32008R1242

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

EUROPA
EUR-Lex home
Rendelet - 1242/2008 - EN - EUR-Lex

Help

Search tips

Need more search options? Use the Advanced search

Document 32008R1242

Help

A Bizottság 1242/2008/EK rendelete ( 2008. december 8. ) a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról

HL L 335., 2008.12.13, pp. 3–24 (BG, ES, CS, DA, DE, ET, EL, EN, FR, IT, LV, LT, HU, MT, NL, PL, PT, RO, SK, SL, FI, SV)

(HR)
⏵A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (HR)
horvát különkiadás: fejezet 03 kötet 041 o. 226 - 247

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2014; hatályon kívül helyezte: 32014R1198

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2008/1242/oj

HTML

PDF

Official Journal

2008.12.13.

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 335/3

A BIZOTTSÁG 1242/2008/EK RENDELETE

(2008. december 8.)

a mezőgazdasági gazdaságok közösségi tipológiájának létrehozásáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösség mezőgazdasági üzemeinek jövedelmére és üzleti tevékenységére vonatkozó számviteli adatok összegyűjtésére szolgáló hálózat felállításáról szóló, 1965. június 15-i 79/65/EGK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 4. cikkének (4) bekezdésére, 6. cikkének (2) bekezdésére és 7. cikkének (3) bekezdésére,

mivel:

(1)

A termelési szerkezetek és a termelési rendszerek között Közösség-szerte jelentősek a különbségek. A mezőgazdasági gazdaságok szerkezeti jellemzői és gazdasági eredményei elemzésének megkönnyítése érdekében a mezőgazdasági üzemek közösségi tipológiájának kialakításáról szóló, 1985. június 7-i 85/377/EGK bizottsági határozat (2) létrehozta a gazdaságok ökonómiai méret és gazdaságtípus szerinti megfelelő és egységes besorolását.

(2)	A közösségi tipológiát úgy kell kialakítani, hogy a gazdaságok egységes csoportjait kisebb-nagyobb halmazokba lehessen sorolni, és a gazdaságok helyzetét össze lehessen hasonlítani.

(3)

Tekintettel arra, hogy a mezőgazdasági termelők jövedelmében növekszik az olyan jövedelemszerző tevékenységek jelentősége, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, a közösségi tipológiába szükséges beépíteni a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek besorolását.

(4)

A 79/65/EGK rendelet 4. cikkének (1) bekezdésében, 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjában és 7. cikkének (2) bekezdésében szereplő célkitűzések elérése érdekében szükséges kidolgozni a közösségi tipológiára vonatkozó végrehajtási szabályokat. Továbbá a közösségi tipológiát indokolt alkalmazni a közösségi mezőgazdasági számviteli információs hálózaton (FADN) keresztül begyűjtött számviteli adatokat használó, adatszolgáltató mezőgazdasági gazdaságokra.

(5)

A mezőgazdasági gazdaságok szerkezetére és a mezőgazdasági termelési módszerekre vonatkozó felmérések szervezéséről, valamint az 571/88/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 1166/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (3) IV. melléklete értelmében a gazdaságok szerkezetének mintavétel alapján történő felmérését a közösségi tipológiával összhangban kell elvégezni, és annak a gazdaságok típusára és méretére nézve statisztikailag reprezentatívnak kell lennie. Ennélfogva a közösségi tipológiának azokra a gazdaságokra is indokolt alkalmazhatónak lennie, amelyekkel kapcsolatban a gazdaságszerkezeti felmérések során adatokat gyűjtenek.

(6)

A gazdaság típusát és ökonómiai méretét mindig pozitív értékben kifejezett gazdasági kritériumok alapján indokolt megállapítani. Emiatt helyénvaló a standard termelési érték (STÉ) használata. A standard termelési értéket termékenként kell megállapítani. Azon termékek listájának, amelyeket illetően standard termelési értéket kell számítani, szükséges összhangban lennie 1166/2008/EK rendelet szerinti, a gazdaságszerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok listájával. A tipológiának a mezőgazdasági számviteli információs hálózatban lévő gazdaságokra való alkalmazásának lehetővé tétele érdekében szükséges elkészíteni a szerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat adatszolgáltatási rovatai közötti megfelelési táblázatot.

(7)

A standard termelési értékek egy ötéves bázisidőszak átlagértékein alapulnak, amelyeket azonban indokolt rendszeresen frissíteni azért, hogy a gazdasági folyamatokat figyelembe lehessen venni annak érdekében, hogy a tipológia továbbra is teljes mértékben alkalmazható legyen. A frissítés rendszerességét azokhoz az évekhez indokolt igazítani, amelyekben a gazdaságszerkezeti felmérésekre sor kerül.

(8)

A mezőgazdasági számviteli információs hálózatba (FADN 2010) felveendő adatszolgáltató gazdaságok kiválasztási tervének felvázolása érdekében szükséges gondoskodni arról, hogy az e rendeletben előírt tipológiát már a 2007. évi gazdaságszerkezeti felmérés során alkalmazzák. Emellett a tipológia szerint besorolt gazdaságok helyzetével kapcsolatos felmérések összehasonlíthatóságának biztosítása érdekében arról is indokolt gondoskodni, hogy azt már a 2010. évi gazdaságszerkezeti felmérést megelőzően is alkalmazzák a gazdaságok számviteli adathálózatában. Ezért szükséges egy olyan eltérésről rendelkezni, amely biztosítja a standard termelési értékek 2004-es bázisévre vonatkozó kiszámítását.

(9)

A standard termelési értékeket és a kiszámításukhoz szükséges adatokat az egyes tagállamok által a 79/65/EGK rendelet 6. cikkével összhangban kijelölt összekötő irodákon keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz. Szükséges biztosítani, hogy az összekötő iroda a vonatkozó információkról a Bizottság által létrehozott tájékoztató rendszeren keresztül közvetlenül tájékoztathassa a Bizottságot. Emellett arról is indokolt előre gondoskodni, hogy a rendszer lehetővé tegye a szükséges információcserét, az összekötő irodák rendelkezésére bocsátott minták alapján. Arról is szükséges rendelkezni, hogy a Bizottság a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságán keresztül tájékoztassa a tagállamokat a számítógépes rendszer megvalósításának általános feltételeiről.

(10)	Az egyértelműség érdekében és tekintettel arra, hogy a közösségi tipológia általánosan alkalmazandó intézkedés, és nem csupán egy meghatározott körbe tartozó címzettjei vannak, a 85/377/EGK határozatot indokolt rendelettel felváltani.

(11)	Az e rendeletben megállapított rendelkezések összhangban állnak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságának véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Tárgy és alkalmazási kör

(1) Ez a rendelet létrehozza a „gazdaságok közösségi tipológiáját” (a továbbiakban: a tipológiát), amely a Közösségben található gazdaságok gazdaságtípus, ökonómiai méret és a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek jelentősége szerinti egységes osztályozását jelenti.

(2) A tipológiát elsősorban a közösségi gazdaságszerkezeti felmérések keretében, és a mezőgazdasági számviteli információs hálózaton keresztül begyűjtött adatoknak a gazdaságtípus és az ökonómiai méret szerinti besorolásához kell használni.

2. cikk

A gazdaságtípus

(1) E rendelet alkalmazásában a „gazdaságtípust” a különböző ágazatok standard termelési értékének a gazdaság szokásos teljes termeléséhez való relatív hozzájárulásának arányában kell megállapítani. A standard termelési értéket az 5. cikk szerint kell meghatározni.

(2) A szükséges részletezettségtől függően a gazdaságtípusokat az alábbi csoportokra lehet osztani:

a)	általános gazdaságtípusok;

b)	fő gazdaságtípusok;

c)	altípusok.

A gazdaságok gazdaságtípus szerinti besorolását az I. melléklet szerint kell elvégezni.

3. cikk

A gazdaság ökonómiai mérete

A gazdaság ökonómiai méretét a gazdaság teljes standard termelési értéke alapján kell meghatározni. Mértékegysége az euro. A gazdaság ökonómiai méretének és az ökonómiai méretosztályok kiszámításának módszereit a II. melléklet tartalmazza.

4. cikk

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységek

A gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó olyan jövedelemszerző tevékenységek jelentőségét, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, ezen egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek a gazdaság összes termelési értékéhez viszonyított százalékos arányában kell megállapítani. Ezt az arányt százaléksávban kell kifejezni. Ezek a százaléksávok a III. melléklet C. része szerint kerülnek meghatározásra.

A gazdaság összes termelési értékét, illetve az arány meghatározását és kiszámításának módszerét a III. melléklet A. és B. része tartalmazza.

5. cikk

A standard termelési érték és az összes standard termelési érték

(1) E rendelet alkalmazásában a „standard termelési érték” a bruttó termelés standard értékét jelenti.

A standard termelési értéket az e rendelet IV. mellékletében említett minden egyes régió, valamint 1166/2008/EK rendelet III. melléklete szerinti, a gazdaságok szerkezetére vonatkozó felmérésekben szereplő minden egyes növénytermesztési és állattenyésztési ágazat vonatkozásában meg kell határozni.

Az egyes ágazatok standard termelési értékének meghatározására szolgáló számítási módszert, illetve a vonatkozó adatok összegyűjtésének folyamatait e rendelet IV. melléklete ismerteti.

(2) A gazdaság teljes standard termelési értékét úgy kapjuk meg, ha az egyes ágazatok tekintetében meghatározott, az egységenkénti standard termelési értékeknek a megfelelő egységek számával történő beszorzásával kapott értékeket összeadjuk.

(3) A standard termelési értékeknek az N. évi gazdaságszerkezeti felmérés céljaira való kiszámítása során a „bázisidőszak” az N–5-től az N–1-ig terjedő egymást követő öt évet magában foglaló N–3. év.

A standard termelési értékeket az első albekezdésben említett ötéves bázisidőszakra számított átlagos alapadatokból kell megállapítani. A gazdasági folyamatok figyelembevételének érdekében a standard termelési értékek frissítését legkésőbb akkor el kell végezni, amikor gazdaságszerkezettel kapcsolatos felmérésre sor kerül.

Az első bázisidőszak, amelyre vonatkozóan standard termelési értéket kell számítani, a 2005., a 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. naptári évet, vagy a 2005–2006-os, a 2006–2007-es, a 2007–2008-as, a 2008–2009-es és a 2009–2010-es mezőgazdasági évet magában foglaló, 2007. évi bázisidőszaknak felel meg.

(4) A (3) bekezdéstől eltérően a 2004. évi bázisidőszakra vonatkozóan a tagállamoknak a 204/2006/EK bizottsági rendelet (4) szerinti, a 2007. évi gazdaságszerkezeti felmérésében szereplő ágazatokra vonatkozóan kell standard termelési értékeket számítaniuk. Ebben az esetben a bázisidőszak vagy a 2003., a 2004. és a 2005. naptári évet, vagy a 2003–2004-es, a 2004–2005-ös és a 2005–2006-os mezőgazdasági évet fedi le.

6. cikk

Az adatok továbbítása a Bizottsághoz

(1) A standard termelési értékeket és a IV. melléklet 3. részében említett adatokat az egyes tagállamok által a 79/65/EGK rendelet 6. cikkével összhangban kijelölt összekötő irodán, vagy azon a szerven keresztül kell eljuttatni a Bizottsághoz (az Eurostathoz), amelyet ezzel a feladattal megbíztak.

(2) Az N. év bázisidőszakára vonatkozó standard termelési értékeket és a IV. melléklet 3. részében említett adatokat a tagállamoknak az N+3. év december 31-ig – vagy ha szükséges – a Bizottság által a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottságával történő egyeztetés után megszabott határidőig kell eljuttatniuk a Bizottsághoz.

A 2004-es bázisévre vonatkozó standard termelési értéket 2008. december 31-ig kell eljuttatni a Bizottsághoz.

(3) A standard termelési értékek és az (1) bekezdésben említett adatok továbbítására a tagállamoknak a Bizottság (az Eurostat) által a dokumentumoknak és információknak a Bizottság és a tagállamok közötti elektronikus cseréje céljából a tagállamok rendelkezésére bocsátott informatikai rendszereket kell használniuk.

(4) A továbbítandó dokumentumok formai és tartalmi követelményeit a Bizottság határozza meg a (3) bekezdésben említett rendszereken keresztül hozzáférhető minták vagy kérdőívek alapján. Az (1) bekezdésben említett adatok jellemzőire vonatkozó előírásokat a mezőgazdasági számviteli információs hálózat közösségi bizottsága határozza meg.

7. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 85/377/EGK határozat hatályát veszti.

A 85/377/EGK határozatot azonban továbbra is alkalmazni kell abból a célból, hogy a mezőgazdasági számviteli információs hálózatába tartozó gazdaságok osztályba sorolását a 2009-es számviteli évvel bezárólag, az 571/88/EGK tanácsi rendeletben (5) említett, a gazdaságszerkezeti felmérésekbe tartozó gazdaságok osztályba sorolását pedig a 2007. évi felméréssel bezárólag el lehessen végezni.

(2) A hatályon kívül helyezett határozatra történő hivatkozások e rendeletre való hivatkozásnak tekintendők, és az V. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell őket értelmezni.

8. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő hetedik napon lép hatályba.

A rendeletet a mezőgazdasági számviteli információs hálózat esetében a 2010-es szmviteli évtől, a gazdaságszerkezeti felmérés esetében pedig a 2010-es felméréssel kezdődően kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 8-án.

a Bizottság részéről

Mariann FISCHER BOEL

a Bizottság tagja

(1) HL 109., 1965.6.23., 1859/65. o.

(2) HL L 220., 1985.8.17., 1. o.

(3) HL L 321., 2008.12.1., 14. o.

(4) HL L 34., 2006.2.7., 3. o.

(5) HL L 56., 1988.3.2., 1. o.

I. MELLÉKLET

A GAZDASÁGOK OSZTÁLYOZÁSA GAZDASÁGTÍPUS SZERINT

A. OSZTÁLYOZÁSI RENDSZER

Szakosodott gazdaságok – növénytermesztés

Általános gazdaságtípus

Fő gazdaságtípus

Altípus

1.	Szakosodott szántóföldi növénytermesztés

15.	Szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény-termesztés

151.	Szakosodott gabona- (a rizs kivételével), olajosmag- és fehérjenövény-termesztés

152.	Szakosodott rizstermesztés

153.	Gabona, olajosmag, fehérjenövény és rizs termesztése vegyesen

16.	Szántóföldi növények termesztése

161.	Szakosodott gyökgumós növények termesztése

162.	Gabona-, fehérjenövény és kapásnövények termesztése vegyesen

163.	Szántóföldi zöldségek szakosodott termesztése

164.	Szakosodott dohánytermesztés

165.	Szakosodott gyapottermesztés

166.	Különféle szántóföldi növények vegyesen

2.	Szakosodott kertészet

21.	Szakosodott növényházi kertészet

211.	Szakosodott növényházi zöldségtermesztés

212.	Szakosodott növényházi virág- és dísznövénytermesztés

213.	Szakosodott vegyes növényházi kertészet

22.	Szakosodott szabadföldi kertészet

221.	Szakosodott szabadföldi zöldségtermesztés

222.	Szakosodott szabadföldi virág- és dísznövénytermesztés

223.	Szakosodott vegyes szabadföldi kertészet

23.	Egyéb kertészet

231.	Szakosodott gombatermesztés

232.	Szakosodott faiskolák

233.	Különféle egyéb kertészeti termelés

3.	Szakosodott ültetvénytermesztés

35.	Szakosodott szőlészet

351.	Szakosodott minőségi bortermelés

352.	Szakosodott bortermelés (a minőségi borok kivételével)

353.	Szakosodott csemegeszőlő-termesztés

354.	Egyéb szőlészet

36.	Gyümölcsök és citrusfélék szakosodott termesztése

361.	Szakosodott gyümölcstermesztés (citrusfélék, trópusi gyümölcsök és héjasgyümölcsűek kivételével)

362.	Citrusfélék szakosodott termesztése

363.	Héjasgyümölcsűek szakosodott termesztése

364.	Trópusi gyümölcsök szakosodott termesztése

365.	Gyümölcsfélék, citrusfélék, trópusi gyümölcsök és héjasgyümölcsűek szakosodott termesztése: vegyes termelés

37.	Szakosodott olajbogyó-termesztés

370.	Szakosodott olajbogyó-termesztés

38.	Különféle szántóföldi növények vegyesen

380.	Különféle szántóföldi növények vegyesen

Szakosodott gazdaságok – állattenyésztés

Általános gazdaságtípus

Fő gazdaságtípus

Altípus

4.	Tömegtakarmány-fogyasztó állatok szakosodott tartása

45.	Szakosodott tejtermelés

450.	Szakosodott tejtermelés

46.	Szakosodott marhatartás – tenyésztés és hízlalás

460.	Szakosodott marhatartás – tenyésztés és hízlalás

47.	Marhatartás – tejtermelés, tenyésztés és hízlalás vegyesen

470.	Marhatartás – tejtermelés, tenyésztés és hízlalás vegyesen

48.	Juh, kecske és egyéb tömegtakarmány-fogyasztó jószág

481.	Szakosodott juhtartás

482.	Juh és marha vegyesen

483.	Szakosodott kecsketartás

484.	Különféle tömegtakarmány-fogyasztó jószág

5.	Abrakfogyasztó állatok szakosodott tartása

51.	Szakosodott sertéstartás

511.	Szakosodott sertéstenyésztés

512.	Szakosodott sertéshízlalás

513.	Sertéstenyésztés és -hízlalás vegyesen

52.	Szakosodott baromfitartás

521.	Szakosodott tojástermelés

522.	Szakosodott hízóbaromfi-tartás

523.	Tojástermelés és hízóbaromfi-tartás vegyesen

53.	Különféle abrakfogyasztó állatok vegyesen

530.	Különféle abrakfogyasztó állatok vegyesen

Vegyes gazdaságok

Általános gazdaságtípus

Fő gazdaságtípus

Altípus

6.	Vegyes növénytermesztés

61.	Vegyes növénytermesztés

611.	Kertészet és ültetvények vegyesen

612.	Szántóföldi növénytermesztés és kertészet vegyesen

613.	Szántóföldi növénytermesztés és szőlészet vegyesen

614.	Szántóföldi növénytermesztés és ültetvények vegyesen

615.	Vegyes növénytermesztés, főként szántóföldi növények termesztése

616.	Egyéb vegyes növénytermesztés

7.	Vegyes állattartó gazdaságok

73.	Vegyes állatállomány, főként tömegtakarmány-fogyasztó állatok

731.	Vegyes állatállomány, főként tejelő állatok

732.	Vegyes állatállomány, főként nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatok

74.	Vegyes állatállomány, főként abrakfogyasztó állatok

741.	Vegyes állatállomány, abrakfogyasztó állatok és tejelők vegyesen

742.	Vegyes állatállomány, abrakfogyasztó állatok és nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatok

8.	Szántóföldi növények – állattartás vegyesen

83.	Szántóföldi növények – tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása vegyesen

831.	Szántóföldi növények tejelő állatállománnyal vegyesen

832.	Tejelő állatok szántóföldi növényekkel vegyesen

833.	Szántóföldi növények nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatállománnyal vegyesen

834.	Nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány szántóföldi növényekkel vegyesen

84.	Különféle növények és állatok vegyesen

841.	Szántóföldi növénytermesztés és abrakfogyasztó állatok vegyesen

842.	Ültetvények és tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány vegyesen

843.

Méhészet

844.	Különféle vegyes növények és állatok

9.	Osztályba nem sorolt gazdaság

90.	Osztályba nem sorolt gazdaság

900.	Osztályba nem sorolt gazdaság

B. MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT ÉS ÖSSZESÍTŐ KÓDOK

I. A gazdaságszerkezeti felmérés és a mezőgazdasági számviteli információs hálózat (FADN) adatszolgáltatási rovatai közötti megfelelések

A standard termelési értékek alkalmazására szolgáló megfelelő rovatok

A rovathoz használandó kód

A gazdaságszerkezetre vonatkozó 2010., 2013., és 2016. évi közösségi felmérés

1166/2008/EK rendelet)

Adatszolgáltatás az FADN keretében

(a mezőgazdasági adatszolgáltatásról szóló 868/2008/EK rendelet ) (1)

Növénytermesztés

2.01.01.01.

Közönséges búza és tönköly

120.	Közönséges búza és tönkölybúza

2.01.01.02.

Durumbúza

121.

Durumbúza

2.01.01.03.

Rozs

122.	Rozs (kétszeres is)

2.01.01.04.

Árpa

123.

Árpa

2.01.01.05.

Zab

124.

Zab

125.	Nyári gabonakeverék

2.01.01.06.

Szemes kukorica

126.	Szemes kukorica (a nedves szemes kukorica is)

2.01.01.07.

Rizs

127.

Rizs

2.01.01.99.

Egyéb gabonafélék szemes terménynek

128.	Egyéb gabonafélék

2.01.02.

Száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek (beleértve a vetőmagot, valamint a gabonafélék és hüvelyesek keverékét)

129.	Fehérjenövények

2.01.02.01.

Ebből borsó, lóbab és édes csillagfürt

360.	Borsó, lóbab és édes csillagfürt

361.	Lencse, csicseriborsó és római bükköny

330.	Egyéb fehérjenövények

2.01.03.

Burgonya (újburgonya és vetőburgonya is)

130.	Burgonya (a korai és a vetőburgonya is)

2.01.04.

Cukorrépa (vetőmag nem)

131.	Cukorrépa (a vetőmagot kivéve)

2.01.05.

Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék (vetőmag nem)

144.	Gumós takarmánynövények és káposztafélék (vetőmag nélkül)

2.01.06.01.

Dohány

134.

Dohány

2.01.06.02.

Komló

133.

Komló

2.01.06.03.

Gyapot

347.

Gyapot

2.01.06.04.

Káposztarepce és répare

331.

Repce

2.01.06.05.

Napraforgó

332.	Napraforgó

2.01.06.06.

Szója

333.

Szója

2.01.06.07.

Lenmag (olajlen)

364.	Len, a rostlen kivételével

2.01.06.08.

Egyéb olajos magvúak

334.	Egyéb olajnövények

2.01.06.09.

Len

373.

Rostlen

2.01.06.10.

Kender

374.

Kender

2.01.06.11.

Egyéb rostnövények

2.01.06.12.

Illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények

345.	Gyógynövények, fűszer- és illóolaj-tartalmú növények, a teát, a kávét és a kávécikóriát is beleértve

2.01.06.99.

Egyéb, máshová nem sorolt ipari növények

346.

Cukornád

348.	Egyéb ipari növények

2.01.07.

Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, ebből:

2.01.07.01.

Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás

2.01.07.01.01.

Szántóföld

136.	Szántóföldön, vetésforgóban termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca

2.01.07.01.02.

Árutermelő kertészet

137.	Szabadföldi árutermelő kertészetben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca

2.01.07.02.

Üvegház vagy más (járható) védőtakarás

138.	Termesztőberendezésben termesztett friss zöldségfélék, dinnye és szamóca

2.01.08.

Virágok és dísznövények (a faiskolákat kivéve):

2.01.08.01.

Szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás

140.	Szabadföldön termesztett virágok és dísznövények (a csemetekert nélkül)

2.01.08.02.

Üvegház vagy más (járható) védőtakarás

141.	Termesztőberendezésben termesztett virágok és dísznövények

2.01.09.

Takarmánynövények zölden betakarítva

2.01.09.01.

Időszaki gyep

147.	Időszaki gyep

2.01.09.02.

Egyéb takarmánynövények

145.	Egyéb takarmánynövények

2.01.09.02.01.

Silókukorica

326.	Takarmánykukorica

2.01.09.02.02.

Pillangós zöldtakarmányok

VALAMINT

327.	Egyéb silózásra szánt gabonafélék VALAMINT

2.01.09.02.99.

Egyéb, máshová nem sorolt takarmánynövények zölden betakarítva

328.	Egyéb takarmánynövények

2.01.10.

Szántóföldi vetőmagok és palánták

142.

Fűmag

143.	Egyéb vetőmag

2.01.11.

Egyéb szántóföldi növények

148.	A 120–147. rovatban nem szereplő egyéb szántóföldi növények

149.	Vetésre előkészített, másoknak bérbe adott föld, beleértve az alkalmazottak számára természetbeni juttatásként rendelkezésére bocsátott földet is

2.01.12.01.

Támogatásra nem jogosult ugar

146.

Ugar

—	Hiányzó adatok (3. kód) Pénzügyi támogatásra nem jogosult ugar

2.01.12.02.

Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar

146.

Ugar

—	Hiányzó adatok (8. kód) Művelésből kivont, termelési célokra nem használt föld, amely után a gazdaság pénzügyi támogatásra jogosult

2.03.01.

Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt

150.	Rétek és állandó legelők

2.03.02.

Külterjes legelő

151.	Extenzív gyep

2.03.03.

A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét

314.	Termelési célokra már nem használt, támogatásra jogosult állandó gyepterület

2.04.01.

Gyümölcsös- és bogyós ültetvények

152.	Gyümölcsösök és bogyósgyümölcs-ültetvények

2.04.01.01.

Gyümölcsös ültetvények, ebből:

2.04.01.01.01.

Mérsékelt égövi gyümölcsfajok

349.	Almatermésűek

350.	Csonthéjas gyümölcsök

2.04.01.01.02.

Szubtrópusi gyümölcsfajok

353.	Trópusi és szubtrópusi gyümölcsök

2.04.01.02.

Bogyósok

352.	Kisméretű gyümölcsök és bogyók

2.04.01.03.

Héjasok

351.	Héjas gyümölcsök

2.04.02.

Citrusültetvények

153.	Citrusültetvények

2.04.03.

Olívaültetvények

154.	Olajfaligetek

2.04.03.01.

Szokásosan étkezési olajbogyó termesztése

281.	Étkezési olajbogyó

2.04.03.02.

Szokásosan olajkészítésre szánt olajbogyó termesztése

282.	Olajbogyó olívaolaj előállításához

283.

Olívaolaj

2.04.04.

Szőlő, ebből az, ahol a szokásos termék:

155.

Szőlő

2.04.04.01.

Minőségi bor

286.	Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott minőségi borok előállításához való szőlő

292.	Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok előállításához való szőlő

289.	Oltalom alatt álló eredetmegjelöléssel (OEM) ellátott minőségi borok

294.	Oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel (OFJ) ellátott minőségi borok

2.04.04.02.

Egyéb bor

293.	Egyéb borok előállításához való szőlő

288.	Különféle borászati termékek: a gazdaságban termelt szőlőmust, szőlőlé, fogyasztási borpárlat, borecet és egyéb termékek

295.	Egyéb borok

2.04.04.03.

Csemegeszőlő

285.	Csemegeszőlő

2.04.04.04.

Mazsola

291.

Mazsola

2.04.05.

Faiskolák

157.	Csemetekertek, ideértve a szőlőoltvány-iskolákat

2.04.06.

Egyéb ültetvények

—	ebből karácsonyfa

158.	Egyéb ültetvények

2.04.07.

Üvegházi ültetvények

156.	Termesztőberendezésben termesztett ültetvények

2.06.01.

Gomba

139.

Gomba

II.

Állattenyésztés

3.01.

Lófélék

22.

Lófélék

3.02.01.

Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha

23.

Hízóborjú

24.	Egyéb, egy évnél fiatalabb szarvasmarha

3.02.02.

Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha

25.	1–2 év közötti hím szarvasmarha

3.02.03.

Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha

26.	1–2 év közötti nőstény szarvasmarha

3.02.04.

Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha

27.	Kétéves vagy idősebb hím szarvasmarha

3.02.05.

Kétéves és idősebb üsző

28.	Tenyészüsző

29.

Hízóüsző

3.02.06.

Tejhasznú tehén

30.	Tejelő tehén

31.	Selejttehén

3.02.99.

Egyéb tehén

32.	Egyéb tehén

3.03.01.

Juh (mindenféle korú)

3.03.01.01.

Juh, nőivarú tenyészállat

40.

Anyajuh

3.03.01.99.

Egyéb juh

41.

Egyéb juh

3.03.02.

Kecske (mindenféle korú)

3.03.02.01.

Kecske, nőivarú tenyészállat

38.	Anyakecske

3.03.02.99.

Egyéb kecske

39.	Egyéb kecske

3.04.01.

20 kg élősúly alatti malac

43.

Malac

3.04.02.

50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca

44.	Tenyészkoca

3.04.99.

Egyéb sertés

45.	Hízósertés

46.	Egyéb sertés

3.05.01.

Brojler

47.

Húscsirke

3.05.02.

Tojótyúk

48.

Tojótyúk

3.05.03.

Egyéb baromfi

49.	Egyéb baromfi

3.05.03.01.

Pulyka

3.05.03.02.

Kacsa

3.05.03.03.

Liba

3.05.03.04.

Strucc

3.05.03.99.

Egyéb, máshol nem említett baromfi

3.06.

Nyúl, nőivarú tenyészállat

34.

Anyanyúl

3.07.

Méh

33.

Méhkaptár

II. A 2010., 2013. és 2016. évi gazdaságszerkezeti felmérésben szereplő egyes ágazatokat összesítő kódok

P45.

Szarvasmarha, tejtermelés = 3.02.01. (Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha) + 3.02.03. (Egy és két év közötti életkorú nőivarú szarvasmarha) + 3.02.05. (Kétéves és idősebb üsző) + 3.02.06. (Tejhasznú tehén)

P46.

Szarvasmarha = P45 (szarvasmarha, tejtermelés) + 3.02.02. (Egy és két év közötti életkorú hímivarú szarvasmarha) + 3.02.04. (Kétéves és idősebb hímivarú szarvasmarha) + 3.02.99. (egyéb tehén)

Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása = 3.01. (lófélék) + P46 (szarvasmarha) + 3.03.01.01. (Juh, nőivarú tenyészállat) + 3.03.01.99 (egyéb juh) + 3.03.02.01. (Kecske, nőivarú tenyészállat) + 3.03.02.99. (egyéb kecske)

Ha GL=0

FCP1	Értékesítési célú takarmány-termelés = 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék) + 2.01.09. (Takarmánynövények zölden betakarítva) + 2.03.01. (Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt) + 2.03.02. (külterjes legelő)
FCP4	Tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya = 0
P17	Gyökgumósok = 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa) + 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék)

Ha GL>0

FCP1	Értékesítési célú takarmány-termelés = 0
FCP4	Tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya = 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék) + 2.01.09 Takarmánynövények zölden betakarítva) + 2.03.01. (Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt) + 2.03.02. (külterjes legelő)
P17	Gyökgumósok = 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa)

P151.

Gabonafélék a rizs kivételével = 2.01.01.01. (Közönséges búza és tönköly) + 2.01.01.02. (durumbúza) + 2.01.01.03. (rozs) + 2.01.01.04. (árpa) + 2.01.01.05. (zab) + 2.01.01.06. (szemes kukorica) + 2.01.01.99. (Egyéb gabonafélék szemes terménynek)

P15.

Gabonafélék = P151 (gabonafélék a rizs kivételével) + 2.01.01.07. (rizs)

P16.

Olajos magvak = 2.01.06.04. (káposztarepce és réparepce) + 2.01.06.05. (napraforgó) + 2.01.06.06. (szója) + 2.01.06.07. (Lenmag (olajlen)) + 2.01.06.08. (egyéb olajos magvúak)

P51.

Sertés = 3.04.01. (20 kg élősúlynál kisebb malac) + 3.04.02. (50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca) + 3.04.99. (egyéb sertés)

P52.

Baromfi = 3.05.01. (brojler) + 3.05.02. (tojótyúk) + 3.05.03. (egyéb baromfi)

P1.

Általános növénytermesztés = P15 (gabonafélék) + 2.01.02. (száraz hüvelyesek és fehérjetartalmú növények szemes terménynek) + 2.01.03. (burgonya) + 2.01.04. (cukorrépa) + 2.01.06.01. (dohány) + 2.01.06.02. (komló) + 2.01.06.03. (gyapot) + P16 (olajos magvak) + 2.01.06.09. (len) + 2.01.06.10. (kender) + 2.01.06.11. (egyéb rostnövények) + 2.01.06.12. (illóolajnövények, gyógyhatású és fűszernövények) + 2.01.06.99. (egyéb, máshová nem sorolt ipari növények) + 2.01.07.01.01. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca – szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás – szántóföld) + 2.01.10. (szántóföldi vetőmagok és palánták) + 2.01.11. (egyéb szántóföldi növények) + 2.01.12.01. (támogatásra nem jogosult ugar) + FCP1 (értékesítési célú takarmány-termelés)

P2.

Kertészet = 2.01.07.01.02. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca – szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás – árutermelő kertészet) + 2.01.07.02. (friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca – üvegház vagy más (járható) védőtakarás) + 2.01.08.01. (virágok és dísznövények – szabadföld vagy alacsony (nem járható) védőtakarás) + 2.01.08.02. (virágok és dísznövények – üvegház vagy más (járható) védőtakarás) + 2.06.01. (gomba) + 2.04.05. (faiskolák)

P3.

Ültetvények = 2.04.01. (Gyümölcsös és bogyós ültetvények) + 2.04.02. (citrusültetvények) + 2.04.03. (olívaültetvények) + 2.04.04. (szőlő) + 2.04.06. (egyéb ültetvények) + 2.04.07. (üvegházi ültetvények)

P4.

Tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartása és takarmánytermesztés = GL (tömegtakarmány-fogyasztó állatok) + FCP4 (tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya)

P5.

Abrakfogyasztó állatok = P51 (sertés) + P52 (baromfi) + 3.06. (Nyúl, nőivarú tenyészállat)

C. A GAZDASÁGTÍPUSOK MEGHATÁROZÁSA

A gazdaságtípust két jellemző határozza meg:

Az érintett ágazatok jellege

Az ágazatok a 2010., 2013., és 2016. évi közösségi gazdaságszerkezeti felmérésekben szereplő ágazatok listájára utalnak, feltüntetésük során az e melléklet B.I. részében szereplő kódokat, vagy az e melléklet B.II. részében felsorolt, az egyes ágazatokat összesítő kódokat kell használni. (2).

b)	Az osztályok határait meghatározó küszöbértékek Eltérő rendelkezés hiányában ezeket a küszöbértékeket a gazdaság teljes standard termelési értékének törtrészében kell megadni.

Szakosodott gazdaságok – növénytermesztés

Gazdaságtípus						Fogalommeghatározás	Az ágazatok kódja és a küszöbértékek (lásd: a Melléklet B. részét)
Általános típus		Fő típus		Altípus
Kód		Kód		Kód
1.	Szakosodott szántóföldi növénytermesztés					Általános növénytermesztés, azaz gabonafélék, magtermelési célú száraz hüvelyesek és fehérjenövények, olajos magvak, burgonya, cukorrépa, ipari növények, friss zöldségek, dinnyefélék, szamócafélék a szántóföldön, szántóföldi növények vetőmagvai és szaporítóanyagai, egyéb szántóföld, ugar és értékesítési célú takarmány > 2/3	P1 > 2/3
		15.	Szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény termesztés			Gabonafélék, olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek > 2/3	P15 + P16 + 2.01.02. > 2/3
				151.	Szakosodott gabona-, olajosmag- és fehérjenövény termesztés	Gabonafélék (rizs kivételével), olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek > 2/3	P151 + P16 + 2.01.02. > 2/3
				152.	Szakosodott rizstermesztés	Rizs > 2/3	2.01.01.07. > 2/3
				153.	Gabona-, fehérjenövény és rizs termesztése vegyesen	A 15. osztályba tartozó gazdaságok, a 151. és 152. osztály kivételével
		16.	Szántóföldi növények termesztése			Általános növénytermesztés > 2/3; gabonafélék, olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek ≤ 2/3	P15 + P16 + 2.01.02. ≤ 2/3
				161.	Szakosodott gyökérnövény-termesztés	Burgonya, cukorrépa és takarmányozásra használt gyökérnövények és káposztafélék > 2/3	P17 > 2/3
				162.	Gabona-, fehérjenövény és gyökérnövények termesztése vegyesen	Gabonafélék, olajos magvak, száraz hüvelyesek és fehérjenövények szemes terménynek > 1/3, gyökgumósok > 1/3	P15 + P16 + 2.01.02. > 1/3; P17 > 1/3
				163.	Szántóföldi zöldségek szakosodott termesztése	Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca szántóföldön > 2/3	2.01.07.01.01. > 2/3
				164.	Dohány szakosodott termesztése	Dohány > 2/3	2.01.06.01. > 2/3
				165.	Gyapot szakosodott termesztése	Gyapot > 2/3	2.01.06.03. > 2/3
				166.	Különféle szántóföldi növények vegyesen	A 16. osztályba tartozó gazdaságok, a 161., 162., 163., 164. és 165. osztály kivételével
2.	Szakosodott kertészet					Friss zöldségek, dinnyefélék, szamócafélék, árutermelő kertészetben és fóliatakarás alatt és virágok és dísznövények – szabadföldön és fóliatakarás alatt, gomba és faiskolák > 2/3	P2 > 2/3
		21.	Szakosodott növényházi kertészet			Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt és virágok és dísznövények üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt > 2/3	2.01.07.02. + 2.01.08.02. > 2/3
				211.	Szakosodott növényházi zöldségtermesztés	Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca, üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt > 2/3	2.01.07.02. > 2/3
				212.	Szakosodott növényházi virág- és dísznövénytermesztés	Virágok és dísznövények üvegházban vagy más (járható) védőtakarás alatt > 2/3	2.01.08.02. > 2/3
				213.	Szakosodott vegyes növényházi kertészet	A 21. osztályba tartozó gazdaságok, a 211. és 212. osztály kivételével
		22.	Szakosodott szabadföldi kertészet			Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca árutermelő kertészetben, virágok és dísznövények szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt > 2/3	2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. > 2/3
				221.	Szakosodott szabadföldi zöldségtermesztés	Friss zöldségfélék, dinnyék, szamóca árutermelő kertészetben > 2/3	2.01.07.01.02. > 2/3
				222.	Szakosodott szabadföldi virág- és dísznövénytermesztés	Virágok és dísznövények szabadföldön vagy alacsony (nem járható) védőtakarás alatt > 2/3	2.01.08.01. > 2/3
				223.	Szakosodott vegyes szabadföldi kertészet	A 22. osztályba tartozó gazdaságok, a 221. és 222. osztály kivételével
		23.	Egyéb kertészet			Kertészeti gazdaságok növényházi kertészettel ≤ 2/3 és szabadföldi kertészettel ≤ 2/3	2.01.07.01.02. + 2.01.08.01. ≤ 2/3; 2.01.07.02. + 2.01.08.02. ≤ 2/3
				231.	Szakosodott gombatermesztés	Gomba > 2/3	2.06.01. > 2/3
				232.	Szakosodott faiskolák	Faiskolák > 2/3	2.04.05. > 2/3
				233.	Különféle kertészetek	A 23. osztályba tartozó gazdaságok, a 231. és 232. osztály kivételével
3.	Szakosodott ültetvénytermesztés					Gyümölcs- és bogyósgyümölcs-ültetvények, citrus-, olíva- és szőlőültetvények, egyéb ültetvények és ültetvények fóliatakarás alatt > 2/3	P3 > 2/3
		35.	Szakosodott szőlészet			Szőlő > 2/3	2.04.04. > 2/3
				351.	Minőségi borok szakosodott termelése	Szőlő, ahol a szokásos termék minőségi bor > 2/3	2.04.04.01. > 2/3
				352.	Szakosodott bortermelés (a minőségi borok kivételével)	Szőlő, ahol a szokásos termék egyéb bor > 2/3	2.04.04.02. > 2/3
				353.	Csemegeszőlő szakosodott termesztése	Szőlő, ahol a szokásos termék csemegeszőlő> 2/3	2.04.04.03. > 2/3
				354.	Egyéb szőlők	A 35. osztályba tartozó gazdaságok, a 351., 352. és 353. osztály kivételével
		36.	Gyümölcsök és citrusfélék szakosodott termesztése			Gyümölcsös- és bogyós ültetvények, citrusültetvények > 2/3	2.04.01. + 2.04.02. > 2/3
				361.	Szakosodott gyümölcstermesztés (citrusfélék, trópusi gyümölcsök vagy csonthéjasok kivételével)	Mérsékelt égövi gyümölcsfajok és bogyósok> 2/3	2.04.01.01.01. + 2.04.01.02. > 2/3
				362.	Citrusfélék szakosodott termesztése	Citrusültetvények > 2/3	2.04.02. > 2/3
				363.	Héjasgyümölcsűek szakosodott termesztése	Héjasok > 2/3	2.04.01.03. > 2/3
				364.	Trópusi gyümölcsök szakosodott termesztése	Szubtrópusi gyümölcsfajok > 2/3	2.04.01.01.02. > 2/3
				365.	Gyümölcsfélék, citrusfélék, trópusi gyümölcsök és héjasgyümölcsűek szakosodott termesztése: vegyes termelés	A 36. osztályba tartozó gazdaságok, a 361., 362., 363. és 364. osztály kivételével
		37.	Szakosodott olajbogyó-termesztés	370.	Szakosodott olajbogyó-termesztés	Olívaültetvények > 2/3	2.04.03. > 2/3
		38.	Különféle ültetvények vegyesen	380.	Különféle ültetvények vegyesen	A 3. osztályba tartozó gazdaságok, a 35., 36. és 37. osztály kivételével

Szakosodott gazdaságok – állattenyésztés

Gazdaságtípus						Fogalommeghatározás	Az ágazatok kódja és küszöbértékek (lásd: a Melléklet B. részét)
Általános típus		Fő típus		Altípus
Kód		Kód		Kód
4.	Tömegtakarmány-fogyasztó állatok szakosodott tartása					Tömegtakarmány-fogyasztó állatok takarmánya (azaz takarmányozásra használt gyökgumósok és káposztafélék, zölden betakarított növények, legelő és rét, extenzív gyep) és tömegtakarmány-fogyasztó állat (azaz lófélék, minden fajta szarvasmarha, juh és kecske) > 2/3	P4 > 2/3
		45.	Szakosodott tejtermelés			Tejhasznú tehenek > a teljes tömegtakarmány-fogyasztó állomány 3/4-e; tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állat és takarmány 1/3-a	3.02.06. > 3/4 GL; GL > 1/3 P4
		46.	Szakosodott marhatartás – tenyésztés és hízlalás			Minden szarvasmarha (azaz egy évnél fiatalabb szarvasmarha, egy és két év közötti életkorú szarvasmarha, kétéves és idősebb szarvasmarha (hím, üsző, tejelő tehén és egyéb tehén) > a tömegtakarmány-fogyasztó állat 2/3-a; tejelő tehenek ≤ a tömegtakarmány-fogyasztó állat 1/10-e; tömegtakarmány-fogyasztó állat > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány 1/3-a	P46 > 2/3 GL; 3.02.06. ≤ 1/10 GL; GL > 1/3 P4
		47.	Marhatartás – tejtermelés, tenyésztés és hízlalás vegyesen			Minden szarvasmarha > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 2/3-a; tejelő tehenek > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/10-e; tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és a takarmány 1/3-a; a 45. osztályba tartozó gazdaságok kivételével	P46 > 2/3 GL; 3.02.06. > 1/10 GL; GL > 1/3 P4; a 45. kivételével
		48.	Juh, kecske és egyéb tömegtakarmány-fogyasztó jószág			Minden szarvasmarha ≤ a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 2/3-a	P46 ≤ 2/3
				481.	Szakosodott juhtartás	Juh (mindenféle korú) > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 2/3-a; tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és a takarmány 1/3-a	3.03.01. > 2/3 GL; GL > 1/3 P4
				482.	Juh és marha vegyesen	Minden szarvasmarha > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a, juh (mindenféle korú) > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a és tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és a takarmány 1/3-a	P46 > 1/3 GL; 3.03.01. > 1/3 GL; GL > 1/3 P4
				483.	Szakosodott kecsketartás	Kecske (mindenféle korú) > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 2/3-a; tömegtakarmány-fogyasztó állatok > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány 1/3-a	3.03.02. > 2/3 GL; GL > 1/3 P4
				484.	Különféle tömegtakarmány-fogyasztó jószág	A 48. osztályba tartozó gazdaságok, a 481., 482. és 483. osztály kivételével
5.	Abrakfogyasztó állatok szakosodott tartása					Abrakfogyasztók, azaz: sertés (azaz malac, tenyészkoca, egyéb sertés), baromfi (azaz brojlercsirke, tojótyúk, egyéb baromfi) és anyanyulak > 2/3	P5 > 2/3
		51.	Szakosodott sertéstartás			Sertés > 2/3	P51 > 2/3
				511.	Szakosodott sertéstenyésztés	50 kg vagy nagyobb súlyú tenyészkoca > 2/3	3.04.02. > 2/3
				512.	Szakosodott sertéshízlalás	20 kg élősúly alatti malac és egyéb sertés > 2/3	3.04.01. + 3.04.99. > 2/3
				513.	Sertéstenyésztés és -hízlalás vegyesen	Az 51. osztályba tartozó gazdaságok, az 511. és 512. osztály kivételével
		52.	Szakosodott baromfitartás			Baromfi > 2/3	P52 > 2/3
				521.	Szakosodott tojástermelés	Tojótyúk > 2/3	3.05.02. > 2/3
				522.	Szakosodott hízóbaromfi-tartás	Brojler és egyéb baromfi > 2/3	3.05.01. + 3.05.03. > 2/3
				523.	Tojástermelés és hízóbaromfi-tartás vegyesen	Az 52. osztályba tartozó gazdaságok, az 521. és 522. osztály kivételével
		53.	Különféle abrakfogyasztó állatok vegyesen			Az 5. osztályba tartozó gazdaságok, az 51. és 52. osztály kivételével

Vegyes gazdaságok

Gazdaságtípus						Fogalommeghatározás	Az ágazatok kódja és a küszöbértékek (lásd: a Melléklet B részét)
Általános típus		Fő típus		Altípus
Kód		Kód		Kód
6.	Vegyes növénytermesztés	61.	Vegyes növénytermesztés			Általános növénytermesztés, kertészet és ültetvények > 2/3 de {általános növénytermesztés ≤ 2/3 és kertészet ≤ 2/3 és ültetvények ≤ 2/3}	(P1 + P2 + P3) > 2/3; P1 ≤ 2/3; P2 ≤ 2/3; P3 ≤ 2/3
				611.	Kertészet és ültetvények vegyesen	Kertészet > 1/3; ültetvények > 1/3	P2 > 1/3; P3 > 1/3
				612.	Szántóföldi növénytermesztés és kertészet vegyesen	Általános növénytermesztés > 1/3; kertészet > 1/3	P1 > 1/3; P2 > 1/3
				613.	Szántóföldi növénytermesztés és szőlők vegyesen	Általános növénytermesztés > 1/3; szőlő > 1/3	P1 > 1/3; 2.04.04.> 1/3
				614.	Szántóföldi növénytermesztés és ültetvények vegyesen	Általános növénytermesztés > 1/3; ültetvények > 1/3; szőlő ≤ 1/3	P1 > 1/3; P3 > 1/3; 2.04.04.≤ 1/3
				615.	Vegyes növénytermesztés, főként szántóföldi növények termesztése	Általános növénytermesztés > 1/3; nincs más tevékenység > 1/3	P1 > 1/3; P2 ≤ 1/3; P3 ≤ 1/3;
				616.	Egyéb vegyes növénytermesztés	A 61. osztályba tartozó gazdaságok, a 611., 612., 613., 614. és 615. osztály kivételével
7.	Vegyes állattartó gazdaságok					Tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány és abrakfogyasztó állatok > 2/3; tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány ≤ 2/3; abrakfogyasztó állatok ≤ 2/3	P4 + P5 > 2/3; P4 ≤ 2/3; P5 ≤ 2/3
		73.	Vegyes állatállomány, főként tömegtakarmány-fogyasztó állatok			Tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány > abrakfogyasztó állatok	P4 > P5
				731.	Vegyes állatállomány, főként tejelő állatok	Szarvasmarha, tejtermelés > 1/3 tömegtakarmány-fogyasztó állatok; tejhasznú tehén > tejelő szarvasmarha 1/2-e	P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45;
				732.	Vegyes állatállomány, főként nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatok	A 73. osztályba tartozó gazdaságok, a 731. osztály kivételével
		74.	Vegyes állatállomány, főként abrakfogyasztó állatok			Tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány ≤ abrakfogyasztó állatok	P4 ≤ P5
				741.	Vegyes állatállomány: abrakfogyasztó állatok és tejelők	Szarvasmarha, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a; abrakfogyasztó állatok > 1/3, tejhasznú tehén > a szarvasmarha 1/2-e, tejtermelés	P45 > 1/3 GL; P5 > 1/3; 3.02.06. > 1/2 P45
				742.	Vegyes állatállomány, abrakfogyasztó állatok és nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatok	A 74. osztályba tartozó gazdaságok, a 741. osztály kivételével
8.	Szántóföldi növények – állatállomány vegyesen					Az 1–7. osztályba nem tartozó gazdaságok
		83.	Szántóföldi növények – tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány vegyesen			Általános növénytermesztés > 1/3; tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány > 1/3	P1 > 1/3; P4 > 1/3
				831.	Szántóföldi növények tejelő állatállománnyal vegyesen	Szarvasmarha, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a; tejhasznú tehén > a szarvasmarha 1/2-e, tejtermelés; szarvasmarha, tejtermelés < általános növénytermesztés	P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45; P45 < P1
				832.	Tejelő állatok szántóföldi növényekkel vegyesen	Szarvasmarha, tejtermelés > a tömegtakarmány-fogyasztó állatok 1/3-a; tejhasznú tehén > a szarvasmarha 1/2-e, tejtermelés: szarvasmarha, tejtermelés ≥ általános növénytermesztés	P45 > 1/3 GL; 3.02.06. > 1/2 P45; P45 ≥ P1
				833.	Szántóföldi növények nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatállománnyal vegyesen	Általános növénytermesztés > tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány, a 831. osztályba tartozó gazdaságok kivételével	P1 > P4; kivéve: 831
				834.	Nem tejelő tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány szántóföldi növényekkel vegyesen	A 83. osztályba tartozó gazdaságok, a 831., 832. és 833. osztály kivételével
		84.	Különféle növények és állatok vegyesen			A 8. osztályba tartozó gazdaságok, a 83. osztály kivételével
				841.	Szántóföldi növénytermesztés és abrakfogyasztó állatok vegyesen	Általános növénytermesztés > 1/3; abrakfogyasztó állatok> 1/3	P1 > 1/3; P5 > 1/3
				842.	Ültetvények és tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány vegyesen	Általános növénytermesztés > 1/3; tömegtakarmány-fogyasztó állatok és takarmány > 1/3	P3 > 1/3; P4 > 1/3
				843.	Méhészet	Méh > 2/3	3.7. > 2/3
				844.	Különféle növények és állatok vegyesen	A 84. osztályba tartozó gazdaságok, a 841., 842. és 843. osztály kivételével

Osztályba nem sorolt gazdaság

Gazdaságtípus				Fogalommeghatározás	Az ágazatok kódja és a küszöbértékek (lásd: a Melléklet B részét)
Általános típus		Fő típus	Altípus
Kód		Kód	Kód
9.	Osztályba nem sorolt gazdaság			Osztályba nem sorolt gazdaság	Teljes standard termelési érték = 0

(1) HL L 237., 2008.9.4., 18. o.

(2) A 2.01.05. (Takarmányozásra használt gumósok és káposztafélék), 2.01.09. (Takarmánynövények zölden betakarítva), 2.01.12.01. (Támogatásra nem jogosult ugar), 2.01.12.02. (Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar), 2.02. (Konyhakertek), 2.03.01. (Legelő és rét, kivéve a külterjes legelőt), 2.03.02. (külterjes legelő), 2.03.03. (A termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő és rét), 3.02.01. (Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha), 3.03.01.99. (Egyéb juh), 3.03.02.99. (Egyéb kecske) és 3.04.01. (20 kg élősúly alatti malac) mutatókat (lásd: a IV. melléklet 5. pontja) kizárólag bizonyos feltételek esetén használják.

II. MELLÉKLET

A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE

A. A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE

A gazdaságok ökonómiai méretét a gazdaság EUR-ban kifejezett teljes standard termelési értékében mérik.

B. A GAZDASÁGOK ÖKONÓMIAI MÉRETE SZERINTI OSZTÁLYOK

A gazdaságokat osztályokba sorolják, amelyek határértékei az alábbiak:

Osztályok	Határértékek euróban
I.	2 000 EUR alatt
II.	2 000 -től 4 000 EUR-ig
III.	4 000 -től 8 000 EUR-ig
IV.	8 000 -től 15 000 EUR-ig
V.	15 000 -től 25 000 EUR-ig
VI.	25 000 -től 50 000 EUR-ig
VII.	50 000 -től 100 000 EUR-ig
VIII.	100 000 -től 250 000 EUR-ig
IX.	250 000 -től 500 000 EUR-ig
X.	500 000 -től 750 000 EUR-ig
XI.	750 000 -től 1 000 000 EUR-ig
XII.	1 000 000 -től 1 500 000 EUR-ig
XIII.	1 500 000 -től 3 000 000 EUR-ig
XIV.	3 000 000 EUR, vagy a fölött

A mezőgazdasági számviteli információs hálózat alkalmazásához és a gazdaságszerkezeti felmérésekhez előírt szabályok elrendelhetik, hogy a IV. és V., a VIII. és IX., a X. és XI., a XII–XIV., vagy a X–XIV. osztályt összevonják.

A 79/65/EGK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének végrehajtása során a tagállamoknak a mezőgazdasági számviteli információs hálózat felmérései céljából a gazdaságok ökonómiai méretének küszöbértékeit úgy kell meghatározniuk, hogy azok egybeessenek a fent szereplő méretosztályok határaival.

III. MELLÉKLET

A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK

A. A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK MEGHATÁROZÁSA

Azon jövedelemszerző tevékenységek, amelyek a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódnak, de nem tartoznak a gazdaság mezőgazdasági alaptevékenységei közé, a gazdasághoz kapcsolódó és a gazdaságra gazdasági hatást gyakorló valamennyi tevékenységet tartalmazzák, a mezőgazdasági alaptevékenységek kivételével. Azok a tevékenységek tartoznak ide, amelyek során a gazdaság forrásait (terület, épületek, gépek, mezőgazdasági termékek) vagy a gazdaság termékeit használják fel.

B. A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉNEK BECSLÉSE

A gazdaság össztermelésében a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységet a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az össztermeléséhez viszonyított arányaként (a közvetlen kifizetéseket is beleértve), az alábbiak szerint becsülik fel:

C. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐK JÖVEDELMÉBEN A GAZDASÁGHOZ KÖZVETLENÜL KAPCSOLÓDÓ EGYÉB JÖVEDELEMSZERZŐ TEVÉKENYSÉGEK JELENTŐSÉGÉT TÜKRÖZŐ OSZTÁLYOK

A gazdaságokat úgy sorolják osztályba, hogy az tükrözze a gazdasághoz közvetlenül kapcsolódó egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek az összetermeléshez viszonyított jelentőségét, amelynek határait az alábbiak szerint szabják meg:

Osztályok	Százalékos határértékek
I.	0-tól 10 %-ig
II.	10-től 50 %-ig
III.	50 %-tól, de 100 % alatt

IV. MELLÉKLET

A STANDARD TERMELÉSI ÉRTÉKEK (STÉ-k)

1. A STANDARD TERMELÉSI ÉRTÉK MEGHATÁROZÁSA ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK ELVEI

a) Egy mezőgazdasági ágazat termelési értéke alatt a bruttó mezőgazdasági termelés termelői áron számított, pénzben kifejezett értékét értjük.

A standard termelési érték (STÉ) az egyes mezőgazdasági ágazatok tekintetében a termelési értéknek az adott régióban fennálló helyzetnek megfelelő értékét mutatja.

b) A termelési érték a fő termék(ek) és a melléktermék(ek) értékének összege.

Az értékeket az egységenkénti termelésnek a termelői árral képzett szorzataként számolják ki. Ez nem tartalmazza a hozzáadottérték-adót, a termékekre kivetett adókat és a közvetlen kifizetéseket.

c) Termelési időszak

A standard termelési értékek 12 hónapos termelési időszakra vonatkoznak (naptári év vagy mezőgazdasági termelési év).

Azoknak a növénytermesztési vagy állattartási termékeknek az esetében, amelyeknél a termelési időszak 12 hónapnál rövidebb vagy hosszabb, 12 havi növekedésnek vagy termelésnek megfelelő standard termelési értékekkel számolnak.

d) Alapadatok és bázisidőszak

A standard termelési értékeket a b) pontban említett tényezők felhasználásával határozzák meg. Ebből a célból a tagállamok öt egymást követő naptári évet vagy mezőgazdasági termelési évet lefedő bázisidőszakra vonatkozó alapadatokat gyűjtenek össze. A bázisidőszakot a Bizottság állapítja meg és az minden tagállam esetében azonos. A 2007. évi bázisidőszakra vonatkozó standard termelési értékek a 2005., a 2006., a 2007., a 2008. és a 2009. naptári évet, vagy a 2005–2006-os, a 2006–2007-es, a 2007–2008-as, a 2008–2009-es és a 2009–2010-es mezőgazdasági évet fedik le.

e) Mértékegységek

1. Fizikai mértékegységek:

A növénytermesztési ágazatok esetében az STÉ-t a hektárban kifejezett terület alapján számítják ki.

Gomba esetében azonban az STÉ-ket az év összes egymást követő éves betakarításából eredő bruttó termelési érték alapján határozzák meg, és a termesztésre használt terület 100m2-es egységeiben fejezik ki. A mezőgazdasági számviteli információs hálózat keretében történő használatra az ily módon megállapított STÉ-ket az éves egymást követő betakarítások számával elosztják, amely számot a tagállamok a benyújtott adatszolgáltatás során közlik.

b)	Az állattenyésztési ágazatok esetében az STÉ-ket a baromfi kivételével egyedenként állapítják meg, a baromfi esetében egy egység 100 egyedet takar, a méhek esetében pedig a számolás egysége a méhcsalád.

2. Pénzegységek és kerekítés

Az STÉ-k meghatározásához és kiszámításához szükséges alapadatokat, és magukat az STÉ-ket EUR-ban kell megállapítani. Azon tagállamok esetében, amelyek nem vesznek részt a gazdasági és monetáris unióban, az STÉ-k átváltása EUR-ra az e melléklet 1. d) pontjában meghatározott bázisidőszakra vonatkozó átlagos átváltási árfolyamok alkalmazásával történik. Ezeket az árfolyamokat a Bizottság közli a tagállamokkal.

Az STÉ-k adott esetben kerekíthetők a legközelebbi 5 EUR értékre.

2. AZ STÉ-K BONTÁSA

a) A növénytermesztési és állattenyésztési ágazatok szerinti bontás

Az STÉ-ket a gazdaságszerkezeti felmérés rovatainak megfelelő összes mezőgazdasági ágazat esetében a felmérésben lefektetett előírások szerint kell meghatározni.

b) Földrajzi bontás

—	Az STÉ-ket legalább azon földrajzi egységenként kell meghatározni, amelyek kompatibilisek a gazdaságszerkezeti felmérések keretében és a mezőgazdasági számviteli információs hálózatban használtakkal. A kedvezőtlen adottságú, illetve hegyi területeket nem tekintik földrajzi egységnek.

—	Nem állapítanak meg STÉ-t olyan ágazatokra, amelyek az érintett régióban nincsenek jelen.

3. AZ ADATOK ÖSSZEGYŰJTÉSE AZ STÉ-K MEGHATÁROZÁSÁHOZ

Az STÉ-k alapadatait legkésőbb a teljes körű mezőgazdasági felmérések alkalmával aktualizálni kell.

Két teljes körű mezőgazdasági felmérés között előforduló gazdaságszerkezeti felmérések alkalmával szintén aktualizálni kell az STÉ-k alapadatait. Az aktualizálás történhet:

—	az alapadatoknak az a) pontban előírt újbóli meghatározásához hasonló módon, vagy

—	olyan számítási módszerrel, amellyel az STÉ aktualizálható. Az erre a módszerre vonatkozó elveket közösségi szinten fektetik le.

4. VÉGREHAJTÁS

Az e melléklet rendelkezéseivel összhangban a tagállamok felelősek az STÉ-k kiszámításához szükséges alapadatok összegyűjtéséért és az STÉ-k kiszámításáért, EUR-ra való átváltásukért és adott esetben az aktualizálási módszer alkalmazásához szükséges adatok összegyűjtéséért.

5. A KÜLÖNLEGES ESETEK KEZELÉSE

Bizonyos ágazatok esetében az STÉ-k kiszámítása az alábbi különös szabályok szerint történik:

a) Támogatásra nem jogosult ugar

A támogatásra nem jogosult ugarra vonatkozó STÉ-t a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaság egyéb pozitív STÉ-kkel is rendelkezik.

b) Gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult ugar és termelésből kivont, támogatásra jogosult állandó legelő

Mivel a gazdaságilag nem hasznosított, támogatásra jogosult föld terményei csak a közvetlen kifizetésekre korlátozódnak, az STÉ-ket nullával egyenlőnek kell tekinteni.

c) Konyhakertek

Mivel a konyhakertek terményeit rendszerint a tulajdonos saját felhasználására és nem értékesítésre szánják, az STÉ-ket nullával egyenlőnek kell tekinteni.

d) Állatállományok

Az állatállomány esetében az ágazatokat korcsoportok szerint bontják. A termelési érték az állatnak az adott korcsoportban eltöltött idő során elért növekedési értékének felel meg. Más szóval azon értékek közötti különbségnek, amellyel az állat a korcsoportból való kilépéskor és a korcsoportba való belépéskor rendelkezik (ezt újrabeszerzési értéknek is nevezik).

e) Egy évnél fiatalabb hím- és nőivarú szarvasmarha

Az egy évnél fiatalabb szarvasmarhafélék STÉ-it a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításakor csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban több egy évnél fiatalabb szarvasmarhaféle van, mint tehén. Az egy évnél fiatalabb szarvasmarhák esetében csak a tehénlétszámot meghaladó egy évnél fiatalabb szarvasmarhák STÉ-jét veszik figyelembe.

f) Egyéb juh és egyéb kecske

Az egyéb juhokhoz kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek nőivarú tenyészjuhok.

Az egyéb kecskékhez kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek nőivarú tenyészkecskék.

g) Malac

A malacokhoz kapcsolódó STÉ-ket a gazdaság teljes STÉ-jének kiszámításánál csak akkor veszik figyelembe, ha a gazdaságban nincsenek tenyészkocák.

h) Takarmány

Amennyiben a gazdaságban nincsenek tömegtakarmány-fogyasztó állatok (azaz lófélék, szarvasmarha, juh vagy kecske), a takarmányt (azaz a takarmányozásra használt gumósokat és káposztaféléket, a zölden betakarított takarmánynövényeket, a legelőt és a réteket) úgy kell tekinteni, hogy azt eladásra szánják és részét képezi az általános növénytermesztési termelési értéknek.

Ha a gazdaságban vannak tömegtakarmány-fogyasztó állatok, a takarmányt úgy kell tekinteni, hogy azt a tömegtakarmány-fogyasztó állatállomány etetésére szánják és részét képezi a tömegtakarmány-fogyasztó állatállománynak és a takarmány termelési értékének.

V. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

A 85/377/EGK határozat	Ez a rendelet
1. cikk, első bekezdés	1. cikk, (1) bekezdés
1. cikk, második bekezdés	—
2. cikk, (1) és (2) bekezdés	—
2. cikk, (3) bekezdés	1. cikk, (2) bekezdés
3 – 5. cikk	—
6. cikk	2. cikk, (1) bekezdés
7. cikk, első bekezdés, bevezető fordulat	2. cikk, (2) bekezdés, bevezető fordulat
7. cikk, első bekezdés, az első–harmadik franciabekezdés	2. cikk, (2) bekezdés, első albekezdés, a)–c) pont
7. cikk, első bekezdés, negyedik franciabekezdés	—
7. cikk, második bekezdés	—
7. cikk, harmadik bekezdés	2. cikk, (2) bekezdés, második albekezdés
8. és 9. cikk	3. cikk
—	4–7. cikk
10. cikk	—
11. cikk	—
12. cikk	—
—	8. cikk
I. melléklet	IV. melléklet
II. melléklet	I. melléklet
III. melléklet	II. melléklet
—	III. melléklet
—	V. melléklet

Top

Choose the experimental features you want to try