30.9.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/61

---

A TANÁCS HATÁROZATA

(2006. június 19.)

az Alpok-egyezmény hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyvének az Európai Közösség nevében történő jóváhagyásáról

(2006/655/EK)

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 37. cikkére, összefüggésben annak 300. cikke (2) bekezdése első albekezdése első mondatával és 300. cikke (3) bekezdése első albekezdésével,

tekintettel a Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1)

Az alpesi régióra jellemző a természeti erőforrások – ideértve a vízkészleteket is – bősége a mezőgazdasági potenciál, a történelmi és kulturális jelentőség, az életminőségi, valamint gazdasági és szabadidős tevékenységi érték, amely nemcsak a helyi, de egyéb népességek számára is fennáll. Az alpesi régióra mindamellett jellemzőek a gazdálkodási tekintetben jelentkező, a geomorfológiai és éghajlati körülményekből következő nehéz élet- és termelési körülmények is.

(2)

Az Alpok védelméről szóló egyezményt (a továbbiakban: „Alpok-egyezmény”) az Európai Közösség nevében 1991. november 7-én írták alá, az 1996. február 26-i 96/191/EK tanácsi határozattal (2) jóváhagyták, és 1998. április 4-én lépett hatályba. Az Alpok-egyezmény 2. cikkének (2) és (3) bekezdése értelmében az e célok elérése érdekében megvalósítandó konkrét intézkedéseket különböző jegyzőkönyvekben állapítják meg, így a hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyvben is.

(3)

Az Európai Közösségek Bizottsága részt vett a hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyvre vonatkozó tárgyalásokban, amelyet nagy mértében befolyásoltak a közösségi politikák és jogszabályok. Az Alpok-egyezmény hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyvét az Európai Közösség 1994. december 20-án Chambéry-ben írta alá.

(4)

A fenntartható fejlődés általános céljával összhangban a hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyv 1. cikkében meghatározott célkitűzése az, hogy az alpesi régióban olyan mezőgazdaság létrejöttét segítse elő és biztosítsa, amely alkalmazkodik a helyi körülményekhez, és összeegyeztethető a környezettel, valamint létfontosságú mértékben hozzájárul a népesség fennmaradásához és a fenntartható gazdasági tevékenységekhez, amely jellemzően magában foglalja a kiemelkedő minőségű termények előállítását, a természetes környezet megóvását, a természeti kockázatok elleni védelmet, valamint a táj szépségének és értékének fenntartását. A szerződő feleknek optimalizálniuk kell a hegyvidéki gazdálkodás többfunkciós szerepét.

(5)

A hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyvben megállapított intézkedések – mint például a hegyvidéki gazdálkodás ösztönzése és az életkörülmények, a földterület-használat, a természetbarát gazdálkodás javítása, valamint a vásárlásösztönzés és a forgalomba hozatal vagy az erdőgazdálkodási intézkedések – összhangban állnak az EU mezőgazdasági jogszabályaival és politikájával, és különösen az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelettel (3).

(6)	A jegyzőkönyv egységes keretet biztosít egy határokon átnyúló megközelítés kialakításához, amely az alpesi régió sajátos problémáinak megoldását célzó közös célkitűzéseket és cselekvéseket integrál.

(7)	Az Alpok-egyezmény és a hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyv 19 millió ha területen élő 13 millió lakost és közel 6 000 közösséget érint. Az Alpok a más régiók népessége számára is nagy jelentőséggel bír.

(8)	Az Alpok-egyezmény az azt végrehajtó jegyzőkönyvekkel együtt – beleértve a hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyvet – világszerte az első nemzetközi, hegyvidéki régióra vonatkozó megállapodás, amely modellként szolgál egyéb régiók számára.

(9)	A hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyv ratifikálása megerősítené az EK elkötelezettségét, határozott politikai jelzés lenne, valamint erősítené az egész régióban folyó ökológiai folyamatot, ami rendkívüli értéket jelent Európa számára.

(10)	Ezért helyénvaló a jegyzőkönyv Közösség nevében történő jóváhagyása,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Az Alpok-egyezmény hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyvét a Közösség nevében a Tanács jóváhagyja.

A jegyzőkönyv, valamint a kapcsolódó nyilatkozatok szövegét csatolták e határozathoz.

2. cikk

A Tanács elnöke felhatalmazást kap, hogy kijelölje a jegyzőkönyv 24. cikkével összhangban az Európai Közösség nevében a jóváhagyó okirat, valamint a kapcsolódó nyilatkozatok letétbe helyezésére jogosult személy(eke)t.

3. cikk

Ezt a határozatot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

---

(1)  2006. június 13-i vélemény. A Hivatalos Lapban még nem tették közzé.

(2)  HL L 61., 1996.3.12., 31. o.

(3)  HL L 277., 2005.10.21., 1. o.

---

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NEVÉBEN TETT NYILATKOZATOK

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA A HEGYVIDÉKI GAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV 8. ÉS 9. CIKKÉVEL KAPCSOLATBAN

Az Európai Közösség elismeri az együtt-termesztés alapelvét, mint a gazdálkodók a hagyományos, az ökológiai és a géntechnológiával módosított növénytermesztés közötti választásának képességét, a GMO-címkézésre és/vagy a fajtatisztasági szabványokra vonatkozó jogi kötelezettségekkel összhangban. A hegyvidéki gazdálkodásról szóló jegyzőkönyv vonatkozó cikkeit ennek fényében kell értelmezni.

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG NYILATKOZATA A HEGYVIDÉKI GAZDÁLKODÁSRÓL SZÓLÓ JEGYZŐKÖNYV 7., 9., 10., 11., 13., 14. ÉS 16. CIKKÉVEL KAPCSOLATBAN

Az Európai Közösség úgy ítéli meg, hogy az egyes vállalkozások számára kedvező állami támogatási intézkedéseknek meg kell felelniük az EK-Szerződés 36. és 87, 88., és 89. cikke alapján megállapított versenyszabályoknak, valamint nem torzíthatják a versenyt, illetve nem fenyegethetnek annak torzításával, és nem sérthetik a Szerződő Felek közötti kereskedelmet.

---

30.9.2006

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 271/63

---

FORDÍTÁS

JEGYZŐKÖNYV

az 1991-es Alpok-egyezmény hegyvidéki gazdálkodás területén történő alkalmazásáról

„Hegyvidéki gazdálkodás” jegyzőkönyv

Preambulum

A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,

AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,

A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,

AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,

A LIECHTENSTEINI HERCEGSÉG,

A MONACÓI HERCEGSÉG,

A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,

A SVÁJCI ÁLLAMSZÖVETSÉG,

és

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,

MEGFELELVE az Alpok védelméről szóló, 1991. november 7-i egyezményből (Alpok-egyezmény) fakadó feladatuknak, hogy átfogó politika keretében biztosítsák az alpesi térség védelmét és fenntartható fejlődését,

ALKALMAZVA az Alpok-egyezmény 2. cikke (2) és (3) bekezdése szerint rájuk háruló kötelezettségeket,

TUDATÁBAN azon feladatuknak, hogy a köz érdekében a vidék hagyományos gazdálkodási formáit, valamint a tájhoz igazított és a környezettel összhangban lévő mezőgazdaságot megőrizzék, fenntartsák és elősegítsék, az alpesi környezet kedvezőtlenebb gazdasági feltételeit is figyelembe véve,

FELISMERVE, hogy az alpesi térség gazdag természeti erőforrásai, vízkészletei, mezőgazdasági potenciálja, történelmi és kulturális jelentősége miatt, az európai népek életének kereteként, valamint az ott folyó gazdasági és szabadidős tevékenységnek és a rajta áthaladó fontos közlekedési útvonalaknak köszönhetően létfontosságú szerepet tölt be elsősorban az ott élő népesség, de ezen túlmenően az Alpokon kívül eső régiók életében is,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy az ott élő népességnek biztosítani kell a lehetőséget, hogy önmaga határozza meg szociális, kulturális és gazdasági fejlődésére irányuló programját, és a meglévő intézményi kereteken belül részt vegyen annak végrehajtásában,

MEGGYŐZŐDVE a gazdasági érdekek és a környezetvédelmi követelmények a régiók sajátosságaira és a mezőgazdaság központi szerepére tekintettel történő összehangolásának szükségességéről,

FIGYELEMMEL a mezőgazdaságnak az alpesi régió mindenkori életében megmutatkozó jelentőségére, valamint e gazdasági szektornak különösen a hegyvidéki régiókban nélkülözhetetlen és létfontosságú szerepére a megfelelő népsűrűség fenntartásában, a népesség élelmiszer-ellátásában, a régióra jellemző minőségi termékek előállításában, a táj agrárjellegének a turisztikai érték szempontjából történő megőrzésében és ápolásában, valamint a talajnak az erózió, a lavinák és az áradások elleni védelmében,

FELISMERVE, hogy a mezőgazdasági termelés módszerei és intenzitása meghatározó hatással vannak a természetre és a tájra, és hogy a külterjes gazdálkodás módszereivel művelt mezőgazdasági tájnak egyúttal az alpesi flóra és fauna élettereként is létfontosságú funkciót kell betöltenie,

FELISMERVE a tényt, hogy az alpesi táj felszíni adottságai és a hegyvidéki éghajlat következtében a mezőgazdasági termelőknek kedvezőtlenebb élet- és munkakörülményekkel kell szembenézniük,

MEGGYŐZŐDVE ARRÓL, hogy bizonyos problémák csak országhatárokon átnyúló együttműködés keretében oldhatók meg, és az alpesi térség államai részéről közös intézkedéseket igényelnek, valamint arról, hogy mind nemzeti, mind nemzetközi szinten meg kell hozni a megfelelő korrekciós és segítő gazdasági és szociális intézkedéseket annak érdekében, hogy a pusztán gazdasági természetű kritériumok alkalmazása a hegyvidéki régiókban ne veszélyeztesse a mezőgazdasági termelők és gazdaságaik jövőjét,

A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:

I.   FEJEZET

ALTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Célkitűzések

(1)   Ez a jegyzőkönyv a tájhoz igazított és a környezettel összhangban lévő hegyvidéki gazdálkodás megőrzése és elősegítése érdekében hozott nemzetközi szintű intézkedéseket állapít meg; e jegyzőkönyv célja annak a létfontosságú szerepnek az elismerése és tartós megőrzése, melyet a hegyvidéki gazdálkodás a népesség fennmaradásában, a vidék fenntartható – különösen a régióra jellemző minőségi termékek előállítására irányuló – gazdasági tevékenységében, az élet természetes kereteinek megőrzésében, a természeti csapások megelőzésében, a természetes és mezőgazdasági táj szépségének és pihenésre alkalmas adottságainak megóvásában, illetve az alpesi régió kulturális életében betölt.

(2)   E jegyzőkönyv végrehajtása során a Szerződő Felek a hegyvidéki gazdálkodás valamennyi funkciójának optimalizálását tartják szem előtt.

2. cikk

A célkitűzések figyelembevétele egyéb politikákban

A Szerződő Felek vállalják, hogy e jegyzőkönyv célkitűzéseit az alpesi régióra irányuló egyéb politikáikban is tekintetbe veszik.

3. cikk

Az általános gazdasági keretből fakadó alapvető kötelezettségek

A Szerződő Felek megállapodnak annak szükségességében, hogy mezőgazdasági politikájukat minden szinten és a globális gazdaságpolitikával összhangban a fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés követelményéhez igazítsák annak érdekében, hogy a meglévő pénzügyi kereteken belül lehetővé tegyék:

a)	a környezettel összhangban a mezőgazdaság támogatását, illetve a mezőgazdaság e jegyzőkönyv 7. cikke szerinti általános érdekű funkcióinak elősegítését, különösen a hegyvidéki régiókban;

b)	a hegyvidéki régiók elnéptelenedése elleni hatékony fellépést és a vonzó életkörülmények biztosítását, megfelelő mezőgazdasági és környezetvédelmi politikával kísért szociális és strukturális intézkedések révén.

4. cikk

A mezőgazdasági termelők szerepe

A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a hegyvidéki régiókban a mezőgazdaság az évszázadok során a tájkép alakításában játszott kiemelt szerepének köszönhetően történelmi jelleget és kulturális értéket hordoz. Következésképpen helyénvaló elismerni a sokrétű funkciókat ellátó mezőgazdasági termelőknek a természetes és mezőgazdasági táj megőrzésében mindenkor betöltött szerepét, és bevonni őket a hegyvidéki régiókra vonatkozó döntések és intézkedések meghozatalába.

5. cikk

A területi testületek részvétele

(1)   Mindegyik Szerződő Fél vállalja, hogy a meglévő intézményi kereteken belül meghatározza az intézmények és a közvetlenül érintett területi testületek közötti egyeztetés és együttműködés leghatékonyabb szintjét, a közös felelősségvállalás elősegítése érdekében, a hegyvidéki gazdálkodással kapcsolatos politika alkalmazása, illetve az ehhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása terén való együttműködés erősítésére és fejlesztésére törekedve.

(2)   A közvetlenül érintett területi testületek hatásköreik tiszteletben tartásával és a meglévő intézményi kereteken belül részt vesznek e politikák és intézkedések előkészítésének és végrehajtásának minden egyes szakaszában.

6. cikk

Nemzetközi együttműködés

A Szerződő Felek a következőkben állapodnak meg:

a)	e jegyzőkönyv végrehajtása érdekében rendszeresen közösen értékelik a mezőgazdasági politika alakulását, illetve minden egyes, a mezőgazdasági politika terén tervezett fontos döntés elfogadása előtt lehetőséget biztosítanak a kölcsönös konzultációra;

b)	valamennyi illetékes hatóság határokon átnyúló együttműködése révén biztosítják az e jegyzőkönyv keretében meghatározott célkitűzések és intézkedések végrehajtását, különös tekintettel a regionális közigazgatásra és a területi testületekre;

c)	a kutatási és képzési intézmények, mezőgazdasági és környezetvédelmi szervezetek, valamint a médiák közötti nemzetközi együttműködés révén támogatják az ismeret- és tapasztalatcserét, illetve a közös kezdeményezéseket.

II.   FEJEZET

KÜLÖNÖS INTÉZKEDÉSEK

7. cikk

A hegyvidéki gazdálkodás ösztönzése

(1)   A Szerződő Felek törekednek arra, hogy mezőgazdasági politikájukat a régiók eltérő körülményeihez igazodva minden szinten differenciálják, és a kedvezőtlen helyi körülményekre való tekintettel, ösztönözzék a hegyvidéki gazdálkodást. A Szerződő Felek különös figyelmet fordítanak a szélsőséges körülményeket nyújtó területeken minimális mezőgazdasági tevékenységet biztosító gazdaságok támogatásának.

(2)   A hegyvidéki gazdálkodás a természetes és mezőgazdasági táj megőrzésében és ápolásában, illetve a természeti csapások megelőzésében betöltött szerepére való tekintettel és a köz érdekében megfelelő, az általános kötelezettségeken túlmenő kompenzációban részesülhet, amely meghatározott projektekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó szerződéses megállapodások keretében nyújtható.

8. cikk

Területrendezés és mezőgazdasági táj

(1)   A Szerződő Felek vállalják, hogy a területrendezés, a területhasználat, a telekviszonyok kialakítása, illetve a talajjavító intézkedések során tiszteletben tartják a természetes és mezőgazdasági táj jellegét, és tekintetbe veszik a hegyvidéki régiók sajátságos viszonyait.

(2)   Ahhoz, hogy sokrétű feladatait sikeresen elláthassa, a hegyvidéki gazdálkodás számára elsősorban a tájhoz igazított és a környezettel összhangban lévő mezőgazdasági termeléshez szükséges földterületeket kell biztosítani.

(3)   Ezen összefüggésben gondoskodni kell a mezőgazdasági táj hagyományos elemeinek (ligetek, erdőszélek, sövények, cserjések, nedves, száraz és sovány rétek, havasi legelők) megóvásáról vagy helyreállításáról, illetve kihasználásáról.

(4)   Ezen túlmenően egyedi intézkedéseket kell hozni a gazdasági épületek és a mezőgazdasági építkezés hagyományos elemeinek megőrzése, valamint a jellegzetes építkezési módok és anyagok használatának fenntartása érdekében is.

9. cikk

Természetkímélő termelési módok. Jellemző termékek

A Szerződő Felek vállalják, hogy meghoznak minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a hegyvidéki régiókban közös kritériumok alkalmazásával előnyben részesítsék a külterjes, természettel összhangban lévő és a régióra sajátosan jellemző termelési módok használatát és terjesztését, valamint biztosítják a jellemző alpesi termékek rangját, melyek előállítási módja régióhoz kötött, egyedi és a természettel összhangban van.

10. cikk

A tájhoz igazított állattenyésztés és a genetikai örökség változatossága

(1)   A Szerződő Felek egyetértenek abban, hogy a tájhoz igazított és a rendelkezésre álló felületekhez kötődő állattenyésztés mind jövedelemforrásként, mind a helyi táj és a kultúra identitásának meghatározó elemeként létfontosságú alkotóeleme a hegyvidéki gazdálkodásnak. Mindezek alapján helyénvaló támogatni az állattenyésztés fenntartását, beleértve a hagyományos háziállatokat is, a jellegzetes fajok változatosságával és a jellemző termékekkel; az állattenyésztésnek igazodnia kell a tájhoz, a meglévő felületeket kell használnia, és összhangban kell lennie a természettel.

(2)   E cél érdekében törekedni kell a szükséges mezőgazdasági, legelő- és erdőgazdálkodási struktúrák megőrzésére, a legelőfelületek és az állatállomány helyi viszonyokhoz alkalmazott egyensúlyának tiszteletben tartásával, megfelelő külterjes legelőgazdálkodás keretei között.

(3)   Mindezen túlmenően helyénvaló meghozni a szükséges intézkedéseket a haszonállatok és haszonnövények változatos genetikai örökségének megőrzése érdekében, nevezetesen a kutatás, illetve a mezőgazdasági tanácsadás területén.

11. cikk

Eladásösztönzés

(1)   A Szerződő Felek lépéseket tesznek annak érdekében, hogy a hegyvidéki gazdálkodási termékek kereskedelmi forgalmazása számára kedvező piaci feltételeket biztosítsanak, ösztönözve helyi értékesítésüket, illetve növelve versenyképességüket a nemzeti és nemzetközi piacon.

(2)   Az eladásösztönzést egyebek között új bejegyzett eredetmegjelölésű márkanevek és minőséggaranciák bevezetése biztosítja, melyek a termelőknek és a fogyasztóknak egyaránt védelmet nyújtanak.

12. cikk

Termeléskorlátozás

A mezőgazdasági termelés korlátozása esetén a Szerződő Felek törekednek a hegyvidéki régiókban megmutatkozó sajátos igények, valamint a tájhoz igazított és a természettel összhangban lévő termelési módok tekintetbe vételére.

13. cikk

A mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás egymást kiegészítő jellege

A Szerződő Felek kölcsönösen elismerik a tényt, hogy a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás kiegészítő jellege és egymástól való kölcsönös függése miatt a hegyvidéki régiókban e két területet együtt kell vizsgálni. Következésképpen támogatják:

a)	a természettel összhangban az erdőgazdálkodást, egyrészről, mint a gazdaságok kiegészítő jövedelemforrását, másrészről mint a mezőgazdasági szektorban alkalmazott munkaerők kiegészítő tevékenységét;

b)	az erdők védő, produktív és szabadidős, valamint ökológiai és biogenetikai funkciójának tekintetbe vételét, az erdők mezőgazdasági felületekhez való aránya, illetve a helyi sajátosságok, valamint a tájhoz való igazodás követelményének figyelembevételével;

c)	a legelőgazdálkodás és a vadállomány szabályozását, az erdők és a megművelt területek tűrhetetlen károsodásának elkerülése érdekében.

14. cikk

Kiegészítő jövedelemforrások

Elismerve a családi gazdaságok hagyományos jelentőségét a hegyvidéki gazdálkodásban, és azok – elsődleges, kiegészítő vagy járulékos – gazdasági tevékenység formájában történő ösztönzése érdekében a Szerződő Felek támogatják a kiegészítő jövedelemforrások létesítését és fejlesztését a hegyvidéki régióban, különös tekintettel az ott élő népesség saját kezdeményezéseire a mezőgazdasághoz kapcsolódó szektorokban, nevezetesen az erdőgazdálkodás, a turizmus és a kézműipar területén, a természetes és mezőgazdasági tájjal összhangban.

15. cikk

Az élet- és munkakörülmények javítása

A Szerződő Felek ösztönzik a hegyvidéki régiók mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szektorában foglalkoztatott munkavállalók számára a kedvezőtlen körülmények miatt nélkülözhetetlen szolgáltatások minőségének megőrzését és javítását; a cél az, hogy a munkavállalók élet- és munkakörülményeinek javítása egyúttal az alpesi térség más területeinek és szektorainak gazdasági és szociális fejlődését is magával vonja. Az erre irányuló döntéseknek nem csak a tisztán gazdasági természetű kritériumokat kell érvényesíteniük. Ez az elv elsősorban a mezőgazdasági lakó- és gazdasági épületek összeköttetéseire, építésére, illetve átalakítására, valamint a technikai felszerelések és berendezések vásárlására és karbantartására vonatkozik.

16. cikk

Kiegészítő intézkedések

A Szerződő Felek a hegyvidéki gazdálkodás területén további, az e jegyzőkönyv keretében tervezett intézkedéseket, kiegészítő intézkedéseket hozhatnak.

III.   FEJEZET

KUTATÁS, OKTATÁS ÉS TÁJÉKOZTATÁS

17. cikk

Kutatás és megfigyelés

(1)   A Szerződő Felek ösztönzik, és szorosan együttműködve összehangolják mindazon kutatási és rendszeres megfigyelési tevékenységeket, amelyek e jegyzőkönyv célkitűzéseinek elérése szempontjából hasznosnak bizonyulnak.

(2)   A Szerződő Felek kiemelten ösztönzik a hegyvidéki gazdálkodás sajátos problémáival foglalkozó mezőgazdasági kutatásokat; e kutatási tevékenységet egyrészről fejleszteni kell, hogy a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen a konkrét helyi viszonyoknak, másrészről integrálni kell a mezőgazdasági politika célkitűzéseire és intézkedéseire irányuló döntéshozatali és értékelési folyamatokba, tekintettek arra, hogy a kutatások eredményei a mezőgazdasági képzésben, illetve technikai segítségnyújtásban is alkalmazásra kerülnek.

(3)   A Szerződő Felek felügyelik a nemzeti szintű kutatások és rendszeres megfigyelés eredményeinek integrálását egy közös, állandó megfigyelési és tájékoztatási rendszerbe, valamint az eredményekhez való nyilvános hozzáférést a meglévő intézményi kereteken belül.

(4)   A Szerződő Felek a különböző hegyvidéki régiók helyzetének felmérése érdekében és figyelemmel a jegyzőkönyvben rögzített célkitűzésekre, összehangolt tevékenységi jelentést készítenek a hegyvidéki gazdálkodás gazdasági és szociális helyzetéről.

(5)   A fenti jelentést rendszeresen meg kell újítani; e jelentésnek jeleznie kell azokat a témákat, illetve térségeket, amelyek egyedi problémákat vetnek fel, valamint értékelnie kell az eddigiek során hozott, illetve a jövőben tervezett intézkedések hatékonyságát. Az adatgyűjtés során kiemelt jelentőségűnek minősülnek a demográfiai, szociális és gazdasági fejlődés, illetve az egyes területek különféle földrajzi, ökológiai és infrastrukturális mutatói közötti összefüggésekre vonatkozó adatok, valamint az Alpok-egyezmény és e jegyzőkönyv szerinti fenntartható és kiegyensúlyozott fejlődés előbbiekhez kapcsolódó kritériumainak meghatározása.

(6)   A fentieken túlmenően a mellékletben felsorolt témák minősülnek kiemelt jelentőségűnek.

18. cikk

Képzés és tájékoztatás

(1)   A Szerződő Felek elősegítik a szakmai alapképzést és továbbképzést, illetve a közvélemény tájékoztatását minden, e jegyzőkönyv célkitűzéseihez, intézkedéseihez és végrehajtásához kapcsolódó területen.

(2)   A Szerződő Felek ösztönzik:

a)

a szakmai alapképzés, illetve továbbképzés fejlesztését, a mezőgazdasági területen történő technikai segítségnyújtást, a vállalkozás, illetve kereskedelmi tevékenység működtetéséhez történő segítségnyújtást, nem veszítve szem elől a természet- és környezetvédelem szempontjait sem. A képzési lehetőségek struktúrájában általában a mezőgazdasághoz kapcsolódó szektorok résztvevőinek alternatív, illetve kiegészítő tevékenységekre való orientálását, illetve felkészítését kell előtérbe helyezni;

b)

a széles körű és objektív tájékoztatást, mely nem korlátozódik a közvetlenül érintett intézmények és közigazgatási szervek dolgozóira, hanem – nevezetesen a médián keresztül – az alpesi területeken belül és kívül egyaránt eljut a legszélesebb közvéleményhez, megfelelő tájékoztatást nyújtva a hegyvidéki gazdálkodás funkciójáról és felkeltve a közvélemény érdeklődését a téma iránt.

(3)   A fentieken túlmenően a mellékletben felsorolt témák minősülnek kiemelt jelentőségűnek.

IV.   FEJEZET

VÉGREHAJTÁS, ELLENŐRZÉS ÉS ÉRTÉKELÉS

19. cikk

Végrehajtás

A Szerződő Felek vállalják, hogy felügyelik e jegyzőkönyv végrehajtását, és a meglévő intézményi kereteken belül meghoznak minden megfelelő intézkedést ennek érdekében.

20. cikk

A kötelezettségek betartásának ellenőrzése

(1)   A Szerződő Felek rendszeresen jelentést tesznek az állandó bizottságnak az e jegyzőkönyv értelmében hozott intézkedésekről. A jelentésnek ki kell térnie a meghozott intézkedések hatékonyságának kérdésére is. A jelentések időszakosságát az Alpesi konferencia határozza meg.

(2)   Az állandó bizottság megvizsgálja e jelentéseket, hogy ellenőrizze, a Szerződő Felek eleget tettek-e az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek. A bizottság e célból kiegészítő információkat kérhet az érintett szerződő felektől, illetve más információforrásokat is igénybe vehet.

(3)   Az állandó bizottság jelentést készít az Alpesi konferenciának arról, hogy a Szerződő Felek mennyiben tettek eleget az e jegyzőkönyvből eredő kötelezettségeiknek.

(4)   Az Alpesi konferencia megismerkedik e jelentéssel. Amennyiben a kötelezettségek elmulasztását állapítja meg, a konferencia elfogadhat erre vonatkozó ajánlásokat.

21. cikk

A rendelkezések hatékonyságának értékelése

(1)   A Szerződő Felek rendszeresen megvizsgálják és értékelik e jegyzőkönyv rendelkezéseinek hatékonyságát. Amennyiben a célkitűzések elérése érdekében szükségesnek mutatkozik, a szerződő felek előkészítik a jegyzőkönyv megfelelő módosításainak elfogadását.

(2)   A rendelkezések értékelésében a meglévő intézményi kereteken belül a területi testületek is részt vesznek. A szerződő felek kikérhetik az érintett területeken működő nem kormányzati szervezetek véleményét is.

V.   FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Az Alpok-egyezmény és a jegyzőkönyv kapcsolata

(1)   Ez a jegyzőkönyv az Alpok-egyezménynek az egyezmény 2. cikke és további vonatkozó cikkei szerinti jegyzőkönyve.

(2)   E jegyzőkönyv szerződő felévé kizárólag olyanok válhatnak, akik az Alpok-egyezménynek is szerződő felei. Az Alpok-egyezmény felmondása egyúttal e jegyzőkönyv felmondását is jelenti.

(3)   Az Alpesi konferencia e jegyzőkönyvhöz kapcsolódó kérdésekben hozott döntései alkalmával kizárólag e jegyzőkönyv szerződő felei vehetnek részt a szavazásban.

23. cikk

Aláírás és megerősítés

(1)   Ez a jegyzőkönyv 1994. december 20-án áll nyitva aláírásra az Alpok-egyezményt aláíró államok és az Európai Közösség tagállamai előtt, 1995. január 15-től pedig a letéteményes Osztrák Köztársaságban áll nyitva aláírásra.

(2)   Ez a jegyzőkönyv a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát kifejező valamennyi Szerződő Félre vonatkozólag három hónappal azt követően lép hatályba, hogy három állam letétbe helyezte megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát.

(3)   Minden olyan aláíró állam tekintetében, amely később fejezi ki a jegyzőkönyvhöz való csatlakozás szándékát, a jegyzőkönyv három hónappal azt követően lép hatályba, hogy a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratot letétbe helyezték. A jegyzőkönyv valamely módosításának hatálybalépését követően a jegyzőkönyv minden újabb szerződő fele a módosított formájú jegyzőkönyv szerződő felévé válik.

24. cikk

Értesítések

A letéteményes értesíti valamennyi, a preambulumban felsorolt államot és az Európai Közösséget e jegyzőkönyvvel kapcsolatosan:

a)	minden aláírásról;

b)	minden megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okirat letétbe helyezéséről;

c)	a jegyzőkönyv hatálybalépésének bármilyen időpontjáról;

d)	a Szerződő Felek, illetve aláíró felek bármely nyilatkozatáról;

e)	minden felmondásról szóló értesítésről és a felmondás hatálybalépésének időpontjáról.

A FENTIEK HITELÉÜL, az alulírott kellően meghatalmazott személyek aláírták ezt a jegyzőkönyvet.

---

A 17. ÉS 18. CIKK SZERINTI KIEMELT JELLEGŰ KUTATÁSI ÉS OKTATÁSI TÉMÁK

Kutatás

A hegyvidéki zónák meghatározása és osztályozása tengerszint feletti magasságuk és a különböző területek éghajlati körülményei, földtani, gazdasági és infrastrukturális sajátosságai alapján.

A különböző politikai döntéshozatali szinteken (EU/KAP, államok, régiók, területi testületek) elfogadott intézkedések hatásának vizsgálata a hegyvidéki gazdálkodás, illetve az ökológiai funkciók szempontjából.

A mezőgazdaság és erdőgazdálkodás gazdasági, ökológiai, szociális és kulturális funkcióinak, illetve fejlődési lehetőségeinek felmérése a különböző hegyvidéki területek sajátos helyi körülményeinek összefüggésében.

Termelési és gyártási módszerek, a mezőgazdasági termékek minőségének, illetve minőségjavításának kritériumai a hegyvidéki területeken.

A haszonállatok és haszonnövények változatos fajainak differenciált, tájhoz igazított és természettel összhangban lévő megőrzésének érdekében folytatott genetikai kutatások és technikai segítségnyújtás.

Képzés

Technikai, tudományos és társadalmi-gazdasági segítségnyújtás és képzési programok a hegyvidéki gazdaságok, valamint a termékeik feldolgozásával foglalkozó mezőgazdasági üzemek számára.

Vállalkozásvezetés technikai és gazdasági ismereteire vonatkozó képzés, mely főként a termékkínálat diverzifikációjára, illetve a mezőgazdaságban és az e szektoron kívül mutatkozó különféle termelési, illetve jövedelemszerzési alternatívákra helyezi a hangsúlyt.

A természetes és a természettel összhangban lévő termelési módok alkalmazásának technikai és pénzügyi feltételei, illetve hatásai.

Médiaismeretek, az információknak a közvélemény, a politika és a gazdaság orientációihoz alkalmazott közlése és terjesztése, az alpesi térségen belül és kívül.