13.12.2007

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 327/10

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2007. december 5.)

a Tanács Főtitkárságához kirendelt nemzeti szakértőkre és nemzeti katonai állományra vonatkozó szabályokról, valamint a 2003/479/EK határozat hatályon kívül helyezéséről

(2007/829/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 28. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 207. cikke (2) bekezdésére,

mivel:

(1)

A kirendelt nemzeti szakértőknek (a továbbiakban: KNSZ) és a kirendelt nemzeti katonai állománynak (a továbbiakban: kirendelt katonai állomány) lehetővé kell tenni, hogy magas szintű tudásukat és szakmai hozzáértésüket a Tanács Főtitkársága (a továbbiakban: Főtitkárság) felhasználhassa, különösen azokon a területeken, ahol e szakértelem nem áll könnyen rendelkezésre.

(2)	E határozatnak elő kell mozdítania az európai politikákkal kapcsolatos szakmai tapasztalat és tudás cseréjét úgy, hogy a Főtitkársághoz ideiglenes jelleggel szakértőket rendel ki a tagállamok közigazgatásából vagy nemzetközi szervezetektől.

(3)	A KNSZ-t a tagállamok közigazgatásából, illetve nemzetközi szervezetektől kell kiválasztani.

(4)	A KNSZ-eknek és a kirendelt katonai állomány tagjainak e határozatban megállapított jogai és kötelezettségei biztosítják, hogy feladataikat kizárólag a Főtitkárság érdekében végezzék.

(5)	A KNSZ-ek és a kirendelt katonai állomány tagjai – munkájuk ideiglenes jellegét és különleges jogállásukat szem előtt tartva – a Főtitkárság nevében nem vállalhatnak felelősséget annak közjogi jogosítványai gyakorlása tekintetében, kivéve az e határozatban előírt eltéréseket.

(6)	E határozatnak kell megállapítania a KNSZ és a kirendelt katonai állomány alkalmazására vonatkozó minden feltételt, és azokat a kiadásokat fedező költségvetési előirányzatok eredetétől függetlenül kell alkalmazni.

(7)	Emellett az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozása érdekében különleges rendelkezéseket kell hozni a Főtitkársághoz kirendelt katonai állomány tagjai tekintetében.

(8)

Tekintettel arra, hogy ezek a szabályok a 2003/479/EK tanácsi határozatban (1) megállapítottak helyébe lépnek, e határozatot hatályon kívül kell helyezni anélkül, hogy az említett határozatnak e határozat hatálybalépésének pillanatában folyamatban lévő kirendelésekre való alkalmazásának folytonossága sérülne,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

I.   FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Hatály

(1)   E szabályok a tagállamok közigazgatási szervei által a Tanács Főtitkársághoz (a továbbiakban: Főtitkárság) kirendelt nemzeti szakértőkre (a továbbiakban: KNSZ) vonatkoznak. Ezeket a nemzetközi szervezetektől kirendelt szakértőkre is alkalmazni kell.

(2)   Az e szabályok hatálya alá tartozó személyek saját munkaadójuk alkalmazásában maradnak kirendelésük időtartama alatt, és illetményüket is ugyanezen munkaadótól kapják.

(3)   A KNSZ alkalmazását a Főtitkárság végzi saját igényeinek és költségvetési lehetőségeinek megfelelően. Ezen alkalmazás módját a főtitkárhelyettes határozza meg.

(4)   A KNSZ-nek valamely tagállam állampolgárának kell lennie, kivéve, ha a főtitkárhelyettes olyan eltérést állapít meg, amely nem alkalmazható a közös kül- és biztonságpolitika (KKBP), valamint az európai biztonsági és védelmi politika (EBVP) területén. A KNSZ-t a tagállamok állampolgárai közül a lehető legszélesebb földrajzi alapon kell toborozni. A tagállamok és a Főtitkárság együttműködnek annak érdekében, hogy a lehető legnagyobb mértékben biztosítsák a férfiak és nők közötti egyensúlyt és az esélyegyenlőség elvének tiszteletben tartását.

(5)   A kirendelés a Főtitkárság Személyzeti és Adminisztrációs Főigazgatósága, valamint az érintett tagállam állandó képviselete vagy adott esetben a nemzetközi szervezet közötti levélváltás útján történik. A levélváltásban meg kell említeni a kirendelés helyét. A Főtitkárságnál tevékenykedő KNSZ-re vonatkozó szabályokat csatolni kell a levélváltáshoz.

2. cikk

A kirendelés időtartama

(1)   A kirendelés időtartama hat hónapnál nem lehet rövidebb, és nem haladhatja meg a két évet, illetve azt követően meghosszabbítható, összesen négy évet meg nem haladó időtartamra.

(2)   Az (1) bekezdéstől eltérően a KNSZ katonai és polgári műveletek előkészítésében és/vagy azok megkezdésének tanulmányozásában való részvétel céljából történő kirendelésének időtartama hat hónapnál rövidebb is lehet.

(3)   A kirendelésre szánt időtartamot előre, az 1. cikk (5) bekezdése rendelkezésének megfelelő levélváltásban kell meghatározni. Ugyanezen eljárás vonatkozik a kirendelés időtartama meghosszabbításának esetére.

(4)   A Főtitkárságnál már korábban szolgálatot teljesítő KNSZ-t az egy személy által a Főtitkárság szolgálatainál eltölthető leghosszabb időtartamot meghatározó belső szabályozásnak megfelelően újra ki lehet rendelni, a következő feltételekre is figyelemmel:

a)	a KNSZ-nek továbbra is meg kell felelnie a kirendelés feltételeinek;

b)

az előző kirendelés vége és bármely további kirendelés között legalább hatéves időtartamnak kell eltelnie; amennyiben a KNSZ az első kirendelés végén újabb szerződést kapott, a hatéves időtartam ez utóbbi szerződés lejártával kezdődik. E rendelkezés nem akadályozza, hogy a Főtitkárság elfogadja egy olyan KNSZ kirendelését, akinek az első kirendelése négy évnél rövidebb ideig tartott, de ez esetben az új kirendelés nem haladhatja meg a négyéves időtartam le nem járt részét;

c)	a b) pontban megjelölt időszak három évre rövidül, amennyiben az első kirendelés időtartama hat hónapnál rövidebb.

3. cikk

A kirendelés helye

A KNSZ kirendelési helye Brüsszel, a Főtitkárság összekötő hivatala, vagy bármilyen más hely, ahol az Európai Unió a Tanács által hozott határozat keretében tevékenykedik. A kirendelés helye a kirendelés folyamán módosulhat az 1. cikk (5) bekezdésének megfelelő újabb levélváltás útján, amennyiben az eredeti levélváltás nem tartalmazta a kirendelés helyszíne megváltozásának lehetőségét. A KNSZ-t kirendelő közigazgatási szervet tájékoztatják a kirendelés helyszínének esetleges megváltozásáról.

4. cikk

Feladatok

(1)   A nemzeti szakértő segíti a Főtitkárság tisztviselőit és ideiglenesen megbízott alkalmazottait, és végrehajtja a neki kijelölt feladatokat.

A végrehajtandó feladatokat a Főtitkárság és a nemzeti szakértőt kirendelő közigazgatási szerv között létrejött kölcsönös megállapodásban kell meghatározni a szolgálatok érdekében, figyelemmel a jelölt képesítéseire.

(2)   A KNSZ csak az alábbiak szerint vesz részt a missziókban és az üléseken:

a)	egy főtitkársági tisztviselő vagy ideiglenesen megbízott alkalmazott kíséretében; vagy

b)	megfigyelőként vagy kizárólag tájékoztatási célokra, ha egyedül van.

A KNSZ a Főtitkárságot nem vonhatja be külső kötelezettségvállalásba, kivéve, ha a főtitkár/főképviselő felügyelete alatt az érintett szolgálat főigazgatója arra különleges megbízást adott.

(3)   A Főtitkárság felelős a KNSZ által elvégzett feladatok eredményének jóváhagyásáért.

(4)   Az érintett főtitkársági szolgálatok, a KNSZ munkaadója és a KNSZ megtesz minden lehetségest annak érdekében, hogy a kirendelés tartama alatt elkerüljön a KNSZ megbízatásaival kapcsolatos minden lehetséges érdekellentétet vagy ilyen ellentétnek a látszatát. E célból a Főtitkárság kellő időben tájékoztatja a KNSZ-t és a munkaadót a tervezett feladatról, és mindegyiküket felkéri annak írásbeli megerősítésére, hogy nem tudnak olyan okról, amelynek következtében a KNSZ-t ne lehetne az adott feladattal megbízni. A KNSZ-t felkérik, hogy nyilatkozzon különösen a családi körülményei (a közeli hozzátartozói szakmai tevékenységei vagy saját, illetve hozzátartozói jelentős pénzügyi érdekeltségei) és a javasolt feladat között a kirendelés során fennálló bármely lehetséges ellentétről.

A munkaadó és a KNSZ vállalja, hogy a Főtitkárságot értesíti minden változásról, amely a kirendelés során a körülményeiben bekövetkezett, és amely ilyen ellentétet eredményezhet.

(5)   Ha a Főtitkárság úgy ítéli meg, hogy a KNSZ-re bízott feladatok jellege különleges óvintézkedéseket követel, a KNSZ kirendelése előtt végre kell hajtani a biztonsági vizsgálatot.

(6)   Amennyiben a (2), (3), (4) és (7) bekezdés rendelkezéseit nem tartották be, a Főtitkárság a 8. cikk (2) bekezdése c) pontjának feltételei alapján megszüntetheti a KNSZ kirendelését.

(7)   Az (1) bekezdés első albekezdésében, valamint a (2) bekezdés első albekezdésében foglaltaktól eltérően, a főtitkárhelyettes – azon szolgálat főigazgatójának javaslatára, ahová a KNSZ-t kirendelték – egyedi feladatok elvégzésével, valamint egy vagy több egyedi misszió végrehajtásával bízhatja meg a KNSZ-t, miután meggyőződött arról, hogy nem áll fenn érdekellentét.

5. cikk

Jogok és kötelezettségek

(1)   A kirendelés során:

a)	a KNSZ feladatának végrehajtása során és viselkedésével kizárólag a Tanács érdekeit tartja szem előtt;

b)	a KNSZ tartózkodik minden olyan tevékenységtől és különösen minden olyan nyilvános véleménynyilvánítástól, amely a Főtitkárságnál betöltött tisztségével függ össze;

c)	az a KNSZ, akit megbízatásának végrehajtása során arra kérnek fel, hogy döntést hozzon egy olyan ügyben, amelynek kezelése vagy eredménye tekintetében olyan személyes érdekeltsége van, amely befolyásolhatja a függetlenségét, köteles tájékoztatni azon szolgálat főigazgatóját, ahová őt kirendelték;

d)

a KNSZ sem egyedül, sem másokkal együtt nem hozhat és/vagy hozathat nyilvánosságra az Európai Unió munkájával foglalkozó szöveget, ha erre vonatkozóan nem szerezte meg a Főtitkárság hatályos feltételeinek és szabályainak megfelelő engedélyt. Az engedély csak abban az esetben tagadható meg, ha a tervezett kiadvány sértené az Európai Unió érdekeit;

e)	a KNSZ-nek a feladataként elvégzett munkájához fűződő minden joga a Főtitkárság tulajdonát képezi;

f)	a KNSZ-nek a kirendelés helyén vagy attól olyan távolságban kell tartózkodnia, amely tevékenysége megfelelő végrehajtásával összeegyeztethető;

g)	a KNSZ segítséget nyújt és tanácsot ad a kirendelés helye szerinti felettesének, és a rábízott feladatok teljesítéséről felettesének kell beszámolnia;

h)	tisztségének gyakorlása során a KNSZ nem fogadhat el utasításokat munkaadójától vagy nemzeti kormányától. Nem végezhet semmilyen szolgáltatást sem munkaadója, sem pedig kormányok vagy bármely más személy, magánvállalat vagy közigazgatás részére.

(2)   A kirendelés időtartama alatt és azt követően a KNSZ-nek a legnagyobb titoktartással kell eljárnia a megbízatása során vagy azzal kapcsolatban tudomására jutott valamennyi tény és információ tekintetében. Jogosulatlan személynek semmilyen formában nem fedhet fel törvényesen nyilvánosságra nem hozott dokumentumot vagy információt, és azokat személyes előnyére sem használhatja fel.

(3)   A kirendelés befejeztével a KNSZ továbbra is köteles feddhetetlenül és titoktartással eljárni az új feladatai elvégzésében és bizonyos tisztségek vagy előnyök elfogadásakor.

E célból a KNSZ-nek a kirendelést követő három évig azonnal tájékoztatnia kell a Főtitkárságot minden olyan megbízatásról vagy feladatról, amelyet a munkaadója részére végre kell hajtania, és amely valószínűleg érdekellentétet okozhat a kirendelés során végrehajtott feladataival kapcsolatban.

(4)   A KNSZ-t kötik a Főtitkárságnál hatályban lévő biztonsági szabályok.

(5)   Amennyiben a kirendelés időtartama alatt az (1), (2) és (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket nem tartják be, a Főtitkárság a 8. cikk (2) bekezdése c) pontjának rendelkezései alapján jogosult megszüntetni a KNSZ kirendelését.

6. cikk

Szint, szakmai tapasztalat és nyelvismeret

(1)   A KNSZ-nek legalább hároméves, teljes munkaidős tapasztalattal kell rendelkeznie olyan közigazgatási, tudományos, technikai, tanácsadói vagy felügyeleti munkakörben, amely az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatában és a Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételekben meghatározott AD vagy AST csoportnak felel meg. A kirendelés előtt a KNSZ munkaadója a szakértőnek a megelőző 12 hónapról munkavállalói igazolást bocsát a Főtitkárság rendelkezésére.

(2)   A KNSZ-nek feladatai ellátásához egy közösségi nyelv alapos ismeretével és egy másik nyelv kielégítő ismeretével kell rendelkeznie.

7. cikk

A kirendelés felfüggesztése

(1)   A Főtitkárság engedélyt adhat a kirendelés felfüggesztésére, és meghatározhatja a vonatkozó feltételeket. A felfüggesztés során:

a)	a 15. és 16. cikkben említett juttatásokat nem kell kifizetni;

b)	a 18. és 19. cikkben említett költségeket csak akkor kell kifizetni, ha a felfüggesztés a Főtitkárság kérésére történik.

(2)   A Főtitkárságnak tájékoztatnia kell a KNSZ munkaadóját.

8. cikk

A kirendelés megszüntetése

(1)   A (2) bekezdésre is figyelemmel, a kirendelést a Főtitkárság vagy a KNSZ munkaadója kérésére lehet megszüntetni, három hónapos felmondási idővel. A kirendelés a KNSZ kérésére is megszüntethető ugyanilyen felmondási idővel és a Főtitkárság beleegyezésével.

(2)   A kirendelés felmondási idő nélkül is megszüntethető egyes rendkívüli körülmények esetén:

a)	a KNSZ munkaadója által, amennyiben annak alapvető érdekei így kívánják;

b)	a Főtitkárság és a munkaadó közötti megállapodással a KNSZ-nek mindkét félhez intézett kérésére, ha a KNSZ alapvető személyes vagy szakmai érdekei így kívánják;

c)	a Főtitkárság által, amennyiben a KNSZ nem teljesíti az e szabályokban foglalt kötelezettségségeit. A KNSZ ezt megelőzően lehetőséget kap arra, hogy védekezzen az ellene felhozottakkal szemben.

(3)   A (2) bekezdés c) pontja szerinti felmondás esetén a Főtitkárság haladéktalanul tájékoztatja a munkaadót.

II.   FEJEZET

MUNKAKÖRÜLMÉNYEK

9. cikk

Szociális biztonság

(1)   A kirendelést megelőzően az a munkaadó, amelytől a KNSZ-t kirendelik, igazolja a Főtitkárság részére, hogy a kirendelés időtartama alatt a KNSZ az őt alkalmazó közigazgatási vagy nemzetközi szervezetre vonatkozó szociális biztonságról szóló jogszabályok hatálya alatt marad, és az illető szervezet vállalja a külföldön felmerülő költségeket.

(2)   A KNSZ-t a kirendelés megkezdésétől a Főtitkárság biztosítja baleseti kockázat ellen. Azon a napon, amikor a nemzeti szakértő megjelenik a Személyzeti és Adminisztrációs Főigazgatóságon a kirendelésével kapcsolatos ügyviteli formalitások intézése céljából, a Főtitkárság ellátja a biztosítás feltételeit tartalmazó dokumentummal.

(3)   Amennyiben egy misszió keretében, amelyben a KNSZ a 4. cikk (2) bekezdésének és a 20. cikknek megfelelően részt vesz, vagy amennyiben a kirendelés helyéből fakadó specifikus kockázatok miatt kiegészítő vagy egyedi biztosításra van szükség, annak költségeit a Tanács Főtitkársága vállalja.

10. cikk

Munkaidő

(1)   A munkaidő tekintetében a Főtitkárságnál érvényes szabályok irányadóak a KNSZ számára. E szabályokat a főtitkárhelyettes módosítja, ha a szolgálat igényei így kívánják.

(2)   A KNSZ a kirendelés időtartama alatt teljes munkaidőben teljesít szolgálatot. Valamely főigazgatóság kellően indokolt kérésére és a Főtitkárság érdekeivel történő összeegyeztethetőségre is figyelemmel a személyzeti és adminisztrációs főigazgató részmunkaidős munkavégzést is engedélyezhet a KNSZ számára, ha ebbe munkaadója is beleegyezik.

(3)   Ha a KNSZ-nek engedélyezték a részmunkaidős munkavégzést, a KNSZ-nek legalább a rendes munkaidő felében kell dolgoznia.

(4)   A Főtitkárságnál hatályban lévő, a folyamatos vagy váltott műszakos munkarendben történő munkavégzésre, illetve ügyeletre vonatkozó juttatások a KNSZ-nek is megítélhetők.

11. cikk

Betegség vagy baleset miatti távollét

(1)   Betegség vagy baleset miatti távollét esetén a KNSZ a lehető legrövidebb időn belül értesíti felettesét, és megadja az aktuális lakcímét. Három napot meghaladó távollét esetén orvosi igazolást kell benyújtania, és a Főtitkárság által szervezett orvosi vizsgálatnak is alávethető.

(2)   Ha a három napot meg nem haladó, betegség vagy baleset miatti távollétek teljes tartama 12 hónapon belül meghaladja a 12 napot, a KNSZ minden további betegség vagy baleset miatti távollét esetén orvosi igazolást köteles benyújtani.

(3)   Amennyiben a betegszabadság tartama meghaladja az egy hónapot vagy a KNSZ által teljesítendő szolgálat idejét, ezek közül a hosszabbat figyelembe véve, a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében említett juttatásokat automatikusan fel kell függeszteni. E rendelkezés nem vonatkozik a terhességhez kapcsolódó betegségek esetére. A betegszabadság nem haladhatja meg az érintett személy kirendelésének időtartamát.

(4)   Ha azonban a KNSZ a kirendelés során bekövetkező, munkájával összefüggő balesetet szenved, továbbra is teljes összegben megkapja a 15. cikk (1) és (2) bekezdésében előírt juttatásokat a munkaképtelensége teljes időtartama alatt, egészen a kirendelési időszak végéig.

12. cikk

Éves szabadság, különszabadság és munkaszüneti napok

(1)   A KNSZ minden teljes szolgálati hónap után két és fél nap szabadságra jogosult (naptári évenként harminc napra).

(2)   A szabadságot előzetesen engedélyeztetni kell azzal a szolgálattal, ahová a KNSZ-t kirendelték.

(3)   A KNSZ-nek indokolt kérés esetén különszabadság is adható az alábbi esetekben:

—	a nemzeti szakértő házasságkötése esetén két nap,

—	a házastárs súlyos betegsége esetén évente legfeljebb három nap,

—	a házastárs halála esetén négy nap,

—	felmenő ági rokon súlyos betegsége esetén évente legfeljebb két nap,

—	felmenő ági rokon halála esetén két nap,

—	gyermek születése esetén tíz nap, amelyet a születést követő hónapban kell kivenni,

—	gyermek súlyos betegsége esetén évente legfeljebb két nap,

—	hivatalba lépés céljából történő költözés esetén legfeljebb két nap,

—	gyermek halála esetén: négy nap.

Az érdekelt kellően indokolt kérésére 12 hónapos időtartamon belül legfeljebb két nap további különszabadság engedélyezhető.

(4)   A KNSZ munkaadójának kellően indokolt kérésére a Főtitkárság 12 hónapos időtartamon belül legfeljebb két nap különszabadságot engedélyezhet, eseti elbírálás alapján.

(5)   Részmunkaidős munkavégzés esetén az éves szabadságot arányosan csökkenteni kell.

(6)   A kirendelés végéig ki nem vett szabadság a kirendelés időtartamának végével elvész.

(7)   A (3) bekezdés nem alkalmazandó a hat hónapnál rövidebb időtartamú kirendelésen levő KNSZ-re. A hat hónapnál rövidebb időtartamú kirendelést teljesítő KNSZ indokolt kérésére azonban – azon szolgálat főigazgatójának döntése alapján, ahová kirendelték – különszabadság adható. E különszabadság nem haladhatja meg a három napot a kirendelés teljes időtartama során. A szabadság engedélyezését megelőzően a fent említett felelős kikéri a személyzeti és adminisztrációs főigazgató véleményét.

13. cikk

Szülési szabadság

(1)   A várandós KNSZ-nek húsz hét szülési szabadság jár, amely időtartam alatt a 15. cikkben rendelt juttatásokat kapja. A szabadság az igazolásban feltüntetett várható szülési időpont előtt legfeljebb hat héttel kezdődik, és legkorábban 14 héttel a szülés időpontját követően ér véget. Ikerszülés, koraszülés vagy fogyatékos gyermek születése esetén a szabadság időtartama 24 hét. E rendelkezés alkalmazásában a terhesség 34. hetének vége előtt bekövetkező szülést kell koraszülésnek tekinteni.

(2)   Amennyiben a KNSZ munkaadójának nemzeti jogszabályai hosszabb szülési szabadságot biztosítanak, a kirendelést a Főtitkárság által megadott időt meghaladó időszak alatt fel kell függeszteni. Ilyen esetben a felfüggesztés tartamának megfelelő időszakkal kell a kirendelést meghosszabbítani, amennyiben a Főtitkárság jogos érdekei így kívánják.

(3)   Másik lehetőségként a KNSZ kérheti, hogy a kirendelés felfüggesztése terjedjen ki a szülésre engedélyezett szabadság teljes időtartamára. Ilyen esetben a felfüggesztés tartamának megfelelő időszakkal kell a kirendelést meghosszabbítani, amennyiben a Főtitkárság jogos érdekei így kívánják.

14. cikk

Kezelés és ellenőrzés

A szabadságok kezelése és ellenőrzése a Főtitkárság igazgatási feladatai közé tartozik. A munkaidő és a távollétek ellenőrzése a főigazgatóság felelőssége, vagy azon szolgálaté, ahová a KNSZ-t kirendelték.

III.   FEJEZET

JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGEK

15. cikk

Juttatások

(1)   A KNSZ-t kirendelése teljes időtartamára napidíj illeti meg. Amennyiben a származási hely és a kirendelés helye közötti távolság 150 kilométer vagy annál kevesebb, a napidíj összege 29,44 EUR. Ha a távolság 150 kilométernél több, a napidíj összege 117,74 EUR.

(2)   Ha a KNSZ-nek sem a Főtitkárság, sem a munkaadója nem téríti meg a költözési költségeit, kiegészítő havi juttatást kell részére fizetni a következő táblázat szerint:

A származási hely és a kirendelés helye közötti távolság (km)	Összeg EUR-ban
0 – 150	0
> 150	75,68
> 300	134,54
> 500	218,65
> 800	353,20
> 1 300	555,03
> 2 000	664,37

A juttatást havonta, utólag kell fizetni. A juttatás azon hónap végéig jár, amely hónapban adott esetben a 19. cikk (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően sor került a KNSZ költözésére.

(3)   E juttatásokat a kiküldetések, az éves szabadság, a szülési szabadság, a különszabadság és a Főtitkárság által kiadott munkaszüneti napok idejére is ki kell fizetni.

(4)   A KNSZ kirendelése megkezdésekor előlegként 75 napnak megfelelő napidíjat vesz fel, amely után a jelzett időtartam alatt bármely hasonló juttatásra való jogosultsága megszűnik. Amennyiben a Főtitkársághoz történő kirendelés az előleg kiszámításához figyelembe vett időtartam vége előtt megszűnik, a KNSZ köteles az időtartam hátralévő részének megfelelő összeget visszatéríteni.

(5)   Az 1. cikk (5) bekezdésében előírt levélváltáskor a Főtitkárságot tájékoztatni kell az e cikk (1), (2), (7) és (8) bekezdésében említett juttatáshoz hasonló bármely juttatásról, amelyben a KNSZ részesül. Ezek összegét le kell vonni a Főtitkárság által fizetett megfelelő juttatásból.

(6)   A napi és a havi juttatásokat évente, visszamenőleges hatály nélkül kell kiigazítani, a Közösség brüsszeli és luxemburgi tisztviselői alapilletményének változása alapján.

(7)   A Főtitkárság összekötő hivatalában vagy bármely más olyan helyen tevékenykedő KNSZ esetében, ahol az Unió a Tanács által hozott határozat keretében tevékenykedik, az (1) és (2) bekezdésben említett juttatásokat a személyzeti és adminisztrációs főigazgató kellően indokolt határozata alapján lakhatási támogatás válthatja fel, amennyiben ezt a kirendelés helyén a lakhatási költségekhez kapcsolódó körülmények indokolják.

(8)   Ha a kirendelés helye az EU-n kívül található, annak helye alapján meghatározott külön juttatás fizethető a megélhetési költségek vagy a különösen nehéz életkörülmények figyelembevételével a személyzeti és adminisztrációs főigazgató kellően indokolt határozata alapján. A juttatást havonta fizetik, és összege az AD 6 vagy AST 4 besorolási osztály 1. fizetési fokozatába tartozó tisztviselő alapilletményének 10 és 15 %-át teszi ki attól függően, hogy a KNSZ melyik csoportba tartozik.

16. cikk

Kiegészítő átalányjuttatás

(1)   Azon eset kivételével, amikor a KNSZ származási helye a kirendelés helyétől kevesebb mint 150 kilométerre található, a szakértő – szükség esetén – kiegészítő átalányjuttatásban részesül, amelynek összege megegyezik a munkaadója által fizetett éves bruttó illetménye (a családi támogatások levonásával) és a Főtitkárság által a 15. cikknek megfelelően fizetett esetleges juttatások, valamint az AD 6 vagy AST 4 besorolási osztály 1. fizetési fokozatába tartozó tisztviselő alapilletménye közötti különbséggel attól függően, hogy a szakértő melyik csoportba tartozik.

(2)   E juttatást évente egyszer, visszamenőleges hatály nélkül kell kiigazítani, a Közösség tisztviselői alapilletményének változása alapján.

17. cikk

Az alkalmazás helye, a kirendelés helye, a származási hely és a visszatérés helye

(1)   E szabályok értelmében:

—	az alkalmazás helyének minősül az a hely, ahol a KNSZ munkaadója részére a kirendelését közvetlenül megelőzően a tevékenységét végezte,

—	a kirendelés helyének minősül az a hely, ahol a Tanács Főtitkárságának az a szolgálata vagy hivatala található, ahová a KNSZ-t kirendelik, vagy az a hely, ahol a KNSZ a Tanács által hozott határozat keretében tevékenykedik,

—	származási helynek minősül az a hely, ahol a KNSZ munkaadójának székhelye található,

—	a visszatérés helyének minősül az a hely, ahol a KNSZ fő tevékenységét a kirendelés után folytatni fogja.

(2)   Amennyiben az alkalmazás helye vagy a visszatérés helye az Európai Unió területén kívül vagy a KNSZ munkaadójának székhelyéül szolgáló helytől eltérő tagállamban található, vagy ha a KNSZ nem végez szakmai tevékenységet a kirendelése vége után, származási helyének az alkalmazás helye vagy a visszatérés helye minősül.

Az alkalmazás helyét, a kirendelés helyét vagy helyeit és a származási helyet az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltásban kell rögzíteni. A visszatérés helyét a KNSZ munkaadója által kiállított nyilatkozat alapján kell meghatározni.

(3)   E cikk alkalmazásában nem vehetők figyelembe a szakértő által a kirendelés helyétől eltérő állam vagy nemzetközi szervezet részére végzett munkából eredő körülmények.

18. cikk

Útiköltség

(1)   A KNSZ az alábbi útiköltség-térítésekre jogosult a kirendelés kezdetén, amennyiben alkalmazási helye a kirendelés helyétől 150 kilométert meghaladó távolságra van:

a)	saját részre;

b)	házastársa és eltartott gyermekei részére, feltéve, hogy azok a KNSZ-szel együtt élnek, és a költözés költségeit a Főtitkárság megtéríti.

(2)   Amennyiben az utazás nem repülővel történik, az összeget átalánydíjas formában kell megtéríteni, amely a másodosztályú vasúti viteldíjon alapul, pótlékok nélkül. Ugyanez vonatkozik az autóval megtett útra is. Amennyiben a vasúton történő utazás hossza meghaladja az 500 km-t, vagy ha a szokásos útvonalba tengeri átkelés is tartozik, a légi közlekedés ára is visszatéríthető, legfeljebb a kedvezményes árú jegy (PEX vagy APEX) tényleges költségéig, a jegyek és beszállókártyák bemutatásakor.

(3)   A KNSZ a saját számára és adott esetben az (1) bekezdés b) pontjában említett személyek tekintetében a kirendelés után a fenti korlátok között útiköltség-térítésre jogosult a visszatérés helyére. A költségtérítés nem jelentheti nagyobb összeg kifizetését, mint amelyre a KNSZ akkor lenne jogosult, ha az alkalmazás helyére térne vissza.

(4)   Ha a KNSZ intézkedett az alkalmazás helyéről a kirendelés helyére való költözésről, minden évben átalánydíjas juttatásra jogosult, amelynek összege azonos a kirendelés helyéről a származási helyre történő menettérti utazás költségével saját részére, házastársa és valamennyi eltartott gyermeke részére, a Főtitkárságnál hatályban lévő rendelkezések alapján.

19. cikk

Költözési költségek

(1)   A KNSZ a Főtitkárság költségén átviheti berendezési tárgyait és személyes használati tárgyait az alkalmazás helyéről a kirendelés helyére, miután annak előzetes hozzájárulását megkapta a Főtitkárságnál a költözési költségek térítéséről szóló, az adott időpontban hatályban lévő szabályok alapján, feltéve, hogy az alábbi feltételek is teljesülnek:

a)	a kirendelés első időtartama két év;

b)	a nemzeti szakértő alkalmazásának helye a kirendelés helyétől legalább 100 km távolságra van;

c)	a költözést a kirendelés kezdeti időpontjától számított hat hónapon belül be kell fejezni;

d)	a hozzájárulást legalább a költözés tervezett időpontja előtt két hónappal kérni kell;

e)	a költözés költségeit a munkaadó nem téríti meg;

f)	a KNSZ a Főtitkárság részére elküldi az árajánlatok, átvételi elismervények és számlák eredeti példányait, valamint egy olyan igazolást a saját munkaadójától, amely megerősíti, hogy a költözés költségeit nem a munkaadó viseli.

(2)   Amennyiben a kirendelés helyére történő költözés költségeit a Főtitkárság megtérítette, a nemzeti szakértő – a (3) bekezdésre is figyelemmel – a kirendelés végén és előzetes engedélyezés után jogosult a kirendelés helyéről a visszatérés helyére történő költözés költségeinek megtérítésére, a Főtitkárságnál a költözési költségek térítéséről szóló, az adott időpontban hatályban lévő szabályok alapján, az (1) bekezdés d) és e) pontjában megállapított feltételekre és az alábbi kiegészítő feltételekre is figyelemmel:

a)	a költözésre nem kerülhet sor a kirendelés végét megelőző hat hónapnál korábbi időpontban;

b)	a költözést a kirendelés végének időpontjától számított hat hónapon belül be kell fejezni;

c)	a kirendelés végén történő költözés költségeinek a Főtitkárság által megtérített összege nem haladhatja meg azon költözés költségeinek összegét, amelyre a KNSZ jogosult lenne, ha az alkalmazásának helyére térne vissza;

d)	a KNSZ a Főtitkárság részére előzetesen elküldte a költözésre vonatkozó árajánlatok és számlák eredeti példányát, valamint egy olyan igazolást a saját munkaadójától, amely megerősíti, hogy nem a munkaadó viseli a költözés költségeinek részét vagy egészét.

(3)   Az a KNSZ, akinek kirendelését saját vagy munkaadója kérésére a kirendelés kezdetétől számított két éven belül megszüntetik, a kirendelés végén történő költözés költségeinek megtérítésére nem jogosult.

20. cikk

Missziók és ezek költségei

(1)   A 4. cikknek megfelelően a KNSZ kiküldhető.

(2)   A misszió költségeit a Főtitkárságnál hatályban lévő szabályoknak megfelelően kell megtéríteni.

21. cikk

Képzés

A KNSZ jogosult részt venni a Főtitkárság által szervezett képzési tanfolyamokon, amennyiben a Főtitkárság érdekei úgy kívánják. A KNSZ-nek a kirendelés utáni szakmai előmenetelével összefüggő ésszerű érdekeit is figyelembe kell venni, amikor döntés születik a tanfolyamon való részvétel engedélyezéséről.

22. cikk

Igazgatási rendelkezések

(1)   A KNSZ-nek a kirendelés első napján meg kell jelennie a Személyzeti és Adminisztrációs Főigazgatóság megfelelő szolgálatánál a szükséges ügyviteli formaságok intézése céljából. Feladatai teljesítését a hónap első vagy tizenhatodik napján kell megkezdenie.

(2)   A Főtitkárság valamely összekötő hivatalában tevékenykedő KNSZ-nek a kirendelése helyén jelentkeznie kell a Főtitkárság megfelelő szolgálatánál.

(3)   A kifizetéseket a Főtitkárság megfelelő szolgálata folyósítja euróban egy Brüsszelben található bankintézetnél nyitott bankszámlára. A Brüsszeltől eltérő helyen tevékenykedő KNSZ részére a kifizetések a Brüsszelben vagy a KNSZ származási helyén található banki intézménynél nyitott bankszámlára folyósíthatóak euróban. A lakhatási támogatás más pénznemben, a kirendelés helyén található bankintézetnél nyitott bankszámlára is folyósítható.

IV.   FEJEZET

KÖLTSÉGMENTES, RÖVID TÁVRA KIRENDELT NEMZETI SZAKÉRTŐK

23. cikk

Költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértők

(1)   E határozat alkalmazásában a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő olyan, magas szintű szaktudással rendelkező kirendelt nemzeti szakértőt jelent, akit meghatározott feladatok elvégzése céljából, legfeljebb három hónapos időtartamra rendelnek ki. Ez a kirendelés nem jár a Tanács számára juttatások vagy költségek kifizetésével, kivéve adott esetben a 28. cikkben foglalt juttatásokat, és a Főtitkárság, valamint a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőt kirendelő közigazgatási szerv között létrejött eltérő megállapodás sérelme nélkül.

(2)   A költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőt csak a főtitkárhelyettes engedélyével, rendkívüli esetben lehet kirendelni. A költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő kirendelésének csak olyan feladatok ellátása lehet célja, amelyek elvégzéséről a Főtitkárság nehezen tudna gondoskodni igen rövid időn belül. Ez vonatkozik

—	a tényfeltáró missziókra,

—	az egyedi válságkezelési műveletek tervezésére és értékelésére,

—	az egyedi válságkezelési gyakorlatokban való részvételre.

(3)   A 23. és 28. cikkre is figyelemmel az 1–14. és a 20–22. cikkben foglalt szabályok a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőre is alkalmazandóak.

(4)   Az 5. cikk sérelme nélkül a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő magatartásának mindenkor tükröznie kell, hogy ő a Tanácshoz kirendelt alkalmazott, és minden esetben meg kell felelnie tisztsége méltóságának.

24. cikk

A kirendelés időtartama

(1)   A 23. cikk (1) bekezdésében említett időtartam egy alkalommal, legfeljebb három hónapos időtartamra meghosszabbítható.

(2)   A Főtitkársághoz már kirendelt költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőt újra ki lehet rendelni az e határozatban rögzített szabályoknak megfelelően a következő feltételekre is figyelemmel:

—	az előző kirendelés vége és egy újabb kirendelés között legalább egyéves időtartamnak el kell telnie, amennyiben a KNSZ kirendelésére e fejezet szabályai szerint kerül sor,

—	az előző kirendelés vége és egy újabb kirendelés között legalább hároméves időtartamnak el kell telnie, amennyiben a KNSZ kirendelésére e határozat 1. cikkének szabályai szerint kerül sor.

(3)   A (2) bekezdés első francia bekezdésében említett időtartam kivételes esetben lerövidíthető a főtitkárhelyettes határozata alapján.

25. cikk

Hatály

(1)   Az 1. cikk (5) bekezdésében meghatározott levélváltás tartalmazza a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő kirendelésének megfelelő főigazgatóságon, igazgatóságon, osztályon, misszión vagy gyakorlaton belüli felelős személy nevét, valamint a KNSZ által elvégzendő feladatok részletes leírását.

(2)   Az általa elvégzendő konkrét feladatok tekintetében a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő az (1) bekezdésben említett felelőstől kapja az utasításokat.

26. cikk

Biztosítás

A 28. cikk sérelme nélkül és a 9. cikk (2) bekezdésétől eltérve a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőt a Főtitkárság nem biztosítja baleseti kockázat ellen.

27. cikk

Munkafeltételek

(1)   A 10. cikk (1) bekezdésétől eltérve a munkaidő tekintetében a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő köteles betartani a kirendelés helyén érvényben lévő szabályokat. E szabályokat a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő kirendelése szerinti szolgálaton, misszión vagy gyakorlaton felelős személy módosíthatja, amennyiben a szolgálat igényei úgy kívánják.

(2)   A 10. cikk (2) bekezdésének második mondatától eltérve a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő kirendelése során kizárólag teljes munkaidőben teljesít szolgálatot.

(3)   A 10. cikk (4) bekezdése a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőre nem alkalmazandó.

(4)   A költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő jelenlétének és a szabadságainak kezelése és ellenőrzése a 25. cikk (2) bekezdésében említett felelős feladata.

(5)   A 12. cikk (3), (4) és (7) bekezdése a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőre nem alkalmazandó. A szakértő azonban indokolt kérésére különszabadságot kaphat, azon szolgálat főigazgatójának döntése alapján, amelyhez kirendelték. E különszabadság nem haladhatja meg a három napot a kirendelés teljes időtartama során. A szabadság jóváhagyását megelőzően a fent említett főigazgatónak konzultálnia kell a személyzeti és adminisztrációs főigazgatóval.

28. cikk

Missziók

(1)   Amennyiben a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértő a kirendelési helyétől eltérő helyen folytatott misszióban vesz részt, költségei megtérítése a tisztviselők misszióinak megtérítésére vonatkozó, hatályos szabályok alapján történik, kivéve, ha a Főtitkárság és a költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőt kirendelő közigazgatási szerv között eltérő megállapodás jött létre.

(2)   Amennyiben egy misszió keretében a Főtitkárság a veszélyeztetettség okán egyedi biztosítást nyújt a tisztviselőknek, ezt az előnyt az ugyanazon misszióban részt vevő költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőre is ki kell terjeszteni.

(3)   Az EU területén kívül folytatott misszióban részt vevő költségmentes, rövid távra kirendelt nemzeti szakértőre a Főtitkárságon az ilyen missziók keretében érvényes biztonsági szabályok vonatkoznak.

V.   FEJEZET

A SZABÁLYOK ALKALMAZÁSA A KIRENDELT NEMZETI KATONAI ÁLLOMÁNYRA

29. cikk

A kirendelt katonai állományra vonatkozó szabályok

A 30–42. cikk rendelkezéseire figyelemmel az előző fejezetekben foglalt szabályok azon kirendelt katonai állomány tagjaira is vonatkoznak, akiket az Európai Unió Katonai Törzse létrehozása érdekében rendeltek ki a Főtitkársághoz, az Európai Unió Katonai Törzsének létrehozásáról szóló, 2001. január 22-i 2001/80/KKBP tanácsi határozat (2) szerint.

30. cikk

Feltételek

A kirendelt katonai állomány kirendelése során valamely tagállam fegyveres erőinek fizetett szolgálatában áll. A kirendelt katonai állomány valamely tagállam állampolgára.

31. cikk

Toborzás

Az 1. cikk (3) bekezdésének második mondatától eltérően a kirendelt katona toborzási szabályait a főtitkár/főképviselő állapítja meg.

32. cikk

Levélváltás

Az 1. cikk (5) bekezdésének alkalmazásában a levélváltás a főtitkár/főképviselő és az érintett tagállam állandó képviselete között zajlik. A levélváltásnak tartalmaznia kell a KNSZ misszióban való részvételére vonatkozó esetleges korlátozásokat.

33. cikk

A kirendelés időtartama

(1)   A 2. cikk (1) bekezdésétől eltérően a kirendelés tartama nem lehet rövidebb hat hónapnál, és nem lehet hosszabb három évnél, és azt követően négy évet meg nem haladó időtartamra lehet meghosszabbítani.

(2)   A 2. cikk (4) bekezdésének b) pontjától eltérően, a kivételes esetektől eltekintve, az előző kirendelési időtartam vége és az új kirendelés között legalább hároméves időtartamnak kell eltelnie, amennyiben a feltételek ezt indokolják, és a főtitkár/főképviselő ebbe beleegyezik.

34. cikk

Feladatok

A 4. cikk (1) bekezdésétől eltérve a főtitkár/főképviselő felügyelete alatt tevékenykedő kirendelt katonai állomány a 2001/80/KKBP határozat melléklete szerint teljesíti kirendelését, végzi el feladatait és teljesíti a számára meghatározott kötelezettségeket.

35. cikk

Külső kötelezettségvállalások

A 4. cikk (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérően a kirendelt katonai állomány a Főtitkárságot semmilyen külső kötelezettségvállalásba nem vonhatja be, kivéve a főtitkár/főképviselő hatáskörében adott különleges megbízatást.

36. cikk

Biztonsági átvilágítás

A 4. cikk (5) bekezdésétől eltérően az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltásban meg kell határozni a kirendelt katonai állomány megfelelő szintű biztonsági átvilágítását, amely „SECRET”-nél alacsonyabb szintű nem lehet.

37. cikk

Szakmai tapasztalat

A 6. cikk (1) bekezdésétől eltérően a kirendelt katonai állománynak a közigazgatási vagy tanácsadói szinten dolgozó és a végrehajtandó megbízatás terén nagyfokú szakmai hozzáértést tanúsító tagját ki lehet rendelni a Főtitkársághoz.

38. cikk

A kirendelés felfüggesztése és megszüntetése

(1)   A kirendelt katonai állomány esetében a főtitkár/főképviselő adhat engedélyt a 7. cikk (1) bekezdésének alkalmazására.

(2)   A 8. cikk (2) bekezdésétől eltérően a kirendelés felmondási idő nélkül megszüntethető, ha a Főtitkárság vagy a kirendelt katonai állomány nemzeti közigazgatásának érdekei úgy kívánják, vagy bármely egyéb, elégséges okból.

39. cikk

A kötelezettségek teljesítésének súlyos megszegése

(1)   A kirendelést felmondási idő nélkül is meg lehet szüntetni olyan súlyos esetekben, amikor a kirendelt katonai állomány szándékosan vagy gondatlanságból elmulasztja kötelességei teljesítését. A 8. cikk (2) bekezdésének c) pontjától eltérően a döntést a főtitkárnak/főképviselőnek kell meghoznia, miután az érintett személy előadhatta a védekezését. A főtitkár/főképviselő a döntéshozatal előtt értesíti azon tagállam állandó képviselőjét, amelynek állampolgára a kirendelt katonai állomány. E döntés következtében a 18. és 19. cikkben említett juttatásokat nem kell tovább folyósítani.

Az első bekezdésben említett döntést megelőzően a kirendelt katonai állomány tagját fel is lehet függeszteni, amennyiben a főtitkár/főképviselő kötelességei teljesítésének súlyos mulasztásával vádolja, és miután az érintett személy előadhatta a védekezését. A 15. és 16. cikkben említett juttatásokat nem kell folyósítani a felfüggesztés időtartama alatt, amelynek hossza nem haladhatja meg a három hónapot.

(2)   A főtitkár/főképviselő a nemzeti hatóságokat tájékoztatja arról, hogy a kirendelt katonai állomány az e határozatban megállapított vagy említett bármely szabályt megszegte.

(3)   A kirendelt katonai állomány a kirendelés során is saját nemzeti fegyelmi rendelkezéseinek hatálya alatt áll.

40. cikk

Munkaidő

A 10. cikk (2) bekezdésének második mondata nem vonatkozik a kirendelt katonai állományra.

41. cikk

Különszabadság

A 12. cikk (4) bekezdésétől eltérően a Főtitkárság fizetés nélküli különszabadságot is jóváhagyhat a munkaadó által nyújtott képzésre, a munkaadó kellően indokolt kérése alapján.

42. cikk

Juttatások

A 15. cikk (1) bekezdésétől és a 16. cikktől eltérően az 1. cikk (5) bekezdésében említett levélváltás kikötheti, hogy a fenti cikkekben említett juttatásokat nem kell kifizetni.

VI.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

Hatályon kívül helyezett határozatok

A 2003/479/EK tanácsi határozat hatályát veszti. Az említett határozat mindazonáltal a 44. cikk sérelme nélkül továbbra is alkalmazandó valamennyi, az e határozat hatálybalépésének pillanatában folyamatban lévő kirendelésre.

44. cikk

Hatálybalépés

Ez a határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a határozatot a hatálybalépését követő hónap első napjától kell alkalmazni minden kirendelésnél vagy kirendelés meghosszabbításánál.

---

(1)  HL L 160., 2003.6.28., 72. o. A legutóbb a 2007/456/EK határozattal (HL L 173., 2007.7.3., 27. o.) módosított határozat.

(2)  HL L 27., 2001.1.30., 7. o. A 2005/395/KKBP határozattal (HL L 132., 2005.5.26., 17. o.) módosított határozat.

---