32003R0408

A Bizottság 408/2003/EK rendelete

(2003. március 5.)

a friss gyümölcsre és zöldségre alkalmazandó forgalmazási előírásoknak való megfelelőség ellenőrzéséről szóló 1148/2001/EK rendelet módosításáról

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

tekintettel a legutóbb a 47/2003/EK bizottsági rendelettel [1] módosított, a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezéséről szóló, 1996. október 28-i 2200/96/EK tanácsi rendeletre [2] és különösen annak 10. cikkére,

mivel:

(1) A 2379/2001/EK rendelettel [3] módosított 1148/2001/EK bizottsági rendelet [4] megállapítja a forgalmazási előírásoknak való megfelelőség ellenőrzése alkalmazásának szabályait mind a belső piaci fogyasztásra, mind a kivitelre szánt termékek esetében.

(2) Szükséges annak egyértelmű megállapítása, hogy a megfelelőségre kellő garanciát nyújtó, ezáltal a kiviteli szakaszban különös rendelkezések előnyeit élvező kereskedők nem feltétlenül csak azok, akik a termékeket csomagolták az árufeladás során. Sőt, az ilyen garanciákat nyújtó egyes kereskedők, például a megfelelőség önellenőrzése után újrakivitelt vagy újraszállítást folytató nagykereskedők nem is rendelkeznek csomagolóberendezésekkel. Ezenkívül, az egyértelművé tétel céljából, az "önellenőrzés" megjelölést fel kell tüntetni a kiviteli szakaszban kiadott tanúsítványon, ha az áruk fizikai ellenőrzését nem maga a felügyeleti szerv hajtotta végre.

(3) Időszerű a tagállamok által a behozatali szakaszban végzett ellenőrzéseket azon tételekre és szállítmányokra összpontosítani, amelyek esetében a forgalmazási előírásoknak való meg nem felelés kockázata nagyobb. Kívánatos e célból, hogy a tagállamok létrehozzák azokat a feltételeket, amelyek alapján e kockázatokat értékelik, valamint annak szabályait, hogy hogyan lehet az ellenőrzéseket egyszerűsíteni, ha a nem megfelelőség kockázata alacsony. Az ellenőrzési gyakorlatok tagállamok közötti összehangolása érdekében időszerű, hogy a Bizottság közös iránymutatásokat határozzon meg.

(4) Az 1148/2001/EK rendelet szerint jóváhagyott ellenőrzéseket végző harmadik ország által kiadott megfelelőségi tanúsítvánnyal kísért tételek a nem megfelelőség kisebb kockázatát jelentik, mint az ilyen tanúsítvánnyal nem kísért tételek és szállítmányok. Az ilyen tételeket és szállítmányokat ezért lényegesen kevesebb ellenőrzésnek kell alávetni, mint az ilyen tanúsítvánnyal nem kísért áruk esetében. Ez esetben az ellenőrzések alacsonyabb aránya és a kivitelt végző harmadik országokban már felmerült ellenőrzési költségek miatt azt is biztosítani kell, hogy a tagállamok által e célból esetleg alkalmazott díjak alacsonyabbak legyenek, mint az általános behozatali ellenőrzési rendszer keretében alkalmazott díjak, és arányosak legyenek a végrehajtott ellenőrzésekkel.

(5) Kiegészítő rendelkezéseket kell megállapítani azon esetekre, amikor a kereskedők valamely árut összhangba kívánnak hozni a megfelelőségi előírásokkal az adott árut nem megfelelőnek minősítő tagállamtól eltérő tagállamban, valamint amikor már nem lehetséges az áru összhangba hozása a megfelelőségi előírásokkal.

(6) Számos csomagolás, amelyet előre nyomtattak 2002. január 1. előtt, és amelyeken még szerepelnek a legutóbb a 766/97/EK rendelettel [5] módosított 2251/92/EGK bizottsági rendelet [6] által létrehozott jelölések, még mindig rendelkezésre áll egyes kereskedők készletében. Időszerű hat hónappal meghosszabbítani azt az időszakot, amely alatt e csomagolások még felhasználhatók.

(7) A IV. mellékletben megállapított ellenőrzési módszereket naprakésszé kell tenni, különös tekintettel a diófélékre vonatkozó egyedi gyakorlatokra, valamint a gyümölcsök és zöldségek érettségi foka ellenőrzésének módszereire.

(8) Ezért az 1148/2001/EK rendeletet ennek megfelelően módosítani kell.

(9) Az e rendeletben előírt intézkedések összhangban vannak a Frissgyümölcs- és Frisszöldség-piaci Irányítóbizottság véleményével,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

1. cikk

Az 1148/2001/EK rendelet a következőképpen módosul:

1. Az 5. cikk a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdésben a harmadik albekezdést el kell hagyni;

b) a cikk a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A tagállamok a második albekezdésben említett rendelkezéseket az alábbi feltételeknek megfelelő kereskedőkre alkalmazhatják:

a) kellő garanciát nyújtanak az általuk forgalmazott gyümölcs és zöldség állandó és nagy arányú megfelelőségére;

b) a tagállam által jóváhagyott képzésben részesült ellenőrző személyzettel rendelkeznek;

c) vállalják az általuk forgalmazott termékek megfelelőségének ellenőrzését;

d) vállalják, hogy nyilvántartást vezetnek az összes általuk végzett ellenőrzésről.

E kereskedők esetében a tagállamok az érintett kereskedők minden kategóriájára vonatkozóan és kockázatelemzésre alapozva meghatározhatják a kivitel szakaszában az illetékes ellenőrző szervezet által végzett megfelelőségi ellenőrzés alá vont szállítmányok és mennyiségek minimális arányát. Ezen aránynak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy biztosítsa a közösségi szabályok betartását. Ha az ellenőrzések jelentős szabálytalanságokat tárnak fel, az ellenőrző szervezetek az érintett kereskedőkre vonatkozóan megnövelik az ellenőrzött szállítmányok arányát."

c) a (2) bekezdés a következő albekezdéssel egészül ki:

"Ha az (1a) bekezdésnek megfelelően a megfelelőségi igazolásban említett tételeket az illetékes ellenőrző szervezet nem ellenőrizte a kivitel szakaszában, az "Önellenőrzés (az 1148/2001/EK rendelet 5. cikkének (1a) bekezdése)" jelölést kell feltüntetni a tanúsítvány 13. (Megjegyzések) rovatában."

2. A 6. cikk (4) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(4) Az (1), a (2) és a (3) bekezdés ellenére, ha az illetékes ellenőrző szervezet a behozatal helyén úgy ítéli meg, hogy kicsi a kockázata annak, hogy egyes tételek nem felelnek meg a forgalmazási előírásoknak, dönthet úgy, hogy e tételeket nem ellenőrzi. E célból a vámhatóságnak egy lepecsételt nyilatkozatot küld, vagy más módon tájékoztatja az említett hatóságot arról, hogy az elvégezheti a vámkezelési eljárást.

Az első albekezdés alkalmazásában az ellenőrző szervezet előre megállapítja a nem megfelelő tételek kockázatelemzési feltételeit, és kockázatelemzés alapján, a behozatali szakaszban az illetékes ellenőrző szervezet által elvégzendő megfelelőségi ellenőrzés során vizsgálandó szállítmányok és mennyiségek minimális arányát az általa meghatározott minden egyes behozatali típus tekintetében. Bármely, e bekezdés értelmében meghatározott aránynak minden esetben lényegesen magasabbnak kell lennie, mint a 7. cikk (5) bekezdése szerint alkalmazott arányok.

(4a) A (4) bekezdésnek a tagállamokban történő alkalmazása egységességének növelése érdekében a Bizottság közös iránymutatásokat dolgoz ki ennek alkalmazására vonatkozóan. A koordináló hatóság haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot a (4) bekezdés alkalmazására vonatkozó szabályokról, beleértve a (4) bekezdés második albekezdésében említett feltételeket és minimális arányokat, valamint az említett szabályok minden további módosítását."

3. A 7. cikk (5) bekezdése a következő albekezdéssel egészül ki:

"Ha valamely tagállam az e bekezdésben említett ellenőrzések költségeinek fedezésére díjat állapít meg, a díj szintjének tükröznie kell azt, hogy ezek az ellenőrzések a 6. cikkben említettekhez képest az ellenőrzött szállítmányok és mennyiségek alacsonyabb hányadára terjednek ki."

4. A 9. cikk (3) bekezdése a következő albekezdésekkel egészül ki:

"Ha valamely ellenőrző szervezet elfogadja valamely kereskedő arra vonatkozó kérését, hogy az árut azon tagállamtól eltérő tagállamban hozza összhangba a megfelelőségi előírásokkal, mint amelyben az áru nem megfelelőségét megállapították, a tagállamok minden általuk szükségesnek ítélt intézkedést megtesznek – különös tekintettel a tagállamok közötti együttműködésre – annak ellenőrzésére, hogy az áru összhangba került-e a megfelelőségi előírásokkal.

Ha az áru nem hozható összhangba a megfelelőségi előírásokkal és nem hasznosítják sem állati takarmányként, sem ipari feldolgozás alapanyagaként, sem más nem élelmezési célú felhasználás keretében, az ellenőrző szervezet szükség esetén felkérheti a kereskedőket a megfelelő intézkedések megtételére annak biztosítására, hogy az érintett termékek ne kerüljenek a piacra.

A kereskedők kötelesek a tagállamok által e bekezdés alkalmazásához szükségesnek ítélt minden információt rendelkezésre bocsátani."

5. A 11. cikk (2) bekezdésében a "2002. december 31." dátum helyébe a "2003. június 30." dátum lép.

6. A IV. melléklet helyébe e rendelet mellékletének szövege lép.

2. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2003. március 5-én.

a Bizottság részéről

Franz Fischler

a Bizottság tagja

[1] HL L 7., 2003.1.11., 64. o.

[2] HL L 297., 1996.11.21., 1. o.

[3] HL L 321., 2001.12.6., 15. o.

[4] HL L 156., 2001.6.13., 9. o.

[5] HL L 112., 1997.4.29., 10. o.

[6] HL L 219., 1992.8.4., 9. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

IV. MELLÉKLET

A 9. cikk (1) bekezdésében említett ellenőrzési módszerek

Megjegyzés:

Az alábbi ellenőrzési módszerek az ENSZ/EGB (az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága) romlandó áruk szabványosításával és minőségjavítással foglalkozó munkacsoportja által elfogadott, a friss zöldség és gyümölcs minőségi ellenőrzésének végrehajtásáról szóló útmutatójának rendelkezésein alapulnak.

1. MEGHATÁROZÁSOK

a) Megfelelőségi ellenőrzés

Ellenőr által e rendelettel összhangban végrehajtott vizsgálat annak ellenőrzésére, hogy a zöldségek és gyümölcsök megfelelnek-e a 2200/96/EK rendeletben meghatározott forgalmazási előírásoknak.

Ez az ellenőrzés az alábbiakat foglalja magában:

- adott esetben az azonosság és a dokumentáció ellenőrzése: a tételt kísérő dokumentumok vagy tanúsítványok és/vagy az 1148/2001/EK rendelet 4. cikke (3) bekezdése második albekezdésének harmadik francia bekezdésében és az 5. cikk (1a) bekezdésének d) pontjában említett jegyzék ellenőrzése, valamint az áruk és az e dokumentumokban szereplő adatok vizsgálata annak ellenőrzésére, hogy azok megegyeznek,

- a tételben található áruk fizikai vizsgálata mintavétel útján annak biztosítására, hogy a forgalmazási előírásban megállapított összes feltételnek megfelelnek, beleértve a kiszerelésre és a csomagok és a csomagolás jelölésére vonatkozó rendelkezéseket.

b) Ellenőr

Az illetékes ellenőrző szerv engedélyével rendelkező személy, aki olyan megfelelő és rendszeres képzésben részesül, amelynek révén képes a megfelelőségi ellenőrzés elvégzésére.

c) Szállítmány

Egy adott kereskedő által értékesítendő, egy dokumentumban meghatározott, az ellenőrzés időpontjában talált termék mennyisége. A szállítmány állhat egy vagy többféle típusú termékből: tartalmazhat egy vagy több tétel friss zöldséget és gyümölcsöt.

d) Tétel

A termék egy olyan mennyisége, amely egy adott helyen végzett ellenőrzés időpontjában az alábbiak tekintetében hasonló tulajdonságokkal rendelkezik:

- csomagoló és/vagy feladó,

- származási ország,

- a termék természete,

- a termék minőségi osztálya,

- méret (ha a terméket méret szerint osztályozzák),

- fajta vagy kereskedelmi típus (a szabvány vonatkozó rendelkezései szerint),

- a csomagolás típusa és a kiszerelés.

Ha azonban a szállítmányok ellenőrzése során nem lehet különbséget tenni a tételek között és/vagy nem lehet kimutatni különálló tételeket, az adott szállítmány összes árutétele egy tételként kezelhető, ha azok a termék típusát, a feladót, a származási országot, a minőségi osztályt és a fajtát vagy kereskedelmi típust (ha a szabvány előírja) tekintve hasonlóak.

e) Mintavétel

A megfelelőségi ellenőrző vizsgálat során valamely árutételből ideiglenesen vett kollektív minta.

f) Elemi minta

A tételből kivett csomag vagy – ömlesztett termék esetén – a tétel egy pontjáról vett mennyiség.

g) Teljes minta

A tételből vett több reprezentatív elemi minta, amelynek mennyisége elegendő ahhoz, hogy lehetővé tegye a tétel értékelését minden feltétel tekintetében.

h) Másodlagos minta

Diófélék esetében a másodlagos minta a teljes minta egyes elemi mintáiból vett reprezentatív termékmennyiség, amelynek a tömege 300 gramm és 1 kg között van. Amennyiben az elemi minta csomagolt élelmiszerekből áll, a másodlagos minta egy csomag.

i) Összetett minta

Diófélék esetében az összetett minta a teljes mintában található összes másodlagos minta legalább 3 kg súlyú keveréke. A dióféléket az összetett mintában egyenletesen kell elkeverni.

j) Csökkentett minták

A teljes mintából vett termék reprezentatív mennyisége, amelynek mérete elegendő bizonyos egyedi feltételek értékeléséhez. Diófélék esetében a csökkentett minta az összetett mintából vett legalább 100 darab diót tartalmaz. Egy teljes mintából több csökkentett minta vehető.

k) Csomagok

Egy árutétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt. A csomagolás célja, hogy megkönnyítse számos értékesítési egység vagy termék laza vagy rendezett csoportjának kezelését és szállítását, hogy megakadályozza a fizikai kezelés és a szállítás okozta károkat. A közúti, vasúti, vízi és légi konténerek nem minősülnek csomagnak. Bizonyos esetekben a csomag egyben az értékesítési csomag is.

l) Értékesítési csomagok

Egy árutétel különállóan csomagolt része, a tartalommal együtt. Az értékesítési csomagok csomagolása egy értékesítési egységet képez a végfelhasználó vagy végfogyasztó számára az értékesítés helyén. Az értékesítési csomagok körében előcsomagnak minősül az, amely az élelmiszert teljesen körülzárja vagy oly módon részben zárja körül, hogy a csomag tartalma nem változtatható meg a csomagolás felnyitása vagy módosítása nélkül.

2. A MEGFELELŐSÉGI ELLENŐRZÉS VÉGREHAJTÁSA

a) Általános megjegyzés

A megfelelőségi ellenőrzés a tétel különböző pontjairól véletlenszerűen vett teljes minta fizikai ellenőrzésével végzett értékeléssel történik. Ez azon a feltételezésen alapul, hogy a tétel megfelel a teljes mintának.

b) Az árutételek azonosítása és/vagy általános benyomás szerzése a szállítmányról

A tételek azonosítását jelöléseik vagy egyéb szempontok alapján végzik el, mint pl. a 89/396/EGK tanácsi irányelvben [1] megállapított utalások alapján. A több tételből álló szállítmányok esetén az ellenőrnek általános benyomást kell szereznie a szállítmányról a kísérő dokumentumok vagy a szállítmányra vonatkozó nyilatkozatok segítségével. Ezt követően meghatározza, hogy a bemutatott tételek mennyiben felelnek meg az említett dokumentumokban szereplő információnak.

Amennyiben a termékeket be fogják rakodni vagy már berakodták egy szállítóeszközbe, ez utóbbi nyilvántartási számát használják a szállítmány azonosítására.

c) A termék bemutatása

Az ellenőr dönti el, hogy mely csomagokat kell ellenőrizni. A bemutatást a piaci szereplő vagy annak képviselője végzi. Az eljárásba tartozik a teljes minta bemutatása.

Amennyiben csökkentett vagy másodlagos mintákra van szükség, ezeket a teljes mintából maga az ellenőr választja ki.

d) Fizikai ellenőrzés

- A csomagolás és a kiszerelés értékelése az elemi minták alapján:

A csomagolást – beleértve a csomag belsejében használt anyagot is – a forgalmazási előírások rendelkezései alapján meg kell vizsgálni megfelelőség és tisztaság szempontjából. Ha csak bizonyos csomagolásfajták engedélyezettek, az ellenőr ellenőrzi, hogy ezeket használják-e.

- A jelölések ellenőrzése az elemi minták alapján:

Először arról győződnek meg, hogy a terméket ellátták-e a forgalmazási előírásoknak megfelelő jelöléssel. Az ellenőrzés során ellenőrzik a jelölés pontosságát és/vagy a szükséges módosítás mértékét is.

Az egyenként műanyag fólia védőcsomagolással ellátott gyümölcsök és zöldségek a 2000/13/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [2] értelmében nem tekinthetők előcsomagolt élelmiszernek, és nem feltétlenül szükséges a forgalmazási előírásoknak megfelelő jelölésük. Ilyen esetekben a műanyag védőcsomagolás felfogható a törékeny termékek egyszerű védelmeként.

- A termék megfelelőségének ellenőrzése teljes minta vagy összetett és/vagy csökkentett minta használatával:

Az ellenőr úgy határozza meg a teljes minta méretét, hogy képes legyen értékelni a tételeket. Véletlenszerűen választja ki az ellenőrizendő csomagokat, vagy ömlesztett termék esetén a tétel azon pontjait, ahonnan az egyedi mintákat kell venni.

Sérült csomagok nem használhatók a teljes minta részeként. Ezeket félre kell tenni, és amennyiben szükséges, külön vizsgálat alá lehet vetni, és külön jelentést lehet készíteni róla.

A teljes mintának az alábbi mennyiségekből kell állnia minden olyan esetben, amikor a szállítmányt nem találják kielégítőnek:

Csomagolt termék |

Csomagok száma az árutételben | Csomagok szükséges száma (elemi minták) |

100-ig | 5 |

101–300 | 7 |

301–500 | 9 |

501–1000 | 10 |

1000 felett | 15 (minimum) |

Ömlesztett termék |

A tétel mennyisége kg-ban vagy a csomók száma a tételben | Elemi minták mennyisége kg-ban vagy a csomók száma |

200-ig | 10 |

201–500 | 20 |

501–1000 | 30 |

1001–;5000 | 60 |

5000 felett | 100 (minimum) |

Nagyméretű gyümölcs és zöldség esetén (egységenként 2 kg fölött) az elemi mintának legalább öt egységet kell tartalmaznia. Az 5-nél kevesebb csomagot tartalmazó vagy 10 kg-nál kisebb súlyú árutételek esetében az ellenőrzés a teljes árutételre kiterjed.

Amennyiben az ellenőr az ellenőrzést követően azt tapasztalja, hogy nem lehet döntést hozni, végezhet még egy ellenőrzést, és a végső eredményt megállapíthatja a két ellenőrzés átlagaként.

Egyes szempontok, mint a fejlettség és/vagy az érettség foka vagy a belső hibák megléte vagy hiánya ellenőrizhetők csökkentett minták alapján; ez különösen az olyan ellenőrzésre vonatkozik, amely tönkreteszi a termék kereskedelmi értékét. A csökkentett minta mérete a tétel értékeléséhez elengedhetetlenül szükséges legkisebb mennyiségre korlátozódik. Ha azonban hibákat fedeznek fel vagy gyanítanak, a csökkentett minta mérete nem haladhatja meg az ellenőrzés céljára először vett teljes minta méretének 10 %-át.

e) A termék ellenőrzése

A terméket az ellenőrzés idejére teljesen el kell távolítani a csomagolásból; az ellenőr csak a diófélék esetében vagy akkor mellőzheti ezt, ha a csomagolás fajtája és a kiszerelés módja lehetővé teszi a termék kicsomagolás nélküli ellenőrzését. Az egységesség, a minimumkövetelmények, a minőségi osztályok és a méret ellenőrzését a teljes minta alapján végzik, illetve a diófélék esetében az összetett minta alapján. Ha hibát fedez fel, az ellenőr darabszámban vagy tömegben kifejezve megállapítja azon termékmennyiség százalékos arányát, amely nem felel meg az előírásnak.

A fejlettségi és/vagy érettségi fokkal kapcsolatos feltételek ellenőrzése történhet a forgalmazási előírásban e célból meghatározott eszközök és módszerek használatával vagy az elfogadott gyakorlattal összhangban.

f) Jelentés az ellenőrzés eredményeiről

Adott esetben kiállítják a 9. cikkben említett dokumentumokat.

Amennyiben hibákat találnak, a kereskedőt vagy annak képviselőjét tájékoztatni kell a panasz okairól. Amennyiben a jelölések megváltoztatásával a termék megfelelhet az előírásnak, erről tájékoztatni kell a kereskedőt vagy annak képviselőjét.

Amennyiben hibákat találnak a termékben, jelezni kell az előírásnak nem megfelelő termék százalékos arányát.

g) A megfelelőségi ellenőrzés által okozott értékcsökkenés

Az ellenőrzést követően a teljes mintát a kereskedő vagy képviselője rendelkezésére bocsátják.

Az ellenőrző szerv nem köteles visszaszolgáltatni a teljes mintának az ellenőrzés során megsérült darabjait.

[1] HL L 186., 1989.6.30., 21. o.

[2] HL L 109., 2000.5.6., 29. o.

--------------------------------------------------