I. MELLÉKLET

(a 4. cikk (4) bekezdése szerint)

A.   RÉSZ

MINTAVÉTELI RENDSZER

1.   Mintavételre kerülő termékek

A fogyasztásra kész élelmiszerek következő kategóriáiból kell mintát venni kiskereskedelmi szinten:

1.1.   Csomagolt (nem fagyasztott) meleg- vagy hidegfüstöléssel kezelt, illetve pácolt hal

E kategóriába vákuum-csomagolású vagy védőgázas csomagolással ellátott termékek tartoznak.

A hal lehet szeletelt vagy egész. A csomagolt termék lehet egész vagy fél hal, illetve hal egy darabja, halbőrrel vagy anélkül.

1.2.   Lágy, illetve félkemény sajtok, a friss sajtok kivételével

E kategóriába a nyers, termizált vagy pasztőrözött állati tejből készített sajtok tartoznak. Ezek lehetnek rúzsflórával, penésszel vagy sós lében érlelt sajtok.

A sajt lehet csomagolt (például muszlinanyagba tekert), vagy olyan sajt, amely csomagolatlanul kerül kiskereskedelmi forgalomba, de amelyet a fogyasztó részére történő értékesítés helyén csomagolva árulnak.

1.3.   Csomagolt hőkezelt húskészítmények

1.3.1.

E kategóriába a hőkezelt, majd azt követően feldolgozott és vákuum- vagy védőgázas csomagolásban kiszerelt húskészítmények tartoznak.

1.3.2.

Ebbe a termékkategóriába tartoznak azok a csomagolatlan, illetve áteresztő csomagolású húskészítmények is, amelyeket a hőkezelés és a csomagolás között felszeleteltek vagy más módon kezeltek. E termékeket a hőkezelés után füstölni is lehet. Ebbe a kategóriába különösen a következők tartoznak: a) hideg, főtt húskészítmények: ezek a termékek tipikusan egész vagy nagyobb darab anatómiai, illetve feldolgozott részekből állnak (például a szeletelt főtt sonka és a főtt csirkefilé); b) kolbász; c) pástétom.

1.3.3.

Ebbe a kategóriába nem tartoznak bele: a) a hőkezelés után szárított húskészítmények, mint például a jerky húskészítmények (vékonyra szeletelt szárított marhahús); b) a nem áteresztő csomagolásban hőkezelt, és azt követően már nem kezelt húskészítmények; c) a fermentált húskészítmények, például a fermentált kolbász.

2.   Mintavételi terv

Az összehangolt monitoringprogram keretében olyan arányosan rétegezett mintavételi rendszert alkalmaznak, amelyben a mintákat az adott tagállam lakosságának nagysága szerint, arányosan osztják ki a tagállamok között.

2.1.   Mintavételi terv

2.1.1.

Minden tagállamnak egy többszintű klaszterterv alapján készített mintavételi tervvel kell rendelkeznie: a) az első szint a mintavételbe bevont fontosabb városokat/településeket tartalmazza; b) a második szint a mintavételbe bevont kiskereskedelmi árusítóhelyeket tartalmazza; c) a harmadik szint a mintavételbe bevont három, fogyasztásra kész élelmiszer-kategórián belüli különböző élelmiszertermékeket tartalmazza.

2.1.2.

A mintavételi tervet az illetékes hatóságnak kell elkészítenie úgy, hogy a terv a következőket tartalmazza: a) az összehangolt monitoringprogramba bevont városok/települések; b) az érintett kiskereskedelmi árusítóhelyek típusai és a minták százalékos aránya kategóriánként; c) a mintavételezés éves ütemterve.

2.1.3.

Amennyiben megfelelő értékesítési adatok nem állnak rendelkezésre, a mintavételi tervnek a következőket is tartalmaznia kell: a) a mintavételre kerülő terméktípusok a három, fogyasztásra kész élelmiszer-kategórián belül; b) az a) pontban említett minden egyes terméktípusból begyűjtendő minták száma.

2.1.4.

A tagállamoknak az alábbiakban ismertetett szabályok szerint, és a hozzáférhető legjobb értékesítési adatok alapján kell elkészíteniük a mintavételi tervet. Az említett értékesítési adatok beszerzésében, illetve abban, hogy az adatokat hogyan lehet beszerezni, gyakran a nemzeti kereskedelmi szövetségek tudnak segítséget nyújtani. Értékesítési adatok hiányában a piaci részesedésre vonatkozó legjobb központi szinten készített becsléseket kell használni a mintavételi tervben. Amennyiben semmilyen megbízható értékesítési adat nem áll rendelkezésre, az illetékes hatóságoknak egy az adott területtel foglalkozó mintavevőt kell megbízniuk a mintavételre kerülő terméktípusok kiválasztásával.

2.2.   Az érintett kiskereskedelmi árusítóhely-típusok kiválasztása

Az illetékes hatóságok kiválasztják azokat a kiskereskedelmi árusítóhelyeket, ahonnan mintát kell venni. A mintavételbe bevont kiskereskedelmi árusítóhely-típusok általában a következők: élelmiszer-áruházak, kis üzletek, csemegeboltok és piacok (például termelői vagy országos piacok).

Ha a legnagyobb árusítóhely-kategória (például élelmiszer-áruházak) az egyik fogyasztásra kész élelmiszer-kategória értékesítésében legalább 80 %-os piaci részesedéssel rendelkezik, csak ezekből az árusítóhelyekből kell mintákat gyűjteni. Egyéb esetben a második legnagyobb árusítóhely-kategóriát is be kell vonni a mintavételbe, egészen addig, amíg a piaci lefedettség legalább 80 %-os értéket el nem ér.

Ha a mintavételt egy mintavételi terv alapján végzik, az egyes fogyasztásra kész élelmiszer-kategóriákból a kiskereskedelmi árusítóhely-típusonként begyűjtendő minták számát az adott árusítóhely mintavételbe bevont árusítóhely-típusokon belüli piaci részesedésének arányában kell meghatározni.

2.3.   A mintavételezésbe bevont városok vagy települések kiválasztása

A mintavételt nagyobb városokban/településeken kell végezni. Tagállamonként legalább két nagyobb várost/települést kell bevonni a mintavételbe.

A mintavételbe bevont városoknak/településeknek a tagállam népességének legalább 30 %-át kell képviselniük. Ha azonban a nyolc legnagyobb város/település részt vesz a mintavételben, a népesség aránya lehet 30 %-nál kevesebb.

2.4.   A mintavétel időpontjának kiválasztása

A fogyasztásra kész élelmiszerek Listeria monocytogenes fertőzöttségi szintje évről évre változhat. Az összehangolt monitoringprogram pontos eredményének biztosítása érdekében a programok időtartamát 12 egy hónapos időszakra bontják, amelyek során azonos számú mintákat kell gyűjteni.

2.5.   A fogyasztásra kész élelmiszerek kiválasztása a mintavételre kerülő három fő kategórián belül

A három fő kategórián belül a mintavételre kerülő fogyasztásra kész élelmiszereket az értékesítési adatok alapján kell kiválasztani, és azokat a mintavételi tervben részletesen ismertetni kell.

Az illetékes hatóságok dönthetnek úgy, hogy a mintavevőt bízzák meg a mintavételre kerülő sajtok kiválasztásával, a nemzeti mintavételi terv szerinti becsült piaci részesedéshez való hozzájárulás alapján. Az illetékes hatóságoknak továbbá irányt kell mutatniuk a kategórián belüli fontosabb élelmiszertípusok piaci részesedésének hozzávetőleges meghatározásával kapcsolatban a piac reprezentatív mintájának (például a nyers/pasztőrözött tejből készült sajtok) legjobb módszeréhez.

B.   RÉSZ

A MINTA BEGYŰJTÉSE ÉS SZÁLLÍTÁSA

1.   A minta típusa és részletes leírása

A mintákat a vevőpultról kell véletlenszerűen vételezni úgy, hogy az egyes minták súlya legalább 100 g legyen. A kiskereskedelmi árusítóhelyen tartott ellenőrzés során a három fogyasztásra kész élelmiszer-kategóriából egyszerre több minta is gyűjthető. Alkalmanként azonban kategóriánként legfeljebb öt tétel vételezhető mintaként.

Csak csomagolt és – a gyártó által csomagolt – érintetlen (lezárt) csomagolású csomagokból kell mintát gyűjteni. Sajtok és hústermékek esetében azonban a kiskereskedelmi árusítóhelyeken csomagolt termékekből is lehet mintát venni.

A mintavételezett termékeket fel kell címkézni, hogy a termékre vonatkozó adatokat rögzíteni lehessen. A címkén többek között a következő adatokat kell feltüntetni:

a)	a gyártó ország meghatározása;

b)	tételszám;

c)	minőségmegőrzési idő;

d)	a tárolási hőmérsékletre vonatkozó előírások, ha ilyen adat rendelkezésre áll;

e)	egyéb olyan információ, amely a csomagolt fogyasztásra kész élelmiszerek címkéjén általában szerepel.

Amennyiben az a)–d) pontban említett információk közül nem mind szerepel a címkén, a mintavételező elkéri a kiskereskedelmi árusítóhely tulajdonosától, illetve vezetőjétől a termékre vonatkozó, és a címkén feltüntetendő adatok tekintetében hiányzó információkat, és/vagy ellenőrzi ezeket az információkat a nagykereskedelmi csomagoláson.

Amennyiben a fogyasztásra kész élelmiszeren található címke nem látható tisztán vagy más okból sérült, akkor az adott termékből nem lehet mintát venni. A mintavételre kerülő füstölt vagy pácolt hal minden tételéből két mintát kell gyűjteni. A címkén feltüntetett adatokat, mint például a tételszámot vagy a termék értékesíthetőségének határidejét meg kell vizsgálni annak biztosítása érdekében, hogy a két minta egyazon tételből származik. A két minta közül az egyiket a minta laboratóriumba érkezésének napján, a másikat az eltarthatósági idejének végén kell elemezni.

A lágy és félkemény sajtok, valamint a hőkezelt hústermékek esetében tételenként csak egy mintát kell vételezni, amelyet az eltarthatósági idő végén kell elemezni.

A mintákat külön erre szolgáló mintavevő zacskóba kell elhelyezni, és haladéktalanul el kell küldeni elemzésre a laboratóriumba.

Az eljárás valamennyi szakaszában megfelelő körültekintéssel kell eljárni annak biztosítása érdekében, hogy a mintavételezés, szállítás és tárolás során használt felszerelések nem szennyeződtek Listeria monocytogenes-szel.

2.   Információk a mintáról

A mintára vonatkozóan rendelkezésre álló valamennyi információt fel kell jegyezni egy mintavételi űrlapra, amelynek mintáját az illetékes hatóságnak kell elkészítenie. A mintavételi űrlapot mindig a minta mellett kell tartani. A kiskereskedelmi árusítóhelyen csomagolt sajtból vett minták esetében szükség lehet az adott termékre és a címkén feltüntetendő adatokra vonatkozó információkra, és/vagy arra, hogy ezeket az információkat a nagykereskedelmi kiszerelésen ellenőrizzék.

Mintavételkor a csomagolt minták felületének hőmérsékletét meg kell mérni és fel kell jegyezni a mintavételi űrlapra.

Az egyes mintákra, és ezek mintavételi űrlapjára fel kell ragasztani egy egyedi számot tartalmazó címkét, és ezt a számot kell használni a mintavételtől a vizsgálat végéig. Az illetékes hatóság e célból egyedi számozási rendszert használ.

3.   Minták szállítása

A mintákat hűtőkonténerekben kell szállítani, 2 és 8 °C közötti hőmérsékleten kell tárolni és a szállítás során óvni kell a külső szennyeződéstől.

Valamennyi fogyasztásra kész élelmiszerből vett mintának a mintavételezés időpontjától számított 24 órán belül a laboratóriumba kell érnie.

Kivételes esetekben a szállítási idő lehet 24 óránál több. A szállítás ideje azonban nem lépheti túl a 48 órát, és semmilyen körülmények között nem fordulhat elő, hogy emiatt a minták vizsgálatára a mintavételezett termék értékesítési ideje után kerüljön sor.

C.   RÉSZ

MINTA ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS ELEMZÉSI MÓDSZEREK

1.   Minták átvétele

1.1.   Általános szabályok

A minták átvételekor a laboratóriumnak ellenőriznie kell a mintavevő által a mintavételi űrlapra feljegyzett információkat, és ki kell töltenie az űrlap vonatkozó részeit. A tárolás előtt minden átvett mintán meg kell vizsgálni, hogy a szállításhoz használt csomagolás érintetlen-e. Azokat a mintákat, amelyek hőmérséklete 8 °C-nál magasabb, nem szabad átvenni, kivéve akkor, ha a hőmérséklet a kiskereskedelmi forgalomban is meghaladta a 8 °C-ot.

Az 1.2. pont sérelme nélkül gondoskodni kell a minták hűtéséről eltarthatósági idejük lejártáig.

Amennyiben a minták tárolásáról az eltarthatósági idejük lejártáig kell gondoskodni, a mintákat:

a)	a csomagolás címkéjén jelzett hőmérsékleten kell tárolni. Ha a címkén hőmérséklet-intervallum szerepel, a mintát az intervallum felső értékének megfelelő hőmérsékleten kell tárolni;

b)

amennyiben a csomagolás címkéjén nem szerepel külön tárolási hőmérséklet, a mintát: i. azon tagállamnak a hatályos jogszabályaiban vagy iránymutatásaiban meghatározott maximális hűtési hőmérsékleten kell tárolni, amelyben a mintát gyűjtötték, ± 2 °C-os tűréshatárral; ii. 8 °C-on (± 2 °C) kell tárolni, amennyiben nincs ilyen jogszabály vagy iránymutatás.

Amennyiben a mintavételezett termék eltarthatósági idejének lejárta hétvégére vagy munkaszüneti napra esik, a minta elemzését az eltarthatósági idő lejártát megelőző utolsó munkanapon kell elvégezni.

1.2.   Füstölt, illetve pácolt halra vonatkozó különleges szabályok

A két minta egyikét a laboratóriumba érkezés napjától számított 24 órán belül kell elemezni. Ha az adott minta elemzését nem végzik el közvetlenül az átvétel után, a mintát az elemzés előtt 3 °C-os (± 2 °C) hűtési hőmérsékleten kell tárolni a laboratóriumban.

A második minta hűtéséről az eltarthatósági idő lejártáig kell gondoskodni.

2.   A minta előkészítése és törzsszuszpenzó készítése

Minden szakaszban el kell kerülni a minták és a környezet közötti keresztfertőzést. A mintákat a laboratóriumi elemzés megkezdésekor kell kivenni. Ha az elemzés – például a vizsgálati eljárás során fellépő rendellenesség miatt – megszakad, új mintákat kell vételezni.

Az egész termékből vagy egy 100–150 g-os reprezentatív vizsgálati mintából kiindulva el kell készíteni az alaphígítást. Az élelmiszerekből úgy kell mintát venni, hogy a minta keresztmetszete a fogyasztásra szánt rész arányát tükrözze (például 20 % kéreg/felületi rész és 80 % belső rész). Szeletelt csomagolt termék esetén a mintát több szeletből kell venni. A vizsgálati mintát steril eszközzel és csíramentes eljárással apró darabokra kell vágni, és a darabokat egy Stomacher zacskóba kell helyezni. Ebből a keverékből a számláláshoz egy 10 g-os vizsgálati mintát, a kimutatáshoz pedig egy 25 g-os vizsgálati mintát kell venni.

A vizsgálati minta (10 g) térfogatához 9 térfogatnyi (90 ml) hígítófolyadékot kell hozzáadni, majd ezt követően a keveréket egy Stomacher vagy Pulsifier homogenizálóba kell helyezni, és homogenizálni 1–2 percig.

Általános hígítóként az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. A Listeria monocytogenes kimutatásának és számlálásának horizontális módszere. 2. rész: Telepszámlálási technikák.” című EN ISO 11290-2 szabvány szerinti pufferolt peptonvizet lehet használni.

A sajt hígításához az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. Vizsgálati minták, alapszuszpenzió és decimális hígítás készítése mikrobiológiai vizsgálatokhoz. 5. rész: Tej és tejtermékek készítésére vonatkozó különleges szabályok.” című EN ISO 6887-5 szabvány szerinti nátrium-citrát-oldat használható pufferolt peptonvíz helyett.

A Listeria monocytogenes kimutatását és számlálásos vizsgálatát a következők szerint kell végezni:

a)	füstölt és pácolt hal esetében két elemzést kell végezni: i. közvetlenül a minta kiskereskedelmi egységben történő begyűjtése után; és ii. az eltarthatósági idő lejártakor;

b)	lágy és félkemény sajtokból, valamint hőkezelt húskészítményből vett minták esetében az elemzést csak az eltarthatósági idő lejártakor kell elvégezni.

2.1.   A Listeria monocytogenes kimutatása

A Listeria monocytogenes kimutatását az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. A Listeria monocytogenes kimutatásának és számlálásának horizontális módszere. 1. rész: Kimutatási módszer.” című EN ISO 11290-1:1996 szabvány módosított változata szerint kell elvégezni.

2.2.   A Listeria monocytogenes számlálása

A Listeria monocytogenes számlálását az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. A Listeria monocytogenes kimutatásának és megszámlálásának horizontális módszere. 2. rész: Számlálási módszer.” című EN ISO 11290-2:1998 szabvány és annak „Számlálási táptalaj módosítása” című EN ISO 11290-2:1998/Amd 1:2004 módosítása szerint kell elvégezni.

Amennyiben a minta szennyezettnek bizonyul, feltételezhető, hogy a termék nagy része kis mértékben szennyeződött Listeria monocytogenes-szel. A mintákban található alacsony számok (10 és 100 cfu/g között) becsléséhez 1 ml alaphígítást párhuzamosan meg kell vizsgálni az EN ISO 11290-2:1998/Amd 1:2004 szabvány szerint:

a)	három, 90 mm átmérőjű lemez felületére szélesztve; vagy

b)	egy, 140 mm átmérőjű lemez felületére szélesztve.

A nagyobb Listeria monocytogenes fertőzöttségi szint lehetősége miatt 0,1 ml alaphígítást kell egy lemez felületére széleszteni, legfeljebb 1,5 × 104 cfu/g számlálásos vizsgálatához. Ezt a vizsgálatot az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. Mikrobiológiai vizsgálatokra vonatkozó általános követelmények és iránymutatások.” című ISO 7218:2007 szabvány szerint egy lemez felhasználásával kell elvégezni.

3.   Füstölt és pácolt hal pH-értékének és vízaktivitásának (aw) elemzése

3.1.   A pH-érték meghatározása

A minta pH-értékének meghatározását a „Hús és hústermékek. pH-érték mérése. Referencia-módszer.” című EN ISO 2917:1999 szabvány szerint kell elvégezni.

A vizsgált minta elemzését a laboratóriumba érkezéskor kell elvégezni. A minta pH-értékének méréséhez az ISO módszerben említett roncsolásmentes eljárás alkalmazása ajánlott.

Az eredményt a pH-érték legközelebbi 0,05-ös egységéhez kerekítve kell jelenteni.

3.2.   A vízaktivitás (aw) meghatározása

A minta vízaktivitásának (aw) meghatározását az „Élelmiszerek és állati takarmányok mikrobiológiája. Vízaktivitás meghatározása.” című EN ISO 21807:2004 szabvány szerint kell elvégezni.

A vizsgált minta elemzését a laboratóriumba érkezéskor kell elvégezni. Az alkalmazott módszernek működnie kell a 0,999–0,9000 közötti tartományban, és a reprodukálhatósági határérték standard eltérése 0,002 lehet.

A jelentett értéknek legalább két szignifikáns adatot kell tartalmaznia.

4.   Izolátumok tárolása

Pozitív mintánként egy megerősített Listeria monocytogenes törzset kell megőrizni esetleges későbbi tipizálási vizsgálatok számára. Ha a Listeria monocytogenes törzseket a kimutatásos és a számlálásos módszer egyaránt kimutatta, csak a számlálásos módszerből származó izolátumokat kell megőrizni.

Az izolátumokat a nemzeti referencialaboratóriumokban kell tárolni a törzsgyűjtemény eltartására vonatkozó olyan eljárással, amely biztosítja a tipizálásra szánt törzsek életképességének megőrzését legalább két évig.

D.   RÉSZ

JELENTÉSEK

1.   Általános rendelkezések

A tagállamok részéről a jelentésköteles információk, amennyiben azok rendelkezésre állnak és hozzáférhetők, két nagyobb kategóriába sorolhatók:

a)	az összehangolt monitoringprogram és eredményeinek összefoglalása; az összefoglalást szöveges beszámoló formájában kell elkészíteni;

b)	a mintavételi terv keretében vizsgált mintákra vonatkozó egyedi részletes adatok; ezeket az információkat nyers adatként kell benyújtani az „adatszótár” és az 5. cikk (2) bekezdésében meghatározott adatgyűjtési űrlapok felhasználásával.

2.   Az összehangolt monitoringprogram és eredményeinek összefoglalásában feltüntetendő információk

a)	A tagállam neve.

b)	A mintavétel és az elemzés megkezdésének és befejezésének időpontja.

c)	A kiskereskedelmi árusítóhelyekről begyűjtött és elemzett fogyasztásra kész élelmiszerminták száma: i. lágy és félkemény sajtok; ii. csomagolt füstölt és pácolt hal; iii. csomagolt hőkezelt hústermékek.

d)	Eredmények: a 100 cfu/g határértéket meghaladó mennyiségű Listeria monocytogenes-t tartalmazó minták előfordulási gyakorisága és aránya az összehangolt monitoringprogramba bevont lágy és félig lágy sajtokban, füstölt és marinált halban, valamint a hőkezelt húskészítményekben.

e)

A lágy és félkemény sajtok, füstölt és pácolt hal, valamint a hőkezelt húskészítmények tagállami piacainak leírása: i. a piac teljes mérete (ha ilyen adat rendelkezésre áll); ii. a különböző típusú kiskereskedelmi egységek, például élelmiszer-áruházak, kis üzletek, csemegeboltok, utcai árusítóhelyek piaci részesedése (ha ilyen adat rendelkezésre áll); iii. import (az Unión belüli kereskedelemből származó és harmadik országból behozott termékek) és hazai termékek piaci részesedése (ha ilyen adat rendelkezésre áll); iv. különböző típusú termékek piaci részesedése (ha ilyen adat rendelkezésre áll).

f)	A mintavételbe bevont kiskereskedelmi árusítóhelyek: az érintett árusítóhely-kategóriák típusa: például élelmiszer-áruház, kis üzlet stb.

g)	A mintavétel földrajzi megoszlása – érintett városok/települések (érintett lakosság százalékos aránya).

h)	A kiskereskedelmi szintű mintavételnél alkalmazott randomeljárás leírása: havi randomizálás.

i)	A mintavételi program reprezentativitására vonatkozó észrevétel.

j)	A pH-érték mérésére használt vizsgálati minta előkészítése.

k)	A vízaktivitás (aw) meghatározásához használt analitikai módszer.

3.   Az egyes mintákra vonatkozó egyedi részletes adatokban feltüntetendő információk

a)	A minta típusa: i. csomagolt lágy és félkemény sajtok; ii. csomagolt füstölt és pácolt hal; iii. csomagolt hőkezelt húskészítmények.

b)

A minta altípusa: i. nyers/termizált/pasztőrözött tejből készített sajtok; ii. tehén-/kecske-/juh-/bivaly-/kevert tejből készített sajtok; iii. rúzsflórával, penésszel, sós lében vagy egyéb módon érlelt sajtok; iv. szeletelt vagy egész termékek; v. hideg-/melegfüstöléssel kezelt vagy pácolt hal; vi. hal fajtája.

c)	A füstölt vagy pácolt halnál használt tartósítószerek (a címkén feltüntetett adatok szerint).

d)	A mintaelemzés alá vont sajtkéreg (igen/nem, amennyiben igen, akkor lehetőség szerint a százalékos arányt is meg kell adni).

e)	Mintavétel dátuma.

f)	A mintavételezett termék fogyaszthatósági ideje.

g)	Gyártás/csomagolás napja (ha ilyen adat rendelkezésre áll).

h)	A minta felszíni hőmérséklete a kiskereskedelmi árusítóhelyen.

i)	Tárolási hőmérséklet a laboratóriumban az eltarthatósági idő lejártáig.

j)	Közvetlenül a mintavétel után (csak füstölt és pácolt hal esetében)/eltarthatósági idő lejártának végén végzett elemzés.

k)	A laboratóriumi elemzés kezdetének dátuma.

l)	A Listeria monocytogenes kimutatása: minőségi eredmény (hiány/jelenlét 25 g-ban).

m)	A Listeria monocytogenes mennyiségi meghatározása: mennyiségi eredmény (cfu/g).

n)	pH-érték (csak füstölt és pácolt hal esetében).

o)	Vízaktivitás (aw) (csak füstölt és pácolt hal esetében).

p)	Város/település kódja.

q)	Árusítóhely kódja.

r)	Kiskereskedelmi árusítóhely típusa: i. élelmiszer-áruház; ii. kis üzlet/önálló kiskereskedelmi vállalkozás; iii. csemegebolt; iv. utcai árusítóhely/termelői piac.

s)	Gyártási ország: a csomagoláson vagy kereskedelmi dokumentáción lévő azonosító jelölésen szereplő név ellenőrzése.

t)	Előrecsomagolt élelmiszerek: i. védőgázas csomagolásban; ii. vákuumcsomagolásban; iii. kiskereskedésben csomagolt termék (csak sajtok és hústermékek esetében).

u)	A minta érzékszervi tulajdonságai.

II. MELLÉKLET

Fogyasztásra kész élelmiszerekből kategóriánként vételezendő minták száma a tagállamokban

(a 4. cikk (5) bekezdése szerint)

Tagállam	Lakosság száma 2008. január 1-jén (az EUROSTAT adatai alapján)		Összehangolt rétegzett minta mérete
	N (Millió)	%	Élelmiszer-kategóriánként és elemzési szint szerint (1)	Teljes minta
Belgium – BE	10,7	2,1	60	240
Bulgária – BG	7,6	1,5	60	240
Cseh Köztársaság – CZ	10,4	2,1	60	240
Dánia – DK	5,576	1,1	60	240
Németország – DE	82,2	16,5	400	1 600
Észtország – EE	1,3	0,3	30	120
Írország – IE	4,4	0,9	30	120
Görögország – EL	11,2	2,3	60	240
Spanyolország – ES	45,3	9,1	200	800
Franciaország – FR	63,8	12,8	400	1 600
Olaszország – IT	59,6	12,0	400	1 600
Ciprus – CY	0,8	0,2	30	120
Lettország – LV	2,3	0,5	30	120
Litvánia – LT	3,4	0,7	30	120
Luxembourg – LU	0,5	0,1	30	120
Magyarország – HU	10,0	2,0	60	240
Málta – MT	0,4	0,1	30	120
Hollandia – NL	16,4	3,3	60	240
Ausztria – AT	8,3	1,7	60	240
Lengyelország – PL	38,1	7,7	200	800
Portugália – PT	10,6	2,1	60	240
Románia – RO	21,5	4,3	60	240
Szlovénia – SI	2,0	0,4	30	120
Szlovákia – SK	5,4	1,1	60	240
Finnország – FI	5,3	1,1	60	240
Svédország – SE	9,2	1,8	60	240
Egyesült Királyság – UK	61,2	12,3	400	1 600
Teljes EU	497,5	100,0	3 020	12 080

---

(1)  Füstölt és pácolt hal esetében: tételenként két mintát vesznek. Ezek közül az egyiket a laboratóriumba érkezés napján, a másikat az eltarthatósági idő lejártának napján kell elemezni (lásd az I. melléklet C. részének 1.2. pontját).

III. MELLÉKLET

A tagállamoknak nyújtható uniós pénzügyi hozzájárulás maximális mértéke

(EUR)
Tagállam	A társfinanszírozás maximális összege
	Listeria monocytogenes kimutatása	Listeria monocytogenes megszámlálása	pH-érték	Vízaktivitás	Összesen
Belgium – BE	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Bulgária – BG	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Cseh Köztársaság – CZ	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Dánia – DK	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Németország – DE	96 000	96 000	6 000	8 000	206 000
Észtország – EE	7 200	7 200	450	600	15 450
Írország – IE	7 200	7 200	450	600	15 450
Görögország – EL	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Spanyolország – ES	48 000	48 000	3 000	4 000	103 000
Franciaország – FR	96 000	96 000	6 000	8 000	206 000
Olaszország – IT	96 000	96 000	6 000	8 000	206 000
Ciprus – CY	7 200	7 200	450	600	15 450
Lettország – LV	7 200	7 200	450	600	15 450
Litvánia – LT	7 200	7 200	450	600	15 450
Luxembourg – LU	7 200	7 200	450	600	15 450
Magyarország – HU	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Málta – MT	7 200	7 200	450	600	15 450
Hollandia – NL	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Ausztria – AT	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Lengyelország – PL	48 000	48 000	3 000	4 000	103 000
Portugália – PT	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Románia – RO	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Szlovénia – SI	7 200	7 200	450	600	15 450
Szlovákia – SK	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Finnország – FI	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Svédország – SE	14 400	14 400	900	1 200	30 900
Egyesült Királyság – UK	96 000	96 000	6 000	8 000	206 000
Teljes EU	724 800	724 800	45 300	60 400	1 555 300

IV. MELLÉKLET

Hiteles pénzügyi jelentés a fogyasztásra kész élelmiszerek kiválasztott kategóriáiban a Listeria monocytogenes előfordulására vonatkozó összehangolt monitoringprogram végrehajtásáról

Jelentéstételi időszak: … -tól -ig …

Nyilatkozat a felmérés során felmerült és uniós pénzügyi hozzájárulással támogatható költségekről

Az uniós pénzügyi hozzájárulást biztosító bizottsági határozat hivatkozási száma: …

Az alábbi tevékenységekkel kapcsolatban felmerült költségek	Vizsgálatok száma	A jelentéstételi időszak során felmerülő összes költség (nemzeti pénznemben)	Az uniós pénzügyi hozzájárulásra jogosult összes költség
A Listeria monocytogenes kimutatása
A Listeria monocytogenes megszámlálása
A pH-érték meghatározása
Vízaktivitás (aw)

A kedvezményezett nyilatkozata

Igazolom, hogy

—	a fent felsorolt költségek valósak és a 2010/678/EU bizottsági határozatban meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatban merültek fel, valamint nélkülözhetetlenek voltak a feladatok megfelelő elvégzéséhez,

—	a költségeket alátámasztó összes dokumentum rendelkezésre áll könyvvizsgálati célokra,

—	ehhez az összehangolt monitoringprogramhoz nem igényeltetett más uniós pénzügyi hozzájárulás,

—	az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó költségvetési rendelet (az 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet) 109. cikke (2) bekezdésének megfelelően ez a támogatás nem jelentett nyereséget a tagállam számára.

Kelt: …

Pénzügyi felelős: …

Aláírás: …