2.12.2009

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 316/65

---

A BIZOTTSÁG 1122/2009/EK RENDELETE

(2009. november 30.)

a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) (1) és különösen annak 85x. és 103za. cikkére, összefüggésben 4. cikkével,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre és különösen annak 142. cikke b), c), d), e), h) k), l), m) n), o), q) és s) pontjára,

mivel:

(1)

A 73/2009/EK rendelet hatályon kívül helyezi a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletet és annak helyébe lép, valamint számos módosítást vezet be az egységes támogatási rendszer, továbbá egyes más közvetlen támogatási rendszerek tekintetében. Ezzel egyidejűleg számos közvetlen támogatási rendszert megszüntet 2010-től. Továbbá több olyan változtatást hajt végre a rendszerben, amelyek szerint a köz-, állat- és növényegészségügy, a környezet és az állatjóllét terén bizonyos feltételeknek („kölcsönös megfeleltetés”) meg nem felelő mezőgazdasági termelők számára odaítélt közvetlen támogatásokat csökkenteni kell, vagy ki kell zárni őket a támogatás köréből.

(2)

A közvetlen támogatási rendszerek a közös agrárpolitika 1992. évi reformjának eredményeként jelentek meg, és azokat a későbbi reformok fejlesztették tovább. A rendszereket egy integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban „integrált rendszer”) hatálya alá vonták. Az 1782/2003/EK tanácsi rendelet és a 73/2009/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés, moduláció, valamint integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer végrehajtására, valamint a 479/2008/EK tanácsi rendelet által előírt kölcsönös megfeleltetés végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 24-i 796/2004/EK bizottsági rendeletben (2) megállapított integrált rendszer a közvetlen támogatási rendszerek hatékony és eredményes végrehajtási eszközének bizonyult. A 73/2009/EK rendelet erre az integrált rendszerre épül.

(3)

Tekintettel a közvetlen támogatások 73/2009/EK rendelet általi módosítására, helyénvaló a 796/2004/EK rendeletet hatályon kívül helyezni és új rendelettel felváltani; az új rendeletet ugyanakkor indokolt a 796/2004/EK rendelet elveire alapozni. Annak következtében, hogy az 1234/2007/EK tanácsi rendelet hatályát a borágazatra is kiterjesztették, helyénvaló egyidejűleg a 796/2004/EK rendeletben a 479/2008/EK rendeletre (3) tett hivatkozások helyébe az 1234/2007/EK rendeletre történő hivatkozásokat léptetni. A következetesség érdekében indokolt a 796/2004/EK rendelet egyes rendelkezéseit belefoglalni a(z) 1120/2009 bizottsági rendeletbe (4), amely hatályon kívül helyezte a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról szóló 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott egységes támogatási rendszer végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2004. április 21-i 795/2004/EK bizottsági rendeletet (5), és annak helyébe lépett.

(4)

A 73/2009/EK rendelet választási lehetőséget biztosít a tagállamok számára a szóban forgó rendeletben előírt bizonyos támogatási rendszerek alkalmazása tekintetében. Ebben a rendeletben ezért indokolt rendelkezni a tagállamokban elvégzendő adminisztrációról és ellenőrzésről azon esetre, ha a tagállam esetlegesen egy adott támogatási rendszerbe történő belépés mellett dönt. Ezért e rendelet vonatkozó rendelkezései csak annyiban alkalmazandók, amennyiben a tagállamok élnek a szóban forgó választási lehetőségükkel.

(5)

A 73/2009/EK rendelet – a kölcsönös megfeleltetési feltételek részeként – bizonyos kötelezettségeket ír elő egyrészt a tagállamok részére, másrészt az egyes mezőgazdasági termelők részére az állandó legelők fenntartása tekintetében. Szükséges megállapítani az állandó legelő, valamint a mezőgazdasági földterület fenntartandó arányának meghatározására vonatkozó részletes szabályokat, és előírni a mezőgazdasági termelők szintjén a betartandó egyedi kötelezettségeket arra az esetre, ha megállapítást nyer, hogy a szóban forgó arány az állandó legelőként hasznosított földterület hátrányára csökken.

(6)

A hatékony ellenőrzés és az egy tagállamon belül különböző kifizető ügynökségekhez benyújtott többszörös támogatási kérelmek kiszűrése érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamoknak elő kell írniuk egy egységes rendszert az integrált rendszer keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására.

(7)

Részletes szabályokra van szükség a tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 17. cikkével összhangban működtetendő, a mezőgazdasági parcellák azonosítására szolgáló rendszer tekintetében. A szóban forgó rendelkezésnek megfelelően számítógépes térinformatikai rendszertechnológiákat (GIS) kell alkalmazni. Szükséges annak pontos meghatározása, hogy a rendszer milyen szinten működjön, illetve hogy az információk milyen részletességi szinten álljanak rendelkezésre a GIS-ben.

(8)

A 73/2009/EK rendelet III. címében előírt egységes támogatási rendszer megfelelő végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamoknak azonosítási és nyilvántartási rendszert kell létrehozniuk, amelynek alapján a támogatási jogosultságok nyomon követhetők, és amely lehetővé teszi többek között az egységes támogatási rendszer céljából bejelentett területek keresztellenőrzését az egyes mezőgazdasági termelők számára rendelkezésre álló támogatási jogosultságokkal, valamint a különböző támogatási jogosultságok mint olyanok összevetését.

(9)

A különböző kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek betartásának ellenőrzéséhez szükséges egy ellenőrzési rendszer létrehozása és a megfelelő támogatáscsökkentések meghatározása. Ebből a célból a tagállamokon belüli különböző hatóságoknak tájékoztatniuk kell egymást a támogatási kérelmekkel, ellenőrzési mintavételekkel, a helyszíni ellenőrzések eredményeivel stb. kapcsolatos információkról. Indokolt rendelkezni az e célt szolgáló rendszer alapelemeiről.

(10)	Az egyszerűség kedvéért helyénvaló lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy úgy határozzanak, hogy az egységes kérelem a 73/2009/EK rendelet III. és IV. címe szerinti valamennyi támogatási kérelemre kiterjedjen.

(11)	A tagállamoknak meg kell hozniuk az integrált rendszer megfelelő működésének biztosításához szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha ugyanazon mezőgazdasági termelő tekintetében egynél több kifizető ügynökség is illetékes.

(12)

A hatékony ellenőrzés érdekében helyénvaló előírni, hogy valamennyi területhasználatot és valamennyi érintett támogatási rendszert ugyanabban az időpontban jelentsék be. Ezért indokolt rendelkezni egy egységes támogatási kérelem benyújtásáról, amely az összes, a területhez valamilyen módon kapcsolódó támogatási kérelmet tartalmazza. Ezenkívül indokolt előírni, hogy az egységes kérelem hatálya alá tartozó támogatások egyikét sem kérelmező mezőgazdasági termelők is nyújtsanak be egységes igénylőlapot, ha rendelkeznek mezőgazdasági földterülettel. Ugyanakkor helyénvaló lehetőséget adni a tagállamoknak arra, mentesítsék az érintett mezőgazdasági termelőket e kötelezettség teljesítése alól, ha a szükséges információ már a hatóságok rendelkezésére áll.

(13)

Helyénvaló előírni, hogy a tagállamok állapítsák meg az egységes kérelem benyújtására vonatkozó határidőt, amely a kérelmek időben történő feldolgozása és ellenőrzése érdekében nem lehet május 15-nél későbbi időpont. Az Észtországban, Lettországban, Litvániában, Finnországban és Svédországban uralkodó sajátos éghajlati viszonyok miatt azonban e tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy későbbi időpontot állapítsanak meg, amely nem lehet június 15-nél későbbi. Ezenfelül ugyanezen jogalapon célszerű eseti eltéréseket lehetővé tenni, amennyiben a jövőben valamely évben az éghajlati viszonyok azt szükségessé teszik.

(14)

Az egységes kérelemben a mezőgazdasági termelőnek nem csak a mezőgazdasági céllal hasznosított földterületet kell bejelentenie, hanem támogatási jogosultságáról is nyilatkoznia kell, valamint meg kell adnia minden olyan információt, amelyből a támogatásra való jogosultság megállapítható. Helyénvaló ugyanakkor lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy eltérjenek egyes kötelezettségektől, amennyiben az adott évben kiosztandó támogatási jogosultságokat még nem állapították meg véglegesen.

(15)	A kérelmezési eljárás egyszerűsítése céljából és a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban ezzel összefüggésben helyénvaló rendelkezni arról, hogy a tagállamok lehetőség szerint előre meghatározott információval lássák el a mezőgazdasági termelőket.

(16)

Indokolt előírni, hogy a kender, a héjas gyümölcsűek, a keményítőgyártásra szánt burgonya, a vetőmagvak, a gyapot és a zöldségek és gyümölcsök termelésére, valamint az egységes kérelem hatálya alá tartozó különleges támogatásra vonatkozó konkrét információkat az egységes kérelemmel együtt kell megadni, vagy adott esetben, az információ jellegére tekintettel egy későbbi időpontban. Ezenkívül helyénvaló biztosítani azt, hogy az egységes igénylőlapon azokat a területeket is bejelentsék, amelyekre nem kérnek támogatást. A hasznosítási formától függően fontos lehet, hogy részletes információk álljanak rendelkezésre, ez az oka annak, hogy egyes hasznosítási formákat külön kell bejelenteni, míg más hasznosítási formák bejelenthetők egy adott kategória megjelölésével. Abban az esetben azonban, ha a tagállamoknál már kialakult a szóban forgó információk megszerzésének rendszere, helyénvaló engedélyezni az ettől a szabálytól való eltérést.

(17)	A hatékony felügyelet érdekében ezenkívül indokolt úgy rendelkezni, hogy minden egyes tagállam határozza meg a mezőgazdasági parcellák azon minimális méretét, amelyre támogatási kérelem nyújtható be.

(18)

Annak érdekében, hogy biztosított legyen a lehető legnagyobb rugalmasság a mezőgazdasági termelők általi, területhasználatra vonatkozó tervezés tekintetében, helyénvaló engedélyezni az általuk benyújtott egységes kérelem módosítását a vetés megszokott időpontjáig, feltéve, hogy a különböző támogatási rendszerek összes vonatkozó követelményét betartják, valamint hogy az illetékes hatóság még nem tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt az egységes kérelemben szereplő hibákról, és nem is értesítette a módosítás által érintett rész tekintetében hibákat feltáró helyszíni ellenőrzésről. A módosítást követően indokolt lehetőséget biztosítani a benyújtandó kapcsolódó igazoló okmányok vagy szerződések kiigazítására.

(19)

A hatékony igazgatáshoz elengedhetetlen az egységes támogatási rendszer szerinti támogatási jogosultságok értékének növelése iránti vagy a jogosultságok kiosztása iránti kérelem pontos benyújtása. Ezért helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok állapítsák meg a kérelmek benyújtására vonatkozó határidőt, amely nem lehet május 15-nél későbbi időpont. Az eljárások egyszerűsítése érdekében indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy úgy határozzanak, hogy a kérelmeket az egységes kérelemmel egyidejűleg is be lehessen nyújtani. E célból Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország számára azonban helyénvaló lehetővé tenni, hogy későbbi határidőt állapítsanak meg, amely ugyanakkor nem lehet június 15-nél későbbi időpont.

(20)	Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, helyénvaló közös rendelkezéseket hozni az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmekben szerepeltetendő adatokról.

(21)

A 73/2009/EK rendelet 117. cikkével összhangban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszer szerinti támogatásokat csak azon állatok tekintetében lehet kifizetni, amelyeket a szarvasmarhák azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, továbbá a marhahús és marhahústermékek címkézéséről, valamint a 820/97/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2000. július 17-i 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (6) összhangban megfelelően azonosítanak és nyilvántartanak. A szóban forgó támogatási rendszerek keretében kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők számára ezért helyénvaló kellő időben hozzáférést biztosítani a megfelelő információkhoz.

(22)

A cukorrépa- és cukornád-termelőknek nyújtott támogatás, az elkülönített cukortámogatás és az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás jellegénél fogva nem a mezőgazdasági földterülethez kötődik, ezért az egységes kérelemre vonatkozó szabályok nem alkalmazandók e támogatási rendszerekre. Ezért indokolt rendelkezéseket hozni a megfelelő kérelmezési eljárásra vonatkozóan.

(23)

Helyénvaló további követelményeket megállapítani a 73/2009/EK rendelet 68. cikke alapján nyújtott, a területalapú vagy az állatállomány-alapú támogatásoktól eltérő különleges támogatás iránti kérelmekre vonatkozóan. A különleges támogatási intézkedések lehetséges különbözőségére tekintettel rendkívül fontos, hogy a mezőgazdasági termelő megadja a jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt. Gyakorlati okokból a tagállamok számára indokolt lehetővé tenni, hogy az igazoló okmányokat a kérelmezésre kitűzendő határidőnél későbbi időpontra kérjék be.

(24)

A 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése e) pontja alkalmazásának esetén a kedvezményezettek nem a mezőgazdasági termelők, hanem a termelőket a gazdasági veszteségért kártalanító segélyalapok. Egyedi követelményeket kell megállapítani a segélyalapok támogatása iránti kérelmek tekintetében, amely követelmények meghatározzák az ezen alapok támogatásra való jogosultságának megállapításához szükséges információt.

(25)

Helyénvaló létrehozni az egyszerűsített eljárások bevezetésének keretrendszerét a mezőgazdasági termelő és a tagállamok hatóságai közötti kommunikáció tekintetében. Ennek a keretrendszernek biztosítania kell különösen az elektronikus eszközök alkalmazásának lehetőségét. Ugyanakkor garantálni kell különösen azt, hogy az ilyen módon feldolgozott adatok teljes mértékben megbízhatóak legyenek, és hogy az ilyen eljárások működtetése mentes legyen a mezőgazdasági termelők közötti bárminemű megkülönböztetéstől. Ezenfelül az adminisztrációnak a mezőgazdasági termelők és a nemzeti hatóságok számára történő megkönnyítése céljából célszerű lehetővé tenni a nemzeti hatóságok számára, hogy az egyes támogatásokra való jogosultság ellenőrzéséhez szükséges igazoló okmányokat közvetlenül az információforrástól kérjék be, és ne a termelőtől.

(26)	Amennyiben a támogatási kérelem nyilvánvaló hibákat tartalmaz, helyénvaló lehetővé tenni, hogy azokat bármikor ki lehessen igazítani.

(27)	Helyénvaló szabályokat megállapítani olyan helyzetek kezelésére, amikor a különböző kérelmek, dokumentumok vagy módosítások benyújtására vonatkozó határidő munkaszüneti nap, szombat vagy vasárnap.

(28)

A támogatási kérelmek benyújtására, a területalapú támogatás iránti kérelmek módosítására és bármely igazoló okmány, szerződés vagy nyilatkozat benyújtására vonatkozó határidők betartása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nemzeti hatóságok a támogatási kérelmek helytállóságának ellenőrzését megtervezhessék és ezt követően hatékonyan lebonyolíthassák. Ezért indokolt olyan határidőkről rendelkezni, amelyeken belül a késedelmes benyújtás még elfogadható. Ezenkívül helyénvaló támogatáscsökkentést alkalmazni a mezőgazdasági termelőknek a határidők betartására való ösztönzése érdekében.

(29)

Ahhoz, hogy a tagállamok időben meg tudják állapítani a támogatási jogosultságokat, elengedhetetlen, hogy a mezőgazdasági termelők a megadott határidőre benyújtsák a támogatási jogosultságok iránti kérelmet. E kérelmek késedelmes benyújtása tehát csak a bármely támogatási kérelem késedelmes benyújtása tekintetében megállapított további határidőn belül engedhető meg. Emellett visszatartó erejű támogatáscsökkentési mértéket szükséges alkalmazni, kivéve, ha a késedelem oka vis maior vagy valamely rendkívüli körülmény.

(30)

Helyénvaló jogosultságot biztosítani a mezőgazdasági termelők számára támogatási kérelmeik vagy azok egy részének visszavonására bármely időpontban, feltéve, hogy az illetékes hatóság még nem tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt a támogatási kérelemben szereplő hibákról, és nem is értesítette helyszíni ellenőrzésről.

(31)

Helyénvaló biztosítani az integrált rendszer keretében kezelt támogatási rendszerekre vonatkozó rendelkezéseknek való megfelelés hatékony felügyeletét. E célból, valamint annak érdekében, hogy összehangolt felügyeleti szintet biztosítsanak az összes tagállamban, szükség van az igazgatási és helyszíni ellenőrzések végrehajtására vonatkozó feltételek és technikai eljárások részletes megállapítására, mind a támogatási rendszerekre megállapított jogosultsági feltételek, mind a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében. A felügyelet szempontjából lényeges, hogy helyszíni ellenőrzéseket lehessen lefolytatni. A kérelmeket tehát el kell utasítani, ha a mezőgazdasági termelő megakadályozza ezen ellenőrzéseket.

(32)

A jogosultságra vagy a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó helyszíni ellenőrzéseket csak akkor lehet bejelenteni, ha ez nem veszélyezteti magát az ellenőrzést, és minden esetben helyénvaló megfelelő határidőket megállapítani. Ezenfelül ha a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó jogi aktusok vagy előírások tekintetében a konkrét ágazati szabályok arról rendelkeznek, hogy a helyszíni ellenőrzéseket ne jelentsék be, ezeket a szabályokat be kell tartani.

(33)	Adott esetben helyénvaló rendelkezni arról, hogy a tagállamok kombinálják a különböző ellenőrzési módszereket.

(34)	Az igazgatási ellenőrzések során tapasztalható szabálytalanságok hatékony feltárása érdekében indokolt rendelkezni különösen a keresztellenőrzések tartalmáról. A szabálytalanságokat bármely megfelelő eljárással nyomon kell követni.

(35)

A keresztellenőrzések végzésekor gyakori hiba a referenciaparcellán belüli mezőgazdasági összterülettel kapcsolatos kismértékű túligénylés. Az egyszerűsítés érdekében abban az esetben, ha a referenciaparcellára két vagy több mezőgazdasági termelő nyújtott be támogatási kérelmet ugyanazon támogatási rendszer keretében, továbbá ha a bejelentett összterület a mezőgazdasági parcellák mérése tekintetében meghatározott tűréshatáron belüli különbséggel haladja meg a mezőgazdasági területet, indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára az érintett területek arányos csökkentését. Az érintett mezőgazdasági termelőket azonban helyénvaló feljogosítani az ilyen határozatok elleni fellebbezésre.

(36)

Ha valamely tagállam él a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében biztosított lehetőséggel, és támogatást ítél oda bizonyos területek vagy állatállományok esetében, helyénvaló ugyanazokat az ellenőrzési arányokat alkalmazni, mint más területalapú vagy állatállomány-alapú támogatások esetében. Más különleges támogatások tekintetében helyénvaló a kedvezményezetteket külön sokaságnak kell tekinteni, és indokolt egyedi minimális ellenőrzési arányt alkalmazni rájuk.

(37)

Helyénvaló meghatározni a különböző támogatási rendszerek keretében helyszíni ellenőrzés formájában ellenőrizendő mezőgazdasági termelők minimális számát. Abban az esetben, ha a tagállamok különböző állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett döntenek, a szóban forgó rendszerek keretében támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők kapcsán célszerű a mezőgazdasági üzemen alapuló integrált megközelítést alkalmazni.

(38)

Ha jelentős szabálytalanságokat vagy meg nem felelést állapítanak meg, indokolt növelni a helyszíni ellenőrzések számát az adott és/vagy a következő évben annak érdekében, hogy az érintett támogatási kérelmek helytállósága elfogadható megbízhatósági szintet érjen el. A minta kiterjesztésének kölcsönös megfeleltetés esetén az érintett jogi aktusokra vagy előírásokra kell irányulniuk.

(39)

A támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelőknél végzett helyszíni ellenőrzéseket nem feltétlenül kell elvégezni minden egyes állategyeden vagy mezőgazdasági parcellán. Bizonyos esetekben végezhetők mintavételen alapuló ellenőrzések. Amikor azonban ez engedélyezett, helyénvaló a minta kiterjedését oly módon megállapítani, hogy az hiteles és reprezentatív megbízhatósági szintet garantáljon. Bizonyos esetekben a minta teljes körű ellenőrzéssé történő kibővítésére is szükség lehet. Helyénvaló előírni, hogy a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az ellenőrizendő minta kiválasztására vonatkozó feltételeket.

(40)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a helyszíni ellenőrzések minimális arányának megfelelő minta kiválasztása részben kockázatelemzés alapján, részben véletlenszerűen történjen. Indokolt előírni, hogy a kockázati tényezőket az illetékes hatóság állapítsa meg, mivel ez a hatóság van a legjobb helyzetben a megfelelő tényezők kiválasztása szempontjából. Annak érdekében, hogy a kockázatelemzés releváns és hatékony legyen, indokolt éves alapon előírni – az egyes kockázati tényezők relevanciájának figyelembevételével és a véletlenszerűen, illetve a kockázat alapján kiválasztott minták eredményeinek összevetése alapján, egyúttal az egyes tagállamok sajátos helyzetét is figyelembe véve – a kockázatelemzés hatékonyságának értékelését és a kockázatelemzés frissítését.

(41)	A helyszíni ellenőrzés hatékonyságának biztosítása érdekében fontos, hogy az ellenőrzéseket végző személyzetet tájékoztassák a helyszíni ellenőrzésre való kiválasztás okáról. Helyénvaló, hogy a tagállamok nyilvántartást vezessenek az ilyen információkról.

(42)	Egyes esetekben a helyszíni ellenőrzéseket helyénvaló még azelőtt elvégezni, hogy valamennyi kérelem beérkezne, ezért indokolt lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a kérelmezési időszak letelte előtt részlegesen kiválasszák az ellenőrzési mintát.

(43)

Annak érdekében, hogy a nemzeti hatóságok, valamint bármely illetékes közösségi hatóság nyomon követhesse a végrehajtott helyszíni ellenőrzéseket, helyénvaló az ellenőrzések részleteit ellenőrzési jelentésben rögzíteni. A mezőgazdasági termelő vagy képviselője részére helyénvaló lehetőséget biztosítani a jelentés aláírására. A távérzékeléssel végzett helyszíni ellenőrzések esetében azonban indokolt engedélyezni a tagállamok számára, hogy csak abban az esetben legyenek kötelesek e jogot biztosítani, ha az ellenőrzés során szabálytalanságokat állapítanak meg. Amennyiben szabálytalanságokat találnak, a végrehajtott helyszíni ellenőrzés típusától függetlenül a mezőgazdasági termelő rendelkezésére kell bocsátani a jelentés másolatát.

(44)

A megfelelő felügyelet biztosítása céljából helyénvaló előírni, hogy a területalapú rendszerek helyszíni ellenőrzésének valamennyi bejelentett mezőgazdasági parcellára ki kell terjednie. Az egyszerűsítés érdekében azonban indokolt lehetővé tenni, hogy a parcellák tényleges meghatározása a parcellák 50 %-át magában foglaló mintára korlátozódjék. A mintának ugyanakkor megbízhatónak és reprezentatívnak kell lennie, és a minta elemszámát szabálytalanság esetén növelni kell. A mintavételezés eredményét extrapolálni kell a sokaság többi részére. Helyénvaló rendelkezni arról, hogy a tagállamok bizonyos technikai eszközöket is használhassanak a helyszíni ellenőrzések céljaira.

(45)	A területek meghatározása és az alkalmazandó mérési módszerek tekintetében helyénvaló részletes szabályokat megállapítani a mérés minőségének biztosítására, amely minőségnek egyenértékűnek kell lennie a közösségi szinten kidolgozott műszaki előírások által megkövetelt minőséggel.

(46)

A területalapú támogatások követelményeinek megfelelő mezőgazdasági parcellák területének meghatározásával kapcsolatban a tapasztalatok azt mutatják, hogy meg kell határozni a szántóterületek bizonyos tereptárgyai, különösen a sövénykerítések, vizesárkok és falak elfogadható szélességét. A speciális környezeti szükségleteket tekintetbe véve bizonyos mértékű rugalmasságról célszerű rendelkezni a regionális terméshozamok rögzítésénél figyelembe vett határértékeken belül.

(47)	Indokolt megállapítani, hogy azt a mezőgazdasági parcellát, amelyen fák találhatók, milyen feltételek mellett lehet a területalapú támogatási rendszerekben támogathatónak tekinteni. Helyénvaló emellett rendelkezni a közösen használt területek esetén követendő igazgatási eljárásról.

(48)

Helyénvaló megállapítani a távérzékelés helyszíni ellenőrzésekre történő alkalmazásának feltételeit és rendelkezni az azokban az esetekben elvégzendő fizikai ellenőrzésekről, amikor a képkiértékelés nem vezet egyértelmű eredményekre. Időjárási viszonyoknak köszönhetően például adódhatnak olyan esetek, amikor a helyszíni ellenőrzések arányának növelését követően elvégzendő kiegészítő ellenőrzéseket nem lehet távérzékeléssel lefolytatni. Ebben az esetben az ellenőrzést célszerű hagyományos módszerekkel elvégezni.

(49)

Az egységes támogatási rendszerben a különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelők támogatást kaphatnak, ha megfelelnek bizonyos tevékenységi követelményeknek. E követelmény hatékony ellenőrzése érdekében helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a tagállamok állapítsák meg a különleges jogosultságokkal rendelkező mezőgazdasági termelőknél folytatott helyszíni ellenőrzések tekintetében alkalmazandó eljárásokat.

(50)	A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 5., 6. és 7. szakasza szerinti, vetőmagra, gyapotra és cukorra vonatkozó támogatási rendszer sajátosságaira tekintettel indokolt különleges ellenőrzési rendelkezéseket megállapítani.

(51)

A 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdése kimondja, hogy a közvetlen támogatásra való jogosultság megszerzéséhez a kenderfajták tetrahidrokannabinol- (THC-) tartalma nem haladhatja meg a 0,2 %-ot. E szabály végrehajtása érdekében helyénvaló megállapítani a tagállamok által a kender THC-tartalmának ellenőrzésére alkalmazandó tagállami rendszert.

(52)	Ezenfelül a rostkender esetében biztosítani kell egy olyan időszakot, amelyen belül a virágzást követően a növényt nem lehet betakarítani, annak érdekében, hogy az erre a növényre vonatkozó ellenőrzési kötelezettségeknek ténylegesen eleget lehessen tenni.

(53)

Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző, állatállomány-alapú támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, amennyiben a támogatás kérelmezése e támogatási rendszerek keretében történik, helyénvaló meghatározni a helyszíni ellenőrzések ütemezését és minimális tartalmát. A támogatási kérelmekben szereplő nyilatkozatok és a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba küldött értesítések helytállóságának hatékony ellenőrzése érdekében nélkülözhetetlen, hogy a szóban forgó helyszíni ellenőrzéseket nagyrészt azon időszak alatt folytassák le, amíg az állatokat a birtokon tartási kötelezettség értelmében még a mezőgazdasági üzemben kell tartani.

(54)

Abban az esetben, ha valamely tagállam a különböző, szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek alkalmazása mellett dönt, akkor – mivel a 73/2009/EK rendelet 117. cikke értelmében a szarvasmarhafélék megfelelő azonosítása és nyilvántartása a jogosultság feltétele – helyénvaló biztosítani, hogy a közösségi támogatást csak megfelelően azonosított és nyilvántartott szarvasmarhafélék esetében ítéljék oda. Az ilyen ellenőrzéseket olyan szarvasmarhafélék tekintetében is indokolt elvégezni, amelyek még nem kerültek bejelentésre, de amelyek valamely támogatási kérelem alapját képezhetik, mivel ezeket az állatokat – számos szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszer felépítéséből kifolyólag – sok esetben csak akkor jelentik be támogatásra, amikor az állatok elhagyták a mezőgazdasági üzemet.

(55)	A juh- és kecskefélék tekintetében helyénvaló, hogy a helyszíni ellenőrzés kiterjedjen többek között a birtokon tartási időszakra és a nyilvántartásban szereplő bejegyzések helytállóságára.

(56)

Abban az esetben, ha valamely tagállam a vágási támogatás alkalmazása mellett dönt, helyénvaló egyedi rendelkezést hozni a vágóhidakon elvégzendő helyszíni ellenőrzésekre vonatkozóan, annak ellenőrzésére, hogy a támogatásra bejelentett állatok támogathatók, és hogy a számítógépes adatbázisban szereplő információk megfelelnek a valóságnak. Célszerű engedélyezni a tagállamok részére, hogy két különböző alapon válasszák ki az ilyen ellenőrzések által érintett vágóhidakat.

(57)	A szarvasmarhafélék exportját követően nyújtott vágási támogatást illetően a kivitelre vonatkozó általános közösségi ellenőrzési rendelkezések mellett – az ellenőrzési célok különbözősége miatt – egyedi rendelkezésekre van szükség.

(58)

Az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének keretében végrehajtandó minimális szintű ellenőrzések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2003. június 23-i 1082/2003/EK bizottsági rendelet (7) alapján egyedi ellenőrzési rendelkezések kerültek megállapításra. Amennyiben a szóban forgó rendelet értelmében ellenőrzéseket hajtanak végre, az eredményeket az integrált rendszer számára az ellenőrzési jelentésben kell feltüntetni.

(59)

Ezenfelül helyénvaló rendelkezéseket hozni a vágóhidakon végrehajtott helyszíni ellenőrzések ellenőrzési jelentései, illetve azon esetek tekintetében, amikor a támogatást a kivitelt követően nyújtják. Az egységesség érdekében célszerű rendelkezni arról is, hogy az 1760/2000/EK rendelet I. címének vagy a juh- és kecskefélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének létrehozásáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet, továbbá a 92/102/EGK és a 64/432/EGK irányelv módosításáról szóló, 2003. december 17-i 21/2004/EK tanácsi rendelet (8) rendelkezéseinek való meg nem felelés esetén az ellenőrzési jelentés másolatait meg kell küldeni az e rendeletek alkalmazásáért felelős hatóságoknak.

(60)

Amennyiben a tagállam él a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt, különleges támogatás nyújtásával kapcsolatos lehetőséggel, az ebben a rendeletben megállapított ellenőrzési rendelkezéseket a lehető legnagyobb mértékben alkalmazni kell. Amennyiben e rendelkezések alkalmazása nem lehetséges, helyénvaló, hogy a tagállamok egyenértékű ellenőrzési szintet biztosítsanak. Indokolt egyedi követelményeket megállapítani a segélyalapok támogatási kérelmeinek ellenőrzése és a beruházások tekintetében.

(61)

A 73/2009/EK rendelet kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségeket vezet be azon mezőgazdasági termelők esetében, akik számára a szóban forgó rendelet I. mellékletében felsorolt valamennyi közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást folyósítanak, valamint támogatáscsökkentési és a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó rendszert ír elő e kötelezettségek elmulasztása esetére. Ezt a rendszert az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikke szerinti támogatásokra is alkalmazni kell. Helyénvaló részletesen meghatározni az említett rendszerre vonatkozó szabályokat.

(62)	Helyénvaló pontosítani, hogy a tagállamok mely hatóságai végeznek ellenőrzéseket a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében.

(63)	Bizonyos esetekben hasznos lehet a tagállamok számára, ha igazgatási ellenőrzéseket végeznek a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó követelmények tekintetében. Az ilyen ellenőrzési eszközöket azonban nem lehet kötelezővé tenni a tagállamok számára.

(64)

Helyénvaló megállapítani a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek betartásának minimális ellenőrzési arányát. Ezt az ellenőrzési arányt célszerű az egyes ellenőrző hatóságok hatáskörébe tartozó, a kölcsönös megfeleltetés hatálya alatt álló mezőgazdasági termelők 1 %-ában meghatározni, akiket megfelelő kockázatelemzés alapján kell kiválasztani.

(65)	Helyénvaló lehetőséget biztosítani a tagállamoknak arra, hogy a minimális ellenőrzési arányt az egyes illetékes ellenőrző hatóságok szintjén, a kifizető ügynökség, illetve egy jogi aktus vagy előírás, vagy ezek egy csoportja szintjén teljesíthessék.

(66)

Ha a jogi aktusra vagy előírásra vonatkozó konkrét jogszabály minimális ellenőrzési arányokat állapít meg, a tagállamoknak tiszteletben kell tartaniuk ezeket az arányokat. Ugyanakkor helyénvaló biztosítani a tagállamok számára annak lehetőségét, hogy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzésekre egységes ellenőrzési arányt alkalmazzanak. Amennyiben egy tagállam e lehetőség mellett dönt, indokolt úgy rendelkezni, hogy az ágazati jogszabályok alapján elvégzett helyszíni ellenőrzések során feltárt meg nem felelés minden esetét be kell jelenteni, és a kölcsönös megfeleltetés szempontjából figyelemmel kell követni.

(67)

A 73/2009/EK rendelet szabályai szerint az illetékes hatóságnak bizonyos esetekben nyomon kell követnie, hogy az érintett mezőgazdasági termelő meghozta-e a szükséges korrekciós intézkedéseket. Az ellenőrzési rendszer meggyengülésének elkerülése érdekében – különösen a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzési mintavételezést illetően – indokolt egyértelművé tenni, hogy az ilyen nyomon követési eseteket nem lehet figyelembe venni a minimális ellenőrzési minta meghatározásakor.

(68)

Helyénvaló, hogy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzési mintát vagy a jogosultsági feltételek tekintetében helyszíni ellenőrzésre kiválasztott mezőgazdasági termelőkből álló minták alapján, vagy a közvetlen támogatásokra vonatkozó támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők sokaságából válasszák ki. Ez utóbbi esetben indokolt engedélyezni a kiválasztással kapcsolatos bizonyos további lehetőségeket.

(69)

A kölcsönös megfeleltetés tekintetében végzendő helyszíni ellenőrzések esetében a mintavételezést javítani lehet annak biztosításával, hogy a kockázatelemzés figyelembe vegye, hogy a mezőgazdasági termelők részt vettek-e a 73/2009/EK rendelet 12. cikkében előírt mezőgazdasági tanácsadó rendszerben, illetve részt vettek-e a vonatkozó tanúsítási rendszerekben. A részvétel figyelembevételekor azonban helyénvaló bizonyítani, hogy a mezőgazdasági termelők e rendszerekben való részvétele valóban kisebb kockázatot jelent, mint a részvétel hiánya.

(70)

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó helyszíni ellenőrzésekhez általában több látogatást kell tenni ugyanazon mezőgazdasági üzemben. A mezőgazdasági termelők és a nemzeti igazgatási szervek terhének csökkentésére az ellenőrzések egyetlen ellenőrző látogatásra korlátozhatók. Helyénvaló pontosítani a szóban forgó látogatás időzítését. A tagállamoknak mindazonáltal gondoskodniuk kell arról, hogy ugyanabban a naptári évben sor kerüljön a követelmények és az előírások reprezentatív és hatékony ellenőrzésére.

(71)

A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések egyszerűsítése, illetőleg a rendelkezésre álló ellenőrzési kapacitás fokozottabb kihasználása érdekében indokolt rendelkezni arról, hogy a mezőgazdasági üzemek szintjén végzett ellenőrzéseket igazgatási ellenőrzések vagy a vállalkozások szintjén végzett ellenőrzések váltsák fel, amennyiben ezek a helyszíni ellenőrzésekkel legalább azonos hatékonyságú ellenőrzést tesznek lehetővé.

(72)

Ezenkívül helyénvaló azt is lehetővé tenni a tagállamok számára, hogy a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések végrehajtásakor az egyes követelményekre vagy előírásokra jellemző objektív mutatókra támaszkodjanak. E mutatóknak azonban közvetlenül kapcsolódniuk kell az általuk szemléltetett követelményekhez vagy előírásokhoz, és valamennyi ellenőrizendő elemre ki kell terjedniük.

(73)

Helyénvaló meghatározni a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos részletes és egyedi ellenőrzési jelentések kialakításának szabályait. A helyszínre látogató szakosított ellenőröknek fel kell tüntetniük minden megállapítást, valamint a szóban forgó megállapítások súlyossági fokát annak érdekében, hogy a kifizető ügynökség meghatározhassa a kapcsolódó támogatáscsökkentéseket, vagy adott esetben a közvetlen támogatások nyújtásából való kizárás mellett dönthessen.

(74)

A mezőgazdasági termelőket tájékoztatni kell a helyszíni ellenőrzések révén feltárt meg nem felelés bármely lehetséges esetéről. Helyénvaló egy bizonyos határidőt megállapítani, amelyen belül a termelőknek meg kell kapniuk ezt az információt. E határidő túllépése azonban nem jogosíthatja fel a mezőgazdasági termelőket arra, hogy elkerüljék azokat a következményeket, amelyekhez a feltárt meg nem felelés egyébként vezetne.

(75)

A támogatáscsökkentésre és a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó döntések meghozatalakor helyénvaló figyelembe venni az arányosság elvét, valamint a vis maior esetekkel, illetve a kivételes és természeti körülményekkel kapcsolatos különleges problémákat. Kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek esetében a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás csak abban az esetben alkalmazható, ha a mezőgazdasági termelő gondatlanul járt el vagy szándékosan követett el szabálytalanságot. A támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás fokozatait az elkövetett szabálytalanság súlyossága alapján kell megállapítani, és e szankciók az egy vagy több támogatási rendszerből meghatározott időre történő teljes kizárásig terjedhetnek. A jogosultsági feltételek tekintetében helyénvaló figyelembe venni a különböző támogatási rendszerek sajátosságait.

(76)

Annak érdekében, hogy a tagállamok hatékonyan valósíthassák meg az ellenőrzéseket, különösen a kölcsönös megfeleltetés kötelezettségeinek tekintetében, indokolt előírni, hogy a mezőgazdasági termelőknek a 73/2009/EK rendelet 19. cikke (1) bekezdésének a) pontjával összhangban nyilatkozniuk kell a rendelkezésükre álló valamennyi területről, függetlenül attól, hogy az adott területet illetően igényelnek-e támogatást vagy sem. Szükséges intézkedni egy olyan mechanizmusról, amely biztosítja, hogy a mezőgazdasági termelők betartják ezeket a kötelezettségeket.

(77)	A területek meghatározása és a támogatáscsökkentések kiszámítása érdekében szükséges meghatározni az ugyanazon terménycsoportba tartozó területeket. Egy adott területet helyénvaló többször is figyelembe venni, ha azt egynél több támogatási rendszerben jelentik be támogatásra.

(78)

Az egységes támogatási rendszerben a támogatás kifizetéséhez a támogatási jogosultságok és a támogatható hektárok számának egyezésére van szükség. E rendszer alkalmazásában ezért helyénvaló előírni, hogy ha eltérés van a bejelentett támogatási jogosultságok és a bejelentett terület között, akkor a támogatás kiszámításánál az alacsonyabb értéket vegyék figyelembe. A nem létező jogosultságok alapján történő számítások elkerülése érdekében helyénvaló rendelkezni arról, hogy a számításokhoz használt támogatási jogosultságok száma nem haladhatja meg a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló támogatási jogosultságok számát.

(79)

A területalapú támogatás iránti kérelmek kapcsán a szabálytalanságok általában a területek egyes részeit érintik. Egy adott parcella tekintetében a ténylegesnél nagyobb terület bejelentését ellensúlyozhatja a ténylegesnél kisebb terület bejelentése az ugyanazon terménycsoportba tartozó egyéb parcellákra. Bizonyos tűréshatáron belül helyénvaló előirányozni, hogy a támogatási kérelmeket csak akkor kell a ténylegesen meghatározott területhez igazítani, és támogatáscsökkentést csak akkor kell alkalmazni, ha a tűréshatárt túllépték.

(80)

Emellett a területalapú támogatások iránti kérelmeket illetően a kérelemben bejelentett teljes terület és a támogathatóként meghatározott teljes terület közötti eltérés gyakran jelentéktelen. Annak elkerülésére, hogy a kérelmekben jelentős számban kelljen kisebb kiigazításokat végrehajtani, indokolt előírni, hogy a támogatási kérelemben szereplő területnagyságot csak akkor kelljen a meghatározott terület nagyságához igazítani, ha a kettő közötti különbség meghalad egy meghatározott mértéket.

(81)	Egyedi rendelkezések szükségesek a keményítőgyártásra szánt burgonyára, a vetőmagra és a gyapotra vonatkozó támogatási rendszerek szerinti támogatási kérelmek sajátosságainak figyelembevétele céljából.

(82)	Amennyiben a túligénylés szándékos volt, helyénvaló egyedi támogatáscsökkentési szabályokat alkalmazni.

(83)	Helyénvaló megállapítani az állatállomány-alapú támogatások kiszámításának alapjául szolgáló végrehajtási szabályokat.

(84)	Célszerű engedélyezni a mezőgazdasági termelők számára, hogy a vonatkozó ágazati szabályok értelmében megengedett határokon belül bizonyos feltételek mellett pótolják a szarvasmarhaféléket, valamint juh- és kecskeféléket.

(85)

Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmek tekintetében a szabálytalanságok következményeként az érintett állatok nem támogathatók. Már az első olyan állat esetében, ahol szabálytalanságokat találnak, helyénvaló támogatáscsökkentést alkalmazni, de – a támogatáscsökkentés szintjétől függetlenül – abban az esetben, ha három vagy annál kevesebb állat esetében találnak szabálytalanságokat, indokolt kevésbé szigorú szankciót alkalmazni. Minden egyéb esetben helyénvaló úgy rendelkezni, hogy a szankció súlyossága azon állatok százalékos arányától függjön, amelyek esetében szabálytalanságokat találtak.

(86)	A juh- és kecskefélék tekintetében egyedi rendelkezéseket kell megállapítani az ágazat sajátosságai miatt.

(87)	Ha egy mezőgazdasági termelő természeti körülmények miatt nem képes eleget tenni az ágazati szabályoknak megfelelő birtokon tartási kötelezettségének, nem alkalmazandó támogatáscsökkentés vagy támogatás köréből való kizárás.

(88)

Abban az esetben, ha valamely tagállam a vágási támogatás alkalmazása mellett dönt, a vágóhidaknak az egyes szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek megfelelő működtetésében betöltött fontos szerepe miatt helyénvaló rendelkezni azokról az esetekről is, amikor a vágóhidak súlyos gondatlanságból vagy szándékosan nem helytálló igazolásokat vagy nyilatkozatokat állítanak ki.

(89)

Ha a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatást területalapú támogatásként vagy állatállomány-alapú támogatásként nyújtják, a mostantól megállapítandó támogatáscsökkentési vagy a támogatás köréből való kizárásra vonatkozó intézkedéseket célszerű a lehető legnagyobb mértékben értelemszerűen alkalmazni. Egyéb esetekben helyénvaló, hogy a tagállamok a különleges támogatás minden egyes intézkedése vonatkozásában egyenértékű támogatáscsökkentésről vagy a támogatás köréből való kizárásról rendelkezzenek.

(90)

A kölcsönös megfeleltetés ellenőrzésének eredményeire vonatkozó információkat a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek teljesítéséhez kötött különböző kifizetések kezeléséért felelős valamennyi kifizető ügynökség számára célszerű hozzáférhetővé tenni annak érdekében, hogy – amennyiben a ténymegállapítások ezt indokolják – a megfelelő támogatáscsökkentéseket alkalmazhassák.

(91)

Továbbá az olyan esetekre, amikor egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése, illetve 24. cikkének (2) bekezdése nyújtotta lehetőséggel, miszerint a követelmények kisebb jelentőségű nem teljesítése esetén nem alkalmaz támogatáscsökkentést, illetve 100 EUR vagy annál kisebb összegű csökkentést nem alkalmaz, helyénvaló meghatározni az arra az esetre vonatkozó szabályokat, ha az érintett mezőgazdasági termelő nem hozza meg a számára előírt korrekciós intézkedéseket.

(92)

A kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek tekintetében – a támogatáscsökkentés vagy a támogatás köréből való kizárás fokozatainak az arányosság elvének figyelembevételével történő megállapítása mellett – helyénvaló biztosítani, hogy egy bizonyos időponttól kezdve az ugyanazon kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeknek való ismételt meg nem felelést – a mezőgazdasági termelő előzetes figyelmeztetését követően – szándékos meg nem felelésként kezeljék.

(93)	A támogatáscsökkentést és a támogatás köréből való kizárást a jogosultsági feltételek tekintetében általában nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tárgyszerűen pontos információt nyújtott be, vagy ha vétlenségét másképpen bizonyítja.

(94)

Azok a mezőgazdasági termelők, akik bármely időpontban értesítik az illetékes nemzeti hatóságot nem helytálló támogatási kérelmükről, a hiba okától függetlenül nem büntethetők támogatáscsökkentéssel vagy a támogatás köréből való kizárással, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelőt nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzési szándékáról, illetve a hatóság még nem értesítette a termelőt a kérelem bármilyen szabálytalanságáról.

(95)

Indokolt ugyanezt az eljárást alkalmazni a számítógépes adatbázisban szereplő, nem helytálló adatokkal kapcsolatban is, mind az olyan szarvasmarhafélék esetében, amelyekre támogatási kérelmet nyújtottak be, és amelyek tekintetében a szóban forgó szabálytalanságok nemcsak a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeknek való meg nem felelést, hanem valamely jogosultsági feltétel megsértését is jelentik, mind az olyan szarvasmarhafélék esetében, amelyekre nem nyújtottak be támogatási kérelmet, és amelyek tekintetében a szóban forgó szabálytalanságok csak a kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó kötelezettségek tekintetében állnak fenn.

(96)

A 73/2009/EK rendelet 31. cikke meghatározza a vis maior és a rendkívüli körülmények azon eseteit, amelyeket a tagállamoknak el kell ismerniük. Ha ezen esetek következtében valamely mezőgazdasági termelő kötelezettségeinek nem képes eleget tenni, nem veszítheti el jogosultságát a támogatás kifizetésére. Ugyanakkor helyénvaló meghatározni azt a határidőt, amelyen belül a mezőgazdasági termelő bejelentheti ezeket az eseteket.

(97)	A kis pénzösszegek kezelése terhet jelent a tagállamok illetékes hatóságai számára. Ezért helyénvaló engedélyezni a tagállamok számára, hogy egy bizonyos minimumtól elmaradó támogatási összeget ne fizessenek ki.

(98)

Az ugyanazon mezőgazdasági termelő egy vagy több támogatási kérelme tekintetében alkalmazandó különböző támogatáscsökkentések méltányos alkalmazásának biztosítására indokolt egyedi és részletes rendelkezéseket megállapítani. Az e rendeletben előírt támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások az egyéb közösségi vagy a nemzeti jogszabályok rendelkezései által meghatározott kiegészítő szankciók sérelme nélkül alkalmazandók.

(99)

Helyénvaló meghatározni az egyes támogatási rendszerekben alkalmazott lehetséges támogatáscsökkentések kalkulációs rendjét. A közvetlen támogatási rendszerek tekintetében megállapított költségvetési plafonok betartásának biztosítása érdekében különösen arról célszerű rendelkezni, hogy a támogatásokat együtthatóval csökkentsék, ha a plafonokat egyébként meghaladnák.

(100)

A 73/2009/EK rendelet 7., 10. és 11. cikke rendelkezik a támogatáscsökkentésekről és – adott esetben – a mezőgazdasági termelőnek egy naptári évre odaítélt közvetlen támogatások összegét a moduláció, illetve a pénzügyi fegyelem következtében érintő kiigazításról. A végrehajtási rendelkezésekben helyénvaló meghatározni e csökkentések és kiigazítások alapját a mezőgazdasági termelőknek járó támogatások összegének kiszámítása tekintetében.

(101)

Annak érdekében, hogy a jóhiszeműség elvét a Közösség egészében egységesen alkalmazzák, az indokolatlanul kifizetett összegek visszakövetelése esetére helyénvaló meghatározni azokat a körülményeket, amelyek fennállásakor erre az elvre lehet hivatkozni, az érintett kiadásoknak a közös agrárpolitika finanszírozásáról szóló, 2005. június 21-i 1290/2005/EK tanácsi rendelet (9) alapján, a számlaelszámolással összefüggésben történő kezelésének sérelme nélkül.

(102)

Szabályokat kell megállapítani azon esetekre, amikor a mezőgazdasági termelő indokolatlan mennyiségű támogatási jogosultságot kap, vagy amikor az egyes támogatási jogosultságok értéke téves szinten került rögzítésre, és amennyiben az esetet a 73/2009/EK rendelet 137. cikke nem szabályozza. Ugyanakkor bizonyos esetekben, amikor a jogosultságok téves kiosztásának nincs hatása az összértékre, csak a mezőgazdasági termelő által kapott jogosultságok számára, helyénvaló előírni a tagállamok számára a kiosztott jogosultságoknak vagy adott esetben a jogosultságok típusának a kiigazítását, azok értékének csökkentése nélkül. Ez a rendelkezés csak akkor alkalmazható, ha a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre a hibát. Ezenfelül egyes esetekben a tévesen kiosztott támogatási jogosultságok igen csekély összegűek, és behajtásuk jelentős adminisztratív teherrel jár. Az egyszerűsítés érdekében, illetve azzal a céllal, hogy az adminisztratív teher arányban legyen a behajtandó összeggel, indokolt meghatározni azt a minimális összeget, amely a behajtási eljárás megindításához vezethet. Továbbá helyénvaló intézkedéseket hozni arra az esetre, ha az ilyen támogatási jogosultságokat átruházzák, és arra az esetre, ha a támogatási jogosultság átruházása az 1782/2003/EK rendelet 46. cikke (2) bekezdésének, illetve a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének, 62. cikke (1) bekezdésének, 62. cikke (2) bekezdésének és 68. cikke (5) bekezdésének figyelmen kívül hagyásával történt.

(103)

Helyénvaló meghatározni az olyan mezőgazdasági üzemek teljes egészben történő átruházásának következményeire vonatkozó szabályokat, amelyekre az integrált rendszerbe tartozó közvetlen támogatási rendszerek alapján bizonyos kötelezettségek vonatkoznak.

(104)

Általános szabályként helyénvaló előírni, hogy a tagállamok tegyenek meg minden szükséges további intézkedést az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer megfelelő működésének biztosítására. Szükség esetén a tagállamok kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak.

(105)

A Bizottságot adott esetben tájékoztatni kell a tagállamok által tett bármely olyan intézkedésről, amely az integrált rendszer végrehajtásában változás bevezetésére szolgál. Annak érdekében, hogy a Bizottság hatékonyan felügyelhesse az integrált rendszert, indokolt előírni, hogy a tagállamok éves ellenőrzési statisztikákat küldjenek a számára. Helyénvaló továbbá, hogy a tagállamok tájékoztassák a Bizottságot az állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása tekintetében tett bármely intézkedésükről, valamint a 73/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével összhangban alkalmazott bármely támogatáscsökkentésről.

(106)

A 73/2009/EK rendelet 9. cikke szabályokat állapít meg a modulációból eredő összegek tekintetében. Ezen összegek egy részét célszerű felosztási kulcs alapján odaítélni, amely tekintetében helyénvaló szabályokat megállapítani az említett cikkben előírt kritériumoknak megfelelően.

(107)

Helyénvaló úgy rendelkezni, hogy ez a rendelet 2010. január 1-jétől legyen alkalmazandó. Ettől az időponttól tehát a 796/2004/EK rendeletet hatályon kívül kell helyezni. A 2010. január 1. előtt kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre vonatkozóan azonban helyénvaló továbbra is alkalmazni az említett rendeletet.

(108)

Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság és a közvetlen kifizetésekkel foglalkozó irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. RÉSZ

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. CÍM

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Hatály

Ez a rendelet megállapítja a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és a 73/2009/EK rendelet II. címének 4. fejezete által létrehozott integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer (a továbbiakban: integrált rendszer), valamint az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetés végrehajtásának részletes szabályait. Ez a rendelet nem érinti a konkrét támogatási rendszerekre vonatkozó rendeletek által megállapított egyedi előírásokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a 73/2009/EK rendelet 2. cikkében foglalt meghatározásokat kell alkalmazni.

Ezenkívül a következő fogalommeghatározások alkalmazandók:

(1)

„mezőgazdasági parcella”: olyan összefüggő földterület, amelyet egyetlen mezőgazdasági termelő jelent be, és amely egyetlen terménycsoportra terjed ki; amennyiben azonban egy meghatározott terménycsoporton belül egy adott terület hasznosítási formáját e rendelettel összefüggésben külön kell bejelenteni, a szóban forgó speciális hasznosítás adott esetben további behatárolását adja a mezőgazdasági parcellának; a tagállamok egyéb kritériumokat is meghatározhatnak a mezőgazdasági parcella további behatárolására;

(2)	„állandó legelő”: a(z) 1120/2009 (10) rendelet 2. cikkének c) pontjában meghatározott állandó legelő;

(3)	„a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere”: a szarvasmarhafélék azon azonosítási és nyilvántartási rendszere, amelyet az 1760/2000/EK rendelet hozott létre;

(4)	„füljelző”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének a) pontjában és 4. cikkében említett, az állatok egyedi azonosítására szolgáló füljelző;

(5)	„szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének b) pontjában és 5. cikkében említett számítógépes adatbázis;

(6)	„marhalevél”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének c) pontjában és 6. cikkében említett marhalevél;

(7)	„nyilvántartás”: a 21/2004/EK rendelet 5. cikkével, illetve az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkének d) pontjával és 7. cikkével összhangban az állattartók által vezetett nyilvántartás;

(8)	„a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének elemei”: az 1760/2000/EK rendelet 3. cikkében említett elemek;

(9)	„azonosítási kód”: az 1760/2000/EK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében említett azonosítási kód;

(10)	„szabálytalanság”: az adott támogatás nyújtására vonatkozó szabályoknak való bárminemű meg nem felelés;

(11)	„egységes kérelem”: az egységes támogatási rendszer és egyéb területalapú támogatási rendszerek szerinti közvetlen támogatások iránti kérelem;

(12)

„területalapú támogatási rendszer”: az egységes támogatási rendszer, a különleges támogatás körébe tartozó területalapú támogatások és a 73/2009/EK rendelet IV. és V. címében létrehozott valamennyi támogatási rendszer, az említett IV. cím 7., 10. és 11. szakaszában létrehozott rendszereket, az említett rendelet 126. cikkében létrehozott elkülönített cukortámogatást, és az említett rendelet 127. cikkében létrehozott elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatást kivéve;

(13)

„állatállomány-alapú támogatás iránti kérelem”: a 73/2009/EK rendelet IV. címének 10., illetve 11. szakaszában előírt juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszer, illetve marha- és borjúhúsra vonatkozó támogatási rendszer szerinti támogatás kifizetése iránti kérelmek, valamint a különleges támogatás körébe tartozó állatlétszám-alapú kifizetések vagy számosállat-egység alapú kifizetések iránti kérelem;

(14)	„különleges támogatás”: a 73/2009/EK rendelet 68. cikke szerinti támogatás;

(15)	„hasznosítás”: a terület hasznosítása a termény típusa vagy a növénytakaró, illetve a termény hiánya szerint;

(16)	„szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek”: a 73/2009/EK rendelet 108. cikkében említett támogatási rendszerek;

(17)	„kecske- és juhfélékre vonatkozó támogatási rendszer”: a 73/2009/EK rendelet 99. cikkében említett támogatási rendszer;

(18)	„támogatásra bejelentett szarvasmarhafélék”: a szarvasmarhafélékre vonatkozó vagy a különleges támogatási rendszerekben állatállomány-alapú támogatás iránti kérelem tárgyát képező szarvasmarhafélék;

(19)	„támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélék”: azok a szarvasmarhafélék, amelyek a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerekben még nem képezik állatállomány-alapú támogatás iránti kérelem tárgyát, de potenciálisan támogathatók lehetnek;

(20)	„potenciálisan támogatható állat”: olyan állat, amely potenciálisan eleve teljesítheti a kérdéses igénylési évben a támogathatósági kritériumokat;

(21)

„birtokon tartási időszak”: az az időszak, amely alatt a mezőgazdasági üzem területén kell tartani azt az állatot, amely után támogatást igényeltek, a(z) 1121/2009 (11) rendelet következő rendelkezései szerint: a) az 53. és az 57. cikk a hímivarú szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatással kapcsolatban; b) a 61. cikk az anyatehénre vonatkozó támogatással kapcsolatban; c) a 80. cikk a vágási támogatással kapcsolatban; d) a 35. cikk (3) bekezdése a juhokra és kecskékre kifizetett támogatással kapcsolatban;

(22)	„állattartó”: az a természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az állatokért felelős, akár állandó, akár ideiglenes jelleggel, beleértve a szállítás, illetve a piacon való tartózkodás alatti időszakot is;

(23)	„meghatározott terület”: a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő terület; az egységes támogatási rendszer esetében a bejelentett terület csak akkor tekinthető meghatározott területnek, ha ahhoz megfelelő számú támogatási jogosultság tartozik;

(24)	„meghatározott állat”: a támogatás odaítélésére vonatkozó szabályokban megállapított összes feltételnek megfelelő állat;

(25)	„támogatási időszak”: az az időszak, amelyre a támogatási kérelmek vonatkoznak, függetlenül azok benyújtásának időpontjától;

(26)	„térinformatikai rendszer”: (a továbbiakban: GIS) a 73/2009/EK rendelet 17. cikkében említett számítógépes térinformatikai rendszertechnológiák;

(27)	„referenciaparcella”: földrajzi értelemben körülhatárolt terület, amely a 73/2009/EK rendelet 15. cikkében említett tagállami azonosítási rendszer GIS-rendszerében meghatározott egyedi azonosítóval szerepel;

(28)	„grafikus anyag”: a GIS tartalmának a támogatás kérelmezői és a tagállamok közötti közlésére szolgáló térképek vagy egyéb dokumentumok;

(29)	„nemzeti koordinátarendszer”: a 2007/2/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben (12) meghatározott azon rendszer, amely lehetővé teszi az érintett tagállamban a mezőgazdasági parcellák szabványos mérését és egyedi azonosítását;

(30)	„kifizető ügynökség”: az 1290/2005/EK tanácsi rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében említett hatóságok és szervek;

(31)	„kölcsönös megfeleltetés”: a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények és a jó mezőgazdasági és környezeti állapot a 73/2009/EK rendelet 5. és 6. cikkével összhangban;

(32)	„kölcsönös megfeleltetési terület”: a 73/2009/EK rendelet 5. cikkének (1) bekezdése szerinti, jogszabályban foglalt gazdálkodási követelmények különböző területei és a szóban forgó rendelet 6. cikkében meghatározottak szerinti jó mezőgazdasági és környezeti állapot;

(33)	„jogi aktus”: a 73/2009/EK rendelet II. mellékletében felsorolt minden egyes irányelv és rendelet;

(34)	„előírás”: a tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 6. cikkével és III. mellékletével összhangban meghatározott előírások, valamint az e rendelet 4. cikkében meghatározottak szerinti, állandó legelővel kapcsolatos kötelezettségek;

(35)

„követelmény”: a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatban alkalmazva az egyes, a 73/2009/EK rendelet II. mellékletében említett cikkek bármelyikéből eredő, jogszabályban foglalt olyan gazdálkodási követelmények egy adott jogi aktuson belül, amelyek a lényegükben eltérnek ugyanazon jogi aktus egyéb követelményeitől;

(36)	„meg nem felelés”: a követelményeknek és előírásoknak való bárminemű meg nem felelés;

(37)

„szakosított ellenőrző szervek”: az e rendelet 48. cikkében említett, a 73/2009/EK rendelet 22. cikke (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban a jogszabályban foglalt gazdálkodási követelményeknek és a jó mezőgazdasági és környezeti állapotnak való megfelelés biztosításáért felelős, illetékes nemzeti ellenőrző hatóságok;

(38)	„kifizetéstől”: az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikkében előírt kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek alkalmazásában az első támogatás odaítélésének naptári évét követő év január 1-jétől.

II. CÍM

AZ ÁLLANDÓ LEGELŐK FENNTARTÁSA

3. cikk

Állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása tagállami szinten

(1)   A 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében meghatározott kivételek sérelme nélkül, a tagállamok – a szóban forgó cikk első bekezdése értelmében – biztosítják, hogy az állandó legelőként hasznosított földterületnek a mezőgazdasági összterülethez viszonyított aránya fennmaradjon. Ezt a kötelezettséget nemzeti vagy regionális szinten kell alkalmazni.

Amennyiben azonban az állandó legelőként hasznosított földterület az e cikk (4) bekezdésének a) pontjával, (5) bekezdésének a) pontjával, (6) bekezdésének a) pontjával és (7) bekezdésének a) pontjával összhangban megállapított abszolút értéken fennmarad, a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében megállapított kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdése második albekezdésének alkalmazásában a tagállamok biztosítják, hogy az e cikk (1) bekezdésben említett arány a rendelet 6. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett vonatkozó referenciaév arányához (továbbiakban: „referenciaarány”) viszonyítva ne csökkenjen az állandó legelőként hasznosított földterület hátrányára 10 %-nál nagyobb mértékben.

(3)   Az (1) bekezdésben említett arányt minden évben meg kell állapítani a mezőgazdasági termelők által az adott évre bejelentett területek alapján.

(4)   Az új tagállamokon kívüli tagállamok esetében a referenciaarány a következő:

a)

az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 2003. évben bejelentett állandó legelőként hasznosított terület, hozzáadva a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2005. évre bejelentett állandó legelőként hasznosított földterületet, amelyet 2003-ban nem jelentettek be legelőtől eltérő hasznosításra, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő bizonyítani tudja, hogy az adott földterületet 2003-ban nem állandó legelőként hasznosította. Azokat a területeket, amelyeket 2005-ben állandó legelőként hasznosított területként jelentenek be, és amelyek 2003-ben az 1251/1999/EK tanácsi rendelet (13) 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatással támogathatók voltak, le kell vonni. Azokat a földterületeket, amelyeket 2003-ban állandó legelőként hasznosítottak és a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítettek, le kell vonni;

b)	a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.

(5)   Azon új tagállamok esetében, amelyek a 2004. év tekintetében nem nyújtottak be kérelmet az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében említett egységes területalapú támogatási rendszerben, a referenciaarány a következő:

a)

az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 2004. évben bejelentett állandó legelőként hasznosított terület, hozzáadva a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban a 2005. évre bejelentett állandó legelőként hasznosított földterületet, amelyet 2004-ben nem jelentettek be legelőtől eltérő hasznosításra, kivéve, ha a mezőgazdasági termelő bizonyítani tudja, hogy az adott földterületet 2004-ben nem állandó legelőként hasznosította. Azokat a területeket, amelyeket 2005-ben állandó legelőként hasznosított területként jelentenek be, és amelyek 2004-ben az 1251/1999/EK rendelet 1. cikkének (3) bekezdésével összhangban szántóföldi növényekre vonatkozó területalapú támogatással támogathatók voltak, le kell vonni. Azokat a földterületeket, amelyeket 2004-ban állandó legelőként hasznosítottak és a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítettek, le kell vonni;

b)	a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.

(6)   Azon új tagállamok esetében, amelyek a 2004. év tekintetében kérelmet nyújtottak be az 1782/2003/EK rendelet 143b. cikkében említett egységes területalapú támogatási rendszerben, a referenciaarány a következő:

a)

az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2005-ben bejelentett állandó legelőként hasznosított földterület. Azokat a 2005-ben állandó legelőként hasznosított földterületeket, amelyeket a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítettek, le kell vonni;

b)	a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2005-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.

(7)   Bulgária és Románia esetében a referenciaarányt az alábbiak szerint kell megállapítani:

a)

az állandó legelőként hasznosított földterület a mezőgazdasági termelők által a 796/2004/EK rendelet 14. cikkének (1) bekezdésével összhangban 2007-ben bejelentett állandó legelőként hasznosított földterület. Azokat a 2005-ben állandó legelőként hasznosított földterületeket, amelyeket a 73/2009/EK rendelet 6. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban erdősítettek, le kell vonni;

b)	a mezőgazdasági összterület a mezőgazdasági termelők által 2007-ben bejelentett mezőgazdasági összterület.

(8)   Amennyiben objektív tények azt mutatják, hogy az arány nem az állandó legelőként hasznosított földterület tényleges alakulásának megfelelően változik, a tagállamok kiigazítják a referenciaarányt. Ilyen helyzetben a Bizottságot haladéktalanul tájékoztatni kell a kiigazításról és az annak alapjául szolgáló indokokról.

4. cikk

Állandó legelőként hasznosított földterületek fenntartása egyéni szinten

(1)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett arány csökken, az érintett tagállamnak – nemzeti vagy regionális szinten – elő kell írnia a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt bármely közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők számára, hogy az állandó legelőként hasznosított földterület hasznosítási formáját előzetes engedély nélkül ne változtassák meg.

Amennyiben az első albekezdésben említett engedélynek az a feltétele, hogy a földterület állandó legelő legyen, a 2. cikk (2) bekezdésében szereplő fogalommeghatározástól eltérve ezeket a területeket az átállás első napjától kezdve állandó legelő hasznosítású területnek kell tekinteni. Ezeket a területeket az átállás dátumától kezdődően öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy az e rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében említett kötelezettség teljesítése nem biztosítható, az érintett tagállam az e cikk (1) bekezdésével összhangban meghozandó intézkedéseken túl – nemzeti vagy regionális szinten – elrendeli azt a kötelezettséget a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt valamely közvetlen támogatási rendszer keretében támogatást kérelmező olyan mezőgazdasági termelők számára, akik állandó legelőről egyéb hasznosítási formára megváltoztatott hasznosítási formájú földterülettel rendelkeznek, hogy a földterület hasznosítását állítsák vissza állandó legelőre.

Ezt a kötelezettséget az érintett tagállamban az e rendelet 11. cikkének (2) bekezdésével összhangban az egységes kérelem benyújtására előírt határnapot megelőző 24 hónapos időszak első napja óta ilyen módon megváltoztatott hasznosítású földterület tekintetében kell alkalmazni.

Ebben az esetben a mezőgazdasági termelők a szóban forgó terület meghatározott százalékát visszaállítják állandó legelő hasznosítási formára, illetve a szóban forgó százaléknak megfelelő nagyságú állandó legelő hasznosítású területet alakítanak ki. A szóban forgó százalékos arányt a mezőgazdasági termelő által ilyen módon megváltoztatott hasznosítású terület nagysága és az egyensúly visszaállításához szükséges terület nagysága alapján kell kiszámítani.

Amennyiben azonban a szóban forgó területet az egyéb hasznosítási formára történő átállítás után átruházták, ezt a kötelezettséget csak abban az esetben kell alkalmazni, ha a terület átruházása a 796/2004/EK rendelet hatálybalépése után történt.

A 2. cikk (2) bekezdésétől eltérve, az állandó legelő hasznosítási formára visszaállított területeket vagy az állandó legelőként létrehozott területeket a visszaállítás vagy a létrehozás első napjától kezdve „állandó legelő” hasznosítású területnek kell tekintetni. Ezeket a területeket az átállás dátumától kezdődően öt egymást követő éven keresztül gyep vagy más egynyári takarmánynövény termesztésére kell használni.

(3)   A mezőgazdasági termelők számára az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek nem alkalmazandók, ha a mezőgazdasági termelők a 2078/92/EGK tanácsi rendelettel (14), az 1257/99/EK tanácsi rendelettel (15) és az 1698/2005/EK tanácsi rendelettel (16) összhangban álló programok keretében hoztak létre állandó legelő hasznosítású területeket.

II. RÉSZ

AZ INTEGRÁLT IGAZGATÁSI ÉS ELLENŐRZÉSI RENDSZER

I. CÍM

RENDSZERKÖVETELMÉNYEK ÉS KÖLCSÖNÖS MEGFELELTETÉS

I. FEJEZET

Azonosítási és nyilvántartási rendszer

5. cikk

A mezőgazdasági termelők azonosítása

A 73/2009/EK rendelet 19. cikke (3) bekezdésének sérelme nélkül, a szóban forgó rendelet 15. cikke (1) bekezdésének f) pontjában előírt, az egyes mezőgazdasági termelők személyazonosságának nyilvántartására szolgáló egységes rendszernek biztosítania kell az egyedi azonosítást az ugyanazon mezőgazdasági termelő által benyújtott összes támogatási kérelem tekintetében.

6. cikk

A mezőgazdasági parcellák azonosítása

(1)   A mezőgazdasági parcelláknak a 73/2009/EK rendelet 17. cikkében említett azonosítási rendszerét a referenciaparcellák – mint például kataszteri parcella vagy termelési blokk – olyan szintjén kell működtetni, amely biztosítja minden egyes referenciaparcella egyedi azonosítását.

Minden referenciaparcella tekintetében maximális támogatható területet kell meghatározni az egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásában. A GIS-t a nemzeti koordinátarendszer alapján kell működtetni. Amennyiben különböző koordinátarendszereket alkalmaznak, azoknak az egyes tagállamokon belül kompatibilisnek kell lenniük.

A tagállamok biztosítják továbbá a mezőgazdasági parcellák megbízható azonosítását, és megkövetelik mindenek előtt azt, hogy az egységes kérelmek tartalmazzák a részletes adatokat vagy mellékeljék hozzájuk az illetékes hatóság által meghatározott olyan dokumentumokat, amelyek lehetővé teszik az egyes mezőgazdasági parcellák helyének meghatározását és azok felmérését.

(2)   A tagállamok ügyelnek arra, hogy a támogatási kérelmekkel kapcsolatos referenciaparcellák legalább 75 %-ánál az adott területnek legalább 90 %-a támogatható legyen az egységes támogatási rendszer, illetve az egységes területalapú támogatási rendszer értelmében. Az értékelést évente egyszer, a megfelelő statisztikai módszerek segítségével kell végrehajtani.

7. cikk

A támogatási jogosultságok azonosítása és nyilvántartása

(1)   A 73/2009/EK rendelet 18. cikkében előírt, a támogatási jogosultságok azonosítására és nyilvántartására szolgáló rendszer tagállami szinten kialakított elektronikus nyilvántartás, amely – különösen az e rendelet 28. cikkében előírt keresztellenőrzések tekintetében – biztosítja a támogatási jogosultságok hatékony nyomon követhetőségét, különösen az alábbi elemek vonatkozásában:

a)	a jogosult;

b)

az érték;

c)	a megállapítás napja;

d)	az utolsó aktiválás napja;

e)	az eredet, különös tekintettel annak rendeltetésére (eredeti vagy nemzeti tartalék), vétel, bérlet, öröklés;

f)	a jogosultság típusa, különösen: a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében előírt különleges jogosultságok és a 73/2009/EK tanácsi rendelet 68. cikke (1) bekezdésének c) pontjával összhangban kiosztott jogosultságok;

g)	adott esetben a regionális korlátozások.

(2)   Azok a tagállamok, amelyek területén egynél több kifizető ügynökség található, dönthetnek úgy, hogy az egyes kifizető ügynökségek szintjén üzemeltetik az elektronikus nyilvántartást. Ebben az esetben az érintett tagállam biztosítja, hogy a különböző nyilvántartások kompatibilisek legyenek egymással.

II. FEJEZET

Kölcsönös megfeleltetés

8. cikk

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzési rendszer

(1)   A tagállamok létrehoznak egy olyan rendszert, amely hatékony ellenőrzést biztosít a kölcsönös megfeleltetés tekintetében. A szóban forgó rendszer e rész III. címének III. fejezetével összhangban előírja különösen a következőket:

a)

amennyiben az illetékes ellenőrző hatóság nem a kifizető ügynökség, a közvetlen támogatást kérelmező mezőgazdasági termelőkre vonatkozó információk továbbítása a kifizető ügynökségtől a szakosított ellenőrző szervekhez és/vagy adott esetben a 73/2009/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében említett koordinációs hatóságon keresztül;

b)	az ellenőrzéshez használt minták kiválasztásához alkalmazandó módszerek;

c)	az elvégzendő ellenőrzések természetére és terjedelmére vonatkozó adatok;

d)	ellenőrzési jelentések, amelyek tartalmazzák különösen a feltárt meg nem felelést, valamint súlyosságának, mértékének, tartósságának, illetve ismétlődő jellegének értékelését;

e)	amennyiben az illetékes hatóság nem a kifizető ügynökség, az ellenőrzési jelentések továbbítása a szakosított ellenőrző szervektől a kifizető ügynökséghez vagy a 73/2009/EK rendelet 20. cikkének (3) bekezdésében említett koordinációs hatósághoz, vagy mindkettőhöz;

f)	a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás rendszerének alkalmazása a kifizető ügynökség által.

(2)   A tagállamok előírhatnak olyan eljárást, amelynek értelmében a mezőgazdasági termelő jelzi a kifizető ügynökségnek a rá alkalmazandó követelmények és előírások azonosításához szükséges adatokat.

9. cikk

A támogatás kifizetése a kölcsönös megfeleltetési ellenőrzésekkel összefüggésben

Az e rész III. címének III. fejezetében meghatározott kölcsönös megfeleltetési ellenőrzések esetében, amennyiben ezek az ellenőrzések nem fejezhetők be a kifizetés előtt, a jogosulatlan kifizetéseket e rendelet 80. cikke szerint vissza kell téríteni.

II. CÍM

TÁMOGATÁSI KÉRELMEK

I. FEJEZET

Az egységes kérelem

10. cikk

Az egységes kérelemre vonatkozó általános rendelkezések

(1)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy valamennyi, a 73/2009/EK rendelet III. és IV. címe szerinti támogatások iránti kérelmet az egységes kérelem keretében kell benyújtani. Ebben az esetben a szóban forgó rendszerek keretében nyújtandó támogatások iránti kérelem tekintetében megállapított különleges követelmények vonatkozásában e cím II–V. fejezete értelemszerűen alkalmazandó.

(2)   Amennyiben ugyanazon mezőgazdasági termelő vonatkozásában több kifizető ügynökség is felelős az egységes kérelemmel érintett támogatási rendszerek igazgatásáért, az érintett tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az egységes kérelemben előírt információk minden érintett kifizető ügynökség számára rendelkezésre álljanak.

11. cikk

Az egységes kérelem benyújtásának határideje

(1)   Az a mezőgazdasági termelő, aki valamely területalapú támogatási rendszer keretében támogatást igényel, évente csak egyetlen egységes kérelmet nyújthat be.

Az a mezőgazdasági termelő, aki nem igényel támogatást valamely területalapú támogatási rendszer keretében, de igényel a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt valamely egyéb támogatási rendszer keretében vagy az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q., illetve 103r. cikke alapján, egységes igénylőlapot nyújt be, amennyiben rendelkezik mezőgazdasági területtel, és az igénylőlapon e rendelet 13. cikkével összhangban feltünteti e területeket.

Az a mezőgazdasági termelő, aki csak az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozik, egységes igénylőlapot nyújt be minden olyan naptári évben, amelyben e kötelezettségek fennállnak.

A tagállamok azonban mentesíthetik a mezőgazdasági termelőket a második és a harmadik albekezdésben említett kötelezettség alól, amennyiben a szóban forgó információk az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak olyan egyéb igazgatási és ellenőrzési rendszerek keretében, amelyek a 73/2009/EK rendelet 26. cikkével összhangban az integrált rendszerrel kompatibilisek.

(2)   Az egységes kérelmet az egyes tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani, amely nem lehet későbbi május 15-nél. Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország azonban meghatározhat ennél későbbi, de június 15-nél nem későbbi időpontot is.

Az említett határidő meghatározása során a tagállamok a támogatás megfelelő adminisztratív és pénzügyi igazgatása érdekében figyelembe veszik az összes vonatkozó adat rendelkezésére állásához szükséges időt, és biztosítják a hatékony ellenőrzések ütemezésének lehetőségét.

A 73/2009/EK rendelet 141. cikkének (2) bekezdésében említett eljárással összhangban egyes olyan övezetek tekintetében, ahol a rendkívüli éghajlati viszonyok következtében nem alkalmazhatók a rendes határidők, engedélyezhető az e bekezdés első albekezdésében említett határnapok későbbre halasztása.

12. cikk

Az egységes kérelem tartalma

(1)   Az egységes kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges minden információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:

a)	a mezőgazdasági termelő személyazonossága;

b)	a szóban forgó támogatási rendszer vagy rendszerek;

c)	a támogatási jogosultságok azonosítása a 7. cikkben az egységes támogatási rendszerre előírt azonosítási és nyilvántartási rendszerrel összhangban;

d)	a mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának azonosítását lehetővé tevő adatok, hektárban kifejezett területük két tizedesjegy pontossággal, elhelyezkedésük, és adott esetben hasznosításuk, valamint arra vonatkozó információ, hogy a mezőgazdasági parcellát öntözik-e;

e)	a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy ismeri a szóban forgó támogatási rendszerre vonatkozó feltételeket.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjában említett támogatási jogosultságok azonosítása céljából a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdése értelmében a mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott formanyomtatványok tartalmazzák az e rendelet 7. cikkében előírt azonosítási és nyilvántartási rendszerrel összhangban a támogatási jogosultságok azonosítását.

(3)   Az (1) bekezdés d) pontjában említett mezőgazdasági üzem összes mezőgazdasági parcellájának azonosítása érdekében a 73/2009/EK rendelet 19. cikkének (2) bekezdésével összhangban a mezőgazdasági termelők rendelkezésére bocsátott formanyomtatványok referenciaparcellánként tartalmazzák az egységes támogatási rendszer vagy az egységes területalapú támogatási rendszer alkalmazásában támogatható maximális területet. Továbbá az említett rendelkezéssel összhangban a mezőgazdasági termelőnek biztosított földrajzi anyagon fel kell tüntetni a referenciaparcellák határát és egyedi azonosítójukat, és a mezőgazdasági termelőnek jeleznie kell minden egyes mezőgazdasági parcella elhelyezkedését.

(4)   A támogatási kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelőnek ki kell javítania a (2) és (3) cikkben említett formanyomtatványt, ha bármilyen módosítás – különösen a támogatási jogosultság 73/2009/EK rendelet 43. cikke szerinti átruházása – történt, vagy a formanyomtatványon feltüntetett információk nem helytállóak.

Ha a javítás a referenciaparcella területének nagyságát érinti, a termelőnek be kell jelentenie az egyes érintett mezőgazdasági parcellák területére vonatkozó naprakész adatokat, és szükség esetén fel kell tüntetnie a referenciaparcella új határait.

(5)   Az egységes támogatási rendszer alkalmazásának első évében a tagállamok eltérhetnek az e cikk és a 13. cikk rendelkezéseitől a támogatási jogosultságok tekintetében, ha azokat az egységes kérelem benyújtására előírt határnapig még nem állapították meg véglegesen.

Az első albekezdésben meghatározott eltérés alkalmazandó az első olyan év tekintetében is, amikor új ágazatokat vesznek fel az egységes támogatási rendszerbe, és az e bevezetéssel érintett mezőgazdasági termelők esetében még nem állapították meg véglegesen a támogatási jogosultságokat.

13. cikk

Az egységes kérelemre és a területek különleges hasznosítására vonatkozó nyilatkozatokkal kapcsolatos különös követelmények

(1)   Amennyiben a mezőgazdasági termelő kendert kíván termelni a 73/2009/EK rendelet 39. cikkével összhangban, az egységes kérelemnek az alábbiakat kell tartalmaznia:

a)	a kenderrel bevetett parcellák azonosításához szükséges valamennyi információ, a vetőmag fajtájának megjelölésével;

b)	a felhasznált vetőmag mennyiségének feltüntetése (kg/hektár);

c)	a 2002/57/EK tanácsi irányelvvel (17) – és különösen annak 12. cikkével – összhangban a vetőmag csomagolásán alkalmazott hatósági címkék, illetve a tagállam által azzal egyenértékűnek elismert bármely más dokumentum.

Az első albekezdés c) pontjától eltérve, amennyiben a vetés az egységes kérelem benyújtási határideje után történik, a címkéket legkésőbb június 30-ig kell benyújtani. Amennyiben a címkéket más nemzeti hatósághoz is be kell nyújtani, a tagállamok előírhatják, hogy a szóban forgó címkéket az említett ponttal összhangban való benyújtásuk után juttassák vissza a mezőgazdasági termelőhöz. A visszajuttatott címkéken jelezni kell, hogy azokat már használták kérelem benyújtásához.

(2)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 4. szakaszában előírt, héjas gyümölcsűekre vonatkozó területalapú támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a héjas gyümölcsű fák számát, fajonkénti lebontásban.

(3)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. szakaszában előírt, keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a termeltetési szerződés másolatát; a tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az említett másolatot be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet június 30-nál később.

(4)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 5. szakaszában előírt, vetőmagra vonatkozó támogatás iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:

a)	a termesztési szerződés vagy termesztési nyilatkozat másolata; a tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az említett másolatot be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet szeptember 15-nél később;

b)	az egyes parcellákba vetett vetőmagfajtákra vonatkozó információk;

c)	az előállított minősített vetőmag mennyisége métermázsában, egy tizedesjegy pontossággal kifejezve; a tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az említett információkat be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet a betakarítást követő év június 15-nél későbbi időpont;

d)	az említett vetőmagmennyiségek hatósági minősítését tanúsító iratok másolata; a tagállamok azonban rendelkezhetnek úgy, hogy az említett információkat be lehet nyújtani egy későbbi időpontig, amely nem lehet a betakarítást követő év június 15-nél későbbi időpont.

(5)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakaszában meghatározott, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás iránti kérelem esetén az egységes kérelemnek tartalmaznia kell:

a)	a használt gyapotfajta vetőmagjának nevét;

b)	adott esetben annak az elismert ágazati szervezetnek a nevét és címét, amelyben a mezőgazdasági termelő tagsággal rendelkezik.

(6)   A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 8. szakaszában előírt átmeneti gyümölcs- és zöldségtámogatás iránti kérelem, illetőleg az említett fejezet 9. szakaszában előírt, bogyós gyümölcsök átmeneti támogatása iránti kérelem esetében az egységes kérelemnek a(z) 1121/2009 rendelet 33. cikkének megfelelően tartalmaznia kell a feldolgozási szerződés vagy a szállítási kötelezettségvállalás másolatát.

A tagállamok előírhatják, hogy az első albekezdésben meghatározott információk egy későbbi időpontig, de legkésőbb a kérelem benyújtásának évében december 1-jéig külön is benyújthatók legyenek.

(7)   A különleges támogatás körébe tartozó bármely területalapú intézkedés iránti kérelem esetén az egységes kérelemnek tartalmaznia kell a tagállam által előírt bárminemű dokumentumot.

(8)   A 73/2009/EK rendelet 6. cikkének (2) bekezdésében és 38. cikkében említett, valamint a szóban forgó rendelet VI. mellékletében felsorolt területek hasznosítását, továbbá a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatásra bejelentett területek hasznosítását – amennyiben ezeket a területeket e cikkel összhangban nem kell bejelenteni –, az egységes igénylőlap külön rovatában kell bejelenteni.

A területeknek a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében előírt támogatási rendszerektől eltérő célú hasznosítását, valamint a szóban forgó rendelet VI. mellékletének felsorolásában nem szereplő területek hasznosítását egy vagy több „egyéb hasznosítás” rovatban kell bejelenteni.

A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy az első és második albekezdést nem kell alkalmazni, amennyiben a szóban forgó információk az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak egyéb, – a 73/2009/EK rendelet 26. cikkével összhangban – az integrált rendszerrel garantáltan kompatibilis igazgatási és ellenőrzési rendszerek keretében.

(9)   Minden egyes tagállam meghatározza a mezőgazdasági parcelláknak azt a minimális méretét, amelyre kérelmet lehet benyújtani. Ez a minimális méret azonban nem haladhatja meg a 0,3 hektárt.

14. cikk

Az egységes kérelem módosításai

(1)   Az egységes kérelem benyújtására vonatkozó határidő lejártát követően az egységes kérelmet egyéni mezőgazdasági parcellákkal vagy egyéni támogatási jogosultságokkal lehet kiegészíteni, amennyiben az érintett támogatási rendszerek követelményeit betartják.

Az egységes kérelemben már bejelentett egyéni mezőgazdasági parcellák vagy támogatási jogosultságok tekintetében a hasznosítást vagy a támogatási rendszert érintő módosítások ugyanezekkel a feltételekkel tehetők meg.

Amennyiben az első és második albekezdésben említett módosítások hatással vannak valamely benyújtandó igazoló okmányra vagy szerződésre, az ilyen okmányok vagy szerződések vonatkozó módosítását is engedélyezni kell.

(2)   Az Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország által az egységes kérelem benyújtására a 11. cikk (2) bekezdésének első albekezdésével összhangban megállapított határidők sérelme nélkül, az e cikk (1) bekezdésével összhangban megtett módosításokról legkésőbb az adott naptári év május 31-ig – Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország esetében június 15-ig – írásban értesíteni kell az illetékes hatóságot.

(3)   Amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt az egységes kérelmében található szabálytalanságokról, vagy értesítette helyszíni ellenőrzési szándékáról, és ez a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságokat tár fel, az (1) bekezdéssel összhangban lévő módosításokra a szabálytalanságok által érintett mezőgazdasági parcellákkal kapcsolatban nincs lehetőség.

II. FEJEZET

A támogatási jogosultságok iránti kérelmek

15. cikk

A támogatási jogosultságok kiosztása vagy növelése

(1)   Az egységes támogatási rendszer szerinti támogatási jogosultságok kiosztása vagy adott esetben növelése iránti kérelmeket a tagállamok által meghatározott időpontig kell benyújtani, amely azonban nem lehet későbbi időpont, mint május 15-e az egységes támogatási rendszer végrehajtásának, a termeléshez kötött támogatás integrálásának, a 73/2009/EK rendelet 46–48. cikke alkalmazásának első évében, vagy az említett rendelet 41., 57. vagy 68. cikke (1) bekezdése c) pontja alkalmazásának éveiben. Észtország, Lettország, Litvánia, Finnország és Svédország azonban meghatározhat ennél későbbi, de június 15-nél nem későbbi időpontot is.

(2)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelmet az egységes támogatási rendszer szerinti támogatási kérelemmel egy időben nyújtsák be.

III. FEJEZET

Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmek

16. cikk

Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmekre vonatkozó követelmények

(1)   Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelemnek a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges minden információt tartalmaznia kell, különösen az alábbiakat:

a)	a mezőgazdasági termelő személyazonossága;

b)	hivatkozás az egységes kérelemre, ha azt már benyújtották;

c)	az állatok száma minden olyan fajta esetében, amelyekre vonatkozóan támogatást igényeltek, és a szarvasmarhafélék esetében az állatok azonosítási kódja;

d)	adott esetben a mezőgazdasági termelő kötelezettségvállalása arra vonatkozóan, hogy a c) pontban említett állatokat a birtokon tartási időszakban a mezőgazdasági üzemében tartja, valamint információ arról(azokról) a hely(ek)ről, ahol az állatokat az érintett időszak(ok)ban tartják;

e)	adott esetben az érintett állatokra vonatkozó egyéni határérték vagy felső határ;

f)

adott esetben az egyéni tejreferencia-mennyiség, amely a mezőgazdasági termelő rendelkezésére áll az érintett naptári év március 31-én, illetve, ha az érintett tagállam a(z) 1121/2009 rendelet 85. cikkében előírt eltérés alkalmazása mellett dönt, április 1-jén; ha ez a mennyiség a kérelem benyújtásának időpontjában nem ismert, erről az illetékes hatóságot a lehető leghamarabb tájékoztatni kell;

g)	a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek.

Amennyiben az állat tartási helyét a birtokon tartási időszak alatt megváltoztatják, a mezőgazdasági termelőnek erről előzetesen írásban értesítenie kell az illetékes hatóságot, kivéve, ha az érintett tagállam nem kéri ezt az információt, feltéve, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal, és a rendszerben szereplő információ elegendő az állatok tartási helyének meghatározásához.

(2)   A tagállamok minden állattartó számára biztosítják a jogot, hogy a róla és állatairól a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat érintően korlátozás nélkül, ésszerű időközönként és túlzott késedelem nélkül az illetékes hatóságoktól tájékoztatást kapjon. A támogatási kérelem benyújtásakor a mezőgazdasági termelőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a szóban forgó adatok helyesek és teljes körűek, ellenkező esetben a nem helytálló adatokat helyesbítenie, a hiányzó adatokat pedig pótolnia kell.

(3)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy a támogatási kérelemnek az (1) bekezdésben említett információk egy részét nem kell tartalmaznia, ha azokat már közölték az illetékes hatósággal.

A tagállamok bevezethetnek többek között olyan eljárásokat, amelyek révén a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt adatokat a támogatási kérelem céljából fel lehet használni, feltéve, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal. Az ilyen eljárások állhatnak egy olyan rendszerből, amely szerint a mezőgazdasági termelő támogatási kérelmet nyújthat be az összes olyan állat tekintetében, amely a tagállam által meghatározandó időpontban a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban szereplő adatok alapján támogatható. Ebben az esetben a tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy:

a)	a szóban forgó támogatási rendszerre alkalmazandó rendelkezésekkel összhangban a vonatkozó birtokon tartási időszakok kezdő- és zárónapja egyértelműen meghatározott és ismert legyen a mezőgazdasági termelő előtt;

b)	a mezőgazdasági termelő tudatában legyen annak, hogy a potenciálisan támogatható, de a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerében nem megfelelően azonosított vagy nyilvántartott állat e rendelet 65. cikkének értelmében szabálytalansággal érintett állatnak minősül.

(4)   A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdésben említett információk egy részét az általuk jóváhagyott szerven/szerveken keresztül lehessen vagy kelljen továbbítani. A szolgáltatott információkért azonban a mezőgazdasági termelő továbbra is felelős marad.

IV. FEJEZET

A cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás, az elkülönített cukortámogatás és az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás

17. cikk

A cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatásra, az elkülönített cukortámogatásra és az elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatásra vonatkozó támogatási kérelem követelményei

(1)   Azok a mezőgazdasági termelők, akik a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 7. szakaszában meghatározottak szerint a cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás, vagy az említett rendelet 126. cikkében meghatározott elkülönített cukortámogatás, vagy az említett rendelet 127. cikkében meghatározott elkülönített gyümölcs- és zöldségtámogatás iránt folyamodnak, olyan támogatási kérelmet nyújtanak be, amely tartalmazza a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt, különösen az alábbiakat:

a)	a mezőgazdasági termelő személyazonossága;

b)	a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek.

A cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás iránti kérelemhez csatolni kell a 73/2009/EK rendelet 94. cikkében említett szállítási szerződés másolatát is.

(2)   Az (1) bekezdésben említett támogatási kérelmet az egyes tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani, amely nem lehet későbbi május 15-nél, illetve Észtország, Lettország és Litvánia esetében június 15-nél.

A tagállamok előírhatják, hogy az (1) bekezdés második albekezdésében említett szállítási szerződés másolata egy későbbi időpontig, de legkésőbb a kérelem benyújtásának évében december 1-jéig külön is benyújtható legyen.

V. FEJEZET

A terület- vagy állatállomány-alapú támogatástól eltérő különleges támogatás iránti kérelmek

18. cikk

A terület- vagy állatállomány-alapú támogatástól eltérő különleges támogatás iránti kérelmekre vonatkozó követelmények

(1)   Azok a mezőgazdasági termelők, akik az e cím I., II. vagy III. fejezete szerinti kérelmek körébe nem tartozó különleges támogatást kérnek, olyan támogatási kérelmet nyújtanak be, amely tartalmazza a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges valamennyi információt, különösen az alábbiakat:

a)	a mezőgazdasági termelő személyazonossága;

b)	a mezőgazdasági termelő nyilatkozata arról, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek;

c)	adott esetben az érintett intézkedésre való jogosultság megállapításához szükséges igazoló okmányok.

A támogatási kérelmet a tagállamok által meghatározandó időpontig kell benyújtani. Az időpont meghatározásakor elegendő időt kell biztosítani a jogosultsági feltételek kifizetés előtti ellenőrzésének elvégzéséhez, amint azt a 73/2009/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése előírja.

(2)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában, amennyiben a mezőgazdasági termelő beruházási művelettel összefüggésben kér különleges támogatást, a kérelemnek tartalmaznia kell a vonatkozó igazoló okmányok, például számlák, illetve a termelő általi kifizetést bizonyító dokumentumok másolatát is. Ha e másolatokat vagy okmányokat nem lehet benyújtani, a mezőgazdasági termelő általi kifizetéseket az említett okmányokkal egyenértékű bizonyító erővel rendelkező okmányokkal kell igazolni.

(3)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában, amennyiben a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdése a) pontjának v. alpontja szerinti különleges támogatást kér, és az egyéni kifizetés a tényleges költségek vagy az elmaradt jövedelem alapján történik, a kérelemnek tartalmaznia kell a ténylegesen felmerült többletköltségekre és az elmaradt jövedelemre vonatkozó igazoló okmányok másolatát is az említett rendelet 68. cikke (2) bekezdése a) pontjának i. alpontjával összhangban.

(4)   Az (1) bekezdés c) pontjának alkalmazásában, amennyiben a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontja szerinti különleges támogatást kér, a kérelemnek tartalmaznia kell a(z) 1120/2009 rendelet 13. cikkében említett biztosítási szerződés másolatát, valamint a biztosítási díj befizetésének igazolását.

(5)   A tagállamok rendelkezhetnek úgy, hogy a (2), a (3) és a (4) bekezdésben említett másolatok és dokumentumok egy későbbi időpontig külön is benyújthatók. Az időpont meghatározásakor elegendő időt kell biztosítani a jogosultsági feltételek kifizetés előtti ellenőrzésének elvégzéséhez, amint azt a 73/2009/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése előírja.

19. cikk

A segélyalapok által benyújtott kérelmek

(1)   A különleges támogatást igénylő segélyalapok olyan támogatási kérelmet nyújtanak be, amely tartalmazza a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges minden információt, különösen az alábbiakat:

a)	a segélyalap azonosító adatai;

b)	a mezőgazdasági termelő tagoknak kifizetett kompenzációt kiváltó esemény dokumentálása;

c)	a mezőgazdasági termelő tagoknak nyújtott kompenzáció kifizetésének időpontjai;

d)	a segélyalap által nyújtott kompenzációban részesülő mezőgazdasági termelő tagok személyazonossága;

e)	a kifizetett kompenzáció teljes összege;

f)	a segélyalap nyilatkozata, hogy tudatában van a szóban forgó támogatás feltételeinek.

(2)   A tagállamok meghatározzák azt a határnapot, ameddig a segélyalapok benyújthatják a különleges támogatás iránti kérelmüket. Az időpont meghatározásakor elegendő időt kell biztosítani a jogosultsági feltételek kifizetés előtti ellenőrzésének elvégzéséhez, amint azt a 73/2009/EK rendelet 29. cikkének (3) bekezdése előírja.

VI. FEJEZET

Közös rendelkezések

20. cikk

Az eljárások egyszerűsítése

(1)   E rendelet vagy a 73/2009/EK rendelet bármely konkrét rendelkezésének sérelme nélkül, a tagállamok megengedhetik vagy előírhatják, hogy bármely, e rendelet szerinti közlést – legyen szó akár a mezőgazdasági termelőtől a hatóságok felé irányuló, akár valamely ellentétes irányú közlésről – elektronikus úton továbbítsák. Ebben az esetben meg kell tenni a megfelelő intézkedéseket különösen annak biztosítására, hogy:

a)	a mezőgazdasági termelőt egyértelműen azonosítsák;

b)	a mezőgazdasági termelő megfeleljen az érintett támogatási rendszer összes követelményének;

c)

a továbbított adatok a szóban forgó támogatási rendszer megfelelő igazgatása tekintetében megbízhatóak legyenek; ha a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis adatai felhasználásra kerülnek, az adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében rendelkezzék az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal;

d)	amennyiben a kísérő dokumentumok elektronikus úton nem továbbíthatók, az illetékes hatóság az ilyen dokumentumokat a nem elektronikus adattovábbításra vonatkozó határidőig megkapja;

e)	a hagyományos benyújtási módot, illetve az elektronikus továbbítás lehetőségét választó mezőgazdasági termelők között ne legyen hátrányos megkülönböztetés.

(2)   A támogatási kérelmek benyújtása tekintetében a tagállamok – az (1) bekezdésben megállapított feltételek szerint – előírhatnak egyszerűsített eljárásokat, amennyiben az adatok már az illetékes hatóságok rendelkezésére állnak, különösen, ha a szóban forgó támogatási rendszer keretében legutoljára benyújtott támogatási kérelemhez képest nem változott a helyzet.

(3)   A támogatási kérelemmel együtt benyújtandó igazoló okmányokban megadandó információkat – amennyiben erre lehetőség van – az illetékes hatóság közvetlenül a szóban forgó információ forrásától is beszerezheti.

21. cikk

A nyilvánvaló hibák helyesbítése

A 11–20. cikk sérelme nélkül, a támogatási kérelem a benyújtása után bármikor helyesbíthető azokban az esetekben, amikor az illetékes hatóság nyilvánvaló hibákat észlel.

22. cikk

Eltérés a benyújtásra vonatkozó határnaptól

Az 1182/71/EGK (18), Euratom tanácsi rendelet 5. cikkének (1) bekezdésétől eltérve, amennyiben a támogatási kérelem vagy bármely igazoló okmány, szerződés vagy nyilatkozat benyújtásának e cím szerinti határnapja, vagy az egységes kérelem módosításának határnapja munkaszüneti napra, szombatra vagy vasárnapra esik, úgy kell tekinteni, mintha az az ezt követő első munkanapra esne.

Az első bekezdés alkalmazandó a mezőgazdasági termelők által az egységes támogatási rendszerben a 73/2009/EK rendelet 56. cikkével összhangban benyújtott kérelmek, valamint a mezőgazdasági termelők által e rendelet 15. cikkének megfelelően, támogatási jogosultságok iránt benyújtott kérelmek tekintetében is.

23. cikk

Késedelmes benyújtás

(1)   A 75. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével az e rendelet szerinti támogatási kérelmeknek a vonatkozó határidőt követő benyújtása munkanaponként 1 %-os csökkenést eredményez abból az összegből, amelyre a mezőgazdasági termelők a határidőig benyújtott kérelmek alapján jogosultak lettek volna.

A hatékony ellenőrzések ütemezésének és végrehajtásának biztosítása érdekében a tagállamok által az igazoló okmányok kellő időben történő benyújtása tekintetében meghozandó bármely konkrét intézkedés sérelme nélkül, az első bekezdést alkalmazni kell a 12. és a 13. cikkel összhangban az illetékes hatóságnak benyújtandó okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok esetében is, amennyiben az ilyen okmányok, szerződések vagy nyilatkozatok a szóban forgó támogatásra való jogosultságot megalapozó jelleggel bírnak. Ebben az esetben a csökkentést a szóban forgó támogatásként kifizetendő összegre kell alkalmazni.

Amennyiben a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják.

(2)   A 75. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével az egységes kérelem módosításának a 14. cikk (2) bekezdésében előírt határnapot követő benyújtása az érintett mezőgazdasági parcella tényleges hasznosítására vonatkozó támogatási összeg munkanaponkénti 1 %-os csökkentését eredményezi.

Az egységes kérelem módosításai csak addig a határnapig fogadhatók el, ameddig az egységes kérelem késedelmes benyújtása az (1) bekezdés harmadik albekezdése értelmében elfogadható. Amennyiben azonban ez az időpont megegyezik a 14. cikk (2) bekezdésében említett határnappal, vagy annál korábbi, az egységes kérelem módosításait a 14. cikk (2) bekezdésében előírt időpontot követően elfogadhatatlannak nyilvánítják.

24. cikk

A támogatási jogosultságok kiosztása iránti kérelem késedelmes benyújtása

A 75. cikkben említett vis maior esetek és rendkívüli körülmények kivételével a támogatási jogosultságok kiosztása vagy adott esetben növelése iránti kérelmeknek az e rendelet 15. cikke vagy a 73/2009/EK rendelet 56. cikkének (1) bekezdése szerinti határnapot követő benyújtása munkanaponként 3 %-os csökkenést eredményez abból az összegből, amelyet a mezőgazdasági termelőnek kiosztandó támogatási jogosultság tekintetében az adott évben kifizettek volna.

Amennyiben ez a késedelem meghaladja a 25 naptári napot, a kérelmet elfogadhatatlannak nyilvánítják, és a mezőgazdasági termelő nem kap támogatási jogosultságot.

25. cikk

A támogatási kérelmek visszavonása

(1)   A támogatási kérelmet részben vagy egészben bármikor vissza lehet – írásban – vonni.

Abban az esetben, ha valamely tagállam él a 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőségekkel, az adott tagállam rendelkezhet úgy, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatról küldött értesítés helyettesítheti az írásbeli visszavonást.

(2)   Amennyiben az illetékes hatóság már tájékoztatta a mezőgazdasági termelőt a támogatási kérelemben lévő szabálytalanságokról, vagy értesítette helyszíni ellenőrzési szándékáról, és ha ez a helyszíni ellenőrzés szabálytalanságokat tár fel, a támogatási kérelemnek a szabálytalanságok által érintett részeit nem lehet visszavonni.

(3)   Az (1) bekezdéssel összhangban történő visszavonást követően a kérelmező ugyanolyan helyzetbe kerül, mint amilyenben a támogatási kérelemnek vagy a kérelem szóban forgó részének benyújtása előtt volt.

III. CÍM

ELLENŐRZÉSEK

I. FEJEZET

Közös szabályok

26. cikk

Általános elvek

(1)   Az e rendelet által előírt igazgatási és helyszíni ellenőrzéseket olyan módon kell elvégezni, hogy biztosítsák a támogatás nyújtására vonatkozó feltételeknek, valamint a kölcsönös megfeleltetés követelményeinek és előírásainak való megfelelés hatékony ellenőrzését.

(2)   Az érintett támogatási kérelmet elutasítják, ha a mezőgazdasági termelő vagy képviselője megakadályozza a helyszíni ellenőrzés lefolytatását.

27. cikk

A helyszíni ellenőrzések bejelentése

(1)   A helyszíni ellenőrzések előre bejelenthetők, feltéve, hogy ez nem veszélyezteti az ellenőrzés célját. A bejelentés megtétele és az ellenőrzés végrehajtása közötti időszakot szigorúan a szükséges legrövidebb időtartamra kell korlátozni, amely nem haladhatja meg a 14 napot. Az állatállomány-alapú támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzéseknél azonban a bejelentés – a kellően indokolt esetek kivételével – legfeljebb 48 órával az ellenőrzés előtt tehető meg. Ezenkívül amennyiben a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos jogi aktusokra és előírásokra vonatkozó jogszabályok úgy rendelkeznek, hogy a helyszíni ellenőrzéseket bejelentés nélkül kell elvégezni, e szabályok a kölcsönös megfeleltetéssel összefüggő helyszíni ellenőrzésekre is alkalmazandók.

(2)   Adott esetben az e rendeletben említett helyszíni ellenőrzéseket és bármely más, a közösségi szabályokban előírt ellenőrzéseket egyszerre kell végrehajtani.

II. FEJEZET

A jogosultsági feltételekkel kapcsolatos ellenőrzések

I. Szakasz

Igazgatási ellenőrzések

28. cikk

Keresztellenőrzések

(1)   A 73/2009/EK rendelet 20. cikkében említett igazgatási ellenőrzéseknek lehetővé kell tenniük a szabálytalanságok – különösen számítógép segítségével végzett automatikus – feltárását, beleértve az alábbi keresztellenőrzéseket is:

a)

a bejelentett támogatási jogosultságokra, illetve bejelentett mezőgazdasági parcellákra vonatkozó keresztellenőrzések abból a célból, hogy elkerülhető legyen ugyanazon támogatás jogosulatlan többszörös odaítélése ugyanarra a naptári vagy gazdasági évre, és megelőzhető legyen a 73/2009/EK rendelet I. és IV. mellékletében felsorolt területalapú támogatási rendszerek keretében odaítélt támogatások bármiféle jogosulatlan felhalmozása;

b)	a támogatásra való jogosultságokra vonatkozó keresztellenőrzések a jogosultságok meglétének és a támogathatóságnak az ellenőrzése céljából;

c)	az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és a mezőgazdasági parcellák azonosítási rendszerében található referenciaparcellák közötti keresztellenőrzés a területek mint olyanok támogathatóságának ellenőrzése céljából;

d)	a támogatási jogosultságok és a bejelentett terület közötti keresztellenőrzés annak ellenőrzésére, hogy a jogosultságokhoz rendelkezésre áll-e a 73/2009/EK rendelet 34. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, megegyező számú támogatható hektár;

e)	a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis segítségével végzett keresztellenőrzés a támogathatóság ellenőrzése és ugyanazon támogatás ugyanazon naptári év tekintetében történő jogosulatlan többszörös odaítélésének elkerülése érdekében;

f)	az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és a hatósági vizsgálatnak alávetett azon parcellák közötti keresztellenőrzés, amely parcellák tekintetében megállapították, hogy megfelelnek a 73/2009/EK rendelet 87. cikkének (1) bekezdésében foglalt követelményeknek;

g)	az egységes kérelemben bejelentett mezőgazdasági parcellák és a 73/2009/EK rendelet 89. cikkével összhangban a tagállam által gyapottermesztésre engedélyezett parcellák közötti keresztellenőrzés;

h)

az egységes kérelemben a mezőgazdasági termelő elismert ágazati szervezetben való tagságára vonatkozó nyilatkozata, az e rendelet 13. cikke (5) bekezdésének b) pontja szerinti információk, valamint az érintett elismert ágazati szervezetek által továbbított információk közötti keresztellenőrzés, a 73/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnövelésre való jogosultság ellenőrzésére;

i)	a 73/2009/EK rendelet 94. cikkében említett szállítási szerződésben megadott információ és a cukorgyártó által a szállításokról szolgáltatott információ közötti keresztellenőrzés.

(2)   A keresztellenőrzések eredményeként feltárt szabálytalanságok közlését bármely más megfelelő igazgatási eljárás és – adott esetben – helyszíni ellenőrzés követi.

(3)   Abban az esetben, ha egy referenciaparcellára két vagy több mezőgazdasági termelő nyújtott be támogatási kérelmet ugyanazon támogatási rendszer keretében, és a bejelentett összterület a 34. cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott tűréshatáron belüli különbséggel meghaladja a mezőgazdasági területet, a tagállamok rendelkezhetnek az érintett területek arányos csökkentéséről. Ekkor az érintett mezőgazdasági termelők fellebbezhetnek a csökkentésről szóló határozat ellen, azzal az indokkal, hogy a többi érintett termelő valamelyike az ő kárukra az említett tűréshatáron túl a ténylegesnél nagyobb területet jelentett be.

29. cikk

A különleges támogatások igazgatási ellenőrzése

(1)   A különleges támogatás szerinti minden olyan intézkedés tekintetében, ahol gyakorlatilag lehetséges az igazgatási ellenőrzés, valamennyi kérelmet ellenőrizni kell. Az ellenőrzések mindenekelőtt a következőket biztosítják:

a)	a különleges támogatás jogosultsági feltételeinek teljesülése;

b)	a más közösségi rendszerek révén nyújtott kettős finanszírozás elkerülése;

c)	a mezőgazdasági termelőknek nyújtott túlkompenzáció elkerülése a 73/2009/EK rendelet 70. cikkének (3) bekezdésében és 71. cikkének (7) bekezdésében előírt pénzügyi hozzájárulást illetően;

d)	adott esetben az igazoló okmányok benyújtása, és annak jogosultságot igazoló volta.

(2)   Adott esetben a jogosultsági feltételek betartásának ellenőrzéséhez a tagállamok felhasználhatnak egyéb szolgálatoktól, szervektől vagy szervezetektől kapott bizonyítékokat. Meg kell azonban győződniük arról, hogy a kérdéses szolgálat, szerv vagy szervezet megfelelően működik a jogosultsági feltételeknek való megfelelőség ellenőrzéséhez.

II. Szakasz

Helyszíni ellenőrzések

I. Alszakasz

Közös rendelkezések

30. cikk

Az ellenőrzések aránya

(1)   Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések számának ki kell terjednie az összes, az egységes támogatási rendszerben, az egységes területalapú támogatási rendszerben vagy a különleges támogatás körébe tartozó területalapú támogatás iránt kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelő legalább 5 %-ára. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a helyszíni ellenőrzések a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében előírt minden egyes egyéb területalapú támogatási rendszer keretében kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők legalább 3 %-ára kiterjedjenek.

(2)   Az évente elvégzett helyszíni ellenőrzések számának legalább a következőkre kell kiterjednie:

a)

a 73/2009/EK rendelet 39. cikkében említettek szerint kendertermelésre bejelentett területek 30 vagy 20 %-os minimális ellenőrzési aránya. Amennyiben valamely tagállam már bevezetett egy rendszert az ilyen jellegű termelés előzetes jóváhagyására, és a Bizottságot már a 796/2004/EK rendelet hatálybalépését megelőzően értesítette az e rendszerhez kapcsolódó részletes szabályokról és feltételekről, a Bizottságot indokolatlan késedelem nélkül értesíteni kell e részletes szabályok és feltételek módosításairól;

b)

a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatás, a különleges támogatás körébe tartozó, szarvasmarhafélékre vonatkozó állatlétszám-alapú kifizetések vagy számosállat-egység alapú kifizetések, az 1234/2007/EK rendelet 65. cikkével összhangban meghatározott egyéni tejkvótán alapuló különleges támogatás vagy a tényleges tejtermelésen alapuló támogatás iránti kérelmet benyújtó valamennyi mezőgazdasági termelő 5 %-a. Ha azonban a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében nem rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal, az arányt 10 %-ra kell növelni. Ezeknek a helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük támogatási rendszerekként azoknak az állatoknak legalább az 5 %-ára, amelyekre támogatást kértek;

c)

a juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatás, illetve a különleges támogatás körébe tartozó, juh- és kecskefélékre vonatkozó állatlétszám-alapú kifizetések vagy számosállat-egység alapú kifizetések iránti kérelmet benyújtó valamennyi mezőgazdasági termelő 5 %-a. Ezeknek a helyszíni ellenőrzéseknek ki kell terjedniük azoknak az állatoknak legalább az 5 %-ára, amelyekre támogatást kértek. Ha azonban a juh-, illetve a kecskefélékre vonatkozó, a 21/2004/EK rendelet 8. cikkében előírt számítógépes adatbázis a biztonság és az alkalmazás tekintetében nem rendelkezik az érintett támogatási rendszerek megfelelő működtetéséhez szükséges színvonallal, az arányt a mezőgazdasági termelők 10 %-ára kell növelni;

d)	az (1) bekezdésben és az e bekezdés b) és c) pontjában említettektől eltérő és a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének d) pontjába nem tartozó különleges támogatást igénylő valamennyi mezőgazdasági termelő 10 %-a;

e)	azon szolgálatok, szervek vagy szervezetek 10 %-a, amelyek a 29. cikk (2) bekezdésével összhangban bizonyítékot szolgáltatnak a jogosultsági feltételek betartásának ellenőrzéséhez;

f)	a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontja szerinti támogatást igénylő segélyalapok 100 %-a;

g)

a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatás iránti kérelmek tekintetében a szóban forgó rendelet 91. cikkével összhangban elismert azon ágazati szervezetek 20 %-a, amelyekben fennálló tagságukat a mezőgazdasági termelők az egységes kérelmükben jelentik be;

h)

a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 7. szakaszában előírt, cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás iránti kérelmek tekintetében, a cukorgyártóknál végzett, a szóban forgó rendelet 94. cikkével összhangban szállított cukorrépából és cukornádból nyert kvótacukor-mennyiséggel kapcsolatos ellenőrzések vonatkozásában az érintett gyártóknak szállító kérelmezők legalább 5 %-a.

(3)   Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott támogatási rendszerrel összefüggésben, egy régióban vagy egy régió egy részében jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az illetékes hatóság az adott évben megfelelő mértékben növeli a helyszíni ellenőrzések számát, valamint a következő évben a helyszínen ellenőrizendő mezőgazdasági termelők százalékos arányát is.

(4)   Amennyiben az előírásoknak megfelelően a helyszíni ellenőrzés egyes elemeit mintán is végre lehet hajtani, a mintának biztosítania kell az ellenőrzés megbízhatóságát és reprezentatív voltát. A tagállamok megállapítják a minta kiválasztásának szempontjait. Ha a mintán elvégzett ellenőrzések szabálytalanságokat tárnak fel, a minta terjedelmét és alapját megfelelő mértékben bővíteni kell.

31. cikk

Az ellenőrzési minta kiválasztása

(1)   Az e rendelet szerinti helyszíni ellenőrzések ellenőrzési mintáit az illetékes hatóság kockázatelemzés és a benyújtott támogatási kérelmek reprezentativitása alapján választja ki.

A reprezentativitás biztosítása érdekében a tagállamok a 30. cikk (1) és (2) bekezdése szerint helyszíni ellenőrzésnek alávetendő mezőgazdasági termelők minimális számának 20–25 %-át véletlenszerűen választják ki.

Ha azonban a helyszíni ellenőrzések alá vonandó mezőgazdasági termelők száma meghaladja a helyszíni ellenőrzés alá vonandó mezőgazdasági termelőknek a 30. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt legkisebb számát, a kiegészítő mintában a véletlenszerűen kiválasztott mezőgazdasági termelők aránya nem haladhatja meg a 25 %-ot.

(2)   A kockázatelemzés hatékonyságát évente értékelni, tényezőit pedig frissíteni kell, a következőképpen:

a)	meghatározva minden egyes kockázati tényező relevanciáját;

b)	összevetve a kockázatok alapján, illetve a véletlenszerűen kiválasztott – az (1) bekezdés második albekezdésben említett – minta eredményeit;

c)	figyelembe véve az adott tagállam sajátos helyzetét.

(3)   Az illetékes hatóság nyilvántartást vezet az egyes mezőgazdasági termelők helyszíni ellenőrzésre való kiválasztásának okairól. A helyszíni ellenőrzést végző ellenőrt a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt ennek megfelelően tájékoztatni kell.

(4)   Az ellenőrzési minta egy részét adott esetben már a szóban forgó kérelmezési időszak lejárta előtt ki lehet választani a rendelkezésre álló információk alapján. Amint valamennyi vonatkozó kérelem rendelkezésre áll, ki kell egészíteni az ideiglenesen meghatározott mintát.

32. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1)   Valamennyi e szakasz szerinti helyszíni ellenőrzésről ellenőrzési jelentést kell készíteni, amely lehetővé teszi az elvégzett ellenőrzések részleteinek felülvizsgálatát. A jelentésben fel kell tüntetni:

a)	az ellenőrzött támogatási rendszert és az ellenőrzött kérelmeket;

b)	a jelen lévő személyeket;

c)	az ellenőrzött mezőgazdasági parcellákat, a felmért mezőgazdasági parcellákat, ideértve adott esetben a mérések eredményeit felmért parcellánként, valamint az alkalmazott mérési módszereket;

d)

a helyszínen talált állatok számát és fajtáját, valamint – adott esetben – a füljelző-számokat, a szarvasmarhafélékre és/vagy a juh- és a kecskefélékre vonatkozó nyilvántartás és számítógépes adatbázis bejegyzéseit és bármilyen ellenőrzött igazoló okmányt, az ellenőrzések eredményeit, továbbá – adott esetben – az egyes állatokkal és/vagy azok azonosítási kódjával kapcsolatos különleges észrevételeket;

e)	azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termelő kapott-e értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, ez mennyi idővel előzte meg az ellenőrzést;

f)	az egyes támogatási rendszerek tekintetében végrehajtandó esetleges különleges ellenőrző intézkedéseket;

g)	bármely további elvégzett ellenőrző intézkedést.

(2)   A mezőgazdasági termelőnek lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az ellenőrzésen való jelenlétének tanúsítása céljából aláírja a jelentést és abban feltüntesse észrevételeit. Ha szabálytalanságokat találnak, a mezőgazdasági termelő az ellenőrzési jelentésből másolatot kap.

Amennyiben a helyszíni ellenőrzést a 35. cikkel összhangban távérzékelés segítségével hajtják végre, a tagállamok határozhatnak úgy, hogy ha a távérzékeléssel elvégzett ellenőrzés során nem találtak szabálytalanságot, nem teszik lehetővé a mezőgazdasági termelőnek vagy képviselőjének az ellenőrzési jelentés aláírását. Ha az ilyen ellenőrzések során szabálytalanságokra derül fény, lehetőséget biztosítanak a jelentés aláírására, mielőtt az illetékes hatóság a megállapítások alapján levonja a következtetéseket az esetleges támogatáscsökkentés vagy a támogatás köréből való kizárás tekintetében.

II. Alszakasz

Az egységes kérelmek helyszíni ellenőrzései a területalapú támogatási rendszerek tekintetében

33. cikk

A helyszíni ellenőrzések részletei

A helyszíni ellenőrzés kiterjed minden olyan mezőgazdasági parcellára, amelyre a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek keretében támogatást igényeltek, kivéve a szóban forgó rendelet 87. cikkével összhangban lévő, vetőmagra vonatkozó támogatás iránt benyújtott kérelmekhez kapcsolódó parcellákat. A helyszíni ellenőrzés részeként ténylegesen meghatározott területet azonban korlátozni lehet egy, a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címében létrehozott támogatási rendszerek keretében benyújtott kérelmek által érintett mezőgazdasági parcellák legalább 50 %-ára kiterjedő mintára, feltéve, hogy az adott minta az ellenőrzött terület és az igényelt támogatás tekintetében egyaránt garantálja az ellenőrzés megbízhatóságát és reprezentatív voltát. Amennyiben e minta vizsgálata szabálytalanságokat tár fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellák mintájának elemszámát növelni kell.

A tagállamok lehetőség szerint használhatják a 35. cikk szerinti távérzékelést és a globális navigációs műholdrendszereket.

34. cikk

A terület meghatározása

(1)   A mezőgazdasági parcellák területének meghatározására olyan eszközt kell alkalmazni, amely bizonyítottan képes a közösségi szinten megállapított hatályos műszaki előírás által megkívánttal legalább egyenértékű minőségű mérést biztosítani.

A mezőgazdasági parcella kerületére alkalmazott legfeljebb 1,5 méteres pufferzóna alapján mérési tűréshatárt kell megállapítani. Az egyes mezőgazdasági parcellák tekintetében a maximális tűréshatár abszolút értékben nem haladhatja meg az 1,0 hektárt.

(2)   A mezőgazdasági parcella teljes területét számításba lehet venni, feltéve, hogy azt az érintett tagállam vagy régió szokásjogi szabályai szerint teljes mértékben hasznosítják. Egyéb esetekben a ténylegesen hasznosított területet kell számításba venni.

Azokban a régiókban, ahol bizonyos tereptárgyak, különösen sövények, vizesárkok és falak hagyományosan részét képezik a helyes mezőgazdasági termelési vagy hasznosítási gyakorlatnak, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy ezek területe is beszámítható a teljes hasznosított területbe, ha ezek nem haladják meg a tagállamok által meghatározandó teljes szélességet. A meghatározott szélességnek meg kell felelnie az adott régióban szokásosnak, és nem haladhatja meg a 2 métert.

Ha azonban a tagállamok a 796/2004/EK rendelet 30. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésével összhangban, e rendelet hatálybalépése előtt 2 méternél nagyobb szélességet jelentettek be a Bizottságnak, ez a szélesség továbbra is alkalmazható.

(3)   A 73/2009/EK rendelet II. mellékletében felsorolt jogi aktusokban említett tereptárgyakat, valamint azokat, amelyek a szóban forgó rendelet 6. cikkében és III. mellékletében meghatározottak szerint a jó mezőgazdasági és környezeti állapot részét képezhetik, bele kell számítani a mezőgazdasági parcella összterületébe.

(4)   A 73/2009/EK rendelet 34. cikke (2) bekezdésének sérelme nélkül azt a mezőgazdasági parcellát, amelyen fák találhatók, a területalapú támogatási rendszerek alkalmazásában támogatható területnek kell tekinteni, feltéve, hogy mezőgazdasági tevékenységeket vagy adott esetben az előirányzott termelést hasonló módon lehet rajta véghezvinni, mint ugyanazon térség fák nélküli parcelláin.

(5)   Ha egy területet közösen használnak, az illetékes hatóságoknak elméletben fel kell osztaniuk azt az egyes mezőgazdasági termelők között a használat vagy a használati jog arányában.

(6)   A mezőgazdasági parcellák támogathatóságát bármilyen alkalmas módon ellenőrizni kell. Ebből a célból, amennyiben szükséges, kiegészítő bizonyítékot kell kérni.

35. cikk

Távérzékelés

(1)   Amennyiben valamely tagállam él a helyszíni ellenőrzések távérzékelés útján történő végrehajtásának a 33. cikk második bekezdésében biztosított lehetőségével, a következők szerint kell eljárnia:

a)	a növénytakaró felismerése és a terület felmérése érdekében minden ellenőrizendő mezőgazdasági parcella tekintetében kérelmenként elvégzi a műholdas képek vagy a légi felvételek kiértékelését;

b)	helyszíni fizikai vizsgálatokat végez az összes olyan mezőgazdasági parcellán, amely esetében a felvételek kiértékelése alapján az illetékes hatóság nem tudja kielégítően megítélni a nyilatkozat pontosságát.

(2)   A 30. cikk (3) bekezdésében említett kiegészítő ellenőrzéseket hagyományos helyszíni ellenőrzésekkel kell végrehajtani, ha ugyanabban az évben azokat távérzékeléssel már nem lehet elvégezni.

36. cikk

A különleges jogosultságokkal kapcsolatos helyszíni ellenőrzés

A tagállamok eljárásokat állapítanak meg a különleges jogosultságot bejelentő mezőgazdasági termelők helyszíni ellenőrzésére, hogy biztosítsák a 73/2009/EK rendelet 44. cikkében említett aktiválási követelmény teljesülését.

37. cikk

A vetőmagra vonatkozó támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések elemei

A 73/2009/EK rendelet 87. cikke szerinti, vetőmagra vonatkozó támogatás iránti kérelmekkel kapcsolatos helyszíni ellenőrzések különösen az alábbiakra terjednek ki:

a)

a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelő szintjén végzett ellenőrzések: i. minden parcella, az egyes bejelentett parcellákon elvetett vetőmagok fajának és fajtacsoportjának ellenőrzése céljából; ii. dokumentumok, a támogatás alapját képező vetőmag tekintetében legalább az első rendeltetési hely ellenőrzése céljából; iii. a tagállamok által annak biztosítására szükségesnek ítélt ellenőrzések, hogy a támogatást nem minősítés nélküli vagy harmadik országból származó vetőmagra fizetik ki;

b)

ha a vetőmag első rendeltetési helye nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás, kiegészítő ellenőrzéseket kell végezni ezek telephelyén annak biztosítására, hogy: i. ténylegesen a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás vásárolta meg és fizette ki a vetőmagot a termesztési szerződéssel összhangban; ii. a vetőmag kifizetése szerepel a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás pénzügyi elszámolásaiban; iii. a vetőmagot ténylegesen forgalomba hozták vetés céljára. E célból a nemesítő vagy vetőmagtermelő vállalkozás készletein és pénzügyi elszámolásain fizikai és iratellenőrzéseket kell végrehajtani;

c)	adott esetben a végfelhasználók szintjén végzett ellenőrzések.

Az első bekezdés b) pontja iii. alpontjának alkalmazásában a forgalomba hozatal rendelkezésre vagy raktárkészleten tartás, értékesítési célú bemutatás, értékesítésre felkínálás, értékesítés, illetve más személy részére történő leszállítás.

38. cikk

Elismert ágazati szervezetek helyszíni ellenőrzése

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 6. szakaszában előírt, gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatások iránti kérelmek keretében az elismert ágazati szervezeteknél végzett helyszíni ellenőrzések során meg kell vizsgálni a szóban forgó szervezetek jóváhagyási kritériumainak teljesülését és a tagok jegyzékét.

39. cikk

A cukorgyártóknál végzett helyszíni ellenőrzések

A 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 7. szakaszában előírt, cukorrépa- és cukornádtermelők számára nyújtott támogatás iránti kérelmek keretében végzett helyszíni ellenőrzések során meg kell vizsgálni a következőket:

a)	a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott, szállítási szerződésekben szereplő információk;

b)	az illetékes hatóságnak a szállításokról szolgáltatott információk helytállósága;

c)	a szállításokhoz használt mérleg hitelesítése;

d)	a szállított cukorrépa és nádcukor szacharózarányának megállapítása érdekében végzett hatósági laboratóriumi elemzések eredményei.

40. cikk

A tetrahidrokannabinol-tartalom ellenőrzése a kenderállományban

(1)   A tagállamok által a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésével összhangban a tetrahidrokannabinol- (a továbbiakban: THC) -tartalomnak a termesztett növényekben való meghatározására alkalmazandó rendszer az e rendelet I. mellékletében megállapított rendszer.

(2)   A THC-eredmények nyilvántartását a tagállam illetékes hatósága vezeti. E nyilvántartás tartalmazza legalább a következőket: minden fajta esetében az egyes minták THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések.

Ugyanakkor ha bármely minta THC-tartalma meghaladja a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított értéket, a tagállam legkésőbb a szóban forgó gazdasági év november 15-éig elektronikus úton jelentést tesz a Bizottságnak a Bizottság által rendelkezésére bocsátott formanyomtatványon az adott fajta tekintetében rendelkezésre álló valamennyi THC-eredményről. E jelentésnek tartalmaznia kell a következőket: minden egyes minta THC-tartalma százalékban kifejezve, két tizedesjegy pontossággal, a követett eljárás, a végrehajtott vizsgálatok száma, a mintavétel időpontja és a nemzeti szinten hozott intézkedések.

(3)   Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma meghaladja a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a szóban forgó fajta esetében a következő gazdasági évben az e rendelet I. mellékletében meghatározott „B” eljárást alkalmazzák. Ez az eljárás a következő gazdasági évek folyamán alkalmazandó, kivéve amennyiben a szóban forgó fajta összes elemzési eredménye a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított THC-tartalom értéke alatt van.

Amennyiben egy adott fajta összes mintájának átlagos THC-tartalma a második évben is meghaladja a 73/2009/EK rendelet 39. cikkének (1) bekezdésében megállapított értéket, a tagállamok a 2002/53/EK tanácsi irányelv (19) 18. cikkével összhangban engedélyt kérnek e fajta forgalmazásának megtiltására. E kérelmet legkésőbb a szóban forgó gazdasági év november 15-ig kell a Bizottság részére megküldeni. A kérelem tárgyát képező fajtára a következő évtől az érintett tagállamban nem ítélhető oda közvetlen támogatás.

(4)   A kendernövényeket a helyi gyakorlatnak megfelelően rendes termesztési körülmények között kell termeszteni a virágzás végét követően legalább 10 napon át, annak érdekében, hogy az (1), a (2) és a (3) bekezdésben előírt ellenőrzéseket el lehessen végezni.

A tagállamok azonban engedélyezhetik a kender virágzás kezdete utáni, de még a virágzás végét követő 10 napos időszak vége előtti betakarítását, amennyiben az ellenőrök jelzik, hogy az egyes parcellák melyik reprezentatív részét kell a virágzás végét követően legalább 10 napon keresztül tovább termeszteni a vizsgálat céljaira, az I. mellékletben megfogalmazott módszerrel összhangban.

III. Alszakasz

Az állatállomány-alapú támogatások iránti kérelmek helyszíni ellenőrzése

41. cikk

A helyszíni ellenőrzések időzítése

(1)   A helyszíni ellenőrzésekre vonatkozóan a 30. cikk (2) bekezdése b) pontjának második albekezdésében előírt minimális aránynak legalább 60 %-át az adott támogatási rendszerre vonatkozó birtokon tartási időszak alatt kell végrehajtani. A helyszíni ellenőrzések fennmaradó részét az év egészére elosztva kell végrehajtani.

Amennyiben azonban a birtokon tartási időszak a kérelem benyújtása előttre esik, vagy ha azt nem lehet előzetesen rögzíteni, a 30. cikk (2) bekezdése b) pontjának második albekezdésében előírt helyszíni ellenőrzéseket az év egészére elosztva kell végrehajtani.

(2)   A 30. cikk (2) bekezdésének c) pontjában előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának legalább 50 %-át a birtokon tartási időszak alatt kell végrehajtani. Azokban a tagállamokban azonban, ahol a 21/2004/EK rendelet alapján létrehozott, juh- és kecskefélékre vonatkozó rendszert – különösen az állatok azonosítása és a nyilvántartás megfelelő vezetése tekintetében – nem vezették be, és nem alkalmazzák teljes mértékben, az előírt helyszíni ellenőrzések minimális arányának 100 %-át a birtokon tartási időszak alatt kell végrehajtani.

42. cikk

A helyszíni ellenőrzés elemei

(1)   A helyszíni ellenőrzések kiterjednek a teljes állatállományra, amelyre az ellenőrizendő támogatási rendszerek keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, és a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek esetében a támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélékre is.

A helyszíni ellenőrzések elsősorban a következőkre terjednek ki: annak ellenőrzése, hogy a támogatási kérelem által érintett, a mezőgazdasági üzemben tartott állatok száma, illetve a támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélék száma megegyezik-e a nyilvántartásba bejegyzett számmal, illetve a szarvasmarhafélék esetében a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis felé bejelentett számmal.

(2)   A szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek tekintetében a helyszíni ellenőrzések az alábbiakra is kiterjednek:

a)

a nyilvántartás bejegyzéseinek és a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis felé tett bejelentések helytállóságának ellenőrzése az igazoló okmányokból vett minta alapján, például a vásárlást igazoló és értékesítési számlák, vágási bizonylatok, állat-egészségügyi bizonyítványok és adott esetben marhalevelek segítségével, azokkal az állatokkal kapcsolatban, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző hat hónapban támogatási kérelmet nyújtottak be; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra;

b)

annak ellenőrzése minta alapján, hogy a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisban tárolt információk megfelelnek a nyilvántartásban szereplő információknak azon állatok tekintetében, amelyekre a helyszíni ellenőrzést megelőző hat hónapban támogatási kérelmet nyújtottak be; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra;

c)	annak ellenőrzése, hogy minden, a mezőgazdasági üzemben tartott, és még a birtokon tartási kötelezettség alá eső állat megfelel a kért támogatás követelményeinek;

d)	annak ellenőrzése, hogy a mezőgazdasági üzemben tartott összes szarvasmarhát füljelzőkkel jelölték meg, és adott esetben marhalevéllel látták el, továbbá bejegyezték a nyilvántartásba, és megfelelően bejelentették a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba.

A d) pontban említett ellenőrzéseket egyedileg kell elvégezni minden egyes, még a birtokon tartási kötelezettséggel érintett hímivarú szarvasmarha esetében, amely tekintetében szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatás iránti kérelmet nyújtottak be, a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (6) bekezdésével összhangban benyújtott kérelmek kivételével. Minden egyéb esetben a marhalevelekbe, a nyilvántartásba és az adatbázisba tett bejegyzések helytállóságának ellenőrzését el lehet végezni minta alapján.

(3)   A juh- és kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszerek tekintetében a helyszíni ellenőrzések az alábbiakra is kiterjednek:

a)	a nyilvántartás alapján annak ellenőrzése, hogy az összes állatot, amelyre kérelmet nyújtottak be, a birtokon tartási időszak egésze folyamán a mezőgazdasági üzemben tartották;

b)

a nyilvántartásban szereplő, a helyszíni ellenőrzés időpontját megelőző hat hónapban tett bejegyzések helytállóságának ellenőrzése igazoló okmányokból vett minta alapján, például a helyszíni ellenőrzés időpontját megelőző hat hónapra kiterjedő, vásárlást igazoló és értékesítési számlák, valamint állat-egészségügyi bizonyítványok segítségével; amennyiben azonban szabálytalanságokra derül fény, az ellenőrzést ki kell terjeszteni a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapra.

43. cikk

Ellenőrző intézkedések a vágóhídi helyszíni ellenőrzések tekintetében

(1)   A 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (6) bekezdésében előírt, szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatást és az említett rendelet 116. cikkében meghatározott vágási támogatást illetően, valamint azokban az esetekben, amikor a tagállam él a szóban forgó rendelet 53. cikkében meghatározott lehetőségekkel, a vágóhidakon helyszíni ellenőrzéseket kell végezni. Ebben az esetben a tagállamok helyszíni ellenőrzéseket végeznek:

a)	az összes vágóhíd legalább 30 %-át magában foglaló, kockázatelemzés alapján kiválasztott mintán, amely esetben az ellenőrzést az érintett vágóhídon a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban levágott összes szarvasmarhafélék 5 %-át kitevő mintán kell elvégezni; vagy

b)

azoknak a vágóhidaknak legalább 20 %-án, amelyeket előzetesen a tagállamok által meghatározandó különleges megbízhatósági szempontok szerint jóváhagytak, és amelyeket kockázatelemzés alapján választottak ki, amely esetben az ellenőrzést az érintett vágóhídon a helyszíni ellenőrzést megelőző 12 hónapban levágott összes szarvasmarhaféle 2 %-át kitevő mintán kell elvégezni.

(2)   A vágóhidakon végzett helyszíni ellenőrzések magukban foglalják a dokumentumok utólagos átvizsgálását, a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseivel való összehasonlítást és a vágási bizonylatok vagy azokkal egyenértékű információk azon összesítéseinek ellenőrzését, amelyeket a(z) 1121/2009 rendelet 78. cikkének (3) bekezdésével összhangban megküldtek a többi tagállamnak.

(3)   A vágóhidakon végzett helyszíni ellenőrzések magukban foglalják a helyszíni ellenőrzés napján a vágási eljárások minta alapján történő fizikai ellenőrzését. Szükség esetén meg kell vizsgálni, hogy a mérlegelésre bocsátott hasított testek megfelelnek-e a támogatási követelményeknek.

44. cikk

Ellenőrző intézkedések az exportot követően nyújtott támogatás tekintetében

(1)   A 73/2009/EK rendelet 116. cikkével összhangban a harmadik országokba kivitt szarvasmarhafélékre nyújtott vágási támogatás esetén, amennyiben valamely tagállam él az említett rendelet 53. cikkében meghatározott lehetőséggel, minden rakodási műveletet helyszíni ellenőrzésnek kell alávetni, amelyet a következők szerint kell elvégezni:

a)	berakodáskor meg kell győződni arról, hogy az összes szarvasmarhát füljelzőkkel azonosították; a továbbiakban az így megvizsgált szarvasmarhafélék legalább 10 %-át egyedileg meg kell vizsgálni azonosságuk ellenőrzése érdekében;

b)

a Közösség területének elhagyásakor: i. ha a szállítóeszközt hatósági vámzárral látták el, meg kell vizsgálni ennek sértetlenségét; ha a vámzár sértetlen, csak abban az esetben kell egy minta ellenőrzésével meggyőződni a rakomány szabályosságáról, ha ezzel kapcsolatban kétségek merültek fel; ii. ha a szállítóeszközt nem látták el hatósági vámzárral, vagy ha a vámzár sérült, a rakodáskor egyedileg megvizsgált szarvasmarhafélék legalább 50 %-át ismét ellenőrizni kell.

(2)   A marhaleveleket az 1760/2000/EK rendelet 6. cikke (5) bekezdésének megfelelően át kell adni az illetékes hatóságnak.

(3)   A kifizető ügynökség megvizsgálja a támogatási kérelmeket a kifizetési akták és egyéb rendelkezésre álló információk alapján, különös figyelmet szentelve a kivitellel kapcsolatos dokumentumoknak és az illetékes ellenőrző hatóságok észrevételeinek, továbbá megvizsgálja, hogy a marhaleveleket a (2) bekezdésnek megfelelően átadták-e.

45. cikk

Az ellenőrzési jelentésre vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   Ha a tagállamok e rendelet értelmében helyszíni ellenőrzéseket végeznek az 1082/2003/EK rendelet szerinti vizsgálatokkal összefüggésben, az e rendelet 32. cikkében előírt ellenőrzési jelentést az 1082/2003/EK rendelet 2. cikke (5) bekezdésének megfelelő jelentésekkel kell kiegészíteni.

(2)   A 43. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt vágóhídi helyszíni ellenőrzések tekintetében a 32. cikkben előírt ellenőrzési jelentés állhat azon ténynek a vágóhídi nyilvántartásban történő feltüntetéséből, hogy mely állatokat ellenőrizték. A 43. cikk (3) bekezdésében előírt, a vágási eljárásokkal kapcsolatos fizikai ellenőrzések tekintetében a jelentésnek a helyszíni ellenőrzés napján levágott és ellenőrzött összes állatra vonatkozóan tartalmaznia kell többek között az azonosítási kódokat, a hasított testek tömegét és a vágás időpontját.

(3)   A 44. cikkben előírt ellenőrzések tekintetében az ellenőrzési jelentés állhat csupán az ilyen módon ellenőrzött állatok feltüntetéséből.

(4)   Amennyiben az e rendelet alapján végzett helyszíni ellenőrzés az 1760/2000/EK rendelet I. címe vagy a 21/2004/EK rendelet rendelkezéseinek meg nem felelő eseteket tár fel, az e rendelet 32. cikkében előírt ellenőrzési jelentés másolatait késedelem nélkül meg kell küldeni az említett rendeletek végrehajtásáért felelős hatóságok részére.

IV. Alszakasz

A különleges támogatásokkal kapcsolatos helyszíni ellenőrzés

46. cikk

A különleges támogatásokra vonatkozó egyedi rendelkezések

(1)   A 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatásokkal kapcsolatban a tagállamok e cím rendelkezéseit alkalmazzák. Ha azonban az érintett támogatási rendszer szerkezete miatt ez nem megfelelő, a tagállamok olyan ellenőrzéseket biztosítanak, amelyekkel megvalósítható az e címben megállapítottal egyenértékű ellenőrzési szint.

A tagállamok különösen az alábbiakat vizsgálják:

a)

a 73/2009/EK rendelet 68. cikke (1) bekezdésének e) pontjában említett segélyalapok támogatási kérelmeinek ellenőrzése során azt, hogy: i. a mezőgazdasági termelők ténylegesen jogosultak voltak-e a segélyalap által kifizetett kompenzációra; ii. a kompenzációt ténylegesen a tagok körébe tartozó mezőgazdasági termelőknek fizették-e ki a 73/2009/EK rendelet 71. cikkével összhangban;

b)	a 73/2009/EK rendelet 68. cikkében előírt különleges támogatással támogatandó beruházási műveletek helyszíni ellenőrzése során azt, hogy a beruházás megvalósult-e.

A második albekezdés a) pontjában említett ellenőrzéseket az érintett mezőgazdasági termelők legalább 10 %-ára kiterjedő minta alapján lehet lefolytatni.

(2)   A mezőgazdasági üzemek szintjén végzett ellenőrzések felválthatók igazgatási ellenőrzésekkel vagy a jogosultsági feltételek betartásának ellenőrzését igazoló, a 29. cikk (2) bekezdésében említett szolgálatok, szervek vagy szervezetek szintjén végzett ellenőrzésekkel, feltéve, hogy a tagállamok meggyőződnek arról, hogy ezek a helyszíni ellenőrzésekkel legalább azonos hatékonyságú ellenőrzést tesznek lehetővé.

III. FEJEZET

A kölcsönös megfeleltetésre vonatkozó ellenőrzések

I. Szakasz

Közös rendelkezések

47. cikk

A meg nem felelésre vonatkozó általános szabályok

(1)   E fejezet alkalmazásában az „ismételt” meg nem felelés a 4. cikkben említett ugyanazon követelmény, előírás vagy kötelezettség három egymást követő naptári éven belül több mint egy alkalommal megállapított megsértése, feltéve, hogy a mezőgazdasági termelőt értesítették a korábbi meg nem felelésről, és adott esetben lehetősége volt megtenni a szükséges intézkedéseket az előző meg nem felelés megszüntetésére.

(2)   A meg nem felelés „mértékét” különösen annak figyelembevételével kell megállapítani, hogy a meg nem felelés kiterjedt hatással rendelkezik-e, vagy hatása magára a mezőgazdasági üzemre korlátozódik.

(3)   A meg nem felelés „súlyossága” különösen a meg nem felelés következményeinek jelentőségétől függ, tekintetbe véve a szóban forgó követelmény vagy előírás célját.

(4)   Annak eldöntése, hogy valamely meg nem felelés „tartós”-e, különösen attól az időtartamtól függ, ameddig a kiváltott hatás érezhető, vagy a szóban forgó hatás ésszerű eszközökkel történő megszüntetésének lehetőségétől.

48. cikk

Az illetékes ellenőrző hatóság

(1)   A szakosított ellenőrző szervek felelősek a szóban forgó követelmények és előírások betartásával kapcsolatos ellenőrzések végrehajtásáért.

A kifizető ügynökség felelős az egyes esetekben a IV. cím III. fejezetével összhangban a támogatáscsökkentés és a támogatás köréből való kizárás megállapításáért.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérve, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy a követelmények, az előírások, a jogi aktusok vagy a kölcsönös megfeleltetési területek összességének vagy egy részének ellenőrzését a kifizető ügynökség végezze, feltéve, hogy a tagállam garantálja, hogy az ellenőrzések hatékonysága eléri legalább azt a szintet, amely a szakosított ellenőrző szerv által végzett ellenőrzéseknél tapasztalható.

II. szakasz

Igazgatási ellenőrzések

49. cikk

Igazgatási ellenőrzések

A szóban forgó követelményektől, előírásoktól, jogi aktusoktól és kölcsönös megfeleltetési területektől függően a tagállamok dönthetnek úgy, hogy igazgatási ellenőrzéseket végeznek, különösen, ha azokat a vonatkozó követelményre, előírásra, jogi aktusra vagy kölcsönös megfeleltetési területre alkalmazandó ellenőrzési rendszer már előírta.

III. szakasz

Helyszíni ellenőrzések

50. cikk

Az ellenőrzések minimális aránya

(1)   Az illetékes ellenőrző hatóság – a hatáskörébe tartozó követelmények és előírások tekintetében – a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének d) pontja szerinti és az adott ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozó, közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási rendszerek keretében támogatási kérelmet benyújtó mezőgazdasági termelők legalább 1 %-ára kiterjedő helyszíni ellenőrzéseket végez. Ezenkívül az illetékes ellenőrző hatóság – a hatáskörébe tartozó követelmények és előírások tekintetében – az érintett naptári évben az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alatt álló és az adott illetékes ellenőrző hatóság hatáskörébe tartozó mezőgazdasági termelők legalább 1 %-ára kiterjedő ellenőrzéseket is végez.

Az első albekezdésben említett minimális ellenőrzési arány elérhető minden egyes illetékes ellenőrző hatóság szintjén, illetve egy-egy jogi aktus vagy előírás, illetve ezek csoportjai szintjén. Azokban az esetekben, amikor az ellenőrzéseket a 48. cikkben előírtak szerint nem a kifizető ügynökségek hajtják végre, az ellenőrzések minimális aránya ugyanakkor az egyes kifizető ügynökségek szintjén is elérhető.

Amennyiben a jogi aktusra és az előírásokra alkalmazandó jogszabályok már rögzítik az ellenőrzés minimális szintjét, abban az esetben azt a szintet kell alkalmazni az első albekezdésben említett szint helyett. Másik lehetőségként a tagállamok határozhatnak úgy, hogy a jogi aktusokra és előírásokra alkalmazandó jogszabályok alapján – az első albekezdésben említett mintán kívül – végzett helyszíni ellenőrzések során feltárt meg nem felelés minden esetét be kell jelenteni a vonatkozó jogi aktus vagy előírás alkalmazásáért felelős illetékes ellenőrző hatóságnak, amely azt figyelemmel követi. E cím rendelkezéseit alkalmazni kell.

(2)   Az ellenőrzések e cikk (1) bekezdésében említett minimális arányának megállapításakor a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdésében, illetve 24. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdésében előírt intézkedéseket figyelmen kívül kell hagyni.

(3)   Amennyiben a helyszíni ellenőrzések egy adott jogi aktus vagy előírás esetében jelentős mértékű meg nem felelést fednek fel, a következő ellenőrzési időszakban az e jogi aktus vagy előírás tekintetében elvégzendő helyszíni ellenőrzések számát növelni kell. Egy adott jogi aktus tekintetében az illetékes ellenőrző hatóság dönthet úgy, hogy a leggyakrabban megsértett követelményekre korlátozza e további helyszíni ellenőrzések alkalmazási körét.

51. cikk

Az ellenőrzési minta kiválasztása

(1)   A meg nem feleléssel összefüggésben bármilyen egyéb módon az illetékes ellenőrző hatóság tudomására hozott esetek kivizsgálására végzett ellenőrzések sérelme nélkül, az 50. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági üzemek minden egyes mintájának kiválasztását adott esetben az alkalmazandó jogszabályok szerinti kockázatelemzésre, illetve a követelményeknek vagy előírásoknak megfelelő kockázatelemzésre kell alapozni. A szóban forgó kockázatelemzés végrehajtható egy adott mezőgazdasági üzem szintjén, a mezőgazdasági üzemek vagy földrajzi övezetek kategóriáinak szintjén, vagy – e cikk (5) bekezdése második albekezdésének b) pontja esetében – a vállalkozások szintjén.

A kockázatelemzés figyelembe veheti az alábbiak egyikét vagy mindegyikét:

a)	a mezőgazdasági termelőnek a 73/2009/EK rendelet 12. cikkében előírt mezőgazdasági tanácsadó rendszerben való részvétele;

b)	a mezőgazdasági termelőnek valamely tanúsítási rendszerben való részvétele, amennyiben a szóban forgó rendszer az érintett követelmények vagy előírások szempontjából releváns.

Az 50. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül a tagállam dönthet úgy, hogy a közvetlen támogatásban részesülő, illetve az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke szerinti kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelőket ugyanazon kockázatelemzés alapján választja ki.

(2)   A reprezentativitás biztosítására a helyszíni ellenőrzésre az 50. cikk (1) bekezdésének első albekezdése szerint kijelölt mezőgazdasági termelők minimális számának 20–25 %-át véletlenszerűen kell kiválasztani.

Amennyiben azonban a helyszíni ellenőrzéseknek alávetendő mezőgazdasági termelők száma meghaladja a helyszíni ellenőrzés hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelők 50. cikk (1) bekezdésének első albekezdésében előírt minimális számát, a kiegészítő mintában a véletlenszerűen kiválasztott mezőgazdasági termelők aránya nem haladhatja meg a 25 %-ot.

(3)   Az ellenőrzési minta egy részét adott esetben már a szóban forgó kérelmezési időszak lejárta előtt ki lehet választani a rendelkezésre álló információk alapján. Amint valamennyi vonatkozó kérelem rendelkezésre áll, ki kell egészíteni az ideiglenesen meghatározott mintát.

(4)   Az 50. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági termelők mintáit azokból a mintákból kell kiválasztani, amelyeket a 30. és a 31. cikknek megfelelően már kiválasztottak, és amelyekre a vonatkozó követelmények és előírások alkalmazandók. Az 50. cikk (1) bekezdése első albekezdésének második mondatában említett mintát azonban azok közül a mezőgazdasági termelők közül kell kiválasztani, akikre az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke az érintett naptári évben alkalmazandó.

(5)   A (4) bekezdéstől eltérve, az 50. cikkel összhangban ellenőrizendő mezőgazdasági termelők mintái azon mezőgazdasági termelők sokaságából is kiválaszthatók, akik a 73/2009/EK rendelet 2. cikkének d) pontja értelmében a közvetlen kifizetésekkel kapcsolatos támogatási rendszerek keretében támogatási kérelmet nyújtottak be, vagy akikre az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke alkalmazandó, és akik kötelesek betartani a vonatkozó követelményeket és előírásokat.

Ebben az esetben:

a)

amennyiben a mezőgazdasági üzemek szintjén végrehajtott kockázatelemzés alapján megállapítást nyer, hogy a közvetlen támogatásban nem részesülők nagyobb kockázatot jelentenek, mint a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők, a támogatást kérelmező mezőgazdasági termelők helyettesíthetők közvetlen támogatásban nem részesülőkkel; az ellenőrzött mezőgazdasági termelők teljes számának azonban ebben az esetben is el kell érnie a 50. cikk (1) bekezdésben előírt ellenőrzési arányt; az ilyen helyettesítések okait megfelelően indokolni és dokumentálni kell;

b)

ha hatékonyabbnak bizonyul, a kockázatelemzés a mezőgazdasági üzem szintje helyett a vállalkozások szintjén is elvégezhető, különösen a vágóhidak, a kereskedők vagy a beszállítók szintjén; ebben az esetben az ily módon ellenőrzött mezőgazdasági termelők száma beszámítható az 50. cikk (1) bekezdésében meghatározott ellenőrzési arányba.

(6)   Lehet úgy határozni, hogy a (4) és az (5) bekezdésben megállapított eljárások kombinációját alkalmazzák, amennyiben ezáltal növekszik az ellenőrzési rendszer hatékonysága.

52. cikk

A követelményeknek és előírásoknak való megfelelés megállapítása

(1)   A követelményeknek és előírásoknak való megfelelést adott esetben a szóban forgó követelményre vagy előírásra alkalmazandó jogszabályban meghatározott módon állapítják meg.

(2)   Egyéb esetekben a megállapítás esetlegesen az illetékes ellenőrző hatóság által meghatározott megfelelő módon történik, amely legalább a nemzeti szabályokban előírt hatósági megállapításokéval megegyező pontosságot biztosít.

(3)   Adott esetben a helyszíni ellenőrzések elvégezhetők távérzékelési technológiák alkalmazásával.

53. cikk

A helyszíni ellenőrzés elemei

(1)   Az 50. cikkben meghatározott minta ellenőrzésének végrehajtása során az illetékes ellenőrző hatóság biztosítja, hogy az ilyen módon kiválasztott összes mezőgazdasági termelő ellenőrzésére sor kerüljön a hatáskörébe tartozó követelményeknek és előírásoknak való megfelelésük tekintetében.

Az első albekezdés ellenére, amennyiben az ellenőrzések minimális arányát az 50. cikk (1) bekezdésének második albekezdésével összhangban az egyes jogi aktusok vagy előírások, illetve a jogi aktusok vagy előírások egyes csoportjainak szintjén érik el, a kiválasztott mezőgazdasági termelőket a szóban forgó jogi aktus vagy előírás, illetve a jogi aktusok és előírások adott csoportja tekintetében kell ellenőrizni.

Általában a helyszíni ellenőrzés céljából kiválasztott egyes mezőgazdasági termelőket akkor kell ellenőrizni, amikor a követelmények és előírások többsége – amelyek tekintetében a termelőt kiválasztották – ellenőrizhető. A tagállamoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy valamennyi követelmény és előírás tekintetében az év egésze során megfelelő legyen az elvégzett ellenőrzések aránya.

(2)   A helyszíni ellenőrzések adott esetben a mezőgazdasági üzem valamennyi mezőgazdasági hasznosítású földterületére kiterjednek. A helyszíni ellenőrzés részeként megvalósított tényleges helyszíni vizsgálat azonban korlátozható egy olyan mintára, amely az üzemben a vonatkozó követelménnyel vagy előírással érintett mezőgazdasági parcellák legalább feléből áll, feltéve, hogy a követelmények vagy előírások tekintetében a szóban forgó minta megbízható és reprezentatív ellenőrzést biztosít. Amennyiben e minta vizsgálata a megfelelés hiányát tárja fel, a ténylegesen ellenőrzött mezőgazdasági parcellaminta elemszámát növelni kell.

Ezenkívül amennyiben az adott jogi aktusra vagy előírásokra alkalmazandó jogszabályok előírják, a helyszíni ellenőrzések részeként elvégzett, a követelményeknek és előírásoknak való megfelelés tényleges vizsgálata korlátozódhat az ellenőrizendő elemek egy reprezentatív mintájára. A tagállamoknak azonban gondoskodniuk kell arról, hogy az ellenőrzés minden olyan követelményre és előírásra kiterjedjen, amelyek tekintetében a megfelelés ellenőrizhető a látogatás idején.

(3)   Az (1) bekezdésben említett ellenőrzéseket általában egyetlen ellenőrző látogatás során hajtják végre, és azok azon követelményeknek és előírásoknak való megfelelés ellenőrzéséből állnak, amelyek a látogatás idején ellenőrizhetők, abból a célból, hogy feltárják a szóban forgó követelményeknek és előírásoknak való esetleges meg nem felelést, és azonosítsák a további ellenőrzéseket szükségessé tevő eseteket.

(4)   A mezőgazdasági üzemek szintjén végzett ellenőrzések felválthatók igazgatási ellenőrzésekkel vagy az 51. cikk (5) bekezdése második albekezdésének b) pontjában említett, a vállalkozások szintjén végzett ellenőrzésekkel, feltéve, hogy a tagállamok meggyőződnek arról, hogy ezek a helyszíni ellenőrzésekkel legalább azonos hatékonyságú ellenőrzést tesznek lehetővé.

(5)   A helyszíni ellenőrzések végrehajtásakor a tagállamok használhatnak az egyes követelményekre és előírásokra jellemző objektív ellenőrzési mutatókat, amennyiben biztosítják, hogy a vonatkozó követelmények és előírások ellenőrzésének hatékonysága legalább megegyezik a mutatók felhasználása nélkül végzett helyszíni ellenőrzések hatékonyságával.

A mutatók közvetlenül kapcsolódnak az általuk képviselt követelményekhez vagy előírásokhoz, és az adott követelmények vagy előírások ellenőrzésekor vizsgálandó valamennyi elemre kiterjednek.

(6)   Az 50. cikk (1) bekezdésében előírt mintához kapcsolódó helyszíni ellenőrzéseket a támogatási kérelmek benyújtásának naptári évében kell végrehajtani.

54. cikk

Ellenőrzési jelentés

(1)   Az e fejezet szerinti összes helyszíni ellenőrzésről – függetlenül attól, hogy a szóban forgó mezőgazdasági termelőt az 51. cikkel összhangban választották-e ki helyszíni ellenőrzésre vagy az illetékes ellenőrző hatóság számára más forrásból ismertté vált meg nem felelések nyomon követéseként – az illetékes ellenőrző hatóság ellenőrzési jelentést készít.

A jelentést az alábbi részekre kell felosztani:

a)	általános rész, amely különösen az alábbi információkat tartalmazza: i. a helyszíni ellenőrzésre kiválasztott mezőgazdasági termelő; ii. a jelen lévő személyek; iii. az, hogy a mezőgazdasági termelő kapott-e értesítést az ellenőrzésről, és ha igen, ez mennyi idővel előzte meg az ellenőrzést;

b)

az egyes jogi aktusok és előírások tekintetében végzett ellenőrzéseket külön-külön feltüntető rész, amely különösen az alábbi információkat tartalmazza: i. a helyszíni ellenőrzés során vizsgált követelmények és előírások; ii. a végrehajtott vizsgálatok jellege és volumene; iii. a megállapítások; iv. azok a jogi aktusok és előírások, amelyek tekintetében meg nem felelés áll fenn;

c)

értékelési rész, amely a meg nem felelés jelentőségét értékeli az egyes jogi aktusok és/vagy előírások tekintetében a 73/2009/EK rendelet 24. cikkének (1) bekezdésével összhangban a „súlyosság”, „mérték”, „tartósság” és „ismétlődő jelleg” kritériumok alapján, az alkalmazandó támogatáscsökkentés esetleges enyhítéséhez vagy súlyosbításához vezető tényezők megjelölésével. Amennyiben a szóban forgó követelményre vagy előírásra vonatkozó rendelkezések lehetővé teszik egy bizonyos tűréshatáron belül a felfedett meg nem felelés további nyomon követésétől való eltekintést, a jelentésben ezt jelezni kell. Ugyanez vonatkozik arra az esetre, amikor egy tagállam az újonnan bevezetett közösségi előírásoknak való megfelelés céljából türelmi időt ad az 1698/2005/EK rendelet 26. cikke (1) bekezdésének értelmében, vagy a meglévő közösségi előírásoknak való megfelelés céljából türelmi időt ad a fiatal mezőgazdasági termelők számára az említett cikkel összhangban.

(2)   A mezőgazdasági termelőket a helyszíni ellenőrzés időpontjától számított három hónapon belül tájékoztatni kell a meg nem felelés valamennyi feltárt esetéről.

Azon eset kivételével, ha a mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet 24. cikkének (2) bekezdése értelmében azonnal meghozta a korrekciós intézkedéseket a megállapított meg nem felelés orvoslására, a mezőgazdasági termelőt tájékoztatni kell arról, hogy az említett rendelkezés alapján az első albekezdésben megállapított határidőn belül korrekciós intézkedéseket kell hozni.

Ha egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése nyújtotta lehetőséggel, és nem alkalmaz támogatáscsökkentést vagy a támogatás köréből való kizárást, akkor legkésőbb a támogatáscsökkentés, illetve a támogatás köréből való kizárás mellőzéséről született döntést követő egy hónapon belül tájékoztatni kell az érintett mezőgazdasági termelőt arról, hogy korrekciós intézkedéseket kell hozni.

(3)   A követelményekre és előírásokra alkalmazandó jogszabályokban szereplő egyedi rendelkezések sérelme nélkül, az ellenőrzési jelentést a helyszíni ellenőrzés időpontjától számított egy hónapon belül véglegesíteni kell. Kellően indokolt esetekben azonban ez az időszak három hónapra meghosszabbítható, különösen, ha a kémiai vagy fizikai elemzések ezt szükségessé teszik.

Amennyiben az illetékes ellenőrző hatóság nem a kifizető ügynökség, a jelentést a véglegesítését követő egy hónapon belül meg kell küldeni a kifizető ügynökség vagy a koordinációs hatóság részére.

IV. CÍM

A TÁMOGATÁS KISZÁMÍTÁSÁNAK ALAPJA, TÁMOGATÁSCSÖKKENTÉSEK ÉS A TÁMOGATÁS KÖRÉBŐL VALÓ KIZÁRÁSOK

I. FEJEZET

A területek bejelentésének elmulasztása

55. cikk

Valamennyi terület bejelentésének elmulasztása

(1)   Ha egy adott évre a mezőgazdasági termelő nem jelenti be a 13. cikk (8) bekezdésében említett területek mindegyikét, és egyrészről az egységes kérelemben bejelentett összes terület és másrészről a bejelentett terület plusz a be nem jelentett parcellák összes területe közti eltérés meghaladja a bejelentett területek 3 %-át, az arra az évre a mezőgazdasági termelőnek fizetendő közvetlen támogatások teljes összege legfeljebb 3 %-kal csökkentendő, a mulasztás súlyosságától függően.

(2)   Az (1) bekezdést alkalmazni kell az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos támogatásokra is, ha a mezőgazdasági termelő az említett rendelet 85t. és 103z. cikkével összhangban kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alatt áll. A csökkentés százalékos mértéke a szóban forgó rendelet 85t. és 103z. cikkében említett évek számával elosztott teljes kifizetendő összegre alkalmazandó.

II. FEJEZET

A jogosultsági feltételekkel kapcsolatos ténymegállapítások

I. Szakasz

Az egységes támogatási rendszer és egyéb területalapú támogatási rendszerek

56. cikk

Általános elvek

(1)   E szakasz alkalmazásában – az esettől függően – a következő terménycsoportokat kell megkülönböztetni:

a)	az egységes támogatási rendszer szerinti támogatási jogosultságok aktiválásának céljából bejelentett területek, amelyek mindegyike – adott esetben – kielégíti a rá vonatkozó feltételeket;

b)	a 73/2009/EK rendelet V. címének 2. fejezete szerinti, az egységes területalapú támogatás céljait szolgáló területek;

c)	bármely más területalapú támogatási rendszer célját szolgáló területek csoportja, amelyre különböző támogatási mértéket kell alkalmazni;

d)	az „egyéb hasznosítás” rovatban bejelentett területek.

Az első albekezdés a) pontjának alkalmazásában az adott bejelentett területtel kapcsolatos különböző támogatási jogosultságok értékeinek átlagát veszik figyelembe.

(2)   Ha ugyanaz a terület több különböző területalapú támogatási rendszer keretében benyújtott támogatási kérelem alapjául is szolgál, az adott területet külön kell figyelembe venni minden egyes támogatási rendszerben.

57. cikk

A bejelentett területekre vonatkozó számítások alapja

(1)   A területalapú támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelmek esetében – a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. és 5. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára és vetőmagra vonatkozó támogatás kivételével – ha a terménycsoport tényleges területe nagyobb, mint a támogatási kérelemben bejelentett terület, a támogatás kiszámításához a bejelentett területet veszik alapul.

(2)   Az egységes támogatási rendszer keretében benyújtott támogatási kérelmek tekintetében

—	ha eltérés van a bejelentett támogatási jogosultságok és a bejelentett terület között, akkor a támogatás kiszámításánál az alacsonyabb értéket veszik figyelembe;

—	ha a bejelentett támogatási jogosultságok száma meghaladja a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló jogosultságok számát, a bejelentett támogatási jogosultságokat a mezőgazdasági termelő rendelkezésére álló jogosultságok számára kell csökkenteni.

(3)   Az 58. és a 60. cikknek megfelelően alkalmazandó támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások sérelme nélkül, a területalapú támogatási rendszerek keretében benyújtott támogatási kérelmek esetében – a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. és 5. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára és vetőmagra vonatkozó támogatás kivételével – ha az egységes kérelemben bejelentett terület meghaladja az adott terménycsoportra meghatározott területet, a támogatást a szóban forgó terménycsoportra meghatározott terület alapján számítják ki.

Mindazonáltal – a 73/2009/EK rendelet 30. cikkének sérelme nélkül – ha a meghatározott összterület és a 73/2009/EK rendelet III., IV. és V. címe szerinti támogatási rendszer keretében támogatásra bejelentett teljes terület közötti különbség 0,1 hektár vagy annál kevesebb, a meghatározott terület és a bejelentett terület nagyságát egyenlőnek kell tekinteni. E számításnál kizárólag a terménycsoportok szintjén tett, túlzott mértékű bejelentéseket kell figyelembe venni.

A második albekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az említett különbség a támogatásra bejelentett összterület több mint 20 %-ának felel meg.

58. cikk

Túlzott mértékű bejelentések esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

Amennyiben egy terménycsoport tekintetében valamely területalapú támogatási rendszer keretében – a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. és 5. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára és vetőmagra vonatkozó támogatási rendszer kivételével – bejelentett terület meghaladja az e rendelet 57. cikkével összhangban meghatározott területet, a meghatározott terület alapján kiszámított támogatást a különbség kétszeresével csökkentik, ha ez a különbség 3 %-nál vagy 2 hektárnál nagyobb, de kisebb, mint a meghatározott terület 20 %-a.

Amennyiben a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, az érintett terménycsoportra területalapú támogatás nem adható.

Amennyiben a különbség meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból ismételten kizárják egy olyan összeg erejéig, amely megfelel a bejelentett terület és az e rendelet 57. cikkével összhangban meghatározott terület közötti különbségnek. Az összeget a 885/2006/EK bizottsági rendelet (20) 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

59. cikk

Támogatáscsökkentések a keményítőgyártásra szánt burgonyára és vetőmagra vonatkozó támogatások kifizetéséhez bejelentett területnagyságokkal kapcsolatos szabálytanságok esetében

(1)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a burgonyatermesztés céljából ténylegesen művelés alá vont terület több mint 10 %-kal kisebb a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 2. szakaszában meghatározott, keményítőgyártásra szánt burgonyára vonatkozó támogatásra bejelentett területnél, a támogatást a megállapított különbség kétszeresével csökkentik.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a vetőmaggal ténylegesen beültetett terület több mint 10 %-kal nagyobb a 73/2009/EK rendelet IV. címe 1. fejezetének 5. szakaszában meghatározott, vetőmagra vonatkozó támogatásra bejelentett területnél, a támogatást a megállapított különbség kétszeresével csökkentik.

(3)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy az (1) és a (2) bekezdésben említett szabálytalanságok szándékosak a mezőgazdasági termelő részéről, az adott bekezdésekben említett támogatás teljes összegét visszatartják.

Ebben az esetben, a mezőgazdasági termelőt ismételten ki kell zárni a támogatásokból egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a szóban forgó összeggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

60. cikk

Szándékosan túlzott mértékű bejelentés

Amennyiben a bejelentett és az 57. cikk szerint meghatározott terület közötti különbség szándékosan túlzott mértékű bejelentés eredménye, azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő az 57. cikk szerint jogosult lenne, a szóban forgó évben az érintett támogatási rendszer keretében nem lehet odaítélni, ha az említett különbség meghaladja a meghatározott terület 0,5 %-át, vagy nagyobb, mint egy hektár.

Ezenkívül ha a különbség meghaladja a meghatározott terület 20 %-át, a mezőgazdasági termelőt a támogatásból ismételten kizárják egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a bejelentett terület és az 57. cikkel összhangban meghatározott terület közötti különbséggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

61. cikk

A vetőmagokra vonatkozó támogatással kapcsolatos támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

(1)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a támogatási kérelem alapját képező vetőmagot a mezőgazdasági termelő nem hozta ténylegesen forgalomba vetés céljára a 37. cikk első albekezdése b) pontjának iii. alpontja szerint, a szóban forgó fajokra vonatkozó támogatást – az 59. cikkel összhangban alkalmazandó esetleges támogatáscsökkentést követően – 50 %-kal csökkentik, ha a forgalomba nem hozott mennyiség több mint 2 %-a, de nem több mint 5 %-a a támogatási kérelemben foglalt mennyiségnek. Ha a forgalomba nem hozott mennyiség meghaladja az 5 %-ot, a szóban forgó gazdasági évre nem nyújtható vetőmagra vonatkozó támogatás.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a támogatást hivatalosan nem minősített vetőmagra igényelték, illetve olyan vetőmagra, amelyet a szóban forgó tagállamban nem takarítottak be abban a naptári évben, amelyre a támogatással érintett gazdasági év kezdete esik, sem a szóban forgó, sem a következő gazdasági évre nem nyújtható támogatás.

62. cikk

A gyapotra vonatkozó terményspecifikus támogatással kapcsolatos támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

Az e rendelet 58. vagy 60. cikkével összhangban alkalmazandó bármely támogatáscsökkentés vagy támogatás köréből való kizárás sérelme nélkül, amennyiben megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő nem teljesíti a(z) 1121/2009 rendelet 30. cikkének (1) és (2) bekezdése szerinti kötelezettségeit, a termelő elveszíti a 73/2009/EK rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott támogatásnöveléshez való jogát. Ezenkívül a 73/2009/EK rendelet 90. cikke alapján a gyapotra vonatkozó támogatható hektáronkénti támogatást az adott mezőgazdasági termelő esetében az említett rendelet 92. cikkének (2) bekezdésében meghatározott növekmény összegével csökkentik.

II. Szakasz

Állatállomány-alapú támogatások

63. cikk

A számítás alapja

(1)   Amennyiben egyéni határérték vagy egyéni felső határ alkalmazandó, a támogatási kérelemben jelzett állatlétszámot az érintett mezőgazdasági termelő számára megállapított határértékre vagy felső határra csökkentik.

(2)   A támogatási kérelemben feltüntetettnél több állatra vonatkozóan semmilyen esetben sem lehet támogatást nyújtani.

(3)   A 65. és a 66. cikk sérelme nélkül, ha az adott támogatási kérelemben bejelentett állatlétszám meghaladja az igazgatási vagy helyszíni ellenőrzések eredményeként meghatározott létszámot, akkor a támogatást a meghatározott állatok alapján kell kiszámítani.

(4)   A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerével kapcsolatos szabálytalanság felfedezése esetén a következőket kell alkalmazni:

a)	azt a szarvasmarhát, amely két füljelzőjének egyikét elveszítette, meghatározottnak kell tekinteni, feltéve, hogy a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének más elemei alapján egyértelműen és egyedileg azonosítani lehet;

b)

ha a szabálytalanságok a nyilvántartásban vagy a marhalevélben szereplő, nem helytálló bejegyzésekkel kapcsolatosak, az érintett állat csak akkor tekintendő meg nem határozottnak, ha egy 24 hónapos időszakban legalább két ellenőrzés alkalmával találnak ilyen hibákat. Minden más esetben az érintett állatokat az első ténymegállapítás után meg nem határozott állatoknak kell tekinteni.

A szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerének bejegyzéseivel és a rendszer felé tett bejelentésekkel kapcsolatban a 21. cikk rendelkezéseit kell alkalmazni.

64. cikk

Pótlás

(1)   A mezőgazdasági üzemben lévő szarvasmarhákat csak akkor lehet meghatározottnak tekinteni, ha azokat a támogatási kérelemben azonosították. Azok az anyatehenek és üszők azonban, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 111. vagy 115. cikkével összhangban kérnek támogatást, a birtokon tartási időszak alatt, az említett cikkekben megállapított határokon belül, a kért támogatás iránti jogosultság elvesztése nélkül pótolhatók.

(2)   Az (1) bekezdés szerinti pótlásoknak a pótlást szükségessé tevő esemény után 20 napon belül meg kell történniük, és a pótlást követő legfeljebb három napon belül ezt be kell vezetni a nyilvántartásba. A pótlást követő hét munkanapon belül értesíteni kell azt az illetékes hatóságot, amelyhez a támogatási kérelmet benyújtották.

Abban az esetben azonban, ha valamely tagállam él a 16. cikk (3) bekezdésének második albekezdésében meghatározott lehetőségekkel, az adott tagállam rendelkezhet úgy, hogy szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázisba a mezőgazdasági üzemet elhagyó állatról, valamint az e cikk első albekezdésében meghatározott időn belül a mezőgazdasági üzembe érkező állatról küldött értesítés helyettesítheti az illetékes hatóság számára küldendő tájékoztatást.

(3)   Amennyiben valamely mezőgazdasági termelő mind anyajuhok, mind anyakecskék tekintetében igényel támogatást, és ha nincs különbség a támogatás szintjében, az anyajuh pótolható anyakecskével, az anyakecske pedig pótolható anyajuhval. Azok az anyajuhok és anyakecskék, amelyekre a 73/2009/EK rendelet 101. cikkével összhangban kérnek támogatást, a birtokon tartási időszak alatt, az említett cikkben megállapított határokon belül, a kért támogatás kifizetése iránti jogosultság elvesztése nélkül pótolhatók.

(4)   A (3) bekezdés szerinti pótlásoknak a pótlást szükségessé tevő esemény után 10 napon belül meg kell történniük, és a pótlást követő legfeljebb három napon belül ezt be kell vezetni a nyilvántartásba. A pótlást követő hét munkanapon belül értesíteni kell azt az illetékes hatóságot, amelyhez a támogatási kérelmet benyújtották.

65. cikk

Támogatásra bejelentett szarvasmarhákkal kapcsolatban alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

(1)   Amennyiben a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszerek keretében benyújtott valamely támogatási kérelem esetében különbséget találnak a bejelentett és a 63. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma között, annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő a támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapítandó százalékkal csökkentik, ha a szabálytalanság legfeljebb három állatot érint.

(2)   Amennyiben háromnál több szabálytalansággal érintett állatot találtak, akkor annak a támogatásnak a teljes összegét, amelyre a mezőgazdasági termelő az (1) bekezdésben említett támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult, csökkenteni kell:

a)	a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalékkal, ha az nem több 10 %-nál,

b)	a (3) bekezdésnek megfelelően megállapítandó százalék kétszeresével, ha az 10 %-nál több, de 20 %-nál kevesebb.

Amennyiben a (3) bekezdéssel összhangban megállapított százalék meghaladja a 20 %-ot, nem fizetik ki azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő az 63. cikk (3) bekezdése szerint a támogatási rendszerek keretében az érintett támogatási időszakban jogosult lenne.

Amennyiben az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított százalék meghaladja az 50 %-ot, a mezőgazdasági termelőt ismételten ki kell zárni a támogatásokból a bejelentett állatszám és a 63. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatszám közötti különbségnek megfelelő összeg erejéig. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

(3)   Az (1) és a (2) bekezdésben említett százalékok megállapítása céljából az adott támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó összes támogatási rendszerben támogatásra bejelentett és szabálytalannak talált szarvasmarhafélék számát el kell osztani az adott támogatási időszakban meghatározott összes szarvasmarha számával.

A 16. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén a potenciálisan támogatható, de a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszerében nem megfelelően azonosított vagy nyilvántartott állat szabálytalannak talált állatnak minősül. Ami a 73/2009/EK rendelet 116. cikkében előírt vágási támogatást illeti, ezen albekezdés alkalmazásában csak az adott évben ténylegesen levágott állatok tekinthetők potenciálisan támogatható állatnak.

A 73/2009/EK rendelet 111. cikkével összhangban lévő, anyatehénre vonatkozó támogatás esetében a szarvasmarhafélék azonosítási és nyilvántartási rendszere tekintetében felfedett szabálytalanságokat arányosan felosztják a támogatás elnyeréséhez szükséges számú állat és a szóban forgó rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében a tej vagy tejtermékek leszállításához szükséges számú állat között. Az ilyen szabálytalanságokat azonban először az említett rendelet 111. cikke (2) bekezdésének b) pontjában és 112. cikkében említett egyéni határértékek vagy felső határok keretében nem szükséges számú állatra tudják be.

(4)   Amennyiben a bejelentett és a 63. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatok száma közötti eltérések szándékosan elkövetett szabálytalanságok eredményei, nem fizetik ki azt a támogatást, amelyre a mezőgazdasági termelő a 63. cikk (3) bekezdése szerint a szóban forgó támogatási időszakban a szarvasmarhafélékre vonatkozó támogatási rendszer(ek) keretében jogosult lenne.

Amennyiben az e cikk (3) bekezdésével összhangban megállapított különbség meghaladja a 20 %-ot, a mezőgazdasági termelőt ismételten kizárják a támogatásokból a bejelentett állatszám és a 63. cikk (3) bekezdésével összhangban meghatározott állatszám közötti különbségnek megfelelő összeg erejéig. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

66. cikk

Támogatásra bejelentett juh- és kecskefélékkel kapcsolatban alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

(1)   Ha egy, a juh- vagy kecskefélékre vonatkozó támogatási rendszerben benyújtott támogatási kérelem tekintetében különbséget találnak a bejelentett és a 63. cikk (3) bekezdése szerint meghatározott állatok száma között, az első szabálytalannak talált állattól kezdve a 65. cikk (2), (3) és (4) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.

(2)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely juhtenyésztő mezőgazdasági termelő juhtejet és juhtejből készült termékeket hoz forgalomba, és ezt nem jelentette be a támogatási kérelemben, a támogatás összegét, amelyre jogosult, a juhtejet és a juhtejből készült termékeket forgalomba hozó juhtenyésztők számára fizetendő támogatásra csökkentik, levonva belőle a szóban forgó összeg és az anyajuhra vonatkozó támogatás teljes összege közötti különbséget.

(3)   Amennyiben a kiegészítő támogatásra vonatkozó kérelmek tekintetében megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági céllal hasznosított területének kevesebb mint 50 %-a található a 73/2009/EK rendelet 102. cikkének (1) bekezdésében említett területeken, a kiegészítő támogatást nem lehet kifizetni, és az anyajuhra és az anyakecskére vonatkozó támogatást a kiegészítő támogatás 50 %-ának megfelelő összeggel csökkentik.

(4)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági üzem mezőgazdasági céllal hasznosított területének kevesebb, mint 50 %-a található a(z) 1121/2009 rendelet III. mellékletében felsorolt területeken, az anyakecskére vonatkozó támogatást nem lehet kifizetni.

(5)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy valamely vándorlegeltetést folytató, a kiegészítő támogatásra kérelmet benyújtó termelő az állatok legalább 90 %-át nem legeltette legalább 90 napig a 73/2009/EK rendelet 102. cikke (2) bekezdésének b) pontjában említett területen, a kiegészítő támogatást nem fizetik ki, az anyajuhra és anyakecskére vonatkozó támogatást pedig a kiegészítő támogatás 50 %-ának megfelelő összeggel csökkentik.

(6)   Amennyiben megállapítást nyer, hogy a (2), a (3), a (4) és az (5) bekezdésben említett szabálytalanságok szándékosak, a szóban forgó bekezdésekben említett teljes támogatási összeget visszatartják.

Ebben az esetben, a mezőgazdasági termelőt ismételten ki kell zárni a támogatásokból egy olyan összeg erejéig, amely megegyezik a szóban forgó összeggel. Ezt az összeget a 885/2006/EK rendelet 5b. cikkével összhangban kell levonni. Ha az összeg az említett cikkel összhangban a ténymegállapítás naptári évét követő három naptári éven belül nem vonható le teljes mértékben, a fennmaradó egyenleget törlik.

(7)   Ugyanolyan szintű támogatással támogatható anyajuhokat és anyakecskéket is tartó mezőgazdasági termelők tekintetében, ha a helyszíni ellenőrzés különbséget tár fel a nyáj összetételében a fajonkénti állatszámot illetően, az állatokat ugyanazon csoporthoz tartozónak kell tekinteni.

67. cikk

Természeti körülmények

A 65. és a 66. cikkben foglalt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni azokban az esetekben, amikor természeti körülményeknek a csordára vagy nyájra gyakorolt hatása folytán a mezőgazdasági termelő nem tud eleget tenni annak a kötelezettségének, amely szerint a birtokon tartási időszakban meg kell tartania azokat az állatait, amelyekre támogatást igényelt, feltéve, hogy az illetékes hatóságot az állatok számában bekövetkezett bármilyen csökkenés észlelésétől számított tíz munkanapon belül írásban értesítette.

Az egyedi esetekben figyelembe veendő tényleges körülmények sérelme nélkül az illetékes hatóság különösen a következő eseteket ismerheti el a csorda vagy nyáj természeti körülményeiként:

a)	az állat elhullása betegség következtében;

b)	az állat elhullása baleset következtében, ha a balesetért a mezőgazdasági termelő nem tehető felelőssé.

68. cikk

A vágóhidak által kiállított, nem helytálló igazolások és nyilatkozatok

Amennyiben a 73/2009/EK rendelet 110. cikkének (6) bekezdése szerinti, szarvasmarhára vonatkozó különleges támogatással összefüggésben, illetve az említett rendelet 116. cikkében előírt vágási támogatással összefüggésben a vágóhidak által kiadott igazolások és nyilatkozatok tekintetében azt találják, hogy a vágóhíd súlyos gondatlanságból vagy szándékosan nem helytálló igazolást vagy nyilatkozatot állított ki, az érintett tagállam megfelelő nemzeti szankciókat alkalmaz. Ha ilyen szabálytalanságokat második alkalommal is feltárnak, az érintett vágóhídtól legalább egy évre meg kell vonni a támogatás céljára szolgáló hiteles nyilatkozatok vagy igazolások kiállításának jogát.

III. Szakasz

Különleges támogatás

69. cikk

A különleges támogatással kapcsolatos ténymegállapítások

A különleges támogatással kapcsolatos kifizetések tekintetében a tagállamok minden egyes intézkedést illetően rendelkezéseket hoznak a támogatáscsökkentésekről és a támogatás köréből való kizárásokról, amelyek lényegükben megegyeznek az e címben előírtakkal. Területalapú vagy állatállomány-alapú támogatások esetén az ebben a címben foglalt rendelkezések értelemszerűen alkalmazandók. Adott esetben továbbá az 1975/2006/EK bizottsági rendelet (21) 18. cikke értelemszerűen alkalmazandó.

Amennyiben az e rendelet 29. cikkének (2) bekezdése szerinti szolgálatok, szervek vagy szervezetek által szolgáltatott bizonyítékok tekintetében azt találják, hogy súlyos gondatlanságból vagy szándékosan nem helytálló bizonyítékot szolgáltattak, az érintett tagállam megfelelő nemzeti szankciókat alkalmaz. Ha ilyen szabálytalanságokat második alkalommal is feltárnak, az érintett szolgálattól, szervezettől vagy szervtől legalább egy évre meg kell vonni a támogatás céljára szolgáló hiteles bizonyítékok kiadásának jogát.

III. FEJEZET

A kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ténymegállapítások

70. cikk

Általános elvek és fogalommeghatározás

(1)   E fejezet alkalmazásában a 47. cikket kell alkalmazni.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 23. cikke (1) bekezdésének azon mezőgazdasági termelőkre történő alkalmazásában, akik az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke értelmében kölcsönös megfeleltetés hatálya alá tartoznak, a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében említett támogatási kérelem benyújtása alatt az egységes igénylőlap évente történő benyújtása értendő.

(3)   Amennyiben egynél több kifizető ügynökség felelős a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében meghatározott különböző támogatási rendszerek, az 1698/2005/EK rendelet 36. cikke a) pontjának i–v. alpontjában és b) pontjának i., iv. és v. alpontjában említett intézkedések, valamint az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos támogatások kezeléséért, a tagállamok biztosítják, hogy a feltárt meg nem felelések és adott esetben a megfelelő támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások az e támogatásokban érintett valamennyi kifizető ügynökség tudomására jussanak, beleértve azokat az eseteket, amikor a jogosultsági feltételek nem teljesítése egyben meg nem felelésnek is minősül és fordítva. A tagállamok adott esetben biztosítják, hogy egy csökkentési mértéket alkalmazzanak.

(4)   A meg nem felelést „meghatározottnak” kell tekinteni, ha valamely e rendelettel összhangban végrehajtott ellenőrzés eredményeképpen vagy az illetékes ellenőrző hatóság, adott estben a kifizető ügynökség számára valamely más forrásból ismerté vált információ nyomán kerül megállapításra.

(5)   A vis maior és a rendkívüli körülmények e rendelet 75. cikkében említett eseteit kivéve, ha az 1234/2007/EK rendelet 85t. és 103z. cikke értelmében kölcsönös megfeleltetési kötelezettségek hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő az egységes igénylőlapot az e rendelet 11. cikkében megállapított határidőig nem nyújtja be, munkanaponként 1 %-os csökkentés alkalmazandó. A csökkentés maximális mértéke nem haladhatja meg a 25 %-ot. A csökkentés az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos támogatásoknak a szóban forgó rendelet 85t. és 103z. cikkében említett évek számával elosztott teljes összegére alkalmazandó.

(6)   Amennyiben ugyanazon kölcsönös megfeleltetési terület különböző jogi aktusai és előírásai tekintetében több meg nem felelést határoznak meg, ezeket az eseteket a támogatáscsökkentésnek a 71. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban történő meghatározása céljából egyetlen meg nem felelésnek tekintik.

(7)   Egy követelménynek is minősülő előírásnak történő meg nem felelés egyetlen meg nem felelésnek tekintendő. A támogatáscsökkentés kiszámítása céljából a meg nem felelést a követelményhez kapcsolódó terület részének kell tekinteni.

(8)   A támogatáscsökkentések alkalmazásában a csökkentés százalékos mértékét a következők teljes összegére kell alkalmazni:

a)	azon közvetlen támogatások teljes összege, amelyet az érintett mezőgazdasági termelőnek nyújtottak, vagy amely neki jár a ténymegállapítás naptári évében benyújtott vagy benyújtandó támogatási kérelme alapján, és

b)	az 1234/2007/EK rendelet 85p., 103q. és 103r. cikkében előírt rendszerekkel kapcsolatos támogatások teljes összege, elosztva a szóban forgó rendelet 85t. és 103z. cikkében említett évek számával.

71. cikk

Támogatáscsökkentés alkalmazása gondatlanság esetén

(1)   A 77. cikk sérelme nélkül, amennyiben a meghatározott meg nem felelés a mezőgazdasági termelő gondatlanságából ered, támogatáscsökkentést kell alkalmazni. Ez a támogatáscsökkentés főszabályként a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 3 %-a.

A kifizető ügynökség azonban – az illetékes ellenőrző hatóság által az 54. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elkészített ellenőrzési jelentés értékelő részében rendelkezésre bocsátott értékelés alapján – határozhat úgy, hogy ezt az értéket a teljes összeg 1 %-ára csökkenti vagy 5 %-ára növeli, illetve hogy – az 54. cikk (1) bekezdése c) pontjának második albekezdésében említett esetekben – egyáltalán nem rendel el támogatáscsökkentést.

(2)   Ha egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 23. cikkének (2) bekezdése nyújtotta lehetőséggel, és nem alkalmaz támogatáscsökkentést, illetve támogatás köréből való kizárást, és az érintett mezőgazdasági termelő az adott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a támogatáscsökkentést, illetve a támogatás köréből való kizárást alkalmazni kell.

A határidőt az illetékes hatóság tűzi ki, amely határidő nem lehet a ténymegállapítás évét követő év végénél későbbi.

(3)   Ha egy tagállam él a 73/2009/EK rendelet 24. cikke (2) bekezdésének második és harmadik albekezdése nyújtotta lehetőséggel, és a meg nem felelést kisebb jelentőségűnek minősíti, és az érintett mezőgazdasági termelő az adott határidőn belül nem orvosolta a helyzetet, a támogatáscsökkentést alkalmazni kell.

A határidőt az illetékes hatóság tűzi ki, amely határidő nem lehet a ténymegállapítás évét követő év végénél későbbi.

A szóban forgó meg nem felelés nem tekinthető kisebb jelentőségűnek, és az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően legalább 1 %-os csökkentés alkalmazandó.

Továbbá a kisebb jelentőségűnek minősített meg nem felelés, amelyet a mezőgazdasági termelő az első albekezdésben megállapított határidőn belül orvosolt, a (5) bekezdés alkalmazásában nem tekinthető meg nem felelésnek.

(4)   Amennyiben a kölcsönös megfeleltetés különböző területeit érintő több meg nem felelést határoznak meg, a támogatáscsökkentésnek az (1) bekezdéssel összhangban történő meghatározására vonatkozó eljárást külön-külön alkalmazzák minden egyes meg nem felelésre.

Az eredményként kapott csökkentési százalékok összeadódnak. A maximális támogatáscsökkentés azonban nem haladhatja meg a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 5 %-át.

(5)   A 72. cikk szerinti szándékos meg nem felelés eseteinek sérelme nélkül, ismételt meg nem felelés megállapítása esetén az ismételt meg nem felelés tekintetében az e cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott százalékot az első ismételt meg nem felelés alkalmával hárommal meg kell szorozni. E célból, abban az esetben, ha a százalékot a 70. cikk (6) bekezdésével összhangban állapították meg, a kifizető ügynökség meghatározza, hogy a szóban forgó követelménynek vagy előírásnak való ismételt meg nem felelés alkalmával milyen százalékot alkalmazott volna.

További ismétlődések esetén minden egyes alkalommal a hármas szorzót kell alkalmazni az előző ismételt meg nem felelés tekintetében megállapított támogatáscsökkentés eredményére. A támogatáscsökkentés maximális értéke azonban nem haladhatja meg a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 15 %-át.

A maximális 15 %-os érték elérését követően a kifizető ügynökség tájékoztatja az érintett mezőgazdasági termelőt, hogy ha még egyszer megállapításra kerül ugyanaz a meg nem felelés, akkor azt a 72. cikk értelmében szándékos cselekménynek fogják tekinteni. Amennyiben ezt követően további meg nem felelést állapítanak meg, az alkalmazandó támogatáscsökkentés százalékos értékét az előző szorzás eredményének hárommal történő beszorzásával állapítják meg, adott esetben a második albekezdés utolsó mondatában meghatározott 15 %-os korlátozás alkalmazását megelőzően.

(6)   Abban az esetben, ahol egy ismételt meg nem felelés kerül megállapításra egy másik meg nem feleléssel vagy egy másik ismételt meg nem feleléssel, az eredményként kapott csökkentési százalékok összeadódnak. Az (5) bekezdés harmadik albekezdésének sérelme nélkül a maximális támogatáscsökkentés azonban nem haladhatja meg a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összeg 15 %-át.

72. cikk

Szándékos meg nem felelés esetén alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások

(1)   A 77. cikk sérelme nélkül, ha a megállapított meg nem felelést a mezőgazdasági termelő szándékosan követte el, a 70. cikk (8) bekezdésében említett teljes összegre alkalmazandó támogatáscsökkentés főszabályként a szóban forgó teljes összeg 20 %-a.

A kifizető ügynökség azonban – az illetékes ellenőrző hatóság által az 54. cikk (1) bekezdésének c) pontjával összhangban elkészített ellenőrzési jelentés értékelő részében rendelkezésre bocsátott értékelés alapján – határozhat úgy, hogy ezt az értéket a teljes összeg nem kevesebb mint 15 %-ára csökkenti, vagy adott esetben a teljes összeg 100 %-ára növeli.

(2)   Amennyiben a szándékos meg nem felelés valamely meghatározott támogatási rendszerhez kapcsolódik, a mezőgazdasági termelőt az adott naptári évre kizárják a szóban forgó támogatási rendszerből. A meg nem felelés különösen jelentős mértéke, súlyossága vagy tartóssága esetén, vagy ha ismételt szándékos meg nem feleléseket állapítottak meg, a mezőgazdasági termelőt a következő naptári évre is kizárják a szóban forgó támogatási rendszerből.

IV. FEJEZET

Közös rendelkezések

73. cikk

Kivételek a támogatáscsökkentések és a támogatás köréből való kizárások alkalmazása alól

(1)   Az I. és II. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni, ha a mezőgazdasági termelő tényszerűen pontos információt nyújtott be, vagy másképpen bizonyítja, hogy nem vétkes.

(2)   Az I. és II. fejezetben előírt támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat nem kell alkalmazni a támogatási kérelem azon részeivel kapcsolatban, amelyekre vonatkozóan a mezőgazdasági termelő írásban értesíti az illetékes hatóságot arról, hogy a támogatási kérelem nem helytálló, illetve a benyújtása óta helytelenné vált, ha a mezőgazdasági termelőt még nem értesítették az illetékes hatóság helyszíni ellenőrzés elvégzésére irányuló szándékáról, és az illetékes hatóság még nem értesítette a mezőgazdasági termelőt a kérelemben található bármiféle szabálytalanságról.

Az első albekezdésben említett, a mezőgazdasági termelő által szolgáltatott információ a támogatási kérelemnek a tényleges helyzethez igazodó kiigazítását eredményezi.

74. cikk

A szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek módosítása és kiigazítása

A támogatásra bejelentett szarvasmarhafélékre vonatkozóan a támogatási kérelem benyújtásának időpontjától kezdve a szarvasmarhafélékre vonatkozó számítógépes adatbázis bejegyzéseinek hibáira és hiányosságaira a 73. cikket kell alkalmazni.

A támogatásra be nem jelentett szarvasmarhafélékre ugyanezt a rendelkezést kell alkalmazni a III. fejezettel összhangban alkalmazandó támogatáscsökkentés és támogatás köréből való kizárás tekintetében.

75. cikk

Vis maior és rendkívüli körülmények

(1)   Ha egy mezőgazdasági termelő a 73/2009/EK rendelet 31. cikkének értelmében vett vis maior vagy rendkívüli körülmény miatt nem képes eleget tenni kötelezettségeinek, a támogatásra való jogosultsága fennmarad a vis maior vagy a rendkívüli körülmény felmerülésének időpontjában támogatható terület vagy állatok tekintetében. Ezenfelül ha az ilyen vis maiorból vagy rendkívüli körülményekből eredő meg nem felelés a kölcsönös megfeleltetési kötelezettségeket érinti, a megfelelő támogatáscsökkentés nem alkalmazandó.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 31. cikkének értelmében vett vis maior és rendkívüli körülmények eseteiről – az illetékes hatóság elvárásainak megfelelő vonatkozó bizonyítékokkal együtt – írásban értesíteni kell az illetékes hatóságot attól az időponttól számított tíz munkanapon belül, amikor a mezőgazdasági termelő olyan helyzetbe kerül, amely ezt lehetővé teszi.

V. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

76. cikk

Minimális támogatások

A tagállamok dönthetnek úgy, hogy egyáltalán nem nyújtanak támogatást azokban az esetekben, ahol a támogatási kérelmenkénti összeg nem haladja meg az 100 EUR-t.

77. cikk

A támogatáscsökkentések halmozódása

Amennyiben a meg nem felelés esete egyben szabálytalanság is, és ezért a IV. címnek mind a II., mind a III. fejezetével összhangban meghatározott támogatáscsökkentések vagy támogatás köréből való kizárások alkalmazása tekintetében releváns:

a)	a IV. cím II. fejezete szerinti támogatáscsökkentéseket vagy támogatás köréből való kizárásokat kell alkalmazni a szóban forgó támogatási rendszerre;

b)

a IV. cím III. fejezete szerinti támogatáscsökkentést vagy támogatás köréből való kizárást kell alkalmazni az egységes támogatási rendszer, az egységes területalapú támogatási rendszer, valamint az a) pontban említett támogatáscsökkenések és támogatás köréből való kizárások hatálya alá nem tartozó bármely támogatási rendszer keretében nyújtandó támogatások teljes összege tekintetében.

Az első albekezdésben megállapított támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat a 78. cikk (2) bekezdésével összhangban, az egyéb közösségi vagy a nemzeti jogszabályok rendelkezései által meghatározott kiegészítő szankciók sérelme nélkül kell alkalmazni.

78. cikk

A támogatáscsökkentések alkalmazása az egyes támogatási rendszerek esetében

(1)   A 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerek keretében egy mezőgazdasági termelő számára odaítélendő támogatás összegét a szóban forgó támogatási rendszerben előírt feltételek szerint a tagállamok számítják ki, szükség esetén figyelembe véve a bázisterület, a garantált legnagyobb terület, illetve a támogatásra jogosult állatok számának túllépését.

(2)   A 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt minden támogatási rendszerben a szabálytalanságok, késedelmes benyújtások, a parcellák be nem jelentése, a költségvetési felső határok túllépése, a moduláció, a pénzügyi fegyelem, valamint a kölcsönös megfeleltetés figyelmen kívül hagyása esetében a támogatáscsökkentést vagy a támogatás köréből való kizárást szükség esetén a következő módon és sorrendben kell alkalmazni:

a)	a IV. cím II. fejezetében előírt támogatáscsökkentést vagy támogatás köréből való kizárást kell alkalmazni szabálytalanságok esetében;

b)	az a) pont alkalmazása eredményeként megállapított összeg képezi az alapját az e rendelet 23. és 24. cikkével összhangban késedelmes benyújtás esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának;

c)	a b) pont alkalmazása eredményeként megállapított összeg képezi az alapját az e rendelet 55. cikkével összhangban a mezőgazdasági parcella be nem jelentése esetén alkalmazott támogatáscsökkentés kiszámításának;

d)

az olyan támogatási rendszerek tekintetében, amelyeknél a költségvetési felső határ rögzített a 73/2009/EK rendelet 51. cikkének (2) bekezdésével, 69. cikkének (3) bekezdésével, 123. cikkének (1) bekezdésével és 128. cikkének (1) bekezdésével, vagy amelyeknél ilyen felső határt alkalmaznak az említett rendelet 126. cikkének (2) bekezdésével, 127. cikkének (2) bekezdésével és 129. cikkének (2) bekezdésével összhangban, a tagállamok összesítik az a), b) és c) pontok alkalmazásának eredményeként megállapított összegeket.

Minden ilyen támogatási rendszer esetében egy együtthatót állapítanak meg, úgy, hogy elosztják a szóban forgó költségvetési felső határ összegét az első albekezdésben említett összegek végösszegével. Ha a kapott együttható 1-nél nagyobb, akkor az alkalmazott együttható 1 lesz.

Az egyéni termelő részére egy olyan támogatási rendszer keretében odaítélendő támogatás kiszámításához, amely rendszerben költségvetési felső határt állapítottak meg, az első albekezdés a), b) és c) pontja alkalmazásának eredményeként megállapított összeget meg kell szorozni a második albekezdésben meghatározott együtthatóval.

79. cikk

A modulációból, pénzügyi fegyelemből és kölcsönös megfeleltetésből eredő támogatáscsökkentések kiszámításának alapja

(1)   A 73/2009/EK rendelet 7. és 10. cikkében előírt modulációból, illetve adott esetben a 378/2007/EK tanácsi rendelet (22) (1) bekezdésében előírt modulációból származó támogatáscsökkentést, valamint a 73/2009/EK rendelet 11. cikkében meghatározott, a pénzügyi fegyelem megsértése miatti támogatáscsökkentést és az ez utóbbi rendelet 8. cikkének (1) bekezdésében előírt támogatáscsökkentést az e rendelet 78. cikkében előírt eljárásnak megfelelően a 73/2009/EK rendelet I. mellékletében felsorolt támogatási rendszerekből származó támogatások azon összegére kell alkalmazni, amelyre az adott mezőgazdasági termelő jogosult.

(2)   Az (1) bekezdés alkalmazásából származó támogatások összege szolgál alapul a kölcsönös megfeleltetés figyelmen kívül hagyása miatt az e rendelet IV. címének III. fejezetével összhangban alkalmazandó támogatáscsökkentések kiszámításához.

80. cikk

Jogosulatlan kifizetések visszatérítése

(1)   Amennyiben jogosulatlan kifizetés történt, akkor a mezőgazdasági termelőnek a szóban forgó összeget a (2) bekezdés szerint számított kamattal együtt vissza kell fizetnie.

(2)   A visszafizetési kötelezettségről a mezőgazdasági termelőnek küldött értesítés és a visszafizetés vagy levonás között eltelt időszakra kamatot számítanak fel.

Az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti jogszabályokkal összhangban kell kiszámítani, de ez nem lehet alacsonyabb, mint a nemzeti rendelkezések alapján a visszatérítendő összegek esetében alkalmazandó kamatláb.

(3)   Az (1) bekezdésben említett visszafizetési kötelezettséget nem lehet alkalmazni, ha a kifizetés az illetékes hatóság vagy más hatóság által elkövetett hiba következtében történt, és a hibát a mezőgazdasági termelő ésszerűen nem vehette észre.

Ha azonban a hiba az érintett kifizetés kiszámítására vonatkozó tényadatokat érinti, az első albekezdést csak akkor kell alkalmazni, ha a visszatérítésről szóló határozatot a kifizetéstől számított 12 hónapon belül nem közölték.

Article 81

Tévesen kiosztott jogosultságok visszatérítése

(1)   A 73/2009/EK rendelet 137. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a támogatási jogosultságok 795/2004/EK rendelettel vagy az 1120/2009 rendelettel összhangban történő kiosztását követően megállapítást nyer, hogy egyes támogatási jogosultságok tévesen kerültek kiosztásra, az érintett mezőgazdasági termelő a tévesen kiosztott támogatási jogosultságot átadja a 73/2009/EK rendelet 41. cikkében említett nemzeti tartalékba.

Abban az esetben, ha az érintett mezőgazdasági termelő időközben a támogatási jogosultságait átadta más mezőgazdasági termelőknek, a kedvezményezettekre is vonatkozik az első albekezdésben előírt kötelezettség az átadott támogatási jogosultságok számával arányosan, amennyiben az a mezőgazdasági termelő, akinek először kiosztásra kerültek a támogatási jogosultságok, nem rendelkezik elegendő számú támogatási jogosultsággal a tévesen kiosztott támogatási jogosultságok értékének fedezésére.

A tévesen kiosztott támogatási jogosultságot úgy kell tekinteni, mint ab initio nem kiosztott jogosultságot.

(2)   A 73/2009/EK rendelet 137. cikkének sérelme nélkül, amennyiben a támogatási jogosultságok 795/2004/EK rendelettel vagy az 1120/2009 rendelettel összhangban történő kiosztását követően megállapítást nyer, hogy a támogatási jogosultságok értéke túl magas, ezt az értéket ennek megfelelően ki kell igazítani. Ezt a módosítást azon támogatási jogosultságok tekintetében is el kell végezni, amelyeket időközben átadták más mezőgazdasági termelőknek. A csökkentés értékét a 73/2009/EK rendelet 41. cikkében említett nemzeti tartalékba kell helyezni.

A támogatási jogosultságokat ab initio a módosítás eredményeképpen kapott értéken kiosztottnak kell tekinteni.

(3)   Amennyiben az (1) és a (2) bekezdés alkalmazásában megállapítást nyer, hogy a mezőgazdasági termelő számára a 795/2004/EK és az 1120/2009 rendelettel összhangban kiosztott jogosultságok száma nem helytálló, és amennyiben a téves kiosztásnak nincs hatása a mezőgazdasági termelő által kapott jogosultságok összértékére, a tagállam újra kiszámítja a támogatási jogosultságokat, és adott esetben kiigazítja a mezőgazdasági termelőnek kiosztott jogosultságok típusát.

Az első albekezdés azonban nem alkalmazandó abban az esetben, ha ésszerűen feltételezhető, hogy a mezőgazdasági termelő észrevehette volna a hibákat.

(4)   A tagállamok határozhatnak úgy, hogy nem hajtják be a tévesen kiosztott támogatási jogosultságokat, amennyiben ezek teljes összege termelőnként nem haladja meg az 50 eurót. Ezenkívül abban az esetben, ha a (3) bekezdésben említett összérték nem haladja meg az 50 eurót, a tagállamok dönthetnek úgy, hogy nem végzik el az újraszámítást.

(5)   Amennyiben egy mezőgazdasági termelő az 1782/2003/EK rendelet 46. cikkének (2) bekezdését, vagy a 73/2009/EK rendelet 43. cikkének (1) vagy (2) bekezdését, 62. cikkének (1), (3) vagy (5) bekezdését figyelmen kívül hagyva adta át bármennyi támogatási jogosultságát, úgy az átadást meg nem történtnek kell tekinteni.

(6)   A jogosulatlanul kifizetett összegek a 80. cikknek megfelelően kerülnek visszatérítésre.

82. cikk

Az üzemek átruházása

(1)   E cikk alkalmazásában:

a)	a „mezőgazdasági üzem átruházása” az érintett termelési egységek vonatkozásában az eladás, haszonbérletbe adás, vagy bármilyen hasonló típusú ügylet;

b)	az „átruházó” az a mezőgazdasági termelő, akinek az üzeme átruházásra kerül egy másik mezőgazdasági termelőre;

c)	a „kedvezményezett” az a mezőgazdasági termelő, akire az üzemet átruházzák.

(2)   Amennyiben valamely üzem egy támogatási kérelem benyújtását követően teljes egészében átruházásra kerül egy mezőgazdasági termelőről egy másikra, azt megelőzően, hogy a támogatás odaítéléséhez szükséges minden feltételnek eleget tettek volna, az átruházó részére az átruházott üzemre vonatkozóan nem lehet támogatást nyújtani.

(3)   Az átruházó által kért támogatást a kedvezményezettnek nyújtják, ha:

a)	a tagállam által meghatározandó átruházási időszakon belül a kedvezményezett értesíti az illetékes hatóságot az átruházásról, és kéri a támogatás kifizetését;

b)	a kedvezményezett bármilyen, az illetékes hatóság által kért bizonyítékot bemutat;

c)	az átruházott üzem vonatkozásában a támogatás odaítéléséhez szükséges minden feltételnek eleget tettek.

(4)   Amint a kedvezményezett tájékoztatja az illetékes hatóságot, és a (3) bekezdés a) pontja szerinti támogatás kifizetését kéri:

a)	az átruházó összes joga és kötelezettsége, amely az illetékes hatóság és az átruházó között a támogatási kérelem eredményeképpen létrejött jogviszonyból származik, a kedvezményezettre száll át;

b)	az átruházónak a támogatás odaítéléséhez szükséges minden cselekményét és az átruházást megelőzően tett minden nyilatkozatát a kedvezményezettnek tulajdonítják a vonatkozó közösségi szabályok alkalmazásában;

c)	adott esetben, az átruházott üzemet a szóban forgó gazdasági év vagy támogatási időszak vonatkozásában különálló üzemnek tekintik.

(5)   Amennyiben egy támogatási kérelmet a támogatás odaítéléséhez szükséges intézkedések elvégzését követően nyújtottak be, és az üzemet teljes egészében ezen intézkedések megkezdése után, de még a támogatás odaítéléséhez szükséges feltételek teljesítése előtt egy másik mezőgazdasági termelő részére ruházták át, a támogatás odaítélhető a kedvezményezettnek, feltéve, hogy a (3) bekezdés a) és b) pontjában előírt feltételek teljesülnek. Ebben az esetben a (4) bekezdés b) pontja alkalmazandó.

(6)   A tagállamok dönthetnek úgy, hogy adott esetben a támogatást az átruházónak ítélik oda. Ebben az esetben:

a)	a kedvezményezettnek nem nyújtanak támogatást;

b)	a tagállamok értelemszerűen alkalmazzák a (2)–(5) bekezdésben megállapított követelményeket.

83. cikk

Kiegészítő intézkedések és a tagállamok kölcsönös segítségnyújtása

A tagállamok meghoznak minden további intézkedést az integrált rendszer megfelelő alkalmazása érdekében, valamint kölcsönösen segítik egymást az e rendeletben előírt ellenőrzések elvégzésében.

Ebben a vonatkozásban, ahol ez a rendelet nem ír elő megfelelő támogatáscsökkentéseket és támogatás köréből való kizárásokat, a tagállamok megfelelő nemzeti szankciókat írhatnak elő a termelőkkel vagy egyéb piaci szereplőkkel – például a vágóhidakkal vagy a támogatások odaítélésének eljárásában részt vevő társulásokkal – szemben, abból a célból, hogy biztosítsák az ellenőrzési követelmények betartását, amilyen például az üzem naprakész csordanyilvántartása vagy a bejelentési kötelezettségek tiszteletben tartása.

84. cikk

Értesítések

(1)   A tagállamok minden évben legkésőbb július 15-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak az integrált rendszerbe tartozó támogatási rendszerekről az előző naptári évre vonatkozóan, különösen a következő pontok tekintetében:

a)

az integrált rendszer végrehajtásának állapota, beleértve különösen a kölcsönös megfeleltetési követelmények ellenőrzése kapcsán választott lehetőségeket, valamint a kölcsönös megfeleltetési követelmények és feltételek ellenőrzéséért felelős, illetékes ellenőrző szervek, továbbá a különleges támogatás igazgatása és ellenőrzése tekintetében hozott különös intézkedéseket;

b)	az igénylők száma, az összterület, az állatok összesített száma és az összmennyiségek;

c)	az ellenőrzések által érintett igénylők száma, az ellenőrzött összterület, valamint azon állatok összesített száma és azon összmennyiségek, amelyekre az ellenőrzések kiterjedtek;

d)	az elvégzett ellenőrzések eredménye, a IV. cím szerint alkalmazott támogatáscsökkentések és támogatás köréből való kizárások feltüntetésével;

e)	a kölcsönös megfeleltetéssel kapcsolatos ellenőrzések eredményei a III. cím III. fejezetének megfelelően.

(2)   A tagállamok továbbá legkésőbb minden év október 31-ig a Bizottság által rendelkezésükre bocsátott formanyomtatvány segítségével, elektronikus úton értesítik a Bizottságot az állandó legelőként hasznosított földterületeknek az összes mezőgazdasági területhez viszonyított arányáról, az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említettek szerint.

(3)   Kivételes, kellően indokolt helyzetekben a tagállamok, a Bizottsággal történő megállapodás esetén, eltérhetnek az (1) és (2) bekezdésben meghatározott határidőktől.

(4)   Az integrált rendszer részeként létrehozott számítógépes adatokat az ágazati szabályok keretében meghatározott, a tagállamok által a Bizottságnak megküldendő információk alátámasztására kell felhasználni.

(5)   A tagállamok a közvetlen támogatások 73/2009/EK rendelet 8. cikkének (1) bekezdésével és e rendelet 79. cikkével összhangban történő lineáris csökkentése esetén haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot a csökkentésre alkalmazott százalékos arányról.

85. cikk

Felosztási kulcs

A 73/2009/EK rendelet 9. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett, 4 százalékpontnak megfelelő összegekre vonatkozó felosztási kulcsot úgy kell képezni, hogy a tagállamok részesedését a mezőgazdasági földterületből, illetve a mezőgazdasági foglalkoztatottságból 65, illetve 35 %-os súllyal kell figyelembe venni.

Az egyes tagállamoknak a terület, illetve a foglalkoztatás tekintetében fennálló részesedését az adott tagállam vásárlóerő-paritásban kifejezett egy főre jutó relatív bruttó hazai termékének (GDP) függvényében kiigazítják, azon tagállamok átlaga különbségének az egyharmada alapján, amelyekre a moduláció vonatkozik.

E célból az alábbi, az Eurostatnál 2003 augusztusában rendelkezésre álló adatokra támaszkodó alapadatokat kell alkalmazni:

a)	a mezőgazdasági terület vonatkozásában, az 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (23) összhangban létrehozott, a mezőgazdasági üzemek szerkezetére vonatkozó 2000. évi felmérés;

b)	a mezőgazdasági foglalkoztatottság vonatkozásában, az 577/98/EK tanácsi rendelettel (24) összhangban a mezőgazdaság, vadászat és halászat terén végzett 2001. évi munkaerő-felmérés;

c)	a vásárlóerő-paritásban kifejezett egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) vonatkozásában a nemzeti számlák alapján számított, 1999–2001-es hároméves átlag.

III. RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

86. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1)   A 796/2004/EK rendelet 2010. január 1-jén hatályát veszti.

A 2010. január 1. előtt kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal összefüggő támogatási kérelmekre azonban továbbra is az említett rendeletet kell alkalmazni.

(2)   A 796/2004/EK rendeletre történő hivatkozásokat a továbbiakban e rendeletre történő hivatkozásoknak kell tekinteni, és azokat a II. mellékletben található megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

87. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet a 2010. január 1-jétől kezdődő gazdasági évekkel vagy támogatási időszakokkal kapcsolatos támogatási kérelmekre kell alkalmazni.

---

(1)  HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2)  HL L 141., 2004.4.30., 18. o.

(3)  HL L 148., 2008.6.6., 1. o.

(4)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(5)  HL L 141., 2004.4.30., 1. o.

(6)  HL L 204., 2000.8.11., 1. o.

(7)  HL L 156., 2003.6.25., 9. o.

(8)  HL L 5., 2004.1.9., 8. o.

(9)  HL L 171., 2005.7.2., 6. o.

(10)  Lásd e Hivatalos Lap 1 oldalát.

(11)  Lásd e Hivatalos Lap 27 oldalát.

(12)  HL L 108., 2007.4.25., 1. o.

(13)  HL L 160., 1999.6.26., 1. o.

(14)  HL L 215., 1992.7.30., 85. o.

(15)  HL L 160., 1999.6.26., 80. o.

(16)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

(17)  HL L 193., 2002.7.20., 74. o.

(18)  HL L 124., 1971.6.8., 1. o..

(19)  HL L 193., 2002.7.20., 1. o.

(20)  HL L 171., 2006.6.23., 90. o.

(21)  HL L 368., 2006.12.23., 74. o.

(22)  HL L 95., 2007.4.5., 1. o.

(23)  HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

(24)  HL L 77., 1998.3.14., 3. o.

---

---

---