Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31999D1720

Az Európai Parlament és a Tanács 1720/1999/EK határozata (1999. július 12.) a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tevő transzeurópai hálózatok együttműködési képességét és az e hálózatokhoz való hozzáférést biztosító cselekvés- és intézkedéssorozatok elfogadásáról

HL L 203., 1999.8.3, p. 9–13 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT, FI, SV)

A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL)

Legal status of the document No longer in force, Date of end of validity: 31/12/2004

ELI: http://data.europa.eu/eli/dec/1999/1720/oj

31999D1720



Hivatalos Lap L 203 , 03/08/1999 o. 0009 - 0013


Az Európai Parlament és a Tanács 1720/1999/EK határozata

(1999. július 12.)

a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét lehetővé tevő transzeurópai hálózatok együttműködési képességét és az e hálózatokhoz való hozzáférést biztosító cselekvés- és intézkedéssorozatok elfogadásáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 156. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

tekintettel a Régiók Bizottságának véleményére [3],

a Szerződés 251. cikkében megállapított eljárásnak megfelelően [4],

(1) mivel a Tanács az 1994. június 20-i állásfoglalásában [5] kihangsúlyozta a közigazgatási rendszerek közötti információcsere vonatkozásában az összehangolás megvalósításának a szükségességét;

(2) mivel a Tanács az 1996. november 21-i állásfoglalásában [6] az információs társadalomra vonatkozóan új politikai prioritásokat állapított meg;

(3) mivel a Bizottság az 1994. július 19-i közleményében az információs társadalommal kapcsolatos cselekvési terv megvalósítására tett javaslatot;

(4) mivel a Bizottság az egységes piac megvalósítására tekintettel cselekvési tervet javasolt;

(5) mivel az Európai Parlament az 1997. június 12-i állásfoglalásában [7] felszólította az Európai Uniót és a tagállamokat, hogy a következő évtized folyamán hozzanak az új információs és kommunikációs technikák (IKT) fejlesztésére és alkalmazására vonatkozó intézkedéseket;

(6) mivel az Európai Parlament és a Tanács a 2717/95/EK határozatukban [8] iránymutatás-csomagot fogadtak el az Euro-ISDN rendszer transzeurópai hálózatként történő fejlesztése érdekében;

(7) mivel az Európai Parlament és a Tanács az 1336/97/EK határozatukban [9] iránymutatás-csomagot fogadtak el a transzeurópai távközlő hálózatra vonatkozóan;

(8) mivel a Tanács az információtechnológia biztonságának közös értékelési kritériumaira vonatkozó 1995. április 7-i ajánlásában [10] a biztonságértékelési kritériumoknak az értékelési és bizonylatolási rendszerekben való használatát ajánlotta;

(9) mivel a gazdasági és monetáris unió létrehozásához, a Közösség politikáinak és tevékenységeinek a megvalósításához és a Közösség intézményei és szervei közötti kommunikáció támogatásához a közigazgatási rendszerek közötti egységes, a továbbiakban telematikai hálózatoknak nevezett integrált kommunikációs rendszerek megvalósítása szükséges;

(10) mivel e hálózatoknak össze kell kapcsolniuk a tagállamok közigazgatási rendszereit és a Közösség meglévő és jövőbeni információs rendszereit Európa egészében, és ennek következtében transzeurópai távközlő hálózatokat alkotnak a közigazgatási rendszerek számára;

(11) mivel ezen információs rendszerek hatékony összekapcsolásához biztosítani kell a különféle rendszerek és azok alkotóelemei között egy együttműködtethetőségi szintet;

(12) mivel a méretgazdaságosság megvalósítása és az e hálózatokból nyerhető nagyobb előnyök elérése érdekében alapvető fontosságú, hogy optimalizálják a szabványok, a nyilvánosság számára hozzáférhető előírások és a nyilvános domain-alkalmazások használatát egy illesztésmentes együttműködtethetőség biztosítása érdekében;

(13) mivel a közigazgatási rendszerekhez kapcsolódó kibővített interfész arra fogja ösztönözni az Európai Unió polgárait, hogy élvezzék az információs társadalom által nyújtott előnyöket;

(14) mivel a közigazgatás és a magánszektor közötti kommunikációt gátló akadályok felszámolása fontos tényező a Közösség vállalkozásainak a prosperitása és versenyképessége szempontjából;

(15) mivel a Közösség felhasználója vagy haszonélvezője a közösségi politikákat és tevékenységeket, az intézmények közötti kommunikációt, valamint a gazdasági és monetáris unió működését támogató telematikus hálózatoknak;

(16) mivel e hálózatok létrehozása egyidejűleg a Közösség és a tagállamok feladata is;

(17) mivel a Közösség pénzügyi erőforrásainak hatékony felhasználásához el kell kerülni a berendezések számának fölösleges szaporodását, a vizsgálatok fölösleges ismétlődését és az alkalmazott megközelítések sokféleségét;

(18) mivel az ágazati hálózati alkalmazásokban a közös használatú eszközök és technikák kapcsolódhatnak a dokumentumok kezeléséhez és terjesztéséhez, az adatgyűjtéshez, a többnyelvű felhasználói felületekhez és az elektronikus kommunikáció biztonságához;

(19) mivel e hálózatoknak a költségkímélés, a reakciókészség, a rugalmasság és a műszaki fejlődéshez való igazodás követelményeinek tiszteletben tartásával történő létrehozása és működtetése legjobban piacszemléletű megközelítéssel, és ennek megfelelően a szállítók sokszállítós környezetből versenyeztetés alapján való kiválasztásával érhető el;

(20) mivel az e hálózatok elérhetőségét és együttműködési képességét biztosító valamennyi intézkedésnek kellő egyensúlyt kell tartania a közös érdekek kielégítése és a sajátos nemzeti érdekek megőrzése között;

(21) mivel ennek megfelelően e hálózatok együttműködési képességének a biztosításához sajátos horizontális cselekvéseket és intézkedéseket kell végrehajtani;

(22) mivel a Szerződés 5. cikke szerinti szubszidiaritás és arányosság elvének megfelelően az ilyen horizontális cselekvések és intézkedések végrehajtásának a célját a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, és a tervezett cselekvés vagy intézkedés terjedelme vagy hatása miatt azok közösségi szinten jobban megvalósíthatóak; mivel a javasolt cselekvés nem lépi túl azt, ami az említett célkitűzés eléréséhez szükséges;

(23) mivel az Európai Gazdasági Térség létrehozásáról szóló megállapodás és az Európai Közösséggel kötött társulási megállapodások végrehajtása megköveteli az érintett telematikai hálózatok magas szintű együttműködési képességét;

(24) mivel a telematikai hálózatok és az elektronikus kommunikáció a jellegükből adódóan nemzetközi méretűek;

(25) mivel a közigazgatási rendszerek közötti telematikai hálózatok együttműködési képességének biztosítását célzó intézkedések összhangban vannak a transzeurópai távközlési hálózatok létesítéséhez kidolgozott iránymutatásokkal kapcsolatban elfogadott prioritásokkal;

(26) mivel a Közösségben a közigazgatási rendszerek közötti telematikai adatcseréhez (IDA) nyújtott hozzájárulásról szóló, 1995. november 6-i 95/468/EK tanácsi közösségi határozat [11] értelmében cselekvéseket végeztek; mivel a Bíróság 1998. május 28-án megsemmisítette a 95/468/EK határozatot; mivel a Bíróság fenntartotta azoknak az intézkedéseknek a hatásait, amelyeket a Bizottság a határozat megsemmisítése előtt hozott;

(27) mivel ez a határozat pénzügyi keretet hoz létre, amelyet az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság 1995. március 6-i nyilatkozatának [12] (1) pontja értelmében elsődleges kiindulási pontot jelent a költségvetési hatóság számára az éves költségvetési eljárás lefolytatásához,

A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZOTT:

1. cikk

Alkalmazási kör és célkitűzések

(1) A Közösség szerepet vállal a közigazgatási rendszerek transzeurópai telematikai hálózatai területén, és az alábbi célok elérése érdekében meghozza az e határozatban előírt intézkedéseket:

a) az együttműködési képesség magas szintjének elérése a különféle közigazgatási ágazatokon belül és között, és szükség esetén a magánszektorral, a tagállamokban létesített telematikai rendszerek között és a tagállamok és a Közösség között a gazdasági és monetáris unió létrehozásának a támogatása, illetve a Szerződés 3. és 4. cikkében említett közösségi politikák és cselekvések végrehajtása érdekében, figyelembe véve a tagállamok vagy a Közösség meglévő programjaiban folyó munkákat is;

b) az ilyen hálózatok konvergenciájának a megvalósítása egy, a Közösség és a tagállamok rendszerei közötti telematikai interfészen keresztül;

c) a tagállamok közigazgatási rendszerei és a Közösség részére anyagi haszon keletkeztetése a műveletek egyszerűsítése, a karbantartás csökkentése, az új hálózatok létesítésének és a meglévő hálózatok bővítésének a felgyorsítása, a teljes mértékben biztonságos és megbízható adatforgalom biztosítása révén, valamint e hálózatok létrehozása és üzemeltetése a költséghatékonyság, a reakciókészség, a rugalmasság és a műszaki fejlődéshez és a piaci környezethez való jobb alkalmazkodás készségének a növelésével;

d) az ilyen hálózatok által nyújtott, az előző bekezdésben említett előnyök kiterjesztése a Közösség vállalkozásaira és az Európai Unió polgáraira;

e) a legjobb gyakorlat terjesztésének és innovatív telematikai megoldások kidolgozásának az előmozdítása a közigazgatási rendszerekben.

(2) Ez a határozat az IDA-program részét képezi.

2. cikk

Fogalommeghatározások

Jelen határozat alkalmazásában az alábbi meghatározásokat kell alkalmazni:

a) "telematikai hálózat": átfogó adatkommunikációs rendszer, amely nem csak a fizikai infrastruktúrát és azok kapcsolatait tartalmazza, hanem az ezen infrastruktúrára épülő szolgáltatások és alkalmazások rétegeit is, lehetővé téve így az elektronikus információcserét szervezetek és magánszemélyek között;

b) "ágazati hálózat": a közigazgatási rendszerek transzeurópai telematikai hálózata vagy szolgáltatási és alkalmazási készlete, amelynek célja különösen egy egyedi közösségi politika, tevékenység vagy célkitűzés megvalósítása vagy igazgatási vonatkozású támogatása (a továbbiakban: közigazgatási ágazat);

c) "általános célú szolgáltatás": telematikai hálózatok olyan működési jellemzői, amelyek alkalmasak közös felhasználói igények, például az adatgyűjtéssel, adatközléssel, adatcserével és a biztonsággal kapcsolatos igények kielégítésére. Minden egyes szolgáltatás jellegzetességeit egyértelműen meghatározzák, és azok egy garantált minőségi színvonalat jelentenek.

3. cikk

Horizontális cselekvések és intézkedések

(1) Az 1. cikkben említett célok elérése érdekében a Közösség a 4–10. cikkben előírt körülmények között és az IDA-munkaprogramnak megfelelően horizontális cselekvéseket és intézkedéseket hajt végre az ágazati hálózatok támogatása érdekében.

(2) Az e határozatban előirányzott valamennyi cselekvésre és intézkedésre vonatkozóan az IDA-munkaprogram, az esettől függően, az alábbiakat tartalmazza:

- az előírt cselekvések teljes körű leírása, beleértve a céljaik, alkalmazási körük, indokolásuk és a lehetséges haszonélvezőik, valamint a várható költségek és előnyök ismertetését is;

- a működési jellemzők és a műszaki megközelítés teljes körű ismertetése, és

- a részletes megvalósítási terv az egyes feladatok mibenlétének és végrehajtási sorrendjének a meghatározásával.

(3) A horizontális cselekvések és intézkedések végrehajtása különösen a következőket tartalmazza: megvalósíthatóságértékelési tanulmányok és demonstrációk, a tagállamok és a Közösség szakértőiből munkacsoportok létrehozása, valamint esetenként a Közösség számára szükséges áruk és szolgáltatások beszerzése.

(4) A horizontális cselekvések és intézkedések végrehajtásának a Közösség más vonatkozó tevékenységeiből származó eredményeken kell alapulnia, különösen a közösségi kutatási és technológiafejlesztési programokból, valamint a transzeurópai távközlő hálózatok terén végzett közösségi tevékenységekből származó eredményeken.

(5) A nemzeti rendszereknek és a Közösség rendszereinek a közigazgatási ágazatokon és a magánszektoron belüli és azok közötti magas szintű együttműködési képessége biztosítása érdekében a horizontális cselekvések és intézkedések hivatkoznak az esettől függően európai szabványokra vagy a nyilvánosság számára hozzáférhető előírásokra, mint például a nyitott Internet-szabványok. Az információs és kommunikációs technológiai (IKT) rendszerek és szolgáltatások ágazatában a közbeszerzési eljárásokra vonatkozóan különös figyelmet kell fordítani a közösségi iránymutatásokra és a szabványosítás terén meglévő támogató eszközökre.

4. cikk

Általános szolgáltatások

(1) A Közösség elfogadja a szükséges intézkedéseket annak biztosítása érdekében, hogy sokszállítós környezetben versenyeztetés alapján az ágazati felhasználók igényeinek kielégítéséhez az általános célú szolgáltatások megfelelő választéka álljon az ágazati hálózatok rendelkezésére. Ezek az intézkedések esetenként magukban foglalják a 95/468/EK határozat keretében hozott megfelelő intézkedések végrehajtásának a folytatását.

(2) Az ágazati hálózatok felhasználói számára annak lehetővé tétele érdekében, hogy meghatározhassák a műszaki követelményeiket, és az ágazati hálózatok felhasználói számára az általános szolgáltatások megfelelő választékot kínálhassanak, a Közösség különösen az alábbiak végrehajtását biztosítja:

a) a különféle szolgáltatások és fizikai infrastruktúrák együttműködési képességének a biztosítása érdekében az ágazati hálózatok szerkezetére vonatkozó iránymutatások meghatározása;

b) a közigazgatási rendszerek közötti telematikai hálózatok által általában igényelt általános szolgáltatások jellemzőinek a meghatározása és közzététele, amelyek különösen a szolgáltatások minőségére és a sokszállítós és versenykörnyezet által szükségessé tett megfelelő együttműködési képességre vonatkoznak;

c) az alkalmazásfejlesztések hordozhatóságának és megismételhetőségének a biztosítása érdekében megfelelő szabványosított interfészek azonosítása és/vagy pontos meghatározása;

d) egy olyan mechanizmus kidolgozása és megvalósítása, amely lehetővé teszi a telematikai rendszerek szolgáltatói által nyújtott szolgáltatások együttműködési képessége szintjének értékelését és közzétételét;

e) a közös követelmények folyamatos fejlesztése és az említett szolgáltatók által nyújtott telematikai szolgáltatások folyamatos ellenőrzésének a gyakorlása.

5. cikk

Közös eszközök és technikák

A Közösség gondoskodik arról, hogy az ágazati hálózatok alkalmazásaihoz használatos közös eszközöket és technikákat a piacon szerezzék be, vagy fejlesszék azokat, ha a piac az alkalmazásfejlesztések átfogó költségei csökkentését, a műszaki megoldások racionalizálását és javítását, az operációs rendszerek megvalósításához szükséges időtartam csökkentését és a rendszerkarbantartás leegyszerűsítését szolgáló követelményt nem tudja megfelelően kielégíteni.

Ebből a célból a Közösség azonosítja és pontosan meghatározza az ágazati hálózatokon belül az alapvető fontosságú ismétlődő funkcionalitást, amely a közös eszközök és technikák vagy programmodulok alapját képezheti.

A Közösség az ágazati hálózatokban közös használatú eszközök és technikák fejlesztését és használatát is ösztönzi; különösen biztosítja az egyes ágazati hálózatokon belül kifejlesztett megoldások terjesztését.

6. cikk

Az információtartalom együttműködési képessége

(1) A Közösség szorgalmazza az együttműködési képesség biztosítását a közigazgatási rendszerekben és a magánszektorban, illetve az azok között folyó információcserében a tartalom vonatkozásában is. Ennek érdekében és az ágazati rendszerek felhasználóinak jogi, biztonsági, adatvédelmi és bizalmas kezelési követelményeire is figyelemmel a Közösség megfelelő intézkedéseket fogad el, amelyek különösen a következők:

a) a tagállamok közigazgatási rendszerei azon erőfeszítéseinek a támogatása, amelyeket az együttműködési képesség biztosítása, a közigazgatási eljárások egyszerűsítése és az információáramlás javítása érdekében tettek;

b) formázott információk cseréje terén az ágazati hálózatok követelményeinek az összehangolása és a megfelelő megoldások terjesztésének a biztosítása;

c) a vonatkozó műszaki haladás nyomon követése az elektronikus adatátvitel területén, különösen az adatgyűjtés és adatmegjelenítés innovatív eszközei terén, azok lehetséges hatásainak a vizsgálata és ágazati hálózatok bátorítása azok elfogadására.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a különféle üzenetformátumok közötti együttműködési képességet elősegítő megoldásokat kell előnyben részesíteni az összehangolt üzenetformátumok fejlesztésével szemben, azonban ez utóbbi megoldást sem szabad kizárni. Megfelelő módon figyelembe kell venni a Közösségen belüli nyelvi sokféleséget is.

Ugyancsak előnyben kell részesíteni azokat a megoldásokat, amelyek lehetővé teszik a magánszektor számára, hogy az adminisztratív követelményeket könnyen beillesszék az üzletmenetbe.

7. cikk

Jogi és biztonságtechnikai hivatkozási gyakorlat

A tagállamoknak az e cikk hatálya alá tartozó területek vonatkozásában fennálló joghatósága és sajátos kötelezettségei sérelme nélkül a Közösség hozzájárul a hálózat alkalmazói közötti zavartalan adatcserét akadályozó tényezők feltárásához, és az ágazati hálózatokon belül megfelelő biztonsági szintet biztosít. A Közösség különösen:

a) a tagállamokkal együttműködve, a közös megközelítés kidolgozása érdekében összeírja a közigazgatási rendszerek, valamint a közigazgatási rendszerek és a magánszektor közötti transzeurópai adatcserére vonatkozó jogi és biztonságtechnikai hivatkozásokat;

b) megfelelő ajánlásokat készít a tagállamoknak az a) pontban említett technikák saját közigazgatási környezetükben való alkalmazásával kapcsolatos erőfeszítései támogatása céljából;

c) az ágazati hálózatok vonatkozásában és az a) pontban említett technikáknak megfelelően gondoskodik a Közösség közigazgatási környezetén belül kicserélt adatok bizonyító erejének az elismeréséről; a személyi adatok védelme érdekében egy védelmi módszer bevezetéséről; a felhasználók jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásáról; arról, hogy a kicserélt adatok bizalmas jellegűek, sértetlenek, hitelesítettek legyenek, és hogy ne utasítsák vissza a kicserélt adatokat, valamint gondoskodik a hálózatokhoz való hozzáférést ellenőrző intézkedésekről;

d) az ágazati hálózatok jellege és célja függvényében meghatározza és elemzi a különböző biztonsági szinteket;

e) irányvonalakat határoz meg, és közös megoldásokat javasol annak érdekében, hogy olyan eszközöket, alkotóelemeket és rendszereket válasszanak és valósítsanak meg, amelyek biztosítják a meghatározott biztonsági szinteket.

8. cikk

Minőségbiztosítás és minőség-ellenőrzés

A Közösség a hasonló cselekvések eredményeit figyelembe véve sajátos, egységes és integrált minőségbiztosítási programot dolgoz ki, valósít meg és folyamatosan naprakész állapotban tart, amelyet mind az e határozat hatálya alá tartozó horizontális cselekvésekre és intézkedésekre, mind a közigazgatási rendszerek közötti elektronikus adatcserét (IDA) lehetővé tevő transzeurópai hálózatokra vonatkozó iránymutatásokról, köztük közös érdekű projektek meghatározásáról szóló, 1999. július 12-i 1719/1999/EK európai parlamenti és tanácsi határozat [13] hatálya alá tartozó közös érdekű projektekre alkalmazni kell. E minőségbiztosítási program a következőkhöz szükséges intézkedéseket tartalmazza:

a) a felhasználói igények és a projektleírások meghatározása módjának javítása;

b) a projektek megvalósításától várt eredmények minőségének a javítása, mind a projektleírásoknak való megfeleltetés, mind a felhasználói elvárások teljesítése vonatkozásában;

c) annak biztosítása, hogy a megszerzett tapasztalatokat tanulási tapasztalatokként hasznosítsák, és azokat a 10. cikkben leírtak szerint a legjobb gyakorlatok terjesztésével tegyék közzé.

9. cikk

Az országos és regionális kezdeményezésekkel való együttműködési képesség

Az IDA-program végrehajtása során a Közösség arra törekszik, hogy adott esetben elősegítse a tagállamokban a közigazgatási rendszerek közötti adatcserével kapcsolatos hasonló országos és regionális kezdeményezések együttműködési képességének és az egymást kiegészítő együtthatásnak a megvalósítását.

10. cikk

A legjobb gyakorlatok elterjesztése

(1) A Közösség gondoskodik az ágazati hálózatokon belül és azok között nézetek, ismeretek és tapasztalatok összehangolásáról, hogy ezzel szorgalmazza a jó és innovatív megoldások szélesebb körű elfogadtatását.

(2) Megfelelően figyelembe kell venni a Közösség nyelvi sokféleségét. A Közösség gondoskodik az IDA-program megvalósításából származó eredmények és előnyök széles körű megismertetéséről, az IDA-iránymutatások és -ajánlások terjesztéséről, valamint a felhasználók igényeinek és tapasztalatainak a szabványügyi intézetekkel és a szabványosításhoz kapcsolódó közösségi kezdeményezésekkel való összehangolásáról.

11. cikk

Végrehajtás

(1) A Bizottság végrehajtja a 3–10. cikkben meghatározott közösségi cselekvéseket.

(2) Az IDA-munkaprogram e határozat végrehajtására vonatkozó részét, amelyet a Bizottság a program teljes időtartamára kidolgoz és legalább évente két alkalommal felül kell vizsgálni, a 3–10. cikk vonatkozó rendelkezéseinek való megfelelése alapján a 12. cikkben előírt eljárás szerint kell jóváhagyni.

(3) A műszaki és igazgatási együttműködési képesség biztosításához szükséges közös szabályokat és eljárásokat a 12. cikkben előírt eljárásnak megfelelően kell elfogadni.

(4) A 12. cikkben előírt eljárást kell alkalmazni az éves költségvetési kiadások e határozat értelmében történő projektenkénti felosztásának jóváhagyására is. Az év folyamán történő, projektsoronként 250000 EUR összeget meghaladó mértékű valamennyi költségvetési módosításra vonatkozó javaslatot is ennek az eljárásnak kell alávetni.

(5) Az e határozat alkalmazásában meghirdetendő ajánlattételi felhívások műszaki előírásait, amennyiben a szerződés értéke meghaladja az 500000 EUR összeget, a tagállamokkal együttműködve kell meghatározni.

12. cikk

A bizottság

(1) A bizottság munkáját a tagállamok képviselőiből álló és a Bizottság képviselője által elnökölt bizottság segíti. Ennek a bizottságnak az elnevezése "közigazgatási rendszerek közötti telematikával foglalkozó bizottság" (TAC).

A Bizottság képviselője tervezetet nyújt be a bizottság számára a meghozandó intézkedésekről. A bizottság, az elnöke által az ügy sürgősségére tekintettel megállapított határidőn belül, véleményt nyilvánít a tervezetről. A véleményt a Szerződés 205. cikkének (2) bekezdésében a Tanácsnak a Bizottság javaslata alapján elfogadandó határozataira előírt többséggel kell meghozni. A bizottságban a tagállamok képviselőinek szavazatait az említett cikkben meghatározott módon kell súlyozni. Az elnök nem szavazhat.

A Bizottság azonnali hatállyal alkalmazandó intézkedéseket hoz. Ha azonban ezek az intézkedések nincsenek összhangban a bizottság véleményével, a Bizottság köteles haladéktalanul tájékoztatni a Tanácsot ezekről intézkedésekről. Ilyen esetben:

a Bizottság az általa elhatározott intézkedések végrehajtását az ezen értesítés napjától számított három hónapos időszakkal elhalasztja;

a Tanács minősített többséggel az előző albekezdésben előírt határidőn belül eltérő határozatot hozhat.

(2) A Bizottság évente jelentésben számol be a TAC-nak e határozat végrehajtásáról.

13. cikk

Értékelés

(1) A Bizottság a tagállamokkal együttműködve kétéves időszakonként értékeli ennek a határozatnak a végrehajtását.

(2) Az értékelés megállapítja a mellékletben jelzett közös érdekű projektek megvalósításában elért előrehaladás mértékét és a projektek megvalósításának aktuális állapotát.

Az értékelés a Közösség által viselt kiadások tükrében azokat az előnyöket is megvizsgálja, amelyeket a horizontális cselekvések és intézkedések a Közösség, a tagállamok, a Közösség vállalkozásai és az Európai Unió polgárai számára, és feltárja azokat a területeket, ahol javítások hajthatók végre, és igazolja az egymást kiegészítő együtthatást a Közösség egyéb tevékenységeivel a transzeurópai távközlő hálózatok területén.

(3) A Bizottság, azt követően, hogy a TAC azt áttanulmányozta, megküldi értékelését az Európai Parlament és a Tanács számára, a melléklet módosítására vonatkozó megfelelő javaslataival együtt. Az értékeléseket legkésőbb a 2001., a 2003. és a 2005. évre szóló költségvetési tervezetek elkészítésének a napjáig megküldik.

14. cikk

Kiterjesztés az EGT országaira és a társult országokra

(1) Az IDA-program nyitottá tehető az Európai Közösséggel kötött megállapodásaik keretében az Európai Gazdasági Térség országai, valamint Közép- és Kelet-Európa társult országai és Ciprus számára is az e határozat szerinti horizontális cselekvésekben és intézkedésekben való részvételük vonatkozásában.

(2) E határozat végrehajtása során ösztönözni kell az együttműködést a tagsággal nem rendelkező országokkal, valamint adott esetben nemzetközi szervezetekkel és testületekkel is.

15. cikk

Pénzügyi keret

A közösségi cselekvés végrehajtásához szükséges, e határozatban meghatározott pénzügyi keret összege az 1998. és 2000. közötti időszakra vonatkozóan 33,1 millió EUR.

Az éves előirányzatokat a költségvetési hatóság engedélyezi a pénzügyi terv keretei között.

16. cikk

Hatálybalépés

Ezt a határozatot az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni. A határozat a kihirdetése napján lép hatályba, és 2004. december 31-ig kell azt alkalmazni.

Kelt Brüsszelben, 1999. július 12-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. M. Gil-robles

a Tanács részéről

az elnök

S. Niinistö

[1] HL C 54., 1998.2.21., 12. o. és HL C 10., 1999.1.14., 8. o.

[2] HL C 214., 1998.7.10., 33. o.

[3] HL C 251., 1998.8.10., 1. o.

[4] Az Európai Parlament 1998. november 18-i véleménye (HL C 379., 1998.12.7., 74. o.), a Tanács 1998. december 21-i közös álláspontja (HL C 55., 1999.2.25., 15. o.) és az Európai Parlament 1999. április 13-i határozata (HL C 219., 1999.7.30.). A Tanács 1999. június 21-i határozata.

[5] HL C 181., 1994.7.2., 1. o.

[6] HL C 376., 1996.12.12., 1. o.

[7] HL C 200., 1997.6.30., 196. o.

[8] HL L 282., 1995.11.24., 16. o.

[9] HL L 183., 1995.7.11., 12. o.

[10] HL L 93., 1995.4.26., 27. o.

[11] HL L 269., 1995.11.11., 23. o.

[12] HL C 102., 1996.4.4., 4. o.

[13] HL L 203., 1999.8.3., 1. o.

--------------------------------------------------

Top