31998L0033

Az Európai Parlament és a Tanács 98/33/EK irányelve

(1998. június 22.)

a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 77/780/EGK tanácsi irányelv 12. cikkének, a hitelintézetek szolvenciamutatójáról szóló 89/647/EGK tanácsi irányelv 2., 5., 6., 7. és 8. cikkének, illetve II. és III. mellékletének, valamint a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló 93/6/EGK tanácsi irányelv 2. cikkének és II. mellékletének módosításáról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 57. cikke (2) bekezdésének első és harmadik mondatára,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [2],

a Szerződés 189b. cikkében említett eljárásnak megfelelően eljárva [3],

(1) mivel a hitelintézetek tevékenységének megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló, 1977. december 12-i első (77/780/EGK) tanácsi irányelv [4] megengedi az illetékes hatóságok és egyes egyéb hatóságok közötti információcserét a tagállamokon belül, illetve a tagállamok között; mivel az említett irányelv szintén lehetővé teszi a tagállamok számára a harmadik országok illetékes hatóságaival való információcseréről szóló együttműködési megállapodások megkötését; mivel a következetesség elve alapján azt a felhatalmazást, mely lehetővé teszi a harmadik országokkal való megállapodást az információcseréről ki kell terjeszteni úgy, hogy az magában foglalja ezen országok egyes egyéb hatóságaival és szerveivel való információcserét is, amennyiben a kiadott információk megfelelő szakmai titoktartás garanciáinak védelme alá tartoznak;

(2) mivel a hitelintézetek szolvenciamutatójáról szóló, 1989. december 18-i 89/647/EGK tanácsi irányelv [5] az eszközöket és a mérlegen kívüli tételeket hitelkockázatuk mértéke szerint súlyozza;

(3) mivel azok a közjog értelmében jogi személyiségű formában alapított egyházak és vallási közösségek, amelyek a rájuk e jogot ruházó jogszabályoknak megfelelően adót vetnek ki, a regionális önkormányzatokéhoz és helyi hatóságokéhoz hasonló hitelkockázatot képviselnek; mivel ennek megfelelően a következetesség azt kívánja, hogy az illetékes hatóságoknak lehetőségük legyen az egyházakkal és vallási közösségekkel szembeni követeléseknek a regionális önkormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni követelésekkel azonos módon történő kezelésére, amennyiben ezek az egyházak és vallási közösségek adót vetnek ki; mivel azonban a regionális önkormányzatokkal és helyi hatóságokkal szembeni követelésekre alkalmazható 0 %-os súlyozás lehetősége nem terjeszthető ki az egyházakkal és vallási közösségekkel szembeni követelésekre pusztán az adókivetéshez való joguk alapján;

(4) mivel a hitelintézetek szolvenciamutatójáról szóló 89/647/EGK tanácsi irányelv technikai kiigazításáról szóló, 1994. március 15-i 94/7/EK bizottsági irányelv [6] a "multilaterális fejlesztési bankok" meghatározása tekintetében e meghatározásba belefoglalta az Európai Befektetési Alapot; mivel az Alap Európában új és egyedülálló együttműködési struktúrát képez, amelynek célja a belső piac erősítéséhez, az európai gazdaság fellendítéséhez, és a gazdasági és társadalmi kohézióhoz való hozzájárulás;

(5) mivel a 89/647/EGK irányelv 6. cikkének (1) bekezdése d) pontjának (7) albekezdése értelmében 100 %-os súlyozást kell alkalmazni a hitelintézetek által az Európai Befektetési Alapnál jegyzett tőke be nem fizetett részére;

(6) mivel az Európai Befektetési Alapnak a pénzügyi intézmények által történő jegyzésre fenntartott tőkéje 30 %-ra korlátozott, amelynek 20 %-át összesen négy, egyenként 5 %-os évenkénti összegben kell befizetni; mivel 80 %-át ennek megfelelően nem kell befizetni, és ami így az Alap tagjaira háruló feltételes kötelezettség marad; mivel, tekintettel az Európai Tanácsnak az Alap létrehozásakor a kereskedelmi bankok részvételének ösztönzésére irányuló kinyilvánított szándékára az ilyen részvételt nem lehet büntetni, és mivel ennek megfelelően helyénvalóbb 20 %-os súlyozást alkalmazni a jegyzett tőke be nem fizetett részére;

(7) mivel a 89/647/EGK irányelv a mérlegen kívüli tételek besorolására vonatkozó I. melléklete egyes tételeket teljes kockázatként minősít, és ennek megfelelően 100 %-os súlyozást alkalmaz; mivel az említett irányelv 6. cikkének (4) bekezdése megállapítja, hogy "amennyiben a mérlegen kívüli tételek kifejezett garanciát tartalmaznak, azokat úgy kell súlyozni, mintha a kezes, nem pedig a partner részéről merültek volna fel. Amennyiben a mérlegen kívüli ügyletekből adódó lehetséges kockázat az illetékes hatóságok számára kielégítő módon az (1) bekezdés a) pontjának (7) albekezdésében vagy az (1) bekezdés b) pontjának (11) albekezdésében biztosítékként elismert bármilyen eszköz által teljes mértékben fedezett, az adott biztosítéktól függően 0 %-os, illetve 20 %-os súlyozást kell alkalmazni";

(8) mivel a központi partnerként eljáró elszámolóházak által történő, tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek elszámolása egyes tagállamokban fontos szerepet játszik; mivel a hitelkockázat és az annak kezeléséhez kapcsolódó rendszerkockázat csökkentése szempontjából helyénvaló az ilyen elszámolásból adódó előnyök elismerése; mivel az elszámolt származtatott, tőzsdén kívüli (OTC) ügyletekre vonatkozó szerződésekből származó jelenlegi és lehetséges jövőbeni kockázat szempontjából szükséges ezekre teljes mértékben fedezetet nyújtani, és az elszámolóháznak az adott biztosíték piaci értékén túlmenő kockázatának létrejöttét elkerülni azért, hogy az elszámolt, tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek a kapott átmeneti időszakra ugyanolyan körültekintő elbánásban részesüljenek, mint a tőzsdén forgalmazott származtatott ügyletek; mivel eleget kell tenni az illetékes hatóságoknak az előírt kezdeti fedezetek és változó fedezetek szintjét illetően és az adott ügyleti biztosíték által nyújtott védelem minőségét és szintjét illetően;

(9) mivel figyelembe kell venni azt az esetet is, amikor a garanciát a 6. cikk (1) bekezdése c) pontja (1) albekezdésének értelmében vett biztosítékkal fedezik az olyan mérlegen kívüli tételek vonatkozásában, amelyek hitelhelyettesítő jellegű biztosítékok vagy garanciák;

(10) mivel a 89/647/EGK irányelv 6. cikk (1) bekezdése a) pontjának 2., 4. és 7. alpontja értelmében nulla súlyozást kell alkalmazni az "A" zónába tartozó központi kormányzatokkal és központi bankokkal szembeni vagy kifejezetten általuk garantált követeléseket képező eszközökre, valamint az "A" zónába tartozó központi kormányzati vagy központi banki értékpapírok formájában megjelenő biztosítékkal fedezett eszközökre; mivel az említett irányelv 7. cikke (1) bekezdésének értelmében a tagállamok bizonyos feltételek mellett nulla súlyozást alkalmazhatnak a saját regionális önkormányzataikkal és helyi hatóságaikkal szembeni követelést megtestesítő eszközökre, valamint a harmadik felekkel és harmadik felek nevében tartott, mérlegen kívüli tételekkel szembeni, és e regionális önkormányzatok vagy helyi hatóságok által garantált követelésekre;

(11) mivel a 89/647/EGK irányelv 8. cikkének (1) bekezdése megállapítja, hogy a tagállamok 20 %-os súlyozást alkalmazhatnak azokra az eszköztételekre, amelyeket az illetékes hatóságok felé igazoltan az "A" zónába tartozó regionális önkormányzatok vagy helyi hatóságok által kibocsátott értékpapírok formájában megtestesülő biztosítékok által fedezettek; mivel a tagállamok regionális önkormányzatai vagy helyi hatóságai által kibocsátott értékpapírok formájában megtestesülő biztosítékot úgy kell tekinteni, mintha azt a 7. cikk (1) bekezdésének értelmében e regionális önkormányzatok és helyi hatóságok garantálnák azzal a céllal, hogy az illetékes hatóságok számára lehetővé tegyék, hogy azok nulla súlyozást alkalmazzanak az ilyen biztosíték által fedezett eszközökre és mérlegen kívüli tételekre, megint csak az abban a bekezdésben megállapított feltételekkel;

(12) mivel a 89/647/EGK irányelv II. melléklete, a hitelintézetek tőkekövetelményének kiszámításával kapcsolatban, megállapítja a mérlegen kívüli tételek kezelését, amelyeket általánosságban kamatlábakhoz és devizaárfolyamokhoz kapcsolódó, tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyleteknek neveznek;

(13) mivel ezen irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) pontja, 2. cikkének (2) bekezdése, 2. cikke (3) bekezdésének b) pontja, 2. cikkének (6) bekezdése, 3. cikkének (1) és (2) bekezdése és melléklete összhangban állnak a nemzetközi bankfelügyeleti fórumnak a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletekkel járó hitelkockázatok finomított és bizonyos szempontokból szigorúbb felügyeleti kezelésével kapcsolatos munkájával, különös tekintettel a kamatoktól és devizaárfolyamoktól eltérő, alapul szolgáló eszközökre vonatkozó, tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyleteket fedező kötelező tőke kiterjesztésére, és az illetékes hatóságok által a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletekkel járó lehetséges jövőbeni hitelkockázatokra vonatkozó tőkekövetelmény kiszámításakor elfogadott, szerződéses nettósítási megállapodások kockázatcsökkentő hatásainak figyelembevételi lehetőségeit illetően;

(14) mivel az olyan, harmadik országok széles körében nemzetközileg aktív hitelintézetek és hitelintézet-csoportok számára, amelyek a Közösség hitelintézetei számára versenyt jelentenek, a szélesebb nemzetközi szinten elfogadott szabályok a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek kifinomult felügyeleti kezelését eredményezik; mivel ez a kifinomultság pontosabb kötelező tőkefedezetet eredményez, amely számításba veszi a felügyeletileg elfogadott szerződéses nettósítási megállapodásoknak a lehetséges jövőbeni hitelkockázatokra gyakorolt kockázatcsökkentő hatásait;

(15) mivel a Közösség hitelintézetei esetében a származtatott, tőzsdén kívüli (OTC) ügyletek hasonlóan kifinomult felügyeleti kezelése, beleértve a felügyeletileg elfogadott szerződéses nettósítási megállapodásoknak a lehetséges jövőbeni hitelkockázatokra gyakorolt kockázatcsökkentő hatásainak számításba vételének lehetőségét, csak a 89/647/EGK irányelv módosításával érhető el;

(16) mivel a Közösségen belül versenyző hitelintézetek és befektetési vállalkozások közötti kiegyenlített játéktér biztosításához az azok által a származtatott, tőzsdén kívüli (OTC) ügyletek területén folytatott tevékenységek felügyeleti kezelésének következetessége szükséges, amely csak a befektetési vállalkozások és hitelintézetek tőkemegfeleléséről szóló, 1993. március 15-i 93/6/EGK tanácsi irányelv [7] kiigazításával érhető el;

(17) mivel ez az irányelv a legmegfelelőbb eszköz a kitűzött célok eléréséhez és nem megy túl az e célok eléréséhez szükséges kereteken,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

A 77/780/EGK irányelv 12. cikkének (3) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A tagállamok csak akkor köthetnek az információcseréről szóló megállapodásokat harmadik országok illetékes hatóságaival vagy harmadik országoknak az (5) és (5a) bekezdésében meghatározott hatóságaival, illetve szerveivel, ha a kiadott információk az e cikkben említettel legalább egyenértékű szakmai titoktartási garanciáinak védelme alá tartoznak. Az ilyen információcserének az említett hatóságok, illetve szervek felügyeleti feladatának ellátását kell szolgálnia.

Amennyiben az információ másik tagállamból származik, az nem adható ki azoknak az illetékes hatóságoknak a kifejezett beleegyezése nélkül, amelyek az információt kiadták, illetve, adott esetben, csak olyan célra hozható nyilvánosságra, amelyre e hatóságok beleegyezésüket adták"

.

2. cikk

A 89/647/EGK irányelv szövege a következőképpen módosul:

(1) A 2. cikk szövege a következőképpen módosul:

a) Az (1) bekezdés szövege a következő francia bekezdéssel egészül ki:

"– az "elfogadott tőzsdék" azokat az illetékes hatóságok által elfogadott tőzsdéket jelentik, amelyek:

i. rendszeresen működnek;

ii. olyan, a tőzsde anyaországának hatóságai által kiadott vagy jóváhagyott szabályzattal rendelkeznek, amelyek meghatározzák a tőzsde működési feltételeit, a tőzsdére való bejutás feltételeit, valamint azokat a feltételeket, amelyeknek a tőzsdei kereskedést megelőzően, a szerződésnek meg kell felelnie;

iii. olyan elszámolási mechanizmussal rendelkezik, amely gondoskodik arról, hogy a III. mellékletben felsorolt szerződések az olyan napi fedezeti követelmények hatálya alá tartozzanak, amelyek az illetékes hatóságok véleménye szerinti megfelelő védelemről gondoskodnak."

b) A (2) bekezdés szövege a következő albekezdéssel egészül ki:

"Az illetékes hatóságok a regionális önkormányzatok és a helyi hatóságok fogalmát kiterjeszthetik azokra a közjogi értelemben jogi személyiségű formában alapított egyházakra és vallási közösségekre, amelyek a nekik erre jogot adó jogszabályoknak megfelelően adókat vethetnek ki. Ebben az esetben azonban a 7. cikkben foglalt lehetőség nem alkalmazandó."

(2) Az 5. cikk (3) bekezdésének első mondata helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A 6. cikk (3) bekezdésében említett mérlegen kívüli tételek esetében a szerződéseknek a másik fél nem teljesítése miatti lehetséges helyettesítési költségeit a II. mellékletben ismertetett két módszer valamelyikével kell kiszámítani".

(3) A 6. cikk szövege a következőképpen módosul:

a) A (2) bekezdés szövege a következő mondattal egészül ki:

"Az Európai Befektetési Alapnál jegyzett tőke ki nem fizetett része 20 %-kal súlyozható."

b) A (3) bekezdés helyébe a következő szöveg lép:

"(3) A II. mellékletben foglalt módszereket kell alkalmazni a III. mellékletben felsorolt mérlegen kívüli tételekre, a következők kivételével:

- elfogadott tőzsdéken forgalmazott szerződések,

- a 14 napos vagy annál rövidebb eredeti lejárattal rendelkező devizaszerződések (az aranyra vonatkozó szerződések kivételével).

2006. december 31-ig a tagállamok illetékes hatóságai eltekinthetnek a II. mellékletben foglalt módszerek alkalmazásától az elszámolóház által elszámolt, tőzsdén kívüli (OTC) szerződések esetében, amennyiben az elszámolóház jogi értelemben félként szerepel és minden résztvevő napi szinten, teljes mértékben ügyleti biztosítékkal fedezi azt a kockázatot, amelyet ő maga az elszámolóház számára jelent, ezáltal gondoskodva mind a jelenlegi, mind a lehetséges jövőbeni kockázatra kiterjedő védelemről. Az illetékes hatóságokat biztosítani kell arról, hogy az adott biztosíték az (1) bekezdés a) pontja (7) bekezdésének megfelelő biztosítékkal azonos szintű védelmet nyújt, és hogy kiküszöbölték annak a veszélyét, hogy az elszámolóház kockázata az adott biztosíték piaci értékét meghaladja. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ennek a lehetőségnek az általuk történő igénybevételéről".

c) A (4) bekezdés szövege a következő albekezdéssel egészül ki:

"A tagállamok 50 %-os súlyozást alkalmazhatnak azokra a mérlegen kívüli tételekre, amelyeket hitelhelyettesítő jellegű garanciák vagy biztosítékok képeznek, és amelyekre az illetékes hatóságok számára kielégítő módon az (1) bekezdés c) pontja (1) bekezdésében ismertetett feltételeknek megfelelő jelzálogok teljes fedezetet nyújtanak, amennyiben a kezes közvetlen joggal rendelkezik az adott biztosítékra".

(4) A 7. cikk szövege a következőképpen módosul:

a) az (1) bekezdés szövege a "helyi hatóságok" szövegrészt követően a következő szöveggel egészül ki: "vagy az adott illetékes hatóságok számára kielégítő, ezek által a regionális önkormányzatok vagy helyi hatóságok által kibocsátott értékpapírok formájában biztosítékkal fedezett";

b) a (2) bekezdés az "az utóbbi" szövegrész után a következő szöveggel egészül ki: "… beleértve az értékpapírok formáját öltő ügyleti biztosítékot".

(5) A 8. cikk (1) bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"(1) A tagállamok a 7. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül 20 %-os súlyozást alkalmazhatnak azokra az eszköztételekre, amelyekre az érintett illetékes hatóságok számára kielégítő módon az "A". zónába tartozó regionális önkormányzatok vagy helyi hatóságok által kibocsátott értékpapírok formáját öltő biztosítékok, az "A". zónába tartozó, a hitelt nyújtó intézményektől eltérő hitelintézeteknél elhelyezett letétek vagy az ilyen hitelintézetek által kiadott letéti jegyek vagy más hasonló eszközök nyújtanak fedezetet".

(6) A II. és III. mellékletet ezen irányelv A. és B. részének megfelelően kell módosítani, illetve azok helyébe más szöveget léptetni.

3. cikk

A 93/6/EGK irányelv szövege a következőképpen módosul:

(1) A 2. cikk (10) bekezdésének szövege a következőképpen módosul:

"(10) "tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek". azok a mérlegen kívüli tételek, amelyekre a 89/647/EGK irányelv 6. cikke (3) bekezdésének első albekezdése szerint az említett irányelv II. mellékletében szereplő módszereket kell alkalmazni".

(2) A II. melléklet 5. pontja helyébe a következő szöveg lép:

"(5) Az intézmények a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyleteikre vonatkozó tőkekövetelmény kiszámításához a 89/647/EGK irányelv II. mellékletét alkalmazzák. Az adott felekre alkalmazandó kockázati súlyozást az irányelv 2. cikkének (9) bekezdésével összhangban kell meghatározni.

2006. december 31-ig a tagállamok illetékes hatóságai felmentést adhatnak a II. mellékletben foglalt módszerek alkalmazása alól az elszámolóház által elszámolt, tőzsdén kívüli (OTC) ügyletek esetében, amennyiben az elszámolóház jogi értelemben félként szerepel és minden résztvevő napi szinten, teljes mértékben ügyleti biztosítékkal fedezi azt a kockázatot, amelyet ő maga az elszámolóház számára jelent, ezáltal gondoskodva mind a jelenlegi, mind a lehetséges jövőbeni kockázatra kiterjedő védelemről. Az illetékes hatóságokat meg kell győzni arról, hogy az adott biztosíték a 89/647/EGK irányelv 6. cikke (1) bekezdése a) pontja (7) bekezdésének megfelelő biztosítékkal azonos szintű védelmet nyújt, és hogy kiküszöbölték annak a veszélyét, hogy az elszámolóház kockázata az adott ügyleti biztosíték piaci értékét meghaladja. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot ennek a lehetőségnek általuk történő igénybevételéről".

4. cikk

(1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek ahhoz szükségesek, hogy ezen irányelvnek az annak hatálybalépésétől számított legkésőbb 24 hónap múlva megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Amikor a tagállamok elfogadják ezeket az intézkedéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(2) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a legfontosabb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv hatálya alá tartozó területen fogadnak el.

5. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Luxembourgban, 1998. június 22-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

J. M. Gil-robles

a Tanács részéről

az elnök

J. Cunningham

[1] HL C 208., 1996.7.19., 8. o. és HL C 259., 1997. 8.26., 1. o.

[2] HL C 30., 1997.1.30., 13. o.

[3] Az Európai Parlament 1997. április 10-i véleménye (HL C 132., 1997.4.28., 234. o.), a Tanács 1998. március 9-i közös álláspontja (HL C 135., 1998.4.30., 32. o. és az Európai Parlament 1998. április 30-i határozata (HL C 152., 1998. 5.18.), a Tanács 1998. május 19-i határozata.

[4] HL L 322., 1977.12.17., 30. o., a legutóbb a 96/13/EK irányelvvel (HL L 66., 1996.3.16., 15. o.) módosított irányelv.

[5] HL L 386., 1989.12.30., 14. o. A legutóbb a 98/32/EK irányelvvel módosított irányelv (lásd ennek a Hivatalos Lapnak a 29. oldalát).

[6] HL L 89, 1994.4.6., 17. o.

[7] HL L 141., 1993.6.11., 1. o.

--------------------------------------------------

MELLÉKLET

A. A 89/647/EGK II. mellékletének szövege a következőképpen módosul:

1. A cím helyébe a következő szöveg lép:

"II. MELLÉKLET

A MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK KEZELÉSE"

;

2. Az 1. pont helyébe a következő szöveg lép:

"1. A módszer megválasztása

A III. melléklet 1. és 2. pontjában felsorolt szerződésekkel kapcsolatos hitelkockázatok értékelésére a hitelintézetek – az illetékes hatóságok hozzájárulásával – az alábbiakban ismertetett módszerek közül választhatnak. Azok a hitelintézetek, amelyeknek meg kell felelniük a 93/6/EGK irányelv 6. cikke (1) bekezdésének, az alábbiakban ismertetett 1. módszert kell alkalmazniuk. A III. melléklet 3. pontjában felsorolt szerződésekkel kapcsolatos kockázatok értékelésére minden hitelintézetnek az alább ismertetett 1. módszert kell használnia";

3. A 2. pontban az 1. táblázat helyébe a következő táblázat lép:

"TÁBLÁZAT [1] [2]

Hátralévő futamidő | Kamatláb-szerződések | Deviza-árfolyamokra és aranyra vonatkozó szerződések | Osztalékra jogosító értékpapírokra vonatkozó szerződések | Nemesfémekre (arany kivételével) vonatkozó szerződések | Nemesfémektől eltérő árukra vonatkozó szerződések |

Legfeljebb egy év | 0 % | 1 % | 6 % | 7 % | 10 % |

Egy évtől legfeljebb öt évig terjedő | 0,5 % | 5 % | 8 % | 7 % | 12 % |

Öt évnél hosszabb | 1,5 % | 7,5 % | 10 % | 8 % | 15 % |

A lehetséges jövőbeni kockázatok b) lépés szerinti kiszámításához az illetékes hatóságok megengedhetik a hitelintézeteknek, hogy 2006. december 31-ig az 1. táblázatban foglaltak helyett a következő százalékokat alkalmazzák, amennyiben a hitelintézetek élnek a 93/6/EGK irányelv 11a. cikkében foglalt lehetőséggel a III. melléklet (3) bekezdés b) és c) pontja szerinti szerződések esetében:

1a. táblázat

Hátralévő futamidő | Nemesfémek (arany kivételével) | Alapfémek | Mezőgazdasági termékek ("softs") | Egyéb, beleértve az energiaipari termékeket |

Legfeljebb egy év | 2 % | 2,5 % | 3 % | 4 % |

Egy évtől legfeljebb öt évig terjedő | 5 % | 4 % | 5 % | 6 % |

Öt évnél hosszabb | 7,5 % | 8 % | 9 % | 10 %'" |

4. A 2. táblázatban a harmadik oszlop első sorában a cím helyébe a következő szöveg lép:

"Devizaárfolyamokra és aranyra vonatkozó szerződések".

5 A 2. pont vége a következő bekezdéssel egészül ki:

"Az 1. és a 2. módszert illetően az illetékes hatóságoknak biztosítaniuk kell, hogy a számításba veendő fiktív érték megfelelő mérceként szolgál a szerződéssel járó kockázathoz. Abban az esetben például, ha a szerződés a cash-flow sokszorozásáról rendelkezik, a fiktív értéket a sokszorozás által a szerződés kockázati struktúrájára gyakorolt hatás figyelembevétele érdekében ki kell igazítani".

6. A (3) bekezdés b) pontja a következő szöveggel egészül ki:

"Az illetékes hatóságok kockázat-csökkentőként ismerhetik el a legfeljebb 14 naptári napos eredeti futamidejű devizaszerződésekre vonatkozó szerződéses nettósítási megállapodásokat, a jegyzett opciókat, illetve a hasonló mérlegen kívüli tételeket, amelyekre e melléklet nem vonatkozik, mivel elhanyagolható vagy semmilyen hitelkockázatot nem jelentenek. Ha e szerződések pozitív vagy negatív piaci értékétől függően valamely másik nettósítási megállapodásba történő beszámítása a tőkekövetelmény növekedését vagy csökkenését eredményezheti, az illetékes hatóságoknak kötelezniük kell hitelintézetüket arra, hogy következetes módon ugyanezt a módszert alkalmazzák".

7. A (3) bekezdés c) pontjának ii. alpontjában az első bekezdés, a bevezető szöveg és a második bekezdés első francia bekezdése helyébe a következő szöveg lép:

"ii. Egyéb nettósítási megállapodások

Az 1. módszer alkalmazásánál:

az a) lépésben a nettósítási megállapodásba belevett szerződésekre vonatkozó fennálló helyettesítési költségeket a megállapodásból származó tényleges feltételezett nettó helyettesítési költségek figyelembevételével lehet kiszámítani; abban az esetben, ha a nettósítás nettó kötelezettséghez vezet a nettó helyettesítési költséget kiszámító hitelintézet számára, a fennálló helyettesítési költséget "0". – nak kell tekinteni;

a b) lépésben a lehetséges jövőbeni hitelkockázat a nettósítási megállapodásba belevett minden szerződésre a következő egyenletnek megfelelően csökkenthető:

PCEcsökk = 0,4 * PCEbruttó + 0,6 * NGR * PCEbruttó

ahol:

PCEcsökk = a lehetséges jövőbeni hitelkockázatokra vonatkozó csökkentett érték minden jogilag érvényes, kétoldalú nettósítási megállapodásban szereplő adott szerződő felet érintő szerződésnél,

PCEbruttó = a lehetséges jövőbeni hitelkockázatokra vonatkozó értékek összege egy adott szerződő féllel kötött minden olyan szerződésre, amelyet jogilag érvényes kétoldalú nettósítási megállapodásba belevettek, és amelyek kiszámítása a fiktív tőke-összegeknek az 1. táblázatban ismertetett százalékokkal történő beszorzásával történik,

NGR i. külön számítás: egy adott szerződő féllel kötött érvényes kétoldalú nettósítási megállapodásba belevett minden szerződésre vonatkozó nettó helyettesítési költség (számláló) és az ezzel a partnerrel kötött érvényes kétoldalú nettósítási megállapodásba belevett minden szerződésre vonatkozó bruttó helyettesítési költség (nevező) hányadosa; vagy

ii. összevont számítás: az összes szerződő félre kétoldalú alapon számított nettó helyettesítési költségnek az érvényes nettósítási megállapodásokba belevett szerződéseket számításba vevő összegének (számláló) és az érvényes kétoldalú nettósítási megállapodásba belevett összes szerződésre vonatkozó bruttó helyettesítési költség (nevező) hányadosa.

Ha a tagállamok engedélyezik, hogy a hitelintézetek maguk válasszanak a két módszer közül, akkor a hitelintézeteknek az általuk választott módszert következetesen kell alkalmazniuk.

A lehetséges jövőbeni hitelkockázatnak a fenti képlet szerinti kiszámításához a nettósítási megállapodásba belevett teljesen megegyező szerződéseket egyetlen szerződésként is számításba lehet venni, ahol a fiktív tőkeösszeg a nettó bevételekkel egyenlő. Teljesen megegyező szerződésnek számítanak azok a határidős devizaügyletek, illetve hasonló szerződések, amelyekben a fiktív tőkeösszeg egyenlő a pénzáramlásokkal, ha a pénzáramlások ugyanazon az értéknapon, egészben vagy részben azonos valutában válnak esedékessé.

A 2. módszer alkalmazásánál az a) lépésben

- a nettósítási megállapodásba belevett teljesen megegyező szerződések számításba vehetők egyetlen, a nettó bevételekkel egyenlő fiktív tőkeösszegű szerződésként is, a fiktív tőkeösszeget megszorozva a 2. táblázatban feltüntetett százalékokkal".

B. A 89/647/EGK irányelv III. melléklete helyébe a következő szöveg lép:

III. MELLÉKLET

MÉRLEGEN KÍVÜLI TÉTELEK TÍPUSAI

1. Kamatláb-szerződések:

a) egydevizás kamatláb swap-ügyletek;

b) alap swap-ügyletek;

c) határidős kamatláb-megállapodások;

d) határidős kamatláb-ügyletek;

e) vásárolt kamatláb-opciók;

f) egyéb hasonló jellegű szerződések.

2. Devizaszerződések és aranyra vonatkozó szerződések:

a) devizák közötti kamatláb swap-ügyletek;

b) határidős devizaügyletek;

c) határidős valutaügyletek;

d) vásárolt valuta-opciók;

e) egyéb hasonló jellegű szerződések;

f) aranyra vonatkozó, az a) – e) pontokban felsoroltakhoz hasonló jellegű szerződések.

3. Az (1) bekezdés a) – e) és a (2) bekezdés a) – d) pontjaiban felsoroltakhoz hasonló jellegű, egyéb hivatkozási tételekre vagy indexekre vonatkozó szerződések:

a) osztalékra jogosító értékpapírok;

b) nemesfémek, az arany kivételével;

c) nemesfémektől eltérő áruk;

d) egyéb hasonló jellegű szerződések.

--------------------------------------------------