %-os, 2013-ban pedig 80 %-os refinanszírozási mértéket feltételez. A rövid lejáratú adósság kapcsán szintén vannak a refinanszírozásra vonatkozó visszafogott feltételezések. A programban vázolt, az ír bankrendszerbe vetett bizalom tartós helyreállítását célzó pénzügyi ágazati stratégia egy legfeljebb 35 milliárd EUR összegű banki támogatást tartalmaz. Ebbe beletartozik a kiválasztott bankoknak nyújtandó, legfeljebb 10 milliárd EUR összegű azonnali tőkeinjekció, annak érdekében, hogy alaptőkéjük („1. szintű tőke”) 12 %-ra növekedjen, valamint a tőkeáttétel csökkentését támogató korai intézkedések finanszírozása és a nemzeti vagyonkezelő ügynökséghez (National Asset Management Agency – NAMA) transzferálandó további kölcsönök értékcsökkentésének (haircut) figyelembevétele. 25 milliárd EUR további feltételes tőkekötelezettség nyújtása pedig biztosítékot jelent ahhoz, hogy a bankok teljesíteni tudják folyó és jövőbeli tőkekötelezettségeiket. A tényleges finanszírozási igény azonban lényegesen alacsonyabb lehet, különösen ha a piaci feltételek jelentős mértékben javulnak és a program tartama alatt nem következnek be súlyos, váratlan banki veszteségek.

(6)

A program finanszírozása külső források és ír pénzügyi tartalékok felhasználásával történik. Az Unió a 407/2010/EU rendelettel létrehozott európai pénzügyi stabilizációs mechanizmus keretében legfeljebb 22,5 milliárd EUR összegű támogatást nyújt Írországnak. Ez részét képezi az Írország európai partnerei által biztosított 45 milliárd EUR-s teljes támogatásnak. Az EFSM keretében adott támogatás mellett az Írország uniós partnerországai által nyújtott hitelek tartalmazzák az európai pénzügyi stabilitási eszközből adott hozzájárulást (17,7 milliárd EUR), valamint kétoldalú hitelnyújtást az Egyesült Királyságtól, Svédországtól és Dániától (összesen 4,8 milliárd EUR). Emellett Írország kibővített megállapodás keretében hitelt kért az IMF-től, 19,5 milliárd SDR összegben különleges lehívási jogot (körülbelül 22,5 milliárd EUR-nak felel meg). Az ír hozzájárulás 17,5 milliárd EUR-t tesz ki és a meglévő államkincstári készpénztartalékok felhasználásával és a National Pension Reserve Fund (nemzeti nyugdíj-tartalékalap) hozzájárulásával történik. Az EFSM keretében nyújtott támogatásra az IMF által biztosított támogatás feltételeihez hasonló feltételeknek kell vonatkozniuk.

(7)

A Tanácsnak – főként az ír stabilitási program naprakésszé tett változatának és a nemzeti reformprogram végrehajtásának éves felülvizsgálata, valamint a túlzotthiány-eljárás keretében – rendszeresen meg kell vizsgálnia az Írországban végrehajtott gazdaságpolitikát.

(8)

Az uniós pénzügyi támogatást a Bizottságnak kell kezelnie. Az ír hatóságokkal egyeztetett különös gazdaságpolitikai feltételeket indokolt a különös gazdasági feltételekről szóló egyetértési megállapodásban rögzíteni. A részletes pénzügyi feltételeket egy hitelmegállapodásban kell rögzíteni.

(9)

A Bizottságnak, az EKB-val konzultálva, ellenőrző látogatások és az ír hatóságoktól kért rendszeres – negyedévente benyújtandó – jelentések útján rendszeres időközönként indokolt megvizsgálnia, hogy teljesülnek-e a támogatáshoz kapcsolódó gazdaságpolitikai feltételek.

(10)

A program végrehajtása során célszerű, hogy a Bizottság további szakpolitikai tanácsokat, egyes területeken pedig technikai segítséget nyújtson Írországnak.

(11)

Az uniós pénzügyi támogatás által finanszírozott műveleteknek összhangban kell lenniük az Unió szakpolitikáival és meg kell felelniük az uniós jognak. A pénzügyi intézmények támogatására irányuló intervenciókat a versenyjogra vonatkozó uniós előírásokkal összhangban kell végrehajtani. A Bizottság az EKB-val és az IMF-fel együttműködésben be kívánja vonni a tagállamokat a prudenciális likviditási értékelésbe (PLAR) és az ír hitelintézetek szerkezetére, működésére és életképességére vonatkozó jövőbeni stratégia kidolgozásába.

(12)

A támogatás tervezett célja, hogy támogassa a program sikeres végrehajtását,

a)

intézkedéseket tesz az Allied Irish Banks, a Bank of Ireland, az Educational Building Society és az Irish LIFE and Permanent saját tőke formájában történő újratőkésítésének biztosítására, ha szükséges, annak érdekében, hogy a 10,5 %-os alaptőkében („1. szintű tőke”) meghatározott minimális tőkekövetelmény fennmaradjon, a 2011. évi szavatolótőke-megfelelőségi felülvizsgálat eredményeitől függően;

b)

a lehető legrövidebb időn belül végrehajtja a válság idején bankokban szerzett részesedések elidegenítését, a pénzügyi stabilitás és az államháztartás szempontjainak megfelelő módon;

c)

külön tervet hajt végre az Anglo Irish Bank és az Irish Nationwide Building Society szanálására, amelynek célja ezen nem életképes hitelintézetek hiteleinek kezeléséből eredő tőkeveszteségek minimalizálása;

d)

2010 végéig jogszabálytervezetet nyújt be az Oireachtas-nak (Parlament) a pénzügyi stabilitásról és a hitelintézetek szerkezetátalakításáról, amely többek között rendelkezik az alárendelt részvényesek és kötvénytulajdonosok megosztott teherviseléséről;

e)

2011 márciusának végéig jogszabálytervezetet nyújt be az Oireachtas-nak (Parlament) a bankok és építőszövetkezetek határozathozatalára vonatkozó különös szabályokról és a nehézségekkel küzdő bankok tekintetében az Ír Központi Bank korai beavatkozására vonatkozó, hatékonyabb eljárásokról.

a)

a közszféra új alkalmazottai tekintetében 10 %-os fizetéscsökkentés. Az ír kormánynak megfelelő kiigazítást is meg kell fontolnia, többek között a közszféra béreivel összefüggésben, hogy ellensúlyozza a közigazgatás hatékonyságával és a közalkalmazottak számának csökkentésével összefüggő előirányzott megtakarítások esetleges kieséseit;

b)

a 2012. évi költségvetés elfogadása, amely az államháztartási hiány 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamon belül történő csökkentéséhez szükséges költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmaz, összesen legalább 3,6 milliárd EUR összegben. A költségvetés-tervezetnek különösen olyan bevételi intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekkel 1,5 milliárd EUR bevétel érhető el az év egészére nézve, ezek többek között: a személyijövedelemadó-sávok és -jóváírások csökkentése; a magánnyugdíjjal kapcsolatos adókedvezmény csökkentése; az általános adókiadások csökkentése; új vagyonadó; a tőkenyereség adójának és az állóeszköz-beszerzésre kivetett adónak a reformja; a szén-dioxid-kibocsátással összefüggő adó növelése. A költségvetésnek elő kell írnia a kiadások 2012. évi, 2,1 milliárd EUR-val való csökkentését, ideértve a szociális kiadásokat is; a közalkalmazottak számának csökkentését; a közszférában fizetett nyugdíjak és a programban foglalt egyéb kiadások kiigazítását és a tőkekiadások csökkentését;

c)

a vízszolgáltatás hatáskörének a helyi hatóságoktól egy közüzemi vízszolgáltató társasághoz való áthelyezésével kapcsolatos független értékelés véglegesítése és a végrehajtásra vonatkozó javaslatok előkészítése a díjkivetés 2012-2013-ban való megkezdésének céljával;

d)

jogszabályok elfogadása, amelyek értelmében az állami nyugdíjkorhatárt 2014-ben 66 évre, 2021-ben 67 évre, 2028-ban pedig 68 évre emelik, az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának erősítése érdekében. Emellett 2011-től a közszféra új alkalmazottainak nyugdíjjogosultságát érintő reformokat kell bevezetni. Ez tartalmazza a közalkalmazottak egyes kategóriáira vonatkozó előrehozott nyugdíj felülvizsgálatát és a nyugdíjak fogyasztói árakhoz kötött indexálását. A nyugdíjaknak az életpálya alatti bérek átlagán kell alapulniuk. Az új belépők nyugdíjkorhatárát az állami nyugdíjkorhatárhoz kell kapcsolni;

e)

a hiteles költségvetési stratégiát érvényesítő és a költségvetési keretet erősítő intézkedések elfogadása. Írországnak el kell fogadnia és végre kell hajtania azt a költségvetési szabályt, hogy 2011–2015 között a nem tervezett további bevételeket a hiány és az adósság csökkentésére kell fordítani. A 2011–2014 közötti időtartamra vonatkozó nemzeti helyreállítási tervben meghatározott javaslattal összhangban Írországnak költségvetési tanácsadó testületet kell létrehoznia, amely független értékelést ad a kormány költségvetési helyzetéről és előrejelzéseiről. Írországnak el kell fogadnia a költségvetési felelősségről szóló törvényt, amely középtávú kiadási keretet hoz létre minden területen kötelező többéves kiadási felső határértékekkel. Ezt az uniós szintű módosított gazdaságirányítási reformok figyelembevételével és a már folyó reformokra építve kell elfogadni;

f)

Írországnak jogszabályi módosításokat kell elfogadnia, hogy megszüntesse a védett ágazatokat, többek között a jogi szakmát, az orvosi szolgáltatásokat és a gyógyszerészeket érintő kereskedelmi és versenykorlátozásokat;

g)

az ír hazai bankok újratőkésítése, hogy alaptőkéjük („1. szintű tőke”) elérje a 12 %-os kezdeti szintet, figyelembe véve a NAMA-hoz transzferálandó további kölcsönök értékcsökkentését (haircut), és a rendszer korai tőkeáttétel-csökkentésének finanszírozása 10 milliárd EUR rendelkezésre bocsátásával. Az újratőkésítésnek törzsrészvények formájában kell megvalósulnia (vagy az Educational Building Society esetében egyenértékű instrumentumok révén);

h)

a minimálbér reformjára irányuló jogszabályok bevezetése, a munkahelyteremtés előmozdítása és az ágazati minimálbérek okozta torzulások elkerülése érdekében, és a Bizottsággal egyeztetve a kollektív szerződések (Registered Employment Agreements) és a foglalkoztatásra vonatkozó rendeletek (Employment Regulation Orders) keretének független felülvizsgálata;

i)

a munkanélküliek támogatási rendszerének reformja a munkanélküliségből való minél előbbi kilépésre irányuló ösztönzők erősítése érdekében. Erősíteni kell a kedvezményezettek álláskeresését vagy képzésben való részvételét ösztönző intézkedéseket az álláskeresők igényeinek jobb azonosítása, az elkötelezettség előmozdítása és szankciók révén; ezt hatékonyabb nyomon követésnek kell alátámasztania. A szankciórendszert úgy kell kialakítani, hogy tényleges jövedelemkiesést eredményezzen, de ne legyen túlzottan büntető jellegű;

j)

a lakossági hitelek rendszerére vonatkozó mélyreható értékelés közzététele, és jogszabályi reformok kidolgozása, amelyek révén egyensúlyba kerülnek a hitelnyújtók és a hitelfelvevők érdekei;

k)

a villamosenergia- és a földgázágazat független értékelését tartalmazó jelentés elkészítése, az állami finanszírozási igények megállapításának segítése és a verseny növelése céljából. Az ír hatóságoknak konzultálniuk kell a Bizottsággal ezen értékelés eredményeiről a megfelelő célok megállapítása érdekében;

l)

jogszabályi reformokra van szükség ahhoz, hogy versenyjogi esetekben bírságok vagy más szankciók lehetséges kiszabásával hitelesebb elrettentésre legyen mód, így erősítve a versenyt a nyílt piacokon. Emellett a versenyhatóságoknak elő kell írni, hogy határozzák meg azokat az ágazatokat, amelyek kívül esnek a versenyjog hatályán és állapítsanak meg eljárásokat ezeknek a kizárásoknak a kezelésére;

m)

a kiskereskedelmi ágazat növekedésének ösztönzéséhez a kormány tanulmányt készít a kiskereskedelmi létesítmények méretére vonatkozó jelenlegi felső határ megszüntetésének gazdasági hatásáról, a verseny erősítésének és a fogyasztói árak csökkentésének céljával. A tanulmányhoz kapcsolódó tervek végrehajtását megvitatja a Bizottsággal.

a)

a 2013. évi költségvetés elfogadása, amely az államháztartási hiány 3. cikk (3) bekezdésében meghatározott időtartamon belül történő csökkentéséhez szükséges költségvetési konszolidációs intézkedéseket tartalmaz legalább 3,1 milliárd EUR összegben. A költségvetésnek mindenekelőtt olyan bevételi intézkedéseket kell tartalmaznia, amelyekkel legalább 1,1 milliárd EUR bevétel érhető el (ideértve az átvitelt 2012-ből), többek között az alábbiakkal: a személyijövedelemadó-sávok és -jóváírások csökkentése; a magánnyugdíjjal kapcsolatos adókedvezmény csökkentése; az általános adókiadások csökkentése és a vagyonadó bevezetése. A költségvetésnek elő kell írnia a kiadások 2013. évi legalább 2 milliárd EUR-t kitevő csökkentését, többek között az alábbiakkal: a szociális kiadások csökkentése; a közszférában foglalkoztatottak számának csökkentése; a közalkalmazotti nyugdíjak kiigazítása; a programban foglalt egyéb kiadások visszafogása; és a tőkekiadások csökkentése;

b)

a lakossági hitelek rendszerének reformjára vonatkozó jogszabályok előterjesztése az Oireachtas-nak azzal a céllal, hogy a hitelnyújtók és a hitelfelvevők érdekei jobban egyensúlyba kerüljenek.