18.11.2004   

HU

Az Európai Unió Hivatalos Lapja

L 342/8

(1)

A 2597/1999/EK rendelettel (2) (a továbbiakban: az eredeti rendelet), a Tanács kiegyenlítő vámokat vetett ki az Indiából származó polietilén-tereftalát (PET) fólia („PET-fólia”) behozatalára. A kiegyenlítő vámtételek 3,8 % és 19,1 % között voltak.

(2)

Az Indiából származó PET-fólia behozatalára emellett az 1676/2001/EK tanácsi rendelet (3) 0 % és 62,6 % közötti mértékű dömpingellenes vámot is kivetett.

(3)

2002. június 28-án a Bizottság az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában megjelent eljárás megindításáról szóló értesítéssel (4) bejelentette, hogy részleges közbenső felülvizsgálatot kezdeményez, az alaprendelet 19. cikke alapján. A kérelem, terjedelmét illetően, az intézkedés formájára korlátozódik, és különösen annak megvizsgálására, hogy a kérelmező által felajánlott vállalás elfogadható-e. Ez a felülvizsgálat még folyamatban van.

(4)

2003. november 22-én a Bizottság – az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent – eljárás megindításáról szóló értesítéssel (5) bejelentette, hogy részleges közbenső felülvizsgálatot kezdeményez, a 384/96 tanácsi rendelet (6) 11. cikkének (3) bekezdése szerint, amely terjedelmében a dömpingellenes intézkedések formájára korlátozódik. Ez a felülvizsgálat még folyamatban van.

(5)

2004. február 19-én a Bizottság – az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelent – eljárás megindításáról szóló értesítéssel (7) bejelentette, hogy a 384/96/EK tanácsi rendelet 11. cikkének (3) bekezdése szerint részleges közbenső felülvizsgálatot kezdeményez, amely az indiai exportáló gyártó, a Jindal Polyester Limited dömpingjére korlátozódik. Ez a felülvizsgálat még folyamatban van.

(6)

2004. január 6-án a Bizottsághoz kérelem érkezett be az alaprendelet 23. cikkének (2) bekezdése alapján (a továbbiakban: a kérelem) a DuPont Teijin Films, a Mitsubishi Polyester Film GmbH és a Nuroll SpA közösségi gyártóktól („a kérelmezők”), hogy vizsgálja ki az Indiából származó PET-fólia behozatalára vonatkozó kiegyenlítő intézkedések állítólagos kijátszását. A kérelmezők a PET-fólia közösségi gyártásának jelentős részét képviselik.

(7)

A kérelmezők azt állították, és elegendő bizonyítékot nyújtottak be annak bemutatására, hogy a többek között Indiából származó PET-fólia behozatalára kivetett intézkedéseket követően lényeges változások voltak a PET-fólia Indiából, Brazíliából és Izraelből a Közösségbe irányuló exportját illetően a kereskedelem kialakult rendszerében. Ezek a változások a kereskedelem rendszerében állítólag az Indiából származó PET-fólia Brazílián és Izraelen keresztül történő szállításából eredtek. Azt állították, hogy az említett változásokra az Indiából származó PET-fólia behozatalára kivetett vámon kívül nincs elegendő ok vagy gazdasági indok.

(8)

Végül, a kérelmezők azt állították és egyértelmű bizonyítékot szolgáltattak arra, hogy ennek a vámnak a helyreigazító hatásai mind mennyiségben, mind minőségben gyengültek. Azt állították, hogy a PET-fólia Brazíliából és Indiából származó behozatalának jelentős volumenei, úgy tűnik, az Indiából származó PET-fólia behozatalának helyébe léptek. Ezenkívül a kérelmező egyértelmű bizonyítékot nyújtott be arról, hogy az Indiából származó PET-fólia továbbra is szubvenciókat kap, amelyek az eredeti vizsgálatban kiegyenlíthetőknek minősültek.

(9)

A 283/2004/EK rendelettel (8) („a kezdeményező rendelet”) a Bizottság vizsgálatot indított az Indiából származó PET-fólia behozatalával kapcsolatos kiegyenlítő intézkedések lehetséges kijátszásáról a PET-fólia Brazíliából és Izraelből való szállítással történő behozatala révén, függetlenül attól, hogy Brazíliából vagy Izraelből származóként jelentik azt be, valamint – az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése és 24. cikkének (5) bekezdése alapján – utasította a vámhatóságokat, hogy vezessenek nyilvántartást a Brazíliából és Izraelből szállított PET-fólia behozataláról, függetlenül attól, hogy az Brazíliából vagy Izraelből származik-e, 2004. február 20-tól kezdődően. A Bizottság értesítette India, Brazília és Izrael hatóságait a vizsgálat megindításáról. Ezzel egyidejűleg, a 284/2004/EK rendelettel (9) a Bizottság vizsgálatot indított az Indiából származó PET-fólia behozatalára kivetett dömpingellenes intézkedések esetleges kijátszásáról a Brazíliából és Izraelből szállított PET-fólia behozatalával, függetlenül attól, hogy azt Brazíliából vagy Izraelből származóként jelölték-e meg, vagy sem. Ennek a vizsgálatnak a megállapításai az 1975/2004/EK tanácsi rendeletben (10) szerepelnek.

(10)

Az indiai hatóságok jelezték, hogy véleményük szerint a kijátszás elleni vizsgálatok nem megengedettek sem az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló egyezmény, sem a szubvenciókról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló egyezmény szerint. Ez az állítás azzal az indokkal lett elutasítva, hogy az alaprendeletnek a szabályok kijátszása elleni rendelkezései nem összeegyeztethetetlenek az 1994. évi Általános Vám- és Kereskedelmi Egyezmény VI. cikkének végrehajtásáról szóló megállapodással és a támogatásokról és kiegyenlítő intézkedésekről szóló megállapodással. Valójában a többoldalú kereskedelmi tárgyalások uruguayi fordulójának eredményeit megtestesítő záróokmány tartalmaz egy, a szabályok kijátszása elleni intézkedésekről szóló határozatot (11), amely az ügyet a dömpingellenes gyakorlattal foglalkozó bizottság hatáskörébe utalja, amennyiben nincs megállapodás egy konkrét szöveget illetően. Mivel ez a határozat annak ismeretében született, hogy számos WTO-tagországnak már vannak saját kijátszásellenes jogszabályai, az Európai Közösség ezt úgy értelmezi, hogy az egyes tagországok elfogadhatnak vagy fenntarthatnak ezzel kapcsolatos rendelkezéseket, amennyiben a többoldalú megállapodással elért szabályokat betartják. Ezt a logikát követve, ugyanezeket az elveket a szubvencióellenes vizsgálatokra is alkalmazni kellene.

(11)

Kérdőíveket küldtek azoknak az exportőröknek/gyártóknak Indiában, Brazíliában és Izraelben, amelyek együttműködtek az eredeti vizsgálatban, a kérelemben megnevezték őket, vagy a Bizottság által ezt követően váltak ismertté. Kérdőíveket küldtek azoknak az importőröknek a Közösségben, amelyeket a kérelemben megneveztek, vagy együttműködtek a jelenlegi intézkedésekhez vezető eredeti vizsgálatban. Minden fél tájékoztatást kapott arról, hogy az együttműködés hiánya az alaprendelet 28. cikkének alkalmazásához vezethet, és olyan megállapításokhoz, amelyek – a rendelkezésre álló tények alapján – esetleg kevésbé kedvezőek, mintha akkor lennének, ha a fél együttműködést tanúsított volna.

(12)

A kérdőívekre válaszok hat exportőrtől/gyártótól érkeztek Indiából, egy exportőrtől/gyártótól Brazíliából és egy, a PET-fólia vágásába, darabolásába és átalakításába bevont, a Közösségbe exportáló feldolgozóvállalattól, Izraelből. Egy másik vállalat Izraelből jelentkezett, és elmagyarázta, hogy feldolgozott PET-fóliát, de az abból készült termékeket nem azok alatt a KN-kódok alatt exportálták, amely alatt a PET-fólia osztályozása történt. Ennek alapján a vállalat nem nyújtott be választ a kérdőívre.

(13)

Öt importőr jelentkezett a Közösségből a kérdőívek kézhezvételét követően. Ezek közül három számolt be arról, hogy soha nem importáltak PET-fóliát sem Brazíliából, sem Izraelből. A másik két importőr kijelentette, hogy nem importáltak indiai PET-fóliát Brazíliából vagy Izraelből a vizsgálati időszakban. Ezért ezeknek a vállalatoknak egyike sem nyújtott be választ a kérdőívre.

(14)

A Bizottság ellenőrző látogatásokat a következő társaságok helyiségeiben végzett:

(15)

A vizsgálati időszak a 2003. január 1. és 2003. december 31. közötti időszakra terjedt ki (a továbbiakban: VI). Adatokat 1998-tól a VI végéig bezárólag gyűjtöttek a kereskedelem kialakult rendszerében bekövetkezett állítólagos változás megvizsgálására.

(16)

Ahogyan a (12) preambulumbekezdés megállapítja, Indiában hat exportőr/gyártó tanúsított együttműködést a vizsgálatban a kérdőívek megválaszolásával. Sor került információk szerzésére egy Brazíliában működő, PET-fóliát exportáló gyártótól és egy Izraelben működő, a PET-fólia vágásába, darabolásába és átalakításába bevont feldolgozóvállalattól. Az Eurostat szerint ez a brazil, illetve izraeli vállalat mind volumenben, mind értékben csak kis mértékben (kevesebb mint 1 %, illetve mintegy 5 %) volt felelős a Közösségbe ezekből az országokból irányuló PET-fólia behozataláért.

(17)

Az indiai hatóságok írásbeli beadványt tettek a vizsgálat kezdeményezésével kapcsolatban, és statisztikai információkat biztosítottak a PET-fólia exportjáról Indiából, többek között a Közösség felé. A brazil nemzeti adatbázisból a PET-fóliának a Brazíliából a Közösségbe irányuló exportjára vonatkozó statisztikai adatokat is beszerezték. Az indiai kormány is adott információt, amelyben megmutatta azokat a konstrukciókat, amelyeket a még meglévő intézkedések által érintett vállalatok alkalmaznak.

(18)

Az érintett termék, ahogyan azt az eredeti vizsgálat meghatározta, a polietilén-tereftalát (PET) fólia, amely Indiából származik, és amelyet rendszerint az ex 3920 62 19 és az ex 3920 62 90 KN-kódokon jelentenek be (a továbbiakban: az érintett termék).

(19)

Az Indiából a Közösségbe exportált PET-fólia és a Brazíliából és Izraelből a Közösségbe szállított PET-fólia ugyanazokkal az alapjellemzőkkel és ugyanazokkal a felhasználási módokkal rendelkezőnek minősül. Ezért az alaprendelet 1. cikke (5) bekezdésének értelmében hasonló termékeknek tekintendők.

(20)

Az 1999 és 2003 közötti időszakban az érintett termék behozatala a vonatkozó KN-kódok alá tartozó teljes indiai behozatal 96,5 %-át tette ki. 1999-ben kiegyenlítő vámok kivetésére került sor az Indiából származó PET-fóliának a Közösségbe irányuló behozatalára, amely ennek a behozatalnak az 1998. évi 11 700 tonnáról 1999-ben 10 600 tonnára való csökkenését eredményezte. 2000-ben a behozatal 11 600 tonnára nőtt, de ezt 2001-ben dömpingellenes intézkedések meghozatala követte, ami a behozatal 6 100 tonnára történő csökkenéséhez vezetett. Azóta a behozatal fokozatosan nőtt, és a VI időszakában 11 500 tonnán állt.

(21)

A fenti helyzettel kapcsolatban megjegyzendő, hogy egy bizonyos vállalatnál a halmozott vámtétel (12) lényegesen alacsonyabb volt, mint a többi gyártónál. Ennek a vállalatnak a kereskedelmi rendszere markánsan különböző tendenciát követett a többi gyártóhoz képest, mivel óriási mértékben megnövelte az érintett terméknek a Közösségbe történő összes exportjában képviselt részarányát a kiegyenlítő intézkedések meghozatala és a VI közötti időszakban. Nevezetesen, 2000 és 2001 között – amikor a dömpingellenes intézkedések bevezetése megtörtént – ez a vállalat nagymértékben megnövelte részarányát a Közösségbe irányuló indiai exporton belül. Eltekintve ettől a rendhagyó tendenciától, az érintett termék Közösségbe irányuló exportjának mennyisége jóval elmaradt a kiegyenlítő intézkedések bevezetése előtti export szintjéhez képest.

(22)

Az indiai hatóságok statisztikai adatokat nyújtottak be a kivitelről többek között a Közösségnek. Jelezték, hogy a hivatalos indiai statisztikák nem utaltak arra, hogy a PET-fólia indiai gyártói bármilyen módon megkerülnék a meglevő kiegyenlítő intézkedéseket. A hivatkozott adatok azonban nem összeegyeztethetők az együttműködést tanúsító indiai exportőrök által szolgáltatott exportadatokkal, legalábbis az Izraelbe irányuló export esetében; ezek az adatok növekvő mértékű kereskedelmet jeleztek Indiából Izrael felé 2000-től egészen 2003-ig. Ami Brazíliát illeti, az indiai exportadatok a Brazíliába irányuló közvetlen export esetében az 1998. évi mintegy 460 tonnáról 2000-ben több mint 1 500 tonnára való növekedést mutatnak, majd egy viszonylagos stabilitást ezen a szinten. Ez nagyon jelentős növekedést mutat, és az export ezt követő stabilitása nem bizonyítja azt, hogy nem történt kijátszás, mivel ezek a számok nem tartalmazzák a közvetett értékesítést más közvetítő országokon keresztül. Valójában a PET-fólia egyetlen ismert brazil gyártója együttműködést tanúsított a vizsgálat során, a Közösségbe irányuló kivitele pedig csak egy elhanyagolható (0,5 %-os) részt képvisel a Brazíliából a Közösségbe irányuló eladásokban a VI folyamán.

(23)

A PET-fóliának Brazíliából a Közösségbe irányuló exportja, ahogyan arról az Eurostat KN-szinten beszámolt, az együttműködő vállalat által termelt áruk behozatalát leszámítva az 1998. évi 115 tonnáról (az összes behozatal 0,2 %-a) 2000-ben, a kiegyenlítő intézkedések meghozatalát követő évben több mint 650 tonnára nőtt (0,6 %). Több mint 1 200 tonnát (1,4 %-ot) importáltak 2001-ben, ami valamivel 2 500 tonna fölé (3,2 %) nőtt 2002-ben, és valamivel 2 000 tonna felett maradt a VI során (a PET-fólia teljes behozatalának 2,4 %-a).

(24)

Az egyetlen együttműködő gyártó vállalat Brazíliában, a Terphane – ahogyan a fentiekben is szerepel (lásd (22) preambulumbekezdés) – a PET-fólia egyetlen ismert brazíliai gyártója. Ez a vállalat csak egyetlen, 10,6 tonnás szállítmánnyal exportált PET-fóliát a Közösségbe a VI folyamán. Leszámítva egy 2002-ben értékesített mintát, ez volt a vállalat első exportja PET-fóliából a Közösségbe. A vállalat ezért nem tűnik felelősnek a Közösségbe Brazíliából érkező PET-fólia volumeneiért az 1998 és 2003 közötti időszakban (fenti (23) preambulumbekezdés). A Közösségbe szállított fóliát a vállalat olyan létesítményekben gyártja, amelyet az indiai PET-fóliára vonatkozó intézkedések hatálybalépése előtt hoztak létre. Ily módon, a kereskedelem kialakult rendszerében nem találtak változást ennél a vállalatnál.

(25)

A PET-fóliának Izraelből a Közösségbe irányuló exportja, ahogyan arról az Eurostat KN-szinten beszámolt, az együttműködést tanúsító vállalat által termelt árukat behozatalát leszámítva 1998-ról 1999-re 1 100 tonnáról valamivel 1 000 tonna alá csökkent 1999-ben (a PET-fólia teljes behozatalának 1,3 %-a), de aztán 2000-ben 3 000 tonnára nőtt (a teljes behozatal 3,7 %-a) és 2001-ben 3 400 tonnára (a PET-fólia teljes behozatalának 4,1 %-a). A volumenek tovább növekedtek, valamivel 4 200 tonna fölé 2002-ben (a behozatal 5,1 %-a) és 4 400 tonna fölé 2003-ban (a behozatal 5,3 %-a). A PET-fólia feldolgozóinak száma Izraelben kicsi, de a megadott időkereten belül kapott információk azt jelzik, hogy akár halmozottan is, nem valószínű, hogy elegendő kapacitással rendelkeznének ahhoz, hogy ők legyenek felelősek a Közösségbe Izraelből bekerülő fóliamennyiségekért a 2000 és 2003 közötti időszakban

(26)

A hivatalos indiai adatok kezdeti csökkenést mutatnak az Izraelbe irányuló exportban, az 1998. évi 53 tonnáról 44 tonnára 1999-ben. 81 tonna volt az export 2000-ben, 395 tonna 2001-ben, 1 032 tonna 2002-ben és 2 453 tonna a VI folyamán.

(27)

Az egyetlen együttműködő vállalat Izraelben, a Jolybar, vásárolt PET-fóliát vág, darabol és alakít át, és azokat ugyanazon KN-kódszám szerinti termékekként értékesíti, amelyek alá az érintett termék is tartozik. A fólia azonban általában nem indiai eredetű, ezért ezek a termékek nem azonosak az érintett termékkel. A vállalat PET-fóliát a Közösségbe az 1990-es évek óta szállít. A Jolybar által a Közösségbe exportált PET-fólia mennyisége 1999 és 2003 között (a VI alatt) megkétszereződött. A Közösségbe szállított fóliát a vállalat olyan létesítményekben gyártja, amelyeket az indiai PET-fóliával kapcsolatos intézkedések hatálybalépése előtt hoztak létre. Függetlenül attól, hogy az export ilyetén alakulása változást jelez-e a vállalat kereskedelmi rendszerében, ezt a kérdést tovább nem vizsgálták, mivel mindenképpen volt világos gazdasági indok erre a magatartásra, ahogyan a (31) preambulumbekezdés ismerteti.

(28)

A fentiekre való tekintettel, és különösen a Brazíliából és Izraelből származó behozatal növekedésének és az Indiából származó PET-fóliára vonatkozóan bevezetett kiegyenlítő intézkedések 1999. évi hatálybalépésének egybeesése miatt megállapítást nyert, hogy volt változás a kereskedelem kialakult rendszerében a PET-fóliának Indiából, Izraelből és Brazíliából származó exportjában.

(29)

Más együttműködés hiányában, illetve mivel a fent említett változás a kereskedelem kialakult rendszerében Brazília esetében közvetlenül azt követően következett be, hogy a kiegyenlítő vámok kivetése megtörtént, azt a következtetést kell levonni – a rendelkezésre álló információk alapján és más magyarázat hiányában –, hogy a kereskedelem rendszerében bekövetkezett változás a vám kivetéséből, nem pedig valamely más kellő okból vagy gazdasági indokból származott, az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdésében foglalt értelmezés szerint.

(30)

Együttműködés hiányában, illetve mivel a fent említett változás a kereskedelem kialakult rendszerében közvetlenül azt követően következett be, hogy a kiegyenlítő vámok kivetése megtörtént, azt a következtetést kell levonni – a rendelkezésre álló információk alapján és más magyarázat hiányában –, hogy a kereskedelem rendszerében bekövetkezett változás a vám kivetéséből, nem pedig valamely más kellő okból vagy gazdasági indokból származott, az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdésében foglalt értelmezés szerint.

(31)

A vizsgálat megállapította, hogy a Jolybar exportértékesítése a Közösségbe hosszú ideje fennáll, és azt a fóliát, amelyet a Közösségbe szállítanak, olyan létesítményekben gyártják, amelyeket az indiai PET-fóliával kapcsolatos intézkedések hatálybalépése előtt hoztak létre. A vállalat elmagyarázta, hogy általában nem szállít indiai fóliát a közösségi ügyfeleknek, mivel az utóbbiak előnyben részesítik az európai fóliát mint alapanyagot a Jolybar által elvégzett munkálatokhoz. Kivételképpen, a VI folyamán, mintegy egy tonna indiai fóliát szállítottak egy közösségi ügyfélnek, egy nagyobb szállítmány részeként, amelyet az ügyfél sürgősséggel kért. Ezért annak a következtetésnek a levonására került sor, hogy kellő gazdasági indok van a Jolybar exportjának növelésére, amely megfelel a közösségi piacon végzett tevékenységeinek az általuk gyártott PET-fólia tekintetében.

(32)

A (20)–(28) preambulumbekezdésekben szereplő számok azt jelzik, hogy az érintett termék közösségi behozatalában az intézkedések 1999-ben történt meghozatala óta nyilvánvaló mennyiségi változás következett be. Csökkenés volt a Közösségbe irányuló indiai behozatalban az intézkedések meghozatalakor, az 1998. évi 11 700 tonnáról 10 600 tonnára 1999-ben (9 %). Az érintett termék exportja a Közösség felé Brazíliából és Izraelből 1999-ről 2000-re megnőtt, a halmozottan kevesebb, mint 1 000 tonnáról több mint 3 500 tonnára. Az Eurostat adatai azt jelzik, hogy 1998-tól a VI végéig a Közösségbe irányuló behozatal növekedése 1 900 tonna volt Brazíliából és 3 500 tonna Izraelből.

Az Indiából származó export, amely a kiegyenlítő intézkedések meghozatala után csökkent, majd ismét esett a dömpingellenes intézkedések meghozatala után, azóta ismét a kiegyenlítő intézkedések meghozatala előtti szintre nőtt. A fentiekre tekintettel az a következtetés született, hogy az Indiából származó exportértékesítést eleinte pótolták, majd kiegészítették a Brazílián és Izraelen keresztül történő exportértékesítéssel, ami így aláásta az intézkedések ellensúlyozó hatásait a közösségi piacra importált mennyiségre szempontjából.

(33)

A Brazíliából és Izraelből szállított érintett termékek árait illetően – az alacsony szintű együttműködési készség miatt – az Eurostat adatait kellett használni, amelyek a legjobb rendelkezésre álló bizonyítékot jelentik.

(34)

A Brazíliából érkező PET-fólia átlagos ára a VI folyamán, az importot követő költségekkel történő kiigazítás után a vizsgálat megállapítása szerint mintegy 67 %-át képviselte annak a kárt megszüntető szintnek, amely a kiegyenlítő intézkedésekhez vezetett. Ezen az alapon, bizonyíték van arra, hogy a Brazíliából szállított PET-fóliák aláásták a kivetett vám ellensúlyozó hatását az árak szempontjából is.

(35)

Az Izraelből érkező PET-fólia átlagos ára a VI folyamán, az importot követő költségekkel történő kiigazítás után mintegy 75 %-át képviselte a kárt megszüntető, az eredeti szubvencióellenes vizsgálat megállapítása szerinti szintnek. Ezen az alapon bizonyíték van arra, hogy az Izraelből származó behozatal aláásta a kivetett vám ellensúlyozó hatását az árak szempontjából is.

(36)

Ezért annak a következtetésnek a levonására került sor, hogy a PET-fóliának Brazíliából és Izraelből történő behozatala aláásta a kiegyenlítő intézkedések ellensúlyozó hatásait mind a mennyiségek, mind az árak tekintetében.

(37)

Az eredeti vizsgálat megállapította, hogy az indiai vállalatok a következő támogatásokban részesültek: olyan konstrukciók, mint a vámjogosultsági igazolvány (export előtt), vámjogosultsági igazolvány (exportot követő) (a továbbiakban: DEPB), exporttámogató termelőeszközök rendszere (a továbbiakban: EPCGS) és kivitelösztönzési övezetek/kivitelorientált egységek (a továbbiakban: EÖÖ/EOE), illetve bizonyos regionális konstrukciók. Az indiai kormány olyan tájékoztatást adott át, amely szerint a DEPB (exportot követő) és az EPCGS konstrukciók továbbra is használatban vannak, de az érintett vállalatok nem olyan területeken működnek, ahol igénybe vehetnék a SEÖ/EOE támogatást, az EÖÖ/EOE utódát. A regionális konstrukciókról nem érkezett információ. Az együttműködést tanúsító vállalatok közül öten jelezték, hogy a DEPB és EPCGS konstrukciók egyikén, vagy mindkettőn keresztül kaptak összegeket. A fennmaradó vállalat viszont visszautasította, hogy információt szolgáltasson, kivéve ha a Bizottság beleegyezik a támogatás szintjének újraszámításához. Az egyik vállalat úgy vélte, hogy a támogatások nem kiegyenlíthetőek. Meg kell jegyezni, hogy az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése nem követeli meg annak kimutatását, hogy a kapott támogatások továbbra is kiegyenlíthetőek-e, sem pedig azt, hogy a támogatások szintjét újra kelljen számítani. Az a megállapítás adódott, hogy az eredeti vizsgálat során kiegyenlíthetőnek talált támogatási konstrukcióknak legalább egy része még mindig működik, és az együttműködést tanúsító indiai vállalatok többsége részesedik azokból. Együttműködés hiányában azt a következtetést kell levonni, hogy bármely más exportáló gyártó ugyanúgy részesedne az ilyen támogatásokból. Ennek megfelelően az a következtetés adódott, hogy az exportált ugyanolyan termék még mindig részesül a támogatásban, ahogyan azt az alaprendelet 23. cikkének (1) bekezdése megköveteli ahhoz, hogy kiegyenlítő vámokat állapítsanak meg az ugyanolyan terméknek harmadik országokból származó behozatalára.

(38)

A Bizottsághoz a feljegyzés és az intézkedések alóli mentesítés iránti kérelem érkezett be a Terphane-tól és a Jolybartól. Ahogyan a (24) és a (27) preambulumbekezdés megállapítja, ezek a vállalatok együttműködést tanúsítottak a vizsgálat során, oly módon, hogy nyújtottak be válaszokat a kérdőívre és beleegyeztek egy ellenőrző látogatásba.

(39)

Az 1830/2004/EK rendelet (13) révén a Bizottság módosította az indító rendeletet, hogy megszüntesse a PET-fólia behozatalának feljegyzését a Terphane-tól és a Jolybartól, amelyeknél megállapítást nyert, hogy nem játsszák ki a dömpingellenes vámokat.

(40)

A fenti, arra vonatkozó megállapításokkal összhangban, hogy a Terphane és a Jolybar esetében megállapítást nyert, hogy nem játszották ki a hatályos dömpingellenes intézkedéseket, ezek a vállalatok mentességet kapnak a tervezett intézkedések kiterjesztése alól is.

(41)

A fenti megállapításokra való tekintettel megállapítást nyert, hogy a kijátszásra az alaprendelet 23. cikke (1) bekezdésének értelmezésében került sor. Az alaprendelet 23. cikke (1) bekezdésének első mondatával összhangban, a meglévő kiegyenlítő intézkedések az érintett termék behozatalával kapcsolatban (vagyis az Indiából származó PET-fóliával kapcsolatban), kiterjesztendőek a Brazíliából vagy Izraelből szállított PET-fóliára, akár Brazíliából vagy Izraelből származóként jelölték meg ezeket, akár nem, kivéve ha azokat a Terphane és a Jolybar gyártotta.

(42)

Az alaprendelet 24. cikkének (5) bekezdésével összhangban, amely úgy rendelkezik, hogy intézkedéseket kell alkalmazni a feljegyzett behozatallal szemben, a feljegyzés időpontjától kezdődően, a kiegyenlítő vám beszedendő a Brazíliából szállított és az Izraelből szállított PET-fólia behozatalára, amely a Közösségbe a kezdeményező rendelet által kiszabott feljegyzésbe vétel szerint lépett be, kivéve a Terphane által gyártott és Brazíliából szállított, illetve a Jolybar által gyártott és Izraelből szállított PET-fólia importját.

(43)

A kiterjesztett intézkedések alóli mentességek, amelyeket a Jolybar és a Terphane által gyártott PET-fóliákra adtak meg, az alaprendelet 23. cikkének (3) bekezdése szerint érvényben maradnak, azzal a követelménnyel, hogy nem derül ki az, hogy a mentesség megadására az érintett vállalatok által adott hamis vagy félrevezető tájékoztatás nyomán került sor. Ha egyértelmű bizonyítékok utalnak erre, a Bizottság vizsgálatot kezdeményezhet annak megállapítására, hogy indokolt-e a mentesség visszavonása.

(44)

Azt, hogy a vámok nem terjednek ki a PET-fóliának a Terphane-tól és a Jolybartól való behozatalára, a jelen vizsgálat megállapításai alapján határozták el. A kiterjesztés elmaradása így kizárólag a Brazíliából, illetve Izraelből szállított PET-fóliára vonatkozik, és arra, amelyet ez a két konkrét jogalany gyártott. Az importált PET-fólia, amelyet bármely olyan más vállalat gyártott vagy szállított, amely külön említésre nem került ennek a rendeletnek a rendelkező részében, nevével és címével együtt, nem részesedhet a mentességben, és vonatkozik rá a 2597/1999/EK tanácsi rendelet által kivetett maradványvám.

(45)

Az érdekelt feleket tájékoztatták azokról az alapvető tényekről és szempontokról, amelyek alapján a Bizottság ki kívánja terjeszteni a hatályban levő végleges kiegyenlítő vámot, továbbá lehetőséget biztosítottak számukra észrevételeik megtételére és arra, hogy meghallgassák őket. Az izraeli hatóságok megismételték az indiai kormány (10) preambulumbekezdésben említett észrevételeit. Ezenkívül a PET-fólia átalakításával foglalkozó azon izraeli vállalatok jegyzékét is benyújtották, amelyek 2003 és 2004 során exportáltak az Európai Közösségbe. Mivel azonban a megadott időkereten belül nem tanúsítottak együttműködést, ezeket a vállalatokat nem mentesítik az intézkedések Izraelre történő kiterjesztése alól,