18.7.2007   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 186/32

(1)

A gazdasági és monetáris unió harmadik szakasza 1999. január 1-jén lépett életbe. Az állam-, illetve kormányfői összetételben ülésező Tanács 1998. május 3-i brüsszeli határozata (4) szerint Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország teljesítette a közös valuta 1999. január 1-jei bevezetéséhez szükséges feltételeket.

(2)

A Tanács 2000. június 19-i határozata (5) szerint Görögország teljesítette a szükséges feltételeket ahhoz, hogy 2001. január 1-jén bevezesse a közös valutát. A Tanács 2006. július 11-i határozata (6) szerint Szlovénia teljesítette a szükséges feltételeket ahhoz, hogy 2007. január 1-jén bevezesse a közös valutát.

(3)

A Szerződéshez csatolt, egyes, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv (1) bekezdésének megfelelően az Egyesült Királyság bejelentette a Tanácsnak, hogy 1999. január 1-jén nem kíván a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszába lépni. Ezen a bejelentésen nem változtattak. A Szerződéshez csatolt, egyes, Dániára vonatkozó rendelkezésekről szóló jegyzőkönyv (1) bekezdésének és az állam- és kormányfők 1992. decemberi edinburghi határozatának megfelelően Dánia bejelentette a Tanácsnak, hogy nem vesz részt a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában. Dánia nem kérte, hogy indítsák meg a Szerződés 122. cikkének (2) bekezdésében említett eljárást.

(4)

Svédországra a 98/317/EK határozat alapján a Szerződés 122. cikkében meghatározott eltérés vonatkozik. A 2003-as csatlakozási okmány (7) 4. cikkének megfelelően Ciprusra, a Cseh Köztársaságra, Észtországra, Lengyelországra, Lettországra, Litvániára, Magyarországra, Máltára és Szlovákiára a Szerződés 122. cikkében meghatározott eltérés vonatkozik. A 2005-ös csatlakozási okmány (8) 5. cikkének megfelelően Bulgáriára és Romániára a Szerződés 122. cikkében meghatározott eltérés vonatkozik.

(5)

Az Európai Központi Bank (EKB) 1998. július 1-jén jött létre. Az Európai Monetáris Rendszert egy árfolyam-mechanizmus váltotta fel, amelynek bevezetését a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus bevezetéséről szóló, 1997. június 16-i európai tanácsi állásfoglalás (9) állapította meg. A gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában bevezetésre kerülő árfolyam-mechanizmus (ERM II) eljárásait az EKB és az euroövezeten kívüli tagállamok nemzeti központi bankjai között létrejött, a gazdasági és monetáris unió harmadik szakaszában az árfolyam-mechanizmus működési eljárásainak meghatározásáról szóló, 1998. szeptember 1-jei megállapodás (10) határozta meg.

(6)

A Szerződés 122. cikkének (2) bekezdése megállapítja az érintett tagállamokra vonatkozó eltérések megszüntetésének eljárásait. E cikk szerint a Bizottság és az EKB legalább kétévente vagy az eltéréssel rendelkező tagállam kérésére jelentést készít a Tanácsnak a Szerződés 121. cikkének (1) bekezdésében meghatározott eljárásnak megfelelően. Málta 2007. február 27-én hivatalos konvergenciaértékelési kérelmet nyújtott be.

(7)

A tagállamok nemzeti jogszabályait, ezen belül a nemzeti központi bankok alapokmányait szükség esetén úgy kell módosítani, hogy összeegyeztethetők legyenek a Szerződés 108. és 109. cikkével és a Központi Bankok Európai Rendszerének alapokmányával (a továbbiakban: a KBER alapokmánya). A Bizottság és az EKB jelentéseiben részletesen megvizsgálja, hogy Málta jogszabályai összeegyeztethetők-e a Szerződés 108. és 109. cikkével és a KBER alapokmányával.

(8)

A Szerződés 121. cikkében említett konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 1. cikke szerint a Szerződés 121. cikke (1) bekezdésének első francia bekezdésében említett árstabilitási kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam fenntartható árstabilitással és a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos inflációs rátáját legfeljebb 1,5 százalékponttal meghaladó inflációs rátával rendelkezett. Az árstabilitási kritérium alkalmazásában az inflációt a 2494/95/EK tanácsi rendeletben (11) meghatározott harmonizált fogyasztói árindex (HICP) segítségével határozzák meg. Az árstabilitási kritérium vizsgálatakor a tagállam inflációját az adott időszak 12 havi indexének számtani átlaga, valamint a megelőző időszak 12 havi indexének számtani átlaga közötti százalékos változásként mérik. A 2007 márciusát megelőző egyéves időszakban a három legjobb árstabilitási eredményt felmutató tagállam Finnország, Lengyelország és Svédország volt 1,3 százalékos, 1,5 százalékos, illetve 1,6 százalékos inflációs rátával. A Bizottság és az EKB jelentéseiben használt referenciaérték kiszámításakor a három legjobb árstabilitási eredményt felmutató tagállam inflációs rátájának egyszerű számtani közepéhez 1,5 százalékpontot adtak hozzá. Ennek alapján a 2007 márciusát megelőző egyéves időszak referenciaértéke 3,0 százalék volt.

(9)

A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 2. cikke szerint a Szerződés 121. cikke (1) bekezdésének második francia bekezdésében említett állami költségvetési helyzetre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy a vizsgálat időpontjában a tagállam nem áll a Tanács által a túlzott hiány fennállásáról a Szerződés 104. cikke (6) bekezdésének értelmében hozott határozat hatálya alatt.

(10)

A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 3. cikke szerint a Szerződés 121. cikke (1) bekezdésének harmadik francia bekezdésében említett, az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusában történő részvételre vonatkozó kritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző legalább két éven keresztül komoly feszültségek nélkül az Európai Monetáris Rendszer árfolyam-mechanizmusa (ERM) által előírt normál ingadozási sávokon belül maradt. Így különösen azt, hogy ugyanezen időszak alatt a tagállam saját kezdeményezésére semelyik másik tagállam valutájával szemben nem értékelte le valutájának bilaterális középárfolyamát. 1999. január 1-je óta az árfolyam-kritérium teljesítését az ERM II keretében vizsgálják. A Bizottság és az EKB jelentéseiben e kritérium teljesítésének vizsgálatakor a 2007. április 26-át megelőző kétéves időszakot vették alapul.

(11)

A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 4. cikke szerint a Szerződés 121. cikke (1) bekezdésének negyedik francia bekezdésében említett kamatokra vonatkozó konvergenciakritérium azt jelenti, hogy egy tagállam a vizsgálatot megelőző egyéves időszakon keresztül az árstabilitást illetően legjobb eredményt felmutató legfeljebb három tagállam átlagos nominális hosszú távú kamatát legfeljebb 2 százalékponttal meghaladó kamattal rendelkezett. A kamatokra vonatkozó konvergenciakritériumok alkalmazásában a tízéves referencia államkötvények összehasonlítható kamatait használták. A Bizottság és az EKB jelentéseiben a kamatkritérium teljesülésének vizsgálatakor használt referenciaértéket úgy számították ki, hogy a három legjobb árstabilitási eredményt felmutató tagállam nominális hosszú távú kamatainak egyszerű számtani közepéhez két százalékpontot adtak hozzá. Ennek alapján a 2007 márciusát megelőző egyéves időszak referenciaértéke 6,4 százalék volt.

(12)

A konvergenciakritériumokról szóló jegyzőkönyv 5. cikke szerint a konvergenciakritériumok teljesülésére vonatkozó jelenlegi vizsgálatban felhasznált statisztikai adatokat a Bizottság biztosítja. E határozat elkészítéséhez a Bizottság biztosította a szükséges adatokat. A költségvetési adatokat a Bizottság a tagállamok által az Európai Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, a túlzott hiány esetén követendő eljárásról szóló jegyzőkönyv alkalmazásáról szóló, 1993. november 22-i 3605/93/EK tanácsi rendeletnek (12) megfelelően 2007. április 1-jéig benyújtott jelentései alapján szolgáltatta.

(13)

A Bizottság az általa és az EKB által Máltának a gazdasági és monetáris unió elérésével kapcsolatos kötelezettségeinek teljesítése során elért előrehaladásáról benyújtott jelentések alapján az alábbi következtetésekre jutott:

Málta nemzeti jogszabályai, ezen belül a nemzeti központi bank alapokmánya összeegyeztethető a Szerződés 108. és 109. cikkével és a KBER alapokmányával.

Azzal kapcsolatban, hogy Málta teljesítette-e a Szerződés 121. cikke (1) bekezdésének négy francia bekezdésében említett konvergenciakritériumokat, a következőket kell figyelembe venni:

Málta e kritériumok alapján elérte a fenntartható konvergencia magas fokát.

Következésképpen Málta teljesíti a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket.

(14)

A Bizottság ajánlása alapján a Tanács 2007/464/EK határozatával (13) hatályon kívül helyezte a Málta túlzott költségvetési hiányának fennállásáról szóló 2005/186/EK tanácsi határozatot.

(15)

A Szerződés 122. cikke (2) bekezdésének megfelelően a Tanács a Bizottság javaslatára minősített többséggel határoz arról, hogy mely eltéréssel rendelkező tagállamok teljesítik a közös valuta bevezetéséhez szükséges feltételeket, és megszünteti az érintett tagállamok eltéréseit,