Back to EUR-Lex homepage

EUR-Lex Access to European Union law

Back to EUR-Lex homepage

This document is an excerpt from the EUR-Lex website

Use quotation marks to search for an "exact phrase". Append an asterisk (*) to a search term to find variations of it (transp*, 32019R*). Use a question mark (?) instead of a single character in your search term to find variations of it (ca?e finds case, cane, care).
Search tips
Need more search options? Use the Advanced search
You are here

Document 02017R0821-20201119

Consolidated text: Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról

Access initial legal act
(

Legal status of the document In force

)

ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2017/821/2020-11-19

02017R0821 — HU — 19.11.2020 — 001.001

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű és nem vált ki joghatást. Az EU intézményei semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért. A jogi aktusoknak – ideértve azok bevezető hivatkozásait és preambulumbekezdéseit is – az Európai Unió Hivatalos Lapjában közzétett és az EUR-Lex portálon megtalálható változatai tekintendők hitelesnek. Az említett hivatalos szövegváltozatok közvetlenül elérhetők az ebben a dokumentumban elhelyezett linkeken keresztül

►B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/821 RENDELETE

(2017. május 17.)

a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról

(HL L 130, 2017.5.19., 1. o)

Módosította:

 

 

Hivatalos Lap

  Szám

Oldal

Dátum

►M1

A BIZOTTSÁG (EU) 2020/1588 FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE (2020. június 25.)

  L 360

1

30.10.2020


Helyesbítette:

►C1

Helyesbítés, HL L 256, 12.10.2018, o 120 (2017/821)

 C2

Helyesbítés, HL L 230, 17.7.2020, o 40 (2017/821)



▼B

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2017/821 RENDELETE

(2017. május 17.)

a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról



1. cikk

Tárgy és hatály

(1)  
Ez a rendelet létrehoz egy, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazandó uniós rendszert (a továbbiakban: uniós rendszer) annak érdekében, hogy korlátozza a fegyveres csoportok és biztonsági erők ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany kereskedelméből adódó lehetőségeit. E rendelet célja, hogy szolgálja az átláthatóságot és bizonyosságot a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből beszerzést folytató uniós importőrök, kohók és finomítók ellátási gyakorlatai tekintetében.
(2)  
Ez a rendelet megállapítja a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségeket az I. mellékletben foglalt, ónt, tantált, volfrámot vagy aranyat tartalmazó vagy abból álló ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök tekintetében.
(3)  
Ez a rendeletet nem alkalmazandó az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrökre, amennyiben az egyes érintett ásványokból vagy fémekből általuk behozott éves mennyiség nem éri el az I. mellékletben meghatározott mennyiségi küszöbértéket.

A mennyiségi küszöbértékek szintjének megállapítása úgy történik, hogy az biztosítsa, hogy az Unióba behozott minden egyes ásvány és fém túlnyomó többségére, de legalább 95 %-ára – a Kombinált Nómenklatúra szerinti kódoknak megfelelő bontásban – vonatkozzanak az uniós importőrök e rendeletben foglalt kötelezettségei.

(4)  
A Bizottság a 18. és 19. cikknek megfelelően – amennyiben az kivitelezhető – 2020. április 1-jéig, de legkésőbb 2020. július 1-jéig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogad el az I. melléklet módosítására a tantál- vagy nióbiumérc (dúsított is), az aranyérc (dúsított is), az ón-oxidok és -hidroxidok, valamint a tantál-karbidok és -tantalátok mennyiségi küszöbértékeinek meghatározása révén.
(5)  
A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy 2021. január 1-jét követően háromévenként a 18. és 19. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el az I. mellékletben felsorolt hatályos küszöbértékek módosítására vonatkozóan.
(6)  
A 7. cikk (4) bekezdésének kivételével e rendelet nem alkalmazandó az újrahasznosított fémekre.
(7)  
E rendelet nem alkalmazandó a készletekre, amennyiben az uniós importőr bizonyítani tudja, hogy azok jelenlegi formájukban igazolhatóan 2013. február 1. előtt keletkeztek.
(8)  
E rendeletet alkalmazni kell a 2. cikk t) pontja szerinti melléktermékként kinyert, az I. mellékletben említett ásványokra és fémekre.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

„ásványok” :

az I. melléklet A. részében felsoroltak szerint a következők:

— 
az ónt, tantált vagy volfrámot tartalmazó ércek és koncentrátumok, valamint
— 
az arany;

b)

„fémek” : ónt, tantált, volfrámot vagy aranyat tartalmazó, vagy ezekből álló fémek, az I. melléklet B. részében felsoroltak szerint;

c)

„ásványok ellátási lánca” : az ásványok kitermelési helyétől a késztermékben történő felhasználásukig tartó folyamatban a szállításban és feldolgozásban érintett tevékenységek, szervezetek, szereplők, technológiák, információk, erőforrások és szolgáltatások rendszere;

d)

„a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc” : az ónt, tantált, volfrámot és ezek érceit, valamint aranyat behozó uniós importőrök irányítási rendszerekhez, kockázatkezeléshez, független harmadik fél által folytatott ellenőrzésekhez és nyilvánosságra hozatalhoz kapcsolódó kötelezettségei, amelyek célja, hogy az importőrök azonosítsák és kezeljék a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekhez fűződő tényleges és lehetséges kockázatokat a beszerzési tevékenységeikkel összefüggő kedvezőtlen hatások megelőzése vagy mérséklése érdekében;

e)

„a felügyeleti lánc vagy az ellátási lánc nyomkövethetőségi rendszere” : az ellátási láncon áthaladó ásványok és fémek megőrzését ellátó, egymást követő gazdasági szereplők nyilvántartása;

▼C1

f)

„konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek” : fegyveres konfliktus vagy bizonytalan, konfliktus utáni helyzet jellemezte térségek, valamint gyenge vagy nem létező kormányzás és biztonság – például bukott államok – és a nemzetközi jog széles körű és rendszeres megsértése, ezen belül az emberi jogokkal való visszaélés jellemezte térségek;

▼B

g)

„fegyveres csoportok és biztonsági erők” : az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának II. mellékletében említett csoportok;

h)

„kohó és finomító” : bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely kohászati kitermelést hajt végre, amely különböző feldolgozási szakaszokat foglal magában annak érdekében, hogy ásványból fémet állítsanak elő;

i)

„globális felelősségteljes kohók és finomítók” : olyan, az Unió területén vagy azon kívül található kohók és finomítók, amelyek úgy tekintendők, mint amelyek megfelelnek az e rendeletben foglalt követelményeknek;

j)

„upstream” : az ásványok ellátási láncának a kitermelési helyüktől a kohókig és finomítókig tartó szakasza, ez utóbbiakat is beleértve;

k)

„downstream” : a fémek ellátási láncának a kohókat és finomítókat követő szakasztól a késztermékig tartó szakasza;

l)

„uniós importőr” : bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely ásványokat vagy fémeket jelent be szabad forgalomba bocsátásra a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 201. cikke értelmében, vagy bármely természetes vagy jogi személy, ►C1  akinek vagy amelynek az érdekében e bejelentést teszik, ◄ ahogy az a Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete ( 2 ) B. mellékletének megfelelően a 3/15 és a 3/16 adatelemekben szerepel;

m)

„a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc rendszere” vagy „a kellő gondosságra vonatkozó rendszer” : a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos önkéntes eljárások, eszközök és mechanizmusok, köztük független harmadik fél által folytatott ellenőrzések kombinációja, amelyet a kormányok, ipari szövetségek vagy az érdekelt szervezetek csoportosulásai dolgoznak ki és felügyelnek;

n)

„illetékes tagállami hatóságok” : a tagállamok által a 10. cikknek megfelelően kijelölt hatóságok, amelyek szakértelemmel rendelkeznek a nyersanyagok, az ipari folyamatok és az ellenőrzés vonatkozásában;

o)

„az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása” : az OECD útmutatása a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes ellátási lánca tekintetében követendő kellő gondosságról (második kiadás, OECD 2013), ideértve annak összes mellékletét és kiegészítését;

p)

„panaszkezelési mechanizmus” : korai kockázattudatosítási előrejelző mechanizmus, amely lehetővé teszi bármely érdekelt fél, köztük a visszaélést jelentő személyek számára, hogy aggodalmát fejezze ki a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben az ásványok kitermelésének, kereskedelmének és kezelésének, valamint az ilyen térségekből történő kivitelének körülményeivel kapcsolatosan;

q)

„az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikai modell” : az ellátási láncra alkalmazott olyan szakpolitika, amely megfelel az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, amely ismerteti a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekben az ásványok kitermelésével, kereskedelmével és kezelésével, valamint az ilyen térségekből történő kivitelével kapcsolatosan adott esetben felmerülő jelentős kedvezőtlen hatások kockázatait;

r)

„kockázatkezelési terv” : az uniós importőr írásbeli válasza az ellátási láncban azonosított kockázatokra, az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának III. melléklete alapján;

s)

„újrahasznosított fémek” : visszanyert végfelhasználói vagy fogyasztói felhasználás utáni termékek, illetve a termékgyártás során keletkezett selejtből feldolgozott fémek; ideértve a felesleges, elavult, hibás és selejt fémeket, amelyek alkalmasak az ón, a tantál, a volfrám vagy arany gyártása során való újrahasznosításra. E fogalommeghatározás alkalmazásában a részben feldolgozott és a feldolgozatlan ásványok, illetve valamely más érc melléktermékei nem minősülnek újrahasznosított fémnek;

t)

„melléktermék” : az e rendelet hatálya alá eső ásvány vagy fém, amelyet olyan, az e rendelet hatályán kívül eső ásvány vagy fém feldolgozása során nyertek ki, és amelyhez nem lehetett volna hozzájutni az e rendelet hatályán kívül eső elsődleges ásvány vagy fém feldolgozása nélkül;

u)

„igazolható dátum” : a termékeken lévő fizikai dátumpecsétek vagy leltárnyilvántartások vizsgálatával igazolható dátum.

3. cikk

Az uniós importőrök megfelelése a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos kötelezettségeknek

(1)  
Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök teljesítik a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében e rendeletben foglalt kötelezettségeket, és megőrzik a kötelezettségeik teljesítését igazoló dokumentumokat, többek között a független harmadik fél által végrehajtott ellenőrzések eredményeit.
(2)  
Az illetékes tagállami hatóságok feladata a megfelelő utólagos ellenőrzések lefolytatása a 11. cikknek megfelelően.
(3)  
A 8. cikk (1) bekezdése alapján az érdekelt felek kérelmezhetik a Bizottságtól a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott rendszerek elismerését, hogy megkönnyítsék az uniós importőrök számára a 4–7. cikkben foglalt vonatkozó követelményeknek való megfelelést.

4. cikk

Az irányítási rendszerrel kapcsolatos kötelezettségek

Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök:

a) 

elfogadják szakpolitikájukat az esetlegesen konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok és fémek ellátási láncára vonatkozóan, és e szakpolitikáról egyértelműen naprakész információkat kommunikálnak a beszállítók és a nyilvánosság felé;

b) 

az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikájukba beépítik azokat a normákat, amelyeknek megfelelően a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncot működtetni kell, összhangban azokkal a normákkal, amelyeket az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásának II. mellékletében foglalt, ellátási láncban alkalmazott szakpolitikai modell rögzít;

c) 

belső irányítási rendszereiket úgy alakítják ki, hogy azok támogassák a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncot azáltal, hogy azokban az esetekben, amikor az uniós importőr nem természetes személy, a felső vezetést megbízzák a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc folyamatainak felügyeletével, és e rendszerek nyilvántartásait legalább öt évig megőrzik;

d) 

oly módon erősítik kapcsolataikat a beszállítókkal, hogy a velük kötött szerződéseikbe és megállapodásaikba a kellő gondosságra vonatkozó OECD-útmutatás II. mellékletének megfelelően beépítik az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikájukat;

e) 

panaszkezelési mechanizmust hoznak létre, amely korai kockázattudatosítási előrejelző rendszerként szolgál, vagy e mechanizmusról más gazdasági szereplőkkel vagy szervezetekkel kötött együttműködési megállapodások révén gondoskodnak, vagy azáltal, hogy megkönnyítik egy külső szakértő vagy szerv – például ombudsman – igénybevételének lehetőségét;

f) 

az ásványok tekintetében a felügyeleti láncra vagy az ellátási láncra vonatkozó nyomkövethetőségi rendszert működtetnek, amely dokumentációval alátámasztva az alábbi információkkal szolgál:

i. 

az ásvány megnevezése, beleértve annak kereskedelmi nevét és a fajtáját;

ii. 

az uniós importőr beszállítójának neve és címe;

iii. 

az ásványok származási országa;

iv. 

amennyiben rendelkezésre áll, a kitermelés mennyiségben vagy tömegben kifejezett mennyisége és időpontja;

v. 

amennyiben az ásványok konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származnak, vagy ha az uniós importőr megbizonyosodott arról, hogy az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában felsorolt egyéb, az ellátási láncra vonatkozó kockázat áll fenn, további információk az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában foglalt, upstream gazdasági szereplőknek szóló különös ajánlásokkal összhangban, így például a bányák, ahonnan az ásványok származnak, helyszínek, ahol az ásványokat konszolidálják, kereskedelembe vonják és feldolgozzák, valamint a kifizetett adók, díjak és jogdíjak;

g) 

a fémek tekintetében a felügyeleti láncra vagy az ellátási láncra vonatkozó nyomkövethetőségi rendszert hoznak létre, amely dokumentációval alátámasztva az alábbi információkkal szolgál:

i. 

a fém megnevezése, beleértve annak kereskedelmi nevét és a fajtáját;

ii. 

az uniós importőr beszállítójának neve és címe;

iii. 

az uniós importőr ellátási láncában szereplő kohók és finomítók neve és címe;

iv. 

amennyiben rendelkezésre áll, a kohók vagy finomítók harmadik fél által készített ellenőrzési jelentéseinek nyilvántartása vagy a Bizottság által a 8. cikk alapján elismert, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott rendszernek való megfelelést igazoló bizonyítékok;

v. 

amennyiben a iv. pontban említett nyilvántartás nem áll rendelkezésre:

— 
a kohók és finomítók ellátási láncának részét képező ásványok származási országa,
— 
amennyiben konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok képezik valamely fém alapját, vagy ha az uniós importőr megbizonyosodott arról, hogy az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában felsorolt egyéb, az ellátási láncra vonatkozó kockázat áll fenn, további információk az említett útmutatásban rögzített, downstream gazdasági szereplőknek szóló különös ajánlásokkal összhangban;
h) 

a melléktermékek tekintetében dokumentációval alátámasztott információkat nyújtanak e melléktermékek származási helyétől kezdődően, vagyis attól a helytől kezdődően, amikor a mellékterméket először különítették el az e rendelet hatályán kívül eső elsődleges ásványtól vagy fémtől.

5. cikk

Kockázatkezelési kötelezettségek

(1)  

Az ásványokat behozó uniós importőrök:

a) 

az ásványok ellátási láncában a 4. cikk alapján rendelkezésre bocsátott információk alapján az ellátási láncban alkalmazott szakpolitikájuk normáival összevetve azonosítják és értékelik a kedvezőtlen hatások kockázatait, az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, valamint az útmutatásban foglalt, kellő gondosságra vonatkozó ajánlásoknak megfelelően;

b) 

az azonosított kockázatokkal szembeni fellépés érdekében stratégiát hajtanak végre, amelynek célja a kedvezőtlen hatások megelőzése vagy mérséklése az alábbiak révén:

i. 

jelentést tesznek az ellátási lánc kockázatértékelésének eredményeiről az e célból kijelölt felső vezetés számára, azokban az esetekben, amikor az uniós importőr nem természetes személy;

ii. 

az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, valamint az útmutatásban foglalt, kellő gondosságra vonatkozó ajánlásoknak megfelelően kockázatkezelő intézkedéseket fogadnak el, figyelembe véve befolyásolási képességüket, továbbá azon képességüket, hogy szükség esetén lépéseket tegyenek az azon beszállítókra való nyomásgyakorlás érdekében, akik a leghatékonyabban előzhetik meg vagy csökkenthetik az azonosított kockázatot, az alábbi lehetőségek valamelyike révén:

— 
fenntartják a kereskedelmet, miközben ezzel egyidejűleg mérhető kockázatcsökkentő erőfeszítéseket tesznek,
— 
ideiglenesen felfüggesztik a kereskedelmet, miközben folyamatos, mérhető kockázatcsökkentő erőfeszítéseket tesznek, vagy
— 
sikertelen kockázatcsökkentő erőfeszítéseket követően megszakítják a kapcsolatot a beszállítóval;
iii. 

végrehajtják a kockázatkezelési tervet; figyelemmel kísérik és nyomon követik a kockázatcsökkentő intézkedések eredményességét; jelentést tesznek az e célból kijelölt felső vezetés felé, azokban az esetekben, amikor az uniós importőr nem természetes személy; valamint sikertelen kockázatcsökkentő erőfeszítéseket követően fontolóra veszik a kapcsolat felfüggesztését vagy megszakítását a beszállítóval;

iv. 

további tény- és kockázatértékelést folytatnak a kockázatcsökkentést igénylő esetekben, illetve a körülmények megváltozását követően.

(2)  
Amennyiben az ásványokat behozó uniós importőr kockázatcsökkentő erőfeszítéseket tesz, miközben fenntartja a kereskedelmet vagy azt ideiglenesen felfüggeszti, az importőrnek konzultálni kell a beszállítókkal és az érintett felekkel, beleértve a helyi és központi közigazgatási szerveket, nemzetközi vagy civil társadalmi szervezeteket és az érintett harmadik feleket, és e felekkel a kockázatkezelési terven belül mérhető kockázatcsökkentésre irányuló stratégiában kell megállapodnia.
(3)  
Az ásványokat behozó uniós importőröknek a kockázatkezelési terven belüli, konfliktusokra és nagy kockázatokra érzékeny kockázatcsökkentő stratégiák kidolgozása érdekében az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása III. mellékletében említett intézkedésekre és mutatókra kell támaszkodniuk, továbbá mérniük kell a fokozatos javulást.
(4)  
A fémet behozó uniós importőröknek azonosítaniuk kell és fel kell mérniük az ellátási láncukban felmerülő kockázatokat az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, illetve az útmutatásban foglalt különös ajánlásoknak megfelelően, az említett lánc részét képező kohók és finomítók tekintetében harmadik fél által végzett ellenőrzési jelentések alapján, illetve adott esetben felmérve azt, hogy milyen gyakorlatot követnek a kellő gondosság elve tekintetében az említett kohók és finomítók. Ezek az ellenőrzési jelentések meg kell, hogy feleljenek az e rendelet 6. cikke (1) bekezdésének. Az ellátási láncuk részét képező kohókról és finomítókról harmadik fél által készített ilyen ellenőrzési jelentések hiányában a fémeket behozó uniós importőröknek saját kockázatkezelési rendszerük részeként azonosítaniuk kell és fel kell mérniük az ellátási láncukra jellemző kockázatokat. Ilyen esetben a fémeket behozó uniós importőröknek e rendelet 6. cikkének megfelelően, független harmadik fél által kell ellenőriztetniük a saját ellátási láncukon belül a kellő gondosság elvének alkalmazását.
(5)  
Azokban az esetekben, amikor azok nem természetes személyek, a fémeket behozó uniós importőröknek jelentésben kell beszámolniuk a (4) bekezdésben említett kockázatértékelés eredményeiről az e célból kijelölt felső vezetésük számára, illetve végre kell hajtaniuk egy, a hátrányos hatások megelőzését vagy csökkentését célzó reagálási stratégiát, az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatása II. mellékletének, illetve az útmutatásban foglalt különös ajánlásoknak megfelelően.

6. cikk

A harmadik fél által folytatott ellenőrzésekkel kapcsolatos kötelezettségek

(1)  
Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök független harmadik fél bevonásával folytatnak ellenőrzéseket (a továbbiakban: harmadik fél által folytatott ellenőrzés).

A harmadik fél által folytatott ellenőrzés:

a) 

az ásványok vagy fémek tekintetében az ellenőrzés hatókörébe vonja az uniós importőrnek a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc végrehajtásához alkalmazott valamennyi tevékenységét, folyamatát és rendszerét, beleértve az uniós importőr irányítási rendszerét, kockázatkezelését és nyilvánosságra hozatali gyakorlatát, a 4., 5., illetve 7. cikkel összhangban;

b) 

célja annak megállapítása, hogy az uniós importőr kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlata összhangban van-e a 4., 5. és 7. cikkel;

c) 

ajánlásokat fogalmaz meg az uniós importőr részére arra vonatkozóan, hogy hogyan javíthatná a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében követett gyakorlatát; valamint

d) 

az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatásában foglaltaknak megfelelően tiszteletben tartja a függetlenség, kompetencia és elszámoltathatóság ellenőrzési alapelveit.

(2)  
A fémeket behozó uniós importőrök mentesülnek az (1) bekezdés szerinti, harmadik fél általi ellenőrzés elvégzésére vonatkozó kötelezettség alól, amennyiben érdemi bizonyítékot bocsátanak rendelkezésre – ideértve a harmadik fél által készített ellenőrzési jelentéseket is – arra vonatkozóan, hogy az ellátási láncukhoz tartozó valamennyi kohó és finomító megfelel e rendeletnek.

Az érdemi bizonyíték követelménye teljesültnek tekintendő, ha a fémeket behozó uniós importőrök bizonyítják, hogy kizárólag a Bizottság által a 9. cikk alapján jegyzékbe vett kohók és finomítókból szerzik be a fémeket.

7. cikk

Nyilvánosságrahozatali kötelezettségek

(1)  
Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök az illetékes tagállami hatóságok rendelkezésére kell, hogy bocsássák a harmadik fél által a 6. cikkel összhangban folytatott ellenőrzésekről készült jelentéseket, vagy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott – a Bizottság által a 8. cikk alapján elismert – rendszernek való megfelelést igazoló bizonyítékokat.
(2)  
Az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök a velük közvetlen kapcsolatban lévő downstream vevők rendelkezésére kell, hogy bocsássák a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc keretében megszerzett és megőrzött összes információt, kellő figyelemmel az üzleti titoktartásra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra.
(3)  
A ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök a lehető legszélesebb körben – többek között az interneten is –, évente nyilvánosan jelentést tesznek a kellő gondosság elvének megfelelő, saját ellátási láncukban a felelősségteljes beszerzés érdekében alkalmazott szakpolitikájukról és gyakorlatukról. Az említett jelentésnek tartalmaznia az általuk a 4. cikk szerinti irányítási rendszerükkel és az 5. cikk szerinti kockázatkezelésükkel kapcsolatos kötelezettségek végrehajtása terén tett lépéseket, valamint a harmadik fél által végzett ellenőrzéseknek az ellenőrzést végző fél nevét is tartalmazó összefoglaló jelentését, kellő figyelemmel az üzleti titoktartásra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra.
(4)  

Amennyiben az uniós importőr ésszerűen meg tudja állapítani, hogy a fémek kizárólag újrafeldolgozásból vagy hulladékból származnak, úgy az üzleti titokra és a versennyel kapcsolatos egyéb szempontokra kellő figyelemmel:

a) 

nyilvánosságra hozza megállapítását; valamint

b) 

kellő részletességgel ismerteti az ellátási láncra vonatkozó kellő gondosság elvének megfelelően hozott intézkedéseit, amelyeket e megállapítás során gyakorolt.

8. cikk

A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánc tekintetében alkalmazott rendszerek elismerése

(1)  
A kellő gondosságra vonatkozó rendszereket működtető kormányok, ipari szövetségek és az érdekelt szervezetek csoportosulásai (a továbbiakban: rendszertulajdonosok) kérelmezhetik a Bizottságtól az általuk kifejlesztett és felügyelt, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerek elismerését. E kérelmet helytálló bizonyítékokkal és információkkal kell alátámasztani.
(2)  
A Bizottság a 19. cikknek megfelelően az e rendeletet kiegészítő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el, amelyek olyan módszertant és kritériumokat határoznak meg, amelynek köszönhetően a Bizottság értékelni tudja, hogy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerek megkönnyítik-e a gazdasági szereplők számára az e rendeletben foglalt követelményeknek való megfelelést, és amelyeknek köszönhetően a Bizottság rendszereket ismerhet el.
(3)  
Amennyiben az (1) bekezdés alapján benyújtott információk és bizonyítékok alapján, illetve a (2) bekezdés alapján meghatározott módszertan és kritériumok alapján a Bizottság megállapítja, hogy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszer révén – ha az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőr azt ténylegesen végrehajtotta – az illető importőr meg tud felelni e rendeletnek, végrehajtási jogi aktust fogad el, amellyel elismeri az adott rendszer egyenértékűségét e rendelet követelményeivel. E végrehajtási jogi aktusok elfogadása előtt adott esetben konzultálni kell az OECD titkárságával.

A kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszer elismeréséről való döntés során a Bizottságnak figyelembe kell vennie az adott rendszer hatálya alá tartozó, egymástól eltérő ipari gyakorlatokat és tekintettel kell lennie a rendszer keretében a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosítása érdekében alkalmazott, kockázatalapú megközelítésre és módszerre, valamint annak jegyzékbe vett eredményeire. E jegyzékbe vett eredményeket a rendszer tulajdonosának közzé kell tennie.

Az e bekezdés első albekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(4)  
A Bizottság emellett adott esetben rendszeres időközönként ellenőrzi, hogy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos elismert rendszerek továbbra is megfelelnek-e azoknak a kritériumoknak, amelyek a (3) bekezdés alapján elfogadott, az egyenértékűség elismerését kimondó határozathoz vezettek.
(5)  
Az olyan, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszer tulajdonosa, amelynek egyenértékűségét a (3) bekezdésnek megfelelően ismerték el, haladéktalanul tájékoztatja a Bizottságot e rendszer változásairól vagy aktualizálásáról.
(6)  
Amennyiben bizonyíték van arra, hogy a (3) bekezdésnek megfelelően elismert valamely rendszert végrehajtó gazdasági szereplők ismételten vagy jelentős mértékben elmulasztották az e rendeletben foglalt követelmények teljesítését, a Bizottság az elismert rendszer tulajdonosával konzultálva megvizsgálja, hogy a szóban forgó esetek a rendszer hiányosságait jelzik-e.
(7)  
Amennyiben a Bizottság megállapítja az e rendeletnek való meg nem felelést vagy a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos elismert rendszerek hiányosságait, megfelelő időszakot engedélyezhet a rendszer tulajdonosának a korrekciós intézkedésekre.

Amennyiben a rendszer tulajdonosa elmulasztja vagy megtagadja a szükséges korrekciós intézkedések meghozatalát, és amennyiben a Bizottság megállapítja, hogy az e bekezdés első albekezdésében említett mulasztás vagy a hiányosságok veszélyeztetik a rendszert végrehajtó uniós importőr e rendeletnek való megfelelési képességét, vagy amennyiben a rendszert végrehajtó gazdasági szereplők ismételt vagy jelentős mértékű mulasztásai a rendszer hiányosságaira vezethetők vissza, a Bizottság végrehajtási jogi aktust fogad el a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében, amellyel visszavonja a rendszer elismerését.

(8)  
A Bizottság létrehozza és folyamatosan frissíti a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos elismert rendszerek nyilvántartását. Ezt a nyilvántartást nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni az interneten.

9. cikk

A globális felelősségteljes kohók és finomítók jegyzéke

(1)  
A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogad el, amelyek révén megállapítja vagy módosítja a globális felelősségteljes kohók és finomítók nevének és címének jegyzékét.

A jegyzék összeállítása során figyelembe kell venni egyrészről azon globális felelősségteljes kohókat és finomítókat, amelyek a Bizottság által a 8. cikk alapján elismert, a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerek hatálya alá tartoznak, másrészről a tagállamok által a 17. cikk (1) bekezdése alapján benyújtott információkat.

(2)  
A Bizottság minden tőle telhetőt megtesz, hogy – különösen a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos, a 8. cikk alapján elismert rendszerek tulajdonosai által szolgáltatott információkra támaszkodva – az e cikk (1) bekezdésében említett jegyzékben azonosítsa azokat a felelősségteljes kohókat és finomítókat, amelyek – legalább részben – konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből folytatnak beszerzést.
(3)  
A Bizottság a II. mellékletben szereplő minta használatával, a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében állapítja meg vagy módosítja a jegyzéket. A jegyzék elfogadása előtt adott esetben konzultálni kell az OECD Titkárságával.
(4)  
A Bizottság a 8. cikk, illetve a 17. cikk (1) bekezdése alapján hozzá beérkező információk alapján végrehajtási jogi aktus révén törli azon kohók és finomítók nevét és címét a jegyzékből, amelyeket már nem ismernek el felelősségteljes kohóként vagy finomítóként. E végrehajtási jogi aktust a 15. cikk (2) bekezdésében említett tanácsadó bizottsági eljárás keretében kell elfogadni.
(5)  
A Bizottság időben frissíti és nyilvánosságra hozza – többek között az interneten is – a globális felelősségteljes kohók és finomítók jegyzékében található információkat.

10. cikk

Illetékes tagállami hatóságok

(1)  
Minden tagállam kijelöl egy vagy több hatóságot, amely felelős e rendelet alkalmazásáért.

A tagállamok 2017. december 9-ig tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevéről és címéről. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az illetékes hatóságok nevében vagy címében bekövetkező bármely változásról.

(2)  
A Bizottság nyilvánosságra hozza – többek között az interneten is – az illetékes hatóságok jegyzékét a III. mellékletben található minta használatával. Az említett jegyzéket a Bizottság naprakészen tartja.
(3)  
Az illetékes tagállami hatóságok felelőssége az egész Unióban biztosítani e rendelet hatékony és egységes végrehajtását.

11. cikk

Az uniós importőrök utólagos ellenőrzése

(1)  
Az illetékes tagállami hatóságok felelőssége megfelelő utólagos ellenőrzéseket végezni annak biztosítása érdekében, hogy az ásványokat vagy fémeket behozó uniós importőrök megfelelnek a 4–7. cikkben foglalt kötelezettségeknek.
(2)  
Az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzéseket kockázatalapú megközelítés alapján kell elvégezni, illetve minden olyan esetben, amikor az illetékes hatóság releváns információ birtokába jut – beleértve a harmadik felek által felvetett, indokolással alátámasztott aggályokat is – valamely uniós importőr e rendeletnek való megfelelésére vonatkozóan.
(3)  

Az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések többek között a következőkre terjednek ki:

a) 

annak vizsgálata, hogy az uniós importőr végrehajtja-e a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos, e rendelet szerinti kötelezettségeket, beleértve az irányítási rendszerrel, a kockázatkezeléssel, a független harmadik fél által folytatott ellenőrzéssel és a nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos kötelezettségeket;

b) 

az a) pontban említett kötelezettségeknek való megfelelést alátámasztó dokumentáció és nyilvántartások vizsgálata;

c) 

az ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek vizsgálata a 6. cikkben foglalt hatállyal, céllal és alapelvekkel összhangban.

Az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések keretében többek között helyszíni ellenőrzéseket is kell végezni, az uniós importőr létesítményeiben is.

(4)  
Az uniós importőrök minden szükséges segítséget megadnak az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések elvégzésének elősegítéséhez, különösen a létesítményekbe való bejutás, valamint a dokumentációba és a nyilvántartásokba való betekintés tekintetében.
(5)  
Az illetékes tagállami hatóságokra háruló feladatok egyértelmű meghatározása és fellépésük egységessége érdekében a Bizottság nem kötelező iránymutatásokat készít kézikönyv formájában, ebben részletezve az illetékes tagállami hatóságok által az (1) bekezdésben említett utólagos ellenőrzések elvégzése során követendő lépéseket. Az említett iránymutatások adott esetben dokumentummintákat tartalmaznak, amelyek megkönnyítik e rendelet végrehajtását.

12. cikk

Az uniós importőrök utólagos ellenőrzéseinek nyilvántartása

Az illetékes tagállami hatóságok nyilvántartást vezetnek a 11. cikk (1) bekezdésében említett utólagos ellenőrzésekről, feltüntetve különösen azok jellegét és eredményeit, valamint a korrekciós intézkedésre vonatkozó, a 16. cikk (3) bekezdése szerint kibocsátott felszólításokról.

A 11. cikk (1) bekezdésében említett utólagos ellenőrzésekről készült nyilvántartást legalább öt éven át meg kell őrizni.

13. cikk

Együttműködés és információcsere

(1)  
Az illetékes tagállami hatóságok, közöttük saját vámhatóságaikkal, információt cserélnek a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó és az elvégzett utólagos ellenőrzésekkel kapcsolatos ügyekről.
(2)  
Az illetékes tagállami hatóságok információt cserélnek a többi tagállam illetékes hatóságaival és a Bizottsággal a 11. cikk (1) bekezdésében említett utólagos ellenőrzések révén feltárt hiányosságokról, valamint a 16. cikknek megfelelően a jogsértés esetén alkalmazandó szabályokról.
(3)  
Az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés során az adatvédelem tekintetében teljes mértékben tiszteletben kell tartani a 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet ( 3 ) és a 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 4 ), valamint a bizalmas információk nyilvánosságra hozatala tekintetében a 952/2013/EU rendeletet.

14. cikk

Iránymutatások

(1)  
A gazdasági szereplők, különösen a kkv-k gyakorlatai tekintetében az egyértelműség és bizonyosság, valamint az egységesség megteremtése érdekében a Bizottság az Európai Külügyi Szolgálattal és az OECD-vel konzultálva nem kötelező erejű iránymutatásokat állít össze kézikönyv formájában a gazdasági szereplők számára, amely kifejti, hogy miként alkalmazhatók a legmegfelelőbben a kritériumok a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek azonosítása érdekében. Az említett kézikönyv a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségek e rendelet 2. cikkének f) pontjában foglalt fogalommeghatározásán alapul, és figyelembe veszi az OECD kellő gondosságra vonatkozó útmutatását ezen a területen, ideértve az ellátási láncot érintő azon kockázatokat, amelyek az említett útmutatás releváns kiegészítéseiben foglaltak szerint figyelmeztető jelzésnek tekintendők.
(2)  
A Bizottság külső szakértelmet vesz igénybe, amely tájékoztató, nem kimerítő jellegű, rendszeresen frissített jegyzéket bocsát rendelkezésre a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekről. Az említett jegyzék az (1) bekezdésben említett kézikönyv külső szakértők általi elemzésén és többek között a tudományos közösségtől és a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási lánccal kapcsolatos rendszerektől származó, rendelkezésre álló egyéb információkon alapul. Az említett jegyzékben nem szereplő beszerzési területekről beszerzést folytató uniós importőrök szintén felelnek az e rendelet szerinti kellő gondosság gyakorlásával kapcsolatos kötelezettségek teljesítéséért.

15. cikk

A bizottsági eljárás

(1)  
A Bizottság munkáját egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.
(2)  
Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 4. cikkét kell alkalmazni.

Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy a bizottsági tagok többsége ezt kéri.

16. cikk

A jogsértés esetén alkalmazandó szabályok

(1)  
A tagállamok megállapítják az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó szabályokat.
(2)  
A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot az (1) bekezdésben említett szabályokról, valamint haladéktalanul értesítik a Bizottságot azok minden későbbi módosításáról.
(3)  
E rendelet megsértése esetén az illetékes tagállami hatóságok felszólítást bocsátanak ki az uniós importőr által meghozandó korrekciós intézkedésekre vonatkozóan.

17. cikk

Jelentéstétel és felülvizsgálat

(1)  
A tagállamok minden évben június 30-ig jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról, és különösen a 16. cikk (3) bekezdése alapján az illetékes hatóságaik által kibocsátott, korrekciós intézkedésre vonatkozó felszólításokról, valamint a 7. cikk (1) bekezdése alapján rendelkezésre bocsátott, a harmadik felek által folytatott ellenőrzésről készült jelentéseket.
(2)  
A Bizottság 2023. január 1-jéig, majd azt követően háromévenként felülvizsgálja e rendelet működését és hatékonyságát. Ez a felülvizsgálat figyelembe veszi az e rendelet helyben érzékelhető hatását, beleértve az e rendelet hatálya alá eső, konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ásványok felelősségteljes beszerzésének előmozdítására és költségeire, továbbá az e rendelet által az uniós gazdasági szereplőkre, többek között a kkv-kra gyakorolt hatást, valamint figyelembe veszi a 2014. március 5-i közös közleményben vázolt kísérő intézkedéseket. A Bizottság a felülvizsgálatról szóló jelentést megvitatja az Európai Parlamenttel és a Tanáccsal. Ez a felülvizsgálat magában foglalja azon uniós downstream gazdasági szereplők arányának független felmérését, akiknek vagy amelyeknek ellátási láncában szerepel ón, tantál, volfrám vagy arany, és akik a kellő gondosság elvének megfelelő rendszert működtetnek. A felülvizsgálat értékeli ezeknek a kellő gondosság elvének megfelelő rendszereknek a megfelelőségét és végrehajtását, valamint az uniós rendszernek a helyben érzékelhető hatását, illetve annak szükségességét, hogy további kötelező jellegű intézkedések szülessenek annak biztosításához, hogy a teljes uniós piac elegendő áttételes hatást gyakoroljon a felelősségteljes globális ásványellátási láncra.
(3)  
A (2) bekezdés szerinti felülvizsgálat megállapításai alapján a Bizottság mérlegeli, hogy az illetékes tagállami hatóságoknak legyen-e hatásköre szankciók kiszabására az uniós importőrökkel szemben abban az esetben, ha ez utóbbiak huzamosan elmulasztanák az e rendeletben foglalt kötelezettségek teljesítését. A Bizottság adott esetben e tekintetben jogalkotási javaslatot terjeszthet az Európai Parlament és a Tanács elé.

18. cikk

A küszöbértékek kiszámításának módszertana

Ha e rendelet másként nem rendelkezik, a váminformációk alapján – amelyeket a Bizottság kérésére a tagállamok bocsátanak rendelkezésre a saját területükön évente behozott mennyiségekről uniós importőrönként, az I. mellékletben felsorolt Kombinált Nómenklatúra szerinti kódonként – a Bizottság kiválasztja azt a legmagasabb éves, uniós importőrönkénti behozott mennyiséget, amely az adott Kombinált Nómenklatúra szerinti kód alatt megfelel a teljes uniós behozott mennyiség 95 % százalékának, és ezt a mennyiséget kell az I. mellékletbe új küszöbértékként beilleszteni. Ennek során a Bizottságnak a tagállamok által a megelőző két évre vonatkozóan, az egyes uniós importőrök tekintetében szolgáltatott behozatali információra kell támaszkodnia.

19. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.
(2)  
A Bizottságnak az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozó felhatalmazása ötéves időtartamra szól 2017. június 8-tól kezdődő hatállyal. A Bizottság legkésőbb kilenc hónappal az ötéves időtartam letelte előtt jelentést készít a felhatalmazásról. Az 1. cikk (5) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazás hallgatólagosan meghosszabbodik a korábbival megegyező időtartamra, amennyiben az Európai Parlament vagy a Tanács nem ellenzi a meghosszabbítást legkésőbb három hónappal minden egyes időtartam letelte előtt.
(3)  
Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja az 1. cikk (4) és (5) bekezdésében és a 8. cikk (2) bekezdésében említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.
(4)  
A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elveknek megfelelően konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.
(5)  
A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.
(6)  
Az 1. cikk (4) és (5) bekezdése és a 8. cikk (2) bekezdése értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

20. cikk

Hatálybalépés és az alkalmazás időpontja

(1)  
Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.
(2)  
A (3) bekezdésben említett rendelkezések kivételével ezt a rendeletet 2017. július 9-től kell alkalmazni.
(3)  
Az 1. cikk (5) bekezdését, a 3. cikk (1) és (2) bekezdését, a 4–7. cikket, a 8. cikk (6) és (7) bekezdését, a 10. cikk (3) bekezdését, a 11. cikk (1), (2), (3) és (4) bekezdését, a 12. és 13. cikket, a 16. cikk (3) bekezdését és a 17. cikket 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.



I. MELLÉKLET

Az (EU) 2017/821 rendelet hatálya alá tartozó ásványok és fémek jegyzéke a Kombinált Nómenklatúra besorolása szerint

A. rész: Ásványok



Megnevezés

KN-kód

TARIC-alszám

Mennyiségi küszöbérték (kg)

Ónérc, dúsított is

2609 00 00

 

5 000

Volfrámérc, dúsított is

2611 00 00

 

250 000

▼M1

Tantál- vagy nióbiumérc, dúsított is

ex 2615 90 00

10

100 000

Aranyérc, dúsított is

ex 2616 90 00

10

4 000 000

▼B

Arany, megmunkálatlanul vagy félgyártmány vagy 99,5 %-nál alacsonyabb aranykoncentrációt tartalmazó por alakban, amely még nem esett át a finomítási szakaszon

ex  71 08  (*1)

 

100
(*1)   

E küszöbérték módosítása céljára a 18. cikkben megadott módszer és kritériumok alkalmazásával elért importmennyiséget kell az I. mellékletben szereplő mindkét korábbi 7108 -as vámtarifasor küszöbértékeként beállítani.

B. rész: Fémek



Megnevezés

KN-kód

TARIC-alszám

Mennyiségi küszöbérték (kg)

Volfrám-oxidok és -hidroxidok

2825 90 40

 

100 000

▼M1

Ón-oxidok és -hidroxidok

ex 2825 90 85

10

3 600

▼B

Ón-klorid

2827 39 10

 

10 000

Volframátok

2841 80 00

 

100 000

▼M1

Tantalátok

ex 2841 90 85

30

30

▼B

Volfrám-karbid

2849 90 30

 

10 000

▼M1

Tantál-karbid

ex 2849 90 50

10

770

▼B

Arany, megmunkálatlanul vagy félgyártmány vagy 99,5 %-os, illetve annál magasabb aranykoncentrációt tartalmazó por alakban, amely már átesett a finomítási szakaszon

ex  71 08  (*1)

 

100

Ferrovolfrám és ferroszilíciumos volfrám

7202 80 00

 

25 000

Megmunkálatlan ón

8001

 

100 000

Ónrúd, -profil és -huzal

8003 00 00

 

1 400

Más áru ónból

8007 00

 

2 100

Volfrámpor

8101 10 00

 

2 500

Megmunkálatlan volfrám, beleértve a zsugorított rudat is

8101 94 00

 

500

Volfrámhuzal

8101 96 00

 

250

Volfrámrúd, a zsugorított rúd kivételével, profil, lap, lemez, szalag és fólia; más

8101 99

 

350

Megmunkálatlan tantál, beleértve a zsugorított rudat is; por

8103 20 00

 

2 500

Tantálrúd, a zsugorított rúd kivételével, profil, huzal, lap, lemez, szalag és fólia; más

8103 90

 

150
(*1)   

E küszöbérték módosítása céljára a 18. cikkben megadott módszer és kritériumok alkalmazásával elért importmennyiséget kell az I. mellékletben szereplő mindkét korábbi 7108 -as vámtarifasor küszöbértékeként beállítani.



II. MELLÉKLET

A globális felelősségteljes kohók és finomítók 9. cikkben említett jegyzékének mintája



A. oszlop:

A kohók és finomítók neve ábécésorrendben

B. oszlop:

A kohó vagy finomító címe

C. oszlop:

* jelölés, amennyiben a kohó vagy finomító konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből szerez be fémeket



A.

B.

C.



III. MELLÉKLET

Az illetékes tagállami hatóságok 10. cikkben említett jegyzékének mintája



A. oszlop:

Tagállamok megnevezése ábécésorrendben

B. oszlop:

Az illetékes hatóság megnevezése

C. oszlop:

Az illetékes hatóság címe



A.

B.

C.


( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 952/2013/EU rendelete (2013. október 9.) az Uniós Vámkódex létrehozásáról (HL L 269., 2013.10.10., 1. o.).

( 2 ) A Bizottság (EU) 2015/2446 felhatalmazáson alapuló rendelete (2015. július 28.) a 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek az Uniós Vámkódex egyes rendelkezéseire vonatkozó részletes szabályok tekintetében történő kiegészítéséről (HL L 343., 2015.12.29., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EK irányelve (1995. október 24.) a személyes adatok feldolgozása vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 281., 1995.11.23., 31. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 45/2001/EK rendelete (2000. december 18.) a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról (HL L 8., 2001.1.12., 1. o.).

Top