13.2.2010

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 40/75

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2009. november 10.)

az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Tunéziai Köztársaság között jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodás megkötéséről

(2010/91/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 133. cikkére a 300. cikk (2) bekezdése első albekezdésének első mondatával összefüggésben,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

mivel:

(1)	A Tanács 2006. február 24-én felhatalmazta a Bizottságot a mediterrán térségbeli partnerországokkal folytatandó, a kereskedelmi rendelkezésekre vonatkozó vitarendezési mechanizmus létrehozására irányuló tárgyalások megkezdésére.

(2)	A Bizottság a Szerződés 133. cikke alapján létrehozott bizottsággal konzultálva és a Tanács által elfogadott tárgyalási irányelvek figyelembevételével tárgyalásokat folytatott.

(3)

A Bizottság lezárta az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás (1) kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Tunéziai Köztársaság között jegyzőkönyv formájában létrejövő megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat.

(4)	Ezt a megállapodást jóvá kell hagyni,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról szóló, az Európai Közösség és a Tunéziai Köztársaság között jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodást a Tanács a Közösség nevében jóváhagyja.

A megállapodás szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a jegyzőkönyv formájában létrejött megállapodásnak a Közösséget jogilag kötelező aláírására jogosult személy(eke)t.

---

(1)  HL L 97., 1998.3.30., 2. o.

---

JEGYZŐKÖNYV

a Tunéziai Köztársaság és az Európai Unió között az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás kereskedelmi rendelkezéseinek hatálya alá tartozó viták vitarendezési mechanizmusának létrehozásáról

AZ EURÓPAI UNIÓ, továbbiakban „az Unió”

egyrészről, és

A TUNÉZIAI KÖZTÁRSASÁG, továbbiakban „Tunézia”

Másrészről,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   FEJEZET

CÉLKITŰZÉS ÉS HATÁLY

1. cikk

Célkitűzés

E jegyzőkönyv célja a felek közötti kereskedelmi viták elkerülése és rendezése azzal a céllal, hogy amennyiben lehetséges, kölcsönösen elfogadott megállapodást érjenek el.

2. cikk

A jegyzőkönyv alkalmazása

(1)   Az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Tunéziai Köztársaság közötti társulás létrehozásáról szóló euro-mediterrán megállapodás (a továbbiakban: „társulási megállapodás”) II. címe alatti rendelkezések (a 24. cikk kivételével) értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő különbségek esetén (1) – kifejezett eltérő rendelkezés hiányában – e jegyzőkönyv rendelkezései alkalmazandók. Az együttműködési megállapodás egyéb rendelkezéseinek alkalmazását és értelmezését érintő vitákkal kapcsolatban az említett megállapodás 86. cikke alkalmazandó.

(2)   E jegyzőkönyv eljárásai alkalmazandók, ha a társulási megállapodás 86. cikke szerint a társulási tanácshoz utalt vitát a társulási tanács hatvan napon belül nem tudta rendezni.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában a vita lezártnak tekintendő, ha a társulási tanács a társulási megállapodás 86. cikke (2) bekezdése alapján határozatot hozott, vagy megállapította, hogy már nem folyik vita.

II.   FEJEZET

KONZULTÁCIÓK ÉS KÖZVETÍTÉS

3. cikk

Konzultációk

(1)   A felek a 2. cikkben említett rendelkezések értelmezése és alkalmazása tekintetében felmerülő nézeteltérések rendezésére törekszenek, azáltal hogy gyors, igazságos és kölcsönösen elfogadott megoldás elérése érdekében jóhiszeműen konzultációt kezdeményeznek.

(2)   Az egyik fél a másik félhez intézett írásos kérelem formájában kezdeményez konzultációt, amelynek másolatát megküldi az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak, megjelölve az intézkedéseket és a társulási megállapodás alkalmazandónak vélt rendelkezéseit.

(3)   A konzultációkra a kérelem kézhezvételét követő negyven napon belül sort kell keríteni, és a felek eltérő megállapodása hiányában a konzultációkat a bepanaszolt fél területén kell lefolytatni. A konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított hatvan napon belül lezártnak tekintendő, kivéve, ha a felek a folytatásról döntenek. A konzultációk bizalmasak, különösen a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem érintik a felek jogait a további eljárásokban.

(4)   Sürgős ügyben folytatott – többek között a romlandó vagy szezonális árukra vonatkozó – konzultációra a kérelem beérkezésének napjától számított tizenöt napon belül kerül sor, a konzultáció a kérelem beérkezésének napjától számított harminc napon belül pedig lezártnak tekintendő.

(5)   Amennyiben a kérelem címzettje a kézhezvételt követő tíz munkanapon belül nem válaszol a konzultáció kezdeményezésére irányuló kérelemre, vagy amennyiben a konzultációkra nem kerül sor a (3) illetve a (4) bekezdésben megadott időkereteken belül, vagy amennyiben a konzultációkat kölcsönösen elfogadott megoldás elérése nélkül zárták le, a panaszos fél az 5. cikkel összhangban választott bírói testület létrehozását kérheti.

4. cikk

Közvetítés

(1)   Amennyiben a konzultáció nem vezet kölcsönösen elfogadott megoldáshoz, a felek kölcsönös megállapodás alapján közvetítőt vehetnek igénybe. A közvetítő útján folytatott egyeztetést írásban kell kérelmezni az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnál, és a kérelemben fel kell tüntetni a konzultációk tárgyát képező intézkedést, valamint az egyeztetés kölcsönösen megállapított tárgyi hatályát. A felek a közvetítésre irányuló kérelmeket jóhiszeműen bírálják el.

(2)   Amennyiben a felek a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül nem állapodnak meg a közvetítő személyében, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnöke vagy annak küldötte sorshúzással egy közvetítőt jelöl ki azon személyek közül, akik szerepelnek a 19. cikkben említett névjegyzéken, és nem állampolgárai egyik félnek sem. A közvetítőt a közvetítésre irányuló kérelem kézhezvételét követő tíz munkanapon belül ki kell választani. A közvetítő legkésőbb harminc nappal a kiválasztását követően ülést hív össze a felekkel. A közvetítőnek legkésőbb tizenöt nappal az ülést megelőzően meg kell kapnia a felek beadványait, és amennyiben szükségesnek ítéli, további információkat kérhet a felektől, illetve szakértőktől vagy technikai tanácsadóktól. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A közvetítő legkésőbb 45 nappal a kiválasztását követően ismerteti a véleményét.

(3)   Véleményében a közvetítő ajánlást fogalmazhat meg arról, hogy a 2. cikk rendelkezéseivel összhangban miképpen rendezhető a vita. A közvetítő véleménye nem kötelező erejű.

(4)   A felek megállapodhatnak a (2) bekezdésben említett határidők módosításáról. A közvetítő is dönthet úgy, hogy ezeket a határidőket valamelyik fél kérelmére módosítja, az érintett fél által tapasztalt különleges nehézségek vagy az ügy összetettsége miatt.

(5)   A közvetítő bevonásával zajló eljárások bizalmasak, különösen a közvetítő véleménye, a felek által közölt információk és az általuk képviselt álláspontok tekintetében, és nem érintik a felek jogait a további eljárásokban.

(6)   A felek egyetértésével a közvetítési eljárás folytatódhat a választott bírósági eljárással egyidejűleg.

(7)   A közvetítő leváltására csak az eljárási szabályzat 18–21. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

III.   FEJEZET

VITARENDEZÉSI ELJÁRÁSOK

I.   SZAKASZ

Választott bírósági eljárás

5. cikk

Választott bírósági eljárás kezdeményezése

(1)   Amennyiben a feleknek a 3. cikkben előírt konzultáció vagy a 4. cikkben előírt közvetítés igénybevételével sem sikerült rendezniük a vitát, a panaszos fél választott bírói testület létrehozását kérheti.

(2)   A választott bírói testület létrehozására irányuló kérelmet írásban kell benyújtani a bepanaszolt félhez, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsághoz. A panaszos fél kérelmében megjelöli a kérdéses intézkedést, és kifejti, hogy ez miképpen sérti a 2. cikkben említett rendelkezéseket. A választott bírói testület létrehozását legkésőbb 18 hónappal a konzultációra irányuló kérelem kézhezvételét követően kell kezdeményezni, és ez nem érinti a panaszos fél azon jogát, hogy a későbbiek folyamán ugyanebben a kérdésben újabb konzultációkat kezdeményezzen.

6. cikk

A választott bírói testület létrehozása

(1)   A választott bírói testület három választott bíróból áll.

(2)   A választott bírói testület létrehozása iránti kérelemnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételtől számított tíz napon belül a felek egyeztetést folytatnak a választott bírói testület összetételéről való megállapodás érdekében.

(3)   Amennyiben a felek a (2) bekezdésben meghatározott időkereten belül nem tudnak megállapodni a testület összetételéről, bármelyik fél felkérheti az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökeit vagy azok megbízottját, hogy sorshúzással válassza ki a 19. cikk szerinti névjegyzékből mindhárom tagot, egyet a panaszos fél által javasolt személyek köréből, egyet a bepanaszolt fél által javasolt személyek köréből, egyet pedig azon személyek köréből, akiket a felek választottak ki azzal a céllal, hogy elnökként járjanak el. Amennyiben a felek a választott bírói testület egy vagy két tagjáról megállapodnak, akkor a fennmaradó tagokat ugyanezen eljárás szerint kell megválasztani.

(4)   A (3) bekezdésben említett kérelem benyújtásától számított öt munkanapon belül az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei vagy megbízottjuk kiválasztják a választott bírókat.

(5)   A választott bírói testület létrehozásának napja az, amikor a három választott bírót kiválasztották.

(6)   A választott bírók leváltására csak az eljárási szabályzat 18–21. szabályaiban leírt okokból, az ott leírtak szerint kerülhet sor.

7. cikk

A testület időközi jelentése

A választott bírói testület legkésőbb 120 nappal a létrehozását követően időközi jelentést készít a felek részére, amelyben tájékoztat a tényállásról, a vonatkozó rendelkezések alkalmazhatóságáról, valamint a megállapításait és ajánlásait alátámasztó alapvető indokokról. Az időközi jelentés közlésétől számított tizenöt napon belül a felek bármelyike írásban kérheti a választott bírói testületet, hogy vizsgálja felül a jelentést konkrétan meghatározott szempontok alapján. A választott bírói testület végleges döntésének megállapításai alapos indokolást tartalmaznak az időközi felülvizsgálat szakaszában megfogalmazott érvekre, és világos válaszokat adnak a két fél által megfogalmazott kérdésekre és észrevételekre.

8. cikk

A választott bírói testület döntése

(1)   A választott bírói testület a létrehozásától számított 150 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a testület megítélése szerint ez a határidő nem teljesíthető, elnöke írásban értesíti a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot, megadva a késedelem okát és azt a napot, amikorra a választott bírói testület munkája befejezését tervezi. A döntésről szóló értesítésre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a választott bírói testület létrehozásától számított 180 napnál később.

(2)   Sürgős – többek között romlandó vagy szezonális áruval kapcsolatos – ügyben a választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy a létrehozásától számított 75 napon belül közölje döntését. Erre semmilyen körülmények között sem kerülhet sor a létrehozásától számított 90 napnál később. A választott bírói testület a létrehozásától számított tíz napon belül előzetes döntést hoz arról, hogy sürgősnek tekinti-e az ügyet.

(3)   A választott bírói testület mindkét fél kérésére a felek által megállapított, 12 hónapot meg nem haladó időtartamra bármikor felfüggeszti munkáját. A testület a megállapított időtartam lejártakor a panaszos fél kérésére folytatja munkáját. Amennyiben a panaszos fél a megállapított felfüggesztési időtartam lejárta előtt nem kérelmezi a választott bírói testület munkájának folytatását, az eljárás lezárul. A választott bírói testület munkájának felfüggesztése vagy lezárása nem érinti a felek jogait az ugyanezen témáról folyó más eljárásokban.

II.   SZAKASZ

A döntésnek való megfelelés

9. cikk

A választott bírói testület döntésének való megfelelés

A felek megtesznek minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy megfeleljenek a választott bírói testület döntésének, és arra törekednek, hogy megegyezzenek a döntésnek való megfeleléshez szükséges határidőről.

10. cikk

A döntésnek való megfeleléshez szükséges ésszerű határidő

(1)   Legkésőbb harminc nappal a választott bírói testület döntésének a felekkel történő közlését követően, a bepanaszolt fél értesíti a panaszos felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot arról, hogy mennyi időre lesz szüksége a döntésnek való megfeleléshez (ésszerű határidő), amennyiben az azonnali megfelelés nem lehetséges.

(2)   Amennyiben a felek nem egyeznek meg a választott bírói testület döntésének való megfeleléshez szükséges ésszerű határidőről, a panaszos fél a bepanaszolt fél (1) bekezdés szerinti értesítésének kézhezvételétől számított húsz napon belül írásban felkéri a választott bírói testületet az ésszerű határidő meghatározására. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított harminc napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot.

(3)   Az ésszerű határidő a felek kölcsönös megállapodása alapján meghosszabbítható.

11. cikk

A választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata

(1)   Az ésszerű határidő lejárta előtt a bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot azokról az intézkedésekről, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés érdekében hozott.

(2)   Abban az esetben, ha a felek között nézeteltérés támad az (1) bekezdés szerint bejelentett valamelyik intézkedés hatályosságával vagy a 2. cikkben említett rendelkezéseknek való megfelelőségével kapcsolatban, a panaszos fél írásban kikérheti a választott bírói testület döntését a kérdésben. A kérelemben meg kell jelölni a kérdéses intézkedéseket, és ki kell fejteni, hogy ezek az intézkedések mennyiben nem felelnek meg a 2. cikk rendelkezéseinek. A választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 90 napon belül közli döntését. Sürgős esetekben – ideértve a romlandó vagy szezonális termékekkel kapcsolatos eseteket is – a választott bírói testület a kérelem benyújtásának időpontjától számított 45 napon belül közli döntését.

12. cikk

Ideiglenes jogorvoslat a döntésnek való nem megfelelés esetén

(1)   Ha a bepanaszolt fél az ésszerű határidő lejárta előtt nem jelenti be azokat az intézkedéseket, amelyeket a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, illetve ha a választott bírói testület úgy határoz, hogy a 11. cikk (1) bekezdése szerint bejelentett intézkedés nem felel meg az adott fél 2. cikk szerinti kötelezettségeinek, akkor a bepanaszolt fél a panaszos fél felszólítására köteles ideiglenes kártalanításra irányuló ajánlatot tenni.

(2)   Amennyiben az ésszerű határidő lejártát vagy a választott bírói testület 11. cikk szerinti azon döntését követő harminc napon belül nem sikerült megállapodni a kártalanításról, aminek értelmében a meghozott intézkedés nem felel meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a panaszos fél a másik fél és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság értesítését követően felfüggesztheti a 2. cikkben említett rendelkezésekből fakadó kötelezettségeket olyan mértékben, amely megfelel az előnyök jogsértés okozta hatálytalanítása vagy gyengítése szintjének. Ilyen intézkedések elfogadásakor a panaszos félnek figyelembe kell vennie az intézkedéseknek a bepanaszolt fél fejlődésére és gazdaságára kifejtett hatásait. A panaszos fél az értesítésnek a bepanaszolt fél általi kézhezvételétől számított tíz munkanap elteltével kezdheti meg a felfüggesztés alkalmazását, kivéve, ha a bepanaszolt fél a (3) bekezdés szerint választott bírósági eljárást kérelmezett.

(3)   Amennyiben a bepanaszolt fél úgy ítéli meg, hogy a felfüggesztés szintje nem egyenlő az előnynek a jogsértés által okozott hatálytalanításával vagy gyengítésével, írásban kikérheti a választott bírói testület döntését. A kérelemről a (2) bekezdésben említett tíz munkanapos határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület – indokolt esetben szakértők véleményének kikérést követően – a kérelem benyújtását követő harminc napon belül közli a felekkel és a kereskedelmi ügyekért felelős intézményi szervvel a kötelezettségek felfüggesztésének szintjére vonatkozó döntését. A választott bírói testület döntésének közléséig a kötelezettségek nem függeszthetők fel, és a felfüggesztésnek meg kell felelnie a választott bírói testület döntésének.

(4)   A kötelezettségek felfüggesztése ideiglenes, és csak addig alkalmazandó, amíg azokat az intézkedéseket, amelyekről megállapították, hogy nem felelnek meg a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a 13. cikk szerint vissza nem vonják vagy nem módosítják úgy, hogy azok összeegyeztethetők legyenek ezekkel a rendelkezésekkel, vagy amíg a felek nem állapodnak meg a vita rendezéséről.

13. cikk

A döntésnek való megfelelés érdekében tett intézkedések felülvizsgálata a kötelezettségek felfüggesztése után

(1)   A bepanaszolt fél értesíti a másik felet és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot bármely olyan intézkedésről, amelyet a választott bírói testület döntésének való megfelelés céljából tett, valamint a panaszos fél által alkalmazott kötelezettségek felfüggesztésének megszüntetése iránti kérelméről.

(2)   Amennyiben a felek az értesítés kézhezvételétől számított harminc napon belül nem állapodnak meg a bejelentett intézkedéseknek és a 2. cikkben említett rendelkezések összeegyeztethetőségéről, a panaszos fél írásban felkéri a választott bírói testületet, hogy hozzon döntést az ügyben. A kérelemről egyidejűleg tájékoztatni kell a másik felet, valamint az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A választott bírói testület a kérelem benyújtásától számított 45 napon belül értesíti döntéséről a feleket és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. Amennyiben a választott bírói testület úgy határoz, hogy a megfelelés érdekében tett intézkedések valamelyike megfelel a 2. cikkben említett rendelkezéseknek, a kötelezettségek felfüggesztése megszűnik.

III.   SZAKASZ

Közös rendelkezések

14. cikk

Kölcsönösen elfogadott megoldás

A felek bármikor kölcsönösen elfogadott megoldásra juthatnak e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó vitájukban. A felek minden ilyen megoldásról értesítik az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságot. A kölcsönösen elfogadott megoldásról való értesítést követően a testület befejezi munkáját, és az eljárás lezárul.

15. cikk

Eljárási szabályzat

(1)   Az e jegyzőkönyv III. fejezete szerinti vitarendezési eljárásokra a jegyzőkönyvhöz csatolt eljárási szabályzat az irányadó.

(2)   A felek eltérő megállapodása hiányában a választott bírói testület ülései az eljárási szabályzatban megállapítottak szerint nyilvánosak.

16. cikk

Információk és technikai tanácsadás

A választott bírói testület az egyik fél felkérésére vagy saját kezdeményezésére az eljárás szempontjából megfelelőnek ítélt információkat szerezhet be. A választott bírói testület saját belátása szerint jogosult megfelelő szakértői véleményt is kérni. A szakértők kiválasztása előtt a választott bírói testület konzultál a felekkel. Az ily módon kapott információkat ismertetik a felekkel, és észrevételezés céljából eljuttatják hozzájuk. A felek területén nyilvántartott, érintett természetes vagy jogi személyek az eljárási szabályokkal összhangban önzetlen tanácsadói (amicus curiae) beadványokat küldhetnek a választott bírói testületeknek. Az ilyen beadványok a vita tényállásbeli szempontjaira korlátozódnak, és nem érinthetnek jogi kérdéseket.

17. cikk

Értelmezési szabályok

A választott bírói testület a 2. cikkben említett rendelkezéseket a nemzetközi közjog szokásos szabályai szerint értelmezi, a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény rendelkezéseit is beleértve. A választott bírói testület döntései nem bővíthetik, illetve nem korlátozhatják a 2. cikkben említett rendelkezésekben előírt jogokat és kötelezettségeket.

18. cikk

A választott bírói testület határozatai és döntései

(1)   A választott bírói testület minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy konszenzussal döntsön. Mindazonáltal ha egy döntés nem hozható meg konszenzussal, az ügyet többségi szavazással kell eldönteni. A választott bírók eltérő véleményeit ugyanakkor semmiképpen sem teszik közzé.

(2)   A választott bírói testület minden döntése kötelező a felekre nézve, és nem keletkeztethet semmilyen jogot vagy kötelezettséget természetes vagy jogi személyek vonatkozásában. A döntés rögzíti a megállapított tényállást, e társulási megállapodás vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazhatóságát, valamint a testület megállapításait és következtetéseit alátámasztó alapvető indokokat. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottságnak a döntést teljes egészében nyilvánosan elérhetővé kell tennie, kivéve, ha üzleti titok bizalmasságának megőrzése érdekében másképp nem dönt.

IV.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

19. cikk

A választott bírók névjegyzékei

(1)   Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság legkésőbb e jegyzőkönyv hatálybalépésétől számított hat hónapon belül összeállít egy legalább tizenöt nevet tartalmazó jegyzéket olyan személyekről, akik készek és alkalmasak arra, hogy választott bíróként tevékenykedjenek. A felek mindegyike javasol legalább öt személyt választott bírónak. A két fél öt olyan személyt is, aki nem állampolgára egyik félnek sem, és aki a választott bírói testület elnökeként jár el. Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság gondoskodik róla, hogy a névjegyzék folyamatosan naprakész legyen.

(2)   A választott bírók speciális jogi és nemzetközi kereskedelmi ismeretekkel vagy tapasztalatokkal rendelkeznek. A választott bírók függetlenek, egyéni minőségükben járnak el, és nem fogadnak el utasításokat semmilyen szervezettől vagy kormánytól, illetve nem állnak kapcsolatban egyik fél kormányával sem, továbbá megfelelnek a jegyzőkönyv mellékletét képező magatartási kódexnek.

(3)   Az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság készíthet egy legalább tizenöt nevet tartalmazó másik jegyzéket is olyan személyekről, akik a társulási megállapodásban szabályozott egyes ügyekben ágazati szakértelemmel rendelkeznek. Amennyiben a 6. cikk kiválasztási eljárását alkalmazzák, az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottság elnökei mindkét fél egyetértése esetén használhatják ezt az ágazati névjegyzéket.

20. cikk

Kapcsolat a WTO-kötelezettségekkel

(1)   E jegyzőkönyv vitarendezési rendelkezéseinek alkalmazása nem érinti a WTO keretében tett intézkedéseket, beleértve a vitarendezési intézkedéseket is.

(2)   Ugyanakkor ha egy fél egy bizonyos intézkedéssel kapcsolatosan e jegyzőkönyv vagy a WTO-egyezmény szerint jogvita rendezésére irányuló eljárást kezdeményezett, e fél ugyanazzal az üggyel kapcsolatosan a másik fórumon nem kezdeményezhet eljárást mindaddig, amíg az első eljárás le nem zárult. A felek továbbá nem fordulhatnak mind a két fórumon jogorvoslatért egy olyan kötelezettség megszegésével kapcsolatban, amely a társulási megállapodás és a WTO-egyezmény szerint azonos megítélés alá esik. Ilyen esetben a vitarendezési eljárás kezdeményezését követően a fél a másik megállapodás szerinti ugyanazon kötelezettség megszegésével kapcsolatban nem kérhet jogorvoslatot a másik fórumon, kivéve, ha a kiválasztott fórum eljárási vagy jogszolgáltatási okokból nem tud a kötelezettséggel kapcsolatos jogorvoslati kérelemről állást foglalni.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában

—

egy vita rendezésére irányuló, a WTO-egyezmény szerinti eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik fél a WTO-egyezményben foglalt, a vitarendezés szabályairól és eljárásairól szóló egyetértési megállapodás 6. cikke alapján választott bírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a vitarendezési testület elfogadja a választott bírói testület és adott esetben a fellebbviteli testület jelentését a vitarendezésről szóló egyetértési megállapodás 16. cikke és 17. cikkének (14) bekezdése szerint,

—

egy vita rendezésre irányuló, e jegyzőkönyv szerinti eljárást abban az időpontban kell kezdeményezettnek tekinteni, amikor az egyik fél az 5. cikk alapján választott bírói testület létrehozását kérelmezte, és akkor kell lezártnak tekinteni, amikor a választott bírói testület közli döntését a felekkel és az ipari, kereskedelmi és szolgáltatási ügyekért felelős albizottsággal a 8. cikk szerint.

(4)   E jegyzőkönyv nem akadályozza meg a feleket abban, hogy a kötelezettségeknek a WTO vitarendezési testülete által jóváhagyott felfüggesztését végrehajtsa. Nem lehet a WTO-egyezményre hivatkozni annak érdekében, hogy valamelyik felet megakadályozzák a kötelezettségek e jegyzőkönyv szerinti felfüggesztésében.

21. cikk

Határidők

(1)   Eltérő rendelkezés hiányában az e jegyzőkönyvben meghatározott valamennyi határidőt – köztük a választott bírósági testületek döntéseinek közlésére meghatározott határidőket is – naptári napban kell számolni, az azon intézkedés vagy tény napját követő naptól kezdve, amelyre vonatkoznak.

(2)   Az e jegyzőkönyvben említett valamennyi határidő a felek kölcsönös megállapodásával módosítható. A felek a határidők hosszabbítására irányuló, a jegyzőkönyv eljárásainak való megfelelés vonatkozásában felmerült nehézségekre való hivatkozással indokolt kérelmeket jóhiszeműen bírálják el. Valamely fél kérésére, a felek eltérő fejlettségi szintjére való tekintettel a választott bírói testület meghosszabbíthatja az eljárásban alkalmazandó határidőket.

22. cikk

A jegyzőkönyv felülvizsgálata és módosítása

(1)   A jegyzőkönyv és mellékleteinek hatálybalépését követően a társulási tanács bármikor felülvizsgálhatja ezek végrehajtását, és dönthet folytatásukról, módosításukról vagy lezárásukról.

(2)   A felülvizsgálatkor a társulási tanács megvizsgálja egy fellebbviteli testület létrehozásának lehetőségét, amely számos euro-mediterrán megállapodás része.

(3)   A társulási tanács dönthet e jegyzőkönyv és mellékleteinek módosításáról. A felek a belső eljárásaik teljesítését követően alkalmazzák ezt a határozatot.

23. cikk

Hatálybalépés

Ezt a jegyzőkönyvet a felek saját eljárásaik szerint jóváhagyják. Ez a jegyzőkönyv az attól a naptól számított második hónap első napján lép hatályba, amely napon a felek értesítést küldenek egymásnak arról, hogy az e cikkben említett eljárásokat befejezték.

---

(1)  E jegyzőkönyv rendelkezései nem sértik a jegyzőkönyvnek a „származó termékek” fogalmának meghatározására vonatkozó 34. cikkét és az adminisztratív együttműködés formáit.

MELLÉKLETEK

I. MELLÉKLET:

ELJÁRÁSI SZABÁLYZAT A VÁLASZTOTT BÍRÓSÁGI ELJÁRÁSHOZ

II. MELLÉKLET:

MAGATARTÁSI KÓDEX A VÁLASZTOTT BÍRÓI TESTÜLET TAGJAI ÉS A KÖZVETÍTŐK RÉSZÉRE

---