19.10.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 288/22

---

A BIZOTTSÁG 1559/2006/EK RENDELETE

(2006. október 18.)

a termelési támogatási rendszer keretében a szirupban és/vagy természetes gyümölcslében tartósított vilmoskörtére és Rocha körtére vonatkozó minőségi minimumkövetelmények megállapításáról

(kodifikált változat)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek piacának közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2201/96/EK tanácsi rendeletre (1) és különösen annak 6. cikke (1) bekezdésére,

mivel:

(1)

A termelési támogatási rendszer keretében a szirupban és/vagy természetes gyümölcslében tartósított vilmoskörtére és Rocha körtére vonatkozó minőségi minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 1989. július 28-i 2319/89/EGK bizottsági rendeletet (2) jelentősen módosították (3). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2)	A 2201/96/EK rendelet 2. cikkének (1) bekezdése létrehozta az I. mellékletben felsorolt bizonyos termékek termelési támogatási rendszerét.

(3)	A felállítandó minőségi minimumkövetelmények célja az, hogy megakadályozzák az olyan termékek előállítását, amelyekre nincs kereslet, illetve amelyek a piac torzulását eredményezhetik; mivel e követelményeknek a hagyományos és tisztességes gyártási módszereken kell alapulniuk.

(4)

Az e rendeletben megállapított minőségi követelmények a feldolgozott gyümölcs- és zöldségtermékek támogatási rendszere tekintetében a 2201/96/EK tanácsi rendelet részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló, 2003. augusztus 29-i 1535/2003/EK bizottsági rendelet (4) rendelkezéseinek további végrehajtási szabályait képezik.

(5)	Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban állnak a Feldolgozottgyümölcs- és Feldolgozottzöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

E rendelet megállapítja az 1535/2003/EK rendelet 2. cikkének 2. pontjában meghatározott, szirupban és/vagy természetes gyümölcslében tartósított vilmoskörtére és Rocha körtére (a továbbiakban: szirupban és/vagy természetes gyümölcslében tartósított körte) vonatkozó minőségi minimumkövetelményeket.

2. cikk

A szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körte előállításához csak a Pyrus communis L. fajba tartozó vilmos- és Rocha fajtájú körte használható fel. Az alapanyagnak frissnek, egészségesnek, tisztának és feldolgozásra alkalmasnak kell lennie.

Az alapanyagot a szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körte előállításához történő felhasználása előtt hűtőtárolóban lehet tartani.

3. cikk

(1)   A szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körtét a (2) bekezdésben meghatározott valamely módon kell előállítani.

(2)   E rendelet alkalmazásában a módok meghatározása a következő:

a)	az „egész gyümölcs” az egész gyümölcs, magházzal együtt és kocsánnyal vagy anélkül;

b)	a „felek” a két, megközelítőleg egyenlő részre vágott, magház nélküli gyümölcs;

c)	a „negyedek” a négy, megközelítőleg egyenlő részre vágott, magház nélküli gyümölcs;

d)	a „szeletek” a négynél több, ék alakú részre vágott, magház nélküli gyümölcs;

e)	a „kocka” a kockához hasonló részekre vágott, magház nélküli gyümölcs.

(3)   Minden egyes, szirupban és/vagy természetes gyümölcslében tartósított körtét tartalmazó tárolóedény csak egy típust tartalmazhat, a benne levő gyümölcsöknek vagy gyümölcsdaraboknak pedig gyakorlatilag egyforma méretűeknek kell lenniük. A tárolóedényben semmilyen más típusú gyümölcs nem lehet.

(4)   A szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körte színének a vilmos vagy a Rocha fajtára jellemzőnek kell lennie. Enyhe rózsaszín elszíneződés nem tekinthető hibának. A különleges összetevőket tartalmazó szirupban tartósított körte akkor tekinthető jellemző színűnek, ha a felhasznált összetevők okozta színen túlmenően nincs rendellenes elszíneződés.

(5)   A szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körte nem tartalmazhat nem növényi eredetű idegen anyagot, illetve idegen íz- és illatanyagot. A gyümölcsnek húsosnak kell lennie, puhasága változó lehet, de sem túlságosan puha, sem túlságosan kemény nem lehet.

(6)   A szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körte gyakorlatilag nem tartalmazhat:

a)	növényi eredetű idegen anyagot;

b)

héjat;

c)	hibás darabokat.

Az egész gyümölcsök, a felek és a negyedek ezenkívül gyakorlatilag nem tartalmazhatnak mechanikailag roncsolt részeket.

4. cikk

(1)   A gyümölcs vagy annak darabjai akkor tekinthetők gyakorlatilag azonos méretűeknek, ha egy tárolóedényben a legnagyobb darab tömege nem nagyobb a legkisebb darab tömegének a kétszeresénél.

Ha egy tárolóedényben 20 darabnál kevesebb van, akkor közülük egyet figyelmen kívül lehet hagyni. A legnagyobb és a legkisebb darab meghatározásánál a törött részeket nem kell figyelembe venni.

(2)   A szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körte akkor tesz eleget a 3. cikk (6) bekezdése rendelkezéseinek, ha a következő tűréshatárokat nem lépi túl:

	Típus
	Egész, felek és negyedek	Egyéb
Hibás darabok	15 % darab	1,5 kilogramm
Mechanikailag roncsolt darabok	10 % darab	nem alkalmazható
Héj	100 cm2 összes felület	100 cm2 összes felület
Növényi eredetű idegen anyag:
— Magházrészek	10 darab	10 darab
— Különálló magok	80 darab	80 darab
— Egyéb anyagok, beleértve a különálló magházrészeket is	60 darab	60 darab

A darabok százalékában megadottakon kívül a megengedett tűréshatárok 10 kilogramm lecsepegtetett nettó tömegre vonatkoznak.

Az egész, magházas típusban a magház nem minősül hibának.

(3)   A (2) bekezdés alkalmazásában:

a)	„hibás darabok” azok a gyümölcsök, amelyek felületén elszíneződés vagy az általános színtől nyilvánvalóan eltérő és esetleg a húsba is behatoló folt található, különösen a zúzódások, a varasodás és a sötét elszíneződés;

b)

„mechanikailag roncsolt darabok” azok a darabok, amelyek különálló darabokra vannak szétválasztva; amennyiben e részek méretben együttesen megegyeznek egy teljes méretű darabbal, egy darabnak minősülnek; valamint azok a részek, amelyek az erőteljes darabolás miatt a külső megjelenést kedvezőtlenül befolyásoló barázdákat tartalmaznak;

c)	„héj” a gyümölcshúshoz tapadó héj és a tárolóedényben szabadon található héj is;

d)

„növényi eredetű idegen anyag” a nem magához a gyümölcshöz tartozó növényi anyagok, illetve azok az anyagok, amelyek a friss gyümölcshöz tapadtak, de a feldolgozás során el kellett volna távolítani őket, különösen a magházrészek, a magok, a kocsányok, a levelek és azok részei. A héj azonban nem tartozik ide;

e)	„magházrészek” a magház hártyája vagy annak részei, amelyek maggal vagy mag nélkül, vagy a gyümölcshöz kapcsolódnak vagy nem. A magházrészek akkor tekinthetők egy darabnak, ha összesen körülbelül egy fél magházat tesznek ki;

f)	„különálló magok” azok a magok, amelyek nem a magházrészekhez kapcsolódnak, hanem a tárolóedényben szabadon találhatók.

5. cikk

(1)   A körtének és a szirupnak és/vagy a természetes gyümölcslének a tárolóedény térfogatának legalább 90 %-át kell kitöltenie.

(2)   A gyümölcs grammban kifejezett lecsepegtetett tiszta tömegének átlagosan a tárolóedény térfogatának a következő százalékos értékeivel kell egyenlőnek lennie:

Típus	A tárolóedény névleges térfogata
	≥ 425 ml	< 425 ml
Egész	50	46
Felek	54	46
Negyedek	56	46
Szeletek	56	46
Kocka	56	50

(3)   Ha a szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körtét üveg tárolóedényekbe töltik, az (1) és (2) bekezdésben szereplő százalékos értékek kiszámítása előtt a térfogatot 20 ml-rel csökkenteni kell.

(4)   Minden tárolóedényen fel kell tüntetni az előállítás időpontját és évét, valamint a gyártót. A jelölést – amely kódolt is lehet – annak a tagállamnak az illetékes hatóságai hagyják jóvá, amelyben az előállítás történik.

Ezek a hatóságok a jelölésre vonatkozóan további rendelkezéseket is hozhatnak.

6. cikk

A gyártó naponta és az előállítási folyamat során rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy a szirupban és/vagy a természetes gyümölcslében tartósított körte megfelel-e a támogatás igénybevételére jogosító követelményeknek. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

7. cikk

A 2319/89/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő utalásokat úgy kell tekinteni, mintha erre a rendeletre vonatkoznának, és a II. mellékletben foglalt megfelelési táblázattal összhangban kell alkalmazni.

8. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

---

(1)  HL L 297., 1996.11.21., 29. o. A legutóbb a 386/2004/EK bizottsági rendelettel (HL L 64., 2004.3.2., 25. o.) módosított rendelet.

(2)  HL L 220., 1989.7.29., 51. o. A legutóbb a 996/2001/EK rendelettel (HL L 139., 2001.5.23., 9. o.) módosított rendelet.

(3)  Lásd az I. mellékletet.

(4)  HL L 218., 2003.8.30., 14. o. A legutóbb az 1663/2005/EK rendelettel (HL L 267., 2005.10.12., 22. o.) módosított rendelet.

---

---

---