Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 32000D0147

    A Bizottság határozata (2000. február 8.) az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzása tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról (az értesítés a C(2000) 133. számú dokumentummal történt)EGT vonatkozású szöveg.

    HL L 50., 2000.2.23, p. 14–18 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

    Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 03/04/2016; hatályon kívül helyezte: 32016R0364

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/2000/147/oj

    32000D0147

    A Bizottság határozata (2000. február 8.) az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzása tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról (az értesítés a C(2000) 133. számú dokumentummal történt)EGT vonatkozású szöveg.

    Hivatalos Lap L 050 , 23/02/2000 o. 0014 - 0018
    CS.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7
    ET.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7
    HU.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7
    LT.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7
    LV.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7
    MT.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7
    PL.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7
    SK.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7
    SL.ES fejezet 13 kötet 25 o. 3 - 7


    A Bizottság határozata

    (2000. február 8.)

    az építési termékek tűzzel szembeni viselkedés alapján történő osztályzása tekintetében a 89/106/EGK tanácsi irányelv végrehajtásáról

    (az értesítés a C(2000) 133. számú dokumentummal történt)

    (EGT vonatkozású szöveg)

    (2000/147/EK)

    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

    tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre,

    tekintettel a 93/68/EGK irányelvvel [1] módosított, az építési termékekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1988. december 21-i 89/106/EGK tanácsi irányelvre [2] és különösen annak 3., 6. és 20. cikkére,

    mivel:

    (1) A 89/106/EGK irányelv 3. cikkének (2) és (3) bekezdése megállapítja, hogy az építményeknél az országos, regionális vagy helyi szinteken jelentkező különböző védelmi szintek figyelembevétele érdekében minden alapvető követelményen belül több osztályt lehet felállítani az értelmező dokumentumokban. Ezeket a dokumentumokat

    "A Bizottság közleménye a 89/106/EGK tanácsi irányelv

    [3]

    értelmező dokumentumairól"

    címmel tették közzé.

    (2) A 2. értelmező dokumentum 4.2.1. pontja az építmények típusának, használatának, illetve területi elhelyezkedésének, valamint elrendezésének és a biztonsági berendezések rendelkezésre állásának szerepével indokolja az alapvető követelmények különböző szintjeinek szükségességét.

    (3) A 2. értelmező dokumentum 2.2. pontja a "biztonság tűz esetén" alapvető követelmény végrehajtására irányuló számos olyan összefüggő intézkedést sorol fel, amelyek összessége hozzájárul az egyes tagállamokban különböző módon felépíthető tűzbiztonsági stratégia meghatározásához.

    (4) A 2. sz. értelmező dokumentum 4.2.3.3. pontja megjelöli az egyik, a tagállamokban elterjedt intézkedést, amely abban áll, hogy a tűz és a füst keletkezését és terjedését a keletkezési helységre (vagy adott területre) szorítják azáltal, hogy korlátozzák az építési termékek hozzájárulását a tűz teljes kialakulásához.

    (5) Az alapvető követelmény osztályainak meghatározása részben az ilyen jellegű korlátozás mértékétől függ.

    (6) A korlátozás mértéke csak az anyag különböző, a tűzzel szembeni viselkedés területén mutatott teljesítményszintjeivel fejezhető ki, az anyagok végső felhasználási feltételei mellett.

    (7) A 2. sz. értelmező dokumentum 4.3.1.1. pontja megállapítja, hogy annak érdekében, hogy értékelni lehessen az anyagok tűzzel szembeni viselkedés során mutatott teljesítményét, egy összehangolt megoldást kell kidolgozni, amely lehetséges valós tűzesetek forgatókönyvéhez kapcsolódó teljes léptékű vagy laboratóriumi vizsgálatokat is alkalmazhat.

    (8) Az összehangolt megoldás egy olyan osztályozási rendszerből áll, amely nem található meg az értelmező dokumentumban.

    (9) Az e célból meghatározott osztályozó rendszer az európai szabványügyi testületek által ismert számos vizsgálati módszerre hivatkozik.

    (10) Az építési termékekre vonatkozó 89/106/EGK irányelv 20. cikkének alkalmazásáról szóló, 1994. szeptember 9-i 94/611/EK bizottsági határozat [4], amely leírja az osztályozó rendszert, nem jelöli meg a B, C és D osztályok küszöbértékét, mivel az SBI-vizsgálatot (Single Burning Item módszere szerinti vizsgálat) akkorra még nem fejlesztették ki kellőképpen.

    (11) A vonatkozó adatok most már rendelkezésre állnak, ezért a 94/611/EK határozat helyébe egy olyan új határozatnak kell lépnie, amely tartalmazza az osztályok küszöbértékeit, valamint a műszaki fejlődésnek megfelelő néhány módosítást is. Az alternatív vizsgálatok teljes menetét a Bizottság és a tagállamok megállapodására alapozva a CEN/CENELEC-kel és az EOTA-val történt egyeztetést követően egy jövőbeni európai szabványnak vagy a Bizottság egy határozatának kell ismertetnie.

    (12) Az e határozatban foglalt intézkedések összhangban állnak az építésügyi állandó bizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT A HATÁROZATOT:

    1. cikk

    (1) Amennyiben az építési termék a végső felhasználás állapotában hozzájárulhat tűz és füst előidézéséhez, illetve terjedéséhez a kitörés helyiségében (illetve területén), vagy azon túl, a terméket annak tűzzel szembeni viselkedés során mutatott teljesítménye alapján, a melléklet 1. és 2. táblázatában leírt osztályozási rendszer szerint kell osztályba sorolni.

    (2) A termékeknél a végfelhasználás állapotát kell figyelembe venni.

    Amennyiben a melléklet 1. és 2. táblázatában leírt szabványosított vizsgálatokon és kritériumokon alapuló osztályozási rendszer nem megfelelő, egy alternatív vizsgálatokat biztosító eljárás keretében néhány referencia-forgatókönyv (a megegyezés szerinti tűzveszélyességi helyzet(ek)et modellező, reprezentatív mértékű vizsgálat) előírható.

    2. cikk

    A 94/611/EK határozat hatályát veszti.

    A hatályon kívüli határozatra történő hivatkozásokat az e határozatra való hivatkozásként kell tekinteni.

    3. cikk

    Ennek a határozatnak a tagállamok a címzettjei.

    Kelt Brüsszelben, 2000. február 8-án.

    a Bizottság részéről

    Erkki Liikanen

    a Bizottság tagja

    [1] HL L 220., 1993.8.30., 1. o.

    [2] HL L 40., 1989.2.11., 12. o.

    [3] HL C 62., 1994.2.28., 1. o.

    [4] HL L 241., 1994.9.16., 25. o.

    --------------------------------------------------

    MELLÉKLET

    Jelmagyarázat [1]

    ΔT | hőmérséklet-emelkedés |

    Δm | tömegveszteség |

    tf | lángolás időtartama |

    PCS | bruttó hőtermelő képesség |

    FIGRA | tűzterjedés mértéke |

    THR600s | összes hőleadás |

    LFS | oldalirányú tűzterjedés |

    SMOGRA | füstterjedés mértéke |

    TSP600s | teljes füstképződés |

    Fs | láng terjedése |

    Fogalommeghatározások

    "Anyag": egyetlen alapanyag vagy több anyag egyenletes eloszlású keveréke, például fém, kő, fa, beton, ásványgyapot egyenletesen eloszlatott kötőanyaggal, polimerek.

    "Homogén termék": egynemű anyagból készült, egyenletes sűrűségű és felépítésű termék.

    "Nem homogén termék": olyan termék, amely nem felel meg a homogén termék kategóriájánál ismertetett követelményeknek. Egy vagy több szubsztanciális és/vagy nem szubsztanciális összetevőből álló termék.

    "Szubsztanciális összetevő": olyan anyag, amely egy nem homogén termék jelentős részét képezi. Az olyan réteg, amelynek egy egységnyi területére jutó tömege > 1,0 kg/m2 vagy a vastagsága > 1,0 mm, szubsztanciális összetevőnek tekintendő.

    "Nem szubsztanciális összetevő": olyan anyag, amely nem képezi jelentős részét egy nem homogén terméknek. Az olyan réteg, amelynek az egy egységnyi területére jutó tömege < 1,0 kg/m2 vagy a vastagsága < 1,0 mm, nem szubsztanciális összetevőnek tekintendő.

    Legalább kettő olyan nem szubsztanciális réteg, amely közvetlenül egymás mellett helyezkedik el (tehát nincs a rétegek között szubsztanciális összetevő), nem szubsztanciális összetevőként kezelendő, ezért ennek összességében kell megfelelnie azoknak a kritériumoknak, amelyek alapján egy réteg nem szubsztanciális összetevőnek tekintendő.

    A nem szubsztanciális összetevők esetén a következőképpen kell különbséget tenni a belső és a külső nem szubsztanciális összetevők között:

    "Belső nem szubsztanciális összetevő": olyan nem szubsztanciális összetevő, amelyet mindkét oldaláról legalább egy réteg szubsztanciális összetevő borít.

    "Külső nem szubsztanciális összetevő": olyan nem szubsztanciális összetevő, amelyet nem borít mindkét oldaláról legalább egy réteg szubsztanciális összetevő.

    1. táblázat

    ÉPÍTÉSI TERMÉKEK – KIVÉVE A PADLÓBURKOLATOK – TŰZZEL SZEMBENI VISELKEDÉS SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA [2]

    Osztály | Vizsgálati módszer(ek) | Osztályozási kritériumok | További osztályozás |

    A1 | EN ISO 1182 [3] és | ΔT ≤ 30 °C; valamint Δm ≤ 50 %; valamint tf = 0 (tehát a lángolás nem tartós) | – |

    EN ISO 1716 | PCS ≤ 2,0 MJ.kg –1, valamint [3] PCS ≤ 2,0 MJ.kg –1, valamint [4] [5] PCS ≤ 1,4 MJ.kg –2, valamint [6] PCS ≤ 2,0 MJ.kg –1 [7] | – |

    A2 | EN ISO 1182 [3] vagy | ΔT ≤ 50 °C, valamint Δm ≤ 50 %, valamint tf ≤ 20 s | – |

    EN ISO 1716 és | PCS ≤ 3,0 MJ.kg –1, valamint [3] PCS ≤ 4,0 MJ.m –2, valamint [4] PCS ≤ 4,0 MJ.m –2, valamint [6] PCS ≤ 3,0 MJ.kg –1 [7] | – |

    EN 13823 (SBI) | FIGRA ≤ 120 W.s –1, valamint LSF < a minta széle, valamint THR600s ≤ 7,5 MJ | Füstképződés [8] és lángoló cseppek/részecskék [9] |

    B | EN 13823 (SBI) és | FIGRA ≤ 120 W.s –1, valamint LSF < a minta széle, valamint THR600s ≤ 7,5 MJ | Füstképződés [8] és lángoló cseppek/részecskék [9] |

    EN ISO 11925-2 [11]Igénybevétel = 30 s | Fs ≤ 150 mm 60 másodpercen belül |

    C | EN 13823 (SBI) és | FIGRA ≤ 250 W.s –1, valamint LSF < a minta széle, valamint THR600s ≤ 15 MJ | Füstképződés [8] és lángoló cseppek/részecskék [9] |

    EN ISO 11925-2 [11]Igénybevétel = 30 s | Fs ≤ 150 mm 60 másodpercen belül |

    D | EN 13823 (SBI) és | FIGRA ≤ 750 W.s –1 | Füstképződés [8] és lángoló cseppek/részecskék [9] |

    EN ISO 11925-2 [11]Igénybevétel = 30 s | Fs ≤ 150 mm 60 másodpercen belül |

    E | EN ISO 11925-2 [11]Igénybevétel = 30 s | Fs ≤ 150 mm 20 másodpercen belül | Lángoló cseppek/részecskék [10] |

    F | A teljesítmény nem került meghatározásra |

    2. táblázat

    PADLÓBURKOLATOK TŰZVÉDELMI TELJESÍTMÉNY SZERINTI OSZTÁLYOZÁSA

    Osztály | Vizsgálati módszer(ek) | Osztályozási kritériumok | További osztályozás |

    A1FL | EN ISO 1182 [12] és | ΔT ≤ 30 °C, valamint Δm ≤ 50 %, valamint tf = 0 (tehát a lángolás nem tartós) | – |

    EN ISO 1716 | PCS ≤ 2,0 MJ.kg –1, valamint [12] PCS ≤ 2,0 MJ.kg –1, valamint [13] PCS ≤ 1,4 MJ.kg –2, valamint [14] PCS ≤ 2,0 MJ.kg –1 [15] | – |

    A2FL | EN ISO 1182 [12] vagy | ΔT ≤ 50 °C, valamint Δm ≤ 50 %, valamint tf ≤ 20 s | – |

    EN ISO 1716 és | PCS ≤ 3,0 MJ.kg –1, valamint [12] PCS ≤ 4,0 MJ.m – 2, valamint [13] PCS ≤ 4,0 MJ.m –2, valamint [14] PCS ≤ 3,0 MJ.kg –1 [15] | – |

    EN ISO 9239-1 [16] | Kritikus áramlás [17] ≥ 8,0 kW.m –2 | Füstképződés [18] |

    BFL | EN ISO 9239-1 [16] és | Kritikus áramlás [17] ≥ 8,0 kW.m –2 | Füstképződés [18] |

    EN ISO 11925-2 [19]Igénybevétel = 15 s | Fs ≥ 150 mm 20 másodpercen belül |

    CFL | EN ISO 9239-1 [16] és | Kritikus áramlás [17] ≥ 4,5 kW.m –2 | Füstképződés [18] |

    EN ISO 11925-2 [19]Igénybevétel = 15 s | Fs ≥ 150 mm 20 másodpercen belül |

    DFL | EN ISO 9239-1 [16] és | Kritikus áramlás [17] ≥ 3,0 kW.m –2 | Füstképződés [18] |

    EN ISO 11925-2 [19]Igénybevétel = 15 s | Fs ≥ 150 mm 20 másodpercen belül |

    EFL | EN ISO 11925-2 [19]Igénybevétel = 15 s | Fs < 150 mm 20 másodpercen belül | |

    FFL | A teljesítmény nem került meghatározásra |

    [1] A jellemzőket a megfelelő vizsgálati módszer vonatkozásában határoztuk meg.

    [2] Egyes termékcsaládok, pl. lineáris termékek (csövek, vezetékek, kábelek stb.) kezelésére vonatkozó vizsgálatok még folyamatban vannak, ennek megfelelően szükségessé válhat ezen határozat módosítása.

    [3] Homogén termékek, valamint a nem homogén termékek szubsztanciális összetevői esetén.

    [4] Nem homogén termékek bármely külső, nem szubsztanciális összetevője esetén.

    [6] Nem homogén termékek bármely belső nem szubsztanciális összetevői esetén.

    [7] A termék egészére vonatkoztatva.

    [8] s1 = SMOGRA < 30m2.s–2 és STP600s < 50m2; s2 = SMOGRA < 180m2.s–2 és TSP600s < 200m2; s3 = nem s1 vagy s2.

    [9] d0 = nincsenek lángoló cseppek/részecskék az EN 13823 (SBI) szerint 600 másodpercen belül; d1 = lángoló cseppek/részecskék az EN 13823 (SBI) szerint 600 másodpercen belül nem jelennek meg 10 másodpercnél hosszabb időre; d2 = nem d1 és nem d0; papír lángra lobbanása az EN ISO 11925-2 szerint a d2 osztályba sorolandó.

    [10] Megfelel = a papír nem lobban lángra (nincs osztályba sorolás); nem felel meg = a papír lángra lobban (d2 osztályba sorolandó).

    [11] Felületi lángtámadás esetén, valamint a termék szélének láng általi megtámadása esetén, amennyiben a termék végfelhasználása során ez értelmezhető.

    [12] Homogén termékek, valamint nem homogén termékek szubsztanciális összetevői esetén.

    [13] Nem homogén termékek bármely külső, nem szubsztanciális összetevője esetén.

    [14] Nem homogén termékek bármely belső, nem szubsztanciális összetevői esetén.

    [15] A termék egészére vonatkoztatva.

    [16] A vizsgálat időtartama = 30 perc.

    [17] A kritikus áramlás alatt azt a sugárzási hőáramot kell érteni, amelynél a tűz kialszik, vagy pedig a 30 perces vizsgálati időtartam végén jelentkező sugárzási hőáramot – illetve a két érték közül az alacsonyabbat (tehát azt a hőáramlást, amely a legnagyobb lángkiterjedésnek felel meg).

    [18] s1 = füst ≤ 750 %.min; s2 = nem s1.

    [19] Felületi lángtámadás esetén, valamint a termék szélének láng általi megtámadása esetén, amennyiben a termék végfelhasználása során ez értelmezhető.

    --------------------------------------------------

    Top