MELLÉKLET

A strukturális keresetfelvételi statisztikák és a munkaerőköltség-felvételi statisztikák minőségéről szóló jelentések tartalma és értékelése

A minőségről szóló jelentések az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) mind a hat dimenziójáról tájékoztatnak, úgymint relevancia, megbízhatóság, időszerűség és pontosság, hozzáférhetőség, átláthatóság, összehasonlíthatóság, koherencia.

1.   Relevancia

A „relevancia” az a fokmérő, amely megmutatja, hogy a statisztikák milyen mértékig elégítik ki a jelenlegi és a lehetséges felhasználói igényeket. Megmutatja, hogy az igényelt statisztikák mindegyike elkészült-e, valamint annak mértékét, hogy az alkalmazott koncepciók (fogalommeghatározások, besorolások stb.) milyen mértékben felelnek meg a felhasználók kívánalmainak.

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések értelemszerűen tartalmazzák:

—	a fő hazai felhasználók összefoglalóját,

—	fő igényeik ismertetését, ideértve a felajánlott adatokkal való megelégedettségük szintjének értékelését,

—	bármely hiányosság (teljesség) vagy olyan rész leírását, amelyet a felhasználók többé nem tekintenek relevánsnak (redundancia), a teljességre való tekintettel, a hiányzó változókat és a változók hiányzó lebontásait egyértelműen ismertetni kell.

A fő hazai felhasználókra és fő igényeikre – köztük a felhasználói megelégedettségről szóló információ szolgáltatására – vonatkozó tételek szerepeltetése önkéntes jellegű.

E rendelet 2. cikkétől eltérve, a felkínált adatokkal való megelégedettség szintjére vonatkozó, önkéntesen nyújtott információt – amennyiben van ilyen – legkésőbb a referencia-időszak lejártát követő 36 hónap elteltével kell továbbítani az Eurostatnak.

2.   Pontosság

A pontosság általános statisztikai értelemben azt jelenti, hogy a számítások vagy becslések mennyire közelítenek az érintett változó pontos vagy valós értékéhez.

2.1.   Mintavételi hibák

A pontosság jeleként a relatív szórást (1) mindkét felmérés kulcsfontosságú változóira ki kell számítani és továbbítani kell.

1.

A munkaerőköltség-felvételi statisztikák esetében a relatív szórást a következő változókra kell kiszámítani és értékét továbbítani:   „éves munkaerő-költség” (2) és   „óránkénti munkaerőköltség” (3). A populáció egészére vonatkozó relatív szórástól eltekintve mindkét változó esetében különféle relatív szórásértékeket kell hozzáférhetővé tenni a következő egyéni lebontásokban: — NACE nemzetgazdasági ágak, — NUTS 1. szint (szükség esetén), — méretsáv (1–9 (szükség esetén), 10–49, 50–249, 250–499, 500–999, 1 000+).

2.

A strukturális keresetfelvételi statisztikák esetében a relatív szórást a következő változókra kell kiszámítani és értékét továbbítani:   „tárgyhavi bruttó kereset” (4) és   „tárgyhavi bruttó átlagórabér” (5). A populáció egészére vonatkozó relatív szórástól eltekintve mindkét változó esetében hozzáférhetővé kell tenni különféle relatív szórásértékeket a következő egyéni lebontásokban: — főállású (nőkre és férfiakra külön lebontva) és részmunkaidős alkalmazottak, — NACE nemzetgazdasági ágak, — foglalkozás (ISCO-88 egy számjegyű szinten), — korcsoport (20 alatt, 20–29, 30–39, 40–49, 50–59, 60 és felette), — NUTS 1. szint (szükség esetén), — iskolai végzettség szintje (ISCED 0–6), — a vállalkozás méretsávja (1–9 (szükség esetén), 10–49, 50–249, 250–499, 500-999, 1 000+).

Az iskolázottság szintje szerinti lebontás önkéntes jellegű.

Továbbá a tagállamokkal közösen megállapítottaknak megfelelően a tagállamok továbbítják az európai szintű közzétételi program többdimenziós táblázatainak azon celláinak listáját, amelyeket nem tekintenek elégséges mértékben megbízhatónak.

Amennyiben nem véletlenszerű mintavételt alkalmaznak, leírást kell adni a pontatlanságért felelős azon lehetséges forrásokról, amelyek az alkalmazott mintavételi technika miatt keletkeznek, és ha rendelkezésre áll, helyette a becslésekre gyakorolt hatásukat kell megadni.

2.2.   Nem mintavételi hibák

2.2.1.   Lefedettségi hibák

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések a lefedettséggel kapcsolatos következő információkat tartalmazzák értelemszerűen:

—	a referencia- és a tanulmányozott populáció közötti bármiféle eltérés leírása,

—	a lefedettségi hiány és a lefedettségi többlet (6) becsült értéke a referenciapopuláció esetében.

2.2.2.   Mérési és feldolgozási hibák

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések a mérési és feldolgozási hibákkal kapcsolatos következő információkat tartalmazzák értelemszerűen (7):

—	információ azokról a változókról, amelyek esetében figyelmen kívül nem hagyható mérési és feldolgozási hibák léptek fel,

—	információ a (figyelmen kívül nem hagyható) mérési és feldolgozási hibák fő forrásairól, a becslések pontosságára gyakorolt hatásukról, és ha rendelkezésre áll, a javításukra alkalmazott módszerekről.

2.2.3.   A válaszok hiányából eredő hibák

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések a válaszok hiányából eredő hibákkal kapcsolatos következő információkat tartalmazza értelemszerűen:

—	egységszintű válaszolási arány (8),

—	tételszintű javítási-pótlási arány (9) és a javítás és pótlás által az „éves munkaerőköltség” és a „tárgyhavi bruttó kereset” változó becslésének pontosságára gyakorolt hatás, ahogyan a 2.1. fejezetben értelemszerűen meghatározásra került,

—	átfogó javítási-pótlási arány (10); amennyiben az információ nem hozzáférhető valamennyi kötelező változó esetében, a számítást azon kötelező változók alapján kell elvégezni, amelyeknél a szükséges információ rendelkezésre áll.

2.2.4.   A modellfeltevésből származó hibák

Amennyiben modellezést alkalmaznak, a strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések értelemszerűen tartalmazzák az alkalmazott modellek leírását és jelzést a becslésekre gyakorolt hatásukra (pl. a változó összértékének becsült aránya), legalább az „éves munkaerőköltség” és a „tárgyhavi bruttó kereset” változó esetében, ahogyan a 2.1. fejezetben értelemszerűen meghatározásra került.

Különös hangsúlyt kell fektetni a nem mintavételi hibák javítására szolgáló modellekre, mint például az összes kért méretosztály vagy a NACE nemzetgazdasági ágak egységeinek lefedése, az egységszintű nemválaszolás kiigazítását szolgáló javítás-pótlás vagy bruttósítás.

3.   Időbeli pontosság és időszerűség

Az időbeli pontosság egy előre bejelentett közlési időpont (a hivatalos tájékoztatási naptárban jogszabályok vagy előzetes megállapodások alapján közzétett határidő) és a tényleges közlés időpontja közötti eltérés.

Az információ „időszerűsége” a hozzáférhetőség és az általa leírt esemény vagy jelenség között eltelt időt tükrözi.

3.1.   Időbeli pontosság

Az időbeli pontossággal kapcsolatos problémák megértése és megoldása érdekében információt kell közölni a felmérés nemzeti szintű végrehajtásának folyamatáról, különös hangsúlyt fektetve a tervezett és megvalósult időpontok közötti megfelelésre:

—	a válaszadóknak a válasz megküldésére megszabott határidők, ideértve a visszahívásokat és az utánkövetést is,

—	a terepmunka időszaka,

—	az adatfeldolgozás időszaka,

—	az első eredmények közzétételének időpontjai.

3.2.   Időszerűség

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések értelemszerűen tartalmazzák az adat kibocsátása és az adat referencia-időszaka között eltelt időre nemzeti szinten vonatkozó információt.

4.   Hozzáférhetőség és áttekinthetőség

A „hozzáférhetőség” azokra a fizikai körülményekre utal, amelyek között a felhasználók adatokhoz juthatnak: hol találhatók, hogyan rendelhetők meg, mennyi a teljesítési idő, megfelelő marketingfeltételek (szerzői jog stb.), mikro- és makroadatok hozzáférhetősége, különféle formátumok és adathordozók (nyomtatott forma, fájlok, CD-ROM, Internet …) stb.

Az „áttekinthetőség” az érthetőség fokára utal, beleértve az adat információs környezetét, vagyis hogy az adatot kísérik-e megfelelő metaadatok, illusztrációk, mint például grafikonok és térképek, hogy az adat minőségére vonatkozó információ hozzáférhető-e (beleértve a felhasználás korlátozását), továbbá utal a további segítség mértékére.

E rendelet 2. cikkétől eltérve, a hozzáférhetőséggel és áttekinthetőséggel kapcsolatos információt legkésőbb a referencia-időszak lejártát követő 36 hónap elteltével kell továbbítani az Eurostatnak.

4.1.   Hozzáférhetőség

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések az eredmények terjesztésének módjával kapcsolatos következő információkat tartalmazzák értelemszerűen:

—	a fő eredmények, közöttük a szöveggel, ábrával, térképpel stb. kiegészített kiadványok közzétételére való utalások,

—	információ arról, hogy mely eredményeket – ha voltak ilyenek – küldtek meg a mintában szereplő adatközlő egységeknek.

4.2.   Áttekinthetőség

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések az eredmények érthetőségével és a metaadatok hozzáférhetőségével kapcsolatos következő információkat tartalmazzák értelemszerűen:

—	a szolgáltatott metaadatok leírását és hivatkozásait,

—	a szolgáltatott statisztikákra vonatkozó fő módszertani dokumentumok hivatkozásait,

—	a nemzeti statisztikai hivatalok által annak érdekében végzett fő műveletek leírását, hogy tájékoztassák a felhasználókat az adatokhoz való hozzáférés módjairól.

5.   Összehasonlíthatóság

Az „összehasonlíthatóság” célja az alkalmazott statisztikai koncepciók és mérési eszközök/eljárások különbségei hatásának mérése, amikor a statisztikákat földrajzi területek, nem földrajzi területek vagy időbeliség tekintetében hasonlítják össze.

5.1.   Földrajzi összehasonlíthatóság

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések értelemszerűen tartalmazzák a nemzeti és európai koncepció közötti különbségekre vonatkozó információt, ilyenek különösen a statisztikai egységek, populációk, referenciaidők, a változók osztályozása és fogalommeghatározása, valamint a becslésekre gyakorolt hatásuk.

5.2.   Időbeli összehasonlíthatóság

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések értelemszerűen tartalmazzák azokat az információkat, amelyek a fogalommeghatározások, a lefedettség és a módszerek korábbi felmérésekhez viszonyított változtatásaival, valamint becslésekre gyakorolt hatásaikkal kapcsolatosak. A fogalommeghatározások, lefedettség és módszerek változtatásaival kapcsolatos információt nem kell megküldeni, ha ezeket a változásokat a közösségi jogi aktusok módosításai idézik elő.

6.   Koherencia

A statisztikák „koherenciája” az a pontosságuk, amely alapján különféle módokon és célokra megbízhatóan egyesíthetők. Mindazonáltal általában egyszerűbb a koherencia hiányára utaló eseteket találni, mint bizonyítani a koherencia meglétét.

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikák és a keresetfelvételi statisztikák hasonló vagy akár azonos változóit alkalmazó források a következők: a munkaerő-felmérés (MEF), a vállalkozások szerkezeti statisztikája (SBS), a munkaerőköltség-index (LCI) és a nemzeti számlák (NSZ). A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikákról és a keresetfelvételi statisztikákról szóló minőségjelentések értelemszerűen tartalmazzák az ezen forrásokból származó és a következőkben említett változók összesített és NACE nemzetgazdasági ágakra lebontott értékeit, valamint ha az értékek jelentősen eltérnek, utalást ennek okaira.

1.

A strukturális munkaerőköltség-felvételi statisztikák esetében összehasonlítást kell végezni a következők között: — a referenciaévben ténylegesen ledolgozott órák száma alkalmazottanként kimutatva (11), valamint a főállásban ténylegesen ledolgozott órák átlaga MEF-évenként, szintén alkalmazottankénti kimutatásban, — a „bérek és jövedelmek” változója alkalmazottanként kimutatva (12), valamint ugyanez a változó SBS-alkalmazottankénti kimutatásban, — az „óránkénti munkaerőköltség” változójának átlagos éves növekedési aránya (13), valamint a ki nem igazított LCI átlagos éves növekedési aránya; a növekedési arányoknak utalniuk kell a felmérés és az előző felmérés referenciaévére, — a „munkavállalói jövedelem” változója alkalmazottanként kimutatva (14), valamint az NSZ azonos változója.

2.	A strukturális keresetfelvételi statisztikák esetében összehasonlítást kell végezni a következők között: — a „tárgyévi bruttó kereset” változója alkalmazottanként kimutatva (15), valamint az NSZ „bérek és jövedelmek” változója alkalmazottankénti kimutatásban.

---

(1)  A relatív szórás a becslés varianciája négyzetgyökének és várt értékének hányadosaként számítható. Becsült értékét a mintavételi variancia becslése négyzetgyökének és becsült átlagának hányadosaként adják meg. A relatív szórást meghatározó arány számlálóját és nevezőjét a relatív szórás keletkező értékével együtt egyaránt meg kell adni. A mintavételi variancia becslésénél figyelembe kell venni a mintavétel kialakítását.

(2)  Összes D (összes munkaerőköltség), az 1726/1999/EK rendelet I. mellékletének D1., D2., D3. és D4. kódja értéke összegének és a D5. kód értékének különbsége.

(3)  Összes D (összes munkaerőköltség), az 1726/1999/EK rendelet I. mellékletének D1., D2., D3. és D4. kódja értéke összegének és a D5. kód értékének különbsége osztva a B1 kód értékével

(4)  4.2. kód (tárgyhavi bruttó kereset) az 1916/2000/EK rendelet I. melléklete szerint.

(5)  4.3. kód az 1926/2000/EK rendelet I. melléklete szerint.

(6)  A „lefedettségi hiány” azokra az egységekre utal, amelyeket hiba folytán nem foglaltak be a keretbe. A „lefedettségi többlet” a megfigyelési körön ténylegesen kívül eső vagy a gyakorlatban nem létező egységekre vonatkozik.

(7)  A mérési hibák az adatgyűjtés folyamán bekövetkező hibák. Mérési hibák számos forrásból származhatnak, ideértve a felmérés eszközét, a válaszadót, az információs rendszert, az adatgyűjtés módszerét és a kérdezőbiztost. A feldolgozási hibák az adatgyűjtést követő feldolgozás során bekövetkező hibák, ilyenek például adatrögzítési, kódolási, javítási, súlyozási és táblázatkészítési hibák.

(8)  Az egységszintű válaszolási arány a válaszok számának az érintett válaszadók számához viszonyított, százalékban kifejezett aránya.

(9)  A tételszintű javítási-pótlási arány jelöli egy meghatározott változó javított vagy pótolt értékeinek az ezen változó értékének teljes számához viszonyított, százalékban kifejezett arányát.

(10)  Az átfogó javítási-pótlási arány jelöli az összes javított vagy pótolt változónak az ezen változók értékének teljes számához viszonyított, százalékban kifejezett arányát.

(11)  A B1. kód és az A1. kód értékének hányadosa az 1726/1999/EK rendelet I. mellékletében.

(12)  A D11. kód és az A1. kód értékének hányadosa az 1726/1999 rendelet I. mellékletében.

(13)  A 2.1. fejezetben meghatározottak szerint.

(14)  A D1. kód és az A1. kód értékének hányadosa az 1726/1999/EK rendelet I. mellékletében.

(15)  A 4.1. kód és az alkalmazottak számának hányadosa az 1916/2000/EK rendelet I. mellékletében.