12.3.2005   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

C 62/1

1.

a 2000. március 23–24-i lisszaboni Európai Tanács elnökségi következtetéseire;

2.

az e-Európa 2005 cselekvési terv célkitűzéseit jóváhagyó 2002. júniusi Európai Tanács elnökségi következtetéseire;

3.

az e-Európa cselekvési terv végrehajtásáról szóló 2003. február 18-i tanácsi állásfoglalásra;

4.

a 2003 tavaszi Európai Tanács elnökségi következtetéseire, amelyek felhívják az EU 15 tagállamát nemzeti szélessávú stratégiájuk 2003 végéig történő megalkotására;

5.

az e-kormányzat Európa jövőjével kapcsolatos szerepére vonatkozó 2003. november 20-i tanácsi következtetésekre;

6.

a 2004 tavaszi Európai Tanács elnökségi következtetéseire, amelyek kiemelik az új stratégiák szükségességét az elektronikus hírközlés területén;

7.

az európai elektronikus hírközlési ágazat legutóbbi fejleményeire vonatkozó, és az IKT-nek a növekedés és versenyképesség szempontjából való fontosságát megerősítő 2004. március 8-i tanácsi következtetésekre;

8.

az e-Európa 2005 cselekvési terv félidős értékelésére vonatkozó 2004. március 8-i tanácsi következtetésekre, amelyek a bővítés összefüggésében megerősítik az e-Európa 2005 céljainak érvényességét;

9.

az e-Európa 2005 cselekvési terv felülvizsgálatára és a nemzeti szélessávú stratégiákra vonatkozó 2004. június 10-i tanácsi következtetésekre;

10.

a Wim Kok elnöklete alatt működő Magas Szintű Csoport jelentését üdvözlő 2004. november 4–5-i Európai Tanács elnökségi következtetéseire;

11.

az IKT jövőjével kapcsolatos 2004. szeptember 29–30-i magas szintű találkozó iránymutatásaira.

1.

hogy a 2000. márciusi lisszaboni célok elérésének elősegítésében egyértelműen szükség van a politikák európai és nemzeti szinten való felülvizsgálatára és szükség esetén javítására, az IKT alkalmazásának és elterjedésének a társadalom egészében való fokozása érdekében;

2.

hogy az IKT önmagában véve is fontos gazdasági ágazat, amely magában foglalja az információtechnológiát, az elektronikus hírközlést és az audiovizuális iparágakat, amely jelentős jövőbeni fejlődési lehetőségekkel rendelkezik, és szinte az összes egyéb gazdasági tevékenységre hatást gyakorol;

3.

hogy az IKT használatának közvetlen és lényeges hatása van az európai gazdaság termelékenységére és versenyképességére;

4.

hogy az IKT értékes eszköz a társadalmi és földrajzi kohézió, valamint a befogadó Európában való polgári részvétel erősítésében, továbbá a kulturális identitás, a társadalmi integráció és a többnyelvűség előmozdításában, illetve az átláthatóság és a társadalmi részvétel fokozásában;

5.

hogy az átfogó és egységes IKT politikák erősen hozzájárulhatnak az EU növekedési, termelékenységi és versenyképességi céljainak az eléréséhez a magas minőségű munkahelyek teremtésén, az általános gazdasági teljesítmény javításán, a közszolgáltatások modernizációján, valamint a köz- és a magánszektorban a korszerű üzleti folyamatok ösztönzésén keresztül;

6.

hogy az IKT területén tapasztalható új fejlemények kezelhetőségének érdekében a politikákat a hatóságok, a magánszektor és az egyéb érdekelt felek közötti folyamatos párbeszéd útján kell kialakítani;

7.

hogy a gyorsan terjeszkedő nemzetközi piacok fokozódó versenyében az EU számára előnyös lenne egy innovatív és versenyképes IKT ágazat.

—

az IKT-t támogató stabil K+F tevékenységekbe való folytatódó beruházás a köz- és a magánszektorban egyaránt, amely a kedvező tudományos, pénzügyi és vállalkozói környezet kialakítása révén megerősíti Európa kiválóságát a K+F terén;

—

olyan támogató környezet előmozdítása, amely ösztönzi a tudás és az innováció szabad mozgását, és amelyben a kutatási eredmények hozzáadott értékkel rendelkező alkalmazásokban és termékekben öltenek formát;

—

az új e-kereskedelmi módszerek hatékony alkalmazásának és az új üzleti modellek elfogadásának az ösztönzése az IKT lehetőségeinek kihasználása céljából, különösen a KKV-k esetében.

—

az IKT szolgáltatások mindenki számára való hozzáférhetőségének és elérhetőségének az előmozdítása, többek között az IKT potenciális előnyeinek a fokozott megértésén és a felhasználóbarát technológiák folyamatos fejlesztésének ösztönzésén keresztül, ami lehetővé teszi többek között a digitális szakadék további csökkentését;

—

a mindenki számára hozzáférhető e-tudás – például az e-tanulás – továbbfejlesztését célzó intézkedések ösztönzése, különös tekintettel az öregedő népességre és a nemek, valamint a különböző etnikai és társadalmi származású emberek közötti különbségekre – annak érdekében, hogy teljes mértékben ki tudják használni az információs társadalom által nyújtott lehetőségeket;

—

az IKT-nek a munkahelyeken olyan módon történő további integrálása, amely növeli a termelékenységet és a munka minőségét, továbbá az IKT komponens erősítése a képzési folyamatokban;

—

stratégiai válaszok keresése a munka elvándorlásával szemben, többek között a munkavállalók és vállalkozások alkalmazkodóképességének, valamint a munkaerőpiacon a rugalmassággal kombinált biztonságnak az elősegítése révén.

—

az e-kormányzattal kapcsolatos alkalmazások használatának egységes megközelítéseiről való megegyezés és azok végrehajtása – szükség esetén európai szinten –, különösen az együttműködésnek és a legjobb gyakorlatok cseréjének az ösztönzésén keresztül;

—

átfogó megközelítés kialakítása – a szervezeti átalakítás szükségességének figyelembevételével – az IKT lehetőségeinek kihasználása céljából a jobban teljesítő és hatékonyabb közszektor megvalósítása érdekében, miközben az on-line szolgáltatásokat a vállalkozások és a polgárok igényeihez szabják és csökkentik az adminisztratív terheket, figyelembe véve a határokon átnyúló európai szolgáltatások szükségességét is;

—

szolgáltatások létrehozása Európa-szerte az e-egészségügy területén, különös figyelmet szentelve a szabványosítás és az interoperabilitás kérdésére az optimális betegellátás és gondozás érdekében.

—

a gazdag és kreatív tartalom kialakításának és terjesztésének elősegítése, pl. a közszektor információi újrafelhasználásának az ösztönzésén keresztül;

—

szükség szerint a tartalmak különböző platformokon való elérhetősége akadályainak az eltávolítása, például a digitális jogok kezelése terén a gyakorlati megoldások keresésének ösztönzése révén;

—

az új szolgáltatások felbukkanásának támogatása a megnövekedett belső piacon egy olyan szabályozási környezet támogatása és kialakítása révén, amely figyelembe veszi az új fejleményeket, mint például a műszaki innovációt;

—

válaszul az IKT alapú alkalmazások növekvő számára, az ipar és a közszektor számára kedvező környezet létrehozása a hatékony és kölcsönösen átjárható megoldások kidolgozása céljából – Európában és globális szinten egyaránt –, különösen az elektronikus fizetés, a hitelesítés, az azonosító adatok kezelése és a biztonság tekintetében.

—

az elektronikus hírközlés számára a versenyt, beruházást és innovációt elősegítő következetes és hatékony szabályozási környezet biztosítása;

—

nyílt szabványok kidolgozásának és használatának a támogatása, valamint a hálózatok és szolgáltatások interoperabilitásának a fokozása;

—

a széles sáv elterjedtebb használatának és jobb elérhetőségének támogatása a technológiai semlegesség elvének figyelembevételével, különösen a konkurens platformok és kölcsönösen átjárható hálózatok előmozdítása révén;

—

a különböző frekvenciagazdálkodási modellek folyamatos vizsgálata az európai és globális szinten egyaránt rugalmasabb és hatékonyabb frekvenciahasználat céljából, figyelembe véve az új és innovatív technológiák kifejlesztését, valamint a piaci mechanizmusokat felhasználó módszereket.

—

minden lényeges, bizalommal kapcsolatos kérdést kezelő egységes megközelítés kidolgozása a hálózati és informatikai biztonság kultúrájának további erősítése céljából az olyan megbízható és hatékony elektronikus hírközlés előmozdítása érdekében, amely hozzájárul a biztonságos transzeurópai szolgáltatások kifejlesztéséhez;

—

intézkedések kidolgozása az Interneten található illegális, ártalmas és nem kívánt tartalmak – különösen, ha az érintettek gyermekek –, valamint a „spam” elleni küzdelem érdekében az összes érdekelt féllel együttműködésben, nemzetközi szinten is;

—

megfelelő szintű hálózati és informatikai biztonság biztosítása az új szolgáltatások elterjedése és használata, továbbá az egyéb, IKT-től függő infrastruktúrák helyes működése érdekében, figyelembe véve a bizalommal és a magánélettel kapcsolatos szempontokat.

1.

továbbra is kísérje figyelemmel a szabályozási keretrendszert az aktuális és jövőbeni technológiai és piaci fejlemények fényében, valamint hogy szükség esetén terjesszen elő javaslatokat az olyan megfelelő szabályozási környezet fenntartása érdekében, amely elősegíti a hatékony versenyt, és amely több beruházáshoz, több innovációhoz, új szolgáltatásokhoz és alacsonyabb árakhoz vezet;

2.

vizsgálja meg az IKT ágazat versenyképességét, és – az IKT Európa gazdaságára gyakorolt hatásának figyelembevételével – kezdjen hozzá az e-Európa 2005 cselekvési terv utánkövetését előkészítő munkálatokhoz, ami fontos része az információs társadalom 2005 utáni alakulásáról szóló új programnak;

3.

a következő kutatási keretprogram készülő javaslatában ismerje el az IKT fontosságát.