31991L0671

A Tanács irányelve

(1991. december 16.)

a 3,5 tonnánál könnyebb járművekben a biztonsági öv kötelező használatára vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről

(91/671/EGK)

AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK TANÁCSA,

tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 75. cikkére,

tekintettel a Bizottság javaslatára [1],

tekintettel az Európai Parlament véleményére [2],

tekintettel a Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére [3],

mivel a biztonsági övek kötelező használatára vonatkozó nemzeti jogszabályok jelentős mértékben eltérnek egymástól az egyes tagállamokban; mivel ezért szükséges harmonizálni a biztonsági övek kötelező használatát;

mivel a biztonsági övek 3,5 tonnánál könnyebb járművekben történő kötelező használatát harmonizálni kell annak érdekében, hogy az úthasználók nagyobb biztonságban legyenek az utakon;

mivel a 76/115/EGK [4] és a 77/541/EGK [5] irányelv a gépjárművekbe kötelezően beszerelt biztonsági övekkel kapcsolatos műszaki követelményekre vonatkozik, de ezek az irányelvek nem vonatkoznak a biztonsági övek használatára;

mivel az 1984. december 19-i állásfoglalásban [6] a Tanács és a tagállamok kormányainak a Tanács keretében ülésező képviselői vállalták, hogy biztosítják a közúti közlekedésbiztonsági intézkedések gyors alkalmazását, és felkérték a Bizottságot, hogy terjessze elő javaslatait;

mivel az Európai Parlamentnek a közúti közlekedés biztonságára vonatkozó állásfoglalásai [7] javasolták, hogy a biztonsági övek használatát tegyék kötelezővé az összes utas számára, beleértve a gyermekeket is, valamennyi közúton és a személyszállító gépjárművek valamennyi ülésén (kivéve a tömegközlekedési járműveket);

mivel rendelkezni kell a gyermekbiztonsági rendszerek kötelező használatáról azokon az üléseken, amelyeket biztonsági övekkel láttak el;

mivel a Közösség gyermekbiztonsági rendszerekre vonatkozó harmonizált követelményeitől függően a tagállamok nemzeti követelményeinek megfelelő szabványokat a tagállamokban el kell ismerni;

mivel a tanulmányok azt is megmutatták, hogy a hátsó ülések a bekötetlen utasok számára legalább olyan veszélyesek, mint az első ülések, és hogy azok a hátsó ülésen utazó utasok, akik nem használnak biztonsági övet, növelik az első ülésen utazók sérülésének kockázatát; mivel a haláleseteket és a sérüléseket tovább lehetne csökkenteni, ha kötelezővé válna a hátsó üléseken a biztonsági övek használata;

mivel az irányelvben említett intézkedések hatálybalépése dátumának rögzítése időt engedne a végrehajtási rendelkezések megszövegezésére, különösen azokban a tagállamokban, ahol ebben a témakörben még nincsenek rendelkezések,

ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

1. cikk

(1) Ezt az irányelvet a 70/156/EGK irányelv I. mellékletében [8] (1) meghatározottak szerint az M1, M2-es kategóriájú gépjárművekre (a hátsó üléseknek és azoknak a gépjárműveknek a kivételével, amelyek megengedett legnagyobb össztömege meghaladja a 3,5 tonnát, és amelyek álló utasok számára kiképzett részekkel rendelkeznek), valamint az N1 kategóriájú gépjárművekre (a hátsó ülések kivételével) kell alkalmazni, amely gépjárműveket közúti használatra szántak, és amelyeknek legalább négy kereke van, és legnagyobb tervezési sebessége meghaladja a 25 km/órát.

(2) Az irányelv alkalmazásában:

1. "biztonsági öv" (öv) a biztonsági zárszerkezettel ellátott hevederekből, szabályozó eszközökből és csatlakozó elemekből álló olyan berendezés, amely alkalmas a gépjármű belsejében történő rögzítésre, és annak érdekében tervezték, hogy korlátozva az öv viselője testének mozgását csökkentse viselője sérülésének kockázatát ütközés vagy hirtelen sebességcsökkenés esetén. Az ilyen berendezésre általában "övberendezés"-ként hivatkoznak, amely kifejezés magában foglal bármely, az energia elnyelésére vagy az öv visszahúzására szolgáló eszközt;

2. "utasbiztonsági rendszer" olyan rendszer, amely a jármű szerkezetéhez megfelelő módon rögzített ülésből és egy biztonsági övből áll, amelynek legalább egy rögzítési pontja az ülés vázszerkezetén van;

3. "ülés" olyan kárpitozással ellátott szerkezetet jelent, amely a jármű szerkezetének részét képezheti, vagy attól elkülönülhet, és amely egy felnőtt személy ülőhelyéül szolgál. A kifejezés magában foglalja az önálló ülést vagy egy padszerű ülésnek azt a részét, amely egy személy ülőhelyéül szolgál.

2. cikk

A tagállamok biztosítják, hogy az 1. cikkben említettek szerint a közúton közlekedő gépjárművek üléseit elfoglaló vezető és az utasok biztonsági övet használnak, vagy őket egy jóváhagyott utasbiztonsági rendszer biztosítja, feltéve hogy az elfoglalt ülések el vannak látva ilyen felszereléssel. A hátsó ülésen utazóknak először az így felszerelt üléseket kell igénybe venniük.

A tagállamok biztosítják, hogy a megjelölt gépjárművekben utazó és biztonsági övvel ellátott üléseket elfoglaló, 12 éven aluli gyermekeket és 150 cm-nél alacsonyabb személyeket egy jóváhagyott utasbiztonsági rendszer biztosítja, amely alkalmazkodik a gyermek magasságához és súlyához. Először ezeket az üléseket kell elfoglalni.

Egy tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által jóváhagyott utasbiztonsági rendszer használatát lehetővé kell tenni a többi tagállam számára is.

3. cikk

Az irányelv rendelkezéseit kell alkalmazni a harmadik országban nyilvántartott, a közösségi közutakon közlekedő gépjárművek vezetőire és utasaira is.

4. cikk

(1) A 2. cikk második bekezdésétől eltérően a tagállamok saját területükön megengedhetik az 1. cikkben említett gépjárművek üléseit elfoglaló hároméves vagy annál idősebb gyermekek számára azt, hogy felnőttek általi használatra jóváhagyott biztonsági övet vagy utasbiztonsági rendszert használjanak.

(2) A tagállamok a saját területükön és a nemzeti joguk feltételei szerint megengedhetik továbbá, hogy a hátsó ülést elfoglaló három év alatti gyermekeknek ne kelljen a súlyuknak és a magasságuknak megfelelő utasbiztonsági rendszert használniuk, ha a gyermekeket olyan járműben szállítják, ahol ilyen rendszer nem áll rendelkezésre.

5. cikk

Azok a személyek, akiket a hatáskörrel rendelkező hatóságok komoly orvosi indokok alapján megfelelő igazolással látnak el, mentesek a 2. cikkben megállapított kötelezettségek alól. Bármely tagállam hatáskörrel rendelkező hatósága által kiállított orvosi igazolás érvényes bármely más tagállamban is; az orvosi igazoláson fel kell tüntetni annak érvényességi időtartamát, és a tagállamokban hatályos fontosabb rendelkezésekkel összhangban az arra illetékes személynek - külön kérésre - fel kell mutatni. Az orvosi igazoláson a következő szimbólumnak kell szerepelnie:

+++++ TIFF +++++

6. cikk

A tagállamok, a Bizottság egyetértésével, az 5. cikkben meghatározott mentességeken túlmenően további mentességeket állapíthatnak meg annak érdekében, hogy

- számításba vehessék a különleges fizikai feltételeket vagy a korlátozott idejű különleges követelményeket,

- lehetővé tegyék egyes foglalkozásokkal járó tevékenységek hatékony elvégzését,

- biztosítsák azt, hogy a rendőrség, a biztonsági szolgálatok és a mentőszolgálatok megfelelően elláthassák a feladataikat.

7. cikk

A Bizottság 1994. augusztus 1-jéig jelentést nyújt be az irányelv végrehajtásáról, annak megállapítása céljából, hogy szükség van-e szigorúbb biztonsági intézkedésekre vagy erőteljesebb harmonizációra, vagy sem. Amennyiben lehetséges, a jelentést különböző javaslatok kísérik, amelyek alapján a Tanács minősített többséggel a lehető legkorábbi alkalommal dönt.

8. cikk

(1) A Bizottsággal folytatott konzultációt követően a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1993. január 1-jéig megfeleljenek. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

(2) Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell az irányelvre, vagy azokhoz hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell fűzni. A hivatkozás módját a tagállamok határozzák meg.

(3) A tagállamok közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a legfontosabb rendelkezéseit, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadnak el.

9. cikk

Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

Kelt Brüsszelben, 1991. december 16-án.

a Tanács részéről

az elnök

H. Maij-Weggen

[1] HL C 298., 1988.11.23., 8. o. és HL C 308., 1990.12.8., 11. o.

[2] HL C 96., 1989.4.17., 220.o. és HL C 240., 1991.9.16., 74. o.

[3] HL C 159., 1989.6.26., 52. o. és HL C 159., 1991.6.17., 56. o.

[4] A legutóbb a 90/629/EGK irányelvvel (HL L 341., 1990.12.6., 14. o.) módosított, a gépjárművek biztonsági öveinek bekötési pontjaira vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1975. december 18-i 76/115/EGK tanácsi irányelv (HL L 24., 1976.1.30., 6. o.)

[5] A legutóbb a 90/628/EGK irányelvvel (HL L 341., 1990.12.6., 1. o.) módosított, a gépjárművek biztonsági öveire és utasbiztonsági rendszereire vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1977. június 28-i 77/514/EGK tanácsi irányelv (HL L 220., 1977.8.29., 95. o.)

[6] HL C 341., 1984.12.21., 1. o.

[7] HL C 104., 1984.4.16., 38. o. és HL C 68., 1986.3.24., 35. o.

[8] A legutóbb a 87/403/EGK irányelvvel (HL L 220., 1987.8.8., 44. o.) módosított, a gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályainak közelítéséről szóló 70/156/EGK tanácsi irányelv (HL L 42., 1970.2.23., 1. o.),

--------------------------------------------------