Choose the experimental features you want to try

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Document 31991L0662

    A Bizottság irányelve (1991. december 6.) a 74/297/EGK tanácsi irányelvnek a kormánykerék és a kormányoszlop ütközéskori viselkedése tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

    HL L 366., 1991.12.31, p. 1–16 (ES, DA, DE, EL, EN, FR, IT, NL, PT)

    A dokumentum különkiadás(ok)ban jelent meg. (FI, SV, CS, ET, LV, LT, HU, MT, PL, SK, SL, BG, RO, HR)

    Legal status of the document In force

    ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/1991/662/oj

    31991L0662



    Hivatalos Lap L 366 , 31/12/1991 o. 0001 - 0016
    finn különkiadás fejezet 13 kötet 21 o. 0196
    svéd különkiadás fejezet 13 kötet 21 o. 0196


    A Bizottság irányelve

    (1991. december 6.)

    a 74/297/EGK tanácsi irányelvnek a kormánykerék és a kormányoszlop ütközéskori viselkedése tekintetében a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításáról

    (91/662/EGK)

    AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK BIZOTTSÁGA,

    tekintettel az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésre,

    tekintettel a gépjárművek belső berendezéseire (a kormányszerkezet viselkedése ütközés esetén) vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1974. június 4-i 74/297/EGK [1] irányelvre és különösen annak 5. cikkére,

    mivel a tapasztalati eredmények és a tudomány állásának megfelelően a kormánykerék és a kormányberendezés viselkedésének szabályozása révén – az említett irányelvnek az Egyesült Nemzetek Európai Gazdasági Bizottsága vonatkozó előírásának legutóbbi korszerűsítetésével való összehangolása, továbbá néhány egyéb javítás bevezetése által – lehetővé vált a vezető védelmének javítása frontális ütközés esetén, ami a 74/297/EGK irányelv célja;

    mivel a balesetekből során szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a kormánykeréknek puhának kell lennie ahhoz, hogy megóvja a járművezető arcát a kormánykerék okozta sérüléstől, és e célból további módosításokat szükséges az irányelvbe beépíteni; mivel többféle vizsgálati módszer áll rendelkezésre, a Bizottságnak 1991. december 31-ig további javaslatot kell előterjeszteni a műszaki fejlődéshez történő hozzáigazítással foglalkozó bizottság részére;

    mivel az irányelv rendelkezései összhangban vannak a motorgépjárművekre vonatkozó irányelvek műszaki fejlődéshez történő hozzáigazításával foglalkozó bizottság véleményével,

    ELFOGADTA EZT AZ IRÁNYELVET:

    1. cikk

    A 74/297/EGK irányelv mellékletei az ezen irányelvhez csatolt mellékletekkel összhangban módosulnak.

    2. cikk

    (1) 1992. október 1-jétől kezdve hatállyal a tagállamok:

    a) - nem tagadhatják meg egy járműtípus EGK-típusjóváhagyásának megadását, vagy a 70/156/EGK tanácsi irányelv [2] 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdése szerinti igazolás vagy a nemzeti típusjóváhagyás megadását, és

    - nem tilthatják meg járművek forgalomba helyezését a kormányszerkezetre való hivatkozással, amennyiben azt az ezzel az irányelvvel módosított 74/297/EGK irányelv szerint jóváhagyták;

    b) - nem tagadhatják meg valamely járműbe vagy járművekbe történő beépítésre szánt kormányszerkezet egy típusának EGK-típusjóváhagyását, vagy

    - nem tilthatják meg járműbe vagy járművekbe való beépítésre szánt kormánykerekek forgalomba hozatalát, amennyiben az említett kormánykerék megfelel az ezen irányelvvel módosított 74/297/EGK irányelv követelményeinek.

    (2) 1996. október 1-jétől kezdve a tagállamok a nem motor feletti vezetőfülkés M1 kategóriájú gépjárművek vonatkozásában:

    - nem adhatnak ki a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett igazolást,

    - megtagadhatják nemzeti típusjóváhagyás megadását

    a kormányberendezésre való hivatkozással, ha az nem felel meg az ezen irányelvvel módosított 74/297/EGK irányelv követelményeinek.

    (3) 1995. október 1-jétől kezdve a tagállamok a maximum 1500 kg megengedett tömegű, motor feletti vezetőfülkés M1 és N1 kategóriájú gépjárművek vonatkozásában:

    - nem adhatnak ki a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett igazolást,

    - megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyás megadását

    a kormányszerkezetre való hivatkozással, amennyiben az nem felel meg az ezen irányelvvel módosított 74/297/EGK irányelv követelményeinek, az ezen irányelv I. mellékletének 5.1. pontjában megállapított rendelkezések kivételével, amelyek csak 1996. október 1-jétől lépnek hatályba.

    (4) 1996. október 1-jétől kezdve a tagállamok valamely kormánykerék típusára

    - nem adhatnak ki a 70/156/EGK irányelv 10. cikke (1) bekezdésének utolsó francia bekezdésében említett igazolást,

    - megtagadhatják a nemzeti típusjóváhagyás megadását

    a kormánykerékre való hivatkozással, amennyiben az nem felel meg az ezen irányelvvel módosított 74/297/EGK irányelv I. mellékletének 5.2., 5.3. és 5.4. pontjával.

    (5) 1996. október 1-jétől kezdve a tagállamok megtilthatják az olyan járművek első forgalomba helyezését, amelyekben a kormányszerkezet nem felel meg az ezen irányelvvel módosított 74/297/EGK irányelv követelményeinek.

    Ezt az előírást 1997. október 1-jéig nem kell alkalmazni:

    - az M1 kategóriájú, motor feletti vezetőfülkés járművekre,

    - az N1 kategóriájú, 1500 kg legnagyobb megengedett tömegű járművekre,

    - nem motor feletti vezetőfülkés M1 kategóriájú járműveknél az I. melléklet 5.1. pontjában megállapított követelmények vonatkozásában (a kormányoszlop maximális függőleges elmozdulása).

    (6) 1995. október 1-jétől kezdve a tagállamok megtilthatják járműbe vagy járművekbe beépítésre szánt kormánykerék forgalomba hozatalát, amennyiben az nem felel meg az ezen irányelvvel módosított 74/297/EGK irányelv I. melléklet 5.2., 5.3. és 5.4. pontjában megállapított követelményeknek.

    3. cikk

    (1) A tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1992. október 1-je előtt megfeleljenek, és erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

    Amikor a tagállamok elfogadják ezeket a rendelkezéseket, azokban hivatkozni kell erre az irányelvre, vagy azokhoz a hivatalos kihirdetésük alkalmával ilyen hivatkozást kell csatolni. A hivatkozás módját a tagállamok fogadják el.

    (2) A tagállamok biztosítják, hogy közlik a Bizottsággal nemzeti joguknak azokat a legfontosabb előírásait, amelyeket az irányelv által szabályozott területen fogadtak el.

    4. cikk

    Ennek az irányelvnek a tagállamok a címzettjei.

    Kelt Brüsszelben, 1991. december 6-án.

    a Bizottság részéről

    Martin Bangemann

    alelnök

    [1] HL L 165., 1974.6.20., 16. o.

    [2] HL L 42., 1970.2.23., 1. o.

    --------------------------------------------------

    I. MELLÉKLET

    FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK, AZ EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM, AZ EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS, ELŐÍRÁSOK, VIZSGÁLATOK, GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

    1. HATÁLY

    Az irányelv a legfeljebb 1500 kg megengedett tömegű M1 és N1 kategóriájú gépjárművek kormányszerkezetének viselkedésére vonatkozik, tekintettel a járművezető védelmére frontális ütközés esetén.

    A gyártó kérésére az irányelv alapján más kategóriájú járműveket is jóvá lehet hagyni.

    2. FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

    Az irányelv alkalmazásában:

    2.1. "Kormányszerkezet viselkedése ütközés esetén" a kormányszerkezetnek az alábbi három fajta erő fellépése esetén bekövetkező viselkedését jelenti:

    2.1.1. azok az erők, amelyek frontális ütközéskor a kormányoszlop hátrafelé elmozdulását idézik elő;

    2.1.2. azok az erők, amelyek frontális ütközéskor a járművezető fejének tehetetlensége miatt, annak a kormánykerékhez ütközése révén jönnek létre;

    2.1.3. azok az erők, amelyek frontális ütközés esetén a járművezető testének tehetetlensége miatt, annak a kormánykerékhez ütközése révén jönnek létre.

    2.2. "Járműtípus" a járműnek azon kategóriája, amelyek nem különböznek olyan lényeges jellemzőkben, mint:

    2.2.1. a kormánykerék előtt lévő járműrész szerkezete, méretei, körvonalai és alkotó anyagai;

    2.2.2. a járműnek a 70/156/EGK irányelv I. melléklete 2.6. pontjában meghatározott menetkész tömege, vezető nélkül.

    2.3. A "kormányberendezés" a jármű kormányzására szolgáló azon berendezés – rendszerint a kormánykerék – amelyet a vezető működtet.

    2.4. A "kormányberendezés típusa" a jármű kormányzására szolgáló berendezések azon kategóriája, amelyek nem különböznek olyan lényeges jellemzőkben, mint: a szerkezet, méretek, körvonalak és alkotó anyagok.

    2.5. A "kormányberendezés típusjóváhagyása" valamely kormányberendezés típusának, a vezető fejének és testének a kormányberendezéssel szemben, ütközés esetén biztosított védelme vonatkozásában történő jóváhagyását jelenti.

    2.6. "Járműjóváhagyás" valamely járműtípusnak, a vezető fejének és testének a kormányberendezéssel szemben, ütközés esetén biztosított védelme vonatkozásában történő jóváhagyását jelenti.

    2.7. "Univerzális kormányberendezés" olyan kormányberendezést jelent, amely több járműtípusban alkalmazható, amennyiben a kormánykeréknek a kormányoszlophoz történő csatlakoztatásában meglévő különbségek nem befolyásolják a kormányszerv ütközéskori viselkedését.

    2.8. "Légzsák" olyan rugalmas zsákot jelent, amelyet nyomás alatt álló gázzal töltenek fel, és:

    2.8.1. arra terveztek, hogy megvédje a jármű vezetőjét a kormánykerékhez ütközéstől; és amelyet

    2.8.2. a jármű ütközése esetén működésbe lépő szerkezet fúj fel.

    2.9. "Kormányberendezés-karima" a kormánykerék kvázi torodiális, külső gyűrűje, amelyet a jármű vezetője vezetés közben általában kézben tart.

    2.10. "Küllő" a kormányberendezés karimáját és az agyat összekötő rúd.

    2.11. "Agy" a kormányberendezésnek az a – rendszerint a közepén – elhelyezkedő része, amely:

    2.11.1. a kormányberendezést a kormánytengellyel összeköti;

    2.11.2. a kormányberendezésről átadja a nyomatékot a kormánytengelyre.

    2.12. "Kormányberendezés-agyközéppont" az agy felületén lévő azon pont, amely a kormánytengely vonalába esik.

    2.13. "Kormányberendezés síkja" – kormánykerék esetén – az a sík felület, amely egyenlő részre osztja a vezető és a jármű eleje között a kormánykerék-karimát.

    2.14. "Kormánytengely" azon alkatrész, amely a kormányberendezésre ható nyomatékot átviszi a kormányműre.

    2.15. "Kormányoszlop" a kormánytengelyt körbevevő burkolatot jelenti.

    2.16. "Kormányberendezés" azon egység, amely a következő részekből áll: a kormányszerv, a kormányoszlop a szerelvényekkel együtt, kormánytengely, kormánymű a házzal együtt és minden olyan alkatrész, amelyet arra terveztek, hogy elősegítse az energia elnyelését a vezető testének a kormányszervnek történő ütközése esetén.

    2.17. "Utastér" a járműben utazók elhelyezésére szolgáló teret jelenti, amelyet a tető, a padló, az oldalfalak, ajtók, külső ablakok, az első válaszfal, valamint a hátsó ülés háttámlájának síkja határol.

    2.18. "Ütőmű" a IV. melléklet 3. bekezdésének megfelelő 165 mm átmérőjű merev, félgömb alakú fejforma.

    2.19. "R-pont" az ülésnek a 90/630/EGK irányelvvel módosított 77/649/EGK irányelv III. mellékletében meghatározott vonatkoztatási pontja.

    3. AZ EGK-TÍPUS-JÓVÁHAGYÁSI KÉRELEM

    3.1. Járműtípus

    3.1.1. Egy járműtípusnak az ütközés esetén a vezető kormányberendezéssel szembeni védelme tekintetében történő EGK-típusjóváhagyása iránti kérelmet a jármű gyártójának vagy megfelelően felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

    3.1.2. A kérelemhez három példányban kell mellékelni az alábbi dokumentumokat:

    3.1.2.1. a járműtípus részletes leírása a kormányszerv előtti járműrész szerkezetéről, méreteiről, körvonaláról és szerkezeti anyagairól;

    3.1.2.2. rajzok – megfelelő méretarányban és kielégítő részletességgel – a kormányszerkezetről és annak a jármű alvázhoz, illetve a karosszériához való csatlakoztatásáról;

    3.1.2.3. a kormányszerkezet műszaki leírása;

    3.1.2.4. a menetkész jármű tömege;

    3.1.2.5. adott esetben annak bizonyítéka, hogy a kormányszervet az alábbi 5.2. és 5.3. pontnak megfelelően jóváhagyták.

    3.1.3. A jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálat számára a következőket kell biztosítani:

    3.1.3.1. a jóváhagyásra előterjesztett járműtípust képviselő egy járművet az 5.1. pont szerinti vizsgálathoz;

    3.1.3.2. a gyártó belátása szerint, a műszaki szolgálat beleegyezésével, vagy egy második járművet vagy a járműnek azon részeit, amelyek szükségesek az 5.2. és 5.3. pontban említett vizsgálatokhoz.

    3.2. Kormányberendezés-típus

    3.2.1. Egy kormányberendezés-típus EGK-jóváhagyása iránti kérelmét a gyártónak vagy megfelelően felhatalmazott képviselőjének kell benyújtania.

    3.2.2. A kérelemhez három példányban kell mellékelni az alábbi dokumentumokat:

    3.2.2.1. a kormányberendezés típus részletes leírása a kormánykerék szerkezetét, méreteit és szerkezeti anyagait illetően;

    3.2.2.2. rajzok – megfelelő méretarányban és kielégítő részletességgel – a kormányberendezésről és annak a jármű alvázhoz, illetve a karosszériához való csatlakoztatásáról.

    3.2.3. A jóváhagyási vizsgálatok lefolytatásáért felelős műszaki szolgálat részére biztosítani kell a jóváhagyásra előterjesztett kormányberendezés-típus szempontjából reprezentatív kormányberendezést, ezen felül a gyártó belátása szerint, a műszaki állomás beleegyezésével, azokat a járműalkatrészeket, amelyek az alábbi 5.2. és 5.3. pontban említett vizsgálatokhoz szükségesek.

    4. EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁS

    4.1. A jóváhagyó hatóság a típusjóváhagyás megadása előtt megvizsgálja a gyártási megfelelőség hatékony ellenőrzését biztosító körülmények meglétét.

    4.2. Az EGK-típus-jóváhagyási értesítéshez csatolni kell a 4.2.1. vagy 4.2.2. pontban meghatározott mintának megfelelő nyomtatványt.

    4.2.1. A 3.1. pontban említett kérelem esetén az V.A. melléklet szerint.

    4.2.2. A 3.2. pontban említett kérelem esetén az V.B. melléklet szerint.

    5. ELŐÍRÁSOK

    5.1. A menetkész, próbabábu nélküli jármű szilárd akadállyal történő, 48,3 km/óra sebesség mellett végzett ütközési vizsgálata folyamán a kormányoszlop és -tengely felső része hátrafelé, vízszintes és a jármű hosszirányú tengelyével párhuzamos irányban legfeljebb 12,7 cm-rel, továbbá függőlegesen legfeljebb 12,7 cm-rel mozdulhat el a jármű azon részeihez képest, amelyek az ütközés hatásának nincsenek kitéve.

    5.2. Amikor a próbabábu a III. mellékletben leírt módszernek megfelelően 24,1 km/óra relatív sebességgel a kormányberendezésnek ütközik, a kormányberendezés által a próbabábura kifejtett erő nem haladhatja meg az 1,111 daN-t.

    5.3. Amikor az ütőmű a IV. mellékletben leírt módszernek megfelelően 24,1 km/óra relatív sebességgel a kormánykeréknek ütközik, a próbabábu lassulása összesen 3 milliszekundum időtartamnál hosszabb időtartam alatt nem haladhatja meg a 80 g értéket. A lassulásnak CFC 600 Hz mellett 120 g-nél mindig kisebbnek kell lennie.

    5.4. A kormányberendezést olyan módon kell megtervezni, kialakítani és rögzíteni, hogy:

    5.4.1. Az 5.2. és 5.3. pontban előírt ütközési vizsgálat előtt a kormányberendezésnek a vezető felé eső egyetlen olyan részén sem lehetnek olyan, 2,5 mm-nél kisebb lekerekítési sugarú felületi egyenetlenségek vagy éles sarkok, peremek, amelyek egy 165 mm átmérőjű gömbbel megérinthetők.

    5.4.1.1. Az 5.2. és 5.3. pontban előírt ütközési vizsgálat után, a kormányberendezés felületének vezető felé eső egyetlen része se képezzen olyan éles vagy egyenetlen részeket, amelyek megnövelhetik a vezető sérülésének veszélyét vagy súlyosságát. A csekély felületi repedéseket és hasadásokat nem kell figyelembe venni.

    5.4.2. A kormányberendezést úgy kell megtervezni, kialakítani és rögzíteni, hogy ne foglaljon magában olyan alkatrészeket, szerelvényeket – ideértve a kürt működtetőjét és a szerelési tartozékokat – amelyek normál vezetési mozdulatok során beleakadhatnak a járművezető ruhájába vagy ékszereibe.

    5.4.3. Amennyiben a kormányberendezés eredeti szerelvénye a járműnek, úgy ennek meg kell felelnie a III. melléklet 2.1.3. és a IV. melléklet 2.3. pontjában leírt vizsgálati előírásoknak.

    5.4.4. Az "univerzális kormányberendezésnek":

    5.4.4.1. a kormányoszlop teljes szögtartományában meg kell felelnie a követelményeknek, ami azt jelenti, hogy azoknál a járműveknél, amelyekbe a kormányberendezést beépíteni kívánják, a vizsgálatokat legalább a legkisebb és legnagyobb kormányoszlop-hajlásszögeknél el kell végezni;

    5.4.4.2. az ütőtestnek és a próbabábunak a kormánykerékhez viszonyított minden helyzetében meg kell felelnie a követelményeknek, ami azt jelenti, hogy a vizsgálatot a kormányberendezés beépítése szempontjából jóváhagyandó összes járműtípus tekintetében legalább a középhelyzetben el kell végezni. Ahol kormányoszlopot használnak, annak olyan típusúnak kell lennie, amely a "legkedvezőtlenebb eset" feltételeinek felel meg.

    5.4.5. Ha egy univerzális kormányberendezés többféle kormányoszlophoz történő illesztéséhez különböző csatlakoztató elemeket használnak, és bizonyított, hogy a csatlakoztató elem a rendszer energiaelnyelő képességét nem befolyásolja, úgy az összes vizsgálat egyféle csatlakoztató elemmel is elvégezhető.

    6. VIZSGÁLATOK

    6.1. Az 5. pontban leírt követelményeknek való megfelelést a II., III. és IV. mellékletben leírt módszerekkel kell ellenőrizni. Az összes mérést az ISO 6487-1987 szabvány szerint kell végrehajtani.

    6.2. A jóváhagyó hatóság belátása szerint azonban más vizsgálatok is megengedettek, feltéve hogy azok egyenértékűsége bizonyítható. Ez esetben az alkalmazott módszert és a kapott eredményeket ismertető jelentést mellékelni kell a jóváhagyási dokumentációhoz.

    7. GYÁRTÁSMEGFELELŐSÉG

    7.1. Járműtípus EGK-jóváhagyása esetén a gyártásmegfelelőség igazolására megfelelő számú legyártott kormányberendezést szúrópróbaszerűen kell ellenőrizni.

    7.2. Kormányberendezés-típus EGK-jóváhagyása esetén a gyártásmegfelelőség igazolására elegendő számú legyártott kormányberendezést kell szúrópróbaszerűen ellenőrizni.

    7.3. Általános szabályként, az előbb említett ellenőrzéseket a méretek ellenőrzésére kell korlátozni. Amennyiben mégis szükséges, akkor a járművet vagy a kormányberendezést az 5. pontban leírt vizsgálatoknak kell alávetni.

    --------------------------------------------------

    II. MELLÉKLET

    FRONTÁLIS ÜTKÖZÉSI VIZSGÁLAT ÁLLÓ AKADÁLLYAL

    1. CÉL

    A vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a jármű megfelel-e az I. melléklet 5.1. pontjában leírt követelményeknek.

    2. ELRENDEZÉS, VIZSGÁLATI MÓDSZER ÉS MÉRŐESZKÖZÖK

    2.1. Vizsgálópálya

    A vizsgálóterületnek elég nagynak kell lennie a vizsgálatokhoz szükséges nekifutó pálya, az álló akadály és a vizsgálóeszközök elhelyezéséhez. A nekifutó pálya utolsó részének – legalább 5 méterrel az akadály előtt – vízszintesnek, síknak (legnagyobb lejtés: 3 % egyméteres szakaszon mérve) és simának kell lennie.

    2.2. Akadály

    Az akadálynak elöl legalább 3 méter széles és legalább 1,5 méter magas vasbeton tömbből kell állnia. Az akadálynak olyan vastagnak kell lennie, hogy tömege legalább 70 tonna legyen. Az elülső felületének síknak, függőlegesnek és a nekifutó pálya tengelyére merőlegesnek kell lennie. Azt jó állapotú, 19 ± 1 mm vastag rétegelt falemez táblákkal kell beborítani. A falemez tábla és az akadály között legalább 25 mm vastag acéllemezen szerkezetet lehessen elhelyezni. Más jellegű akadály is használható azzal a feltétellel, hogy az ütközőfelület nagyobb, mint a vizsgált jármű mellső ütközőfelülete, feltéve hogy az egyenértékű eredményeket szolgáltat.

    2.3. A jármű meghajtása

    Az ütközés pillanatában a jármű állhat járulékos kormányzás vagy hajtás hatása alatt. Útpályájának az akadályra merőlegesnek kell lennie: a maximális megengedett oldaleltérés a jármű elejének függőleges középvonala és az akadály függőleges középvonala között ± 30 cm lehet.

    2.4. A jármű állapota

    2.4.1. A vizsgálathoz a járművet vagy fel kell szerelni a terheletlen menetkész tömeghez tartozó minden szokványos alkatrésszel és berendezéssel, vagy annak olyan állapotban kell lennie, amely megfelel az utastérre, annak részeire és felszereléseire, valamint a menetkész jármű tömegeloszlására vonatkozó követelményeknek. Mindamellett a gyártó kérésére, az I. melléklet 5.1. pontjától eltérve, a vizsgálat elvégezhető próbabábuk beültetésével, feltéve hogy azok semmiféleképpen nem akadályozzák a kormányszerkezet elmozdulását. A próbabábuk tömegét e vizsgálatnál nem kell figyelembe venni.

    2.4.2. Amennyiben a járművet a vizsgálat során külső erőforrás hajtja meg, a tüzelőanyag-táprendszert legalább a teljes kapacitása 90 %-áig kell feltölteni 0,7–1 sűrűségű, nem éghető folyadékkal. A többi folyadékrendszer (fékfolyadék, hűtőrendszer stb.) üres lehet.

    2.4.3. Amennyiben a járművet saját motorja hajtja meg, a tüzelőanyag-tartályt legalább 90 %-ig kell feltölteni. A többi tartályt teljesen fel kell feltölteni.

    Ha a gyártó úgy kívánja, és a műszaki állomás beleegyezésével, a motor üzemanyag-ellátását egy kis térfogatú kiegészítő tartályból is meg lehet valósítani. Ebben az esetben az üzemanyagtartályt legalább térfogata 90 %-áig fel kell tölteni 0,7–1 sűrűségű, nem éghető folyadékkal.

    2.4.4. A gyártó kérésére és a vizsgálatok elvégzéséért felelős műszaki szolgálat engedélyével az ezen irányelvben leírt vizsgálatok elvégzéséhez ugyanaz a jármű is felhasználható, mint amelyet a más irányelvek előírásai szerinti vizsgálatokhoz használnak (ideértve a felépítmény sérülését okozó vizsgálatokat is).

    2.5. Az ütközési sebesség

    Az ütközési sebesség: 48,3–53,1 km/h. Amennyiben a vizsgálatot nagyobb ütközési sebességgel végezték, és a jármű mégis megfelelt a követelményeknek, akkor a vizsgálatot kielégítőnek kell tekinteni.

    2.6. Mérőműszerek

    A fenti 2.5. pontban említett sebesség méréséhez használt regisztráló műszer pontosságának 1 %-on belül kell lennie.

    3. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

    3.1. A kormányberendezés hátra, illetve felfelé való elmozdulásának meghatározásához fel kell jegyezni [1] az ütközés alatt a távolság változását vízszintesen [2] és a jármű hosszirányú tengelyével párhuzamosan, továbbá függőlegesen az erre a tengelyre merőleges vetületben a kormányoszlop (és -tengely) teteje és a jármű egy olyan pontja között, amelyre az ütközés nincs hatással. A regisztrált változás legnagyobb értékét kell a hátra és felfelé való elmozdulásnak tekinteni.

    3.2. A vizsgálat után a járműben bekövetkezett sérüléseket írásos beszámolóban kell rögzíteni; legalább egy-egy fényképet kell készíteni a járműről a következő nézetekben:

    3.2.1. – oldalnézetek (jobb és bal),

    3.2.2. – elölnézet,

    3.2.3. – alulnézet,

    3.2.4. – az utastér belsejének érintett területe.

    4. KORREKCIÓS TÉNYEZŐK

    4.1. Jelölés

    v : a feljegyzett sebesség km/h-ban;

    m0 : a prototípus tömege a melléklet 2.4. pontjában meghatározott állapotban;

    m1 : a prototípus tömege a vizsgálóberendezéssel együtt;

    d0 : az ütközés során mért távolságváltozás, a melléklet 3.1. pontjában meghatározottaknak megfelelően;

    d1 : a vizsgálati eredmény meghatározásához felhasznált távolságváltozás;

    K1 : (48,3/V)2 és 0,80 közül a nagyobb érték;

    K2 : m0/m1 és 0,8 közül a nagyobb érték.

    4.2. A prototípusnak az irányelv követelményei teljesítése szempontjából történő ellenőrzéséhez használt D1 korrigált távolságváltozást a következő képlettel kell számítani:

    D

    = D

    . K

    . K

    4.3. Álló akadállyal szembeni frontális ütközéses vizsgálatot olyan járműnél nem szükséges elvégezni, amelyik az I. melléklet 2.2. pontjában meghatározott jellemzők vonatkozásában azonosnak tekinthető a prototípussal, azonban m1 tömege nagyobb, mint m0, ha m1 nem több, mint 1,25 m0, és ha a D2 = (m1.D1)/m0 képlettel nyert D1 távolságváltozásból kapott korrigált D2 távolságváltozás azt mutatja, hogy az új jármű még megfelel az I. melléklet 5. pontja követelményeinek.

    5. EGYENÉRTÉKŰ MÓDSZEREK

    5.1. A jóváhagyó hatóság belátásának megfelelően alternatív vizsgálatok is megengedettek feltéve, hogy azok egyenértékűsége bizonyítható. Ilyenkor a jóváhagyási dokumentumhoz olyan beszámolót kell mellékelni, mely leírja az alkalmazott módszert, a kapott eredményt és az előírt vizsgálat mellőzésének okát.

    5.2. Az alternatív módszer egyenértékűségének bizonyításáért a gyártó vagy képviselője felelős, akik az adott módszert javasolták.

    [1] Ez a feljegyzés maximum mérésekkel helyettesíthető.

    [2] A „vízszintes” az utastérhez képest értendő, miközben a jármű a vizsgálat előtt a talajhoz viszonyítva még nyugalmi állapotban van, és nem a térben a talajhoz viszonyított mozgás során, a függőleges pedig az erre merőleges, felfelé mutató irány.

    --------------------------------------------------

    III. MELLÉKLET

    PRÓBATESTTEL VÉGZETT VIZSGÁLAT

    1. CÉL

    A vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a jármű megfelel-e az I. melléklet 5.2. pontjában megállapított követelményeknek.

    2. BERENDEZÉSEK, VIZSGÁLATI ELJÁRÁSOK ÉS MÉRŐMŰSZEREK

    2.1. A kormányberendezés felszerelése

    2.1.1. A kormányberendezést a járműnek, a karosszériának az elülső ülések szintjén keresztben történő elmetszésével és a tető, a szélvédő és az ajtók lehetséges figyelmen kívül hagyásával kapott, elülső részébe kell beszerelni. Ezt a járműrészt úgy kell mereven a próbapadhoz rögzíteni, hogy a próbabábu ütköztetése során az ne mozduljon el.

    A kormánykerék felszerelési szögének tűrése ± 2° a tervezés szerinti szöghöz képest.

    2.1.2. A gyártó kérésére és a műszaki vizsgálóállomás beleegyezésével azonban a kormányberendezés felszerelhető egy, a kormányberendezés felszerelését szimuláló állványra is feltéve, hogy a valóságos elülső karosszéria rész/kormányszerkezet egységgel összehasonlítva az állvány/kormányszerkezet egység:

    2.1.2.1. azonos geometriai elrendezésű; és

    2.1.2.2. nagyobb merevségű.

    2.1.3. A kormányberendezés felszerelése, ha a vizsgálat csak a kormánykerék jóváhagyása céljából történik

    A kormányberendezést minden szerelvényével együtt kell vizsgálni. A kormányberendezés és a próbapad között legalább 100 mm hosszúságú szabad térnek kell lennie a deformáció számára. A kormánytengelyt úgy kell a próbapadhoz rögzíteni, hogy az ütközéskor ne mozdulhasson el (lásd a 2. ábrát).

    2.2. A kormányszerkezet felszerelése a vizsgálatokhoz

    2.2.1. Az első vizsgálatnál a kormányberendezést annyira kell elfordítani, hogy legmerevebb küllője merőleges legyen a próbatesttel való érintkezési pontjára; amennyiben a kormányberendezés egy kormánykerék, akkor a vizsgálatot meg kell ismételni úgy, hogy a kormánykerék leghajlékonyabb része merőleges legyen az említett érintkezési pontra. Állítható kormányberendezés esetén mindkét vizsgálatot a kerék középhelyzetében kell elvégezni.

    2.2.2. Amennyiben a jármű a kormánykerék helyzetét és dőlését beállítására szolgáló szerkezettel van felszerelve, a vizsgálatot a gyártó által megjelölt használati helyzetben, illetve a laboratórium véleménye szerint az energiaelnyelés szempontjából jellemzőnek tekintett helyzetben kell elvégezni.

    2.2.3. Ha a kormányberendezés légzsákkal van ellátva, akkor a vizsgálatot felfújt légzsákkal kell végrehajtani. A gyártó kérésére és a műszaki állomás beleegyezésével a vizsgálat a légzsák felfújása nélkül is elvégezhető.

    2.3. Próbatest

    A próbatest alakja, méretei, tömegei és jellemzői azonosak a melléklet függelékében bemutatottal.

    2.4. Erők mérése

    2.4.1. Meg kell mérni a vízszintesen és a jármű hosszirányú tengelyével párhuzamosan, a kormányberendezéssel való ütközés eredményeként a próbabábura ható legnagyobb erőt.

    2.4.2. Ez az erő közvetlenül és közvetve is mérhető, továbbá a vizsgálat során rögzített értékekből is kiszámítható.

    2.5. A próbabábu meghajtása

    2.5.1. Bármilyen meghajtás alkalmazható azzal a feltétellel, hogy a próbabábu a kormánykerékhez ütközéskor nincs semmiféle kapcsolatban a meghajtószerkezettel. A bábu közel egyenes irányú, a jármű hosszirányú tengelyével párhuzamos mozgást követően ütközzön a kormányberendezésnek.

    2.5.2. A próbabábu, speciális jellel jelölt, H-pontját úgy kell beállítani, hogy az ütközés előtt az a jármű gyártója által meghatározott R-ponton keresztül menő vízszintes síkba essen.

    2.6. Sebesség

    A próbabábunak 24,1 +1,2/–0 km/h sebességgel kell a kormányberendezésnek ütköznie. Amennyiben a vizsgálatot nagyobb ütközési sebesség mellett végezték, és a kormányberendezés megfelelt a megállapított követelményeknek, a vizsgálat kielégítőnek minősül.

    2.7. Mérőeszközök

    2.7.1. Az I. melléklet 5.2. pontja szerinti paraméterek feljegyzéséhez használt műszereknek a mérések elvégzését a következő pontossággal kell biztosítaniuk:

    2.7.1.1. a próbabábu sebessége: 2 %-on belül;

    2.7.1.2. időmérés: 1/1000 másodpercen belül.

    2.7.1.3. Az ütközés kezdetét a bábunak a kormánykerékkel való első érintkezési pillanatában a vizsgálati eredmények elemzésére szolgáló adathordozókon, illetve filmeken azonosítani kell.

    2.7.1.4. Erőmérés

    Az alkalmazott mérőműszereknek meg kell felelniük az ISO 6487-1987 szabványnak, ha az irányelv másképp nem rendelkezik.

    2.7.1.4.1. A kormányszerkezetre szerelt erőmérő cellák csatorna-amplitúdóosztálya 1960 daN (2000 kg), csatorna-frekvenciaosztálya 600 Hz.

    2.7.1.4.2. A próbabábura szerelt gyorsulásmérőkre és erőmérő cellákra vonatkozó követelmények:

    Kétirányú gyorsulásmérőt kell elhelyezni szimmetrikusan a bábu tömegközéppontján áthaladó keresztsíkban. A csatorna amplitúdóosztálya 60 g, a csatorna frekvenciaosztálya 180 Hz. A gyorsulásmérők száma és elhelyezése szempontjából más módszer alkalmazása is megengedett, például a vizsgálóberendezés különálló részekre való felosztása, amelyek tömegközéppontjában gyorsulásmérőket elhelyezve mérni lehet a gyorsulást vízszintesen és a jármű hosszirányú tengelyével párhuzamosan. Az eredő erő a próbabábu egyes részein közvetlenül mért vagy számított erők összege maximumának megfelelő erő.

    2.8. Környezeti hőmérséklet: 20 °C ± 5 °C-on állandósult hőmérséklet.

    3. VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK

    3.1. A vizsgálatot követően a kormányszerkezet által szenvedett sérüléseket meg kell állapítani, és azokat írásos beszámolóban rögzíteni kell; legalább egy oldalnézeti és egy elölnézeti képet kell készíteni a kormányberendezésről/kormányoszlopról/műszerfalról.

    3.2. Az erő legnagyobb értékét a 2.4. pontban foglaltaknak megfelelően kell mérni vagy számítani.

    --------------------------------------------------

    IV. MELLÉKLET

    VIZSGÁLAT FEJFORMÁVAL

    1. CÉL

    A vizsgálat célja annak ellenőrzése, hogy a kormányberendezés megfelel-e az I. melléklet 5.3. pontja szerinti követelményeknek.

    2. VIZSGÁLÓBERENDEZÉSEK, ELJÁRÁSOK ÉS MÉRŐMŰSZEREK

    2.1. Általános követelmények

    2.1.1. A kormányberendezést szerelvényeivel együtt kell vizsgálni.

    2.1.2. Ha a kormányszerkezet légzsákkal van felszerelve, a vizsgálatot felfújt légzsák mellett kell elvégezni. A gyártó kérésére és a műszaki állomás beleegyezésével a vizsgálat felfújt légzsák nélkül is elvégezhető.

    2.2. A kormányberendezés felszerelése a jármű jóváhagyásához kapcsolódó kormánykerék jóváhagyásához.

    2.2.1. A kormányberendezést a járműnek, a karosszériának az elülső ülések szintjén keresztben történő elmetszésével és a tető, a szélvédő és az ajtók lehetséges figyelmen kívül hagyásával kapott, elülső részébe kell beszerelni.

    Ezt a járműrészt úgy kell mereven a próbapadhoz rögzíteni, hogy a próbafej ütköztetése során az ne mozduljon el.

    A kormánykerék felszerelési szögének tűrése a tervezés szerinti szög ± 2°.

    2.2.2. A gyártó kérésére és a műszaki vizsgálóállomás beleegyezésével azonban a kormányberendezés felszerelhető egy, a kormányberendezés felszerelését szimuláló állványra is feltéve, hogy a valóságos elülső karosszériarész/kormányszerkezet egységgel összehasonlítva az állvány/kormányszerkezet egység:

    2.2.2.1. azonos geometriai elrendezésű; és

    2.2.2.2. nagyobb merevségű.

    2.3. A kormányberendezés felszerelése, ha a vizsgálat csak a kormánykerék jóváhagyása céljából történik

    A kormányberendezést minden szerelvényével együtt kell vizsgálni. A kormányberendezés és a próbapad között legalább 100 mm hosszúságú szabad térnek kell lennie a deformáció számára. A kormánytengelyt úgy kell a próbapadhoz rögzíteni, hogy az ütközéskor ne mozdulhasson el (lásd a 2. ábrát).

    2.3.1. A gyártó kérésére azonban a vizsgálat elvégezhető a fenti 2.2. pontban meghatározott feltételek mellett is. Ez esetben a jóváhagyás csupán egy meghatározott típusú járműre történő felszerelés tekintetében érvényes.

    3. VIZSGÁLÓBERENDEZÉS

    3.1. A vizsgálóberendezés egy 6,8 kg tömegű, lineárisan teljesen megvezetett ütőműből áll.

    3.2. A fejformát két gyorsulás- és egy sebességérzékelővel kell felszerelni. Ezek mindegyikének alkalmasnak kell lennie az ütés irányában történő mérésre.

    3.3. Mérőműszerek

    3.3.1. Az alkalmazott mérőműszereknek meg kell felelniük az ISO 6487-1987 szabványnak. Ezen felül, a következő jellemzőkkel kell rendelkezniük:

    3.3.2. Gyorsulás

    Csatorna amplitúdóosztálya 150 g.

    Csatorna frekvenciaosztálya (600) Hz.

    3.3.3. Sebesség

    Pontosság ± 1 %-on belül.

    3.3.4. Időmérés

    A műszerezésnek alkalmasnak kell lennie, annak tartama alatt, a teljes folyamat rögzítésére és egy ezred másodperc pontossággal történő leolvasására. Az ütközés kezdetét az ütőműnek a kormánykerékkel való első érintkezési pillanatában rögzíteni kell a vizsgálati eredmények értékelésére szolgáló adathordozón.

    4. VIZSGÁLATI ELJÁRÁS

    4.1. A kormányberendezés síkját az ütközés irányára merőlegesen kell beállítani.

    4.2. Minden kormányberendezés-típust legfeljebb négy és legalább három helyzetében kell ütköztetni. Az egyes ütközésekhez mindig új kormányberendezést kell használni. Az egymást követő ütközéseknél az ütőmű axiális tengelye a következő pontok egyikével esik egybe:

    4.2.1. a kormányberendezés-agy közepe;

    4.2.2. a kormánykerék-karima belső széléhez leginkább mereven csatlakozó és a legjobban megtámasztott küllő csatlakozási helye;

    4.2.3. a kormánykerék-karima azon legrövidebb, nem kitámasztott ívének középpontja, amely nem foglal magában küllőt;

    4.2.4. a jóváhagyó hatóság belátása szerint, a "legkedvezőtlenebb" helyzet a kormányberendezésen.

    4.3. Az ütőműnek a kormánykereket 24,1 km/h sebességgel kell megütnie; ezt a sebességet vagy tiszta mozgási energiával vagy kiegészítő meghajtóberendezéssel kell elérni.

    5. MÉRÉSI EREDMÉNYEK

    5.1. A fenti eljárásoknak megfelelően elvégzett vizsgálatoknál az ütőmű lassulási értékének a két lassulásmérő egyidejű leolvasásának átlagát kell tekinteni.

    6. EGYENÉRTÉKŰ MÓDSZEREK

    6.1. A jóváhagyó hatóság belátásának megfelelően megengedettek alternatív vizsgálatok azzal a feltétellel, hogy az egyenértékűség bizonyítható. Ilyenkor a jóváhagyási dokumentáció mellé csatolni kell az alkalmazott módszert és a kapott eredményeket tartalmazó beszámolót.

    6.2. A felelősséget alternatív módszer egyenértékűségének kinyilvánításáért módszert javasló gyártó, illetve képviselője viseli.

    A KORMÁNYOSZLOP ÉS A PRÓBAPAD KÖZÖTTI CSATLAKOZÁS MEREVSÉGÉRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

    (lásd 1. és 2. ábra)

    +++++ TIFF +++++

    (1. ábra)

    +++++ TIFF +++++

    (2. ábra)

    800 daN terhelés alatt – ami 160 m.daN nyomatékot idéz elő a B pontban – az A pont bármilyen irányú elmozdulásának 2 mm-nél kevesebbnek kell lennie.

    --------------------------------------------------

    V.A. MELLÉKLET

    MELLÉKLET A JÁRMŰTÍPUS EGK-TÍPUSBIZONYÍTVÁNYÁHOZ, A KORMÁNYSZERKEZET ÜTKÖZÉSKORI VISELKEDÉSE TEKINTETÉBEN

    (a 74/297/EGK irányelvet módosító 91/662/EGK irányelv)

    (A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv 4. cikkének (2) bekezdése és 10. cikke)

    +++++ TIFF +++++

    --------------------------------------------------

    V.B. MELLÉKLET

    MELLÉKLET A KORMÁNYBERENDEZÉS TÍPUS EGK-TÍPUSJÓVÁHAGYÁSÁHOZ, A VEZETŐNEK ÜTKÖZÉS ESETÉN, A KORMÁNYSZERKEZETTEL SZEMBEN BIZTOSÍTOTT VÉDELEM TEKINTETÉBEN

    (a 74/297/EGK irányelvet módosító 91/662/EGK irányelv)

    (A gépjárművek és pótkocsijaik típusjóváhagyására vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1970. február 6-i 70/156/EGK tanácsi irányelv 9a. cikke)

    +++++ TIFF +++++

    --------------------------------------------------

    Top