27.12.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 341/1

---

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK IRÁNYMUTATÁSA

(2007. augusztus 1.)

a monetáris pénzügyi intézményekről és a piaci statisztikákról (átdolgozás)

(EKB/2007/9)

(2007/830/EK)

AZ EURÓPAI KÖZPONTI BANK KORMÁNYZÓTANÁCSA,

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszere és az Európai Központi Bank alapokmányára és különösen annak 5.1., 12.1. és 14.3. cikkére,

tekintettel a monetáris pénzügyi intézmények ágazati összevont mérlegéről szóló, 2001. november 22-i EKB/2001/13 rendeletre (1),

tekintettel a kötelező tartalékok alkalmazásáról szóló, 2003. szeptember 12-i EKB/2003/9 rendeletre (2),

tekintettel a monetáris pénzügyi intézmények által a háztartások és a nem pénzügyi vállalatok betéteire és hiteleire alkalmazott kamatlábakra vonatkozó statisztikákról szóló, 2001. december 20-i EKB/2001/18 rendeletre (3),

tekintettel a befektetési alapok eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó statisztikákról szóló, EKB/2007/8 rendeletre (4),

tekintettel az Európai Központi Bank által végzett statisztikai adatgyűjtésről szóló, 1998. november 23-i 2533/98/EK tanácsi rendeletre (5),

tekintettel a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló, 1986. december 8-i 86/635/EGK tanácsi irányelvre (6),

tekintettel a Központi Bankok Európai Rendszerében a könyvvitel és pénzügyi jelentéstétel jogi keretéről szóló, 2002. december 5-i EKB/2002/10 iránymutatásra (7),

tekintettel a Közösségben a nemzeti és regionális számlák európai rendszeréről szóló, 1996. június 25-i 2223/96/EK tanácsi rendelet (ESA 95) (8) A mellékletére,

mivel:

(1)

Az Európai Központi Bank egyes statisztikai adatszolgáltatási követelményeiről és a nemzeti Központi Bankok monetáris és bankstatisztika terén történő statisztikai adatszolgáltatására vonatkozó eljárásokról szóló, 2003. február 6-i EKB/2003/2 iránymutatást több alkalommal jelentősen módosították. Most, hogy az említett iránymutatáshoz új módosításokat vezetnek be, az egyértelműség és átláthatóság érdekében kívánatos annak átdolgozása.

(2)

A monetáris pénzügyi intézményi (MPI) ágazat országonkénti és euroövezeti összevont mérlegének, az MPI-knek és az euroövezet monetáris aggregátumainak ágazati összevont mérlegének összeállítása érdekében az Európai Központi Bank (EKB) előírja az EKB mérlegének, valamint azon tagállamok nemzeti központi bankjai (NKB-k) mérlegének és az NKB-kon kívüli MPI-k (a továbbiakban: egyéb MPI-k) mérlegének elkészítését, amelyek bevezették az eurót (a továbbiakban: „résztvevő tagállamok”).

(3)

A befektetési alapok (BA-k) eszközeire és kötelezettségeire szóló statisztikákról szóló EKB/2007/8 rendelet (4) meghatározza, hogy a BA-k nyilvános azonosító kóddal rendelkező értékpapírjainak állományáról értékpapíronkénti alapon, kombinált módszerrel kell adatokat szolgáltatni. Az NKB-knak kell ezeket az adatokat osztályozniuk és összesíteniük.

(4)	Egy működő, megfelelő minőségű központi értékpapír-adatbázis (CSDB) vagy egy összeegyeztethető nemzeti értékpapír-adatbázis alapvető fontosságú a BA-k eszközeiről és kötelezettségeiről szóló statisztikák osztályozásához.

(5)	Az eurót bevezetett tagállamok által használt, a fizetési statisztikákra és eszközökre vonatkozó országspecifikus és összehasonlító adatok alapvető fontosságúak a fejlemények azonosításához és nyomon követéséhez, beleértve a fizetési rendszereik integrációjának mértékét is,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYMUTATÁST:

1. cikk

Alkalmazási kör

Ez az iránymutatás meghatározza az NKB-k EKB irányában fennálló adatszolgáltatási kötelezettségeit a monetáris pénzügyi intézmények és piaci statisztikák tekintetében.

Az NKB-k a 3–18. cikkben említett adatokat ezen iránymutatás III. mellékletében meghatározott rendszerekkel és a IV. mellékletben megállapított elektronikus adatszolgáltatási előírásokkal összhangban szolgáltatják. Az EKB minden év szeptemberéig a következő évre vonatkozó adatszolgáltatási naptár formájában tájékoztatja az NKB-kat a pontos adatszolgáltatási időpontokról.

A visszamenőleges adatszolgáltatási követelmények kizárólag a 3., 6., 7., 10., 11. és 13–17. cikkben meghatározott adatszolgáltatásra vonatkoznak.

a)

A b) pont sérelme nélkül az Európai Unióhoz való csatlakozás és/vagy az euró bevezetése esetén a következő szabályok érvényesülnek: i. azon tagállamok NKB-jai, amelyek 2004 májusában csatlakoztak az EU-hoz, legalább a 2004-től terjedő időszakra vonatkozóan szolgáltatnak visszamenőleges adatokat; ii. azon tagállamok NKB-jai, amelyek 2004 májusa előtt csatlakoztak az EU-hoz, de ezen iránymutatás hatálybalépésekor még nem vezették be az eurót, legalább az 1999-től, az MPI-kamatlábakról szóló statisztika (a továbbiakban MPIR-statisztika) tekintetében a 2003-tól terjedő időszakra visszamenőleg szolgáltatnak adatokat az EKB-nak; iii. azon tagállamok NKB-jai, amelyek 2004 májusa után csatlakoztak az EU-hoz, legalább az előző három évre vonatkozóan szolgáltatnak visszamenőleges adatokat; iv. az azon tagállamokkal szembeni pozíciók tekintetében, amelyek az ezen iránymutatás hatálybalépése után vezetik be az eurót, a részt vevő tagállamok NKB-jai legalább a következő időszakokra visszamenőleg szolgáltatnak adatot az EKB-nak: (1) 1999-től, ha a tagállam 2004 májusa előtt csatlakozott az EU-hoz; vagy (2) 2004-től, ha a tagállam 2004 májusában csatlakozott az EU-hoz; vagy (3) az előző három évre vonatkozóan, ha a tagállam 2004 májusa után csatlakozott az EU-hoz. Ez az alapelv csak azokra a statisztikákra vonatkozik, amelyek esetében a partnerországonkénti adatokat szintén gyűjtik.

b)

A következő szabályok érvényesülnek: i. az egyéb pénzügyi közvetítők (EPK-k) visszamenőleges negyedéves adatokat továbbítanak az EKB-nak az első rendelkezésre álló referencia-időszakkal kezdődően, legalább 1998 utolsó negyedéve referencia-időszakának adataival kezdődően; ii. az értékpapírok vonatkozásában az EKB-nak továbbított idősornak 1989 decemberében kell kezdődnie az állományokkal és 1990 januárjában a forgalommal kapcsolatban; iii. a fizetési statisztikák vonatkozásában a legnagyobb gondosság elve alapján a legutóbbi referenciaévet is tartalmazó öt évre vonatkozó adatokat kell szolgáltatni.

2. cikk

Meghatározások

Ezen iránymutatás alkalmazásában:

1.	„rezidens” jelentése azonos a 2533/98/EK tanácsi rendelet 1. cikkében adott meghatározással;

2.	„eurorendszer”a részt vevő tagállamok NKB-jai és az EKB;

3.	„hitelintézet” jelentése azonos az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 1. részének I.2. szakaszában adott fogalommeghatározással.

3. cikk

A monetáris pénzügyi intézmények mérlegtétel-statisztikái

a)   Általános tudnivalók

Az EKB/2001/13 rendelettel összhangban az NKB-k két összevont mérleget készítenek és jelentenek, mindkettőt a bruttó összegekkel: az egyik összevont mérleg a „központi bank” MPI-alszektorra, a másik az „egyéb MPI-k” alszektorra vonatkozik.

Az NKB-k a saját központi banki mérlegükre vonatkozó szükséges statisztikai adatokat a számviteli rendszerükből nyerik az ezen iránymutatás I. mellékletében szereplő összekötő táblázatok alapján. Statisztikai adatszolgáltatási célokra az EKB a saját mérlegéből nyeri az NKB-k által saját mérlegükből nyert adatoknak megfelelő adatokat.

Az egyéb MPI-bankok mérlegére vonatkozó szükséges statisztikai adatokat az NKB-k az egyes rezidens MPI-k (a rezidens NKB kivételével) mérlegtétel-adatainak (BSI) összesítéséből nyerik.

Ezek a követelmények a hóvégi és negyedév végi állományokra (9) (állományok), valamint a tranzakciók miatti kiigazítások havi és negyedéves adataira is kiterjednek.

Az NKB-k ezen iránymutatás 1. részének III. mellékletével összhangban szolgáltatnak statisztikai adatokat a mérlegtételekről.

b)   Tranzakciók miatti kiigazítások

Az NKB-k ezen iránymutatás V. mellékletével összhangban szolgáltatnak adatot az EKB-nak a havi és negyedéves átsorolási kiigazító adatsorokhoz és átértékelődés miatti kiigazító adatsorokhoz.

Az EKB az ügyleteket (10) úgy számítja ki, hogy megállapítja a hóvégi állományok különbségét, majd ebből a különbségből kiszűri a nem tranzakciókból származó hatásokat. A nem tranzakciókból származó állományváltozásokat tranzakció miatti kiigazításokkal távolítja el. A tranzakció miatti kiigazításoknak három típusa van:

—	átértékelődés miatti kiigazítások: ezeknek tükrözniük kell a hitelek leírásának vagy leértékelésének és a tulajdonban levő, értékesített vagy kibocsátott, forgalomképes értékpapírok állománya piaci árának hatását,

—

átsorolások és egyéb kiigazítások: ezek magukban foglalják a mérleg szerinti állomány minden olyan változását, amelyek a következőkből erednek: i. az MPI-populáció statisztikai lefedettségének változása (11), ii. eszközök vagy kötelezettségek átsorolása, vagy iii. az állományadatokban kizárólag egy korlátozott időn belül helyesbített adatszolgáltatási hibák és a szervezeti változások hatásai (12),

—

árfolyamváltozás miatti kiigazítások: ezek magukban foglalják a devizában denominált eszközök és kötelezettségek árfolyammozgásainak hatása miatt az állománypozícióban bekövetkező változásokat. Az EKB az árfolyamváltozás miatti kiigazításokat az eszközöknek és forrásoknak a főbb devizanemek szerinti, az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 4. táblázatában rendelkezésre álló részletezéséből származó devizaarányok felhasználásával számítja ki.

Az NKB-k és az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága a havi BSI állományadatokat és kiigazításokat azon hónap 15. munkanapjának zárásáig jelentik az EKB-nak, amely azt a hónapot követi, amelyre az adatok vonatkoznak.

Az NKB-k és az EKB Belső Pénzügyi Főigazgatósága a negyedéves BSI állományadatokat és kiigazításokat azon negyedév 28. munkanapjának zárásáig jelentik, amely azt a negyedévet követi, amelyre az adatok vonatkoznak.

Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az adott referencia-időszakot megelőző utolsó időszakra vonatkozó adatokat. Ezenkívül a referenciahónapot megelőző utolsó időszak előtti adatokra vonatkozó revízió is előfordulhat, amely származhat például hibákból, átsorolásokból, javított adatszolgáltatási eljárásokból stb. Az EKB egyidejűleg folytathat rendkívüli vagy rendes revíziót, illetve dönthet úgy, hogy elhalasztja a rendkívüli revíziókat a monetáris aggregátumok havi előállítási időszaka utánra.

A revíziós politikának meg kell felelnie az EKB Monetáris és bankstatisztikák összeállításáról szóló kézikönyvének  (13) alapelveinek. A monetáris statisztikák minősége és stabilitása közötti egyensúly biztosítása érdekében, valamint a havi és a negyedéves statisztikák következetességének javítása céljából a havi adatok rendkívüli revízióját a negyedéves statisztikák beadásával azonos időben kell benyújtani.

Ha az NKB-k az EKB/2001/13 rendelet 2. cikkének (2) bekezdése értelmében felmentést adnak a kisebb MPI-knek, az EKB-nak szolgáltatott havi és negyedéves MPI-mérlegadatok összeállításakor az NKB-k ezen MPI-k lefedettségét 100 %-ra bruttósítják.

Az NKB-k a következő minimális követelmények teljesülésekor választhatják a lefedettség 100 %-ra való bruttósítási eljárását:

a)	a hiányzó részletezett adatok esetében a becsléseket az adatszolgáltatók teljes körén vagy a kisebb MPI-ket jobban jellemzőnek tekintett részhalmazon alapuló arányszámok alkalmazásával kell levezetni; és

b)

ha a részletes adatok rendelkezésre állnak, de csak nagyobb késedelemmel vagy kisebb gyakorisággal, a jelentett adatokat a következőképpen kell átvinni a kimaradó időszakokra: i. az adatok ismétlésével, amennyiben az eredmények helytállónak bizonyultak; vagy ii. megfelelő statisztikai becslési módszerek alkalmazásával az adatok tendenciái vagy szezonális alakulása figyelembevétele érdekében.

A központi banki mérleg összeállításánál az NKB-k és az EKB követik az EKB/2002/10-es iránymutatásban meghatározott, harmonizált számviteli szabályokat, kivéve:

a)	ha az NKB-knak és az EKB-nak számviteli célból havonta és nem negyedévente kell átértékelniük az értékpapír-portfóliójukat;

b)	a 9.5. számviteli tétel „egyéb eurorendszerbeli követelések (nettó)” és a 10.4. tétel „egyéb eurorendszerbeli kötelezettségek (nettó)” esetét, amelyek jelentése bruttó összegben történik;

c)	a 14. számviteli tétel „átértékelési számlák” esetét, amelynek jelentése számviteli célokra bruttó, statisztikai célokra nettó összegben történik;

d)	a nem realizált veszteségek esetét, amelynek jelentése a 11.tétel „egyéb eszközök” alatt történik.

Az EKB/2001/13 rendeletben meghatározott értékelési és számviteli szabályok vonatkoznak az „egyéb MPI-k”-re.

Az NKB-k a jelentősebb és a rendkívüli revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseket nyújtanak be.

Ezenkívül az ezen iránymutatás V. mellékletének 2. részében meghatározott eljárásokkal összhangban az NKB-k elküldik az EKB-nak az „átsorolásokat és egyéb kiigazításokat” érintő kiigazításokra vonatkozó magyarázó megjegyzéseket.

4. cikk

A konzisztencia ellenőrzése

Az NKB-k és az EKB figyelemmel kísérik az EKB/2001/13 rendelet alapján, statisztikai célokra szolgáltatott hó végi összevont mérlegük és az EKB/2002/10 iránymutatás alapján az eurorendszer heti pénzügyi kimutatásai számára szolgáltatott számviteli tételeik közötti összhangot. Ennek során az ezen iránymutatás II. mellékletében meghatározott eljárást követik.

Az NKB-k és az EKB havonta elvégzi a tartalmi összefüggések ezen ellenőrzését. A mérlegtétel-adatok jelentését megelőzően vagy azokkal együtt jelentik annak kimenetelét az EKB-nak a referencia-időszak végét követő 15. munkanapon, az EKB által meghatározott és az NKB-khoz minden év szeptemberének végéig eljuttatott éves adatszolgáltatási naptárral összhangban. Az olyan beszámolási időszakokban, amelyekben nem esik egybe az eurorendszerbeli statisztikai célú, hó végi összevont mérlegük és az eurorendszer heti pénzügyi kimutatása céljából szolgáltatott számviteli tételek jelentésének napja, az NKB-k a statisztikai adatokat összehasonlíthatják a hónap utolsó munkanapjára készített napi mérleggel. Saját mérlege összeállítójaként az EKB ugyanezen eljárást követi.

Az NKB-k és az EKB magyarázó megjegyzéseket – teljes körű és egyszerűsített magyarázó megjegyzéseket – küld a monetáris pénzügyi intézményeknek és a Piaci Statisztikai Osztálynak az azonosított eltérésekről. Teljes körű magyarázó megjegyzéseket évente egyszer kell összeállítani, az EBK által ezen iránymutatás II. mellékletének 3. részében leírt információval meghatározott napig. A többi hónapra vonatkozóan az egyszerűsített magyarázó megjegyzéseket kell összeállítani, az ezen iránymutatás II. mellékletének 2. részében meghatározott formanyomtatványnak megfelelően. Az összes NKB és az EKB egyidejűleg küldi meg a teljes körű magyarázó megjegyzéseket.

5. cikk

Az elektronikus pénzre vonatkozó statisztikák

Az EKB az NKB-kkal együttműködve évente azonosítja és nyilvántartja az Európai Unióban működő elektronikus pénzrendszerek jellemzőit, az azokra vonatkozó statisztikai adatok hozzáférhetőségét és az ehhez kapcsolódó adatgyűjtési módszereket. Az ezen iránymutatás III. mellékletének 2. részében meghatározott tételek listája alapján az NKB-k statisztikai információkat szolgáltatnak az MPI-k által kibocsátott elektronikus pénzről, azok hozzáférhetősége függvényében.

A havi adatokat legalább évente kétszer, március és szeptember utolsó munkanapjáig kell benyújtani az EKB-nak. Az adatok NKB-k rendelkezésére állásának függvényében gyakoribb adatszolgáltatás is lehetséges a referencia-időszak végét követő hónap utolsó munkanapjáig. A referencia-időszak a negyedév vagy azon hat hónap utolsó hónapja, amelyre a tétel vonatkozik. Ha nem állnak rendelkezésre az elektronikus pénzre vonatkozó egyenlegek, az NKB-k a hónap utolsó munkanapjáig rendelkezésre álló utolsó adatokat jelenthetik.

6. cikk

Központi kormányzati mérlegstatisztikák

a)   Általános tudnivalók

Az NKB-k ezen iránymutatás III. mellékletének 3. részével összhangban statisztikai információkat szolgáltatnak a központi kormányzatnál elhelyezett betétekről, azaz az elhelyezett betétek közeli helyettesítőiről, valamint a készpénz- és értékpapír-állományokról.

A de minimis elv értelmében nem szükséges adatot szolgáltatni akkor, ha a jelenség nem létezik vagy nem jelentős. A „központi kormányzat tulajdonában lévő eurobankjegyek és érmék” jelentése kiemelt prioritást élvező tájékoztató adatként történik. Be lehet nyújtani a rendelkezésre álló adatok alapján elkészített becsléseket, így például a monetáris unió pénzügyi elszámolásainak (MUFA) éves vagy negyedéves adatait.

b)   Tranzakció miatti kiigazítások

A tranzakció miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat ezen iránymutatás 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.

A sorozatokat havonta kell jelenteni, havi a mérlegstatisztikákra vonatkozóan a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontokban.

7. cikk

Tájékoztató adatok

a)   Általános tudnivalók

Az adatok hozzáférhetősége által megengedett mértékben – a legjobb becslés módszerét is beleértve –, illetve amennyiben az érintett szerződés monetáris szempontból jelentős, az NKB-k ezen iránymutatás III. mellékletének 4. részében felsorolt tájékoztató adatoknak megfelelően további statisztikai adatokat szolgáltatnak a 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott mérlegstatisztikák kiegészítéseként és az azok gyakoriságával megegyező gyakorisággal. Az EKB az NKB-kkal együttműködve megállapítja és nyilvántartja a szóban forgó statisztikai adatok hozzáférhetőségét és az ehhez kapcsolódó adatgyűjtési módszereket. A vastaggal keretezett rovatként jelölt, kiemelt prioritást élvező tájékoztató adatok jelentik az euroövezet monetáris aggregátumaihoz és a MUFA összeállításához szükséges információt.

Az EKB és az NKB közötti megállapodás alapján a nyíllal (↑) jelölt, vastaggal keretezett rovatok, NKB-k általi jelentése nem kötelező, amennyiben az EKB alternatív adatforrásokat használ.

Az NKB-k dönthetnek úgy, hogy nem kérnek teljes körű adatszolgáltatást az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 3. és 4. táblázatában szereplő, az eurót be nem vezetett tagállamoknak megfelelő rovatokkal kapcsolatban, amennyiben a valamely magasabb szinten gyűjtött adatok alapján azok jelentéktelennek bizonyulnak. Ilyen esetben az NKB-k rendszeres időközönként és legalább évente egyszer kiértékelik, hogy az eurót be nem vezetett tagállamoknak megfelelő rovatok tekintetében jelentősek-e az adatok vagy sem, és tájékoztatják az EKB-t és az MPI-ket az összes változásról, ami az említett rovatok adatszolgáltatási követelményeiben történik. Ha az eurót be nem vezetett tagállamoknak megfelelő rovatok adatai jelentéktelenek, és az NKB-k nem kérnek teljes körű adatszolgáltatást, az NKB-k felbecslik az adatokat a meglévő információk alapján az alábbiakban meghatározott módszerekkel, és negyedéves gyakorisággal tájékoztató adatként jelentik azokat.

b)   Tranzakció miatti kiigazítások

Tranzakciós adatokat az EKB és az NKB közötti kétoldalú megállapodás alapján lehet szolgáltatni. A tranzakció miatti kiigazításokra vonatkozó adatok szolgáltatása az ezen iránymutatás 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően történik.

Az ezen iránymutatás III. melléklete 4. részének 1. és 2. szakaszában szereplő tételek sorozatait havi gyakorisággal, az ezen iránymutatás III. melléklete 4. részének 3. szakaszában szereplő tételekét pedig negyedéves gyakorissággal kell szolgáltatni, az EKB/2001/13 rendelettel összhangban szolgáltatott kötelező havi és negyedéves MPI mérlegstatisztikákkal megegyező időben.

Az eurót be nem vezetett tagállamoknak megfelelő és az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 3. és 4. táblázatában szereplő rovatok adatait a vonatkozó negyedévet követő 28. munkanap végétől számított további egy hónap késéssel lehet jelenteni, ha azok az NKB-k becsléséből származnak és tájékoztató adatként kerülnek jelentésre.

Az ebben a cikkben előírt tájékoztató adatokat az EKB/2001/13 rendeletnek megfelelően szolgáltatott adatokra vonatkozó azonos értékelési és számviteli szabályok szerint kell bejelenteni.

Az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. részének 3. és 4. táblázataira hivatkozva, amennyiben az NKB-k nem kérik az eurót be nem vezetett tagállamoknak megfelelő rovatokra vonatkozó adatszolgáltatást, ezen adatok becslése az alábbi előírásokkal összhangban történik.

Ha az NKB-k meglévő információk alapján becslik meg az adatokat, tájékoztató adatként kell szolgáltatniuk ezeket az EKB-nak. Az EKB-val való ellenkező megállapodás hiányában az alábbi becslési módszerek használatosak:

—	a negyedéves adatok becslése az MPI-k által kisebb gyakorisággal szolgáltatott adatok alapján történik. Az adatokat át lehet vinni a hiányzó időszak(ok)ra azok megismétlésével vagy az adatok alakulására, illetve a szezonális hatások jelzésére alkalmas statisztikai technikák alkalmazásával,

—	a negyedéves számadatok becslése az MPI-k által aggregáltabb alapon szolgáltatott adatok vagy az NKB-k által jelentőségteljesnek tartott egyedi lebontások alapján történik,

—	a negyedéves adatok becslése az EU-hoz 2004. május 1-jén csatlakozó országok szerződéseinek legalább 80 %-áért felelős, nagy MPI-k által szolgáltatott negyedéves adatok alapján történik,

—

a negyedéves adatok becslése alternatív adatforrások, mint például a Nemzetközi Fizetések Bankja vagy fizetésimérleg-adatok alapján történik, az ilyen alternatív forrásokban használt és a monetáris és bankstatisztika koncepcióitól és fogalmaitól eltérő koncepciók és fogalmak miatt szükséges kiigazítások elvégzését követően, vagy

—	a negyedéves adatok becslése az EU-hoz 2004. május 1-jén csatlakozott országokra vonatkozó, az MPI-k által negyedévente végösszegként jelentett adatok alapján történik.

8. cikk

Tartalékalap-statisztikák

Az összevont tartalékalapra vonatkozó, forrástípusok szerint lebontott havi statisztikákat az EKB/2003/9 rendeletnek és az EKB/2001/13 rendeletben meghatározott kategóriáknak megfelelően, hónap végi állományként kell kiszámítani. Az ezen iránymutatás III. mellékletének 5. részével összhangban a statisztikák elkészítéséhez felhasznált adatok a tartalékképzési kötelezettség hatálya alá tartozó hitelintézetek által az NKB-knak benyújtott adatokból származnak.

A hitelintézetek tartalékalap-statisztikája hat, hónap végi állományadatokból álló idősort foglal magában, amelyet havonta, legkésőbb a tartalékolási időszak kezdete előtti utolsó NKB-munkanapig kell a KBER adatcsererendszerén keresztül az EKB-nak továbbítani. A kisebb („cutting off the tail – eloszlás vége elhagyásával érintett”) hitelintézetek negyedévente egyszerűsített bontásban szolgáltatnak adatokat az NKB-knak. E kisebb hitelintézetek esetében egyszerűsített tartalékalap-statisztikát kell alkalmazni a három tartalékolási időszakra. Az NKB-k a kisebb hitelintézetek tartalékalapra vonatkozó negyedéves adatait azok kibocsátását követő három adatszolgáltatás során használják fel az EKB-nak küldött havi számadatokhoz.

Az adatszolgáltató intézmények által a tartalékolási időszak kezdete után elvégzett, a tartalékalapra és/vagy a tartalékképzési követelményekre irányuló revíziók nem vonják maguk után a tartalékalapra és a tartalékképzési követelményekre vonatkozó, statisztikák revízióját.

9. cikk

Makroarányszám-statisztikák

Az EKB hóvégi statisztikai adatok felhasználásával havonta ellenőrzi, hogy a hitelintézetek az EKB/2001/13 rendelettel összhangban szolgáltatnak-e adatot, valamint a tartalékalapból a hitelintézetek által a legfeljebb kétéves megállapodás szerinti lejárattal kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírjaikból származó forrásaik állományára alkalmazható, szabványosított levonásaik pontosságát. Az NKB-k a szükséges aggregátumokat ezen iránymutatás III. mellékletének 6. részével összhangban állítják össze és jelentik az EKB-nak.

A hitelintézetekre vonatkozó, hónap végi állományokból álló három idősort havonta, legkésőbb a tartalékolási időszak kezdete előtti NKB munkanapig kell továbbítani az EKB-nak.

Ezeket az idősorokat akkor is továbbítani kell, ha a kapcsolódó mérlegtételek a tagállamra nem vonatkoznak.

10. cikk

Hitelintézetek mérlegstatisztikája

a)   Általános tudnivalók

Az NKB-k az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 2. része 1., 2. és 4. táblázatának, valamint az ezen iránymutatás III. melléklete 7. részének megfelelően, külön mérlegtétel-adatokat szolgáltatnak az EKB-nak a hitelintézeti szektorra vonatkozóan. Mivel az adatokat a teljes MPI-szektor vonatkozásában az EKB/2001/13 rendeletnek megfelelően már jelentik, az ebben a cikkben meghatározott követelmények azokra a tagállamokra vonatkoznak, amelyekben az egyéb MPI-k adatszolgáltatói köre hitelintézetekből és pénzpiaci alapokból (PPA-k) áll, és amelyekben a PPA-k hatása statisztikailag jelentős amiatt, mert a következő feltételek egyszerre teljesülnek:

i.	az MPI-szektor mérlegfőösszege és a hitelintézetek alcsoport mérlegfőösszege közötti különbség tartósan meghaladja az 5 000 millió eurót; és

ii.	a nem hitelintézet MPI-k (azaz PPA-k) az MPI-szektor mérlegének bármelyik oldalán több tételre is hatást gyakorolnak.

Annak ellenére, hogy egyes tagállamokban néhány egyéb intézetet MPI-ként sorolnak be, mennyiségi megközelítésben ezek jelentéktelenek.

b)   Tranzakció miatti kiigazítások

A tranzakció miatti kiigazításokra vonatkozó adatok jelentése ezen iránymutatás 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően történik.

Az adatokat negyedévente, a referencia-időszak végét követő 28 munkanapon belül kell szolgáltatni.

Az ezen iránymutatás III. melléklete 7. részének 3. táblázatában előírt adatokat 2005 márciusától mint referenciahónaptól kell szolgáltatni.

A hitelintézetek mérlegeinek tekintetében szolgáltatott adatoknak le kell fedniük az e szektorba besorolt intézetek 100 %-át. Ahol az eloszlás vége elhagyásának elve alkalmazásának következtében a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak bruttósítaniuk kell az adatokat a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében.

11. cikk

Strukturális pénzügyi mutatószámok

a)   Általános tudnivalók

Az NKB-k ezen iránymutatás III. mellékletének 8. részével összhangban mérlegadatokat szolgáltatnak az egyéb strukturális pénzügyi mutatószámokról.

Az NKB-k az ezen iránymutatás III. mellékletének 8. részében előírt 18 mutatószám tekintetében szolgáltatnak adatot, az ott megállapított fogalmi és módszertani szabályokkal összhangban. A mérlegtétel-statisztikák összeállításakor követendő statisztikai elvek különösen a következők:

i.	az adatokat összesíteni, és nem konszolidálni kell; és

ii.	a rezidensekre vonatkozó elvnek az úgynevezett „rezidens elvet” kell követnie; és

iii.	a mérlegadatokat bruttó értéken kell jelenteni.

b)   Tranzakció miatti kiigazítások

A tranzakció miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat ezen iránymutatás 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.

A hitelintézetekre vonatkozó strukturális pénzügyi mutatószámok kiszámításához szükséges adatokat minden év márciusának végéig kell jelenteni az előző évre vonatkozóan. A „Hitelintézetek által foglalkoztatottak létszáma” mutatószámot lehetőség szerint minden év májusának végéig kell szolgáltatni az előző évre vonatkozóan.

A szolgáltatott adatok revíziójánál az NKB-k a következő általános elveket alkalmazzák:

a)	a rendszeres évi adattovábbításkor az utolsó év adatai mellett mind az előző év adatainak rendes revíziói, mind rendkívüli revíziók küldhetők; és

b)	év közben küldhetők olyan rendkívüli revíziók, amelyek jelentősen javítják az adatok minőségét.

Az összegyűjtött adatoknak az EKB/2001/13 rendelet I. melléklete 1. részének I.2. szakaszával összhangban meghatározott hitelintézetek 100 %-át kell lefedniük. Azokban az esetekben, amikor az eloszlás vége elhagyásának elve alkalmazása miatt a tényleges adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-knak a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében bruttósítaniuk kell az ezen iránymutatás 3. cikke (4) bekezdésével összhangban szolgáltatott adatokat.

Az NKB-k jelentik az EKB-nak a fenti meghatározásoktól és szabályoktól való összes eltérést, a nemzeti gyakorlat ellenőrzésének lehetővé tétele érdekében. Az NKB-k benyújtják a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseiket.

12. cikk

A Nemzetközi Valutaalap céljaira szolgáltatandó adatok

A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) szembeni jogszabályi kötelezettségeik sérelme nélkül az NKB-k kiegészítő MPI mérlegtétel-statisztikákat küldhetnek az EKB-n keresztül az IMF-nek a következő technikai rendelkezésekkel összhangban.

Az ezen iránymutatás III. mellékletének 9. részében előírt MPI-mérlegtételeket az NKB-k a mérlegtétel-adatok rendszeres havi küldésének keretében továbbítják az EKB-nak. Az adattovábbításnak egybe kell esnie a mérlegtétel-adatok EKB-nak való rendszeres jelentésével, amely annak a hónapnak a végét követő 15. munkanapon történik, amelyre az adatok vonatkoznak, ezen iránymutatás 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban. Az ezen iránymutatás 7. cikkének (2) bekezdésében meghatározott, kiemelt prioritást élvező tájékoztató adatok gyakoriságát és határidőit az itt meghatározott sorozatokra is alkalmazni kell.

13. cikk

Az értékpapírosításra és az eredetileg nem MPI-knek nyújtott MPI-hitelek egyéb átruházására vonatkozó statisztikák

Az adatok rendelkezésre állásától függően, a legjobb becslés módszerét is beleértve, az NKB-k az ezen iránymutatás III. mellékletének 10. részével összhangban statisztikai adatokat szolgáltatnak a harmadik félnek eladott és átruházott MPI-hitelekről.

Az EKB-nak szolgáltatandó adatok a következőket tartalmazzák: i. bruttó forgalom, ii. eredetileg MPI-k által nyújtott és harmadik félnek eladott hitelek nettó forgalma, ha a bruttó forgalomra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, és iii. amennyiben hozzáférhetők, mindkét esetben jelenteni kell az állományadatokat. Mindhárom adattípus esetében külön kell jelenteni a pénzügyi közvetítő vállalatnak (PKV) értékesített, azaz PVK-n keresztül értékpapírosított hiteleket, és a más közvetítőkre akár értékpapírosítással, akár anélkül átruházott hiteleket. Mivel a hitel nem MPI-szektornak értékesített hitelként értendő, csak akkor szükséges az ilyen jellegű adatszolgáltatás, ha már nem jelenik meg sem azon MPI mérlegében, amelyik eredetileg nyújtotta a hitelt az egyéb rezidens szektoroknak, sem más MPI mérlegében.

Az adattovábbítás annak a hónapnak a végét követő 15. munkanapon történik, amelyre az adatok vonatkoznak.

14. cikk

Az egyéb pénzügyi közvetítőkre vonatkozó statisztikák

a)   Általános tudnivalók

Az NKB-k ezen iránymutatás III. melléklete 11. részével összhangban szolgáltatnak adatot az EPK-król. A következő EPK-alkategóriákra vonatkozóan külön kell adatot szolgáltatni: i. befektetési alapok (kivéve a PPA-kat); ii. értékpapír-kereskedők; iii. hitelezéssel foglalkozó pénzügyi vállalatok; és iv. egyéb EPK-k.

Az EKP-kra vonatkozó adatok szolgáltatásakor az országos szinten adott időpontban rendelkezésre álló adatokra kell támaszkodni. Ha tényleges adatok nem állnak rendelkezésre vagy nem dolgozhatók fel, nemzeti becsléseket kell jelenteni. Abban az esetben, ha az adatok alapjául szolgáló gazdasági jelenség létezik, de azt statisztikailag nem kísérik figyelemmel, és ezért nemzeti becslések sem nyújthatók, az NKB-k választhatnak, hogy egyáltalán nem vagy hiányzó adatként jelentik ezeket az idősorokat. Minden nem jelentett idősort tehát „létező, de nem gyűjtött” adatként kell értelmezni, és az EKB feltételezéseket és becsléseket készíthet az euroövezeti aggregátumok összeállításának céljából. Az adatszolgáltatók köre a részt vevő tagállamokban rezidens minden típusú EPK-t magában foglal: a területen belül található intézményeket, beleértve a területen kívüli anyavállalatok leányvállalatait és az ezen a területen kívüli központtal rendelkező intézmények fióktelepeit.

A következő kulcsfontosságú mutatószámokat és kiegészítő információt kell jelenteni:

—

az euroövezet aggregátumainak összeállításához szükséges, kulcsfontosságú mutatószámok: minden részt vevő tagállamnak szolgáltatnia kell e részletezett adatokat, amikor a tényleges adatok rendelkezésre állnak. Ha a tényleges adatok az előírt, bontásban vagy a megállapodás szerinti gyakorisággal, határidőre vagy időtartamra nem állnak rendelkezésre, lehetőség szerint becsléseket kell nyújtani,

—	kiegészítő információt „tájékoztató adatok” formájában kell szolgáltatni: ezen adatokat azon országoknak kell biztosítaniuk, ahol a részletezettebb adatok rendelkezésre állnak.

b)   Tranzakció miatti kiigazítások

Tranzakció miatti kiigazító adatokat az állományadatokban bekövetkező jelentős törések, illetve átsorolások és egyéb kiigazítások esetén lehet jelenteni. Tranzakciós kiigazító adatokat lehet szolgáltatni például különösen az ESA 95 keretrendszer végrehajtásával kapcsolatos átsorolások miatt.

Ha két egymást követő időszak állományadatai közötti különbség alapján becslik meg a tranzakciókat, az idősorokat egyáltalán nem vagy hiányzó adatként kell jelenteni.

A tranzakció miatti kiigazításokra vonatkozó adatokat ezen iránymutatás 3. cikke (1) bekezdése b) pontjának megfelelően kell szolgáltatni.

Az adatokat az EKB-nak negyedévente kell jelenteni. Az EPK-statisztikákat legkésőbb a referencia-időszak végét követő harmadik hónap utolsó napjáig, illetve – ha a hónap utolsó naptári napja az NKB-ban nem munkanap – az NKB ezt megelőző munkanapjáig kell továbbítani az EKB-nak. A pontos adatközlési időpontokat az NKB-k előzetesen, adatszolgáltatási naptár formájában kapják meg az EKB-tól, minden év szeptemberéig.

Előfordulhat, hogy az NKB-knak felül kell vizsgálniuk az előző negyedévben továbbított adatokat. Ezen kívül sor kerülhet a korábbi negyedévekben jelentett adatok revíziójára is.

A következő általános elvek érvényesülnek:

a)	minden rendszeres negyedéves adattovábbítás alkalmával a legutóbbi negyedévre vonatkozó adatokon kívül csak a „rendes” revízió – azaz az előző negyedévben továbbított adatok revíziójának – adatai küldhetők; és

b)	a rendkívüli revíziók korlátozott mértékűek és azok jelentése a rendszeres adatszolgáltatástól eltérő időpontban történik. Az adatok kisebb rutinszerű visszamenőleges revízióját évente csak egyszer kell továbbítani a negyedik negyedéves adatok jelentésével együtt; és

c)	az adatok minőségét jelentősen javító rendkívüli revíziók év közben megküldhetők a rendszeres jelentési időszakokon kívül.

Az EPK-k által az elszámolásaik készítése során követett számviteli szabályoknak meg kell felelniük a 86/635/EGK irányelv nemzeti jogba átültetett rendelkezéseinek és bármely egyéb irányadó nemzetközi standardnak. A tagállamokban érvényes számviteli gyakorlatok sérelme nélkül, statisztikai célokra az összes eszközt és kötelezettséget bruttó összegben kell jelenteni. Az értékelési módszerek a vonatkozó kategóriákban kerülnek feltüntetésre.

Az NKB-k ezen iránymutatás III. melléklete 11. részének 3. szakaszával összhangban nyújtanak magyarázó megjegyzéseket az EKB-nak. Az NKB-k magyarázó megjegyzéseket adnak a jelentősebb revíziók esetén.

Az NKB-k megszüntetik az EPK-k keretében a BA-kra vonatkozó statisztikai adatok szolgáltatását, amint a Kormányzótanács – a Statisztikai Bizottság véleményének figyelembe vételével – úgy határoz, hogy az ezen iránymutatás 18. cikkének megfelelően jelentett BA-eszközökről és -kötelezettségekről rendelkezésre álló statisztikák euroövezeti szinten megjelentethető minőségűek, legkésőbb 2009 negyedik negyedévéig. Az NKB-k ezen iránymutatás III. mellékletének 11. részével összhangban a BA-statisztikákat levezethetik az ezen iránymutatás III. mellékletének 14. részével összhangban a BA-eszközökre és -kötelezettségekre vonatkozó statisztikák céljából gyűjtött, megfelelő statisztikai információkból.

15. cikk

Az értékpapír-kibocsátásra vonatkozó statisztikák

Az NKB-k ezen iránymutatás III. mellékletének 12. részével összhangban statisztikai adatokat szolgáltatnak az euroövezet rezidenseinek bármely – akár belföldi, akár külföldi – pénznemben történő valamennyi értékpapír-kibocsátásáról.

Az EKB-nak történő adatszolgáltatásra havonta kerül sor. Az értékpapír-kibocsátási statisztikákat azon hónap végét követő öt héten belül kell továbbítani az EKB-nak, amelyre az adatok vonatkoznak. Az EKB adatszolgáltatási naptár formájában előzetesen értesíti az NKB-kat a pontos adattovábbítási időpontokról.

Az NKB-k ezen iránymutatás III. melléklete 12. részének 3. szakaszával összhangban nyújtanak magyarázó megjegyzéseket az EKB-nak.

16. cikk

Az MPI-kamatlábra vonatkozó statisztika

Az MPIR-statisztikák céljából az NKB-k az EKB/2001/18 rendelet II. mellékletének 1. és 2. függelékében meghatározott állományokra és új szerződésekre vonatkozó, nemzeti szinten aggregált, havi statisztikai információt szolgáltatnak.

E statisztikai információk jelentése az EKB által meghatározott és az NKB-khoz minden év szeptemberének végéig eljuttatott éves ütemtervvel összhangban történik.

Az NKB-k szükség esetén felülvizsgálhatják az előző referenciahónap értékeit. Előfordulhatnak például olyan revíziók is, amelyek az előző referenciahónap előtti adatokra alkalmazott hibákból, átsorolásokból, fejlettebb adatszolgáltatási eljárásokból stb. származnak.

A következő általános elvek érvényesülnek:

a)	amennyiben az előző referenciahónap előtti időszak adatait vizsgálják felül, az NKB-knak magyarázó megjegyzéseket kell benyújtaniuk az EKB-nak; és

b)	az NKB-k magyarázó megjegyzéseket adnak a jelentősebb revíziók esetén is; és

c)	a felülvizsgálta adatok benyújtásánál az NKB-k figyelembe veszik a MPIR-statisztikák rendszeres szolgáltatására megállapított határidőit. A rendkívüli revíziókat a havi jelentéstételi időszakon kívül kell jelenteni.

Azokban az esetekben, amikor a mintavétel alkalmazása miatt a tényleges MPIR adatszolgáltatási lefedettség nem éri el a 100 %-ot, az NKB-k a 100 %-os lefedettség biztosítása érdekében bruttósítják az új szerződések mennyiségére vonatkozó adatokat.

17. cikk

Fizetési statisztikák

Az NKB-k ezen iránymutatás 13. részének III. mellékletével összhangban szolgáltatnak adatot a fizetésekről. Ez az alábbiakból áll: i. a fizetési tranzakciókra és szerkezetekre vonatkozó adatok, a 4–9. táblázatban foglaltak szerint; és ii. az MPI-k és a hitelintézetek mérlegtételeire vonatkozó információk és a hitelintézetekre vonatkozó strukturális információk, az 1–3. táblázatban foglaltak szerint.

Az állományadatokat az 1–4. és 7. táblázat minden tételére vonatkozóan kell jelenteni. Az összes állomány az időszak végi számadatokra vonatkozik, a 2. táblázat tételei kivételével, amelyek „az utolsó tartalékolási időszak átlagára” vonatkoznak. Bruttó tranzakciókat az 5., 6., 8. és 9. táblázat olyan tételeinek vonatkozásában kell jelenteni, amelyek fizetési tranzakciókra vonatkozó adatokból állnak.

Az NKB-k minden tételről jelentenek visszamenőleges információkat.

Az adatok gyakoriságától függetlenül, évente kell jelenteni ezeket az idősorokat az EKB-nak. Az adatok a 4–9. táblázat minden tétele vonatkozásában éves gyakoriságúak. Az 1. táblázatban MPI-mérlegre vonatkozó információk havi gyakoriságúak. A 2. és 3. táblázatban szereplő hitelintézeti mérlegre vonatkozó információ negyedéves gyakoriságú, kivéve az NKB és elektronikus pénzintézeti tételek rovataiba sorolt tételeket, amelyek éves gyakoriságúak. A 3. táblázatban szereplő, hitelintézetekre vonatkozó strukturális információk éves gyakoriságúak. Az 1. és a 3. táblázat vonatkozásában, amennyiben az adatokhoz való hozzáférés súlyosan korlátozott, az NKB-k az időben történő és érvényes közlés biztosítása érdekében minimális adatkészletet is szolgáltathatnak.

A minimális mennyiségű adat a következőket tartalmazza:

—	havi idősorok: egy megfigyelés a december végi pozíciókra vonatkozóan,

—	negyedéves idősorok: egy megfigyelés az év utolsó negyedévére vonatkozóan,

—	éves idősorok: egy megfigyelés a december végi pozíciókra vonatkozóan.

Az EKB tájékoztatja az NKB-kat minden évben az egyes jelentéstételi időszakokra vonatkozó adatszolgáltatás pontos dátumáról. Az NKB-k továbbíthatják az aktuális adatokat akár az első jelentéstételi időszakot megelőzően – az EKB adatfogadási megerősítésétől függően –, akár bármely más időpontban a jelentéstételi időszakok közben.

Tényleges adatok hiányában az NKB-k lehetőség szerint becsléseket vagy ideiglenes adatokat használnak.

Az adatszolgáltatók vagy az NKB-k revíziókat végezhetnek újraszámítások vagy becslések alapján. Az NKB-k a jelentéstételi időszak (lehetőleg az első jelentéstételi időszak) részeként juttatják el a revíziókat az EKB-nak.

Az EKB az előző év magyarázó megjegyzéseit az első jelentéstételi időszak kezdete előtt, Word formátumban küldi el az NKB-knak, amelyet azok kitöltve és/vagy kijavítva küldenek vissza az EKB-nak. Ezekben a magyarázó megjegyzésekben az NKB-k részletesen kifejtik a követelményektől való eltéréseiket, lehetőség szerint kifejtve azoknak az adatokra való hatását.

18. cikk

A BA-k eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó statisztikák

a)   Általános tudnivalók

Ezen iránymutatás III. mellékletének 14. részével összhangban az NKB-k adatokat szolgáltatnak a BA-k eszközeiről és kötelezettségeiről a következő alszektorok vonatkozásában: részvényalapok, kötvényalapok, vegyes alapok, ingatlanalapok, fedezeti alapok és egyéb alapok, azaz a befektetés jellege szerint meghatározott alapok, amelyeket a BA típusa szerint nyíltvégű és zártvégű alapokra kell bontani. A befektetés jellege szerint meghatározott BA-k osztályozása céljából az átfogó alapok besorolásához azon alap kategóriáját kell alkalmazni, amelybe elsődlegesen befektetnek.

Ezek a követelmények a hó végi és negyedév végi állományokra, valamint a havi és negyedéves tranzakció miatti kiigazítások adataira is kiterjednek (14).

b)   Tranzakció miatti kiigazítások

Az NKB-k ezen iránymutatás V. mellékletével összhangban és a III. melléklet 14. részében előírt módon külön adatokat szolgáltatnak az EKB-nak az árváltozásokból és az árfolyamváltozásokból eredő átértékelések miatti kiigazításokról, valamint az átsorolási kiigazításokról.

A pénzügyi tranzakciókat (és ezáltal a kiigazításokat) – amennyiben lehetséges – az ESA 95-tel összhangban kell levezetni (ESA 95 módszerként említve). Az EKB/2007/8 rendelettel összhangban az NKB-k a különböző nemzeti gyakorlatok miatt eltérhetnek az ESA 95-től. Amennyiben értékpapíronkénti állományadatok rendelkezésre állnak, az átértékelési kiigazításokat a közös eurorendszerbeli módszerrel, azaz az iránymutatás V. mellékletében leírt forgalomlevezetési módszerrel összhangban lehet levezetni.

c)   Bemutatóra szóló befektetési jegyek

Ha az EKB/2007/8 rendelet I. mellékletével összhangban a BA-k, MPI-k és/vagy BA-n kívüli EPK-k által a bemutatóra szóló befektetési jegyekről szolgáltatott adatok nem teljesek vagy még nem hozzáférhetőek, az NKB-k ezen iránymutatás III. melléklete 14. részének 1. táblázatában található földrajzi és szektor szerinti bontással összhangban, a legjobb becslés módszere alapján szolgáltatnak adatot a bemutatóra szóló befektetési jegyekről.

d)   Tájékoztató adatok

Az adatok rendelkezésre állásának függvényében, a legjobb becslés módszerét is beleértve, az NKB-k az iránymutatás III. melléklete 14. részének 3. táblázatával összhangban szolgáltatnak további statisztikai adatokat havi gyakorisággal.

Az NKB-k a havi BA-állományokra, átértékelési kiigazításokra és átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat annak a hónapnak a végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB-nak, amelyekre az adatok vonatkoznak. A tájékoztató adatok szolgáltatására is ez a határidő vonatkozik.

Az NKB-k a negyedéves BA-állományokra, átértékelési kiigazításokra és átsorolási kiigazításokra vonatkozó adatokat annak a negyedévnek a végét követő 28. munkanap végéig jelentik az EKB-nak, amelyekre az adatok vonatkoznak.

A havi és negyedéves adatok revíziójára a következő általános szabályok vonatkoznak:

a)	a revíziókat abból a célból végzik, hogy a havi és negyedéves adatok konzisztensek legyenek;

b)

a rendszeres jelentéstételi időszakok során – azaz a referenciahónap/-negyedév végét követő 28. munkanaptól addig a napig, amíg az NKB-khoz visszajutnak az adatok – az NKB-k felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévre, az azt megelőző két hónapra, valamint az azt követő hónapokra vonatkozó adatokat;

c)	a rendszeres jelentéstételi időszakokon kívül az NKB-k többek között hibák, átsorolások vagy javított adatszolgáltatási eljárások esetén felülvizsgálhatják az előző referencia-negyedévet megelőző két hónap előtti referencia-időszakokra vonatkozó adatokat.

Az euroövezet BA-statisztikái minőségének biztosítása érdekében – ha az NKB-k az EKB/2007/8 rendelet 3. cikke (1) bekezdésének értelmében felmentést adnak a kisebb BA-knak – az EKB-nak szolgáltatott havi és negyedéves BA-eszközök és -kötelezettségek összeállításakor az NKB-knak az említett BA-k tekintetében a lefedettséget 100 %-ra kell bruttósítaniuk az állományok és az átértékelési kiigazítások esetében.

A következő minimális követelmények teljesülésekor választhatják az NKB-k az adatok 100 %-ra való bruttósításának eljárását:

a)

a hiányzó részletezett adatok esetében a becsléseket a megfelelő befektetésialap-alszektoron alapuló arányszámok alkalmazásával kell levezetni, például ha egy nyíltvégű kötvényalap a kisebb részhalmazba kerül, és csak a befektetési alapok befektetési jegyeire vonatkozó adatokat gyűjtik, a hiányzó részletezett adatokat a nyíltvégű kötvényalapok kategóriaszerkezetének alkalmazásával kell levezetni;

b)	egyik befektetésialap-alszektor (pl. nyíltvégű ingatlanalapok, zártvégű ingatlanalapok stb.) sincs teljesen kizárva.

Az EKB/2007/8 rendelet 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban felmentés adható azoknak a BA-knak, amelyek nemzeti számviteli szabályok miatt negyedéves gyakoriságnál ritkábban értékelik az eszközeiket. Az ilyen eltérés ellenére az NKB-által az EKB-nak szolgáltatott havi és negyedéves BA-adatoknak mindig tartalmazniuk kell az ezekre a BA-kra vonatkozó adatokat.

Amennyiben az EKB/2007/8 rendelet I. mellékletében meghatározott kombinált módszer kerül alkalmazásra, az NKB-k a BA-alszektorok aggregált negyedéves eszközeit és kötelezettséget ezen iránymutatás III. melléklete 14. részének 1. táblázatával összhangban, a következőképpen vezetik le:

a)

a nyilvánosan elérhető azonosítókódokkal rendelkező értékpapírok vonatkozásában az NKB-k megfeleltetik az értékpapíronkénti alapon szolgáltatott információt a CSDB-ből (központi értékpapír-adatbázis) vagy az összeegyeztethető nemzeti értékpapír-adatbázisokból származó információknak. A megfeleltetett értékpapíronkénti információ alapján állítják össze az eszközök és kötelezettségek értékét euróban, és vezetik le az adott BA minden egyes értékpapírjára vonatkozó részletezéseket. Ha az értékpapír-azonosító nem található meg a CSDB-ben vagy az összeegyeztethető nemzeti értékpapír-adatbázisban, illetve az ezen iránymutatás III. melléklete 14. részének 1. táblázatával összhangban, az eszközök és kötelezettségek összeállításához szükséges információ nem elérhető a CSDB-ből vagy az összeegyeztethető nemzeti értékpapír-adatbázisból, az NKB-k becslik a hiányzó adatokat. Az NKB-k a belső értékpapír-azonosítók használatával is gyűjthetnek értékpapíronkénti információt a nyilvánosan elérhető azonosítókódokkal nem rendelkező értékpapírokról;

b)

az NKB-k az a) pont szerint levezetett, értékpapírokra vonatkozó adatokat aggregálják, és hozzáadják a nyilvánosan elérhető azonosítókódokkal nem rendelkező értékpapírokról szolgáltatott információhoz, hogy aggregált adatokat a nyerjenek a következőkről: i. nem részvény értékpapírok lejárat, pénzem és ügyfelek szerinti részletezésben; ii. részvények és egyéb tulajdonosi részesedések instrumentum és ügyfelek szerinti részletezésben; és iii. a BA-k által kibocsátott összes befektetési jegy;

c)	az NKB-k a BA-k eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó szükséges statisztikai információkat a b) pont szerint levezetett értékpapírok adatainak és a rezidens BA-któl összegyűjtött, nem értékpapír eszközök és kötelezettségek összeadásával vezetik le;

d)	az NKB-k a tagállamok összes, azonos alszektorba tartozó BA-inak az eszközeit és kötelezettségeit aggregálják.

A fentiek is alkalmazandók, ha az NKB-k az EKB/2007/8 rendelettel összhangban havonta gyűjtik össze a BA-k eszközeire és kötelezettségeire vonatkozó adatokat.

Az EKB/2007/8 rendelet 6. cikke (1) bekezdésének b) pontjával összhangban az NKB-k havonta gyűjtenek adatot a kibocsátott BA-befektetési jegyekről. Amennyiben az adatokat nem az EKB/2007/8 rendelet 6. cikke (3) bekezdésében meghatározott módon, havonta gyűjtik, a nem negyedév végi referenciahónapok tekintetében az NKB-k az összegyűjtött havi és negyedéves adatok alapján megbecslik a kibocsátott befektetési alapok jegyein/egységein kívüli BA-eszközök és -kötelezettségek havi adatait.

Ahol lehetséges, az NKB-k az egyes alapok szintjén készítik a becsléseket. Ugyanakkor az NKB a BA-alszektor vonatkozásában is elkészítheti a becsléseket, vagy felkérheti az EKB-t erre. Az utóbbi esetben az EKB kiegészítő információkat, például alaponkénti vagy értékpapíronkénti adatokat is kérhet.

Az EKB/2007/8 rendeletben meghatározott értékelési és/vagy számviteli szabályok is alkalmazandóak, amikor az NKB-k BA-kra vonatkozó adatokat szolgáltatnak az EKB-nak. Az olyan tételek vonatkozásában azonban, amelyeken felhalmozott kamat van, a következő szabályok alkalmazandóak:

a)	a „részvényeken kívüli értékpapírok” tartalmazzák a felhalmozott kamatot;

b)	a „betétek és követelések” és a „kapott betétek és hitelek” nem tartalmazzák a felhalmozott kamatot, amely az „egyéb eszközök/források” sorban szerepel.

Az NKB-k benyújtják a jelentősebb revíziók okait kifejtő magyarázó megjegyzéseiket. Az NKB-k az átsorolási kiigazításokra vonatkozó magyarázó megjegyzéseket is eljuttatják az EKB-hoz. Az NKB-k az ezen iránymutatás 18. cikke (3) bekezdésének c) pontjában leírt revíziókra vonatkozó magyarázó megjegyzéseket is küldenek.

Az EKB/2007/8 rendelet 4. cikke (3) bekezdésével összhangban az NKB-k engedélyezhetik, hogy a BA-k csoportként szolgáltassanak adatokat az eszközeikről és kötelezettségeikről, feltéve, ha ennek az eredménye hasonló lesz az alaponkénti adatszolgáltatás eredményeihez. A csoportként adatokat szolgáltató BA-k ugyanahhoz az alszektorhoz tartoznak, például a zártvégű ingatlanalapokhoz vagy a nyíltvégű ingatlanalapokhoz.

Az NKB-k évente elküldik az EKB-nak: i. a CSDB Kézikönyvvel összhangban a CSDB-ben lévő aktuális értékpapírok lefedettségét és minőségét elemző mutatókat vagy ii. a lefedettség- és minőségmutatók levezetéséhez szükséges aktuális információt.

A nemzeti értékpapír-adatbázisra támaszkodó NKB-k évente egyszer elküldik az EKB-nak az egy negyedévre és legalább két, statisztikailag jelentős BA-alszektorra vonatkozó aggregált eredményeket. Ezek az aggregált eredmények legfeljebb 5 %-kal térhetnek el azoktól az eredményektől, amelyeket a CSDB használatával kaptak volna. Mindez azokra az információkra vonatkozik, amelyeket nem a BA-k szolgáltatnak.

A fenti információkat minden év februárjának végéig kell elküldeni az EKB-nak úgy, hogy referenciának az előző év december végi adatai tekintendők.

19. cikk

Az MPI-k statisztikai célú jegyzéke

Ezen iránymutatás VI. mellékletének 1. része határozza meg az EKB/2001/13 rendelet 3. cikkében előírt, a MPI-k statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából gyűjtött változókat.

Az MPI-szektor vagy a meglévő MPI-k attribútumainak változásakor az NKB-k jelentik az ezen iránymutatás VI. mellékletének 1. részében meghatározott változók frissítéseit. Változás következik be az MPI-szektorban, ha egy MPI csatlakozik a szektorhoz (azaz MPI jön létre vállalati fúzió eredményeként, új jogi személyek jönnek létre meglévő MPI szétválásával, új MPI létesül, vagy korábbi nem MPI jogállása megváltozik, amelynek következtében MPI-vé válik), illetve ha egy meglévő MPI elhagyja a szektort (azaz az MPI vállalati fúzióban vesz részt, másik intézmény vásárolja fel, több önálló jogi személlyé válik szét, a jogállása megváltozik, amelynek következtében nem MPI-vé válik, vagy az MPI felszámolásra kerül).

Ha egy új vagy egy változás előtt álló intézményről szolgáltatnak adatot, az NKB-k megadják az összes kötelező változót. Az MPI-szektorból nem vállalati fúzió részvevőjeként kilépő intézmény jelentésekor az NKB-knak legalább az alábbi információt kell szolgáltatniuk: a kérés fajtája (azaz törlés) és az MPI azonosító kódja (azaz az „mfi_id” változó).

Az NKB-k a megszűnt MPI-k azonosító kódjait nem adják ki ismételten új MPI-k számára. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, az NKB-k egyidejűleg írásos magyarázatot nyújtanak be az EKB-nak (az „mfi_req_realloc” típusú „object_request” változó használatával).

Frissítések jelentése során az NKB-k használhatják a nemzeti karakterkészletüket, feltéve, ha a latin betűs ábécét használják. Az NKB-k Unicode-ot használnak, hogy minden speciális karakterkészlet helyesen jelenjen meg, amikor az EKB-tól a RIAD (Register of Institutions and Assets Database) adatcsererendszeren keresztül információt kapnak.

A frissítéseknek az EKB-hoz való elküldése előtt az NKB-k végrehajtják az iránymutatás VI. melléklete 2. részének 1-től 10-ig terjedő szakaszaiban előírt érvényességi ellenőrzéseket.

Amennyiben lehetséges, az NKB-k azonnal elküldik az EKB-nak az ezen iránymutatás VI. mellékletének 1. részében meghatározott változók frissítéseit az MPI-szektor vagy a meglévő MPI-k attribútumainak változásakor.

Ha ez nem lehetséges, az NKB-k írásos magyarázatot adnak az esemény előfordulása és annak az EKB-nak való jelentése közötti késedelemről.

Az NKB-k XML formátumban küldik el a frissítéseket a RIAD adatcsererendszeren keresztül, összhangban az „Exchange Specification for the RIAD Data Exchange System” (Adatcsere-specifikáció a RIAD adatcsererendszer számára) című dokumentummal. A RIAD adatcsererendszer zavara esetén a frissítéseket XML formátumban, az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül kell továbbítani. Ha a Cebamail rendszer nem használható az MPI-frissítéseket vagy -helyesbítéseket tartalmazó fájlok elküldésére, az NKB-k XML formátumban, e-mailen továbbítják a frissítéseket a következő címre: birs@ecb.int.

Ha kézi felviteli eljárást alkalmaznak, a műveleti hibák minimalizálása és a RIAD adatcsererendszeren keresztül szolgáltatott MPI-frissítések pontosságának és konzisztenciájának biztosítása érdekében az NKB-knak megfelelő ellenőrzési rendszerrel kell rendelkezniük.

A frissítések megérkezése után az EKB haladéktalanul végrehajtja az iránymutatás VI. melléklete 2. részének 1-től 11-ig terjedő szakaszaiban előírt érvényességi ellenőrzéseket.

Az EKB azonnal visszaküld az NKB-knak: i. egy elfogadásról szóló visszaigazolást, amely a feldolgozott és az MPI-adatbázisba sikeresen felvett MPI-frissítések összefoglalóját tartalmazza; és/vagy ii. egy hibajelentést, amely az MPI-frissítésekre és sikertelen érvényességi ellenőrzésekre vonatkozó részletes információkat tartalmazza. Az ezen iránymutatás VI. melléklete 2. részének 1-től 11-ig terjedő szakaszaival összhangban az EKB részben vagy egészben kiegészíti a hiányos, téves vagy hiányzó frissítési kérelmeket vagy elutasítja azokat.

A hibajelentés kézhezvételekor az NKB-k haladéktalanul intézkednek a helyesbített információ továbbításáról. Ha a helyes információt a más NKB-k által a legutóbbi hónap folyamán küldött frissítésekből lehet megszerezni, és az az EKB internetes oldalán még nem hozzáférhető, az NKB-knak az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül kell kapcsolatba lépniük az EKB-val, megadva az igényelt információk részleteit.

Az EKB minden EKB-munkanapon, közép-európai idő (CET) szerinti 17.00 órakor másolatot készít az MPI-listán végrehajtott összes változtatásról, és elküldi azt minden NKB-nak. A közzétett anyag teljes részletességgel tartalmazza az NKB-k által jelentett változásokat, amelyek a következők: i. új MPI-k; ii. frissített MPI-k; iii. megszűnt MPI-k; iv. MPI-azonosítókódok ismételt kiadása; v. MPI-azonosítókódok változása; és vi. ismételt kiadással járó MPI-azonosítókódok változása.

Az EKB másolatot készít az MPI-adatállományról, és hozzáférhetővé teszi azt az EKB honlapján minden EKB-munkanapon 17.00 órakor (CET). Feltünteti az összes MPI-adatot, függetlenül attól, hogy azok konzisztensek-e a monetáris politikai műveletek elfogadható ügyfeleinek (MPEÜ) adataival vagy sem.

Az EKB minden naptári hónap utolsó EKB-munkanapján 17.00 órakor (CET) másolatot készít az MPI-adatállományról és a MPEÜ-adatállomány egyik változójáról, azaz a „tartalék” változóról, megállapítva, hogy az euroövezetben rezidens hitelintézetek tartalékképzés hatálya alá tartoznak-e vagy sem. Ez a másolat nem tartalmazhat inkonzisztens MPI–MPEÜ-adatokat, azaz nem szerepelhetnek benne olyan hitelintézetek, amelyek megjelennek az MPI-adatállományban, de nincsenek benne az MPEÜ-ben és fordítva. A másolat készítését követő napon az EKB nyilvánosan elérhetővé teszi a tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó MPI-k és intézmények listáját. Ha a másolat pénteken 17.00 órakor (CET) készül, az EKB a frissített információt szombaton 12.00 órakor (CET) teszi elérhetővé.

A tartalékképzési követelmények hatálya alá tartozó MPI-k és intézmények listájának a honlapon való közzétételével egy időben az EKB elküldi azt az NKB-knak, a RIAD adatcsererendszeren keresztül.

20. cikk

A BA-k statisztikai célú jegyzéke

Ezen iránymutatás VII. mellékletében kerülnek meghatározásra az EKB/2007/8 rendelet 4. cikkében előírt, a BA-k statisztikai célú jegyzékének létrehozása és vezetése céljából gyűjtött változók.

A BA-szektor vagy a meglévő BA-k attribútumainak változásakor az NKB-k jelentik az ezen iránymutatás VII. mellékletének 1. részében meghatározott változók frissítéseit. Változás következik be a BA-szektorban, ha egy BA csatlakozik a BA-szektorhoz, illetve ha egy meglévő BA elhagyja a BA-szektort.

Az NKB-k két egymást követő negyedév végi nemzeti BA-listájuk összehasonlítása útján vezetik le a frissítéseket, azaz nem veszik figyelembe a negyedéveken belüli mozgásokat.

Ha egy új vagy egy változás előtt álló intézményről szolgáltatnak adatot, az NKB-k megadják az összes kötelező változót.

A BA-szektorból kilépő intézmény jelentésekor az NKB-knak legalább az alábbi információt kell szolgáltatniuk: a kérés fajtája (azaz törlés) és a BA azonosító kódja (azaz az „if_id” változó).

Évente egyszer, a december 31-i referenciadátumhoz tartozóan, az NKB-k elküldenek egy XML-fájlt különösen a BA-nkénti nettó eszközérték (NEÉ) jelentése céljából. Ez azt jelenti, hogy a NEÉ-t a BA-k egyéb jellemzőinek változásától függetlenül kell szolgáltatni. Az összes BA tekintetében a következő információkat kell jelenteni: a kérés fajtája (azaz „if_req_nav”), a BA egyedi azonosítókódja, a NEÉ összege és vonatkozó NEÉ meghatározásának dátuma.

Minden adott referenciadátum tekintetében az új BA-kra vonatkozó információt vagy a meglévő BA-k azonosítókódjainak változását a NEÉ-információ jelentése előtt, az EKB-nak először kell elküldeni.

Amennyiben lehetséges, az NKB-k a megszűnt BA-k azonosító kódjait nem adják ki ismételten új BA-k számára. Amennyiben ez mégis elkerülhetetlen, az NKB-k az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül írásos magyarázatot nyújtanak be az EKB-nak a BA-adattal egy időben (az „mfi_req_realloc” típusú „object_request” változó használatával).

Frissítések jelentése során az NKB-k használhatják a nemzeti karakterkészletüket, feltéve, ha a latin betűs ábécét használják. Az NKB-k Unicode-ot használnak, hogy minden speciális karakterkészlet helyesen jelenjen meg, amikor az EKB-tól a RIAD adatcsererendszeren keresztül információt kapnak.

A frissítéseknek az EKB-hoz való elküldése előtt az NKB-k végrehajtják az ezen iránymutatás VII. melléklete 3. részében előírt érvényességi ellenőrzéseket.

Az NKB-k legalább negyedévenként, a referenciadátumot követő kéthónapos határidővel elküldik az EKB-nak az ezen iránymutatás VII. mellékletének 1. részében meghatározott változók frissítéseit. Ezzel ellentétben a NEÉ-változót a befektetési alapok vonatkozásában évente frissítik, a december végi referenciadátumot követően legfeljebb két hónappal.

Az NKB-k a frissítéseket XML-fájlformátumban a KBER-Net hálózatán keresztül, az „Exchange Specification for the RIAD Data Exchange System” című dokumentumban lévő útmutatás szerint továbbítják. Az EKB ezt követően feldolgozza az adatokat a RIAD adatcsererendszeren keresztül. A KBER-net és/vagy a RIAD adatcsererendszer üzemzavara esetén a frissítéseket XML formátumban, az N13 Cebamail-hozzáférésen keresztül kell továbbítani. Ha a Cebamail rendszer nem használható a BA-frissítéseket vagy -helyesbítéseket tartalmazó fájlok elküldésére, az NKB-k XML formátumban, e-mailen továbbítják a frissítéseket a következő címre: birs@ecb.int.

Ha kézi felviteli eljárást alkalmaznak, a műveleti hibák minimalizálása és a RIAD adatcsererendszeren keresztül szolgáltatott BA-frissítések pontosságának és konzisztenciájának biztosítása érdekében az NKB-knak megfelelő ellenőrzési rendszerrel kell rendelkezniük.

A frissítések megérkezése után az EKB haladéktalanul végrehajtja az iránymutatás VII. melléklete 3. részében előírt érvényességi ellenőrzéseket.

Az EKB azonnal visszaküld az NKB-knak: i. egy elfogadásról szóló visszaigazolást, amely a feldolgozott és a BA-adatállományba sikeresen felvett BA-frissítések összefoglalóját tartalmazza; és/vagy ii. egy hibajelentést, amely a BA-frissítésekre és sikertelen érvényességi ellenőrzésekre vonatkozó részletes információkat tartalmazza. Ezen iránymutatás VII. melléklete 3. részével összhangban az EKB részben vagy egészben kiegészíti a hiányos, téves vagy hiányzó frissítési kérelmeket vagy elutasítja azokat.

A hibajelentés kézhezvételekor az NKB-knak haladéktalanul intézkedniük kell a helyesbített információ továbbításáról. Amennyiben ez lehetetlen, az előírt adatszolgáltatási határidőt követően legfeljebb négy munkanap (azaz a negyedik munkanapon közép-európai idő szerinti 17.59-ig) áll rendelkezésükre a helyesbített információ szolgáltatására.

A frissítések elküldésére előírt adatszolgáltatási napot követő negyedik munkanapon 18:00 óráig (CET) az EKB másolatot készít a BA-adatállományról, amely nem tartalmazza a bizalmas jelöléssel rendelkező értékeket és a NEÉ-változót. A frissített információk a következő napon 12 órától (CET) válnak hozzáférhetővé. Ha a másolat pénteken 18,00 órakor (CET) készül, az EKB a frissített információt szombaton 12.00 órakor (CET) teszi elérhetővé.

Az EKB nem hozhatja nyilvánosságra a „bizalmas” jelöléssel ellátott értékeket.

Az EKB nem hozhatja nyilvánosságra a befektetési alaponkénti NEÉ-t. Ehelyett az EKB a NEÉ alapján megállapítja a nagyságrendet és az egyes befektetési alapok nagyságát.

Az EKB a BA-k listájának a honlapon való közzétételével egyidejűleg elküldi azt az NKB-knak a RIAD adatcsererendszeren keresztül.

21. cikk

Hitelesítés

Az EKB 2533/98/EK és az EKB/2001/13 rendeletben foglalt ellenőrzési jogának sérelme nélkül az NKB-k ellenőrzik és biztosítják az EKB rendelkezésére bocsátott statisztikai adatok minőségét és megbízhatóságát.

22. cikk

Az adatok továbbítására vonatkozó előírások

Az NKB-k az EKB által megkövetelt statisztikai adatok elektronikus továbbításához a KBER által biztosított KBER-Netet használják. A statisztikai adatok elektronikus cseréjére kifejlesztett statisztikai üzenetformátum a Statisztikai Bizottság által elfogadott szabványos formátum. E követelmény nem tiltja a statisztikai adatok továbbítására szolgáló bármely egyéb eszköz tartalékmegoldásként történő alkalmazását, ha az EKB ehhez előzetesen hozzájárul.

23. cikk

Egyszerűsített módosítási eljárás

A Statisztikai Bizottság véleményének figyelembevételével az EKB Igazgatósága olyan technikai módosításokat hajthat végre ezen iránymutatás mellékletein, amelyek sem a mögöttes koncepcionális keretet nem változtatják meg, sem a tagállamok adatszolgáltatóinak adatszolgáltatási kötelezettségeit nem érintik.

24. cikk

Közzététel

Az NKB-k csak azt követően teszik közzé az euroövezet havi monetáris aggregátumaihoz való nemzeti hozzájárulásukat, hogy az EKB ezeket az aggregátumokat már közzétette. Ha az NKB-k ilyen adatokat közzétesznek, azoknak meg kell egyezniük a legutoljára közzétett, euroövezeti aggregátumokhoz való hozzájárulás adataival. Ha az NKB-k újra összeállítják az EKB által közzétett euroövezeti aggregátumokat, azokat változtatás nélkül kell közzétenniük.

25. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 2003/2/EKB iránymutatás hatályát veszti.

26. cikk

Hatálybalépés

Ez az iránymutatás az EKB/2007/8 rendelet hatálybalépésének napját követő harmadik napon lép hatályba.

27. cikk

Címzettek

Ennek az iránymutatásnak valamennyi eurorendszerbeli központi bank a címzettje.

---

(1)  HL L 333., 2001.12.17., 1. o. A legutóbb az EKB/2006/20 rendelettel (HL L 2., 2007.1.5., 3. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 250., 2003.10.2., 10. o.

(3)  HL L 10., 2002.1.12., 24. o. A legutóbb az EKB/2004/21 rendelettel (HL L 371., 2004.12.18., 42. o.) módosított rendelet.

(4)  HL L 211., 2007.8.11., 8. o.

(5)  HL L 318., 1998.11.27., 8. o.

(6)  HL L 372., 1986.12.31., 1. o. A legutóbb a 2006/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (HL L 224., 2006.8.16., 1. o.) módosított irányelv.

(7)  HL L 58., 2003.3.3., 1. o.

(8)  HL L 310., 1996.11.30., 1. o. A legutóbb a 2003/1267/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel (HL L 180., 2003.7.18., 1. o.) módosított rendelet.

(9)  A mérleg alapelvként a hónap/negyedév utolsó naptári napjával készül, a helyi munkaszüneti napok figyelembevétele nélkül. Számos esetben, amikor ez nem lehetséges, a mérleg az utolsó munkanap végén készül, a nemzeti piaci és számviteli szabályok értelmében.

(10)  Azaz a tranzakciók.

(11)  Azaz az MPI-k figyelembevétele vagy kihagyása, amennyiben a vállalkozás bekerült az MPI-szektorba vagy kivált onnan.

(12)  Azaz fúziók és befolyásszerzések.

(13)  European Monetary Institute, Money and Banking Statistics Compilation Guide – Guidance provided to NCBs for the compilation of money and banking statistics for submission to the ECB, megtalálható a www.ecb.int honlapon.

(14)  Alapelvként az eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó adatok a hónap vagy negyedév utolsó naptári napja alapján készülnek, a helyi munkaszüneti napok figyelembevétele nélkül. Sok esetben azonban ez nem lehetséges, és az eszközökre és kötelezettségekre vonatkozó adatokat a nemzeti piaci vagy a számviteli szabályoknak megfelelően, az utolsó munkanap végén állítják össze.

---

---

---

---

---

---

---

---

---