12.3.2009   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 67/22

(1)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (2) (a továbbiakban: eljárás megindításáról szóló értesítés) útján 2008. június 13-án dömpingellenes eljárás megindítását jelentette be (a továbbiakban: dömpingellenes vizsgálat vagy vizsgálat) az Amerikai Egyesült Államokból (a továbbiakban: USA vagy érintett ország) származó biodízel Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan.

(2)

A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett értesítés (3) útján ugyanezen a napon egy támogatásellenes eljárás megindítását is bejelentette az Amerikai Egyesült Államokból származó biodízel Közösségbe történő behozatalára vonatkozóan, és külön vizsgálatot indított (a továbbiakban: támogatásellenes eljárás).

(3)

A dömpingellenes vizsgálat azt követően indult, hogy 2008. április 29-én az Európai Biodízel Tanács (a továbbiakban: panaszos) panaszt nyújtott be jelentős számú – ebben az esetben a Közösség teljes biodízeltermelésének több mint 25 %-át képviselő – gyártó nevében. A panasz olyan meggyőző bizonyítékot tartalmazott az említett termék dömpingje és az abból eredő jelentős kár tekintetében, amelyet a Bizottság elégségesnek ítélt a dömpingellenes eljárás megindításához.

(4)

A Bizottság hivatalosan értesítette az USA-beli (a továbbiakban: amerikai) exportáló gyártókat, az ismert érintett importőröket, beszállítókat, felhasználókat és szövetségeket, az USA hatóságait, a panaszos közösségi gyártókat és más érintett közösségi gyártókat az eljárás megindításáról. Lehetőséget biztosított továbbá az érdekelt felek számára arra, hogy álláspontjukat írásban kifejtsék, és az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül meghallgatást kérjenek. Kérésre minden olyan érdekelt felet meghallgatott, akik igazolták, hogy meghallgatásukhoz különleges indok fűződik.

(5)

Tekintettel az amerikai exportáló gyártók nyilvánvalóan nagy számára, az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban az eljárás megindításáról szóló értesítésben a dömping meghatározására mintavételt alkalmaztak.

(6)

A Bizottság annak érdekében, hogy eldönthesse, szükség van-e mintavételre, és amennyiben igen, kiválaszthassa a mintát, felkérte az amerikai exportáló gyártókat, hogy a vizsgálat megindításától számított 15 napon belül jelentkezzenek, és adjanak általános tájékoztatást kivitelükről és belföldi értékesítésükről, továbbá pontos tevékenységeikről a biodízel termelése, keverése és kereskedelme tekintetében, valamint tüntessék fel az érintett termék termelésében, keverésében és kereskedelmében érintett, velük kapcsolatban álló vállalatok nevét és tevékenységét a 2007. április 1-je és 2008. március 31-e közötti időszak, vagyis az alábbi 1.4. preambulumbekezdésben is definiált vizsgálati időszak vonatkozásában.

(7)

A reprezentatív minta kiválasztásával kapcsolatban konzultációra került sor az USA hatóságaival és az amerikai gyártószövetséggel (National Biodiesel Board) is.

(8)

Az eljárás megindításáról szóló értesítésben megadott határidőn belül összesen 54 exportáló gyártó vagy gyártócsoport jelentkezett és adta meg a kért információkat. Ezek közül 29 vállalat számolt be a vizsgálati időszakban a Közösségbe irányuló biodízelexportról, és fejezte ki szándékát a mintába való szereplés iránt, 25 vállalat pedig – amelyek közül kettő kérelmezte, hogy vonják ki az eljárás alól – azt jelentette, hogy a vizsgálati időszakban nem exportált a Közösségbe. A jelenlegi vizsgálat esetében tehát 52 exportáló gyártó vagy gyártócsoport tekinthető együttműködőnek.

(9)

Az említett határidőn belül nem jelentkező vagy a szükséges adatokat időben meg nem adó exportáló gyártók a vizsgálatban nem együttműködőnek minősültek. Az USA exportstatisztikáinak és a vizsgálati időszakban az érintett terméknek a fent említett együttműködő vállalatok által bejelentett Közösségbe irányuló exportvolumenének összehasonlítása azt mutatja, hogy – az alábbi 3.5.3. preambulumbekezdésben említetteknek megfelelően – magas volt az amerikai gyártók együttműködési hajlandósága

(10)

Az alaprendelet 17. cikke (1) bekezdésével összhangban a mintát az érintett termékből a Közösségbe irányuló azon legnagyobb reprezentatív exportvolumen alapján választották ki, amely a rendelkezésre álló idő alatt ésszerűen kivizsgálható. Az exportáló gyártóktól kapott információk alapján a Bizottság a mintát a Közösségbe irányuló hat legnagyobb exportvolumenű exportáló gyártóból vagy gyártócsoportból állította össze. A mintavételi információk alapján a fenti (7) preambulumbekezdésben említett együttműködő exportáló gyártók által szolgáltatott információk szerint a vizsgálati időszakban a kiválasztott vállalatok vagy vállalatcsoportok adták az érintett termék Közösségbe irányuló exportjának 73 %-át. Ezért úgy tekinthető, hogy egy ilyen minta lehetővé tette, hogy a vizsgálat ésszerű számú exportáló gyártóra korlátozódjék, amely a rendelkezésre álló idő alatt megvizsgálható, és eközben nagy fokú reprezentativitást biztosít. A minta kiválasztásával kapcsolatban konzultációkra került sor az összes érintett exportáló gyártóval, továbbá az amerikai gyártószövetséggel és az amerikai hatóságokkal is, és ezek mind egyetértettek a mintával.

(11)

A közösségi gyártók tekintetében a mintavételre az alaprendelet 17. cikkének (1) bekezdésével összhangban, a panaszossal folytatott konzultációt követően, a Közösségen belüli legnagyobb termelési és értékesítési reprezentatív mennyiség alapján került sor, a (62) preambulumbekezdésben említettek szerint. A kiválasztás során bizonyos mértékben figyelembe vették a gyártók Közösségen belüli földrajzi megoszlását is. Ennek eredményeként tizenegy közösségi gyártó került a mintába. A Bizottság kérdőíveket küldött ki a kiválasztott tizenegy vállalatnak. Egy eredetileg figyelembe vett gyártót azonban ki kellett venni a mintából, mivel nem adott érdemi válaszokat a kérdőívre. Így tíz teljes válasz érkezett be a többi vállalattól a kitűzött határidőn belül. A tíz kiválasztott gyártót az összes közösségi gyártó vonatkozásában reprezentatívnak tekintették.

(12)

A Bizottság kérdőíveket küldött ki valamennyi ismert érintett félnek és azon más vállalatoknak, amelyek az eljárás megindításáról szóló értesítésben kitűzött határidőn belül jelentkeztek. Kérdőívet kapott tehát a mintában szereplő 6 amerikai exportáló gyártó vagy gyártócsoport, a mintában szereplő 11 közösségi gyártó, 18 felhasználó, valamint 90 nyersanyagellátó.

(13)

Válasz érkezett a mintában szereplő 6 amerikai exportáló gyártótól vagy gyártócsoporttól, a mintában szereplő 10 közösségi gyártótól, 1 felhasználótól, valamint 6 nyersanyagellátótól.

(14)

A Bizottság felkutatta és ellenőrizte a dömping, az általa okozott kár és a közösségi érdek ideiglenes meghatározásához szükségesnek ítélt információkat. Ellenőrző látogatásokra került sor:

(15)

A dömping és a kár kivizsgálása a 2007. április 1. és 2008. március 31. közötti időszakra (a továbbiakban: vizsgálati időszak) vonatkozott. A kárbecslés szempontjából releváns tendenciák vizsgálata a 2004 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakot érintette (a továbbiakban: figyelembe vett időszak).

(16)

Az eljárás megindításáról szóló értesítés az állítólag dömpingelt terméket szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterekként és/vagy paraffingázolajként (közismert nevén „biodízel”) határozta meg, amely tisztán vagy kevert formában fordul elő, az Egyesült Államokból származik, és amelyet elsősorban, de nem kizárólag megújuló üzemanyagként alkalmaznak (a továbbiakban: érintett termék), továbbá általában a 3824 90 91, ex 3824 90 97, ex 2710 19 41, ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99 KN-kód alá kell sorolni.

(17)

Az Egyesült Államok Adókódexe (4) (Internal Revenue Code, USA-kódex) 26. címe 40A. szakaszának d) pontja szerint a biodízel növényi vagy állati eredetű, hosszú láncú zsírsav-monoalkil-észter, amely megfelel a) a Környezetvédelmi Ügynökség (Environmental Protection Agency) által a tiszta levegőről szóló törvény (Clean Air Act; 42 U.S.C 7545) 211. szakaszában az üzemanyagra vagy üzemanyag-adalékra meghatározott regisztrálási követelményeknek és b) az Amerikai Anyagvizsgáló Társaság (American Society of Testing and Materials, ASTM) D6751. sz. követelményének.

(18)

A piaci és a nyilvánosság számára rendelkezésre álló információk (5) alapján valamennyi biodízel és biodízelkeverék (biodízel és ásványi dízel keveréke az alábbi (19) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint), amelyet az USA-ban gyártanak és értékesítenek, biodízel-üzemanyagnak tekintendő, és az energiahatékonyságról, a megújuló energiaforrásokról és alternatív üzemanyagokról szóló jogszabálycsomag hatálya alá tartozik.

(19)

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy az USA-ban gyártott biodízel főként zsírsav-metil-észter (fatty acid methyl ester, FAME), amely a biodízel alapanyagául szolgáló sokféle növényi olajból (6) származik. Az „észter” kifejezés a növényi olajok transz-észterezésére, azaz az olaj alkohollal való keverésére utal. A „metil” kifejezés a metanolra utal, amely az eljárásban legáltalánosabban használt alkohol, jóllehet a gyártási eljárás során etanolt is lehet alkalmazni, amelyből így „zsírsav-etil-észter” keletkezik. A transz-észterezés viszonylag egyszerű kémiai folyamat, de a legmagasabb szintű ipari szabványokat kell betartani a biodízel jó minőségének biztosítása érdekében.

(20)

A vizsgálat megerősítette, hogy az USA-ban gyártott biodízelt a gyártók általában ásványi dízellel keverik, és többféle keveréket állítanak elő (itt: biodízelkeverékek), amelyeket aztán különböző típusú vásárlóknak adnak el a piacon. A vizsgálatból az is kitűnt, hogy a biodízelt tiszta formájában független vállalatoknak adták el, amelyek azért vásárolták meg vagy importálták, hogy ásványi dízellel keverjék. A biodízel ásványi dízellel történő keverése viszonylag egyszerű művelet, amely például abból áll, hogy az üzemanyagot a gyártótelepen található tartályban keverik össze a tartálykocsiba való betöltés előtt, vagy a biodízelt és az ásványi dízelt a kívánt arányban adagolják a tartálykocsiba, vagy a két alkotóelemet géppel keverik, és azok így egyidejűleg kerülnek be a tartálykocsiba.

(21)

Az egyes biodízelkeverékek egyértelmű azonosítására nemzetközileg elismert rendszert alkalmaznak, amely B-tényezőként ismert, és a biodízelkeverékben található pontos biodízelmennyiséget jelöli: például az X % biodízelt tartalmazó keverék jele BX, míg a tiszta biodízel jele B100, ami azt jelenti, hogy 100 % biodízelt tartalmaz. Az USA-ban általában 99 % biodízelt (7) és 1 % ásványi dízelt kevernek (B99) és értékesítenek a piacon. Az ásványi dízellel ellentétben a tiszta biodízelt rendkívül gyorsan fel kell használni, és három–négy hónapnál tovább nem lehet tárolni, mivel oxidálódik, és fogyasztásra alkalmatlan lesz. A biodízel ásványi dízellel való keverése révén az üzemanyag tovább tartható el. A B99-ben található 1 %-nyi ásványi dízel elegendő vegyi anyagot tartalmaz ahhoz, hogy késleltesse a biodízel penészesedését.

(22)

A vizsgálat szerint míg a biodízelt és a magas biodízeltartalmú keverékeket (8) az amerikai piacon főként további keverés céljából értékesítik, az alacsony biodízeltartalmú keverékeket (9) tipikusan fogyasztásra értékesítik az amerikai piacon. Így az USA-ban különbséget kell tenni a magas biodízeltartalmú keverékek piaca és az alacsony biodízeltartalmú keverékek piaca között.

(23)

A panasz meggyőző bizonyítékot tartalmazott arra nézve, hogy az USA-ban gyártott és értékesített, valamint a Közösségbe kivitt biodízel és egyes keverékek érintik a panaszos biodízelgyártók gazdasági helyzetét a Közösségben. A releváns amerikai gyártók és a belföldi piac sajátosságainak megfelelően az érintett termék meghatározása akkor is kiterjed a biodízelre, ha bizonyos biodízelkeverékekben fordul elő. Az érintett terméknek az eljárásról szóló értesítésben és a fenti (16) preambulumbekezdésben szereplő meghatározását egyértelművé kell tenni, hogy megállapítható legyen, mely termékeket kívánták a vizsgálatba bevonni.

(24)

A vizsgálat szerint az USA-ban közvetlen fogyasztásra értékesített biodízelkeverékek a legtöbb esetben B20 keverékek, azaz a fenti (20) preambulumbekezdésben kifejtettek szerint 20 % biodízelt tartalmazó keverékek, amelyek alkalmazhatók az 1992. évi energiapolitikai törvénynek (Energy Policy Act –EPAct) (10) való megfelelés érdekében, valamint B6, B5 és B2 keverékek. A nyilvánosan elérhető információk szerint bármely dízelmotor alapvető módosítás nélkül működhet ezekkel a keverékekkel úgy, hogy a személygépkocsi-gyártók jótállása ezzel nem szűnik meg. Az alacsony (2–20 %) biodízeltartalmú keverékek teljesítménye az ásványi dízeléhez hasonló. Ha B20-nál magasabb biodízelüzemanyagot használnak a motorban, a felhasználó a teljesítmény, a nyomaték és az üzemanyag-megtakarítás csökkenését tapasztalhatja, és a személygépkocsi-gyártó jótállása általában nem vonatkozik a motorban keletkezett károkra.

(25)

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a tiszta biodízelt és a magas biodízeltartalmú keverékeket az USA-ban általában nem közvetlen fogyasztásra használják. A tiszta biodízelt elsősorban keverésre szánják a piaci értékesítés előtt. Ezeket a keverékeket végső soron a közlekedési ágazatban használják a közúti gépjárművek, például személygépkocsik, kamionok, buszok, illetve vonatok dízelmotorjainak üzemanyagaként is. A biodízel alkalmazható háztartási, kereskedelmi vagy ipari kazánok fűtésére vagy áramfejlesztők üzemanyagaként is. Jelenleg is folynak a vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy lehet-e biodízelkeveréket repülőgépekben alkalmazni.

(26)

Így a vizsgálatban érintett terméket olyan, szintézissel és/vagy hidrogénezéssel előállított, nem fosszilis eredetű zsírsav-monoalkil-észterekként és/vagy paraffingázolajként (közismert nevén „biodízelként”) kell meghatározni, amely tisztán vagy kevert formában fordul elő, és biodízeltartalma 20 %-nál (B20) magasabb. Más szóval az érintett termék az USA-ból származó tiszta biodízel (B100) és minden B20 fölötti keverék, vagyis az USA-ból származó, 20 %-nál magasabb biodízeltartalmú keverék (a továbbiakban: érintett termék). E küszöb alapján egyértelműen különbséget lehet tenni az USA piacán elérhető különböző keverékek között.

(27)

Megállapítást nyert, hogy a termelés során felhasznált nyersanyagok esetleges különbözősége vagy a gyártási eljárás eltérései ellenére a vizsgálatban érintett biodízel valamennyi típusa vagy a biodízelkeverékek ugyanolyan vagy nagyon hasonló fizikai, vegyi és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és ugyanaz a rendeltetésük. Az érintett termék lehetséges változatai nem befolyásolják az alapvető meghatározást, a tulajdonságokat, sem pedig a különböző felekben a termékről kialakult képet.

(28)

Az érintett terméket a 3824 90 91, ex 3824 90 97, ex 2710 19 41, ex 1516 20 98, ex 1518 00 91, ex 1518 00 99 KN-kód alá kell sorolni

(29)

Megállapítást nyert, hogy az USA-ban gyártott és a hazai piacon értékesített, e vizsgálatban érintett termékek hasonló fizikai, kémiai és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonló a rendeltetésük, mint az USA-ból a közösségi piacra kivitt termékeknek. Ugyanígy a közösségi gyártók által gyártott és a közösségi piacon értékesített termékek hasonló fizikai, vegyi és műszaki alaptulajdonságokkal rendelkeznek, és hasonló a rendeltetésük, mint az érintett országból a közösségi piacra kivitt termékeknek.

(30)

Az észrevételek szerint egyes felhasználók – különösen Németországban – közvetlenül tiszta biodízelt (B100) használnak az ásványi dízel, vagy a közösségi piacon közvetlen fogyasztásra szánt hagyományos keverékek olcsóbb alternatívájaként. Ezen észrevétel kivizsgálása nyomán az derült ki, hogy a közösségi gyártók a közösségi piacon többségében olyan vállalatoknak adnak el biodízelt, amelyek azt ásványi dízellel keverik. Az, hogy egyes gépjárműpark-tulajdonosok B100-at használnak, közösségi szinten inkább kivételesnek tekinthető. A biodízel nem az ásványi dízel helyettesítője, inkább kiegészítő termék a közösségi piacon.

(31)

Ez nem változtat azon, hogy az érintett termék USA-ban gyártott és a Közösségbe kivitt különböző típusai és a Közösségben közösségi biodízelgyártók által gyártott és értékesített termékek felcserélhető termékek. Nincs olyan lényeges különbség a rendeltetésben és a gazdasági szereplők és felhasználók által a termékről alkotott képben, amelynek alapján változtatni kellene a hasonló termék meghatározásán.

(32)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy az érintett termék – elsősorban a tiszta biodízel – más fizikai és vegyi tulajdonságokkal rendelkezik, mint a Közösségben gyártott hasonló biodízel. Míg a biodízel közösségi gyártása repcemagolajon alapul, az amerikai gyártók kizárólag szójababolajat használnak. Az állítás szerint ezért a két termék nem cserélhető fel, és nem áll közvetlen versenyben egymással a közösségi piacon. Az érdekelt fél különösen arra mutatott rá, hogy a hidegfolyási tulajdonság és a jódérték eltérő lehet.

(33)

A Bizottság megvizsgálta ezt az állítást, és a következőket állapította meg:

(34)

Mivel ez a hasonlóság nem azt jelenti az alaprendelet 1. cikke (4) bekezdésének megfelelően, hogy a termékeknek valamennyi tekintetben azonosnak kell lenniük, a különböző terméktípusok közötti kisebb eltérések alapján nem változik az érintett termék és a közösségi hasonló termék közötti hasonlóság általános megítélése.

(35)

Ennélfogva egyetlen olyan különbség sem állapítható meg az érintett termék különböző típusai és a közösségi piacon értékesített hasonló termékek között, amely alapján arra a következtetésre lehetne jutni, hogy a közösségi piacon közösségi gyártók által előállított és értékesített termékek nem hasonló termékek, amelyek ugyanolyan vagy nagyon hasonló fizikai, vegyi és műszaki tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az USA-ban gyártott és a Közösségbe exportált érintett termék típusai. Éppen ezért ideiglenesen megállapítható, hogy az alaprendelet 1. cikkének (4) bekezdése értelmében valamennyi biodízeltípust azonosnak lehet tekinteni.

(36)

A vizsgálat során megállapíttatott, hogy az amerikai hatóságok az ásványi dízellel kevert biodízelben jelen lévő tiszta biodízelért gallonjáért 1 USD ún. keverőknek járó hitelt adnak.

(37)

A mintában szereplő valamennyi exportáló gyártó azt igényelte, hogy a biodízel dömpingkülönbözetének meghatározásakor igazítsák ki hazai és exporteladásaikat vagy oly módon, hogy a megfelelő kapott hitellel felfelé kiigazítják értékesítési áraikat, vagy oly módon, hogy az érintett értékesítés termelési költségeiből levonják a keverő hitelét.

(38)

Megjegyzendő, hogy a megfelelő jogszabályi rendelkezésekkel – vagyis az alaprendelet 14. cikkének (1) bekezdésével és az Európai Közösségben tagsággal nem rendelkező országokból érkező támogatott behozatallal szembeni védelemről szóló, 1997. október 6-i 2026/96/EK tanácsi rendelet (11) 24. cikkének (1) bekezdésével – összhangban egyetlen termékre sem vethető ki egyszerre dömpingellenes és kiegyenlítő vám a dömping vagy exporttámogatás miatt előálló egy és ugyanazon helyzet kezelése céljából. A támogatásellenes eljárás azonban kimutatta, hogy a keverő hitele az export- és hazai értékesítésre pontosan azonos módon és azonos összegben egyaránt igénybe vehető támogatás, ezért tehát nem exporttámogatás. Ezért ideiglenesen arra kellett következtetni, hogy a kiigazítás iránti kérelem nem fogadható el.

(39)

Az alaprendelet 2. cikkének (2) bekezdésével összhangban a rendes érték meghatározásához a Bizottság először megállapította, hogy az érintett termék független ügyfeleknek történő belföldi értékesítése reprezentatív mennyiségben történt-e, vagyis a vizsgálati időszakban ez az értékesítés kitette-e a Közösségbe irányuló teljes exportvolumen legalább 5 %-át.

(40)

A mintában szereplő egyik exportáló gyártóról kiderült, hogy a belföldi piacon nem volt reprezentatív értékesítése az érintett termékből. Ennek az exportáló gyártónak az esetében a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján kellett kiszámítani.

(41)

Az átfogóan reprezentatív hazai értékesítéssel rendelkező és a mintában szereplő exportáló gyártók esetében a Bizottság megkereste az exportáló gyártók által a hazai piacon értékesített azon terméktípusokat, amelyek azonosak vagy közvetlenül összehasonlíthatók a Közösségbe irányuló exportra értékesített típusokkal.

(42)

Egy-egy adott terméktípus esetében a hazai értékesítés akkor minősült kielégítően reprezentatívnak, ha a vizsgálati időszakban a terméktípusból a hazai piacon független ügyfeleknek értékesített volumen legalább 5 %-át tette ki az összehasonlítható terméktípusból a közösségi exportra értékesített teljes volumennek.

(43)

A Bizottság ezt követően megvizsgálta, tekinthető-e úgy, hogy a vállalatok hazai értékesítése az alaprendelet 2. cikkének (4) bekezdése értelmében a rendes kereskedelmi forgalomban történt. Ez úgy történt, hogy a Bizottság minden terméktípus esetében megállapította, mekkora volt a vizsgálati időszakban a hazai piacon a független ügyfeleknek történő nyereséges értékesítés aránya.

(44)

Amennyiben egy adott – a kiszámított termelési költséggel megegyező vagy annál magasabb nettó eladási áron értékesített – terméktípus az adott típus teljes értékesítési volumenének több mint 80 %-át tette ki, és az adott terméktípus súlyozott átlagára megegyezett vagy magasabb volt a termelési költségnél, a rendes érték a tényleges hazai áron alapult. Ez az ár az adott típusból a vizsgálati időszak során történt teljes hazai értékesítés árainak súlyozott átlagaként lett kiszámítva függetlenül attól, hogy az értékesítés nyereséges volt-e.

(45)

Amennyiben egy terméktípus nyereséges értékesítése az adott típus teljes értékesítési volumenének legfeljebb 80 %-át tette ki, vagy amennyiben az adott típus súlyozott átlagára a termelési költség alatt volt, a rendes érték a tényleges belföldi áron alapult, amely a kizárólag az adott típusból történt nyereséges értékesítés súlyozott átlagaként lett kiszámítva.

(46)

A hazai piacon nem reprezentatív mennyiségben vagy nem a rendes kereskedelmi forgalomban értékesített terméktípusoknál a rendes értéket az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdése alapján kellett kiszámítani. Ebből a célból a vizsgálati időszak alatt a terméktípusonként az exportőr saját átlagos előállítási költségéhez hozzáadták az értékesítési, általános és adminisztratív (selling, general and administrative, a továbbiakban: SG&A) kiadásokat és egy ésszerű haszonkulcsot. Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdése szerint az SG&A kiadások aránya és a haszonkulcs a megfelelő exportáló gyártó hasonló termékének rendes kereskedelmi forgalomban felmerülő SG&A kiadásainak és haszonkulcsának súlyozott átlagán alapult.

(47)

A reprezentatív hazai eladások nélküli együttműködő exportáló gyártók esetében a rendes ár az alaprendelet 2. cikkének (3) bekezdésével összhangban lett kiszámítva: az érintett termék esetében a vállalat saját termelési költségeihez hozzáadták az SG&A kiadásokat és egy ésszerű haszonkulcsot. Az alaprendelet 2. cikkének (6) bekezdésével összhangban az SG&A kiadások aránya és a haszonkulcs a megfelelő exportáló gyártó hasonló termékének rendes kereskedelmi forgalomban felmerülő SG&A kiadásainak és haszonkulcsának súlyozott átlagán alapult.

(48)

Ennek a vállalatnak a tekintetében kiigazításra is sor került, hogy az alaprendelet 2. cikkének (5) bekezdése szerint figyelembe legyen véve a vállalat induló helyzete. Az általános költségek azért lettek kiigazítva, hogy a vállalat indulási szakaszában figyelembe legyen véve a gyártási létesítmények alacsony kihasználtsága.

(49)

Az exportértékesítési árak az érintett termékért ténylegesen kifizetett vagy kifizethető árak alapján lettek megállapítva az alaprendelet 2. cikkének (8) bekezdése szerint.

(50)

Amennyiben a Közösségbe irányuló exportértékesítésre a Közösségen belül vagy kívül található kapcsolatban álló vállalatokon keresztül került sor, akkor az exportárak a Közösségen belüli első független ügyfélnek történő viszonteladási árak alapján lettek meghatározva az alaprendelet 2. cikkének (9) bekezdése értelmében, valamint megfelelően ki lettek igazítva az importálás és a viszonteladás közötti költségekkel és a nyereséggel.

(51)

A rendes érték és az exportár közötti összehasonlításra gyártelepi (ex-works) alapon került sor.

(52)

A rendes érték és az exportár közötti tisztességes összehasonlítás biztosítása végett a Bizottság kiigazítások formájában megfelelő engedményeket tett az árakat és összehasonlíthatóságukat befolyásoló különbségek figyelembe vétele érdekében az alaprendelet 2. cikkének (10) bekezdésével összhangban.

(53)

Ezen az alapon – ahol alkalmazható és indokolt volt – a szállításért, az óceáni fuvar- és biztosítási költségekért, a kezelési, rakodási és mellékköltségekért, valamint a hitelköltségekért és a jutalékokért került sor kiigazításokra.

(54)

A mintában szereplő vállalatok esetében az érintett termék Közösségbe exportált minden típusának rendes súlyozott átlagértéke lett összehasonlítva az érintett termék megfelelő típusának súlyozott átlagárával, amint erről az alaprendelet 2. cikkének (11) és (12) bekezdése rendelkezik.

(55)

Ez alapján a CIF közösségi határparitás százalékában, vámfizetés nélkül kifejezett ideiglenes súlyozott átlagos dömpingkülönbözetek a következők:

(56)

A mintába fel nem vett együttműködő exportáló gyártók súlyozott átlagos dömpingkülönbözete az alaprendelet 9. cikkének (6) bekezdésével összhangban lett kiszámítva. A különbözet kiszámítása a mintába felvett exportáló gyártókra megállapított különbözet alapján történt. Ennek alapján a mintába fel nem vett együttműködő gyártók esetében a dömpingkülönbözet ideiglenesen a CIF közösségi határparitás 33,7 %-án lett megállapítva, vámfizetés nélkül.

(57)

A többi amerikai exportőr tekintetében a Bizottság először az együttműködés mértékét határozta meg. Ennek alkalmával összehasonlította a mintavételi eljárás során a valamennyi együttműködő exportáló gyártó által adott válaszokban megjelölt összes kiviteli mennyiséget az USA-ból származó összes behozatallal, amint azt az USA kiviteli statisztikái feltüntetik. A megállapított együttműködési arány 81 %-os volt. Ezen az alapon az együttműködés mértékét a Bizottság magasnak ítélte. Ennélfogva úgy vélte, hogy – az intézkedések eredményességének biztosítása végett – helyénvaló a nem együttműködő exportáló gyártókra alkalmazandó dömpingkülönbözetet a mintába felvett azon együttműködő exportáló gyártó szintjén meghatározni, amelynél a legmagasabb kár- és dömpingkülönbözet lett megállapítva.

(58)

Ennek alapján az országos dömpingszint ideiglenesen a CIF közösségi határparitás 57,3 %-án lett megállapítva, vámfizetés nélkül.

(59)

A Bizottság valamennyi rendelkezésre álló információt – ideértve a panaszban feltüntetett információt és a közösségi gyártóktól a vizsgálati eljárás megindítását megelőzően és azt követően beszerzett adatokat is – felhasznált a közösségi össztermelés megállapítására és a vizsgálat alátámasztására.

(60)

Ezen információk alapján a Bizottság azt állapította meg, hogy a közösségi össztermelés körülbelül 5 400 ezer tonna volt a vizsgálati időszakban. Az azonos csoporthoz tartozó három vállalat esetében megállapítást nyert, hogy kapcsolatban állnak amerikai exportáló gyártókkal, és az érintett termékből a csoport maga is jelentős mennyiségeket importált a vele kapcsolatban álló amerikai exportőröktől. Ezért az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdése és 5. cikkének (4) bekezdése értelmében ezek a vállalatok ki lettek zárva a közösségi termelés fogalmából. Következésképpen az aktuális helyzet megállapításának alapjául szolgáló termelési volumen 4 200–4 600 ezer tonna volt.

(61)

A Bizottság azt is megállapította, hogy a panaszt támogató és a vizsgálatban együttműködő vállalatok az (59) preambulumbekezdésben megjelölt vizsgálati időszakban a közösségi biodízeltermelés több mint 60 %-át képviselték. Az alábbi (62) preambulumbekezdésben említett vállalatot, amely elmulasztotta az együttműködést a vizsgálatban, úgy tekintették, mint amely nem támogatja a panaszt. Ezért megállapítható, hogy a panaszt és a vizsgálatot a közösségi termelés jelentős hányadát képviselő gyártók támogatták az alaprendelet 4. cikkének (1) bekezdésével és 5. cikkének (4) bekezdésével összhangban.

(62)

A közösségi gyártók nagy száma miatt a Bizottság úgy döntött, hogy a jelentős kár meglétét mintavétellel állapítja meg. A hasonló termék valamennyi lehetséges közösségi gyártójának mintavételi formanyomtatványokat küldtek. Kezdetben több mint 40 vállalat adott használható információkat a mintavételi formanyomtatványon, és vállalta a vizsgálatban való együttműködést. Az (59) preambulumbekezdésben említett három vállalatot nem vették figyelembe a mintavételnél az említett preambulumbekezdésben kifejtett okok miatt.

(63)

A fennmaradó vállalatokból egy 11 vállalatra kiterjedő mintát állítottak össze a lehető legnagyobb termelési és értékesítési reprezentatív mennyiség alapján, amint az a fenti (10) preambulumbekezdésben is ki lett fejtve. A mintába eredetileg felvenni tervezett egyik gyártót ki kellett zárni, mivel nem működött együtt a vizsgálat során. A mintába felvett fennmaradó tíz vállalatot a közösségi össztermelés tekintetében reprezentatívnak kell tekinteni.

(64)

A továbbiakban a „közösségi gazdasági ágazatra” vagy a „mintába felvett közösségi gyártókra” tett hivatkozások alatt ezt a tíz, mintába felvett gyártót kell érteni.

(65)

A fenti (15) preambulumbekezdésben említettek szerint a kárbecsléssel kapcsolatos tendenciák vizsgálata a 2004 januárjától a vizsgálati időszak végéig tartó időszakot érintette. A vizsgálat azonban arra mutatott rá, hogy a közösségi gazdasági ágazat gyakorlatilag 2004-ben indult be. Így helyénvalóbb volt az elemzést a 2005 és a vizsgálati időszak közötti időszakra jellemző tendenciák alapján elvégezni (a továbbiakban: elemzett időszak). A következő kárbecslésben mindazonáltal szerepelnek a 2004 tekintetében gyűjtött információk is.

(66)

A közösségi fogyasztást az összes közösségi gyártó által a közösségi piacon előállított összes mennyiség alapján becsülték meg, a fenti (59) preambulumbekezdésben meghatározottak szerint, ebből kivonták a kivitelüket, és hozzáadták az e vizsgálattal érintett országból és más harmadik országokból származó behozatalt.

(67)

Ami az USA-ból származó behozatal volumenét illeti, a következő információforrások álltak rendelkezésre:

(68)

Ezeknek az információknak elemzése azonban arra mutatott rá, hogy a fogyasztás becsléséhez az Eurostat adatait nem lehet felhasználni, mivel 2007 végéig nem volt külön KN-kód az érintett termék különböző típusainak vámbesorolásához. Az érintett termék behozatalát több olyan kód alá sorolták, amely más termékek behozatali adatait is tartalmazta. Így helyénvalóbb volt az USA exportstatisztikáit alkalmazni a megbízható behozatali és fogyasztási számadatok és behozatali tendenciák megállapítására. Ezen információforrás felhasználásakor figyelembe vették az USA-ból származó áruk Közösségbe történő beérkezéséhez szükséges szállítási időt is, és így a kiviteli statisztikákat egy hónappal kiigazították ezen időkülönbség beszámítása érdekében.

(69)

A más országokból származó behozatalt és a közösségi gyártók kivitelét illetően a vizsgálat a panaszban bemutatott adatokra támaszkodott, tekintettel az Eurostat-adatok felhasználhatóságának fentiek szerinti korlátozott voltára.

(70)

A fentiek alapján meg lehetett állapítani, hogy a közösségi biodízelfogyasztás 107 %-kal emelkedett 2005 és 2007 között, majd kis mértékben, 1 százalékponttal csökkent a vizsgálati időszakban. Általában véve a fogyasztás több mint kétszeresére nőtt az elemzett időszakban.

(71)

A kereslet növekedése főként a közlekedési ágazatban a bioüzemanyagok, illetve más megújuló üzemanyagok használatának előmozdításáról szóló, 2003. május 8-i 2003/30/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (12) és az energiatermékek és a villamos energia közösségi adóztatási keretének átszervezéséről szóló, 2003. október 27-i 2003/96/EK tanácsi irányelv (13) elfogadását követően a tagállamok által a bioüzemanyagok használatának előmozdítására hozott ösztönzőknek volt köszönhető.

(72)

Az USA-ból származó behozatal volumene jelentősen növekedett, a 2005. évi körülbelül 11 500 tonnáról a vizsgálati időszakban megfigyelt körülbelül 1 137 000 tonnára.

(73)

Az elemzett időszakban tovább nőtt az USA-ból származó dömpingelt behozatal részesedése a közösségi piacon, a 2005. évi 0,4 %-ról a vizsgálati időszakban megfigyelt 17,2 %-ra. Ezért mind abszolút értelemben, mind az adott időszak közösségi fogyasztásához viszonyítva jelentősen növekedett a dömpingelt behozatal.

(74)

A splash and dash kifejezést a biodízelágazatban tevékenykedő gazdasági szereplők azon eljárás leírására használják, amelynek során az állítólag külföldi eredetű biodízelt a Közösségbe szállítják az USA-n keresztül, ahol azt alapvetően csekély (a végső keverék 0,01 %-ának megfelelő) mennyiségű hagyományos dízelüzemanyaggal keverik, hogy a keverő magának támogatást igényelhessen az USA-ban.

(75)

Az amerikai felek azt állították, hogy a splash and dash ad magyarázatot a közösségi piacot elárasztó, USA-ból származó behozatalra, minthogy állításuk szerint az az USA-ból származó behozatal 40 %-át jelentette a vizsgálati időszakban. Ezek a felek azt is állították, hogy mivel a vizsgálat az USA-ból származó biodízel behozatala tekintetében indult, a splash and dash-sel érintett mennyiségeket külön, más harmadik országokból származó behozatalként kellene kezelni a kárelemzés során.

(76)

A panaszos másrészről azzal érvelt, hogy a splash and dash típusú behozatal, ha egyáltalán sor került ilyenre, legfeljebb az USA exportvolumenének 10 %-át jelentette, így jelentéktelennek tekinthető, és nem változtat azokon a megállapításokon, hogy az USA-ból nagy mennyiségű dömpingelt import került a közösségi piacra, különösen a vizsgálati időszakban.

(77)

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy az USA kiviteli statisztikái alapján nem lehet különbséget tenni az állítólag splash and dash eljárással kivitt biodízel és más, USA-ból származó, a „Kivitel” fejezetben feltüntetett kivitelek között. Ugyanezen statisztikákban alig lehetett olyan mennyiséget találni, amelyet az „Újrakivitel” fejezetben kellett volna bevallani. Az USA hatóságai azt is állították, hogy a „Kivitel” fejezetben szereplő valamennyi mennyiség olyan termék, amely a megítélés szerint az USA-ból származik.

(78)

Ráadásul a vizsgálat alá vont amerikai vállalatok többsége úgy nyilatkozott, hogy nem lehet különbséget tenni a Közösségbe kivitt vagy a hazai piacon eladott mennyiségek és az USA-ban termelt, illetve onnan származó vagy a splash and dash eljárás keretében kivitt mennyiségek között.

(79)

A vizsgálat alá vont amerikai vállalatok esetében azt is megállapították, hogy minden biodízel-kivitelt mind az amerikai exportőrök általi kivitel, mind a velük kapcsolatban álló importőrök által a Közösségbe történő behozatal során USA-ból származó biodízelként jelentettek be.

(80)

A fentiek alapján, és figyelembe véve különösen, hogy az esetleges splash and dash típusú kivitelt is USA-ból származóként jelentették be, és azt az USA hatóságai is az USA-ból származónak tekintik, a Bizottság úgy véli, hogy nem indokolt nem amerikai behozatalnak tekinteni.

(81)

Az USA kiviteli statisztikáit az USA-ból származó dömpingelt behozatal ártendenciáinak megállapítására is használták, különösen a 2007. év tekintetében és a vizsgálati időszakban. A közösségi határokon alkalmazott árszint helyes meghatározása érdekében az átlagos exportárakat kiegészítették a megfelelő fuvardíjakkal és biztosítási költségekkel. Meg kell jegyezni, hogy az elemzett időszak korábbi szakaszai, azaz 2005 és 2006, illetve 2004 tekintetében az USA kiviteli statisztikái nem voltak teljesen megbízhatóak az eladási értékeket illetően, mivel az exportárak számított átlaga aránytalanul magas volt az együttműködő exportáló gyártók által bejelentett árakhoz képest. Tekintettel ezekre a körülményekre, az USA átlagos exportárának meghatározásakor ezeknek az éveknek a tekintetében a mintába felvett amerikai exportáló gyártók kérdőívekre adott válaszait vétettek alapul.

(82)

Az USA-ból származó behozatal átlagára a figyelembe vett időszakban ingadozott, és összességében 7 %-os növekedést mutatott 2005 és a vizsgálati időszak között.

(83)

Az áralákínálás elemzéséhez a mintába felvett közösségi gyártók által a tőlük független vásárlóknak felszámolt eladási árak üzemi paritásra igazított súlyozott átlagát hasonlították össze az USA-ból származó behozatal súlyozott átlagárával, amelyet a mintába felvett amerikai exportáló gyártók tekintetében CIF-paritás alapján állapítottak meg. A vámok, behozatalt követő költségek és a biodízel-előállításhoz használt alapanyagok (lásd a következő preambulumbekezdést) különbségei tekintetében kiigazítást alkalmaztak, ahol ez szükséges volt.

(84)

A vizsgálat azonosította az érintett termék különböző típusait, különösen a termelési eljárásban használt alapanyagok alapján. Míg a Közösségben elsődlegesen használt alapanyag a repcemag, az amerikai gyártók más alapanyagokat használnak, mint amilyen a szójabab, a repce, a pálma stb. Tekintettel arra, hogy az érintett termék előállítása során az alapanyag vitathatatlanul a legfontosabb nyersanyag, a Bizottság úgy vélte, hogy az alapanyag különbözősége miatt kiigazítást kell tenni. A kiigazítást tehát úgy számolták ki, hogy megfeleljen az érintett termék megfelelő típusai és a repcemagból előállított terméktípus közötti különbség piaci értékének. Ilyen módon mind a közösségi gazdasági ágazat súlyozott eladási átlagárát, mind az érintett behozatal súlyozott átlagárát ugyanazon alapanyag, azaz a repcemag alapján számították ki.

(85)

A fenti módszer alapján megállapítható volt, hogy az amerikai és közösségi árak közötti különbség a közösségi gazdasági ágazat súlyozott üzemi átlagárának százalékos arányában kifejezve 18,9 % és 33,0 % között változik, vagyis ennyi az áralákínálás mértéke.

(86)

Az alaprendelet 3. cikkének (5) bekezdésével összhangban a dömpingelt behozatal közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt hatását célzó vizsgálatnak ki kell terjednie az összes olyan közgazdasági mutatószám kiértékelésére, amelyet az adott ágazat tekintetében az elemzett időszakban megállapítottak.

(87)

A megnövekedett fogyasztással összhangban a mintába felvett közösségi gyártók termelési kapacitása is folyamatosan növekedett az elemzett időszakban. Ez a kapacitás 42 %-kal nőtt 2005 és 2006 között, ezt követően 68 %-kal tovább növekedett 2007-ben, majd még 15 %-kal 2007 és a vizsgálati időszak között. Ez összességében 174 %-os növekedést jelent az elemzett időszakban. A termelési kapacitás növekedése azon új beruházásoknak köszönhető, amelyeket a keresletnövekedésben bízva hajtottak végre.

(88)

A közösségi gazdasági ágazat termelési kapacitásának növekedését ugyanis a bioüzemanyag és más megújuló üzemanyagok közösségi fogyasztásával kapcsolatosan a 2003/30/EK irányelv által kitűzött 5,75 %-os célérték fényében kell vizsgálni, amely arányt a 2010. december 31-ig a Közösségben forgalomba hozott, minden közlekedési célú benzin és dízel energiatartalma alapján kell kiszámítani. Ezen felül 2007 márciusában az Európai Tanács 10 %-os kötelező küszöbértéket tűzött ki a biodízelnek a közösségi közlekedés összes benzin- és dízelfogyasztásából való részesedése tekintetében, amely értéket valamennyi tagállamnak el kell érnie 2020-ra (14). Ez a célkitűzés kőolaj-egyenértéken számolva körülbelül 33 millió tonnával növeli a közösségi bioüzemanyag-fogyasztást arra az évre. A termelési kapacitás az egész Közösségben csak 6 millió tonnára volt becsülhető 2006-ban. A fentiekre tekintettel érthető, hogy a közösségi gyártók a keresletnövekedésben bízva új kapacitásokba fektettek be.

(89)

A hasonló termék közösségi gazdasági ágazat általi előállítása szintén folyamatosan nőtt; az elemzett időszakban összességében 148 %-kal.

(90)

A termelési volumen növekedésének a termelési kapacitás növekedéséhez viszonyított lassabb üteme következtében a közösségi gazdasági ágazat kapacitáskihasználása 9 %-kal csökkent az elemzett időszakban.

(91)

A fogyasztás alakulásával összhangban a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon teljesített értékesítési volumen is folyamatosan növekedett, az elemzett időszakban összesen 143 %-kal. Ugyanebben az időszakban a közösségi gazdasági ágazat piaci részesedését is növelte 4,5 százalékponttal.

(92)

A közösségi gazdasági ágazat átlagos eladási ára a közösségi piacon 23 %-kal emelkedett az elemzett időszakban. Az áremelkedést a nyersanyagköltség és egyéb ráfordítások költségének növekedése indokolta.

(93)

A közösségi gazdasági ágazat növekedését a volumenmutatók is tükrözik, vagyis a termelés, az értékesítés, főként pedig a piaci részesedés. A közösségi piacon az elemzett időszakban megugró fogyasztás ellenére a mintába felvett közösségi gyártók piaci részesedésének növekedése viszonylag szerénynek volt mondható. Különösen 2006 és a vizsgálati időszak között a mintába felvett közösségi gyártók mindössze 5,8 százalékpontos piaci részesedést szereztek. Ugyanebben az időszakban a dömpingelt behozatal több mint 16 százalékpontos piaci részesedéshez jutott. Az, hogy a közösségi gazdasági ágazat nem tudta teljes mértékben kiaknázni a piaci növekedést, összességében negatívan érintette gazdasági helyzetét. Ez több kártényezőt, köztük a termelést, a termelési kapacitás kihasználását, a termelékenységet, az értékesítést, a befektetési politikát, a beruházások megtérülését, súlyosan érintett.

(94)

Az elemzett időszakban a biodízelkészletek körülbelül 200 %-kal nőttek. Ez a készletnövekedés a teljes elemzett időszakra jellemző volt, és még erőteljesebben követte a közösségi gazdasági ágazat termelési volumenének ugyanezen időszakban bekövetkezett növekedését. Ugyanakkor úgy kell tekinteni, hogy mivel a biodízelt nem lehet 6 hónapnál tovább tárolni (az átlagos raktározási idő körülbelül három hónap), a készletekre vonatkozó adatok csak kis mértékben hasznosak a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének értékelésé szempontjából.

(95)

A mintába felvett közösségi gyártók nyereségességét úgy állapították meg, hogy a hasonló termék közösségi piacon történő értékesítéséből származó nettó adózás előtti nyereséget kifejezték ezen értékesítések bevételének százalékos arányában. Az elemzett időszakban a mintába felvett közösségi gyártók nyereségessége a 2005. évi 18,3 %-os nyereségről 5,7 %-ra csökkent a vizsgálati időszakban. Ez az elemzett időszakban 12,6 százalékpontos visszaesést jelent.

(96)

A mintába felvett közösségi gyártók biodízeltermeléssel kapcsolatos beruházásainak szintje 235 %-kal növekedett 2005 és 2006 között. Ez a növekedés a termelési kapacitás azon bővítésével függött össze, amelyet a közösségi kereslet növekedésében bízva végeztek el. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a legtöbb esetben a beruházásokat legalább két évvel azelőtt megtervezik, mielőtt a biodízelüzem teljesen működőképessé válik. Ugyanezek a gyártók a beruházásokat 2007-ben és a vizsgálati időszakban is folytatták, jóllehet jóval lassabb ütemben. Ez az időszak egybeesik azzal, amikor a dömpingelt behozatal elárasztotta a közösségi piacot.

(97)

A mintába felvett közösségi gyártók beruházásainak megtérülése, ami az adózás előtti eredményüket a biodízeltermelésben felhasznált eszközök átlagos nyitó és záró nettó könyv szerinti értékének százalékos arányában fejezi ki, veszteségre utaló tendenciát követett. A tényleges visszaesés azonban sokkal drámaibb volt; mintegy 91 százalékpontos csökkenést mutatott az elemzett időszakban. Úgy tekinthető, hogy a beruházás megtérülésének gyengülése egyértelműen jelzi a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének romlását.

(98)

A pénzáramlás (cash flow) tendenciája, amely az ágazat önfinanszírozási képességére utal, 38 %-os növekedést mutatott az elemzett időszakban. A nyereségesség ugyanazon időszakban bekövetkező visszaesése ellenére ez a mutató pozitív tendenciára utal, amely főként annak köszönhető, hogy növekedtek az értékcsökkenési leírások, és ezeket a pénzáramlás megállapításánál figyelembe lehet venni. További ok volt, hogy a nyereség abszolút értelemben vett csökkenése a figyelembe vett időszakban nem volt olyan erőteljes, mint a forgalom visszaesése. 2006 és a vizsgálati időszak között azonban a pénzáramlás 15 %-os csökkenést mutatott, ami visszaesésre utal az elemzett időszak azon későbbi szakaszában, amikor a dömpingelt import még inkább jelen volt a közösségi piacon.

(99)

A termelési és értékesítési volumen növekedésével összhangban a közösségi gazdasági ágazatban 178 %-kal nőtt a foglalkoztatottság az elemzett időszakban. Meg kell jegyezni, hogy a biodízelágazat tőkeigényes ágazat, amelyben nincs szükség nagy munkaerőre a termelési folyamat során.

(100)

Az elemzett időszakban az átlagbér 6 %-kal csökkent. Ez azzal magyarázható, hogy a közösségi gazdasági ágazat által a termelés bővítése érdekében az elemzett időszak vége felé felvett további munkaerő alacsonyabb képesítéssel rendelkezett.

(101)

A termelékenység 11 %-kal csökkent 2005 és a vizsgálati időszak között.

(102)

Az amerikai exportőrök dömpingkülönbözetét a dömpingről szóló fenti szakasz határozza meg; a dömping jóval meghaladja a de minimis küszöböt. Ezen felül, tekintettel a dömpingelt behozatal volumenére és áraira, a tényleges dömpingkülönbözet hatása nem tekinthető elhanyagolhatónak.

(103)

A közösségi piacra vonatkozó adatok elemzése azt mutatja, hogy a mintába felvetteken és az (59) preambulumbekezdésben említetteken kívüli közösségi gyártók az elemzett időszakban a saját gyártású biodízel közösségi piacon való értékesítése tekintetében tekintélyes piaci részesedést vesztettek. A gyártók piaci részesedésének csökkenése több mint 20 százalékpontra becsülhető az elemzett időszakban.

(104)

A panaszos által adott információkból kitűnt, hogy e vállalatok közül sokan vagy abbahagyták a biodízellel kapcsolatos tevékenységet, vagy csökkentették, ezért nem tudtak megfelelően együttműködni a vizsgálatban.

(105)

Ezen felül számos olyan vállalat, amely a mintavételi eljárás keretében információkat nyújtott be, azt állította, hogy a termelést és a személyzetet az USA-ból származó olcsó behozatal miatt kellett leépítenie. Ehhez hasonló észrevételeket tettek más olyan gyártók is, akik be akarták indítani a termelést, de a piacra lépést el kellett halasztaniuk az USA-ból származó olcsó import beáramlása miatt, különösen a vizsgálati időszakban.

(106)

A mintába felvett közösségi gyártók által elszenvedett kárra vonatkozó következtetéseket tehát a mintába fel nem vett gyártókra vonatkozó fenti adatok is megerősíthetik.

(107)

A növekvő kereslettel összefüggésben a vizsgálat arra mutatott rá, hogy a mintába felvett közösségi gyártók a volumenmutatók, így az elemzett időszakban a termelés (+ 150 %), a termelési kapacitás (+ 174 %) és az értékesítési volumen (+ 143 %) tekintetében növekedtek. A mintába felvett közösségi gyártók piaci részesedése is növekedett, a 2005. évi 25,3 %-ról a vizsgálati időszakban megfigyelhető 29,8 %-ra: ez egy szerény, 4,5 százalékpontos növekedést jelent. Növekedtek a foglalkoztatottság és a beruházások is, tekintettel a közösségi piacon a biodízel iránti kereslet adott időszakban tapasztalható növekedésére. Ugyanakkor mivel a termelési volumen nem követte a piaci növekedést, a termelési kapacitás kihasználása 9 %-ot esett, és a termelékenység 11 %-kal csökkent az elemzett időszakban.

(108)

A mintába felvett közösségi gyártók pénzügyi helyzetét jellemző fő mutatók romlottak az elemzett időszakban. A nyereségesség a 2005. és 2006. évi körülbelül 18 %-ról 6 % alá csökkent a vizsgálati időszakban. A különösen a pénzáramlás (cash flow) növekedésének betudható önfinanszírozási képességük ellenére a beruházások megtérülése drámaian, mintegy 80 %-kal csökkent a vizsgálati időszakban.

(109)

A vizsgálat arra is rámutatott, hogy a mintába felvett közösségi gyártók költségei 2005 és 2007 között (+ 36 %-kal), valamint 2005 és a vizsgálati időszak között (+ 42 %-kal) jelentősen megnőttek, mivel emelkedett az alapanyag (főként a repcemag és a szójababolaj) ára, amely ár a biodízel összköltségének közel 80 %-át teszi ki. Ezeket az áremelkedéseket a közösségi piacon nem lehetett teljes mértékben a fogyasztókra áthárítani.

(110)

A fentiek fényében megállapítható, hogy a közösségi gazdasági ágazat egészét az alaprendelet 3. cikke (5) bekezdésének értelmében jelentős kár érte.

(111)

A Bizottság az alaprendelet 3. cikkének (6) és (7) bekezdésével összhangban megvizsgálta, hogy az USA-ból származó dömpingelt behozatal olyan mértékű kárt okozott-e a közösségi gazdasági ágazatnak, amely lehetővé teszi lényeges mértékűnek minősítését. A dömpingelt behozatalon kívüli olyan ismert tényezőket is megvizsgáltak, amelyek azzal egyidejűleg kárt okozhattak a közösségi gazdasági ágazatban, annak biztosítása érdekében, hogy az ezen egyéb tényezők által esetlegesen okozott kárt ne a dömpingelt behozatalnak tudják be.

(112)

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy az USA-ból származó olcsó, dömpingelt behozatal volumene az elemzett időszakban jelentősen, 100-szorosára növekedett. Ez piaci részesedését jelentősen, 16,8 %-kal növelte, a 2005. évi 0,4 %-ról a vizsgálati időszakban megfigyelhető 17,2 %-ra. Annak illusztrálásához, hogy az USA-ból származó dömpingelt import beáramlása mennyire gyakorolt jelentős hatást a Közösségre, ki kell emelni, hogy a piaci részesedés 16,8 százalékpontos növekedésére 15 hónap alatt került sor.

(113)

Ugyanakkor a fogyasztás jelentős növekedése ellenére a közösségi gazdasági ágazat fő piacán az elemzett időszakban mindössze 4,5 százalékpontos részesedésnövekedést tudott elérni. A vizsgálat azt mutatta, hogy ez kizárólag más közösségi gyártók rovására történt, amelyek az elemzett időszakban abbahagyták vagy leépítették a termelést.

(114)

A dömpingelt behozatal átlagára 2005 és a vizsgálati időszak között 7 %-kal emelkedett, de még így is lényegesen alacsonyabb volt, mint a közösségi gazdasági ágazat által ugyanabban az időszakban alkalmazott ár. Így a dömpingelt importárak a vizsgálati időszakban jelentősen, átlagosan 25 %-kal alákínáltak a közösségi áraknak.

(115)

Az olcsó, dömpingelt import beáramlása által a közösségi piacra gyakorolt nyomás következtében a közösségi gazdasági ágazat nem tudta eladási árait a piaci feltételekkel és a költségnövekedéssel összhangban meghatározni. A vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazatban a biodízel-előállításhoz használt alapanyag átlagára ugyanis 25 %-kal meghaladta a 2006-os szintet. A közösségi gazdasági ágazat azonban csak 4 %-os áremelkedést tudott a fogyasztókra hárítani, jóllehet ugyanebben az időszakban összköltsége 20 %-kal növekedett. Meg kell említeni, hogy az amerikai gyártók által használt fő alapanyag, azaz a szójababolaj ára szintén jelentősen emelkedett ebben az időszakban. Ugyanakkor, amint azt a fenti (108) preambulumbekezdés is mutatja, ez a költségnövekedés nem tükröződött a dömpingelt behozatal árában.

(116)

Az USA-ból származó olcsó, dömpingelt import beáramlása és a közösségi gazdasági ágazatban keletkezett kár közötti okozati összefüggés további igazolására a Bizottság összehasonlította a közösségi piac 2005–2006 közötti, még a dömpingelt import megjelenése előtti helyzetét a 2006 és a vizsgálati időszak között uralkodó helyzettel, amikor az olcsó, dömpingelt import elárasztotta a piacot.

(117)

A 2005–2006 közötti időszakban, amikor a dömpingelt import még nem volt jelen a közösségi piacon, a fogyasztás körülbelül 1,8 millió tonnával nőtt. Valamennyi közösségi gyártó gyorsan növekvő, egészséges piacra számítva készítette el üzleti tervét. Ebben az időszakban az árak 19 %-kal emelkedtek, a közösségi gazdasági ágazat pedig 18,3 %-os nyereséget termelt. 2007-ben és a vizsgálati időszakban a helyzet drámaian megváltozott. A piacon megjelent az USA-ból származó olcsó, dömpingelt import. Jóllehet a piac továbbra is mintegy 1,6 millió tonnával bővült, ennek a piaci növekedésnek a nagy része (több mint 1 millió tonna) az USA-ból származó dömpingelt behozatalnak volt betudható. A közösségi gazdasági ágazat csak szerény piaci részesedést szerzett, a biodízel előállítási költsége jelentősen, körülbelül 25 %-kal növekedett, ám az eladási árak ugyanabban az időszakban mindössze körülbelül 4 %-kal emelkedtek. Ennek megfelelően az ágazat gazdasági és pénzügyi helyzete a vizsgálati időszakban összességében romlott, minthogy a forgalom utáni nyereség 6 % alá csökkent.

(118)

A fentiek alapján ideiglenesen megállapítható, hogy az USA-ból származó olcsó, dömpingelt behozatal, amely a vizsgálati időszakban jelentősen alákínált a közösségi gazdasági ágazat árainak, és amely volumenét tekintve jelentősen növekedett, meghatározó szerepet játszott a közösségi gazdasági ágazatot ért jelentős kárban, amit különösen az ágazat pénzügyi helyzetének a vizsgálati időszakban bekövetkező romlása tükröz.

(119)

A harmadik országokból származó behozatal volumenét a fenti (68) preambulumbekezdésben említett okokból a vizsgálat során nem lehetett pontosan megbecsülni. A fenti táblázatban szereplő adatok így a panaszos becslésén alapulnak.

(120)

Az ebben a vizsgálatban nem érintett harmadik országokból származó behozatal a 2005. évi körülbelül 30 000 tonnáról 147 812 tonnára emelkedett a vizsgálati időszakban. Ennek eredménye ugyanabban az időszakban a piaci részesedés mérsékelt, 1,3 százalékpontos növekedése volt. Ezért ideiglenesen megállapítható, hogy a más harmadik országokból származó behozatal csupán elhanyagolható mértékben járult hozzá a közösségi gazdasági ágazatban keletkezett kárhoz.

(121)

A keresletnek a figyelembe vett és az elemzett időszakban bekövetkező jelentős növekedésére tekintettel a közösségi gazdasági ágazatban a vizsgálati időszak során keletkezett jelentős kár nem a kereslet azon jelentéktelen (– 0,5 %-os) csökkenésének tudható be, amely 2007 és a vizsgálati időszak között volt tapasztalható a közösségi piacon.

(122)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy Németországban az energiaadó újrabevezetése a biodízel tekintetében (15) negatívan befolyásolhatta az adott tagállamba szállító közösségi gyártók gazdasági helyzetét.

(123)

A vizsgálat feltárta, hogy a Németországban használt tiszta bioüzemanyag 1999-től adóösztönzőben részesült, amelyet 2006. augusztus 1-jén csökkentettek. 2007. január 1-jén azonban kötelező keverési követelményt vezettek be (16), amely a biodízelkvótát 4,4 %-ban rögzítette, ezt a közlekedési céllal a német piacon forgalomba hozott valamennyi benzin és dízel energiatartalma alapján számították ki. Az ennek a kvótának meg nem felelő gazdasági szereplők 0,60 EUR bírságot fizetnek minden olyan egy liter biodízel után, amely tekintetében nem teljesítették a kvótát. Ez a kötelező keverési követelmény nagymértékben kiegyenlítette az állítólagos értékesítési veszteségeket, és ellensúlyozta az ösztönzők csökkentését. A vizsgálat ugyanis rámutatott arra is, hogy a német piacra szállító, a mintába felvett közösségi gyártók értékesítési volumene 2006 és a vizsgálati időszak között 68 %-kal növekedett.

(124)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a Közösségben hozott hatósági döntések nem érintik a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(125)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a biodízeltermelés előmozdítására hozott állami intézkedések hatására határozott úgy sok közösségi vállalat, hogy a meglévő termelési kapacitások bővítésébe vagy új üzemekbe fektet be. Ez a fél azt állította, hogy a közösségi biodízeltermelési kapacitás a vizsgálati időszakban 11,5 millió tonna volt. Azt is állította továbbá, hogy mivel a fogyasztás alakulása nem felelt meg az elvárásoknak, a termelési kapacitás jelentős része kihasználatlan maradt, és az lett volna az USA-ból származó behozatal nélkül is. Ennek eredményeként az állandó költségek változása negatív hatást gyakorolt a nyereségességre és a közösségi gyártók beruházásainak megtérülésére, valamint pénzáramlásukra.

(126)

Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat a közösségi gyártók helyzetére összpontosított. Még akkor is, ha a közösségi termelési kapacitás nagyobb mértékben (+189 %-kal) növekedett, mint a kereslet (+106 %), meg kell említeni, hogy a biodízeltermelésben a fő költségokozók a változó költségek. Amint ugyanis azt a fenti (108) preambulumbekezdés említi, a biodízeltermeléshez szükséges nyersanyag az összköltség 80 %-át teszi ki. Ezen állítás további vizsgálata során az derült ki, hogy a biodízel termelésének és értékesítésének állandó költségei az összköltség mindössze 6 %-át adják. Így tehát a ki nem használt kapacitás eredményeként megnövekedett állandó költségek állítólagos hatása nem magyarázza a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének a vizsgálati időszakban bekövetkező jelentős romlását.

(127)

Ezen felül meg kell említeni, amint a fenti 4. táblázatban is szerepel, hogy a mintába felvett közösségi gyártók kapacitáskihasználása a vizsgálati időszakban 80 %-os volt. Így a mintába felvett közösségi gyártók esetében az állítólagos közösségi kapacitástöbblet nem nyert bizonyítást.

(128)

A fentiek alapján a Bizottság úgy véli, hogy a kihasználatlan kapacitás által a közösségi gazdasági ágazatra gyakorolt negatív hatás nem olyan mértékű, hogy érinthetné a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett jelentős kár közötti okozati összefüggést.

(129)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy a repcemag és a repcemagolaj iránti megnövekedett kereslet miatt a Közösségben emelkedtek a nyersanyagárak. Így az, hogy a közösségi gyártók elsődleges nyersanyagként repcemagolajat használnak, magyarázatot adna arra, hogy miért érte őket nagyobb kár, mint azokat a gyártókat, akik más növényi olajokat, nevezetesen szójababolajat vagy pálmaolajat használnak a biodízel előállításához.

(130)

Először is meg kell jegyezni, hogy a vizsgálat arra mutatatott rá, hogy a mintába felvett közösségi gyártók nem kizárólag repcemagolajat használtak a biodízel előállításához, hanem más növényi olajokat (szójabab, pálma, napraforgó), adott esetben pedig állati eredetű zsírt is.

(131)

Ezen felül a fenti (108) preambulumbekezdés azt is elismeri, hogy az elemzett időszakban a közösségi gazdasági ágazatban jelentősen emelkedett a nyersanyag (alapanyag) költsége. Ezt a fejleményt azonban annak tükrében kell vizsgálni, hogy a mezőgazdasági termékek ára világszerte általánosan emelkedett, és meg kell jegyezni ebben a tekintetben, hogy a szójababolaj (az érintett ország gyártói által elsődlegesen használt alapanyag) árának növekedése ugyanabban az időszakban sokkal erőteljesebb volt. Ennek megfelelően az alapanyag árának növekedése minden biodízel-típust érintett.

(132)

A hatékony verseny által irányított piacon várható, hogy a gyártók kompenzálni tudják az áremelkedést, és azt a piacra hárítják. A vizsgálat azonban azt mutatta, hogy az olcsó, dömpingelt import beáramlása által a közösségi piacra gyakorolt nyomás következtében nem tudták a közösségi gyártók eladási áraikat a piaci feltételekkel és a költségnövekedéssel összhangban meghatározni. Amint már említésre került, az amerikai gyártók által elsődlegesen használt alapanyag, nevezetesen a szójababolaj ára is erőteljesen emelkedett az elemzett időszakban. Ezek az USA-ban bekövetkező költségnövekedések azonban a közösségi piacon nem tükröződtek a dömpingelt import árában.

(133)

Ennek fényében a nyersanyagár-emelkedés nem érinti a dömpingelt behozatal és a közösségi gazdasági ágazatban bekövetkezett kár közötti okozati összefüggést.

(134)

Az egyik érdekelt fél azzal érvelt, hogy mivel az ásványi dízel ára és a biodízel ára szorosan összefügg egymással, a biodízel árának növekedése, amely – különösen Németországban – sokkal nagyobb volt, mint az ásványi dízel árának emelkedése visszaesést eredményezett a tagállam piacára beszállító gyártók értékesítéseiben.

(135)

Először is meg kell jegyezni, hogy az érintett fél semmilyen információt nem adott állításának alátámasztására. Ezen felül, ellentétben azzal, amit ez a fél állít, a vizsgálat azt állapította meg, hogy az elemzett időszakban a közösségi gazdasági ágazat növelte értékesítéseit és piaci részesedését. Ráadásul mivel a nyersolaj árát világszinten jegyzik, az érintett termék értékesítését ennek ugyanúgy kellett volna érintenie, mint a Közösségben előállított biodízel értékesítését.

(136)

A fentiek alapján ezt az érvelést el kell utasítani.

(137)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy minden biodízelgyártó elhelyezkedése fontos tényező a versenyképesség tekintetében, és Németországot hozta fel példaként annak illusztrálására, hogy a biodízelgyártóknak az ország belsejében található telephelyei esetében magasak a szállítási költségek, mivel minden nagy vásárló, különösen a finomítók és keverési létesítményeik a tengerparton találhatók.

(138)

A vizsgálat arra mutatott rá, hogy a közösségi gazdasági ágazat gyártói közül csak kevesen rendelkeznek az ország belsejében található telephellyel. Ezen felül a gyártók némelyikénél az is megállapítható volt, hogy a finomítók a gyártókhoz közel, szintén az ország belsejében rendelkeznek telephellyel. Másoknál a vizsgálat azt tárta fel, hogy az ország belsejében található biodízelgyártókat a vásárlóiktól (keverők, finomítók) való távolság következtében érő hátrány kiegyenlítődik azáltal, hogy a gyártók közel vannak az olajsajtolókhoz és/vagy alapanyag-termelőkhöz.

(139)

A fentiek alapján a Bizottság elutasította azt az állítást, amely szerint az okoz jelentős kárt a közösségi gazdasági ágazatnak, hogy az üzemek az ország belsejében helyezkednek el.

(140)

Megjegyzendő, hogy az USA-ból érkező dömpingelt import hatásának a fenti (112) en (118) preambulumbekezdésben elvégzett elemzésénél figyelembe lett véve a (60) preambulumbekezdésben említett három vállalat által teljesített amerikai import hatása is. Saját termelésű biodízelük értékesítésével kapcsolatban a vizsgálat nem mutatott ki a mintába felvett közösségi gyártókétól különböző árképzést vagy magatartást, különösen a vizsgálati időszakban.

(141)

A fenti elemzés azt mutatta, hogy 2005 és a vizsgálati időszak között jelentősen növekedett az USA-ból származó, olcsó, dömpingelt behozatal volumene és piaci részesedése. Ugyanakkor megállapítható volt, hogy ez a behozatal jelentősen alákínált a vizsgálati időszakban a közösségi gazdasági ágazatban alkalmazott árnak.

(142)

A vizsgálatnak és a 2005–2006 közötti időszak, valamint a 2007 és a vizsgálati időszak közötti időszak összehasonlító elemzésének megállapításai azt mutatták, hogy az USA-ból származó olcsó import beáramlása és a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzetének jelentős romlása időben egyértelműen egybeesik, különösen a vizsgálati időszakban.

(143)

A fenti elemzés alapján, amely kellően különbséget tett a közösségi gazdasági ágazat helyzetét befolyásoló valamennyi ismert tényező hatásai és a dömpingelt behozatal káros hatásai között, és elkülönítette őket, ideiglenesen megállapítható, hogy az alaprendelet 3. cikke (6) bekezdésének értelmében az USA-ból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatban.

(144)

Az alaprendelet 21. cikkével összhangban a Bizottság megvizsgálta, hogy annak ellenére, hogy megállapította a kárt okozó dömping meglétét, vannak-e olyan kényszerítő okok, amelyekből arra lehet következtetni, hogy ebben az adott esetben az intézkedések elfogadása nem szolgálja a Közösség érdekét. A közösségi érdeket valamennyi érdeknek, többek között a közösségi gazdasági ágazat, az importőrök, a nyersanyag-beszállítók és az érintett termékek használóinak érdekeinek az értékelésével határozták meg.

(145)

Amint fent említésre került, az USA-ból származó dömpingelt behozatal jelentős kárt okozott a közösségi gazdasági ágazatban. Az intézkedések meghozatalának mellőzése esetén a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzetének kedvezőtlen alakulása valószínűleg folyatódna. A közösségi gazdasági ágazat helyzetét 2005 és a vizsgálati időszak között elsősorban a nyereségesség 12,6 százalékpontos csökkenése jellemezte, ami az elégtelen áremelkedésnek volt köszönhető. A nyereségesség lefelé irányuló tendenciájára tekintettel ugyanis valószínű, hogy a közösségi gazdasági ágazat pénzügyi helyzete intézkedések hiányában tovább romlana. Ez végül a termelés beszüntetéséhez és még több telephely bezárásához vezetne, így veszélyeztetné a foglalkoztatottságot és a beruházásokat a Közösségben.

(146)

A Bizottság úgy véli, hogy az intézkedések alkalmazása helyreállítaná a tisztességes versenyt a piacon. Meg kell jegyezni, hogy a közösségi gazdasági ágazat nyereségességének lefelé irányuló tendenciája abból ered, hogy az ágazat nehezen veszi fel a versenyt az USA-ból származó, olcsó, dömpingelt behozatallal. A dömpingellenes intézkedések alkalmazása várhatóan olyan helyzetbe hozná a közösségi gazdasági ágazatot, hogy nyereségességét azon a szinten tarthatná, amely e tőkeigényes ágazat számára szükséges.

(147)

Következésképpen az intézkedések várhatóan hatékonyan biztosítják a közösségi gazdasági ágazat számára annak lehetőségét, hogy a vizsgálat során feltárt, kárt okozót dömpinget ellensúlyozza.

(148)

Az eljárás megindításakor a Bizottság körülbelül 25 független közösségi importőrrel/kereskedővel vette fel a kapcsolatot. Ezek a felek azonban nem működtek együtt.

(149)

Ezekre a körülményekre való tekintettel ideiglenesen nem lehetett pontosan megbecsülni az intézkedések importőrökre gyakorolt lehetséges hatását.

(150)

A Bizottság az ásványi dízel előállításában és forgalmazásában érdekelt, valamint az ásványi dízel biodízellel történő keverésére kötelezett összes ismert felhasználó vállalattal felvette a kapcsolatot, és az eljárás megindításakor kérdőíveket küldött ki számukra.

(151)

Közülük csak egy felhasználó vállalat működött együtt a Bizottsággal. Ez a felhasználó visszaküldte a kitöltött kérdőívet, és ebben azt állította, hogy támogatja az USA-ból származó olcsó import beáramlásának megszüntetését, mert ezek a termékek torzítják a versenyt a Közösségben, ami kárt okoz a dízel előállításában és értékesítésében érdekelt vállalatoknak, mivel azok a versenytársak, akik megveszik az olcsó terméket, tisztességtelen versenyelőnyhöz jutnak azokkal szemben, akik tartózkodnak ettől. Azt is állította, hogy az intézkedések révén újraindulhatnak az észter-előállító gyárak (különösen Németországban), és/vagy folytatódhatnak az új észterező gyárak közösségi létesítésével kapcsolatos projektek. Mivel az európai észter hagyományosan repcemagból készül (ami jobb minőségű nyersanyag, mint a B99 előállításánál használt szója vagy pálma), az európai gyártók számának növekedése több jobb minőségű terméket is jelentene, ezáltal csökkenne az észter ára, ami végső soron a fogyasztók javát szolgálja.

(152)

Az egyik felhasználói szövetség, amely az egyik tagállamban a beszállítók érdekeit képviseli, azt állította, hogy az intézkedések alkalmazása hátrányosan érintené tagjainak tevékenységét. Azt állította, hogy a dízelből adódik a közlekedési ágazat költségeinek 20–25 %-a, és tekintettel az ágazat alacsony nyereségességére (0–5 %), a dízel ára vállalatok ezreinek fennmaradása tekintetében alapvető jelentőségű. Ezeket az állításokat azonban nem lehetett igazolni, mivel a kérdéses szövetség tagjai nem küldték vissza a kitöltött kérdőívet.

(153)

Ezekre a körülményekre tekintettel ideiglenesen megállapítható, hogy a megadott információ alapján a dömpingellenes intézkedések hatása változó lenne, így nem lehet egyértelmű következtetést levonni arra nézve, hogy vannak-e olyan kényszerítő okok, amelyek értelmében ezen egyedi esetben nem szabad intézkedéseket alkalmazni a felhasználók érdekeire figyelemmel.

(154)

A kérdőívet hat beszállító töltötte ki. Négy támogatta a dömpingellenes intézkedések alkalmazását, és azt állította, hogy ha nem kerülne sor ilyen intézkedésekre, az veszélyeztetné a közösségi gazdasági ágazat hosszú távú jelenlétét. Amennyiben ez bekövetkezik, az egyértelműen hátrányosan érintené helyzetüket.

(155)

Két másik beszállító, aki az USA-ból származó biodízel exportáló gyártóival áll kapcsolatban, azt állította, hogy a lehetséges intézkedéseknek nem lenne jelentős hatása, mivel csak a kereskedelmi forgalom áthelyeződését eredményeznék (olyan importra történő átállást, amelyek az intézkedésben nem érintett országokból származnak).

(156)

A fentiek alapján megállapítható, hogy az intézkedések alkalmazása általában kedvező hatást gyakorolna a nyersanyag-beszállítók helyzetére.

(157)

Az egyik érdekelt fél azt állította, hogy ez az eljárás nem áll összhangban azokkal a nemzetközi és közösségi politikai döntésekkel, amelyek a környezetvédelemmel összefüggésben a bioüzemanyag előállítását és értékesítését szorgalmazzák, és az ásványi üzemanyagoktól való függőség csökkentését támogatják.

(158)

Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 21. cikke előírja, hogy külön megfontolás tárgyává kell tenni a kárt okozó dömping kereskedelemtorzító hatásai felszámolásának és a tényleges verseny helyreállításának a szükségességét. Ennek fényében általános környezetvédelmi és az ásványidízel-ellátással kapcsolatos megfontolásokat az elemzésben nem lehet figyelembe venni, és ezek nem indokolhatják a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokat sem.

(159)

A közösségi piacot illetően, a dömpingellenes intézkedések alkalmazását követően az érintett amerikai exportáló gyártók – tekintettel erős piaci helyzetükre – valószínűleg folytatnák termékeik értékesítését, jóllehet nem dömpingárakon. Az is valószínű, hogy elegendő nagyobb versenytárs maradna a közösségi piacon, különösen a termelésüket ideiglenesen befagyasztó közösségi gyártók és olyanok is, akik eddig a dömpingelt behozatal miatt nem tudták beindítani termelési tevékenységüket. Ebben a tekintetben meg kell jegyezni, hogy az elemzett időszak kezdetén a vizsgálat alá nem vont közösségi gyártók értékesítései a közösségi piac legalább 30 %-át tették ki, és ez az arány az USA-ból származó dömpingelt behozatalnak köszönhetően drasztikusan csökkent. Ennélfogva valószínű, hogy a felhasználók továbbra is különböző biodízel-beszállítók közül választhatnak. Amennyiben azonban nem alkalmaznának intézkedéseket, a közösségi gazdasági ágazat jövője kerülne veszélybe. Eltűnése súlyosan csökkentené a versenyt a közösségi piacon.

(160)

Az USA-ból származó biodízel behozatalával kapcsolatos intézkedések meghozatala egyértelműen a Közösség érdekét szolgálná. Lehetővé tenné a közösségi gazdasági ágazat számára a növekedést és a dömpingelt behozatal okozta kár helyreállítását. Amennyiben azonban nem kerül sor intézkedésre, a közösségi gazdasági ágazat gazdasági helyzete tovább romlana, és további gazdasági szereplők hagynának fel tevékenységükkel. Ezen felül, noha a felhasználók és az importőrök tekintetében nem lehet egyértelmű következtetést levonni, az intézkedések alkalmazása várhatóan a nyersanyag-beszállítók érdekeit szolgálná.

(161)

A fentiekre tekintettel ideiglenesen megállapítható, hogy nincsenek olyan, a Közösség érdekében álló kényszerítő okok, amelyek ebben az esetben a dömpingellenes vámok kivetésének mellőzését indokolnák.

(162)

A dömpinggel, kárral, okozati összefüggéssel és közösségi érdekkel kapcsolatos következtetésekre tekintettel a közösségi gazdasági ágazatban a dömpingelt behozatal által okozott további kár megelőzésére ideiglenes dömpingellenes intézkedéseket kell alkalmazni.

(163)

A dömpingellenes intézkedések szintjének elégségesnek kell lennie ahhoz, hogy megszüntesse a közösségi gazdasági ágazatnak a dömpingelt behozatal által okozott kárt anélkül, hogy meghaladná a megállapított dömpingkülönbözetet. A sérelmet előidéző dömping káros hatásainak megszüntetéséhez szükséges vám összegének kiszámításakor a Bizottság azt vette figyelembe, hogy az intézkedéseknek lehetővé kell tenniük a közösségi gazdasági ágazat számára, hogy elérje azt az adózás előtti nyereséget, amely a rendes versenyfeltételek mellett, vagyis a dömpingelt behozatal nélkül ésszerűen elérhető lenne.

(164)

Ebben a tekintetben a Bizottság úgy vélte, hogy a forgalomból származó 15 %-os haszonkulcs olyan megfelelő szint, amelyet a közösségi gazdasági ágazat a kárt okozó dömping hiányában várhatott volna az ágazatnak az érintett időszak első részére (a 2004., 2005. és 2006. év) jellemző teljesítménye alapján; ez a szint méltányosnak is tekinthető ezen újonnan indult ágazat hosszú távú termelő beruházásainak biztosítása tekintetében is.

(165)

A szükséges áremelést ezt követően az alákínálás kiszámításához megállapított súlyozott átlagos importár és a közösségi gazdasági ágazat által a közösségi piacon értékesített hasonló termék kárt nem okozó ára közötti összehasonlítás alapján határozták meg. A kárt nem okozó ár úgy számítható ki, hogy a mintába felvett közösségi gyártók eladási árát kiigazítják a vizsgálati időszak tényleges nyerségével és veszteségével, és hozzáadják a fent említett haszonkulcsot. Az összehasonlításból származó bármely különbséget ezt követően a teljes CIF-importérték százalékában fejezték ki.

(166)

A fentiek fényében a Bizottság úgy véli, hogy az alaprendelet 7. cikkének (2) bekezdésével (a kisebb vámra vonatkozó szabállyal) összhangban az USA-ból származó importra ideiglenes dömpingellenes vámokat kell kivetni, a dömping- és a kárkülönbözet közül az alacsonyabbnak a szintjén.

(167)

A párhuzamos támogatásellenes eljárásban azonban az USA-ból származó biodízelimportra kiegyenlítő vámot is kiszabtak. A párhuzamos vizsgálatban talált támogatások nem exporttámogatások, ezért úgy tekintették őket, hogy nem befolyásolják az exportárat és a megfelelő dömpingkülönbözetet. Ezért – tekintve hogy a megvizsgált behozatal mindkét eljárásban közös – a dömpingellenes vámok a kiegyenlítő vámokkal együtt is kivethetők olyan mértékig, hogy a két vám együttesen ne haladja meg a kár megszüntetésének szintjét.

(168)

A fentiek alapján a dömpingellenes vám a kár megszüntetéséhez szükséges szintnek, a dömpingkülönbözetnek és a kiegyenlítő vám mértékének összehasonlításával lett megállapítva. Ennélfogva a javasolt dömpingellenes vámok a következőképpen alakulnak:

(169)

Tekintve, hogy a dömpingellenes vám a – biodízeltartalmukhoz viszonyítva – 20 tömegszázaléknál több biodízelt tartalmazó keverékekre fog vonatkozni, annak érdekében, hogy a tagállamok vámhatóságai az intézkedéseket eredményesen tudják végrehajtani, az látszik megfelelőnek, hogy a vámok a biodízeltartalom alapján rögzített összegként legyenek meghatározva.

(170)

Az ebben a rendeletben meghatározott, egyes vállalatokra alkalmazandó dömpingellenes vámtételt a vizsgálat megállapításai alapján határozták meg. Ezért ezek a vámtételek a vizsgálat során az e vállalatok tekintetében feltárt helyzetet tükrözik. Ezek a vámtételek (az országszerte, „minden más vállalatra” alkalmazandó vámtételekkel szemben) kizárólag az érintett országból származó, a vállalatok és így kifejezetten az említett jogi személyek által előállított termékek behozatalára vonatkoznak. Az e rendelet rendelkező részében kifejezetten, névvel és címmel nem említett bármely más vállalat, többek között a kifejezetten említett vállalatokkal kapcsolatban álló vállalatok által előállított importtermékekre nem ezek a vámtételek vonatkoznak; ezek a termékek a „minden más vállalatra” alkalmazandó vámtétel hatálya alatt állnak.

(171)

A fenti ideiglenes megállapításokat az összes érdekelt féllel közlik, és egyben fel is kérik őket, hogy álláspontjukat írásban ismertessék, és kérjék meghallgatásukat. Észrevételeiket tanulmányozni fogják, és megalapozottságuk esetén figyelembe veszik a végleges döntés meghozatala előtt. Az ideiglenes megállapításokat a végleges döntés keretében felül is lehet vizsgálni,