(i)

az a) és a b) pont helyébe a következő szöveg lép:

(ii)

az f) pont végén az „és” szót el kell hagyni;

(iii)

az f) pont után a szöveg a következő ponttal egészül ki:

;

(i)

a bevezető szöveg, valamint az 1. és 2. pont helyébe a következő szöveg lép:

„A C–F. pontban foglaltakra is figyelemmel valamennyi Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles minden egyes, általa vezetett Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlával kapcsolatban a megfelelő joghatóság (valamely tagállam vagy San Marino) illetékes hatóságának jelenteni:

(ii)

a 6. pont végén az „és” szót el kell hagyni;

(iii)

a 6. pont után a szöveg a következő ponttal egészül ki:

;

„C.

Az A. 1. ponttól eltérve, az Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó olyan számlákhoz kapcsolódóan, amelyek Meglévő számlák, az adóazonosító szám(ok)ról vagy a születési időről nem kötelező adatot szolgáltatni, ha ezek nem állnak rendelkezésre az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény nyilvántartásában, és a nemzeti jog vagy valamely európai uniós jogi eszköz (adott esetben) nem írja elő az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény számára, hogy gyűjtse ezt az információt. Az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény köteles azonban észszerű intézkedéseket tenni annak érdekében, hogy az azon évet követő második naptári év végéig, amelyben a Meglévő számlát Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó számlának minősítették, és valamennyi esetben, amikor a pénzmosás elleni nemzeti átvilágítási eljárások (AML/KYC) szerint aktualizálnia kell a Meglévő számlára vonatkozó információkat, a meglévő számlákhoz kapcsolódóan beszerezze az adóazonosító számo(ka)t és a születési időt.”

„F.

Az A. 5. b) ponttól eltérve, amennyiben az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény valamely egyértelműen meghatározott számlacsoport tekintetében másként nem dönt, a Pénzügyi eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről nem kell adatot szolgáltatni, ha az ilyen Pénzügyi eszköz értékesítéséből vagy visszaváltásából származó bruttó bevételről az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény a kriptoeszközökre vonatkozó adatszolgáltatási keretnek megfelelően szolgáltat adatot.”

„(b)

A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása. A Számlatulajdonos felett Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény támaszkodhat a pénzmosás elleni átvilágítási eljárások (AML/KYC) keretében összegyűjtött és gondozott adatokra, amennyiben az ilyen eljárások összhangban vannak a FATF 2012. évi ajánlásaival. Ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény jogilag nem köteles alkalmazni a FATF 2012. évi ajánlásaival összhangban lévő, pénzmosás elleni átvilágítási eljárásokat (AML/KYC), az Ellenőrzést gyakorló személyek azonosítása céljából alapvetően hasonló eljárásokat kell alkalmaznia.”

„Aa.

A nyilatkozat ideiglenes hiánya. Kivételes körülmények között, ha az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény egy Új számla tekintetében nem tudja időben beszerezni a nyilatkozatot ahhoz, hogy teljesítse az azon Adatszolgáltatási időszakhoz kapcsolódó átvilágítási és adatszolgáltatási kötelezettségeit, amely időszakban a számlát megnyitották, az Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynek a Meglévő számlákra vonatkozó átvilágítási eljárásokat kell alkalmaznia a nyilatkozat beszerzéséig és ellenőrzéséig.”

„5.

»Betéti intézmény«: olyan Szervezet, amely

6.

»Befektetési szervezet«: olyan Szervezet,

Akkor tekinthető úgy, hogy egy Szervezet üzleti tevékenységét elsősorban az A. 6. a) pontban említett egy vagy több tevékenység alkotja, illetve az A. 6. b) pont alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy egy Szervezet bruttó bevétele elsősorban Pénzügyi eszközökbe vagy releváns kriptoeszközökbe való befektetésből, újrabefektetésből, illetve azokkal való kereskedésből származik, ha a Szervezetnek az érintett tevékenységekből származó bruttó bevétele a következő két időszak közül a rövidebbik során keletkező teljes bruttó bevételének legalább az 50 %-át kiteszi: i. az e megállapítás megtételének az időpontja szerinti évet megelőző év december 31-ével záruló hároméves időszak; vagy ii. a Szervezet fennállásának ideje. Az A. 6. a) iii. pont alkalmazásában a »más személyek megbízása alapján Pénzügyi eszközökbe, pénzeszközökbe vagy releváns kriptoeszközökbe való egyéb befektetés, illetve azok gondozása vagy kezelése« kifejezés nem foglalja magában az átváltási ügyletek ügyfelek számára vagy nevében történő teljesítésére irányuló szolgáltatásokat. A »Befektetési szervezet« fogalma nem foglalja magában azokat a Szervezeteket, amelyek aktív nem pénzügyi Szervezetek, ha azok a D. 9. d)–g) pontban foglalt bármely feltételnek megfelelnek.

Ezt a pontot a »pénzügyi intézmény« fogalommeghatározására vonatkozóan a Pénzügyi Akció Munkacsoport ajánlásaiban foglalt hasonló rendelkezésekkel összhangban kell értelmezni.

7.

A »Pénzügyi eszköz« fogalma magában foglalja az értékpapírokat (például: részvények egy vállalkozásban; tulajdonosi vagy tényleges tulajdoni részesedés valamely széles tulajdonosi körrel rendelkező, illetve tőzsdén jegyzett gazdasági társulásban vagy vagyonkezelői alapban; váltó, kötvény, illetve egyéb hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok), a gazdasági társulásokban fennálló részesedéseket, az árutőzsdei ügyleteket, a swapügyleteket (például: kamatláb-csereügyletek, deviza-csereügyletek, báziskamat-ügyletek, kamatplafon- és kamatpadlóügyletek, árutőzsdei csereügyletek, részvényalapú és részvényindex-alapú swapügyletek és egyéb, ezekhez hasonló megállapodások), a Biztosítási szerződéseket vagy Járadékbiztosítási szerződéseket, továbbá az értékpapírokban, releváns kriptoeszközökben, gazdasági társulásokban, árutőzsdei ügyletekben, csereügyletekben, illetve Biztosítási szerződésekben vagy Járadékbiztosítási szerződésekben fennálló bárminemű érdekeltséget (ideértve a tőzsdei vagy tőzsdén kívüli határidős ügyleteket vagy opciókat is). A »Pénzügyi eszköz« fogalma nem foglalja magában az ingatlanban fennálló nem adósságjellegű, közvetlen érdekeltséget.”

„9.

»Meghatározott elektronikus pénzeszköz«: minden olyan termék,

A »Meghatározott elektronikus pénzeszköz« kifejezés nem foglalja magában azon termékeket, amelyeket kizárólag azzal a céllal hoztak létre, hogy megkönnyítsék valamely ügyfél számára az utasításai alapján egy másik személy részére történő pénzátutalást. Egy adott termék akkor minősül olyan terméknek, amelyet nem kizárólag a pénzátutalás megkönnyítésére hoztak létre, ha az átutaló Szervezet szokásos üzletmenete során az ilyen termékhez kapcsolódó pénzeszközöket vagy az átutalás lehetővé tételére vonatkozó utasítások kézhezvételétől számított 60 napnál hosszabb ideig tartják, vagy – ilyen utasítás hiányában – a pénzeszközök átvételét követő 60 napnál hosszabb ideig tartják.

10.

»Központi banki digitális fizetőeszköz«: Központi bank vagy más monetáris hatóság által kibocsátott digitális fiat pénz.

11.

»Fiat pénz«: egy adott joghatóságnak az általa vagy kijelölt Központi bankja vagy monetáris hatósága által kibocsátott hivatalos pénzneme, amelyet fizikai bankjegyek vagy pénzérmék vagy különböző digitális formákban megjelenő pénz képvisel, ideértve a banki tartalékokat és a Központi banki digitális fizetőeszközöket. Ez a kifejezés magában foglalja a kereskedelmi banki pénzt és az elektronikus pénzeszközöket is (beleértve a Meghatározott elektronikus pénzeszközöket).

12.

»Kriptoeszköz«: olyan digitális értékmegjelenítés, amely kriptográfiailag biztonságos megosztott főkönyvön vagy hasonló technológián alapul az ügyletek validálása és biztonsága érdekében.

13.

»Releváns kriptoeszköz«: bármely kriptoeszköz, amely nem Központi banki digitális fizetőeszköz, nem Meghatározott elektronikus pénzeszköz és nem olyan kriptoeszköz, amely esetében az Adatszolgáltatásra kötelezett kriptoeszköz-szolgáltató megfelelően megállapította, hogy nem használható fizetési vagy befektetési célokra.

14.

»Átváltási ügylet«:

„(a)

Államigazgatási szerv, Nemzetközi szervezet vagy Központi bank, kivéve:

„2.

»Betétszámla«: minden olyan kereskedelmi számla, csekkszámla, takarékszámla, lekötött betét, takarékszövetkezeti számla, vagy minden olyan számla, amelyet letéti jegy, megtakarítási igazolás, befektetési igazolás, adósságról szóló igazolás vagy bármilyen hasonló, Betéti intézmény által kiállított instrumentum igazol. Szintén Betétszámlának minősül:

„(a)

Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett, már meglévő Pénzügyi számla a 2015. december 31-i állapot szerint, illetve ha a számla kizárólag e megállapodásnak a 2025. október 13-i módosító jegyzőkönyv általi módosításai értelmében kezelendő Pénzügyi számlaként, akkor a 2025. december 31-i állapot szerint.”

„10.

»Új számla«: olyan Adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézménynél vezetett Pénzügyi számla, amelyet 2016. január 1-jén vagy azt követően nyitottak, illetve ha a számla kizárólag e megállapodásnak a 2025. október 13-i módosító jegyzőkönyv általi módosításai értelmében kezelendő Pénzügyi számlaként, akkor olyan számla, amelyet 2026. január 1-jén vagy azt követően nyitottak, kivéve, ha a számla Meglévő számlaként kezelendő a C. 9. pontban foglalt kiterjesztett fogalommeghatározás értelmében.”

„(v)

társaság alapítása vagy tőkeemelése, feltéve, hogy a számla megfelel a következő követelményeknek:

„(ea)

az ügyfél javára tartott összes Meghatározott elektronikus pénzeszközt képviselő Betétszámla, ha egymást követő 90 napból álló bármely időszakban a számla napvégi összesített egyenlegének vagy értékének 90 napos mozgóátlaga a naptári év vagy más adatszolgáltatási időszak egyetlen napján sem haladta meg a 10 000 USD-t vagy az azzal egyenértékű, a tagállamok vagy San Marino nemzeti valutájában kifejezett összeget.”

„2.

»Adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó személy«: a következőknek nem tekinthető Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóságbeli személy valamelyike: i. olyan Szervezet, amelynek részvényeivel rendszeresen kereskednek egy vagy több szabályozott értékpapírpiacon; ii. bármely olyan Szervezet, amely az i. alpontban meghatározott Szervezet Kapcsolt szervezete; iii. Államigazgatási szerv; iv. Nemzetközi szervezet; v. Központi bank; vagy vi. Pénzügyi intézmény.”

„(c)

bármely más joghatóság, i. amellyel az adott helyzet szerint az érintett tagállamnak vagy San Marinónak olyan hatályos megállapodása van, amelynek értelmében a másik joghatóság közli az I. szakaszban meghatározott adatokat; és ii. amely szerepel az érintett tagállam vagy San Marino által közzétett jegyzékben.”

„7.

»Kormányzati ellenőrzési szolgáltatás«: a Számlatulajdonos vagy az Ellenőrzést gyakorló személy személyazonosságának és adóügyi illetőségének megállapítása céljából Adatszolgáltatásra kötelezett joghatóság által az adatszolgáltatásra kötelezett pénzügyi intézmény rendelkezésére bocsátott elektronikus eljárás.”

(a)

az adattovábbítás szükséges a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott célok eléréséhez a fogadó harmadik országban, amely a személyes adatokat kizárólag a szóban forgó célokra használja fel;

(b)

a személyes adatok relevánsak és arányosak azon célok eléréséhez, amelyek érdekében továbbításukra sor kerül;

(c)

a harmadik országbeli hatóság hatáskörei közvetlenül kapcsolódnak a 6. cikk (4) bekezdésében meghatározott célokhoz;

(d)

a fogadó harmadik ország az e megállapodásban megállapítottal egyenértékű szinten biztosítja a személyes adatok védelmét, valamint vállalja, hogy a megkapott adatokat nem továbbítja harmadik felek részére;

(e)

az az illetékes hatóság, amelytől beérkeztek az adatok, előzetes beleegyezését adta ehhez; és

(f)

az érintettet tájékoztatták az adattovábbításról.