3.6.2006   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 150/17

(1)

A Cseh Köztársaság Európai Unió melletti Állandó Képviseletének 2005. december 1-jén kelt levelében a cseh kormány, hivatkozva a Szerződés 95. cikke (4) bekezdésére, értesítette a Bizottságot a műtrágyák kadmiumtartalmával kapcsolatos azon nemzeti rendelkezéseiről, amelyek fenntartását a műtrágyákról szóló, 2003. október 13-i 2003/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (1) elfogadása után szükségesnek tart.

(2)

A Szerződés 95. cikkének (4) és (6) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

„(4)   Ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(…)

(6)   A Bizottság az értesítéstől számított hat hónapon belül a vonatkozó nemzeti rendelkezéseket jóváhagyja vagy elutasítja, miután ellenőrizte, hogy az érintett rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében

Amennyiben a Bizottság e határidőn belül nem hoz határozatot, a (4) (…) bekezdésben említett nemzeti rendelkezéseket jóváhagyottnak kell tekinteni.

Ha az ügy összetettsége indokolja, és az emberi egészséget fenyegető veszély nem áll fenn, a Bizottság értesítheti az érintett tagállamot arról, hogy az ebben a bekezdésben említett határidő legfeljebb további hat hónappal meghosszabbítható.”

(3)

A legutóbb a 98/97/EK irányelv (2) által módosított, a műtrágyákra vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/116/EGK tanácsi irányelv (3) meghatározta, hogy a műtrágyáknak milyen követelményeknek kell megfelelniük ahhoz, hogy az „EK-műtrágya” megjelöléssel lehessen azokat forgalomba hozni. A 76/116/EGK irányelv helyébe a 2003/2003/EK rendelet lépett.

(4)

A 2003/2003/EK rendelet I. melléklete meghatározza a típus-megjelölést és a vonatkozó követelményeket – pl. az összetétellel kapcsolatos követelményeket –, amelyeknek minden EK-jelölésű műtrágyának meg kell felelnie. Az e listán szereplő EK-jelölésű műtrágyákat kategóriákba csoportosították, a makroelem-tartalomtól, azaz a nitrogén-, a foszfor- és a káliumtartalomtól függően.

(5)

A 2003/2003/EK rendelet hatálya alá tartozó műtrágyák összetételére vonatkozó szabályok az EK-jelölésű műtrágyák kadmiumtartalmára nem írnak elő határértéket.

(6)

Az 5. cikk kiköti, hogy a tagállamok az összetételre, azonosításra, címkézésre vagy csomagolásra vonatkozó indokok alapján nem tilthatják, korlátozhatják vagy akadályozhatják az „EK-műtrágya” megjelölésű, és az e rendelet rendelkezéseinek megfelelő műtrágyák forgalomba hozatalát.

(7)

A rendelet 15. preambulumbekezdése kijelenti, hogy a Bizottság foglalkozni fog az ásványi trágyákban véletlenszerűen előforduló kadmiumtartalom kérdésével, és adott esetben rendelettervezetet állít össze, amelyet az Európai Parlament és a Tanács elé fog terjeszteni.

(8)

Egy, a műtrágyák kadmiumtartalmáról szóló bizottsági javaslat előkészítésének munkája folyamatban van.

(9)

Ausztria, Finnország és Svédország Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásai során közösségi szinten felvetették azokat a környezetvédelmi problémákat, amelyeket a műtrágyák kadmiumtartalma okoz. A csatlakozási okmányban ennek a három országnak ideiglenes eltéréseket engedélyeztek a műtrágyákról szóló közösségi jogszabályok alól, hogy lehetővé tegyék a műtrágyák kadmiumtartalmából eredő kockázatok közösségi szintű, gondos értékelését.

(10)

A nemzeti kockázatértékelések következtetései alapján 2002-ben a Bizottság 2005. december 31-ig meghosszabbította az Ausztriának (4), Finnországnak (5) és Svédországnak (6) biztosított eltéréseket. A foszfortartalmú műtrágyák kadmiumtartalmával kapcsolatos közösségi jogszabályok elfogadásában bekövetkezett késedelem miatt az eltéréseket 2006 januárjában újból meghosszabbították.

(11)

Jelenleg a következő rendelkezések hatályosak:

(12)

Ezek az eltérések a műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó uniós szintű harmonizált rendelkezések elfogadásáig alkalmazandóak.

(13)

A Cseh Köztársaság által bejelentett nemzeti rendelkezéseket a műtrágyáról szóló törvény (10) vezette be. A 3. cikk 2. bekezdés c) pontja kiköti, hogy a nemzeti piacon tilos olyan műtrágyát forgalomba hozni, amely veszélyesanyag-tartalma magasabb, mint amit a kormányrendelet meghatároz.

(14)

A műtrágyákra vonatkozó követelmények meghatározásáról szóló, 2000. december 13-i 474/2000 kormányrendelet (11) többek között megállapítja az ásványi trágyák kadmiumtartalmának határértékét. Az I. melléklet értelmében a (legalább 5 % P2O5 tartalmú) foszfortartalmú ásványi trágyák kadmiumtartalma nem haladhatja meg az 50 mg/kg P2O5-öt.

(15)

2004. május 1-jén a Cseh Köztársaság csatlakozott az Európai Unióhoz. A csatlakozási okmány nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket a kadmium használatáról és forgalmazásáról az ország területén.

(16)

A műtrágyákra vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 474/2000 kormányrendeletet (12) módosító 2005. május 20-i 209/2005 kormányrendelet összhangba hozza a nemzeti rendelkezéseket a 2003/2003/EK rendelettel. A kormányrendelet 1. cikkének (1) bekezdése kiköti, hogy a műtrágyákban található kadmiumtartalomra vonatkozó piaci korlátozás csak a hazai műtrágyákra alkalmazandó. A rendelet az „EK-típusú” műtrágyákra nem vonatkozik.

(17)

A cseh hatóságok 2005. december 1-jén kelt levelükben értesítették a Bizottságot az olyan, a műtrágyákban található kadmiumtartalomról szóló nemzeti rendelkezéseikről, amelyeket a 2003/2003/EK rendelet elfogadása után fenn szándékoznak tartani.

(18)

A Bizottság 2005. december 13-án kelt levelében tájékoztatta a cseh kormányt, hogy a Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése szerinti értesítést átvette, és, hogy a 95. cikk (6) bekezdése szerinti vizsgálat hat hónapos időtartama 2005. december 6-án, az értesítés átvételének napját követő napon elkezdődött.

(19)

A Bizottság 2006. február 2-án kelt levelében tájékoztatta a többi tagállamot a Cseh Köztársaságtól kapott értesítésről. A Bizottság az Európai Unió Hivatalos Lapjában  (13) közzétett egy közleményt is az értesítésről, hogy más érdekelt feleket tájékoztasson a rendelkezésekről, amelyeket a Cseh Köztársaság fenn szándékozik tartani, valamint a fenntartást alátámasztó indokokról.

(20)

A Szerződés 95. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy ha azt követően, hogy a Tanács vagy a Bizottság harmonizációs intézkedést fogadott el, egy tagállam a 30. cikkben említett lényeges követelmények alapján vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosan szükségesnek tartja nemzeti rendelkezések fenntartását, ezekről a rendelkezésekről és a fenntartásuk indokairól értesíti a Bizottságot.

(21)

A cseh hatóságok által 2005. december 1-jén benyújtott értesítés a 2003/2003/EK rendeletben szereplő EK-jelölésű műtrágyák összetételére vonatkozó rendelkezésekkel összeegyeztethetetlen nemzeti rendelkezések alkalmazásának fenntartását szándékozik engedélyeztetni.

(22)

Amint az már említésre került, a 2003/2003/EK rendelet 5. cikke megakadályozza, hogy a tagállamok az EK-jelölésű műtrágyák forgalmazását az összetételük miatt korlátozzák, de az összetételre vonatkozó szabályok nem határoznak meg a kadmiumtartalomra vonatkozó bármilyen határértéket. Ez azt jelenti, hogy az 5. cikk értelmében, az azon rendelet követelményeinek megfelelő EK-jelölésű műtrágyák forgalomba hozhatóak a kadmiumtartalmuktól függetlenül.

(23)

A fentiek fényében egyértelmű, hogy a Cseh Köztársaság által bejelentett nemzeti rendelkezések, amennyiben tiltják az 50 mg/kg P2O5 kadmiumtartalmú, EK-jelölésű foszfortartalmú ásványi trágyák forgalomba hozatalát, korlátozóbbak, mint a 2003/2003/EK rendelet rendelkezései.

(24)

A fentiekben említésre került, hogy a Bizottság már engedélyezte Ausztriának, Finnországnak és Svédországnak, hogy eltéréssel fenntartsák a nemzeti jogszabályokat. Bár a csatlakozási okmányuk már tartalmaz átmeneti rendelkezéseket, az eltéréseket meghosszabbították a nemzeti hatóságok által benyújtott kockázatértékelések alapján, miután a közös értékelési módszerekbe beleegyezett az Európai Bizottság.

(25)

A 95. cikk (4) bekezdése előírja, hogy a nemzeti rendelkezések bejelentésekor csatolni kell a 30. cikkben említett lényeges követelmények közül eggyel vagy többel, vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatos indokok ismertetését. A Cseh Köztársaság által benyújtott kérelem tartalmazza a nemzeti rendelkezések tényleges szövegezését, egy, a kadmiumot tartalmazó foszfáttartalmú műtrágyák használatából eredő kockázatokat értékelő tanulmánnyal (14) együtt, amely a cseh hatóságok véleménye szerint igazolja a nemzeti rendelkezések fenntartását. A nemzeti kockázatértékelés követi az értékelési módszert, amelyhez az Európai Bizottság a beleegyezését adta.

(26)

Az eddig elmondottak fényében a Bizottság azon a véleményen van, hogy a Cseh Köztársaság által a 2003/2003/EK rendelet rendelkezéseitől eltérő nemzeti rendelkezések fenntartásának jóváhagyása érdekében benyújtott értesítés az EK-Szerződés 95. cikke (4) bekezdése értelmében ezért elfogadhatónak tekinthető.

(27)

A Szerződés 95. cikkével összhangban a Bizottságnak biztosítania kell, hogy minden feltétel teljesüljön, amely lehetővé teszi valamely tagállam számára, hogy az olyan eltérésre való lehetőségekkel éljen, amelyekről e cikk rendelkezik.

(28)

A Bizottságnak főleg azt kell értékelnie, hogy a tagállamok által bejelentett rendelkezéseket a Szerződés 30. cikkében említett lényeges követelményekkel kapcsolatos indokok igazolják-e, vagy a környezet, illetve a munkakörnyezet védelmével kapcsolatosak-e.

(29)

Ezen felül, a Szerződés 95. cikkének (6) bekezdése értelmében, amennyiben a Bizottság a nemzeti rendelkezéseket igazoltnak tartja, ellenőriznie kell, hogy ezek a nemzeti rendelkezések nem képezik-e a tagállamok közötti önkényes megkülönböztetés eszközét vagy a kereskedelem rejtett korlátozását, valamint hogy nem jelentenek-e akadályt a belső piac működésében.

(30)

A Cseh Köztársaság a kérelmét az emberi egészség és a környezet védelmének követelményére alapozta. A műtrágyákban található kadmiumot a környezetre és az emberi egészségre veszélyesnek lehet tekinteni. Kérelmének alátámasztására a Cseh Köztársaság egy nemzeti tanulmány következtetéseire utal, amely egy értékelést tartalmaz a kadmiumtartalmú műtrágyák által jelentett kockázatokról.

(31)

A kadmium egy nehézfém, amely természetes úton is jelen van a környezetben, de ebből a fémből a legtöbb kibocsátás különböző emberi tevékenységekből fakad (nemvasfémek előállítása, fosszilis tüzelőanyagok égése, műtrágyák alkalmazása stb.).

(32)

A létező anyagok kockázatainak értékeléséről és ellenőrzéséről szóló, 1993. március 23-i 793/93/EGK tanácsi rendelet (15) alapján a fém formájában megjelenő kadmiumról és a kadmium-oxidról jelenleg egy általános kockázatértékelés van folyamatban, ahol Belgium tölti be az előadó szerepét. Ez a kockázatértékelés foglalkozni fog a kadmium minden jelentős felhasználásával és kibocsátásával. Jelenleg a technikai szintű tárgyalásokhoz csak egy jelentéstervezet áll rendelkezésre.

(33)

Az eddig rendelkezésre álló tudományos adatok alapján levonható az a következtetés, hogy a fém formájában megjelenő kadmium és a kadmium-oxid általában véve komoly veszélyforrásnak tekinthető az emberi egészségre nézve, különös tekintettel a vesére és a csontokra. Ráadásul a kadmium-oxidot 2. kategóriájú karcinogénként osztályozták. Általános egyetértés van arról is, hogy a műtrágyákban található kadmium a legfontosabb forrás, ahonnan a kadmium a talajba és az élelmiszerláncba kerül. Az általános kockázatértékelés tervezete óvatosságra int, mivel az emberi egészséget érintő kockázat nem zárható ki a helyi és regionális helyzetekben, és akár az 1,0 alatti kockázati tényezők sem nyújtanak elég védelmet a teljes lakosság minden szegmensében, az élelmiszerekben található kadmium koncentrációjának, az étrendi szokásoknak és a tápanyagokkal kapcsolatos jellemzőknek a nagyfokú változékonysága miatt.

(34)

A kadmium természetes állapotában megtalálható az olyan foszfáttartalmú ásványi kőzetekben, amelyeket azért bányásznak, hogy foszfáttartalmú ásványi trágyák előállításához nyersanyagként felhasználják. Kész állapotukban az ilyen műtrágyák mindig tartalmaznak egy bizonyos mennyiségű kadmiumot, a foszfáttartalmú kőzetek eredeti kadmiumtartalmától függően.

(35)

A kadmium mind a környezetre, mind az emberi egészségre károsnak tekinthető. Kimutatták, hogy a foszfáttartalmú műtrágyák a szántóterületek fontos kadmiumforrásai, ahol idővel többnyire felhalmozódnak. A növényi kultúrák hajlamosak a talajból felszívni a kadmiumot, és az emberek számára az élelmiszerek kadmiumtartalma szolgál a kadmiumbevitel fő forrásaként, ami az emberi egészség szempontjából aggályokat vet fel. Az élelmiszerrel bevitt kadmium hajlamos felhalmozódni a vesékben, és veszélyeztetett csoportoknál végül veseelégtelenséghez vezethet.

(36)

A műtrágyák kadmiumtartalmával kapcsolatos környezetvédelmi aggályokat Ausztria, Finnország és Svédország Európai Unióhoz való csatlakozási tárgyalásai során vetették fel először közösségi szinten. A fentiekben említésre került, hogy e három tagállam számára a műtrágyákról szóló közösségi jogszabályoktól való átmeneti eltéréseket engedélyeztek, a műtrágyák kadmiumtartalmából eredő kockázatok közösségi szintű, figyelmes értékelése céljából.

(37)

Ebben az összefüggésben a Bizottság először összegyűjtött minden rendelkezésre álló adatot és információt a műtrágyákban található kadmium bevitelével kapcsolatos helyzetről az Európai Közösségben. Mivel nem minden tagállamban volt elegendő rendelkezésre álló adat, a Bizottság két tanulmány elkészítésére adott megbízást módszer és eljárások kidolgozása érdekében annak értékelése céljából, hogy milyen kockázatot jelent a műtrágyákban található kadmium az egészségre és a környezetre (16). A tagállamokat ezt követően felkérték a fenti módszer és eljárások felhasználásával országos kockázatértékelések elvégzésére.

(38)

Kilenc tagállam végzett el kockázatértékeléseket a műtrágyákban található kadmiumra vonatkozóan. Ezek a kockázatértékelések a nyilvánosság számára 2001 szeptembere óta hozzáférhetők a Bizottság weboldalán (17). Ezen felül közzétételre került egy külön tanulmány, amely elemzi ezeket a kockázatértékeléseket, valamint különböző lehetőségeket alakítottak ki a műtrágyákban található kadmium által jelentett kockázatok egész Közösségre kiterjedő kezelésére (18).

(39)

A fenti nemzeti kockázatértékeléseket értékelés céljából benyújtották a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottságnak (CSTEE) (19). Nevezetesen a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottságot felkérték, hogy jelölje meg, mekkora a legmagasabb kadmium koncentráció a műtrágyákban, ami a megművelt talaj kadmiumtartalmában való jelentős növekedés elkerülése érdekében megengedhető. A tudományos bizottság azt a következtetést vonta le, hogy a műtrágyák kadmiumtartalmát nem szükséges korlátozni ahhoz, hogy megelőzzék a talajban a kadmium felhalmozódását. Bizonyos talajokban akkor is előfordulhat felhalmozódás, ha a műtrágyák nagyon kis koncentrációban tartalmaznak kadmiumot, és bizonyos talajokban akkor sem figyelhető ez meg, ha magas kadmiumtartalmú műtrágyát használnak. A kevesebb mint 20 mg Cd/kg P2O5-öt tartalmazó műtrágyáktól azonban, amennyiben más Cd bevitelek nincsenek figyelembe véve, a legtöbb talajban nem várható, hogy hosszú távú talaj felhalmozódást okozzanak, míg a több mint 60 mg Cd/kg P2O5-öt tartalmazó műtrágyák várhatóan hosszú távon felhalmozódást okoznak a talajban. Ezért a foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmára vonatkozó határértéket a kockázatértékelési megközelítés alapján és minden kadmiumforrást figyelembe véve kell kiszámítani (20).

(40)

A kadmiumra és kadmium-oxidra vonatkozó általános kockázatértékelés elvégzése viszonylag hosszú ideig tartott, és jelenleg nincs végleges, az egész EU-ra kiterjedő értékelés a kockázatokról, amelyet a kadmium jelent. Az általános kockázatértékelés 2005 márciusában kelt végleges tervezete támogatja a toxicitási, ökotoxicitási és környezetvédelmi tudományos bizottságnak a kadmium talajban való felhalmozódására vonatkozó véleményét. Bár leszögezi, hogy a műtrágyák kadmium hozzájárulása önmagában nem feltétlenül elég ahhoz, hogy súlyos és közvetlen kockázatot jelentsen az emberi egészségre vagy a környezetre nézve, óvatosságra van szükség, mivel az emberi egészséget érintő kockázat nem zárható ki minden helyi és regionális helyzetben az élelmiszerekben található kadmium koncentrációjának, az étrendi szokásoknak és a tápanyagokkal kapcsolatos jellemzőknek a nagyfokú változékonysága miatt.

(41)

A kadmiumról és a kadmium-oxidról szóló általános kockázatértékelés véglegesítéséig, valamint a kockázatcsökkentő intézkedésekre vonatkozó lehetséges nyomon követési munka megkezdéséig a műtrágyákban található kadmiumról szóló bizottsági javaslat valamelyest késik.

(42)

A foszfáttartalmú műtrágyák kadmiumtartalmának határértékére vonatkozó kérelem támogatásaként a cseh hatóságok nemzeti kockázatértékelést nyújtottak be. A kockázatértékelés lefolytatására alkalmazott keretrendszer három modulra épül:

(43)

E modul alapján a talaj és talajoldat (vagy pórusvíz) (21) kadmiumtartalmának műtrágyák alkalmazásából eredő nettó felhalmozódását állandósult állapotban, bizonyos időtartamon keresztül számítják ki. A felhalmozódási modul adatok széles skálájának bevitelét teszi lehetővé, például átlagos és szélsőséges alkalmazási arányokat. A cseh kockázatértékelés bemutatja, hogy ez a modul a következő paramétereket vette figyelembe:

(44)

E modul alapján a kadmium felszívódását a talajból a termesztett növényekbe és ezt követően az emberi kadmiumbevitelt mind jelenlegi, mind szélsőséges expozíciós forgatókönyvekre jellemző expozíciós paraméterek felhasználásával számítják ki.

(45)

Ez a modul lehetővé teszi a Cseh Köztársaság számára, hogy megbecsülje a tényleges vagy becsült kadmiumexpozíció által valószínűleg okozott káros hatások előfordulását és súlyosságát. A számításokat három forgatókönyv és négy PNEC (22) érték szerint végzik.

(46)

A modulok alkalmazása 0,1-től 1,19-ig terjedő veszély-mutatókat (PEC/PNEC arányokat) (23) adott, ahol azt feltételezve, hogy a foszfortartalmú ásványi trágyák kadmiumtartalma nem haladja meg az 50 mg/kg P2O5-öt, a reális legrosszabb esetre vonatkozó 0,93 értéket emelték ki a nemzeti korlátozások indokolására.

(47)

A cseh hatóságok által benyújtott kockázatértékelést olyan közösségi szinten meghatározott eljárásoknak és módszernek megfelelően végezték el, amelyek a szerzett információk nagy fokú megbízhatóságát biztosítónak tekinthetőek.

(48)

Mivel a Cseh Köztársaság által, a nemzeti intézkedések fenntartásának igazolására előterjesztett érték egy 1-hez közeli PEC/PNEC arány, helyénvalónak tartották a kockázatértékelést alapos vizsgálatra benyújtani a Bizottság egészségügyi és környezeti kockázatok tudományos bizottságának (SCHER).

(49)

A SCHER-t különösen a következőkre kérték fel:

(50)

A Cseh Köztársaság álláspontjának értékelése ezért elhalasztásra került addig, amíg a Bizottság megkapja a tudományos bizottság véleményét.

(51)

Ezen adatok pontos vizsgálatát követően a Bizottság úgy véli, hogy a 95. cikk (6) bekezdés harmadik albekezdésében meghatározott feltételek teljesültek ahhoz, hogy igénybe vehesse azon hat hónap meghosszabbításának lehetőségét, amelyen belül jóvá kell hagynia vagy vissza kell utasítania a nemzeti rendelkezéseket, amelyekről ez a cikk rendelkezik.

(52)

Tekintetbe véve a cseh hatóságok által benyújtott tanulmányt, amely azt a következtetést vonta le, hogy a PEC/PNEC arány nagyon közel áll az 1-hez, a SCHER általi vizsgálat elvégzésére van szükség annak tisztázása érdekében, hogy valóban kockázat áll-e fenn a környezetre és az emberi egészségre nézve. A múltban, amikor Ausztria, Finnország és Svédország hasonló tanulmányokat nyújtott be a nemzeti eltérésre vonatkozó kérelmük alátámasztására, konzultáltak a Bizottság tudományos bizottságával. A 95. cikk (6) bekezdésének első albekezdése szerinti bizottsági határozatnak ezért meg kell várnia a felülvizsgálat eredményét. Ilyen körülmények között a Bizottság úgy véli, hogy indokolt a nemzeti rendelkezések jóváhagyására vagy visszautasítására rendelkezésre álló hat hónap meghosszabbítása egy későbbi időpontig, annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a tudományos bizottság számára a részletes értékelést és véleményük kialakítását, valamint hogy a megfelelő következtetéseket levonhassák a nemzeti rendelkezések tekintetében. E célból egy 2006. december 6-án lejáró határidőre van szükség.

(53)

A feltételezések és a felhasznált forgatókönyvek alapján a cseh jelentés azt a következtetést vonta le, hogy jelenleg a kadmium műtrágyákban való használata nem jelent kockázatot az emberi egészségre.

(54)

A kadmium Egészségügyi Világszervezet (WHO) által megállapított engedélyezett megengedhető heti bevitele (PTWI) 7 μg/kg/hét. Ez a határérték egy átlagos, 60 kg súlyú személy esetében 60 μg/napnak felel meg. 2000-ben a Cseh Köztársaságban a felnőttek átlagos napi kadmium bevitelét 12-27 μg/napra becsülték, a figyelembe vett eset függvényében, amely a WHO határérték körülbelül 19 %–45 %-át teszi ki.

(55)

A cseh hatóságok által benyújtott, az embert érintő kockázat jellemzését szolgáló modul összehasonlította a különböző forgatókönyvek alapján megállapított kadmiumbeviteleket a WHO által ajánlott határértékekkel. Az eredmény az úgynevezett biztonsági határra vonatkozó együttható (MOS). Ha a biztonsági határra vonatkozó együttható meghaladja az 1-et, a vizsgált helyzet egy annak kitett személy számára potenciális egészségi kockázat forrásának tekinthető. A cseh jelentés által használt feltételezések alapján és módszerrel – amely jelentés a tudományos bizottság alapos vizsgálatán esik éppen át – az 1-es határ-MOS-t egyik expozíciós forgatókönyv szerint sem haladták meg, ideértve a vizsgált felső határértékű forgatókönyvet, azaz annak a feltételezését, hogy a szolgáltatott élelmiszer 100 %-a származik műtrágya-kezelt területekről és hogy a kadmiumtartalom szintje 90mg/kg P2O5.

(56)

Az eddigiek fényében a Bizottság azt a következtetést vonja le, hogy a Cseh Köztársaság által 2005. december 1-jén bejelentett, a műtrágyák kadmiumtartalmának határértékére vonatkozó nemzeti rendelkezések jóváhagyásáért folyamodó kérelem elfogadható.

(57)

Az ügy összetettsége, valamint az emberi egészséget érintő veszélyt hangsúlyozó bizonyítékok hiánya miatt azonban a Bizottság indokoltnak tartja, hogy a 95. cikk (6) bekezdése első albekezdésében említett határidőt 2006. december 6-ig meghosszabbítsa,