16.4.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 98/47

(1)

Amikor a tagállamok irányelveket vesznek át a nemzeti jogba, megválaszthatják ezen átvétel formáját és módját, de az elérendő eredmény és az átvétel megtörténtének határideje tekintetében az irányelvben megadott feltételek kötelezik őket.

(2)

Felismerve a belső piac (1) megfelelő működésének fontosságát az európai gazdaság versenyképessége szempontjából, az Európai Tanács számos csúcstalálkozón, többek között a 2001. márciusi stockholmi, a 2002. márciusi barcelonai, valamint a 2003. és 2004. márciusi brüsszeli ülésén ismételten sürgette, hogy a tagállamok tulajdonítsanak kiemelt jelentőséget a belső piacot érintő irányelvek a nemzeti jogukba történő átvételének.

(3)

Az Európai Parlament (2), az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (3) és a Régiók Bizottsága (4) több alkalommal aggodalmait fejezte ki a tagállamok gyenge teljesítményét illetően a belső piaci irányelvek helyes és megfelelő időben történő átvétele terén. A jobb jogalkotásról szóló 2003. december 16-i intézményközi megállapodás (5) szintén hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a tagállamok tegyenek eleget a Szerződés 10. cikkének, és felszólította a tagállamokat annak biztosítására, hogy a közösségi jogot az előírt határidőkön belül, helyesen és haladéktalanul átveszik a nemzeti jogba.

(4)

A felszólítások, illetve azon tény ellenére, hogy az időszerű és helyes átvétel jogi kötelezettségük, a tagállamok rendszeresen nem veszik át a belső piaci irányelveket a saját maguk által megállapodott határidőre, a tagállamok többsége az Európai Tanács által meghatározott időközi átvételi célkitűzéseknek sem tesz eleget, és számos ilyen irányelvet a határidő lejárta után hosszú idő elteltével még mindig nem vettek át az összes tagállam nemzeti jogába.

(5)

A belső piaci irányelvek késedelmes vagy helytelen átvétele kárt okoz az üzleti vállalkozásoknak és az állampolgároknak, mivel gyakran jogaiktól fosztja meg őket.

(6)

A késedelmes és helytelen átvétel az üzleti vállalkozásokat és fogyasztókat megfosztja továbbá a helyesen működő belső piac teljes gazdasági előnyeitől, és kárt okoz az európai gazdaság mint egész versenyképességének, aláásva a Közösségnek a gazdasági növekedés létrehozására való képességét a társadalmi kohézió magas szintjének fenntartása mellett.

(7)

A huszonöt vagy több tagállamból álló Európai Unióban fokozódik annak a kockázata, hogy az irányelvek kései vagy helytelen átvétele a belső piac töredezettségéhez és ezáltal a gazdasági előnyök fogyatkozásához vezet.

(8)

A Bizottság továbbra is elsőbbségi ügynek fogja tekinteni, hogy nyomatékos jogi lépéseket tegyen a tagállamokkal szemben a késedelmes vagy helytelen átvételért, és a tagállamok átvételi eredményeinek a belső piaci eredménytáblán való rendszeres közzététele révén fokozza az egymásra gyakorolt nyomást; azonban – bár e fellépések korábban jártak némi sikerrel – az átvételbeli elmaradások továbbra is fennállnak, és ezért a Bizottság és a tagállamok részéről előremutatóbb megközelítésre van szükség.

(9)

Az Európai Közösség joga alkalmazásának jobb ellenőrzéséről szóló 2002. évi közleményében (6) a Bizottság jelezte, hogy az irányelvek nemzeti jogba történő átvétele terén hogyan tudja segíteni, illetve hogyan segíti a tagállamokat.

(10)

Az irányelvek helyes és időben történő átvételéről azonban a tagállamoknak kell gondoskodniuk.

(11)

A Szerződés 10. cikke megköveteli a tagállamoktól, hogy tegyenek meg minden megfelelő – általános vagy különös – intézkedést a Szerződésből eredő vagy a Közösség intézményei által megtett cselekvésekből következő kötelezettségeik teljesítésének biztosítására.

(12)

Az Európai Közösségek Bírósága kitart azon álláspontja mellett, hogy a tagállamok nem hivatkozhatnak a saját belső jogrendszerükben meglévő rendelkezésekre, gyakorlatokra vagy körülményekre az irányelvekben megállapított kötelezettségek és határidők betartása elmulasztásának indoklására.

(13)

Tekintettel az irányelvek helyes és időben történő átvétele elmulasztásának ismétlődő jellegére, szükség van arra, hogy a tagállamok újra megvizsgálják eljárásaikat és gyakorlataikat annak biztosítása érdekében, hogy ennek a jogi kötelezettségnek következetesen megfeleljenek.

(14)

Egyes tagállamok a többinél következetesen jobb eredményeket mutatnak az átvétel terén, ami hatékonyabb struktúrák, eljárások és gyakorlatok meglétét vagy elfogadását tükrözi; az a tény azonban, hogy a tagállamok egyike sem büszkélkedhet tökéletes eredményekkel, arra utal, hogy valamennyi tagállamnak törekednie kell a fejlődésre. A jobb jogalkotásról szóló intézményközi megállapodásnak megfelelően a tagállamoknak – saját érdekükben, illetve a Közösség érdekében – megfelelési táblázatokat kell összeállítaniuk az irányelvek és az átvételi intézkedések közötti megfelelés lehetőség szerinti szemléltetésére, és ezeket a táblázatokat nyilvánosságra kell hozniuk.

(15)

A Bizottság „Belső piaci stratégia 2003–2006” (7) című közleményében bejelentette, hogy egy helyes gyakorlatokat meghatározó ajánlást ad ki, amelyet a tagállamoknak a belső piaci irányelvek jobb és gyorsabb átvételének biztosítása érdekében követniük kell.

(16)

A tagállamok érdeklődésüket fejezték ki az egymás gyakorlataiból való tanulás lehetősége iránt, és a belső piaci tanácsadó bizottságon keresztül konzultáltak helyes átvételi gyakorlataikról, illetve különböző nemzeti alkotmányos, jogi és közigazgatási szabályaikról és gyakorlataikról, amennyiben azok az átvételt érintik.

(17)

Számos olyan helyes gyakorlatot azonosítottak, amelyek segítik a tagállamokat a belső piaci irányelveknek a nemzeti jogba történő helyes és időszerű átvételében.

(18)

Minden egyes tagállamnak magának kell megválasztania azokat az eljárásokat és gyakorlatokat, amelyek a legalkalmasabbak a belső piaci irányelvek helyes és időszerű átvételének biztosítására, tekintettel az adott tagállam kontextusában a leghatékonyabb megoldásra, mivel az egyik tagállamban hatékony eljárások és gyakorlatok nem feltétlenül ugyanolyan hatékonyak a másikban is.

(19)

A belső piaci irányelvek megkésett átvétele által okozott jogi bizonytalanság és zavar okán az üzleti vállalkozásokat és az állampolgárokat tájékoztatni kell, ha az irányelveket nem veszik át időben, illetve az ilyen esetekben fennálló jogaikról.

(20)

Amikor a nemzeti parlamentekhez végrehajtási rendelkezés tervezeteket terjesztenek elő, azokat egy nyilatkozatnak kell kísérnie azok megfeleléséről a közösségi jognak, amely tájékoztatja a parlamentet arról, hogy a tervezet egészében vagy részben veszi át az érintett irányelvet.

(21)

A Bizottságnak a Szerződés őreként fennálló szerepe és kötelezettségei sérelme nélkül, a Bizottságot a nemzeti végrehajtási rendelkezésekről küldött értesítéskor tájékoztatni kell arról, hogy az érintett irányelvet ilyenformán egészében vagy részben vették-e át, valamint hogy a rendelkezésekről azt feltételezik-e, hogy megfelelnek a közösségi jognak.

(22)

Ha a tagállamok úgy határoznak, hogy egy irányelv átvételét szélesebb körű jogalkotói gyakorlat keretébe foglalják, ez a határidő betartásának elmulasztásához vezethet; az irányelv átvételéhez szükségeseken kívüli feltételek és követelmények beemelése szintén akadályozhatja az érintett irányelvben foglalt célkitűzéseket,

1.

A tagállamok tegyék meg azokat a szervezeti vagy egyéb lépéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a belső piaci irányelvek helyes és időszerű átvételére vonatkozó jogi kötelezettségeik állandó megsértése mögött rejlő okokkal haladéktalanul és hatékonyan foglalkozzanak.

2.

A tagállamok vizsgálják meg a mellékletben meghatározott legjobb gyakorlatokat, és – tekintettel nemzeti intézményi hagyományaikra – fogadják el azokat a gyakorlatokat, amelyek a belső piaci irányelvek átvételének gyorsaságát és minőségét javítják, vagy várhatóan javítani fogják.

3.

A tagállamok megfelelő időben tegyék közzé azon belső piaci irányelvek jegyzékét, amelyeket nem vettek át időben teljes mértékben a nemzeti jogba, és tájékoztassák az üzleti vállalkozásokat és az állampolgárokat arról, hogy az átvételük elmaradása ellenére bizonyos körülmények között az át nem vett irányelvek alapján jogokkal rendelkeznek; ezt az információt legalább egy kormányzati weboldalon hozzáférhetővé kell tenni.

4.

Biztosítsák, hogy a nemzeti végrehajtási rendelkezések tervezeteinek a nemzeti parlamentek elé terjesztésekor azokat egy nyilatkozat kíséri arról, hogy feltételezetten megfelelnek a közösségi jognak, valamint hogy egy bizonyos irányelv egészét vagy egy részét veszik át.

5.

A tagállamok a nemzeti végrehajtási rendelkezésekről szóló értesítéskor nyilatkozzanak a Bizottság felé, hogy legjobb tudásuk szerint az ilyen rendelkezések megfelelnek a közösségi jognak, tovább nyilatkozzanak arról, hogy az érintett irányelv egészét vagy egy részét vették-e át.

6.

A tagállamok tartózkodjanak a nemzeti végrehajtási jogszabályokba olyan feltételek vagy követelmények felvételétől, amelyek az érintett irányelv átvételéhez nem szükségesek, ha az ilyen feltételek vagy követelmények hátráltathatják az irányelv célkitűzéseinek megvalósítását.

7.

A tagállamok biztosítsák, hogy amikor egy irányelv átvételét szélesebb körű nemzeti jogalkotói gyakorlat keretében hajtják végre, ez nem vezet az átvétel határidejének elmulasztásához.

1.1.

Egy magas rangú – miniszteri vagy államtitkári pozícióban lévő – kormánytagot neveznek ki felelőssé az összes belső piaci irányelv nemzeti jogba történő átvételének ellenőrzéséért és a tagállam átvételi eredményeinek javításáért. Ez a kormánytag e feladat végrehajtásában a kormányfő látható támogatását élvezi, és a miniszterek és az igazgatás számára egyértelmű, hogy a kormány a helyes és időben történő átvételt prioritásnak tekinti.

1.2.

Valamennyi miniszter rendszeres (például havi) jelentést kap az összes minisztérium/kormányzati szerv átvételi eredményeiről. Az átvételi eredményeket a miniszterek ülésein rendszeresen megtárgyalják.

1.3.

Elegendő erőforrásokat különítenek el a helyes és időszerű átvétel biztosítására.

2.1.

Az átvétel egészének ellenőrzéséért egy minisztérium vagy kormányzati szerv felelős. Ez hangolja össze az átvételt az átvételért felelős minisztériumokkal és az alárendelt szövetségi, regionális és decentralizált kormányzati szervekkel, és hozzá küldik meg az átvétel tervezési ütemezését. Biztosítja, hogy az átvétel előrehaladásáról magas közigazgatási szinten rendszeresen (például havonta) tárgyaljanak a minisztériumokkal. Rendszeresen (például havonta) jelentést tesz az átvétel ellenőrzéséért felelős miniszternek vagy államtitkárnak. Ezen túlmenően a Bizottság felé a tagállam átvételi eredményei tekintetében a nemzeti koordinátor szerepét látja el.

2.2.

Az átvételt végző minden minisztérium és minden alárendelt szövetségi, regionális és decentralizált kormányzati szerv kinevezi a minisztériumon vagy szerven belül az átvétel ellenőrzéséért és a kapcsolattartásért felelős tisztviselőket. E tisztviselők között nemzeti hálózatot hoznak létre.

2.3.

Iránymutatásokat adnak ki, amelyek meghatározzák, hogy hogyan kellene végrehajtani az átvételt, továbbá az átvétellel szemben egységes megközelítést biztosítanak a közigazgatás egészében.

2.4.

Központi nemzeti adatbázist tartanak fenn az átvételről. Ez az adatbázis az átvételben érintett valamennyi minisztérium és alárendelt szövetségi, regionális és decentralizált kormányzati szerv számára hozzáférhető. Minden irányelvről tartalmazza a következőket: az irányelv hivatkozásai és tárgya; az átvételért felelős minisztérium vagy más kormányzati szerv, és a minisztériumon vagy kormányzati szerven belül a felelős személyek; az átvételben érintett többi minisztérium és kormányzati szerv, valamint a felelős személyek felsorolása; az átvételhez szükséges források; az átvétel határideje; az irányelv átvételéhez meghozandó intézkedések; az átvétel tervezett időrendje (az esetleges parlamenti vitákkal); az átvétel eddigi előrehaladása; az átvétel esetleges nehézségei; továbbá hogy indult-e a Szerződés megsértése miatti eljárás a késedelmes vagy helytelen átvétel okán. A tagállam átvételi eredményeit a tagállam egészére nézve és minisztériumonként bármikor meg lehet állapítani.

2.5.

Az átvétel határideje előtt (például először három hónappal, majd egy hónappal a határidő előtt) emlékeztetőket küldenek a felelős minisztériumnak vagy más kormányzati szervnek.

2.6.

Egy határidő elmulasztása esetén közigazgatási és minisztériumi szinten egyaránt haladéktalanul emlékeztetőt küldenek, és tájékoztatják a nemzeti parlamentet.

2.7.

A tagállamok megfelelő időben, előrelátóan kikérik a Bizottság tanácsát és segítségét az átvétellel kapcsolatos kérdésekben. A felelős tisztviselők azonosításához a Bizottság által létrehozott kapcsolattartói adatbázist használják.

3.1.

Az irányelv tárgyalásai során, és minden esetben az irányelv elfogadását megelőzően a tárgyalásokért felelős minisztérium vagy más kormányzati szerv elkészíti az átvétel tervezési menetrendjét. A tervezési menetrend minden egyes irányelv tekintetében a következőket tartalmazza: az irányelv hivatkozásai és tárgya; az átvételért felelős minisztérium vagy más kormányzati szerv, és a minisztériumon vagy kormányzati szerven belül a felelős személyek; az átvételben érintett többi minisztérium és kormányzati szerv, valamint a felelős személyek felsorolása; az átvételhez szükséges források; az átvétel határideje; a meglévő nemzeti jogszabályok és a javasolt irányelv feltételeinek összehasonlítása; az irányelv átvételéhez meghozandó intézkedések; az átvétel tervezési időrendje (az esetleges parlamenti vitákkal). Ezt a tervezési menetrendet az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése után rövid idővel (például négy héttel) megküldik az átvétel egészéért felelős minisztériumnak vagy kormányzati szervnek, az átvételi adatbázis folyamatos aktualizálásának biztosítása érdekében.

3.2.

A jogszabályok megfogalmazása az irányelvnek az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetése előtt vagy közvetlenül azt követően megkezdődik.

3.3.

Az átvételért felelős minisztérium vagy kormányzati szerv megfelelési táblázatot készít, amelyben meghatározza, hogy az irányelv egyes rendelkezéseit hogyan veszik át a nemzeti jogba. Ezt a táblázatot csatolják a nemzeti végrehajtási jogszabály tervezetekhez azoknak a parlament vagy a kormány elé küldésekor, hogy ezzel segítsék azok megvitatását, valamint a Bizottsághoz küldött, a nemzeti végrehajtási jogszabályokról szóló értesítéshez.

3.4.

Kerülik az irányelv átvételéhez nem szükséges kiegészítő rendelkezések hozzáadását. Ha ez mégis megtörténik, a felelős minisztérium vagy kormányzati szerv megindokolja a rendelkezés szükségességét, és megállapítja, hogy az nem fog az átvétel késéséhez vezetni.

3.5.

Az irányelv tárgyalásáért felelős nemzeti tisztviselők lehetőség szerint a nemzeti jogba való átvételben is részt vesznek. Ha ez nem lehetséges, szorosan együttműködnek az átvételért felelős tisztviselőkkel. Az irányelvet tárgyaló tisztviselők az irányelv tárgyalásai során minden esetben folyamatosan tájékoztatják azokat a tisztviselőket, akik az átvételt fogják végezni, így biztosítva, hogy bármely lehetséges átvételi problémát még az irányelv elfogadása előtt felhozzanak és kezeljenek.

3.6.

Az irányelv tárgyalása során folyamatosan tájékoztatni kell bármely olyan alárendelt szövetségi, regionális és decentralizált kormányzati szerv képviselőjét, amelynek az irányelvet át kell vennie.

3.7.

A nemzeti végrehajtási jogszabályokról elektronikus formában értesítik a Bizottságot.

4.1.

A parlamentek részére megküldik az irányelvjavaslatokat, amint azokat a Bizottság elé terjesztették, és az irányelvekről folytatott tárgyalások előrehaladásáról folyamatos felvilágosítással szolgálnak.

4.2.

A parlamentek rendszeres jelentéseket kapnak (például háromhavonta) az átvétel előrehaladásáról, azokról az irányelvekről, amelyek átvétele késik, valamint a késedelmes vagy helytelen átvétel okán a Bizottság által a Szerződés megsértése miatt indított eljárásról.

4.3.

A parlamentek részére a nemzeti jogszabálytervezettel együtt elküldik az átvétel időrendjét a határidő egyértelmű feltüntetésével, valamennyi elkészített megfelelési táblázatot, valamint a kormány arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a nemzeti végrehajtási intézkedés feltételezetten megfelel a közösségi jognak.

4.4.

A parlamentek korai figyelmeztetést kapnak (például az átvételi határidő előtt három hónappal) a kormánytól, hogy az átvétel határideje közeledik. A határidő lejártakor felszólítást kapnak.

4.5.

A kormány arra ösztönzi a parlamentet, hogy szánjon időt az irányelvek kellő időben történő átvételére.

5.1.

Minden szükséges intézkedést meghoznak annak biztosítására, hogy az időben át nem vett irányelveket az átvételi határidő lejárta után a lehető leghamarabb átveszik.

5.2.

Amennyiben egy vagy több irányelv átvétele késik, a parlamentet arra ösztönzik, hogy a lehető leghamarabb szánjon külön időt az ilyen irányelvek átvételére, és foglalkozzon a késések esetleges eljárási okaival.

5.3.

A tagállamok közzéteszik azon irányelvek jegyzékét, amelyek átvétele nem történt meg időben, és felhívják az üzleti vállalkozások és az állampolgárok figyelmét arra, hogy az átvétel elmaradása ellenére bizonyos körülmények között az át nem vett irányelvek alapján jogokkal rendelkezhetnek.

5.4.

Az irányelvek átvételének kitartó elmulasztása esetén a tagállamok megvizsgálják, hogy milyen mértékben lehetne lerövidíteni az irányelvek átvételére szolgáló, parlament előtti jogalkotási eljárást. Kilátásba helyezik az egy olvasat utáni vagy a gyorsított eljárással történő elfogadást.

5.5.

Az irányelvek időben történő átvételének kitartó elmulasztása esetén, és amennyiben a tagállam alkotmánya vagy belső jogrendje ezt lehetővé teszi, mérlegelik kormányrendeletek vagy rendeletek alkalmazását az átvételre, ha ez gyorsítja az átvételt.