This document is an excerpt from the EUR-Lex website
Document 32002L0020
Directive 2002/20/EC of the European Parliament and of the Council of 7 March 2002 on the authorisation of electronic communications networks and services (Authorisation Directive)
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (Engedélyezési irányelv)
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről (Engedélyezési irányelv)
HL L 108., 2002.4.24, p. 21–32
(ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV) A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg.
(CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)
No longer in force, Date of end of validity: 20/12/2020; hatályon kívül helyezte: 32018L1972
Hivatalos Lap L 108 , 24/04/2002 o. 0021 - 0032
Az Európai Parlament és a Tanács 2002/20/EK irányelve (2002. március 7.) az elektronikus hírközlő hálózatok és az elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezéséről ("Engedélyezési irányelv") AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA, tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 95. cikkére, tekintettel a Bizottság javaslatára [1], tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2], a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [3], mivel: (1) Az elektronikus hírközlési keretszabályozás 1999. évi felülvizsgálatáról folytatott nyilvános konzultációnak a Bizottság 2000. április 26-i közleményében szereplő eredményei, valamint a Bizottságnak a távközlési szabályozási csomag végrehajtásáról szóló ötödik és hatodik jelentésre vonatkozó közleményeiben szereplő megállapításai megerősítették, hogy szükség van a Közösség egészében az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások terén a piacra jutás szabályozásának fokozott harmonizációjára és terheinek csökkentésére. (2) A különböző elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások, valamint azok technológiáinak konvergenciája olyan engedélyezési rendszer kialakítását teszi szükségessé, amely minden összehasonlítható szolgáltatásra hasonló módon, az alkalmazott technológiától függetlenül vonatkozik. (3) Ennek az irányelvnek a célja egy olyan jogi keret létrehozása, amely biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatásának és az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, amelyet kizárólag az ebben az irányelvben megállapított feltételek és a Szerződés 46. cikke (1) bekezdésének megfelelő korlátozások – különösen a közrenddel, a közbiztonsággal és a közegészséggel kapcsolatos intézkedések – korlátozhatnak. (4) Ez az irányelv valamennyi elektronikus hírközlő hálózat és elektronikus hírközlési szolgáltatás engedélyezésére kiterjed, függetlenül attól, hogy e hálózatok és szolgáltatások nyilvánosak-e vagy sem. Ez azért fontos, hogy a szolgáltatók mindkét csoportja élvezhesse a tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos jogok, feltételek és eljárások előnyeit. (5) Ezt az irányelvet a rádiófrekvencia-használati jog megadására csak akkor lehet alkalmazni, ha az ilyen használat magában foglalja elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás – általában díjazás ellenében történő – nyújtását. A rádiós végberendezéseknek meghatározott rádiófrekvenciák adott felhasználó általi nem kizárólagos használatán alapuló, saját célú felhasználása, amely nem gazdasági tevékenységgel függ össze – így például polgári sáv rádióamatőrök általi használata –, nem minősül elektronikus hírközlő hálózat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtásának, és ennélfogva nem tartozik ezen irányelv hatálya alá. Az ilyen felhasználásra a rádióberendezésekről és a távközlő végberendezésekről, valamint megfelelőségük kölcsönös elismeréséről szóló, 1999. március 9-i 1999/5/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [4] vonatkozik. (6) A feltételes hozzáférésű rendszerek szabad mozgásával és az ilyen rendszereken alapuló védett szolgáltatások nyújtásának szabadságával kapcsolatos rendelkezéseket a feltételes hozzáférésen alapuló, vagy abból álló szolgáltatások jogi védelméről szóló, 1998. november 20-i 98/84/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv [5] állapítja meg. Az ilyen rendszerek és szolgáltatások engedélyezésére ezért ennek az irányelvnek nem szükséges kiterjednie. (7) A lehető legkevésbé terhes engedélyezési rendszert kell alkalmazni az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának lehetővé tételére, új elektronikus hírközlési szolgáltatások fejlődésének, valamint páneurópai hírközlő hálózatok és hírközlési szolgáltatások fejlődésének ösztönzése érdekében, továbbá annak érdekében, hogy a szolgáltatók és a fogyasztók kihasználhassák az egységes piac méretgazdaságosságából adódó előnyöket. (8) E célokat a legjobban úgy lehet elérni, ha egy, valamennyi elektronikus hírközlő hálózatra és elektronikus hírközlési szolgáltatásra vonatkozó általános felhatalmazási rendszer jön létre, amely nem teszi szükségessé a nemzeti szabályozó hatóság kifejezett döntését, illetve közigazgatási intézkedését, és amelyben az egyetlen eljárási követelmény a bejelentés. Amennyiben a tagállamok az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók számára tevékenységük megkezdésének bejelentését írják elő, megkövetelhetik ezenkívül a bejelentés megtételének jogilag elismert postai vagy elektronikus átvételi elismervénnyel vagy tértivevénnyel történő igazolását. Ez az igazolás semmiképpen nem tekinthető a bejelentés átvételére illetékes nemzeti szabályozó hatóság közigazgatási aktusának, illetve ilyen aktust nem írható elő. (9) Az általános felhatalmazás hatálya alá tartozó vállalkozások jogait és kötelezettségeit az ilyen felhatalmazásba kifejezetten bele kell foglalni annak érdekében, hogy a Közösség egészében garantáltak legyenek az egyenlő feltételek, valamint a nyilvános hírközlő hálózatok közötti, összekapcsolásra vonatkozó, határokon átnyúló tárgyalások megkönnyítése érdekében. (10) Az általános felhatalmazás a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatokat és nyilvános elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokat feljogosítja arra, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és kapcsolódó eszközökhöz való hozzáférésről és azok összekapcsolásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/19/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ("hozzáférési irányelv") [6] feltételei szerint az összekapcsolásról tárgyalásokat folytassanak. Azok a vállalkozások, amelyek nem a nyilvánosság számára biztosítanak elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, kereskedelmi feltételek mellett tárgyalhatnak az összekapcsolásról. (11) A rádiófrekvenciák és a nemzeti számozási tervben szereplő számok – köztük a rövid kódok – használatához továbbra is szükség lehet egyedi jogok megadására. A számokra vonatkozó jogok európai számozási terv alapján is adhatók, ideértve például a "3883" virtuális országkódot, amelyet a Postai és Távközlési Igazgatások Európai Értekezlete (CEPT) tagországaihoz rendeltek. Ezeket a használati jogokat nem lehet korlátozni, kivéve ha ez a rádiófrekvenciák korlátos voltára és hatékony felhasználásuk biztosításának szükségességére tekintettel elkerülhetetlen. (12) Ez az irányelv nem érinti azt a lehetőséget, hogy a rádiófrekvenciák kijelölése akár közvetlenül az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói részére történjen, akár az ilyen hálózatokat és szolgáltatásokat felhasználó szervezetek részére történjen. Ezek a szervezetek lehetnek rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók. A tagállamok által a rádiófrekvencia-használati jog rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók számára történő megadására vonatkozóan elfogadott egyedi feltételek és eljárások sérelme nélkül, a közérdekű célok közösségi jognak megfelelő elérése érdekében, a rádiófrekvenciák kijelölésére vonatkozó eljárásnak minden esetben pártatlannak, átláthatónak, megkülönböztetéstől mentesnek és arányosnak kell lennie. A Bíróság joggyakorlatának megfelelően, a Szerződés 49. cikke által garantált jogok bármilyen nemzeti korlátozásának tárgyilagos mérce szerint indokoltnak és arányosnak kell lennie, és az ilyen korlátozás nem lépheti túl a tagállamok által a közösségi jognak megfelelően meghatározott közérdekű célok eléréséhez szükséges mértéket. Az adott rádiófrekvencia használatának jogához fűzött feltételek teljesítése és az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek teljesítése minden esetben annak a vállalkozásnak a kötelessége, amely az adott rádiófrekvencia-használati jog jogosultja. (13) A rádiófrekvencia-használati jog megadása iránti kérelmezési eljárás részeként a tagállamok meggyőződhetnek arról, hogy a kérelmező képes lesz-e teljesíteni az ilyen joghoz fűzött feltételeket. Ennek érdekében a kérelmezőtől kérhetik, hogy az e feltételek teljesítésére vonatkozó képességének bizonyítása céljából nyújtsa be a szükséges információkat. Amennyiben ilyen információt nem szolgáltat, a rádiófrekvencia-használati jogra vonatkozó kérelme elutasítható. (14) A tagállamok nem kötelesek jogot adni a nemzeti számozási terv számainak használatára vagy létesítmények telepítésére olyan vállalkozásoknak, amelyek nem elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásával foglalkoznak, ugyanakkor a tagállamok ennek megadásában nem is akadályozhatók. (15) Az általános felhatalmazáshoz és az egyedi használati joghoz fűzött feltételek körének olyannak kell lennie, amely a közösségi jog szerinti és a közösségi jognak megfelelő nemzeti jog szerinti követelmények és kötelezettségek teljesítéséhez kifejezetten szükséges. (16) A nem a nyilvánosság számára nyújtott elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében helyénvaló kisebb számú és enyhébb feltételeket szabni, mint ami a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások esetében indokolt. (17) Azokat az egyedi kötelezettségeket, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóit – a közösségi jognak megfelelően – az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások közös keretszabályozásáról szóló, 2002. március 7-i 2002/21/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvben ("keretirányelv") [7] meghatározott jelentős piaci erejük révén terhelhetik, az általános felhatalmazásból eredő általános jogoktól és kötelezettségektől elkülönülten kell megállapítani. (18) Az általános felhatalmazásban csak olyan feltételek szerepelhetnek, amelyek az elektronikus hírközlési ágazatra jellemzőek. Az általános felhatalmazás nem köthető olyan feltételekhez, amelyek az egyéb meglévő, nem kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó nemzeti jog révén már alkalmazandók. Ugyanakkor a nemzeti szabályozó hatóságok a hálózatüzemeltetőket és a szolgáltatókat tájékoztathatják a tevékenységeiket érintő egyéb jogszabályokról, például weboldalaikon található hivatkozások útján. (19) A frekvenciahasználati vagy számhasználati jogok megadásáról szóló határozatok közzétételére vonatkozó követelmény teljesíthető a határozatoknak egy internetes weboldalon történő nyilvánosságra hozatala által. (20) Ugyanaz a vállalkozás, például egy kábelüzemeltető, kínálhat mind elektronikus hírközlési szolgáltatást – például televíziójel-átvitelt –, mind pedig az ezen irányelv hatálya alá nem tartozó szolgáltatást – például rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatási ajánlat piaci értékesítését; és ezért erre a vállalkozásra – tartalomszolgáltatóként vagy elosztóként végzett tevékenységeivel kapcsolatban – az ezen irányelv rendelkezéseitől eltérő rendelkezéseknek megfelelően és az ezen irányelv mellékletében megállapított feltételjegyzék sérelme nélkül, további kötelezettségek róhatók. (21) A rádiófrekvencia-használati, számhasználati, illetve létesítménytelepítési jogok megadásakor az illetékes hatóságok tájékoztathatják azokat a vállalkozásokat, amelyeknek az ilyen jogokat megadják, az általános felhatalmazásban szereplő vonatkozó feltételekről. (22) Amennyiben a rádiófrekvenciák iránti kereslet egy adott tartományban meghaladja azok kínálatát, az ilyen frekvenciák kijelölése során – a megkülönböztetés elkerülése és a szóban forgó korlátos erőforrások legelőnyösebb használata érdekében – megfelelő és átlátható eljárásokat kell alkalmazni. (23) A versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárások feltételeinek kialakítása során, a nemzeti szabályozó hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 8. cikkében foglalt célok megvalósuljanak. Ezért nem lenne ellentétes ezzel az irányelvvel, ha a verseny fokozásának ösztönzését célzó, tárgyilagos, megkülönböztetéstől mentes és arányos kiválasztási feltételek alkalmazása azt eredményezné, hogy bizonyos vállalkozások egy adott rádiófrekvenciára vonatkozó versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárásból ki lennének zárva. (24) Amennyiben a rádiófrekvenciák adott vállalkozások részére történő harmonizált kijelöléséről európai szinten született megállapodás, a tagállamoknak a nemzeti frekvenciahasználati tervben szereplő rádiófrekvenciák használatára vonatkozó jogok megadása során szigorúan alkalmazniuk kell az ilyen megállapodásokat. (25) Az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtóinak az általános felhatalmazásban szereplő, az összekapcsolásra vagy a szolgalomra vonatkozó jogaik megerősítésére lehet szükségük, különösen a regionális vagy helyi közigazgatási szervekkel vagy a más tagállamokban lévő szolgáltatókkal folytatott tárgyalások megkönnyítése érdekében. E célból a nemzeti szabályozó hatóságoknak – vagy kérelemre, vagy az általános felhatalmazás alapján tett bejelentésre automatikus válaszként – nyilatkozatot kell adniuk a vállalkozások részére. Az ilyen nyilatkozatok önmagukban nem alapozhatnak meg jogokra vonatkozó igényeket, és az általános felhatalmazás szerinti jog, továbbá a használati jog és mindezen jogok gyakorlása nem függhet a nyilatkozattól. (26) Ha a vállalkozások azt állapítják meg, hogy a létesítmény telepítésére vonatkozó jog iránti kérelmüket nem a 2002/21/EK irányelvben ("keretirányelv") meghatározott elvek szerint kezelték, vagy amennyiben az erre vonatkozó döntések indokolatlan késedelme tapasztalható, az említett irányelvnek megfelelően a vállalkozásoknak biztosítani kell a jogot arra, hogy a meghozott döntések, vagy a döntések késedelme ellen jogorvoslattal éljenek. (27) Az általános felhatalmazásban szereplő feltételek nem teljesítésére vonatkozó szankcióknak a jogsértéssel arányosaknak kell lenniük. A rendhagyó eseteket kivéve, nem lenne arányos az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó vagy a rádiófrekvencia-használati vagy számhasználati jog felfüggesztése vagy visszavonása abban az esetben, ha valamely vállalkozás az általános felhatalmazásban foglalt egy vagy több feltételt nem teljesítené. Ez nem sérti azokat a sürgős intézkedéseket, amelyeket a tagállamok illetékes hatóságainak szükség szerint a közrend, a közbiztonság vagy a közegészség elleni, vagy más vállalkozások gazdasági és működési érdekei elleni komoly fenyegetés esetében szükséges megtenniük. Ez az irányelv továbbá nem sérti a vállalkozások által a nemzeti jog alapján egymás ellen támasztott kártérítési igényeket. (28) A szolgáltatók számára beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek megállapítása mind a vállalkozás, mind az érintett nemzeti szabályozó hatóság számára nehézségekkel járhat. Ezért az ilyen kötelezettségnek arányosnak, tárgyilagos mérce szerint indokoltnak és a feltétlenül szükséges mértékre korlátozottnak kell lennie. Nem szükséges az általános felhatalmazásban szereplő vagy a használati joghoz fűzött valamennyi feltétel tekintetében a megfelelés rendszeres igazolását megkövetelni. A vállalkozásoknak joguk van megtudni, hogy az általuk szolgáltatandó adat felhasználására milyen célból kerül majd sor. Az adatszolgáltatás nem lehet a piacra jutás feltétele. Statisztikai célból előírható, hogy az elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók a tevékenységük megszüntetését jelentsék be. (29) Ez az irányelv nem érinti a tagállamok azon kötelezettségét, hogy a közösségi érdekeknek a nemzetközi megállapodások keretében történő védelméhez szükséges minden tájékoztatást megadjanak. Ez az irányelv nem érinti továbbá azokat a beszámolási kötelezettségeket, amelyeket a nem kifejezetten az elektronikus hírközlési ágazatra vonatkozó jogszabályok – így például a versenyjogi szabályok – írnak elő. (30) Az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára igazgatási díj fizetése írható elő, a nemzeti szabályozó hatóságnak a felhatalmazási rendszer fenntartásával és a használati jogok megadásával összefüggő tevékenységei finanszírozása céljából. Az ilyen díjat az említett tevékenységek tényleges igazgatási költségeinek fedezésére kell korlátozni. E célból a beszedett díjakról és a felmerült igazgatási költségek teljes összegéről szóló éves beszámoló révén a nemzeti szabályozó hatóságok bevételeit és kiadásait átláthatóvá kell tenni. Ez lehetővé teszi a vállalkozások számára annak ellenőrzését, hogy az igazgatási költségek és a díjak egyensúlyban vannak-e. (31) Az igazgatási díjak rendszere nem torzíthatja a versenyt, és nem akadályozhatja a piacra lépést. Az általános felhatalmazási rendszer keretében már nem lesz lehetséges az egyes vállalkozásokhoz igazgatási költségeket és ezekből eredően díjakat rendelni, kivéve a számhasználati és rádiófrekvencia-használati jogok, valamint a létesítmények telepítésére vonatkozó jogok megadásának esetét. Minden alkalmazandó igazgatási díjnak meg kell felelnie valamely általános felhatalmazási rendszer elveinek. Az ilyen díj-hozzárendelési feltételeknek egy tisztességes, egyszerű és átlátható alternatívájára lehet példa a forgalomhoz kapcsolódó elosztási kulcs. Ha az igazgatási díjak nagyon alacsonyak, átalánydíjak vagy az átalánydíjat forgalomhoz kapcsolódó elemmel kombináló díjak is megfelelőek lehetnek. (32) Az igazgatási díjak mellett a rádiófrekvenciák és számok használatára vonatkozóan használati díj is kivethető, az ilyen erőforrások legelőnyösebb felhasználását biztosító eszközként. Az ilyen díjak nem hátráltathatják az újító szolgáltatások és a piaci verseny fejlődését. Ez az irányelv nem sérti a használati jogra vonatkozó díjak felhasználási célját. Az ilyen díjak felhasználhatók például a nemzeti szabályozó hatóságok olyan tevékenységeinek finanszírozására, amelyek igazgatási díjakkal nem fedezhetők. Ha a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárások esetében a rádiófrekvencia-használati jogra vonatkozó díj – teljes egészében vagy részben – egyszeri összegből áll, a fizetési szabályoknak biztosítaniuk kell, hogy az ilyen díj a gyakorlatban ne vezessen olyan feltételek alapján történő kiválasztáshoz, amelyek nem függnek össze a rádiófrekvenciák legelőnyösebb felhasználásának céljával. A Bizottság rendszeresen közzétehet a rádiófrekvenciák kijelölésére, a számok kijelölésére, illetve a szolgalmi jogok megadására vonatkozó legjobb gyakorlatról szóló teljesítményfelmérő tanulmányokat. (33) A tagállamoknak szükségük lehet az általános felhatalmazások és a használati jogok esetében alkalmazandó jogok, feltételek, eljárások, költségek és díjak módosítására, amennyiben ez tárgyilagos mérce szerint indokolt. Az ilyen változtatásokról minden érdekelt felet kellő időben, megfelelően értesíteni kell, elegendő lehetőséget adva e feleknek az ilyen módosításokkal kapcsolatos álláspontjuk kifejtésére. (34) Az átláthatóság mint cél megköveteli, hogy a szolgáltatók, fogyasztók és más érdekelt felek könnyen hozzáférjenek a jogokkal, feltételekkel, eljárásokkal, költségekkel, díjakkal kapcsolatos információkhoz, továbbá az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására, a rádiófrekvencia- és számhasználati jogokra, és a létesítménytelepítés jogára vonatkozó határozatokkal kapcsolatos információkhoz, valamint a nemzeti frekvenciahasználati tervekkel és a nemzeti számozási tervekkel kapcsolatos információkhoz. A nemzeti szabályozó hatóság fontos feladata az ilyen adatok szolgáltatása és azok naprakészen tartása. Amennyiben az említett jogokkal a közigazgatás más szintjén foglalkoznak, a nemzeti szabályozó hatóságnak törekednie kell egy olyan felhasználóbarát eszköz létrehozására, amely az ilyen jogokra vonatkozó információkhoz való hozzáférésre szolgál. (35) Az egységes piacnak az ezen irányelv szerinti nemzeti engedélyezési rendszereken alapuló megfelelő működését a Bizottságnak figyelemmel kell kísérnie. (36) Annak érdekében, hogy az elektronikus hírközlési ágazat új keretszabályozásának minden elemére egyetlen alkalmazási időpont vonatkozzon, fontos, hogy ezen irányelv nemzeti átültetésének folyamata és a meglévő engedélyek új szabályokhoz igazítása párhuzamosan történjen. Egyedi esetekben azonban, amennyiben az ezen irányelv hatálybalépésének napján meglévő engedélyeknek az ezen irányelv szerinti általános felhatalmazással és egyedi használati jogokkal történő felváltása a meglévő engedély alapján működő szolgáltatók kötelezettségeinek növekedéséhez vagy jogaik csökkenéséhez vezetne, a tagállamok az ilyen engedélyek kiigazítására ezen irányelv alkalmazásának időpontját követően további 9 hónapot vehetnek igénybe, kivéve ha ez más vállalkozások jogaira és kötelezettségeire hátrányos hatást gyakorolna. (37) Előfordulhatnak olyan körülmények, amelyek között az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáférésre vonatkozó valamely engedélyhez fűzött feltétel eltörlése komoly nehézséget okozna egy vagy több olyan vállalkozásnak, amely e feltétel előnyeit élvezte. Ilyen esetben – valamely tagállam kérésére – a Bizottság további átmeneti intézkedéseket engedélyezhet. (38) Mivel a tervezett intézkedés céljait – nevezetesen az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások engedélyezésére vonatkozó szabályok és feltételek harmonizációját és egyszerűsítését – a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és ezért az intézkedés terjedelme és hatásai miatt az közösségi szinten jobban megvalósítható, a Közösség a Szerződés 5. cikkében meghatározott szubszidiaritás elvének megfelelően intézkedéseket fogadhat el. Az ugyanazon cikkben foglalt arányosság elvével összhangban ez az irányelv nem lépi túl az említett célkitűzések eléréséhez szükséges mértéket, ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET: 1. cikk Cél és hatály (1) Ennek az irányelvnek a célja az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások belső piacának létrehozása az engedélyezési szabályok és feltételek harmonizációja és egyszerűsítése révén, e hálózatok és szolgáltatások nyújtásának a Közösség egészében való megkönnyítése érdekében. (2) Ezt az irányelvet az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó engedélyekre kell alkalmazni. 2. cikk Fogalommeghatározások (1) Ezen irányelv alkalmazásában a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 2. cikkében szereplő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni. (2) A következő fogalommeghatározásokat szintén alkalmazni kell: a) "általános felhatalmazás": a tagállam által létrehozott jogi keretszabályozás, amely ennek az irányelvnek megfelelően biztosítja az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó jogokat, és az elektronikus hírközlő hálózatok, illetve elektronikus hírközlési szolgáltatások valamennyi típusára vagy egyedi típusaira alkalmazandó, az ágazatra jellemző kötelezettségeket állapít meg; b) "káros zavarás": olyan zavarás, amely veszélyezteti valamely rádiónavigációs vagy más biztonsági szolgálat működését, vagy amely súlyosan ront, akadályoz vagy ismétlődő jelleggel megszakít valamely, az alkalmazandó közösségi vagy nemzeti joggal összhangban igénybe vett rádió-távközlési szolgáltatást. 3. cikk Elektronikus hírközlő hálózatokra és elektronikus hírközlési szolgáltatásokra vonatkozó általános felhatalmazás (1) A tagállamok biztosítják az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának szabadságát, az ebben az irányelvben foglalt feltételekre is figyelemmel. E céllal összhangban, a tagállamok nem akadályozhatnak meg egy vállalkozást elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásában, kivéve, ha ez a Szerződés 46. cikkének (1) bekezdésében meghatározott okokból szükséges. (2) Az elektronikus hírközlő hálózatok szolgáltatása, illetve az elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtása – a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek, illetve az 5. cikkben említett használati jogok sérelme nélkül – csak általános felhatalmazás tárgyát képezheti. Az érintett vállalkozástól megkövetelhető, hogy nyújtson be jelentést, de nem írható elő számára, hogy mielőtt a felhatalmazásból eredő jogokat gyakorolná, a nemzeti szabályozó hatóság kifejezett határozatát vagy bármely egyéb közigazgatási intézkedésének iratait szerezze be. Az egyes esetekben szükséges bejelentést követően a vállalkozás megkezdheti tevékenységét, szükség esetén az 5., 6. és 7. cikk használati jogokra vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel. (3) A (2) bekezdésben említett bejelentés nem tartalmaz többet, mint valamely jogi vagy természetes személy által a nemzeti szabályozó hatóságnak címzett nyilatkozatot az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtásának megkezdésére irányuló szándékról, valamint olyan minimális adatokat, amelyek a nemzeti szabályozó hatóság számára az elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtók nyilvántartása vagy jegyzéke vezetéséhez szükségesek. Ezt az adatkört a szolgáltató azonosításához szükséges adatokra kell korlátozni, így a társaság cégjegyzékszámára, a szolgáltató kapcsolattartóira, a szolgáltató címére, a hálózat vagy szolgáltatás rövid ismertetésére, és a tevékenység megkezdésének becsült időpontjára. 4. cikk Az általános felhatalmazásból eredő minimumjogok felsorolása (1) A 3. cikk alapján felhatalmazott vállalkozások jogosultak: a) elektronikus hírközlő hálózatokat és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtani; b) arra, hogy a létesítménytelepítéshez szükséges jogokra vonatkozó kérelmük elbírálása a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 11. cikkének megfelelően történjen. (2) Amennyiben az ilyen vállalkozások a nyilvánosság számára nyújtanak elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat, az általános felhatalmazás arra is feljogosítja őket, hogy: a) a 2002/19/EK irányelv ("hozzáférési irányelv") feltételei mellett és annak megfelelően, a Közösségben bárhol általános felhatalmazás hatálya alá tartozó, nyilvánosan elérhető hírközlő hálózatokat és hírközlési szolgáltatásokat nyújtó más szolgáltatókkal az összekapcsolásról tárgyaljanak, és szükség szerint ez utóbbiak hálózatához hozzáférést nyerjenek, vagy ez utóbbiak hálózatával összekapcsolást valósítsanak meg; b) az egyetemes szolgáltatásról, valamint az elektronikus hírközlő hálózatokhoz és elektronikus hírközlési szolgáltatásokhoz kapcsolódó felhasználói jogokról szóló, 2002. március 7-i 2002/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ("egyetemes szolgáltatási irányelvnek") [8] megfelelően lehetőséget kapjanak arra, hogy valamely egyetemes szolgáltatás különböző elemeinek nyújtására és/vagy a nemzeti terület különböző részeinek lefedésére jelöljék ki őket. 5. cikk Rádiófrekvencia- és számhasználati jogok (1) Amennyiben lehetséges, és különösen abban az esetben, ha a káros zavarás kockázata elhanyagolható, a tagállamok a rádiófrekvenciák használatát nem tehetik az egyedi használati jogok megadásától függővé, hanem az ilyen rádiófrekvenciák használatának feltételeit az általános felhatalmazásban kell feltüntetniük. (2) Ha egyedi rádiófrekvencia- és számhasználati jogok megadása szükséges, a tagállamok kérelemre minden olyan vállalkozásnak megadják ezt a jogot, amely az általános felhatalmazás alapján hálózatokat vagy szolgáltatásokat nyújt vagy vesz igénybe, az ezen irányelv 6. és 7. cikkének, valamint 11. cikke (1) bekezdése c) pontjának rendelkezéseire is figyelemmel, továbbá az említett erőforrások hatékony felhasználását a 2002/21/EK irányelvnek ("keretirányelv") megfelelően biztosító bármilyen más szabályra is figyelemmel. Azon egyedi feltételek és eljárások sérelme nélkül, amelyeket a tagállamok a rádiófrekvencia-használati jognak a közérdekű célok közösségi jognak megfelelő megvalósítása céljából rádióműsor- vagy televízióműsor-tartalomszolgáltatók részére való megadása érdekében fogadtak el, az ilyen használati jogokat nyílt, átlátható és megkülönböztetéstől mentes eljárások keretében kell megadni. A használati jogok megadása során a tagállamok határozzák meg, hogy a jogosult kezdeményezése alapján átruházható-e az adott jog és – a rádiófrekvenciák esetében a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 9. cikkének megfelelően – milyen feltételek mellett történhet az átruházás. Ha a tagállamok korlátozott időre adnak használati jogot, az időtartamnak az érintett szolgáltatás szempontjából megfelelőnek kell lennie. (3) A használati jogra vonatkozó határozatot a teljes kérelemnek a nemzeti szabályozó hatóság által történő kézhezvételét követően a lehető leghamarabb kell meghozni, közölni és nyilvánosságra hozni, három héten belül az olyan számok esetében, amelyeket a nemzeti számozási terv keretében meghatározott célból osztottak ki, és hat héten belül olyan rádiófrekvenciák esetében, amelyeket a nemzeti frekvenciaterv keretében meghatározott célból osztottak ki. Az utóbbi határidő nem érinti a rádiófrekvenciák vagy keringésipálya-pozíciók használatára vonatkozóan alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat. (4) Ha az érdekelt felekkel a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 6. cikkének megfelelően folytatott konzultációt követően arról születik döntés, hogy a kivételes gazdasági értéket képviselő számok használatára vonatkozó jogok megadására versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás keretében kerüljön sor, a tagállamok a legfeljebb háromhetes időtartamot legfeljebb még három héttel meghosszabbíthatják. A rádiófrekvenciákra vonatkozó versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárások tekintetében a 7. cikket kell alkalmazni. (5) A tagállamok a megadandó használati jogok számát nem korlátozhatják, kivéve ha ez a hatékony rádiófrekvencia-használat biztosításához a 7. cikknek megfelelően szükséges. 6. cikk Az általános felhatalmazáshoz, illetve a rádiófrekvencia- és számhasználati jogokhoz fűzött feltételek, valamint az egyedi kötelezettségek (1) Az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtására vonatkozó általános felhatalmazás, valamint a rádiófrekvencia-használati és számhasználati jog csak a melléklet A., B., illetve C. részében felsorolt feltételekhez köthető. E feltételeknek az érintett hálózat vagy szolgáltatás tekintetében tárgyilagos mérce szerint indokoltnak, valamint megkülönböztetéstől mentesnek, arányosnak és átláthatónak kell lenniük. (2) Az általános felhatalmazásból eredő jogoktól és kötelezettségektől jogilag el kell különülniük azoknak az egyedi kötelezettségeknek, amelyek az elektronikus hírközlő hálózatok és elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtói számára a 2002/19/EK irányelv ("hozzáférési irányelv") 5. cikkének (1) bekezdése, 5. cikkének (2) bekezdése, 6. és 8. cikke alapján, valamint a 2002/22/EK irányelv ("egyetemes szolgáltatási irányelv") 16., 17., 18. és 19. cikke alapján előírhatók, illetve amelyek az említett irányelv alapján egyetemes szolgáltatás nyújtására kijelölt szervezetek számára előírhatók. Annak érdekében, hogy az átláthatóság a vállalkozások számára biztosított legyen, az említett egyedi kötelezettségek egyes vállalkozások számára történő előírásának feltételeit és eljárását az általános felhatalmazásnak tartalmaznia kell. (3) Az általános felhatalmazás csak olyan feltételeket tartalmazhat, amelyek kifejezetten az ágazatra vonatkoznak és szerepelnek a melléklet A. részében; nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyek a vállalkozásokra más nemzeti jogszabályok alapján vonatkoznak. (4) A tagállamok az általános felhatalmazásban szereplő feltételeket nem tüntethetik fel ismét a rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogok megadása kapcsán. 7. cikk A megadandó rádiófrekvencia-használati jogok számának korlátozására vonatkozó eljárás (1) Amennyiben valamely tagállam a megadandó rádiófrekvencia-használati jogok számbeli korlátozásának lehetőségét mérlegeli, többek között köteles: a) kellőképpen figyelembe venni annak szükségességét, hogy a felhasználók számára a lehető legtöbb előnyt kell biztosítani, és a versenyt ösztönözni kell; b) minden érdekelt félnek – köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak is – lehetőséget adni arra, hogy bármilyen korlátozással kapcsolatban álláspontjukat a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 6. cikkének megfelelően kifejezhessék; c) közzétenni minden olyan döntést – indokolással együtt –, amely a használati jogok megadásának korlátozására vonatkozik; d) az eljárás meghatározását követően a használati jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást közzétenni; és e) a korlátozást ésszerű időközönként vagy az érintett vállalkozások ésszerű kérelmére felülvizsgálni. (2) Amennyiben valamely tagállam azt állapítja meg, hogy további rádiófrekvencia-használati jogok adhatók, ezt a megállapítását nyilvánosságra hozza, és ilyen jogok iránti kérelmek benyújtására vonatkozó felhívást tesz közzé. (3) Ha a rádiófrekvencia-használati jogok megadásának korlátozására van szükség, a tagállamok az ilyen jogokat tárgyilagos, átlátható, megkülönböztetéstől mentes és arányos kiválasztási feltételek alapján kötelesek megadni. Minden kiválasztási feltétel megállapításakor kellő mértékben figyelembe kell venni a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 8. cikke célkitűzéseinek elérését. (4) Versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás alkalmazása esetén a tagállamok az 5. cikk (3) bekezdésében említett legfeljebb hathetes időtartamot meghosszabbíthatják annyival – de legfeljebb nyolc hónappal –, amennyi szükséges annak biztosításához, hogy ezek az eljárások tisztességesek, ésszerűek, nyitottak és átláthatóak legyenek minden érdekelt fél számára. Ezek a határidők nem érintik a rádiófrekvenciák használatával és a műholdas koordinációval kapcsolatos, alkalmazandó nemzetközi megállapodásokat. (5) Ez a cikk nem sérti a rádiófrekvencia-használati jogoknak a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 9. cikkével összhangban történő átruházását. 8. cikk Rádiófrekvenciák harmonizált kijelölése Amennyiben a rádiófrekvencia-használat harmonizációja, továbbá a hozzáférési feltételek és eljárások meghatározása megtörtént, valamint a nemzetközi megállapodásoknak és a közösségi szabályoknak megfelelően megtörtént a kiválasztása azoknak a vállalkozásoknak, amelyek számára rádiófrekvenciát jelölnek ki, a tagállamok az említetteknek megfelelően adják meg az ilyen rádiófrekvenciákra vonatkozó használati jogot. Feltéve, hogy egy közös kiválasztási eljárás esetében az érintett rádiófrekvenciák használati jogához fűzött minden nemzeti feltétel teljesült, a tagállamok nem állapíthatnak meg olyan további feltételeket, kiegészítő szempontokat vagy eljárásokat, amelyek korlátoznák, megváltoztatnák vagy késleltetnék az ilyen rádiófrekvenciák közös kijelölésének helyes végrehajtását. 9. cikk A létesítménytelepítési jogok és az összekapcsolási jogok gyakorlását megkönnyítő nyilatkozatok Abból a célból, hogy a szóban forgó jogok gyakorlását például más közigazgatási szinteken vagy az egyéb vállalkozásokkal való viszonyban megkönnyítsék, a nemzeti szabályozó hatóságok – valamely vállalkozás kérelmére – egy héten belül szabványosított nyilatkozatot bocsátanak ki, amelyben szükség esetén megerősítik, hogy a vállalkozás a 3. cikk (2) bekezdése alapján bejelentést nyújtott be, továbbá részletezik, hogy az általános felhatalmazás alapján elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó adott vállalkozás milyen körülmények között jogosult arra, hogy létesítménytelepítési jogot kérelmezzen, hogy az összekapcsolásról tárgyaljon, illetve hogy hozzáférést vagy összekapcsolást szerezzen. Az ilyen nyilatkozat esetleg a 3. cikk (2) bekezdésében említett bejelentést követő automatikus válaszként is kibocsátható. 10. cikk Az általános felhatalmazáshoz vagy a használati jogokhoz fűzött feltételeknek, valamint az egyedi kötelezettségeknek való megfelelés (1) Azon vállalkozások számára, amelyek általános felhatalmazás keretében elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtanak, illetve amelyek rádiófrekvencia- vagy számhasználati joggal rendelkeznek, a nemzeti szabályozó hatóságok előírhatják, hogy az általános felhatalmazáshoz vagy a használati jogokhoz fűzött feltételeknek való megfelelés, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek teljesítése ellenőrzéséhez szükséges tájékoztatást megadják. (2) Ha egy nemzeti szabályozó hatóság azt állapítja meg, hogy egy vállalkozás az általános felhatalmazáshoz vagy a használati jogokhoz fűzött egy vagy több feltételnek, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségeknek nem felel meg, értesíti a vállalkozást e megállapításról, és ésszerű lehetőséget biztosít a vállalkozás számára álláspontjának kifejtésére vagy a kötelezettségszegés orvosolására: - az értesítést követő egy hónapon belül, vagy - a vállalkozással egyeztetett rövidebb időn belül, illetve ismétlődő kötelezettségszegés esetén a nemzeti szabályozó hatóság által kikötött rövidebb időn belül, vagy - a nemzeti szabályozó hatóság által meghatározott hosszabb időn belül. (3) Ha az érintett vállalkozás a (2) bekezdésben említett időn belül nem orvosolja a kötelezettségszegéseket, az illetékes hatóság a teljesítés biztosítása céljából megfelelő és arányos intézkedéseket tesz. E tekintetben a tagállamok felhatalmazhatják az illetékes hatóságokat arra, hogy szükség szerint bírságot szabjanak ki. Az intézkedést és az annak alapjául szolgáló indokokat az elfogadását követő egy héten belül közölni kell az érintett vállalkozással, és ésszerű időt kell biztosítani a vállalkozás számára az intézkedésnek való megfelelésre. (4) A (2) és a (3) bekezdés rendelkezéseinek sérelme nélkül, a tagállamok felhatalmazhatják az illetékes hatóságot arra, hogy szükség szerint bírságot szabjon ki olyan vállalkozásokra, amelyek az ezen irányelv 11. cikke (1) bekezdésének a) vagy b) pontja által előírt, vagy a 2002/19/EK irányelv ("hozzáférési irányelv") 9. cikke által előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a nemzeti szabályozó hatóság által meghatározott ésszerű időn belül nem teljesítik. (5) Az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek, a használati jogokhoz fűzött feltételek, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek súlyos és ismétlődő megszegése esetén, amennyiben az e cikk (3) bekezdésében említett, a teljesítés biztosítását célzó intézkedések nem vezetnek eredményre, a nemzeti szabályozó hatóságok magakadályozhatják, hogy a vállalkozás tovább folytassa az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások nyújtását, illetve felfüggeszthetik vagy megvonhatják a használati jogokat. (6) A (2), (3) és (5) bekezdés rendelkezéseitől függetlenül, ha az illetékes hatóságnak az általános felhatalmazáshoz fűzött feltételek, a használati jogokhoz fűzött feltételek vagy a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek olyan megszegésére vonatkozó bizonyítéka van, amely közvetlenül és súlyosan fenyegeti a közrendet, a közbiztonságot vagy a közegészséget, illetve súlyos gazdasági vagy működési gondokhoz vezet az elektronikus hírközlő hálózatok vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások más szolgáltatói vagy felhasználói számára, az illetékes hatóság a végső döntés meghozatala előtt sürgős ideiglenes intézkedést hozhat a helyzet orvoslására. Az érintett vállalkozás számára ezt követően ésszerű lehetőséget kell adni álláspontja kifejtésére és esetleges megoldási javaslatainak előterjesztésére. Szükség esetén az illetékes hatóság megerősítheti az ideiglenes intézkedést. (7) A vállalkozásoknak jogukban áll – a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 4. cikkében említett eljárásnak megfelelően – jogorvoslattal élni az e cikk alapján hozott intézkedések ellen. 11. cikk Az általános felhatalmazás esetében, a használati jogok esetében és az egyedi kötelezettségek esetében előírt adatszolgáltatás (1) Az általános felhatalmazásra vonatkozó jogszabálytól eltérő nemzeti jogszabályok alapján fennálló adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek sérelme nélkül, a nemzeti szabályozó hatóságok – az általános felhatalmazás keretében, a használati jogok esetében, illetve a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek esetében – csak olyan adatok szolgáltatását követelhetik meg a vállalkozásoktól, amelyek arányosak és tárgyilagos mérce szerint indokoltak a következő célok érdekében: a) a melléklet A. része 1. és 2. feltételének, B. része 6. feltételének és C. része 7. feltételének való megfelelés, és a 6. cikk (2) bekezdésében említett kötelezettségeknek való megfelelés szisztematikus vagy eseti ellenőrzése; b) a mellékletben meghatározott feltételek betartásának eseti ellenőrzése abban az esetben, ha panaszt emeltek, vagy ha a nemzeti szabályozó hatóságnak más oka van feltételezni, hogy valamely feltételt nem tartanak be, illetve ha a nemzeti szabályozó hatóság saját kezdeményezésére folytat vizsgálatot; c) a használati jog megadása iránti kérelmek kezelése és elbírálása; d) a szolgáltatások minőségére és árára vonatkozó összehasonlító áttekintések közzététele a fogyasztók érdekében; e) egyértelműen meghatározott statisztikai célok; f) piacelemzés a 2002/19/EK irányelv ("hozzáférési irányelv") vagy a 2002/22/EK irányelv ("egyetemes szolgáltatási irányelv") céljai érdekében. Az első albekezdés a), b), d), e) és f) pontjában említettekre vonatkozó információkat nem lehet a piacra jutást megelőzően, vagy annak feltételeként előírni. (2) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok az (1) bekezdésben említett adatok szolgáltatását követelik meg a vállalkozásoktól, tájékoztatniuk kell a vállalkozásokat arról, hogy pontosan milyen célra használják fel az adatokat. 12. cikk Igazgatási díjak (1) Az általános felhatalmazás keretében szolgáltatást nyújtó vagy hálózatot szolgáltató vállalkozások számára, illetve a használati joggal rendelkező vállalkozások számára kivetett igazgatási díjnak olyannak kell lennie: a) amely csak azoknak az igazgatási költségeknek az összességét fedezi, amelyek az általános felhatalmazási rendszer, a használati jogok és a 6. cikk (2) bekezdésében említett egyedi kötelezettségek kezelése, ellenőrzése és alkalmazása során felmerülnek, amelyek között szerepelhet a nemzetközi együttműködés, a harmonizáció és szabványosítás, a piacelemzés, a megfelelés-ellenőrzés és egyéb piaci ellenőrzés költsége, valamint a másodlagos jogszabályok és a közigazgatási határozatok – például hozzáférésre és összekapcsolásra vonatkozó határozatok – elkészítésével és végrehajtásával összefüggő szabályozási munka költsége; és b) amelyet az egyes vállalkozások között olyan tárgyilagos, átlátható és arányos módon osztanak meg, amely minimálisra csökkenti a további igazgatási és kapcsolódó ráfordításokat. (2) Ha a nemzeti szabályozó hatóságok igazgatási díjat vetnek ki, az igazgatási költségeiknek és a beszedett díjak teljes összegének áttekintését évente közzéteszik. A díjak teljes összegének és az igazgatási költségeknek a különbözetét figyelembe véve a megfelelő kiigazításokat el kell végezni. 13. cikk A használati jogok és a létesítménytelepítési jogok díjai A tagállamok feljogosíthatják az illetékes hatóságot arra, hogy olyan díjakat vessen ki a rádiófrekvencia- vagy számhasználati jogokért, illetve az állami vagy magántulajdonú ingatlanokon, azok felett vagy alatt létesítmények telepítésére vonatkozó jogokért, amelyek tükrözik az ilyen erőforrások optimális felhasználásának biztosítására vonatkozó igényt. A tagállamok biztosítják, hogy az ilyen díjak tárgyilagos mérce szerint indokoltak, átláthatóak, megkülönböztetéstől mentesek és a céljukkal arányosak legyenek, és hogy megállapításuk a 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 8. cikkében szereplő célkitűzések figyelembevétele mellett történjen. 14. cikk Jogok és kötelezettségek módosítása (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az általános felhatalmazásokkal, a használati jogokkal, illetve a létesítménytelepítési jogokkal összefüggő jogokat, feltételeket és eljárásokat csak tárgyilagos mérce szerint, indokolt esetekben és csak arányos módon lehessen módosítani. Megfelelő módon közölni kell az ilyen módosításra irányuló szándékot, és az érdekelt feleknek, köztük a felhasználóknak és a fogyasztóknak elegendő időt – legalább négy hetet, a kivételes körülményektől eltekintve – kell biztosítani a javasolt módosításokra vonatkozó álláspontjuk kifejtésére. (2) A tagállamok a jogok érvényességi időtartamának lejárta előtt nem korlátozhatják és nem vonhatják vissza a létesítménytelepítési jogokat, kivéve ha ez indokolt, és összhangban van a jogok visszavonásáért járó kártalanításra vonatkozó megfelelő nemzeti rendelkezésekkel. 15. cikk Az információk közzététele (1) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy az általános felhatalmazásokkal és a használati jogokkal összefüggő jogokra, feltételekre, eljárásokra, ráfordításokra, díjakra és döntésekre vonatkozó minden lényeges információ közzététele és megfelelő naprakésszé tétele megtörténjen, hogy ezáltal minden érdekelt fél könnyen hozzáférhessen az ilyen információkhoz. (2) Ha az (1) bekezdésben említett információk – különösen a létesítménytelepítési jogokra vonatkozó eljárásokkal és feltételekkel összefüggő információk – az államigazgatás különböző szintjein állnak rendelkezésre, a nemzeti szabályozó hatóság – szem előtt tartva a szóban forgó költségeket – minden ésszerű erőfeszítést megtesz egy olyan összesítés létrehozása céljából, amely az összes említett információt – így a megfelelő államigazgatási szinteken és a felelős hatóságoknál található adatokat – felhasználóbarát módon tartalmazza, annak érdekében, hogy a létesítménytelepítési jog kérelmezését megkönnyítse. 16. cikk Felülvizsgálat A Bizottság rendszeresen felülvizsgálja a nemzeti felhatalmazási rendszerek működését és a határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás Közösségen belüli fejlődését, és – első alkalommal legkésőbb az ezen irányelvnek a 18. cikk (1) bekezdése második albekezdésében említett alkalmazási időpontjától számított három éven belül – beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. E célból a Bizottság tájékoztatást kérhet a tagállamoktól, amelyet indokolatlan késedelem nélkül meg kell adni. 17. cikk Korábban megadott felhatalmazások (1) A tagállamok az ezen irányelv hatálybalépésének napján már meglévő felhatalmazásokat legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazási időpontig ezen irányelv rendelkezéseihez igazítják. (2) Amennyiben az (1) bekezdés alkalmazása a már meglévő felhatalmazások szerinti jogok csökkenéséhez vagy kötelezettségek bővüléséhez vezet, a tagállamok e jogok és kötelezettségek érvényességét legfeljebb a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazási időponttól számított kilenc hónappal meghosszabbíthatják, azzal a feltétellel, hogy ez nem érinti más vállalkozások közösségi jog szerinti jogait. A tagállamok az ilyen meghosszabbításról – indokolás mellett – tájékoztatják a Bizottságot. (3) Amennyiben az érintett tagállam bizonyítani tudja, hogy az ezen irányelv hatálybalépésének napja előtt hatályban lévő, az elektronikus hírközlő hálózatokhoz való hozzáféréssel összefüggő felhatalmazáshoz fűzött feltétel eltörlése túlzott nehézségeket okoz olyan vállalkozások számára, amelyeknek más hálózathoz kötelezően biztosítandó hozzáférésük volt, és amennyiben e vállalkozásoknak nincs lehetőségük a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazási időpont előtt ésszerű kereskedelmi feltételek mellett új megállapodásokról tárgyalni, a tagállamok kérhetik a vonatkozó feltétel(ek) ideiglenes meghosszabbítását. Az ilyen kérelmet legkésőbb a 18. cikk (1) bekezdésének második albekezdésében említett alkalmazási időpontig be kell nyújtani, és abban meg kell jelölni azt a feltételt, illetve azokat a feltételeket, továbbá azt az időtartamot, amelyre nézve az ideiglenes meghosszabbítást kérik. A tagállam tájékoztatja a Bizottságot a meghosszabbítás iránti kérelmének indokairól. A Bizottság az adott tagállamban fennálló helyzetet és az érintett vállalkozás(ok) egyedi helyzetét, valamint a koherens közösségi szintű szabályozás biztosításának szükségességét figyelembe véve bírálja el a kérelmet. Döntést hoz arról, hogy a kérelemnek helyt ad-e vagy azt elutasítja, és ha úgy dönt, hogy a kérelemnek helyt ad, meghatározza az engedélyezendő meghosszabbítás hatályát és időtartamát. A Bizottság a határozatát a meghosszabbítás iránti kérelem kézhezvételétől számított hat hónapon belül közli az érintett tagállammal. Az ilyen határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. 18. cikk Átültetés (1) A tagállamok elfogadják és kihirdetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek legkésőbb 2003. július 24-ig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot. Ezeket az intézkedéseket a tagállamok 2003. július 25-től alkalmazzák. Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg. (2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a rendelkezéseit, amelyeket az ezen irányelv által szabályozott területen fogadnak el, és ezeknek a rendelkezéseknek minden későbbi módosítását. 19. cikk Hatálybalépés Ez az irányelv az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba. 20. cikk Címzettek Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei. Kelt Brüsszelben, 2002. március 7-én. az Európai Parlament részéről az elnök P. Cox a Tanács részéről az elnök J. C. Aparicio [1] HL C 365. E, 2000.12.19., 230. o. és HL C 270. E, 2001.9.25., 182. o. [2] HL C 123., 2001.4.25., 55. o. [3] Az Európai Parlament 2001. március 1-jei véleménye (HL C 277., 2001.10.1., 116. o.), a Tanács 2001. szeptember 17-i közös álláspontja (HL C 337., 2001.11.30., 18. o.) és az Európai Parlament 2001. december 12-i határozata (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé). A Tanács 2002. február 14-i határozata. [4] HL L 91., 1999.4.7., 10. o. [5] HL L 320., 1998.11.28., 54. o. [6] HL L 108., 2002.4.24., 7. o. [7] HL L 108., 2002.4.24., 33. o. [8] HL L 108., 2002.4.24., 51. o. -------------------------------------------------- MELLÉKLET Az e mellékletben felsorolt feltételek az általános felhatalmazásokhoz (A. rész), a rádiófrekvencia-használati jogokhoz (B. rész) és a számhasználati jogokhoz (C. rész) fűzhető, a 6. cikk (1) bekezdésében és a 11. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerinti feltételek kimerítő felsorolását adják. A. Az általános felhatalmazáshoz fűzhető feltételek 1. Pénzügyi hozzájárulás az egyetemes szolgáltatás finanszírozásához a 2002/22/EK irányelvvel ("egyetemes szolgáltatási irányelv") összhangban. 2. Igazgatási díjak ezen irányelv 12. cikkének megfelelően. 3. Szolgáltatások együttműködési képessége és hálózatok összekapcsolása a 2002/19/EK irányelvvel ("hozzáférési irányelv") összhangban. 4. A nemzeti számozási terv számaihoz való hozzáférés lehetősége végfelhasználók számára, ideértve a 2002/22/EK irányelvvel ("egyetemes szolgáltatási irányelv") összhangban lévő feltételeket. 5. Környezetvédelmi és területrendezési követelmények, valamint az állami vagy magánterülethez való hozzáférésnek vagy azok használatának biztosításával összefüggő követelmények és feltételek, valamint a helymegosztáshoz és a közös eszközhasználathoz kapcsolódó – a 2002/22/EK irányelvvel ("keretirányelv") összhangban lévő – feltételek, szükség szerint ideértve az infrastrukturális munkálatok megfelelő elvégzésének biztosításához szükséges pénzügyi vagy műszaki garanciákat. 6. Továbbítási kötelezettségek a 2002/22/EK irányelvvel ("egyetemes szolgáltatási irányelvvel") összhangban. 7. A személyes adatok és a magánélet védelmére vonatkozó, elektronikus hírközlési ágazatbeli szabályok, a távközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről és a magánélet védelméről szóló, 1997. december 15-i 97/66/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [1] összhangban. 8. A fogyasztóvédelemre vonatkozó, elektronikus hírközlési ágazatbeli szabályok, ideértve a 2002/22/EK irányelvvel ("egyetemes szolgáltatási irányelv") összhangban lévő feltételeket. 9. Az illegális tartalom továbbításával kapcsolatos korlátozások a belső piacon az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások, különösen az elektronikus kereskedelem, egyes jogi vonatkozásairól szóló, 2000. június 8-i 2000/31/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek [2] megfelelően, valamint a káros tartalom továbbításával kapcsolatos korlátozások a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló, 1989. október 3-i 89/552/EGK tanácsi irányelv [3] 2a. cikke (2) bekezdésének megfelelően. 10. Az ezen irányelv 3. cikke (3) bekezdésének megfelelő bejelentési eljárás keretében, és az ezen irányelv 11. cikkében szereplő más célok érdekében szolgáltatandó adatok. 11. Az illetékes nemzeti hatóságok általi törvényes megfigyelés lehetővé tétele a 97/66/EK irányelvvel, valamint a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24-i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel [4] összhangban. 12. Használati feltételek súlyos katasztrófák idején, a segélyhívó szolgálatok és a hatóságok közötti kommunikáció biztosítása, valamint a műsorszolgáltatás biztosítása érdekében. 13. Az elektronikus hírközlő hálózatok által okozott elektromágneses mezők tekintetében lakossági expozíciós határérték megállapítására vonatkozó intézkedések a közösségi jognak megfelelően. 14. Elektronikus hírközlő hálózatokat vagy elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokra alkalmazandó, az ezen irányelv 6. cikkének (2) bekezdésében előírtaktól eltérő, hozzáférés biztosítására vonatkozó kötelezettségek, a 2002/19/EK irányelvvel ("hozzáférési irányelvvel") összhangban. 15. A nyilvános hírközlő hálózatok egységének fenntartása a 2002/19/EK irányelvvel ("hozzáférési irányelvvel") és a 2002/22/EK irányelvvel ("egyetemes szolgáltatási irányelvvel") összhangban, ideértve az elektronikus hírközlő hálózatok és/vagy elektronikus hírközlési szolgáltatások közötti elektromágneses interferencia megelőzésére vonatkozó feltételeket, az elektromágneses összeférhetőségre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1989. május 3-i 89/336/EGK tanácsi irányelvnek [5] megfelelően. 16. Nyilvános hálózatok biztonsága a jogosulatlan hozzáféréssel szemben, a 97/66/EK irányelvnek megfelelően. 17. A rádiófrekvencia-használat feltételei az 1999/5/EK irányelv 7. cikkének (2) bekezdésével összhangban, amennyiben az ilyen használat – ezen irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban – nem kötött egyedi használati jog megadásához. 18. A 2002/21/EK irányelv ("keretirányelv") 17. cikkében említett szabványoknak, illetve előírásoknak való megfelelés biztosítását szolgáló intézkedések. B. A rádiófrekvencia-használati jogokhoz fűzhető feltételek 1. Annak a szolgáltatásnak vagy hálózattípusnak vagy technológiának a megjelölése, amelyre vonatkozóan a frekvenciahasználati jogot adták, ideértve szükség szerint a meghatározott tartalom vagy meghatározott audiovizuális szolgáltatások továbbítását szolgáló kizárólagos frekvenciahasználatot. 2. Eredményes és hatékony frekvenciahasználat a 2002/21/EK irányelvvel ("keretirányelv") összhangban, ideértve szükség szerint a lefedettségi előírásokat. 3. A káros zavarás elkerüléséhez és az elektromágneses mezők tekintetében lakossági expozíciós határérték megállapításához szükséges műszaki és működési feltételek, amennyiben e feltételek eltérnek az általános felhatalmazásban foglaltaktól. 4. Maximális időtartam ezen irányelv 5. cikkével összhangban, a nemzeti frekvenciaterv változásaira is figyelemmel. 5. Jogátruházás a jogosult kezdeményezése alapján, és az ilyen átruházásra vonatkozó feltételek a 2002/21/EK irányelvvel ("keretirányelv") összhangban. 6. Használati díjak ezen irányelv 13. cikkének megfelelően. 7. Bármilyen kötelezettségvállalás, amelyet a használati jogot megszerző vállalkozás a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás során tett. 8. A frekvenciahasználatra vonatkozó, megfelelő nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségek. C. A számhasználati jogokhoz fűzhető feltételek 1. Annak a szolgáltatásnak a megjelölése, amely tekintetében a számot használják, ideértve az adott szolgáltatás nyújtásához kapcsolódó előírásokat. 2. Eredményes és hatékony számhasználat a 2002/21/EK irányelvvel ("keretirányelv") összhangban. 3. Számhordozhatósági követelmények a 2002/22/EK irányelvvel ("egyetemes szolgáltatatási irányelv") összhangban. 4. Adatszolgáltatás kötelezettsége nyilvános előfizetői jegyzékhez a 2002/22/EK irányelv ("egyetemes szolgáltatatási irányelv") 5. és 25. cikkének értelmében. 5. Maximális időtartam ezen irányelv 5. cikkével összhangban, a nemzeti számozási terv változásaira is figyelemmel. 6. Jogátruházás a jogosult kezdeményezése alapján, és az ilyen átruházásra vonatkozó feltételek a 2002/21/EK irányelvvel ("keretirányelv") összhangban. 7. Használati díjak ezen irányelv 13. cikkének megfelelően. 8. Bármilyen kötelezettségvállalás, amelyet a használati jogot megszerző vállalkozás a versenyeztetési vagy összehasonlító kiválasztási eljárás során tett. 9. A számhasználatra vonatkozó, megfelelő nemzetközi megállapodások alapján fennálló kötelezettségek. [1] HL L 24., 1998.1.30., 1. o. [2] HL L 178., 2000.7.17., 1. o. [3] HL L 298., 1989.10.17., 23. o. Az Európai Parlament és a Tanács 97/36/EK irányelve (HL L 202., 1997.7.30., 60. o.) által módosított irányelv. [4] HL L 281., 1995.11.23., 31. o. [5] HL L 139., 1989.5.23., 19. o. A legutóbb a 93/68/EGK irányelvvel (HL L 220., 1993.8.30., 1. o.) módosított irányelv. --------------------------------------------------